6.5.3 – A szőrmerevítő izom és a szőrtüsző kísérő képletei – Der Haaraufrichtemuskel und die Begleitstrukturen des Follikels
1. A legtöbb szőrtüszőhöz egy apró simaizom, a szőrmerevítő izom kapcsolódik. – An den meisten Haarfollikeln setzt ein kleiner glatter Muskel, der Haaraufrichtemuskel (Musculus arrector pili), an.
2. Az izom egyik vége a szőrtüsző kötőszövetes hüvelyén rögzül. – Das eine Ende des Muskels ist an der bindegewebigen Hülle des Haarfollikels befestigt.
3. Másik vége az irha felszínesebb kötőszövetében tapad. – Sein anderes Ende setzt im oberflächlicheren Bindegewebe der Lederhaut an.
4. A szőrmerevítő izom ferdén fut a szőrtüsző és a bőrfelszín között. – Der Haaraufrichtemuskel verläuft schräg zwischen dem Haarfollikel und der Hautoberfläche.
5. Mivel simaizomból áll, működése nem irányítható akaratlagosan. – Da er aus glatter Muskulatur besteht, kann seine Tätigkeit nicht willentlich gesteuert werden.
6. Az izmot a vegetatív idegrendszer szimpatikus része idegzi be. – Der Muskel wird vom sympathischen Teil des vegetativen Nervensystems innerviert.
7. Hideg, félelem vagy erős érzelmi hatás esetén a szőrmerevítő izom összehúzódhat. – Bei Kälte, Angst oder starken emotionalen Reizen kann sich der Haaraufrichtemuskel zusammenziehen.
8. Az összehúzódás meredekebb helyzetbe húzza a szőrtüszőt és felemeli a szőrszálat. – Die Kontraktion zieht den Haarfollikel in eine steilere Stellung und richtet den Haarschaft auf.
9. A szőr felemelkedésével egyidejűleg a környező bőr kissé behúzódik, és kialakul a libabőr. – Gleichzeitig mit dem Aufrichten des Haares wird die umgebende Haut leicht eingezogen, wodurch eine Gänsehaut entsteht.
10. Az állatok sűrű szőrzetében a felálló szőrszálak vastagabb szigetelő légréteget zárnak maguk közé. – Im dichten Fell von Tieren schließen die aufgerichteten Haare eine dickere isolierende Luftschicht ein.
11. Az ember gyér szőrzetében ennek a hőszigetelő hatásnak már csak csekély jelentősége van. – Bei der spärlichen Behaarung des Menschen hat diese wärmeisolierende Wirkung nur noch eine geringe Bedeutung.
12. A szőrtüsző legfontosabb kísérő képletei közé tartoznak a faggyúmirigyek. – Zu den wichtigsten Begleitstrukturen des Haarfollikels gehören die Talgdrüsen (Glandula sebacea/Glandulae sebaceae).
13. A faggyúmirigy kivezetőcsöve rendszerint a szőrtüsző felső részébe nyílik. – Der Ausführungsgang der Talgdrüse mündet gewöhnlich in den oberen Abschnitt des Haarfollikels.
14. A mirigy faggyút termel, amely a szőrtüszőn keresztül jut a bőr felszínére. – Die Drüse bildet Talg (Sebum), der durch den Haarfollikel an die Hautoberfläche gelangt.
15. A faggyú bevonja a szőrszálat, és csökkenti annak kiszáradását és töredezését. – Der Talg überzieht den Haarschaft und vermindert sein Austrocknen und Brechen.
16. A faggyú a környező bőrfelszínt is puhán és rugalmasan tartja. – Der Talg hält auch die umgebende Hautoberfläche weich und geschmeidig.
17. A szőrtüsző, a faggyúmirigy és a szőrmerevítő izom együtt szőrtüsző-faggyúmirigy egységet alkot. – Haarfollikel, Talgdrüse und Haaraufrichtemuskel bilden gemeinsam eine Haarfollikel-Talgdrüsen-Einheit.
18. Bizonyos testtájakon apokrin verejtékmirigyek kivezetőcsövei is a szőrtüszőbe nyílnak. – In bestimmten Körperregionen münden auch die Ausführungsgänge apokriner Schweißdrüsen (Glandula sudorifera apocrina/Glandulae sudoriferae apocrinae) in den Haarfollikel.
19. Ilyen kapcsolat különösen a hónalj és a nemi szervek környékének szőrtüszőinél fordul elő. – Eine solche Verbindung kommt besonders bei den Haarfollikeln der Achselhöhle und der Umgebung der Geschlechtsorgane vor.
20. A szőrtüszőt finom érzőidegrostok hálózata is körülveszi. – Der Haarfollikel wird außerdem von einem Netz feiner sensibler Nervenfasern umgeben.
21. Ezek az idegrostok érzékelik a szőrszál legkisebb elmozdulását is. – Diese Nervenfasern nehmen selbst kleinste Bewegungen des Haarschaftes wahr.
22. A szőrtüsző ezért egyszerű mechanikai érzékelőként is működik. – Der Haarfollikel wirkt deshalb auch als einfacher Mechanorezeptor.
23. A tüsző körüli erek táplálják a kötőszövetes hüvelyt, a szőrszemölcsöt és a kapcsolódó mirigyeket. – Die Gefäße um den Follikel versorgen die bindegewebige Hülle, die Haarpapille und die zugehörigen Drüsen.
24. A szőrmerevítő izom tapadási helyének közelében található a szőrtüsző őssejtekben gazdag dudor-régiója. – Nahe der Ansatzstelle des Haaraufrichtemuskels liegt die stammzellreiche Wulstregion des Haarfollikels (Bulge-Region).
25. Ezek az őssejtek részt vesznek az új szőrtüszőszakasz kialakításában és sérülés után a hám regenerációjában. – Diese Stammzellen beteiligen sich an der Neubildung des zyklisch erneuerten Follikelabschnittes und nach Verletzungen an der Regeneration der Oberhaut.
(aufklappen)magyar
1. A legtöbb szőrtüszőhöz egy apró simaizom, a szőrmerevítő izom kapcsolódik.
2. Az izom egyik vége a szőrtüsző kötőszövetes hüvelyén rögzül.
3. Másik vége az irha felszínesebb kötőszövetében tapad.
4. A szőrmerevítő izom ferdén fut a szőrtüsző és a bőrfelszín között.
5. Mivel simaizomból áll, működése nem irányítható akaratlagosan.
6. Az izmot a vegetatív idegrendszer szimpatikus része idegzi be.
7. Hideg, félelem vagy erős érzelmi hatás esetén a szőrmerevítő izom összehúzódhat.
8. Az összehúzódás meredekebb helyzetbe húzza a szőrtüszőt és felemeli a szőrszálat.
9. A szőr felemelkedésével egyidejűleg a környező bőr kissé behúzódik, és kialakul a libabőr.
10. Az állatok sűrű szőrzetében a felálló szőrszálak vastagabb szigetelő légréteget zárnak maguk közé.
11. Az ember gyér szőrzetében ennek a hőszigetelő hatásnak már csak csekély jelentősége van.
12. A szőrtüsző legfontosabb kísérő képletei közé tartoznak a faggyúmirigyek.
13. A faggyúmirigy kivezetőcsöve rendszerint a szőrtüsző felső részébe nyílik.
14. A mirigy faggyút termel, amely a szőrtüszőn keresztül jut a bőr felszínére.
15. A faggyú bevonja a szőrszálat, és csökkenti annak kiszáradását és töredezését.
16. A faggyú a környező bőrfelszínt is puhán és rugalmasan tartja.
17. A szőrtüsző, a faggyúmirigy és a szőrmerevítő izom együtt szőrtüsző-faggyúmirigy egységet alkot.
18. Bizonyos testtájakon apokrin verejtékmirigyek kivezetőcsövei is a szőrtüszőbe nyílnak.
19. Ilyen kapcsolat különösen a hónalj és a nemi szervek környékének szőrtüszőinél fordul elő.
20. A szőrtüszőt finom érzőidegrostok hálózata is körülveszi.
21. Ezek az idegrostok érzékelik a szőrszál legkisebb elmozdulását is.
22. A szőrtüsző ezért egyszerű mechanikai érzékelőként is működik.
23. A tüsző körüli erek táplálják a kötőszövetes hüvelyt, a szőrszemölcsöt és a kapcsolódó mirigyeket.
24. A szőrmerevítő izom tapadási helyének közelében található a szőrtüsző őssejtekben gazdag dudor-régiója.
25. Ezek az őssejtek részt vesznek az új szőrtüszőszakasz kialakításában és sérülés után a hám regenerációjában.
(aufklappen)német
1. An den meisten Haarfollikeln setzt ein kleiner glatter Muskel, der Haaraufrichtemuskel (Musculus arrector pili), an.
2. Das eine Ende des Muskels ist an der bindegewebigen Hülle des Haarfollikels befestigt.
3. Sein anderes Ende setzt im oberflächlicheren Bindegewebe der Lederhaut an.
4. Der Haaraufrichtemuskel verläuft schräg zwischen dem Haarfollikel und der Hautoberfläche.
5. Da er aus glatter Muskulatur besteht, kann seine Tätigkeit nicht willentlich gesteuert werden.
6. Der Muskel wird vom sympathischen Teil des vegetativen Nervensystems innerviert.
7. Bei Kälte, Angst oder starken emotionalen Reizen kann sich der Haaraufrichtemuskel zusammenziehen.
8. Die Kontraktion zieht den Haarfollikel in eine steilere Stellung und richtet den Haarschaft auf.
9. Gleichzeitig mit dem Aufrichten des Haares wird die umgebende Haut leicht eingezogen, wodurch eine Gänsehaut entsteht.
10. Im dichten Fell von Tieren schließen die aufgerichteten Haare eine dickere isolierende Luftschicht ein.
11. Bei der spärlichen Behaarung des Menschen hat diese wärmeisolierende Wirkung nur noch eine geringe Bedeutung.
12. Zu den wichtigsten Begleitstrukturen des Haarfollikels gehören die Talgdrüsen (Glandula sebacea/Glandulae sebaceae).
13. Der Ausführungsgang der Talgdrüse mündet gewöhnlich in den oberen Abschnitt des Haarfollikels.
14. Die Drüse bildet Talg (Sebum), der durch den Haarfollikel an die Hautoberfläche gelangt.
15. Der Talg überzieht den Haarschaft und vermindert sein Austrocknen und Brechen.
16. Der Talg hält auch die umgebende Hautoberfläche weich und geschmeidig.
17. Haarfollikel, Talgdrüse und Haaraufrichtemuskel bilden gemeinsam eine Haarfollikel-Talgdrüsen-Einheit.
18. In bestimmten Körperregionen münden auch die Ausführungsgänge apokriner Schweißdrüsen (Glandula sudorifera apocrina/Glandulae sudoriferae apocrinae) in den Haarfollikel.
19. Eine solche Verbindung kommt besonders bei den Haarfollikeln der Achselhöhle und der Umgebung der Geschlechtsorgane vor.
20. Der Haarfollikel wird außerdem von einem Netz feiner sensibler Nervenfasern umgeben.
21. Diese Nervenfasern nehmen selbst kleinste Bewegungen des Haarschaftes wahr.
22. Der Haarfollikel wirkt deshalb auch als einfacher Mechanorezeptor.
23. Die Gefäße um den Follikel versorgen die bindegewebige Hülle, die Haarpapille und die zugehörigen Drüsen.
24. Nahe der Ansatzstelle des Haaraufrichtemuskels liegt die stammzellreiche Wulstregion des Haarfollikels (Bulge-Region).
25. Diese Stammzellen beteiligen sich an der Neubildung des zyklisch erneuerten Follikelabschnittes und nach Verletzungen an der Regeneration der Oberhaut.