13.5 – A pajzsmirigy felépítése és tüszői – Bau und Follikel der Schilddrüse
1. A pajzsmirigy a szervezet egyik legnagyobb belső elválasztású mirigye. – Die Schilddrüse (Glandula thyroidea) ist eine der größten endokrinen Drüsen des Organismus.
2. Hormonjai elsősorban az anyagcsere, a növekedés és a fejlődés szabályozásában vesznek részt. – Ihre Hormone sind vor allem an der Steuerung des Stoffwechsels, des Wachstums und der Entwicklung beteiligt.
3. A pajzsmirigy a nyak elülső részén, közvetlenül a gége alatt helyezkedik el. – Die Schilddrüse liegt im vorderen Halsbereich unmittelbar unterhalb des Kehlkopfs (Larynx).
4. Két oldalsó lebenye a légcső felső szakaszát két oldalról fogja közre. – Ihre beiden Seitenlappen umfassen den oberen Abschnitt der Luftröhre (Trachea) von beiden Seiten.
5. A jobb és a bal lebenyt egy keskeny mirigyállomány, a pajzsmirigy földszorosa köti össze. – Der rechte und der linke Lappen (Lobus dexter et sinister) werden durch eine schmale Gewebebrücke, den Isthmus der Schilddrüse (Isthmus glandulae thyroideae), verbunden.
6. A földszoros rendszerint a második és a negyedik légcsőporc előtt húzódik. – Der Isthmus liegt gewöhnlich vor dem zweiten bis vierten Knorpelring der Luftröhre.
7. Egyes emberekben a földszorosból felfelé egy keskeny piramislebeny indul ki. – Bei manchen Menschen zieht vom Isthmus ein schmaler Pyramidenlappen (Lobus pyramidalis) nach oben.
8. Ez a változat a pajzsmirigy embrionális fejlődésének maradványa. – Diese Variante ist ein Überrest der embryonalen Entwicklung der Schilddrüse.
9. A mirigy nagysága és tömege életkortól, nemtől és hormonális állapottól függően változhat. – Größe und Gewicht der Drüse können je nach Alter, Geschlecht und hormonellem Zustand variieren.
10. A pajzsmirigyet kívülről vékony, de erős kötőszövetes tok veszi körül. – Die Schilddrüse wird außen von einer dünnen, aber festen Bindegewebskapsel (Capsula fibrosa) umgeben.
11. A tokból finom kötőszövetes sövények hatolnak be a mirigy belsejébe. – Von der Kapsel ziehen feine bindegewebige Septen in das Innere der Drüse.
12. Ezek a sövények a mirigyállományt kisebb, nem teljesen elkülönülő lebenykékre osztják. – Diese Septen unterteilen das Drüsengewebe in kleinere, nicht vollständig voneinander getrennte Läppchen (Lobuli).
13. A kötőszövetes sövényekben vérerek, nyirokerek és idegrostok futnak. – In den bindegewebigen Septen verlaufen Blutgefäße, Lymphgefäße und Nervenfasern.
14. A pajzsmirigy rendkívül gazdag vérellátású szerv. – Die Schilddrüse ist ein außerordentlich gefäßreiches Organ.
15. A mirigysejteket sűrű hajszálérhálózat veszi körül, amely gyors hormonleadást tesz lehetővé. – Die Drüsenzellen werden von einem dichten Kapillarnetz umgeben, das eine schnelle Hormonabgabe ermöglicht.
16. A pajzsmirigy szövetének alapvető szerkezeti és működési egysége a pajzsmirigytüsző. – Die grundlegende strukturelle und funktionelle Einheit des Schilddrüsengewebes ist der Schilddrüsenfollikel (Folliculus glandulae thyroideae).
17. A tüszők zárt, gömbölyű vagy ovális hólyagocskák, amelyek különböző méretűek lehetnek. – Die Follikel sind geschlossene, kugelige oder ovale Bläschen, die unterschiedlich groß sein können.
18. Minden tüszőt egyrétegű mirigyhám határol. – Jeder Follikel wird von einem einschichtigen Drüsenepithel begrenzt.
19. A tüsző falát alkotó sejteket tüszőhámsejteknek vagy tireocitáknak nevezzük. – Die Zellen der Follikelwand heißen Follikelepithelzellen oder Thyreozyten.
20. A tireociták egy vékony bazális membránon helyezkednek el. – Die Thyreozyten liegen auf einer dünnen Basalmembran.
21. A sejtek bazális felszíne a hajszálerek felé, csúcsi felszíne pedig a tüsző ürege felé néz. – Die basale Zellfläche ist den Kapillaren zugewandt, während die apikale Fläche zum Follikelraum zeigt.
22. A tireociták alakja a mirigy működési állapotától függően változik. – Die Form der Thyreozyten verändert sich abhängig vom Funktionszustand der Drüse.
23. Nyugalmi állapotban a sejtek laposak vagy alacsony köb alakúak. – Im Ruhezustand sind die Zellen flach oder niedrig kubisch.
24. Közepes működés esetén a tüszőhám egyrétegű köbhámból áll. – Bei mittlerer Aktivität besteht das Follikelepithel aus einem einschichtigen kubischen Epithel.
25. Erős működés során a sejtek magas köb- vagy hengerhámsejtekké válhatnak. – Bei starker Aktivität können die Zellen hochkubisch oder zylindrisch werden.
26. A tireociták sejtmagja rendszerint kerek, és a sejt középső vagy bazális részében található. – Der Zellkern der Thyreozyten ist gewöhnlich rund und liegt im mittleren oder basalen Teil der Zelle.
27. A tüszők központi üregét sűrű, kocsonyás anyag, a kolloid tölti ki. – Der zentrale Hohlraum der Follikel ist mit einer dichten, gallertartigen Masse, dem Kolloid, gefüllt.
28. A pajzsmirigy különlegessége, hogy hormonjainak előanyagait a sejteken kívül tárolja. – Eine Besonderheit der Schilddrüse besteht darin, dass sie die Vorstufen ihrer Hormone außerhalb der Zellen speichert.
29. A kolloid legfontosabb alkotóeleme a nagy molekulájú tireoglobulin. – Der wichtigste Bestandteil des Kolloids ist das großmolekulare Thyreoglobulin.
30. A tireoglobulint a tireociták durva felszínű endoplazmás hálózata és Golgi-készüléke állítja elő. – Das Thyreoglobulin wird vom rauen endoplasmatischen Retikulum und vom Golgi-Apparat der Thyreozyten gebildet.
31. A kész fehérjét a sejtek a csúcsi felszínükön keresztül a tüsző üregébe választják ki. – Das fertige Protein wird von den Zellen über ihre apikale Oberfläche in den Follikelraum abgegeben.
32. A tireociták bazolaterális felszínükön jodidionokat vesznek fel a vérből. – Die Thyreozyten nehmen an ihrer basolateralen Oberfläche Iodidionen aus dem Blut auf.
33. A jodid ezután a sejt csúcsi részéhez és onnan a kolloidba kerül. – Das Iodid gelangt anschließend zum apikalen Teil der Zelle und von dort in das Kolloid.
34. A kolloid határán a jód a tireoglobulin tirozinmaradékaihoz kapcsolódik. – An der Grenze zum Kolloid wird das Iod an die Tyrosinreste des Thyreoglobulins gebunden.
35. E folyamat során alakulnak ki a pajzsmirigyhormonok tárolt előalakjai. – Bei diesem Vorgang entstehen die gespeicherten Vorstufen der Schilddrüsenhormone.
36. Hormonigény esetén a tireociták kis cseppek formájában visszaveszik a kolloid egy részét. – Bei Hormonbedarf nehmen die Thyreozyten einen Teil des Kolloids in Form kleiner Tröpfchen wieder auf.
37. A kolloid felvétele endocitózissal történik a sejt csúcsi felszínén. – Die Aufnahme des Kolloids erfolgt durch Endozytose an der apikalen Zelloberfläche.
38. A felvett kolloidcseppek a sejten belül lizoszómákkal egyesülnek. – Die aufgenommenen Kolloidtröpfchen vereinigen sich innerhalb der Zelle mit Lysosomen.
39. A lizoszómák enzimei lebontják a tireoglobulint, és felszabadítják a pajzsmirigyhormonokat. – Die Enzyme der Lysosomen bauen das Thyreoglobulin ab und setzen die Schilddrüsenhormone frei.
40. A felszabadult hormonok a sejt bazális oldalán keresztül jutnak a hajszálerekbe. – Die freigesetzten Hormone gelangen über die basale Zellseite in die Kapillaren.
41. A pajzsmirigy két legfontosabb hormonja a tiroxin és a trijód-tironin. – Die beiden wichtigsten Schilddrüsenhormone sind Thyroxin (T4) und Trijodthyronin (T3).
42. A mirigy több tiroxint termel, míg a trijód-tironin erősebb biológiai hatással rendelkezik. – Die Drüse bildet mehr Thyroxin, während Trijodthyronin eine stärkere biologische Wirkung besitzt.
43. A tüszők mikroszkópos képe alapján következtetni lehet a pajzsmirigy működési állapotára. – Aus dem mikroskopischen Bild der Follikel kann auf den Funktionszustand der Schilddrüse geschlossen werden.
44. Nyugalmi állapotban a tüszők általában nagyok, lapos hámúak és kolloidban gazdagok. – Im Ruhezustand sind die Follikel gewöhnlich groß, von flachem Epithel begrenzt und reich an Kolloid.
45. Fokozott működéskor a tüszők kisebbek lehetnek, hámjuk magasabbá válik, és a kolloid mennyisége csökken. – Bei gesteigerter Aktivität können die Follikel kleiner werden, ihr Epithel wird höher und die Kolloidmenge nimmt ab.
46. Aktív kolloidfelvételkor a kolloid széle szabálytalanná vagy csipkézetté válhat. – Bei aktiver Kolloidaufnahme kann der Rand des Kolloids unregelmäßig oder ausgezackt erscheinen.
47. A tüszők közötti laza kötőszövetben a hajszálereken kívül parafollikuláris sejtek is találhatók. – Im lockeren Bindegewebe zwischen den Follikeln liegen neben den Kapillaren auch parafollikuläre Zellen.
48. Ezeket a világosabban festődő sejteket C-sejteknek is nevezzük, és általában nem érik el a tüsző üregét. – Diese heller anfärbbaren Zellen werden auch C-Zellen genannt und erreichen gewöhnlich nicht den Follikelraum.
49. A C-sejtek kalcitonint termelnek, amely részt vesz a vér kalciumszintjének szabályozásában. – Die C-Zellen bilden Kalzitonin, das an der Regulation des Kalziumspiegels im Blut beteiligt ist.
50. A pajzsmirigy lebenyes külső felépítése és tüszős finomszerkezete együttesen biztosítja a hormonok termelését, tárolását és gyors leadását. – Der gelappte äußere Bau und die follikuläre Feinstruktur der Schilddrüse ermöglichen gemeinsam die Bildung, Speicherung und schnelle Abgabe ihrer Hormone.
(aufklappen)magyar
1. A pajzsmirigy a szervezet egyik legnagyobb belső elválasztású mirigye.
2. Hormonjai elsősorban az anyagcsere, a növekedés és a fejlődés szabályozásában vesznek részt.
3. A pajzsmirigy a nyak elülső részén, közvetlenül a gége alatt helyezkedik el.
4. Két oldalsó lebenye a légcső felső szakaszát két oldalról fogja közre.
5. A jobb és a bal lebenyt egy keskeny mirigyállomány, a pajzsmirigy földszorosa köti össze.
6. A földszoros rendszerint a második és a negyedik légcsőporc előtt húzódik.
7. Egyes emberekben a földszorosból felfelé egy keskeny piramislebeny indul ki.
8. Ez a változat a pajzsmirigy embrionális fejlődésének maradványa.
9. A mirigy nagysága és tömege életkortól, nemtől és hormonális állapottól függően változhat.
10. A pajzsmirigyet kívülről vékony, de erős kötőszövetes tok veszi körül.
11. A tokból finom kötőszövetes sövények hatolnak be a mirigy belsejébe.
12. Ezek a sövények a mirigyállományt kisebb, nem teljesen elkülönülő lebenykékre osztják.
13. A kötőszövetes sövényekben vérerek, nyirokerek és idegrostok futnak.
14. A pajzsmirigy rendkívül gazdag vérellátású szerv.
15. A mirigysejteket sűrű hajszálérhálózat veszi körül, amely gyors hormonleadást tesz lehetővé.
16. A pajzsmirigy szövetének alapvető szerkezeti és működési egysége a pajzsmirigytüsző.
17. A tüszők zárt, gömbölyű vagy ovális hólyagocskák, amelyek különböző méretűek lehetnek.
18. Minden tüszőt egyrétegű mirigyhám határol.
19. A tüsző falát alkotó sejteket tüszőhámsejteknek vagy tireocitáknak nevezzük.
20. A tireociták egy vékony bazális membránon helyezkednek el.
21. A sejtek bazális felszíne a hajszálerek felé, csúcsi felszíne pedig a tüsző ürege felé néz.
22. A tireociták alakja a mirigy működési állapotától függően változik.
23. Nyugalmi állapotban a sejtek laposak vagy alacsony köb alakúak.
24. Közepes működés esetén a tüszőhám egyrétegű köbhámból áll.
25. Erős működés során a sejtek magas köb- vagy hengerhámsejtekké válhatnak.
26. A tireociták sejtmagja rendszerint kerek, és a sejt középső vagy bazális részében található.
27. A tüszők központi üregét sűrű, kocsonyás anyag, a kolloid tölti ki.
28. A pajzsmirigy különlegessége, hogy hormonjainak előanyagait a sejteken kívül tárolja.
29. A kolloid legfontosabb alkotóeleme a nagy molekulájú tireoglobulin.
30. A tireoglobulint a tireociták durva felszínű endoplazmás hálózata és Golgi-készüléke állítja elő.
31. A kész fehérjét a sejtek a csúcsi felszínükön keresztül a tüsző üregébe választják ki.
32. A tireociták bazolaterális felszínükön jodidionokat vesznek fel a vérből.
33. A jodid ezután a sejt csúcsi részéhez és onnan a kolloidba kerül.
34. A kolloid határán a jód a tireoglobulin tirozinmaradékaihoz kapcsolódik.
35. E folyamat során alakulnak ki a pajzsmirigyhormonok tárolt előalakjai.
36. Hormonigény esetén a tireociták kis cseppek formájában visszaveszik a kolloid egy részét.
37. A kolloid felvétele endocitózissal történik a sejt csúcsi felszínén.
38. A felvett kolloidcseppek a sejten belül lizoszómákkal egyesülnek.
39. A lizoszómák enzimei lebontják a tireoglobulint, és felszabadítják a pajzsmirigyhormonokat.
40. A felszabadult hormonok a sejt bazális oldalán keresztül jutnak a hajszálerekbe.
41. A pajzsmirigy két legfontosabb hormonja a tiroxin és a trijód-tironin.
42. A mirigy több tiroxint termel, míg a trijód-tironin erősebb biológiai hatással rendelkezik.
43. A tüszők mikroszkópos képe alapján következtetni lehet a pajzsmirigy működési állapotára.
44. Nyugalmi állapotban a tüszők általában nagyok, lapos hámúak és kolloidban gazdagok.
45. Fokozott működéskor a tüszők kisebbek lehetnek, hámjuk magasabbá válik, és a kolloid mennyisége csökken.
46. Aktív kolloidfelvételkor a kolloid széle szabálytalanná vagy csipkézetté válhat.
47. A tüszők közötti laza kötőszövetben a hajszálereken kívül parafollikuláris sejtek is találhatók.
48. Ezeket a világosabban festődő sejteket C-sejteknek is nevezzük, és általában nem érik el a tüsző üregét.
49. A C-sejtek kalcitonint termelnek, amely részt vesz a vér kalciumszintjének szabályozásában.
50. A pajzsmirigy lebenyes külső felépítése és tüszős finomszerkezete együttesen biztosítja a hormonok termelését, tárolását és gyors leadását.
(aufklappen)német
1. Die Schilddrüse (Glandula thyroidea) ist eine der größten endokrinen Drüsen des Organismus.
2. Ihre Hormone sind vor allem an der Steuerung des Stoffwechsels, des Wachstums und der Entwicklung beteiligt.
3. Die Schilddrüse liegt im vorderen Halsbereich unmittelbar unterhalb des Kehlkopfs (Larynx).
4. Ihre beiden Seitenlappen umfassen den oberen Abschnitt der Luftröhre (Trachea) von beiden Seiten.
5. Der rechte und der linke Lappen (Lobus dexter et sinister) werden durch eine schmale Gewebebrücke, den Isthmus der Schilddrüse (Isthmus glandulae thyroideae), verbunden.
6. Der Isthmus liegt gewöhnlich vor dem zweiten bis vierten Knorpelring der Luftröhre.
7. Bei manchen Menschen zieht vom Isthmus ein schmaler Pyramidenlappen (Lobus pyramidalis) nach oben.
8. Diese Variante ist ein Überrest der embryonalen Entwicklung der Schilddrüse.
9. Größe und Gewicht der Drüse können je nach Alter, Geschlecht und hormonellem Zustand variieren.
10. Die Schilddrüse wird außen von einer dünnen, aber festen Bindegewebskapsel (Capsula fibrosa) umgeben.
11. Von der Kapsel ziehen feine bindegewebige Septen in das Innere der Drüse.
12. Diese Septen unterteilen das Drüsengewebe in kleinere, nicht vollständig voneinander getrennte Läppchen (Lobuli).
13. In den bindegewebigen Septen verlaufen Blutgefäße, Lymphgefäße und Nervenfasern.
14. Die Schilddrüse ist ein außerordentlich gefäßreiches Organ.
15. Die Drüsenzellen werden von einem dichten Kapillarnetz umgeben, das eine schnelle Hormonabgabe ermöglicht.
16. Die grundlegende strukturelle und funktionelle Einheit des Schilddrüsengewebes ist der Schilddrüsenfollikel (Folliculus glandulae thyroideae).
17. Die Follikel sind geschlossene, kugelige oder ovale Bläschen, die unterschiedlich groß sein können.
18. Jeder Follikel wird von einem einschichtigen Drüsenepithel begrenzt.
19. Die Zellen der Follikelwand heißen Follikelepithelzellen oder Thyreozyten.
20. Die Thyreozyten liegen auf einer dünnen Basalmembran.
21. Die basale Zellfläche ist den Kapillaren zugewandt, während die apikale Fläche zum Follikelraum zeigt.
22. Die Form der Thyreozyten verändert sich abhängig vom Funktionszustand der Drüse.
23. Im Ruhezustand sind die Zellen flach oder niedrig kubisch.
24. Bei mittlerer Aktivität besteht das Follikelepithel aus einem einschichtigen kubischen Epithel.
25. Bei starker Aktivität können die Zellen hochkubisch oder zylindrisch werden.
26. Der Zellkern der Thyreozyten ist gewöhnlich rund und liegt im mittleren oder basalen Teil der Zelle.
27. Der zentrale Hohlraum der Follikel ist mit einer dichten, gallertartigen Masse, dem Kolloid, gefüllt.
28. Eine Besonderheit der Schilddrüse besteht darin, dass sie die Vorstufen ihrer Hormone außerhalb der Zellen speichert.
29. Der wichtigste Bestandteil des Kolloids ist das großmolekulare Thyreoglobulin.
30. Das Thyreoglobulin wird vom rauen endoplasmatischen Retikulum und vom Golgi-Apparat der Thyreozyten gebildet.
31. Das fertige Protein wird von den Zellen über ihre apikale Oberfläche in den Follikelraum abgegeben.
32. Die Thyreozyten nehmen an ihrer basolateralen Oberfläche Iodidionen aus dem Blut auf.
33. Das Iodid gelangt anschließend zum apikalen Teil der Zelle und von dort in das Kolloid.
34. An der Grenze zum Kolloid wird das Iod an die Tyrosinreste des Thyreoglobulins gebunden.
35. Bei diesem Vorgang entstehen die gespeicherten Vorstufen der Schilddrüsenhormone.
36. Bei Hormonbedarf nehmen die Thyreozyten einen Teil des Kolloids in Form kleiner Tröpfchen wieder auf.
37. Die Aufnahme des Kolloids erfolgt durch Endozytose an der apikalen Zelloberfläche.
38. Die aufgenommenen Kolloidtröpfchen vereinigen sich innerhalb der Zelle mit Lysosomen.
39. Die Enzyme der Lysosomen bauen das Thyreoglobulin ab und setzen die Schilddrüsenhormone frei.
40. Die freigesetzten Hormone gelangen über die basale Zellseite in die Kapillaren.
41. Die beiden wichtigsten Schilddrüsenhormone sind Thyroxin (T4) und Trijodthyronin (T3).
42. Die Drüse bildet mehr Thyroxin, während Trijodthyronin eine stärkere biologische Wirkung besitzt.
43. Aus dem mikroskopischen Bild der Follikel kann auf den Funktionszustand der Schilddrüse geschlossen werden.
44. Im Ruhezustand sind die Follikel gewöhnlich groß, von flachem Epithel begrenzt und reich an Kolloid.
45. Bei gesteigerter Aktivität können die Follikel kleiner werden, ihr Epithel wird höher und die Kolloidmenge nimmt ab.
46. Bei aktiver Kolloidaufnahme kann der Rand des Kolloids unregelmäßig oder ausgezackt erscheinen.
47. Im lockeren Bindegewebe zwischen den Follikeln liegen neben den Kapillaren auch parafollikuläre Zellen.
48. Diese heller anfärbbaren Zellen werden auch C-Zellen genannt und erreichen gewöhnlich nicht den Follikelraum.
49. Die C-Zellen bilden Kalzitonin, das an der Regulation des Kalziumspiegels im Blut beteiligt ist.
50. Der gelappte äußere Bau und die follikuläre Feinstruktur der Schilddrüse ermöglichen gemeinsam die Bildung, Speicherung und schnelle Abgabe ihrer Hormone.