8.11 – A csecsemőmirigy – Der Thymus
1. A csecsemőmirigy a szervezet két elsődleges nyirokszervének egyike a vörös csontvelő mellett. – Der Thymus (Thymusdrüse; das Bries) ist neben dem roten Knochenmark (Medulla ossium rubra) eines der beiden primären lymphatischen Organe des Körpers.
2. Az elsődleges nyirokszervek feladata az immunsejtek képzése és érése, szemben a másodlagos szervekkel, ahol az idegen anyagok elleni védekezés zajlik. – Die Aufgabe der primären lymphatischen Organe ist die Bildung und Reifung von Immunzellen, im Gegensatz zu den sekundären Organen, in denen die Abwehr gegen Fremdstoffe (Antigen) stattfindet.
3. Ez a szerv a gátorüreg elülső részében, a szegycsont markolata mögött helyezkedik el. – Dieses Organ befindet sich im vorderen Mediastinum (Mittelfellraum) hinter dem Handgriff des Brustbeins (Manubrium sterni).
4. Topográfiailag a csecsemőmirigy a szívburok felett fekszik, és elölről takarja a nagyereket és a légcsövet. – Topographisch liegt der Thymus über dem Herzbeutel (Pericardium) und bedeckt von vorne die großen Gefäße sowie die Luftröhre (Trachea).
5. A szerv két aszimmetrikus lebenyből épül fel, amelyeket egy vékony kötőszöveti tok tart össze. – Das Organ ist aus zwei asymmetrischen Lappen (Lobus dexter et sinister) aufgebaut, die von einer dünnen bindegewebigen Kapsel (Capsula) zusammengehalten werden.
6. A csecsemőmirigy embrionális fejlődése a harmadik garattasak entodermájából indul ki. – Die embryonale Entwicklung des Thymus geht aus dem Entoderm der dritten Schlundtasche (Saccus pharyngeus) hervor.
7. A fejlődés során a csontvelőből származó őssejtek vándorolnak be a szervbe, hogy ott nyiroksejtekké differenciálódjanak. – Während der Entwicklung wandern aus dem Knochenmark stammende Stammzellen in das Organ ein, um sich dort zu Lymphozyten zu differenzieren.
8. Míg a másodlagos nyirokszervek, mint a lép vagy a nyirokcsomók, az élet során végig aktívak maradnak, a csecsemőmirigy jelentős változásokon megy keresztül. – Während sekundäre lymphatische Organe wie die Milz (Lien) oder die Lymphknoten lebenslang aktiver Teil der Abwehr bleiben, erfährt der Thymus erhebliche Veränderungen.
9. A szerv a legnagyobb relatív méretét az újszülöttkorban éri el, majd a pubertás után fokozatosan visszafejlődik. – Das Organ erreicht seine größte relative Größe in der Neugeborenenperiode und erfährt nach der Pubertät eine schrittweise Rückbildung (Involution).
10. Ezt a folyamatot élettani visszafejlődésnek nevezzük, melynek során a mirigyállományt zsírszövet váltja fel. – Diesen Vorgang nennt man physiologische Involution, bei dem das Parenchym durch Fettgewebe ersetzt wird.
11. A felnőttkorra visszamaradt szöveti részt csecsemőmirigy-maradványnak vagy retrosternális zsírtömegnek hívják. – Der im Erwachsenenalter verbliebene Gewebsteil wird als Thymusrestkörper (Corpus adiposum thymi) bezeichnet.
12. Szövettanilag a lebenyeket kötőszöveti sövények kisebb lebenykékre osztják. – Histologisch werden die Lappen durch bindegewebige Septen (Septum) in kleinere Läppchen (Lobuli) unterteilt.
13. Minden lebenyke egy sötétebben festődő kéregállományra és egy világosabb velőállományra különül el. – Jedes Läppchen gliedert sich in eine dunkler färbbare Rinde (Cortex) und ein helleres Mark (Medulla).
14. A kéregállományban sűrűn helyezkednek el az érőfélben lévő T-nyiroksejtek. – In der Rinde liegen dicht gepackt die reifenden T-Lymphozyten.
15. Ezzel szemben a másodlagos nyirokszervek kérge inkább B-nyiroksejtekből álló tüszőket tartalmaz. – Im Gegensatz dazu enthält die Rinde sekundärer lymphatischer Organe eher Follikel (Folliculus lymphaticus), die aus B-Lymphozyten bestehen.
16. A csecsemőmirigy velőállományában kevesebb nyiroksejt található, de itt láthatók a jellegzetes Hassall-testecskék. – Im Mark des Thymus befinden sich weniger Lymphozyten, aber hier sind die charakteristischen Hassall-Körperchen (Corpusculum thymicum) zu sehen.
17. Ezek a hagymalevél-szerűen elrendeződő hámsejtek a szerv egyik legfontosabb azonosító bélyegei. – Diese zwiebelschalenartig angeordneten Epithelzellen sind eines der wichtigsten Identifikationsmerkmale des Organs.
18. Elsődleges nyirokszervként a csecsemőmirigy legfőbb funkciója a T-nyiroksejtek érése és szelekciója. – Als primäres lymphatisches Organ ist die Hauptfunktion des Thymus die Reifung und Selektion der T-Lymphozyten.
19. Ebben a környezetben a sejtek megtanulják megkülönböztetni a saját struktúrákat az idegenektől. – In dieser Umgebung lernen die Zellen, körpereigene Strukturen (MHC-Moleküle) von fremden zu unterscheiden.
20. A kérgi állományban zajlik a pozitív szelekció, ahol csak azok a sejtek maradnak életben, amelyek felismerik a szervezet saját jelölő molekuláit. – In der Rinde findet die positive Selektion statt, bei der nur jene Zellen überleben, welche die körpereigenen Oberflächenmoleküle erkennen.
21. A velőállományban történő negatív szelekció során elpusztulnak azok a sejtek, amelyek a saját anyagok ellen támadnának. – Bei der negativen Selektion im Mark werden jene Zellen durch programmierten Zelltod (Apoptosis) zerstört, die sich gegen körpereigene Stoffe richten würden.
22. Ez a folyamat biztosítja az immunológiai toleranciát, megakadályozva az autoimmun folyamatok kialakulását. – Dieser Prozess gewährleistet die immunologische Toleranz und verhindert die Entstehung von Autoimmunerkrankungen.
23. A csecsemőmirigyből kikerülő érett, de még tapasztalatlan nyiroksejtek a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak. – Die aus dem Thymus austretenden reifen, aber noch naiven Lymphozyten wandern in die sekundären lymphatischen Organe ein.
24. Míg a csecsemőmirigyben nincs antigén-prezentáció és ellenanyag-termelés, a nyirokcsomókban ez a fő folyamat. – Während im Thymus keine Antigenpräsentation und Antikörperbildung stattfindet, ist dies in den Lymphknoten (Nodus lymphoideus) der Hauptprozess.
25. A csecsemőmirigy belső elválasztású működéssel is rendelkezik, hormonokat termel a nyiroksejtek éréséhez. – Der Thymus besitzt auch eine endokrine Funktion und produziert Hormone für die Reifung der Lymphozyten.
26. Az egyik ilyen hormon a timozin, amely serkenti a T-sejtek differenciálódását. – Eines dieser Hormone ist das Thymosin, welches die Differenzierung der T-Zellen stimuliert.
27. A mirigy vérellátását főként a belső mellkasartéria ágai biztosítják. – Die Blutversorgung der Drüse wird hauptsächlich durch Äste der inneren Brustarterie (Arteria thoracica interna) sichergestellt.
28. A vénás vér közvetlenül a fej-kar vénákba vezetődik el. – Das venöse Blut wird direkt in die Kopf-Arm-Venen (Vena brachiocephalica) abgeleitet.
29. A csecsemőmirigyben létezik egy vér-csecsemőmirigy gát, amely megvédi az érő sejteket a korai antigén-hatástól. – Im Thymus existiert eine Blut-Thymus-Schranke (Claustrum haematothymicum), welche die reifenden Zellen vor vorzeitigem Antigenkontakt schützt.
30. A másodlagos nyirokszervekben nincs ilyen gát, ott az antigénekkel való találkozás a cél. – In sekundären lymphatischen Organen gibt es keine solche Schranke, da dort der gezielte Kontakt mit Antigenen erforderlich ist.
31. A szerv beidegzését a bolygóideg és a szimpatikus határköteg ágai végzik. – Die Innervation des Organs erfolgt durch Äste des Vagusnervs (Nervus vagus) und des sympathischen Grenzstrangs (Truncus sympathicus).
32. Kóros állapotokban a csecsemőmirigy daganatos elváltozása, az úgynevezett timóma alakulhat ki. – In pathologischen Zuständen kann eine tumoröse Veränderung des Thymus, ein sogenanntes Thymom, entstehen.
33. Egy ilyen daganat nyomást gyakorolhat a szomszédos képletekre, például a légcsőre vagy a nyelőcsőre. – Ein solcher Tumor kann Druck auf benachbarte Strukturen wie die Luftröhre oder die Speiseröhre (Oesophagus) ausüben.
34. A csecsemőmirigy hiánya vagy működési zavara súlyos immunhiányos állapothoz vezet. – Das Fehlen oder eine Funktionsstörung des Thymus führt zu einem schweren Immundefekt.
35. Mivel a T-sejtek 80%-a itt érik, hiányukban a sejtes immunválasz képtelen működni. – Da 80 % der T-Zellen hier reifen, ist die zelluläre Immunantwort bei ihrem Fehlen funktionsunfähig.
36. Ezzel szemben egy másodlagos szerv, például a lép eltávolítása után a szervezet védekezőképessége részben megmarad. – Im Gegensatz dazu bleibt nach der operativen Entfernung (Splenektomie) eines sekundären Organs die Abwehrfähigkeit des Körpers teilweise erhalten.
37. A csecsemőmirigy velőállományában a hámsejtek hálózatos szerkezetet alkotnak. – Im Mark des Thymus bilden die Epithelzellen ein netzartiges Gerüst (Stroma).
38. Ebben a hálózatban vándorolnak a sejtek a kéregtől a velő felé az érési folyamat során. – In diesem Netzwerk wandern die Zellen während des Reifungsprozesses von der Rinde zum Mark.
39. A másodlagos nyirokszervekben a hálózatos vázat kötőszöveti eredetű retikuláris sejtek alkotják. – In den sekundären lymphatischen Organen wird das netzartige Gerüst von retikulären Zellen (Fibrocytus reticularis) bindegewebigen Ursprungs gebildet.
40. A csecsemőmirigyben a nyirokerek csak elvezető szerepet töltenek be, a szervbe nem lépnek be odavivő erek. – Im Thymus haben die Lymphgefäße nur eine ableitende Rolle; es treten keine zuführenden Gefäße (Vasa afferentia) in das Organ ein.
41. Ez ismét egy fontos különbség a nyirokcsomókhoz képest, amelyek a nyirkot szűrik és számos odavivő érrel rendelkeznek. – Dies ist wiederum ein wichtiger Unterschied zu den Lymphknoten, welche die Lymphe filtern und über zahlreiche zuführende Gefäße verfügen.
42. A csecsemőmirigy kortikoszteroidokkal szemben rendkívül érzékeny, hatásukra a nyiroksejtek száma csökken. – Der Thymus ist gegenüber Kortikosteroiden äußerst empfindlich; unter ihrem Einfluss sinkt die Zahl der Lymphozyten deutlich.
43. Stresszhatás alatt a mellékvesekéreg hormonjai a csecsemőmirigy gyors és átmeneti megkisebbedését okozhatják. – Unter Stresswirkung können die Hormone der Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis) eine schnelle und vorübergehende Verkleinerung des Thymus verursachen.
44. Összefoglalva: a csecsemőmirigy az a központi iskola, ahol a T-nyiroksejtek felkészülnek a másodlagos szervekben végzett munkájukra. – Zusammenfassend: Der Thymus ist das zentrale Schulungsorgan, in dem sich die T-Lymphozyten auf ihre Arbeit in den sekundären Organen vorbereiten.
45. Ezen elsődleges szerv nélkül az adaptív immunrendszer nem lenne képes specifikus válaszreakciókra. – Ohne dieses primäre Organ wäre das adaptive Immunsystem nicht zu einer spezifischen Immunantwort fähig.
(aufklappen)magyar
1. A csecsemőmirigy a szervezet két elsődleges nyirokszervének egyike a vörös csontvelő mellett.
2. Az elsődleges nyirokszervek feladata az immunsejtek képzése és érése, szemben a másodlagos szervekkel, ahol az idegen anyagok elleni védekezés zajlik.
3. Ez a szerv a gátorüreg elülső részében, a szegycsont markolata mögött helyezkedik el.
4. Topográfiailag a csecsemőmirigy a szívburok felett fekszik, és elölről takarja a nagyereket és a légcsövet.
5. A szerv két aszimmetrikus lebenyből épül fel, amelyeket egy vékony kötőszöveti tok tart össze.
6. A csecsemőmirigy embrionális fejlődése a harmadik garattasak entodermájából indul ki.
7. A fejlődés során a csontvelőből származó őssejtek vándorolnak be a szervbe, hogy ott nyiroksejtekké differenciálódjanak.
8. Míg a másodlagos nyirokszervek, mint a lép vagy a nyirokcsomók, az élet során végig aktívak maradnak, a csecsemőmirigy jelentős változásokon megy keresztül.
9. A szerv a legnagyobb relatív méretét az újszülöttkorban éri el, majd a pubertás után fokozatosan visszafejlődik.
10. Ezt a folyamatot élettani visszafejlődésnek nevezzük, melynek során a mirigyállományt zsírszövet váltja fel.
11. A felnőttkorra visszamaradt szöveti részt csecsemőmirigy-maradványnak vagy retrosternális zsírtömegnek hívják.
12. Szövettanilag a lebenyeket kötőszöveti sövények kisebb lebenykékre osztják.
13. Minden lebenyke egy sötétebben festődő kéregállományra és egy világosabb velőállományra különül el.
14. A kéregállományban sűrűn helyezkednek el az érőfélben lévő T-nyiroksejtek.
15. Ezzel szemben a másodlagos nyirokszervek kérge inkább B-nyiroksejtekből álló tüszőket tartalmaz.
16. A csecsemőmirigy velőállományában kevesebb nyiroksejt található, de itt láthatók a jellegzetes Hassall-testecskék.
17. Ezek a hagymalevél-szerűen elrendeződő hámsejtek a szerv egyik legfontosabb azonosító bélyegei.
18. Elsődleges nyirokszervként a csecsemőmirigy legfőbb funkciója a T-nyiroksejtek érése és szelekciója.
19. Ebben a környezetben a sejtek megtanulják megkülönböztetni a saját struktúrákat az idegenektől.
20. A kérgi állományban zajlik a pozitív szelekció, ahol csak azok a sejtek maradnak életben, amelyek felismerik a szervezet saját jelölő molekuláit.
21. A velőállományban történő negatív szelekció során elpusztulnak azok a sejtek, amelyek a saját anyagok ellen támadnának.
22. Ez a folyamat biztosítja az immunológiai toleranciát, megakadályozva az autoimmun folyamatok kialakulását.
23. A csecsemőmirigyből kikerülő érett, de még tapasztalatlan nyiroksejtek a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak.
24. Míg a csecsemőmirigyben nincs antigén-prezentáció és ellenanyag-termelés, a nyirokcsomókban ez a fő folyamat.
25. A csecsemőmirigy belső elválasztású működéssel is rendelkezik, hormonokat termel a nyiroksejtek éréséhez.
26. Az egyik ilyen hormon a timozin, amely serkenti a T-sejtek differenciálódását.
27. A mirigy vérellátását főként a belső mellkasartéria ágai biztosítják.
28. A vénás vér közvetlenül a fej-kar vénákba vezetődik el.
29. A csecsemőmirigyben létezik egy vér-csecsemőmirigy gát, amely megvédi az érő sejteket a korai antigén-hatástól.
30. A másodlagos nyirokszervekben nincs ilyen gát, ott az antigénekkel való találkozás a cél.
31. A szerv beidegzését a bolygóideg és a szimpatikus határköteg ágai végzik.
32. Kóros állapotokban a csecsemőmirigy daganatos elváltozása, az úgynevezett timóma alakulhat ki.
33. Egy ilyen daganat nyomást gyakorolhat a szomszédos képletekre, például a légcsőre vagy a nyelőcsőre.
34. A csecsemőmirigy hiánya vagy működési zavara súlyos immunhiányos állapothoz vezet.
35. Mivel a T-sejtek 80%-a itt érik, hiányukban a sejtes immunválasz képtelen működni.
36. Ezzel szemben egy másodlagos szerv, például a lép eltávolítása után a szervezet védekezőképessége részben megmarad.
37. A csecsemőmirigy velőállományában a hámsejtek hálózatos szerkezetet alkotnak.
38. Ebben a hálózatban vándorolnak a sejtek a kéregtől a velő felé az érési folyamat során.
39. A másodlagos nyirokszervekben a hálózatos vázat kötőszöveti eredetű retikuláris sejtek alkotják.
40. A csecsemőmirigyben a nyirokerek csak elvezető szerepet töltenek be, a szervbe nem lépnek be odavivő erek.
41. Ez ismét egy fontos különbség a nyirokcsomókhoz képest, amelyek a nyirkot szűrik és számos odavivő érrel rendelkeznek.
42. A csecsemőmirigy kortikoszteroidokkal szemben rendkívül érzékeny, hatásukra a nyiroksejtek száma csökken.
43. Stresszhatás alatt a mellékvesekéreg hormonjai a csecsemőmirigy gyors és átmeneti megkisebbedését okozhatják.
44. Összefoglalva: a csecsemőmirigy az a központi iskola, ahol a T-nyiroksejtek felkészülnek a másodlagos szervekben végzett munkájukra.
45. Ezen elsődleges szerv nélkül az adaptív immunrendszer nem lenne képes specifikus válaszreakciókra.
(aufklappen)német
1. Der Thymus (Thymusdrüse; das Bries) ist neben dem roten Knochenmark (Medulla ossium rubra) eines der beiden primären lymphatischen Organe des Körpers.
2. Die Aufgabe der primären lymphatischen Organe ist die Bildung und Reifung von Immunzellen, im Gegensatz zu den sekundären Organen, in denen die Abwehr gegen Fremdstoffe (Antigen) stattfindet.
3. Dieses Organ befindet sich im vorderen Mediastinum (Mittelfellraum) hinter dem Handgriff des Brustbeins (Manubrium sterni).
4. Topographisch liegt der Thymus über dem Herzbeutel (Pericardium) und bedeckt von vorne die großen Gefäße sowie die Luftröhre (Trachea).
5. Das Organ ist aus zwei asymmetrischen Lappen (Lobus dexter et sinister) aufgebaut, die von einer dünnen bindegewebigen Kapsel (Capsula) zusammengehalten werden.
6. Die embryonale Entwicklung des Thymus geht aus dem Entoderm der dritten Schlundtasche (Saccus pharyngeus) hervor.
7. Während der Entwicklung wandern aus dem Knochenmark stammende Stammzellen in das Organ ein, um sich dort zu Lymphozyten zu differenzieren.
8. Während sekundäre lymphatische Organe wie die Milz (Lien) oder die Lymphknoten lebenslang aktiver Teil der Abwehr bleiben, erfährt der Thymus erhebliche Veränderungen.
9. Das Organ erreicht seine größte relative Größe in der Neugeborenenperiode und erfährt nach der Pubertät eine schrittweise Rückbildung (Involution).
10. Diesen Vorgang nennt man physiologische Involution, bei dem das Parenchym durch Fettgewebe ersetzt wird.
11. Der im Erwachsenenalter verbliebene Gewebsteil wird als Thymusrestkörper (Corpus adiposum thymi) bezeichnet.
12. Histologisch werden die Lappen durch bindegewebige Septen (Septum) in kleinere Läppchen (Lobuli) unterteilt.
13. Jedes Läppchen gliedert sich in eine dunkler färbbare Rinde (Cortex) und ein helleres Mark (Medulla).
14. In der Rinde liegen dicht gepackt die reifenden T-Lymphozyten.
15. Im Gegensatz dazu enthält die Rinde sekundärer lymphatischer Organe eher Follikel (Folliculus lymphaticus), die aus B-Lymphozyten bestehen.
16. Im Mark des Thymus befinden sich weniger Lymphozyten, aber hier sind die charakteristischen Hassall-Körperchen (Corpusculum thymicum) zu sehen.
17. Diese zwiebelschalenartig angeordneten Epithelzellen sind eines der wichtigsten Identifikationsmerkmale des Organs.
18. Als primäres lymphatisches Organ ist die Hauptfunktion des Thymus die Reifung und Selektion der T-Lymphozyten.
19. In dieser Umgebung lernen die Zellen, körpereigene Strukturen (MHC-Moleküle) von fremden zu unterscheiden.
20. In der Rinde findet die positive Selektion statt, bei der nur jene Zellen überleben, welche die körpereigenen Oberflächenmoleküle erkennen.
21. Bei der negativen Selektion im Mark werden jene Zellen durch programmierten Zelltod (Apoptosis) zerstört, die sich gegen körpereigene Stoffe richten würden.
22. Dieser Prozess gewährleistet die immunologische Toleranz und verhindert die Entstehung von Autoimmunerkrankungen.
23. Die aus dem Thymus austretenden reifen, aber noch naiven Lymphozyten wandern in die sekundären lymphatischen Organe ein.
24. Während im Thymus keine Antigenpräsentation und Antikörperbildung stattfindet, ist dies in den Lymphknoten (Nodus lymphoideus) der Hauptprozess.
25. Der Thymus besitzt auch eine endokrine Funktion und produziert Hormone für die Reifung der Lymphozyten.
26. Eines dieser Hormone ist das Thymosin, welches die Differenzierung der T-Zellen stimuliert.
27. Die Blutversorgung der Drüse wird hauptsächlich durch Äste der inneren Brustarterie (Arteria thoracica interna) sichergestellt.
28. Das venöse Blut wird direkt in die Kopf-Arm-Venen (Vena brachiocephalica) abgeleitet.
29. Im Thymus existiert eine Blut-Thymus-Schranke (Claustrum haematothymicum), welche die reifenden Zellen vor vorzeitigem Antigenkontakt schützt.
30. In sekundären lymphatischen Organen gibt es keine solche Schranke, da dort der gezielte Kontakt mit Antigenen erforderlich ist.
31. Die Innervation des Organs erfolgt durch Äste des Vagusnervs (Nervus vagus) und des sympathischen Grenzstrangs (Truncus sympathicus).
32. In pathologischen Zuständen kann eine tumoröse Veränderung des Thymus, ein sogenanntes Thymom, entstehen.
33. Ein solcher Tumor kann Druck auf benachbarte Strukturen wie die Luftröhre oder die Speiseröhre (Oesophagus) ausüben.
34. Das Fehlen oder eine Funktionsstörung des Thymus führt zu einem schweren Immundefekt.
35. Da 80 % der T-Zellen hier reifen, ist die zelluläre Immunantwort bei ihrem Fehlen funktionsunfähig.
36. Im Gegensatz dazu bleibt nach der operativen Entfernung (Splenektomie) eines sekundären Organs die Abwehrfähigkeit des Körpers teilweise erhalten.
37. Im Mark des Thymus bilden die Epithelzellen ein netzartiges Gerüst (Stroma).
38. In diesem Netzwerk wandern die Zellen während des Reifungsprozesses von der Rinde zum Mark.
39. In den sekundären lymphatischen Organen wird das netzartige Gerüst von retikulären Zellen (Fibrocytus reticularis) bindegewebigen Ursprungs gebildet.
40. Im Thymus haben die Lymphgefäße nur eine ableitende Rolle; es treten keine zuführenden Gefäße (Vasa afferentia) in das Organ ein.
41. Dies ist wiederum ein wichtiger Unterschied zu den Lymphknoten, welche die Lymphe filtern und über zahlreiche zuführende Gefäße verfügen.
42. Der Thymus ist gegenüber Kortikosteroiden äußerst empfindlich; unter ihrem Einfluss sinkt die Zahl der Lymphozyten deutlich.
43. Unter Stresswirkung können die Hormone der Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis) eine schnelle und vorübergehende Verkleinerung des Thymus verursachen.
44. Zusammenfassend: Der Thymus ist das zentrale Schulungsorgan, in dem sich die T-Lymphozyten auf ihre Arbeit in den sekundären Organen vorbereiten.
45. Ohne dieses primäre Organ wäre das adaptive Immunsystem nicht zu einer spezifischen Immunantwort fähig.