5.2 – Az izmok alaki típusai és rostlefutásuk – Muskelformen und Faserverlauf
1. Az izmok külső alakja igen sokféle lehet, és ez az alak szorosan összefügg az izom feladatával és helyével. – Die äußere Form der Muskeln kann sehr unterschiedlich sein, und diese Form hängt eng mit der Aufgabe und der Lage des Muskels zusammen.
2. Az izmokat két fő szempont szerint osztályozzák: a külső alakjuk és a rostjaik lefutása szerint. – Man teilt die Muskeln nach zwei Hauptgesichtspunkten ein: nach ihrer äußeren Form und nach dem Verlauf ihrer Fasern.
3. A rostok lefutása azt is meghatározza, hogy az izom mekkora erőt fejt ki, és mennyire képes megrövidülni. – Der Faserverlauf bestimmt zugleich, wie viel Kraft ein Muskel entwickelt und wie stark er sich verkürzen kann.
4. Az izomrostok többnyire nem érik el az egész izom hosszát, hanem ínlemezekhez vagy inakhoz tapadnak. – Die Muskelfasern reichen meist nicht über die ganze Länge des Muskels, sondern setzen an Sehnenplatten oder Sehnen an.
5. A párhuzamos lefutású izmokban a rostok az izom hossztengelyével, vagyis a húzás irányában futnak. – Bei den parallelfaserigen Muskeln verlaufen die Fasern in Richtung der Längsachse, also in der Zugrichtung des Muskels.
6. Az ilyen izmok nagy mértékben képesek megrövidülni, de viszonylag kis erőt fejtenek ki. – Solche Muskeln können sich stark verkürzen, entwickeln aber verhältnismäßig wenig Kraft.
7. Az orsó alakú izomnak vastag középső hasa van, amely mindkét vége felé elvékonyodik és ínban folytatódik. – Der spindelförmige Muskel besitzt einen dicken mittleren Bauch, der sich zu beiden Enden hin verjüngt und in eine Sehne übergeht.
8. Az orsó alakú izmok tipikus példája a kétfejű karizom. – Ein typisches Beispiel für einen spindelförmigen Muskel ist der zweiköpfige Armmuskel (Musculus biceps brachii).
9. A szalag alakú izom hosszú, lapos és keskeny, mint egy szalag; ilyen a test leghosszabb izma, a szabóizom. – Der bandförmige Muskel ist lang, flach und schmal wie ein Band; so ist es der längste Muskel des Körpers, der Schneidermuskel (Musculus sartorius).
10. A lapos, széles izmok gyakran lapos ínlemezben végződnek, amely széles felületű tapadást biztosít. – Die flachen, breiten Muskeln enden häufig in einer flächigen Sehnenplatte (Aponeurose), die eine breitflächige Verankerung ermöglicht.
11. A párhuzamos rostú izmokban az anatómiai és az élettani keresztmetszet közel azonos. – Bei parallelfaserigen Muskeln stimmen der anatomische und der physiologische Querschnitt nahezu überein.
12. Erejük korlátozott, mert a keresztmetszetben csak kevés rost fekszik egymás mellett. – Ihre Kraft ist begrenzt, weil im Querschnitt nur wenige Fasern nebeneinanderliegen.
13. A tollazott izmokban a rostok ferdén tapadnak egy középső ínhoz, mint a toll szálai a tollszárhoz. – Bei den gefiederten Muskeln setzen die Fasern schräg an einer mittleren Sehne an, wie die Fahnen einer Feder am Federschaft.
14. Ez a ferde elrendeződés sokkal több, de rövidebb rostot zsúfol össze ugyanakkora térfogatban. – Diese schräge Anordnung packt viel mehr, aber kürzere Fasern in dasselbe Volumen.
15. Az egyszeresen tollazott izomban a rostok csak az ín egyik oldalán helyezkednek el. – Beim einfach gefiederten Muskel liegen die Fasern nur auf einer Seite der Sehne.
16. A kétszeresen tollazott izomban a rostok a középső ín mindkét oldalán megtalálhatók; ilyen az egyenes combizom. – Beim doppelt gefiederten Muskel finden sich die Fasern auf beiden Seiten der mittleren Sehne; so beim geraden Schenkelmuskel (Musculus rectus femoris).
17. A többszörösen tollazott izomban több ínlemez és több irányból érkező rostköteg található; jó példa erre a deltaizom. – Beim mehrfach gefiederten Muskel gibt es mehrere Sehnenblätter und Faserbündel aus vielen Richtungen; ein gutes Beispiel ist der Deltamuskel (Musculus deltoideus).
18. A rostok és az ín által bezárt szöget tollazódási szögnek nevezik. – Den Winkel zwischen den Fasern und der Sehne bezeichnet man als Fiederungswinkel.
19. Mivel a rostok ferdén húznak, erejüknek csak egy része hat az ín irányában. – Da die Fasern schräg ziehen, wirkt nur ein Teil ihrer Kraft in Richtung der Sehne.
20. Ennek ellenére a tollazott izmok összességében erősebbek, mert nagyon sok rost dolgozik együtt. – Trotzdem sind die gefiederten Muskeln insgesamt stärker, weil sehr viele Fasern zusammenwirken.
21. A tollazott izmok kevésbé rövidülnek meg, viszont nagy erőt fejtenek ki. – Gefiederte Muskeln verkürzen sich weniger, entwickeln dafür aber große Kraft.
22. Ezek az izmok ott jellemzőek, ahol rövid úton nagy erőre van szükség. – Diese Muskeln sind dort typisch, wo auf kurzem Weg große Kraft nötig ist.
23. Az izmok felépítésének egyik alapelve az erő és a megrövidülési út közötti választás. – Ein Grundprinzip des Muskelbaus ist die Abwägung zwischen Kraft und Verkürzungsweg.
24. Az anatómiai keresztmetszet a hossztengelyre merőleges metszet. – Der anatomische Querschnitt ist ein Schnitt senkrecht zur Längsachse.
25. Az élettani keresztmetszet a rostokra merőleges, és az összes rost metszetét összegzi. – Der physiologische Querschnitt steht senkrecht zu den Fasern und summiert die Schnittflächen aller Fasern.
26. Az izom legnagyobb erejét az élettani keresztmetszet nagysága határozza meg. – Die maximale Kraft eines Muskels wird durch die Größe des physiologischen Querschnitts bestimmt.
27. A tollazott izmokban az élettani keresztmetszet jóval nagyobb, mint az anatómiai. – Bei gefiederten Muskeln ist der physiologische Querschnitt weit größer als der anatomische.
28. A gyűrű alakú izmok körkörösen futnak egy testnyílás körül. – Die ringförmigen Muskeln verlaufen kreisförmig um eine Körperöffnung.
29. Összehúzódáskor szűkítik vagy lezárják a nyílást, ezért záróizomnak is nevezik őket. – Bei der Kontraktion verengen oder verschließen sie die Öffnung, daher nennt man sie auch Schließmuskeln (Sphinkter).
30. A száj körüli körkörös izom a szájnyílást zárja, és formálja azt beszéd közben. – Der ringförmige Muskel um den Mund (Musculus orbicularis oris) verschließt die Mundöffnung und formt sie beim Sprechen.
31. A szem körüli körkörös izom a szemhéjakat csukja be. – Der ringförmige Muskel um das Auge (Musculus orbicularis oculi) schließt die Augenlider.
32. A legyező alakú izmoknak széles az eredésük, majd egy keskeny ín felé futnak össze. – Die fächerförmigen Muskeln haben einen breiten Ursprung und laufen dann zu einer schmalen Sehne zusammen.
33. Ez a forma sokféle húzási irányt tesz lehetővé; jó példa rá a nagy mellizom. – Diese Form ermöglicht viele verschiedene Zugrichtungen; ein gutes Beispiel ist der große Brustmuskel (Musculus pectoralis major).
34. A háromszög alakú izmok háromszögre emlékeztetnek; a deltaizom éppen az alakjáról kapta a nevét. – Dreieckige Muskeln erinnern an ein Dreieck; der Deltamuskel erhielt seinen Namen gerade wegen seiner Form.
35. Az izmokat a fejeik, vagyis az eredéseik száma szerint is csoportosítják. – Die Muskeln werden auch nach der Zahl ihrer Köpfe, also ihrer Ursprünge, eingeteilt.
36. A kétfejű izomnak két feje van, ilyen a kétfejű karizom. – Der zweiköpfige Muskel hat zwei Köpfe, so der zweiköpfige Armmuskel (Musculus biceps brachii).
37. A háromfejű izomnak három, a négyfejűnek pedig négy feje van; utóbbira példa a négyfejű combizom. – Der dreiköpfige Muskel hat drei, der vierköpfige vier Köpfe; ein Beispiel für Letzteren ist der vierköpfige Schenkelmuskel (Musculus quadriceps femoris).
38. A fejek különböző pontokról erednek, majd közös izomhasban vagy ínban egyesülnek. – Die Köpfe entspringen an verschiedenen Punkten und vereinigen sich dann in einem gemeinsamen Muskelbauch oder einer gemeinsamen Sehne.
39. Az izmoknak több hasuk is lehet, amelyeket közbeiktatott inak választanak el. – Muskeln können auch mehrere Bäuche besitzen, die durch Zwischensehnen getrennt sind.
40. A kéthasú izomnak egy közbeiktatott ina van, amely két izomhasat köt össze. – Der zweibäuchige Muskel (Musculus digastricus) hat eine Zwischensehne, die zwei Muskelbäuche verbindet.
41. Az egyenes hasizmot haránt irányú ínas csíkok több szakaszra osztják. – Der gerade Bauchmuskel (Musculus rectus abdominis) wird durch quere Sehnenstreifen in mehrere Abschnitte geteilt.
42. Ezek az ínas csíkok edzett hason a jellegzetes „kockás has” képében láthatók. – Diese Sehnenstreifen sind an einem trainierten Bauch als das bekannte „Sixpack“ sichtbar.
43. Sok izom neve közvetlenül az alakját írja le. – Viele Muskelnamen beschreiben unmittelbar die Form.
44. A két csuklyásizom együtt trapéz alakot rajzol ki, és innen ered a latin nevük. – Die beiden Trapezmuskeln (Musculus trapezius) bilden zusammen ein Trapez, worauf ihr lateinischer Name zurückgeht.
45. A rombuszizom nevét a rombuszra, vagyis a ferde négyszög alakjára kapta. – Der Rautenmuskel (Musculus rhomboideus) hat seinen Namen von der Raute, also der Form eines schiefen Vierecks.
46. A karcsúizom vékony, szalagszerű alakjáról, a gömbölyű izmok pedig zsinórszerű, kerek formájukról kapták a nevüket. – Der schlanke Muskel (Musculus gracilis) ist nach seiner dünnen, bandartigen Form benannt, die runden Muskeln nach ihrer schnurartigen, runden Gestalt.
47. Az ilyen nevek segítenek elképzelni az izom alakját, még mielőtt először látnánk. – Solche Namen helfen, sich die Form des Muskels vorzustellen, noch bevor man ihn zum ersten Mal sieht.
48. A rostok lefutása azt is eldönti, milyen irányban mozdítja el az izom a csontot. – Der Faserverlauf entscheidet auch darüber, in welche Richtung der Muskel den Knochen bewegt.
49. Legyen az izom párhuzamos rostú vagy tollazott, alakja mindig a mozgás és az erő követelményeit követi. – Ob ein Muskel parallelfaserig oder gefiedert ist, seine Form folgt stets den Anforderungen von Bewegung und Kraft.
50. Így az izom alakja és rostlefutása jelenti az első kulcsot a működésének megértéséhez. – So bilden die Form des Muskels und sein Faserverlauf den ersten Schlüssel zum Verständnis seiner Funktion.
(aufklappen)magyar
1. Az izmok külső alakja igen sokféle lehet, és ez az alak szorosan összefügg az izom feladatával és helyével.
2. Az izmokat két fő szempont szerint osztályozzák: a külső alakjuk és a rostjaik lefutása szerint.
3. A rostok lefutása azt is meghatározza, hogy az izom mekkora erőt fejt ki, és mennyire képes megrövidülni.
4. Az izomrostok többnyire nem érik el az egész izom hosszát, hanem ínlemezekhez vagy inakhoz tapadnak.
5. A párhuzamos lefutású izmokban a rostok az izom hossztengelyével, vagyis a húzás irányában futnak.
6. Az ilyen izmok nagy mértékben képesek megrövidülni, de viszonylag kis erőt fejtenek ki.
7. Az orsó alakú izomnak vastag középső hasa van, amely mindkét vége felé elvékonyodik és ínban folytatódik.
8. Az orsó alakú izmok tipikus példája a kétfejű karizom.
9. A szalag alakú izom hosszú, lapos és keskeny, mint egy szalag; ilyen a test leghosszabb izma, a szabóizom.
10. A lapos, széles izmok gyakran lapos ínlemezben végződnek, amely széles felületű tapadást biztosít.
11. A párhuzamos rostú izmokban az anatómiai és az élettani keresztmetszet közel azonos.
12. Erejük korlátozott, mert a keresztmetszetben csak kevés rost fekszik egymás mellett.
13. A tollazott izmokban a rostok ferdén tapadnak egy középső ínhoz, mint a toll szálai a tollszárhoz.
14. Ez a ferde elrendeződés sokkal több, de rövidebb rostot zsúfol össze ugyanakkora térfogatban.
15. Az egyszeresen tollazott izomban a rostok csak az ín egyik oldalán helyezkednek el.
16. A kétszeresen tollazott izomban a rostok a középső ín mindkét oldalán megtalálhatók; ilyen az egyenes combizom.
17. A többszörösen tollazott izomban több ínlemez és több irányból érkező rostköteg található; jó példa erre a deltaizom.
18. A rostok és az ín által bezárt szöget tollazódási szögnek nevezik.
19. Mivel a rostok ferdén húznak, erejüknek csak egy része hat az ín irányában.
20. Ennek ellenére a tollazott izmok összességében erősebbek, mert nagyon sok rost dolgozik együtt.
21. A tollazott izmok kevésbé rövidülnek meg, viszont nagy erőt fejtenek ki.
22. Ezek az izmok ott jellemzőek, ahol rövid úton nagy erőre van szükség.
23. Az izmok felépítésének egyik alapelve az erő és a megrövidülési út közötti választás.
24. Az anatómiai keresztmetszet a hossztengelyre merőleges metszet.
25. Az élettani keresztmetszet a rostokra merőleges, és az összes rost metszetét összegzi.
26. Az izom legnagyobb erejét az élettani keresztmetszet nagysága határozza meg.
27. A tollazott izmokban az élettani keresztmetszet jóval nagyobb, mint az anatómiai.
28. A gyűrű alakú izmok körkörösen futnak egy testnyílás körül.
29. Összehúzódáskor szűkítik vagy lezárják a nyílást, ezért záróizomnak is nevezik őket.
30. A száj körüli körkörös izom a szájnyílást zárja, és formálja azt beszéd közben.
31. A szem körüli körkörös izom a szemhéjakat csukja be.
32. A legyező alakú izmoknak széles az eredésük, majd egy keskeny ín felé futnak össze.
33. Ez a forma sokféle húzási irányt tesz lehetővé; jó példa rá a nagy mellizom.
34. A háromszög alakú izmok háromszögre emlékeztetnek; a deltaizom éppen az alakjáról kapta a nevét.
35. Az izmokat a fejeik, vagyis az eredéseik száma szerint is csoportosítják.
36. A kétfejű izomnak két feje van, ilyen a kétfejű karizom.
37. A háromfejű izomnak három, a négyfejűnek pedig négy feje van; utóbbira példa a négyfejű combizom.
38. A fejek különböző pontokról erednek, majd közös izomhasban vagy ínban egyesülnek.
39. Az izmoknak több hasuk is lehet, amelyeket közbeiktatott inak választanak el.
40. A kéthasú izomnak egy közbeiktatott ina van, amely két izomhasat köt össze.
41. Az egyenes hasizmot haránt irányú ínas csíkok több szakaszra osztják.
42. Ezek az ínas csíkok edzett hason a jellegzetes „kockás has” képében láthatók.
43. Sok izom neve közvetlenül az alakját írja le.
44. A két csuklyásizom együtt trapéz alakot rajzol ki, és innen ered a latin nevük.
45. A rombuszizom nevét a rombuszra, vagyis a ferde négyszög alakjára kapta.
46. A karcsúizom vékony, szalagszerű alakjáról, a gömbölyű izmok pedig zsinórszerű, kerek formájukról kapták a nevüket.
47. Az ilyen nevek segítenek elképzelni az izom alakját, még mielőtt először látnánk.
48. A rostok lefutása azt is eldönti, milyen irányban mozdítja el az izom a csontot.
49. Legyen az izom párhuzamos rostú vagy tollazott, alakja mindig a mozgás és az erő követelményeit követi.
50. Így az izom alakja és rostlefutása jelenti az első kulcsot a működésének megértéséhez.
(aufklappen)német
1. Die äußere Form der Muskeln kann sehr unterschiedlich sein, und diese Form hängt eng mit der Aufgabe und der Lage des Muskels zusammen.
2. Man teilt die Muskeln nach zwei Hauptgesichtspunkten ein: nach ihrer äußeren Form und nach dem Verlauf ihrer Fasern.
3. Der Faserverlauf bestimmt zugleich, wie viel Kraft ein Muskel entwickelt und wie stark er sich verkürzen kann.
4. Die Muskelfasern reichen meist nicht über die ganze Länge des Muskels, sondern setzen an Sehnenplatten oder Sehnen an.
5. Bei den parallelfaserigen Muskeln verlaufen die Fasern in Richtung der Längsachse, also in der Zugrichtung des Muskels.
6. Solche Muskeln können sich stark verkürzen, entwickeln aber verhältnismäßig wenig Kraft.
7. Der spindelförmige Muskel besitzt einen dicken mittleren Bauch, der sich zu beiden Enden hin verjüngt und in eine Sehne übergeht.
8. Ein typisches Beispiel für einen spindelförmigen Muskel ist der zweiköpfige Armmuskel (Musculus biceps brachii).
9. Der bandförmige Muskel ist lang, flach und schmal wie ein Band; so ist es der längste Muskel des Körpers, der Schneidermuskel (Musculus sartorius).
10. Die flachen, breiten Muskeln enden häufig in einer flächigen Sehnenplatte (Aponeurose), die eine breitflächige Verankerung ermöglicht.
11. Bei parallelfaserigen Muskeln stimmen der anatomische und der physiologische Querschnitt nahezu überein.
12. Ihre Kraft ist begrenzt, weil im Querschnitt nur wenige Fasern nebeneinanderliegen.
13. Bei den gefiederten Muskeln setzen die Fasern schräg an einer mittleren Sehne an, wie die Fahnen einer Feder am Federschaft.
14. Diese schräge Anordnung packt viel mehr, aber kürzere Fasern in dasselbe Volumen.
15. Beim einfach gefiederten Muskel liegen die Fasern nur auf einer Seite der Sehne.
16. Beim doppelt gefiederten Muskel finden sich die Fasern auf beiden Seiten der mittleren Sehne; so beim geraden Schenkelmuskel (Musculus rectus femoris).
17. Beim mehrfach gefiederten Muskel gibt es mehrere Sehnenblätter und Faserbündel aus vielen Richtungen; ein gutes Beispiel ist der Deltamuskel (Musculus deltoideus).
18. Den Winkel zwischen den Fasern und der Sehne bezeichnet man als Fiederungswinkel.
19. Da die Fasern schräg ziehen, wirkt nur ein Teil ihrer Kraft in Richtung der Sehne.
20. Trotzdem sind die gefiederten Muskeln insgesamt stärker, weil sehr viele Fasern zusammenwirken.
21. Gefiederte Muskeln verkürzen sich weniger, entwickeln dafür aber große Kraft.
22. Diese Muskeln sind dort typisch, wo auf kurzem Weg große Kraft nötig ist.
23. Ein Grundprinzip des Muskelbaus ist die Abwägung zwischen Kraft und Verkürzungsweg.
24. Der anatomische Querschnitt ist ein Schnitt senkrecht zur Längsachse.
25. Der physiologische Querschnitt steht senkrecht zu den Fasern und summiert die Schnittflächen aller Fasern.
26. Die maximale Kraft eines Muskels wird durch die Größe des physiologischen Querschnitts bestimmt.
27. Bei gefiederten Muskeln ist der physiologische Querschnitt weit größer als der anatomische.
28. Die ringförmigen Muskeln verlaufen kreisförmig um eine Körperöffnung.
29. Bei der Kontraktion verengen oder verschließen sie die Öffnung, daher nennt man sie auch Schließmuskeln (Sphinkter).
30. Der ringförmige Muskel um den Mund (Musculus orbicularis oris) verschließt die Mundöffnung und formt sie beim Sprechen.
31. Der ringförmige Muskel um das Auge (Musculus orbicularis oculi) schließt die Augenlider.
32. Die fächerförmigen Muskeln haben einen breiten Ursprung und laufen dann zu einer schmalen Sehne zusammen.
33. Diese Form ermöglicht viele verschiedene Zugrichtungen; ein gutes Beispiel ist der große Brustmuskel (Musculus pectoralis major).
34. Dreieckige Muskeln erinnern an ein Dreieck; der Deltamuskel erhielt seinen Namen gerade wegen seiner Form.
35. Die Muskeln werden auch nach der Zahl ihrer Köpfe, also ihrer Ursprünge, eingeteilt.
36. Der zweiköpfige Muskel hat zwei Köpfe, so der zweiköpfige Armmuskel (Musculus biceps brachii).
37. Der dreiköpfige Muskel hat drei, der vierköpfige vier Köpfe; ein Beispiel für Letzteren ist der vierköpfige Schenkelmuskel (Musculus quadriceps femoris).
38. Die Köpfe entspringen an verschiedenen Punkten und vereinigen sich dann in einem gemeinsamen Muskelbauch oder einer gemeinsamen Sehne.
39. Muskeln können auch mehrere Bäuche besitzen, die durch Zwischensehnen getrennt sind.
40. Der zweibäuchige Muskel (Musculus digastricus) hat eine Zwischensehne, die zwei Muskelbäuche verbindet.
41. Der gerade Bauchmuskel (Musculus rectus abdominis) wird durch quere Sehnenstreifen in mehrere Abschnitte geteilt.
42. Diese Sehnenstreifen sind an einem trainierten Bauch als das bekannte „Sixpack“ sichtbar.
43. Viele Muskelnamen beschreiben unmittelbar die Form.
44. Die beiden Trapezmuskeln (Musculus trapezius) bilden zusammen ein Trapez, worauf ihr lateinischer Name zurückgeht.
45. Der Rautenmuskel (Musculus rhomboideus) hat seinen Namen von der Raute, also der Form eines schiefen Vierecks.
46. Der schlanke Muskel (Musculus gracilis) ist nach seiner dünnen, bandartigen Form benannt, die runden Muskeln nach ihrer schnurartigen, runden Gestalt.
47. Solche Namen helfen, sich die Form des Muskels vorzustellen, noch bevor man ihn zum ersten Mal sieht.
48. Der Faserverlauf entscheidet auch darüber, in welche Richtung der Muskel den Knochen bewegt.
49. Ob ein Muskel parallelfaserig oder gefiedert ist, seine Form folgt stets den Anforderungen von Bewegung und Kraft.
50. So bilden die Form des Muskels und sein Faserverlauf den ersten Schlüssel zum Verständnis seiner Funktion.