4.1.2 – A csonthártya, a csontvelő és a csont erei – Knochenhaut, Knochenmark und Gefäßversorgung
1. A csontot kívülről egy szívós kötőszövetes hártya, a csonthártya borítja. – Von außen ist der Knochen von einer zähen bindegewebigen Haut, der Knochenhaut (Periost), überzogen.
2. Ez a burok mindenütt beborítja a csontot, kivéve az ízületi felszíneket. – Diese Hülle bedeckt den Knochen überall, mit Ausnahme der Gelenkflächen.
3. Az ízületi felszíneket ugyanis nem csonthártya, hanem ízületi porc fedi. – Die Gelenkflächen sind nämlich nicht von Knochenhaut, sondern von Gelenkknorpel bedeckt.
4. A csonthártya két rétegből épül fel. – Die Knochenhaut baut sich aus zwei Schichten auf.
5. A külső rostos réteg tömött kötőszövetből áll, és mechanikai védelmet nyújt. – Die äußere Faserschicht besteht aus straffem Bindegewebe und bietet mechanischen Schutz.
6. A belső réteg sejtekben gazdag, és csontképző sejteket tartalmaz. – Die innere Schicht ist zellreich und enthält knochenbildende Zellen (Osteoblasten).
7. Ezek a sejtek felelősek a csont vastagsági növekedéséért és a törések gyógyulásáért. – Diese Zellen sind für das Dickenwachstum des Knochens und die Heilung von Brüchen verantwortlich.
8. A csonthártyát erős rostkötegek rögzítik a csont felszínéhez. – Kräftige Faserbündel verankern die Knochenhaut an der Oberfläche des Knochens.
9. Ezeket a rögzítő rostokat Sharpey-rostoknak nevezik. – Diese verankernden Fasern werden Sharpey-Fasern genannt.
10. Ugyanilyen rostok kötik a csonthoz az inakat és a szalagokat is. – Ebensolche Fasern binden auch die Sehnen und Bänder an den Knochen.
11. A csonthártya bőségesen el van látva idegvégződésekkel. – Die Knochenhaut ist reichlich mit Nervenendigungen versorgt.
12. Emiatt rendkívül érzékeny a fájdalomra, például ütés vagy törés esetén. – Deshalb ist sie außerordentlich schmerzempfindlich, etwa bei einem Schlag oder Bruch.
13. A csont üregeinek belső falát egy vékony hártya béleli. – Die Innenwand der Knochenhohlräume ist von einer dünnen Haut ausgekleidet.
14. Ezt belső csonthártya néven ismerjük. – Diese kennt man als innere Knochenhaut (Endost).
15. A belső csonthártya béleli a velőűrt és a szivacsos állomány üregeit is. – Die innere Knochenhaut kleidet die Markhöhle und auch die Hohlräume der schwammartigen Substanz aus.
16. A csont üregeit csontvelő tölti ki. – Die Hohlräume des Knochens sind mit Knochenmark gefüllt.
17. A csontvelőnek két fő típusát különböztetjük meg. – Man unterscheidet zwei Hauptarten des Knochenmarks.
18. A vörös csontvelő feladata a vérsejtek képzése. – Die Aufgabe des roten Knochenmarks ist die Bildung der Blutzellen.
19. Itt keletkeznek a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. – Hier entstehen die roten Blutkörperchen, die weißen Blutkörperchen und die Blutplättchen.
20. Gyermekkorban szinte az összes csont belsejét vörös csontvelő tölti ki. – In der Kindheit ist das Innere fast aller Knochen mit rotem Knochenmark ausgefüllt.
21. A felnőttkorra ez nagyrészt sárga csontvelővé alakul át. – Bis zum Erwachsenenalter wandelt es sich größtenteils in gelbes Knochenmark um.
22. A sárga csontvelő főként zsírsejtekből áll, és energiaraktárként szolgál. – Das gelbe Knochenmark besteht vor allem aus Fettzellen und dient als Energiespeicher.
23. Felnőttben vörös csontvelő már csak bizonyos helyeken marad meg. – Beim Erwachsenen bleibt rotes Knochenmark nur noch an bestimmten Stellen erhalten.
24. Ilyen hely a csigolyák, a szegycsont, a bordák, a medence és a csontvégek belseje. – Solche Stellen sind die Wirbel, das Brustbein, die Rippen, das Becken und das Innere der Knochenenden.
25. Nagy vérveszteség esetén a sárga csontvelő újra vörössé alakulhat. – Bei großem Blutverlust kann sich das gelbe Knochenmark wieder in rotes umwandeln.
26. A csont élő szervként állandó vérellátást igényel. – Als lebendiges Organ benötigt der Knochen eine ständige Blutversorgung.
27. A fő vérellátást egy tápláló verőér biztosítja. – Die wichtigste Blutversorgung sichert eine Ernährungsarterie.
28. Ez az ér egy kis nyíláson, a tápláló nyíláson át lép be a csontba. – Dieses Gefäß tritt durch eine kleine Öffnung, das Ernährungsloch, in den Knochen ein.
29. Belépés után a verőér a velőűrbe jut, és onnan látja el a csont belsejét. – Nach dem Eintritt gelangt die Arterie in die Markhöhle und versorgt von dort das Innere des Knochens.
30. A tömör állomány külső részét a csonthártya erei táplálják. – Den äußeren Teil der kompakten Substanz ernähren die Gefäße der Knochenhaut.
31. A csontvégeket külön kis verőerek látják el vérrel. – Die Knochenenden werden von eigenen kleinen Arterien mit Blut versorgt.
32. Az elhasznált vért finom gyűjtőerek vezetik el a csontból. – Das verbrauchte Blut leiten feine Venen aus dem Knochen ab.
(aufklappen)magyar
1. A csontot kívülről egy szívós kötőszövetes hártya, a csonthártya borítja.
2. Ez a burok mindenütt beborítja a csontot, kivéve az ízületi felszíneket.
3. Az ízületi felszíneket ugyanis nem csonthártya, hanem ízületi porc fedi.
4. A csonthártya két rétegből épül fel.
5. A külső rostos réteg tömött kötőszövetből áll, és mechanikai védelmet nyújt.
6. A belső réteg sejtekben gazdag, és csontképző sejteket tartalmaz.
7. Ezek a sejtek felelősek a csont vastagsági növekedéséért és a törések gyógyulásáért.
8. A csonthártyát erős rostkötegek rögzítik a csont felszínéhez.
9. Ezeket a rögzítő rostokat Sharpey-rostoknak nevezik.
10. Ugyanilyen rostok kötik a csonthoz az inakat és a szalagokat is.
11. A csonthártya bőségesen el van látva idegvégződésekkel.
12. Emiatt rendkívül érzékeny a fájdalomra, például ütés vagy törés esetén.
13. A csont üregeinek belső falát egy vékony hártya béleli.
14. Ezt belső csonthártya néven ismerjük.
15. A belső csonthártya béleli a velőűrt és a szivacsos állomány üregeit is.
16. A csont üregeit csontvelő tölti ki.
17. A csontvelőnek két fő típusát különböztetjük meg.
18. A vörös csontvelő feladata a vérsejtek képzése.
19. Itt keletkeznek a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék.
20. Gyermekkorban szinte az összes csont belsejét vörös csontvelő tölti ki.
21. A felnőttkorra ez nagyrészt sárga csontvelővé alakul át.
22. A sárga csontvelő főként zsírsejtekből áll, és energiaraktárként szolgál.
23. Felnőttben vörös csontvelő már csak bizonyos helyeken marad meg.
24. Ilyen hely a csigolyák, a szegycsont, a bordák, a medence és a csontvégek belseje.
25. Nagy vérveszteség esetén a sárga csontvelő újra vörössé alakulhat.
26. A csont élő szervként állandó vérellátást igényel.
27. A fő vérellátást egy tápláló verőér biztosítja.
28. Ez az ér egy kis nyíláson, a tápláló nyíláson át lép be a csontba.
29. Belépés után a verőér a velőűrbe jut, és onnan látja el a csont belsejét.
30. A tömör állomány külső részét a csonthártya erei táplálják.
31. A csontvégeket külön kis verőerek látják el vérrel.
32. Az elhasznált vért finom gyűjtőerek vezetik el a csontból.
(aufklappen)német
1. Von außen ist der Knochen von einer zähen bindegewebigen Haut, der Knochenhaut (Periost), überzogen.
2. Diese Hülle bedeckt den Knochen überall, mit Ausnahme der Gelenkflächen.
3. Die Gelenkflächen sind nämlich nicht von Knochenhaut, sondern von Gelenkknorpel bedeckt.
4. Die Knochenhaut baut sich aus zwei Schichten auf.
5. Die äußere Faserschicht besteht aus straffem Bindegewebe und bietet mechanischen Schutz.
6. Die innere Schicht ist zellreich und enthält knochenbildende Zellen (Osteoblasten).
7. Diese Zellen sind für das Dickenwachstum des Knochens und die Heilung von Brüchen verantwortlich.
8. Kräftige Faserbündel verankern die Knochenhaut an der Oberfläche des Knochens.
9. Diese verankernden Fasern werden Sharpey-Fasern genannt.
10. Ebensolche Fasern binden auch die Sehnen und Bänder an den Knochen.
11. Die Knochenhaut ist reichlich mit Nervenendigungen versorgt.
12. Deshalb ist sie außerordentlich schmerzempfindlich, etwa bei einem Schlag oder Bruch.
13. Die Innenwand der Knochenhohlräume ist von einer dünnen Haut ausgekleidet.
14. Diese kennt man als innere Knochenhaut (Endost).
15. Die innere Knochenhaut kleidet die Markhöhle und auch die Hohlräume der schwammartigen Substanz aus.
16. Die Hohlräume des Knochens sind mit Knochenmark gefüllt.
17. Man unterscheidet zwei Hauptarten des Knochenmarks.
18. Die Aufgabe des roten Knochenmarks ist die Bildung der Blutzellen.
19. Hier entstehen die roten Blutkörperchen, die weißen Blutkörperchen und die Blutplättchen.
20. In der Kindheit ist das Innere fast aller Knochen mit rotem Knochenmark ausgefüllt.
21. Bis zum Erwachsenenalter wandelt es sich größtenteils in gelbes Knochenmark um.
22. Das gelbe Knochenmark besteht vor allem aus Fettzellen und dient als Energiespeicher.
23. Beim Erwachsenen bleibt rotes Knochenmark nur noch an bestimmten Stellen erhalten.
24. Solche Stellen sind die Wirbel, das Brustbein, die Rippen, das Becken und das Innere der Knochenenden.
25. Bei großem Blutverlust kann sich das gelbe Knochenmark wieder in rotes umwandeln.
26. Als lebendiges Organ benötigt der Knochen eine ständige Blutversorgung.
27. Die wichtigste Blutversorgung sichert eine Ernährungsarterie.
28. Dieses Gefäß tritt durch eine kleine Öffnung, das Ernährungsloch, in den Knochen ein.
29. Nach dem Eintritt gelangt die Arterie in die Markhöhle und versorgt von dort das Innere des Knochens.
30. Den äußeren Teil der kompakten Substanz ernähren die Gefäße der Knochenhaut.
31. Die Knochenenden werden von eigenen kleinen Arterien mit Blut versorgt.
32. Das verbrauchte Blut leiten feine Venen aus dem Knochen ab.