3.6.2 – Literatur lang

3.6.2 – A felvilágosodás eszméi: Az estve („Der Abend“) – Die Ideen der Aufklärung: „Az estve“ („Der Abend“)

# Länge: 100 (Standardfall: ein einzelnes, gedanklich reiches Gedicht mit Analyse)

1. Az estve Csokonai Vitéz Mihály egyik legjelentősebb bölcseleti verse, amelyben a felvilágosodás eszméi teljes erővel megszólalnak. – „Az estve“ (Der Abend) ist eines der bedeutendsten philosophischen Gedichte von Mihály Csokonai Vitéz, in dem die Ideen der Aufklärung mit voller Kraft erklingen.

2. A vers a magyar felvilágosodás gondolati költészetének egyik csúcspontja, mert benne a természetleírás mély társadalmi bírálattá alakul. – Das Gedicht ist ein Höhepunkt der gedanklichen Dichtung der ungarischen Aufklärung, weil sich darin die Naturbeschreibung in eine tiefe gesellschaftliche Kritik verwandelt.

3. A költemény egy alkonyati táj bemutatásával indul, amely békés, harmonikus és gyönyörű képet fest a természetről. – Das Gedicht beginnt mit der Darstellung einer abendlichen Landschaft, die ein friedliches, harmonisches und wunderschönes Bild der Natur malt.

4. A vers első része a lenyugvó nap, az esti szellő és a csendesedő táj érzékletes leírását tartalmazza. – Der erste Teil des Gedichts enthält die anschauliche Beschreibung der untergehenden Sonne, des Abendwinds und der still werdenden Landschaft.

5. Csokonai a természet szépségét finom, zenei nyelven ábrázolja, amely a rokokó és a szentimentalizmus hatását mutatja. – Csokonai stellt die Schönheit der Natur in einer feinen, musikalischen Sprache dar, die den Einfluss des Rokoko und des Sentimentalismus zeigt.

6. A táj békéje azonban nem öncélú, hanem gondolati kiindulópontként szolgál a vers második, bölcseleti részéhez. – Der Frieden der Landschaft ist jedoch kein Selbstzweck, sondern dient als gedanklicher Ausgangspunkt für den zweiten, philosophischen Teil des Gedichts.

7. A természet harmóniája ébreszti fel a beszélőben azt a kérdést, hogy miért nem ilyen harmonikus az emberi világ. – Die Harmonie der Natur weckt im Sprecher die Frage, warum die menschliche Welt nicht ebenso harmonisch ist.

8. A vers itt élesen fordul a leírásból az elmélkedés, a természetből a társadalom felé. – Das Gedicht wendet sich hier scharf von der Beschreibung zur Betrachtung, von der Natur zur Gesellschaft.

9. E fordulat a felvilágosodás gondolkodásmódját tükrözi, amely a természet rendjét az emberi élet mércéjévé teszi. – Diese Wende spiegelt die Denkweise der Aufklärung wider, die die Ordnung der Natur zum Maßstab des menschlichen Lebens macht.

10. A vers legfontosabb gondolata, hogy a természet minden javát eredetileg minden ember számára közösnek teremtette. – Der wichtigste Gedanke des Gedichts ist, dass die Natur alle ihre Güter ursprünglich für alle Menschen gemeinsam geschaffen hat.

11. A felvilágosodás egyik alaptétele szerint az emberek eredetileg szabadnak és egyenlőnek születtek. – Nach einem Grundsatz der Aufklärung wurden die Menschen ursprünglich frei und gleich geboren.

12. Csokonai szerint ezt az eredeti, boldog állapotot a magántulajdon megjelenése rombolta szét. – Nach Csokonai zerstörte das Aufkommen des Privateigentums diesen ursprünglichen, glücklichen Zustand.

13. A vers híres sora, „Az enyim, a tied mennyi lármát szűle“, a tulajdon bevezetésének végzetes következményeit foglalja össze. – Die berühmte Zeile des Gedichts, „Wie viel Lärm gebar das Mein und das Dein“, fasst die verhängnisvollen Folgen der Einführung des Eigentums zusammen.

14. A birtoklás szavai, az „enyim“ és a „tied“, a viszály, az igazságtalanság és a szenvedés forrásaivá váltak. – Die Worte des Besitzens, das „Mein“ und das „Dein“, wurden zu Quellen des Zwistes, der Ungerechtigkeit und des Leidens.

15. Csokonai szerint amíg a föld és javai közösek voltak, addig béke és boldogság uralkodott az emberek között. – Nach Csokonai herrschten unter den Menschen Frieden und Glück, solange die Erde und ihre Güter gemeinsam waren.

16. A „miénk“ szó eltűnésével azonban megjelent az önzés, a birtoklás vágya és a hatalom kegyetlensége. – Mit dem Verschwinden des Wortes „unser“ erschienen jedoch der Egoismus, die Gier des Besitzens und die Grausamkeit der Macht.

17. E gondolat a felvilágosodás egyik legradikálisabb eszméjét, a magántulajdon bírálatát fejezi ki. – Dieser Gedanke drückt eine der radikalsten Ideen der Aufklärung aus, die Kritik am Privateigentum.

18. Csokonai e felfogásában elsősorban Jean-Jacques Rousseau hatása érezhető, aki a civilizáció romlottságáról írt. – In dieser Auffassung Csokonais ist vor allem der Einfluss Jean-Jacques Rousseaus spürbar, der über die Verderbtheit der Zivilisation schrieb.

19. Rousseau szerint az ember természettől jó, de a társadalom és a tulajdon teszi önzővé és igazságtalanná. – Nach Rousseau ist der Mensch von Natur aus gut, doch die Gesellschaft und das Eigentum machen ihn egoistisch und ungerecht.

20. Csokonai e gondolatot a magyar költészetbe emeli, és költői erővel, érzékletes képekkel szólaltatja meg. – Csokonai erhebt diesen Gedanken in die ungarische Dichtung und bringt ihn mit dichterischer Kraft und anschaulichen Bildern zum Klingen.

21. A vers a tulajdon megjelenését az emberi történelem tragikus fordulópontjaként ábrázolja. – Das Gedicht stellt das Aufkommen des Eigentums als tragischen Wendepunkt der menschlichen Geschichte dar.

22. A birtoklás bevezetése után az emberek határokat húztak, elzárták a földet, és egymás ellen fordultak. – Nach der Einführung des Besitzes zogen die Menschen Grenzen, sperrten das Land ab und wandten sich gegeneinander.

23. A vers szerint a természet minden ajándéka, a nap, a levegő és a föld, eredetileg mindenkié volt. – Nach dem Gedicht gehörte jede Gabe der Natur, die Sonne, die Luft und die Erde, ursprünglich allen.

24. A magántulajdon azonban e közös javakat kevesek kizárólagos birtokává tette. – Das Privateigentum machte diese gemeinsamen Güter jedoch zum ausschließlichen Besitz weniger.

25. Csokonai fájdalommal mutat rá, hogy a gazdagok a szegényeket még a természet ingyen ajándékaitól is megfosztják. – Csokonai weist mit Schmerz darauf hin, dass die Reichen die Armen sogar der kostenlosen Gaben der Natur berauben.

26. A vers képei szerint az ég madara szabadon él, míg az ember mesterséges korlátok között szenved. – Nach den Bildern des Gedichts lebt der Vogel des Himmels frei, während der Mensch zwischen künstlichen Schranken leidet.

27. Az állatok és a növények világa a természetes szabadságot és egyenlőséget képviseli a vers gondolatmenetében. – Die Welt der Tiere und Pflanzen vertritt im Gedankengang des Gedichts die natürliche Freiheit und Gleichheit.

28. Az ember viszont saját társadalmi rendjével rontotta el ezt az eredeti harmóniát. – Der Mensch dagegen verdarb diese ursprüngliche Harmonie mit seiner eigenen gesellschaftlichen Ordnung.

29. A vers tehát a természet és a társadalom éles ellentétére épül, amely az egész költemény szerkezetét meghatározza. – Das Gedicht baut also auf dem scharfen Gegensatz von Natur und Gesellschaft auf, der die ganze Struktur des Gedichts bestimmt.

30. A természet a béke, a szabadság és az egyenlőség világa, míg a társadalom a viszály és az elnyomás színtere. – Die Natur ist die Welt des Friedens, der Freiheit und der Gleichheit, während die Gesellschaft der Schauplatz des Zwistes und der Unterdrückung ist.

31. Csokonai e szembeállítással a fennálló társadalmi rend igazságtalanságát leplezi le. – Csokonai deckt mit dieser Gegenüberstellung die Ungerechtigkeit der bestehenden Gesellschaftsordnung auf.

32. A vers kritikája nem személyek, hanem az egész rendszer ellen irányul, amely az egyenlőtlenségre épül. – Die Kritik des Gedichts richtet sich nicht gegen Personen, sondern gegen das ganze System, das auf der Ungleichheit beruht.

33. E társadalombírálat teszi Az estvét a felvilágosodás egyik legbátrabb magyar költeményévé. – Diese Gesellschaftskritik macht „Az estve“ zu einem der mutigsten ungarischen Gedichte der Aufklärung.

34. A vers azonban nemcsak vádol, hanem egy elveszett, boldog aranykor emlékét is felidézi. – Das Gedicht klagt jedoch nicht nur an, sondern ruft auch die Erinnerung an ein verlorenes, glückliches goldenes Zeitalter hervor.

35. Ez az aranykor a magántulajdon nélküli, közösségi élet ideálja, amelyben mindenki egyenlő volt. – Dieses goldene Zeitalter ist das Ideal des gemeinschaftlichen Lebens ohne Privateigentum, in dem alle gleich waren.

36. Az aranykor motívuma az ókori költészetből származik, de Csokonai a felvilágosodás szellemében újítja meg. – Das Motiv des goldenen Zeitalters stammt aus der antiken Dichtung, doch Csokonai erneuert es im Geist der Aufklärung.

37. A vers gondolati mélységét éppen az adja, hogy a jelen bírálatát egy eszményi múlt képével kapcsolja össze. – Die gedankliche Tiefe des Gedichts entsteht gerade dadurch, dass es die Kritik der Gegenwart mit dem Bild einer idealen Vergangenheit verbindet.

38. Az elveszett harmónia emléke felerősíti a jelen igazságtalanságának fájdalmas érzékelését. – Die Erinnerung an die verlorene Harmonie verstärkt die schmerzhafte Wahrnehmung der Ungerechtigkeit der Gegenwart.

39. A vers második része tehát nem puszta panasz, hanem mély, filozófiai igényű elmélkedés az emberi sorsról. – Der zweite Teil des Gedichts ist also keine bloße Klage, sondern eine tiefe, philosophisch anspruchsvolle Betrachtung über das menschliche Schicksal.

40. Csokonai a társadalmi bírálatot nem elvont értekezésként, hanem érzelmileg átélt költészetként fogalmazza meg. – Csokonai formuliert die gesellschaftliche Kritik nicht als abstrakte Abhandlung, sondern als emotional durchlebte Dichtung.

41. E személyes átéltség teszi a verset hitelessé és megrendítővé, mert a gondolat mögött valódi együttérzés áll. – Diese persönliche Durchdrungenheit macht das Gedicht glaubwürdig und ergreifend, weil hinter dem Gedanken echtes Mitgefühl steht.

42. A költő a szegények és a kiszolgáltatottak sorsát mély emberi részvéttel szemléli. – Der Dichter betrachtet das Schicksal der Armen und der Schutzlosen mit tiefem menschlichem Mitleid.

43. E részvét a felvilágosodás emberszeretetének és Csokonai saját nélkülözésének közös eredménye. – Dieses Mitleid ist das gemeinsame Ergebnis der Menschenliebe der Aufklärung und Csokonais eigener Entbehrung.

44. A vers így a nagy európai eszméket a magyar költő személyes tapasztalatával kapcsolja össze. – Das Gedicht verbindet so die großen europäischen Ideen mit der persönlichen Erfahrung des ungarischen Dichters.

45. Az estve nyelve gazdag, változatos és rendkívül képszerű, ami Csokonai költői mesterségének csúcsát mutatja. – Die Sprache von „Az estve“ ist reich, abwechslungsreich und außerordentlich bildhaft, was den Gipfel von Csokonais dichterischer Meisterschaft zeigt.

46. A természetleíró részben a lágy, zenei sorok a rokokó finomságát idézik. – Im naturbeschreibenden Teil rufen die weichen, musikalischen Zeilen die Feinheit des Rokoko hervor.

47. A bölcseleti részben viszont a hangnem komolyabbá, emeltebbé és szónokiasabbá válik. – Im philosophischen Teil dagegen wird der Ton ernster, erhabener und rednerischer.

48. E stílusváltás jól szolgálja a vers gondolati szerkezetét, mert a forma követi a tartalom fordulatát. – Dieser Stilwechsel dient der gedanklichen Struktur des Gedichts gut, weil die Form der Wende des Inhalts folgt.

49. Csokonai a magyar nyelvet mind a leíró szépség, mind a bölcseleti gondolat kifejezésére alkalmasnak bizonyítja. – Csokonai erweist die ungarische Sprache als geeignet sowohl für die beschreibende Schönheit als auch für den philosophischen Gedanken.

50. E nyelvi teljesítmény a magyar felvilágosodás egyik legfontosabb vívmánya, mert bizonyítja a nemzeti nyelv erejét. – Diese sprachliche Leistung ist eine der wichtigsten Errungenschaften der ungarischen Aufklärung, weil sie die Kraft der Nationalsprache beweist.

51. Az estve tehát nemcsak eszmeileg, hanem nyelvileg is a magyar költészet fejlődésének nagy állomása. – „Az estve“ ist somit nicht nur gedanklich, sondern auch sprachlich eine große Station der Entwicklung der ungarischen Dichtung.

52. A vers gondolatai a maguk korában rendkívül merészek voltak, mert a fennálló társadalmi rendet kérdőjelezték meg. – Die Gedanken des Gedichts waren in ihrer Zeit außerordentlich kühn, weil sie die bestehende Gesellschaftsordnung in Frage stellten.

53. A magántulajdon bírálata a feudális Magyarországon veszélyes és felforgató eszmének számított. – Die Kritik am Privateigentum galt im feudalen Ungarn als gefährliche und umstürzlerische Idee.

54. Csokonai bátorsága abban áll, hogy e gondolatot mégis kimondja, jóllehet burkolt, költői formában. – Csokonais Mut besteht darin, dass er diesen Gedanken dennoch ausspricht, wenn auch in verhüllter, dichterischer Form.

55. A költői forma egyszerre teszi lehetővé a bátor kimondást és a hatóság elleni védekezést. – Die dichterische Form ermöglicht zugleich das mutige Aussprechen und den Schutz gegen die Obrigkeit.

56. A vers így a felvilágosodás azon törekvését képviseli, amely az ész és az igazságosság nevében bírálja a világot. – Das Gedicht vertritt so jenes Bestreben der Aufklärung, das im Namen der Vernunft und der Gerechtigkeit die Welt kritisiert.

57. Az estve nem csupán korának terméke, hanem az emberi egyenlőség örök vágyának kifejezése is. – „Az estve“ ist nicht nur ein Erzeugnis seiner Zeit, sondern auch ein Ausdruck des ewigen Verlangens nach menschlicher Gleichheit.

58. A vers üzenete a mai olvasó számára is aktuális, mert az igazságtalanság és az egyenlőtlenség kérdése ma sem oldódott meg. – Die Botschaft des Gedichts ist auch für den heutigen Leser aktuell, weil die Frage der Ungerechtigkeit und der Ungleichheit auch heute nicht gelöst ist.

59. Csokonai költeménye e szempontból megelőzte korát, és a későbbi társadalmi gondolkodás előfutárának tekinthető. – Csokonais Gedicht war in dieser Hinsicht seiner Zeit voraus und kann als Vorläufer des späteren sozialen Denkens betrachtet werden.

60. A vers a természet szépségét és az emberi világ igazságtalanságát egyetlen, egységes gondolati ívbe fogja. – Das Gedicht fasst die Schönheit der Natur und die Ungerechtigkeit der menschlichen Welt in einen einzigen, einheitlichen gedanklichen Bogen.

61. E szerkezet mutatja Csokonai kompozíciós tudatosságát, mert a leírás és az elmélkedés szervesen épül egymásra. – Diese Struktur zeigt Csokonais kompositorisches Bewusstsein, weil die Beschreibung und die Betrachtung organisch aufeinander aufbauen.

62. A természet békés képe nem díszítés, hanem a társadalmi bírálat szükséges ellenpontja. – Das friedliche Bild der Natur ist keine Verzierung, sondern der notwendige Gegenpol der gesellschaftlichen Kritik.

63. A vers a szépség és az igazságosság eszményét egyetlen, összefüggő gondolatban egyesíti. – Das Gedicht vereinigt das Ideal der Schönheit und der Gerechtigkeit in einem einzigen, zusammenhängenden Gedanken.

64. Az estve így a felvilágosodás két nagy értékét, az ész és az emberi méltóság tiszteletét, egyszerre képviseli. – „Az estve“ vertritt so zugleich die zwei großen Werte der Aufklärung, die Achtung der Vernunft und der menschlichen Würde.

65. A vers bizonyítja, hogy Csokonai nemcsak könnyed rokokó költő, hanem mély gondolkodó és társadalomkritikus is volt. – Das Gedicht beweist, dass Csokonai nicht nur ein leichter Rokoko-Dichter, sondern auch ein tiefer Denker und Gesellschaftskritiker war.

66. E sokoldalúság teszi őt a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb és legteljesebb alkotójává. – Diese Vielseitigkeit macht ihn zu einem der bedeutendsten und vollständigsten Schöpfer der ungarischen Aufklärung.

67. Az estve a Csokonai-életmű egyik központi darabja, amely a költő eszmei mélységét legjobban mutatja. – „Az estve“ ist eines der zentralen Stücke von Csokonais Lebenswerk, das die gedankliche Tiefe des Dichters am besten zeigt.

68. A vers megmutatja, hogy a magyar költészet a 18. század végén már képes volt a legmagasabb európai eszmék befogadására. – Das Gedicht zeigt, dass die ungarische Dichtung am Ende des 18. Jahrhunderts bereits fähig war, die höchsten europäischen Ideen aufzunehmen.

69. Csokonai a felvilágosodás gondolatait nem másolta, hanem sajátjaként élte át és fejlesztette tovább. – Csokonai kopierte die Gedanken der Aufklärung nicht, sondern durchlebte und entwickelte sie als seine eigenen weiter.

70. E teremtő befogadás teszi költészetét egyszerre európaivá és jellegzetesen magyarrá. – Diese schöpferische Aufnahme macht seine Dichtung zugleich europäisch und charakteristisch ungarisch.

71. Az estve gondolati bátorsága és költői szépsége együtt emelik a magyar líra maradandó alkotásai közé. – Die gedankliche Kühnheit und die dichterische Schönheit von „Az estve“ erheben es gemeinsam unter die bleibenden Werke der ungarischen Lyrik.

72. A vers a természet és a társadalom viszonyáról szóló elmélkedés, amely ma is elgondolkodtatja az olvasót. – Das Gedicht ist eine Betrachtung über das Verhältnis von Natur und Gesellschaft, die auch heute den Leser nachdenklich stimmt.

73. A költő a természet rendjét állítja szembe az emberi világ zavarával, hogy megmutassa az igazság mércéjét. – Der Dichter stellt die Ordnung der Natur dem Wirrwarr der menschlichen Welt gegenüber, um den Maßstab der Wahrheit zu zeigen.

74. E gondolat a felvilágosodás természetjogi felfogásának költői megfogalmazása. – Dieser Gedanke ist die dichterische Formulierung der naturrechtlichen Auffassung der Aufklärung.

75. A természet itt nemcsak szép táj, hanem erkölcsi és filozófiai mérce is egyben. – Die Natur ist hier nicht nur eine schöne Landschaft, sondern zugleich auch ein moralischer und philosophischer Maßstab.

76. Az estve tehát a leíró és a gondolati költészet ritka, tökéletes egyesítése. – „Az estve“ ist somit eine seltene, vollkommene Vereinigung der beschreibenden und der gedanklichen Dichtung.

77. A vers érzelmi ereje és eszmei tartalma egymást erősíti, ezért hatása különösen mély és tartós. – Die emotionale Kraft und der gedankliche Gehalt des Gedichts verstärken einander, weshalb seine Wirkung besonders tief und dauerhaft ist.

78. Csokonai a felvilágosodás eszméit nem hideg értelemmel, hanem meleg szívvel közvetíti. – Csokonai vermittelt die Ideen der Aufklärung nicht mit kaltem Verstand, sondern mit warmem Herzen.

79. E szív és értelem együttese teszi költészetét emberivé és időtállóvá. – Diese Verbindung von Herz und Verstand macht seine Dichtung menschlich und zeitlos.

80. Az estve a magyar irodalom egyik legkorábbi verse, amely a társadalmi igazságosság kérdését költői erővel veti fel. – „Az estve“ ist eines der frühesten Gedichte der ungarischen Literatur, das die Frage der gesellschaftlichen Gerechtigkeit mit dichterischer Kraft aufwirft.

81. E témával a vers a későbbi reformkori és társadalmi költészet előfutárának tekinthető. – Mit diesem Thema kann das Gedicht als Vorläufer der späteren reformzeitlichen und sozialen Dichtung betrachtet werden.

82. Csokonai gondolatai előkészítik azt az utat, amelyen később a magyar líra a nép és a szabadság ügyét szolgálja. – Csokonais Gedanken bereiten jenen Weg vor, auf dem die ungarische Lyrik später der Sache des Volkes und der Freiheit dient.

83. A vers így nemcsak korának remekműve, hanem a magyar irodalmi fejlődés fontos láncszeme is. – Das Gedicht ist so nicht nur ein Meisterwerk seiner Zeit, sondern auch ein wichtiges Glied in der Entwicklung der ungarischen Literatur.

84. Az estve bizonyítja, hogy a felvilágosodás eszméi a magyar költészetben termékeny és eredeti formát nyertek. – „Az estve“ beweist, dass die Ideen der Aufklärung in der ungarischen Dichtung eine fruchtbare und ursprüngliche Form gewannen.

85. A vers egyszerre gyönyörködtet a természet szépségével és elgondolkodtat a társadalom igazságtalanságával. – Das Gedicht erfreut zugleich mit der Schönheit der Natur und stimmt nachdenklich über die Ungerechtigkeit der Gesellschaft.

86. E kettős hatás teszi Az estvét a magyar bölcseleti líra egyik legkiemelkedőbb alkotásává. – Diese doppelte Wirkung macht „Az estve“ zu einem der herausragendsten Werke der ungarischen philosophischen Lyrik.

87. A vers arra tanítja az olvasót, hogy a szépség és az igazság nem választható el egymástól. – Das Gedicht lehrt den Leser, dass die Schönheit und die Wahrheit nicht voneinander getrennt werden können.

88. Csokonai a természet harmóniájából vezeti le az emberi együttélés eszményét. – Csokonai leitet aus der Harmonie der Natur das Ideal des menschlichen Zusammenlebens ab.

89. E gondolat a felvilágosodás optimizmusát tükrözi, amely hisz az ész és a természet igazságában. – Dieser Gedanke spiegelt den Optimismus der Aufklärung wider, der an die Wahrheit der Vernunft und der Natur glaubt.

90. A vers azonban nem naiv, mert világosan látja az emberi világ igazságtalanságát és fájdalmát. – Das Gedicht ist jedoch nicht naiv, weil es die Ungerechtigkeit und den Schmerz der menschlichen Welt klar sieht.

91. E realizmus és eszményiség egyensúlya teszi a verset gondolatilag érett és kiegyensúlyozott alkotássá. – Dieses Gleichgewicht von Realismus und Idealität macht das Gedicht zu einem gedanklich reifen und ausgewogenen Werk.

92. Az estve a felvilágosodás legszebb magyar költői megvalósulásai közé tartozik. – „Az estve“ gehört zu den schönsten ungarischen dichterischen Verwirklichungen der Aufklärung.

93. A vers a nagy európai eszméket a magyar táj és a magyar nyelv szépségével kapcsolja össze. – Das Gedicht verbindet die großen europäischen Ideen mit der Schönheit der ungarischen Landschaft und der ungarischen Sprache.

94. E kapcsolat teszi a költeményt egyszerre egyetemessé és nemzetivé. – Diese Verbindung macht das Gedicht zugleich universell und national.

95. Csokonai e versben bizonyítja, hogy a magyar költészet méltó partnere lehet a legfejlettebb európai irodalomnak. – Csokonai beweist in diesem Gedicht, dass die ungarische Dichtung ein würdiger Partner der fortgeschrittensten europäischen Literatur sein kann.

96. Az estve gondolati gazdagsága és formai szépsége máig példaértékű a magyar líra számára. – Der gedankliche Reichtum und die formale Schönheit von „Az estve“ sind bis heute vorbildhaft für die ungarische Lyrik.

97. A vers a felvilágosodás eszméit nem elvontan, hanem élményszerűen és megrendítően közvetíti. – Das Gedicht vermittelt die Ideen der Aufklärung nicht abstrakt, sondern erlebnishaft und ergreifend.

98. E közvetlenség biztosítja, hogy a mű ma is eleven és hatásos maradjon. – Diese Unmittelbarkeit gewährleistet, dass das Werk auch heute lebendig und wirksam bleibt.

99. Az estve tehát a magyar felvilágosodás egyik legmélyebb, legszebb és legmaradandóbb költeménye. – „Az estve“ ist somit eines der tiefsten, schönsten und dauerhaftesten Gedichte der ungarischen Aufklärung.

100. A vers Csokonai gondolati nagyságát és költői mesterségét egyszerre örökíti meg a magyar irodalom számára. – Das Gedicht verewigt zugleich Csokonais gedankliche Größe und seine dichterische Meisterschaft für die ungarische Literatur.