3.2.3 – Mikrobolyhok, csillók és ostor – Mikrovilli, Kinozilien und Geißel
1. Számos sejt felszíne nem sima, hanem különböző alakú és belső szerkezetű nyúlványokat hordoz, amelyek meghatározott feladatokhoz igazítják a membrán működését. – Die Oberfläche zahlreicher Zellen ist nicht glatt, sondern trägt Fortsätze unterschiedlicher Form und innerer Struktur, welche die Membranfunktion an bestimmte Aufgaben anpassen.
2. A mikrobolyhok, a mozgó csillók és az ostor külsőleg egyaránt sejtnyúlványok, felépítésük és működésük azonban alapvetően különbözik egymástól. – Mikrovilli, bewegliche Zilien und Geißel sind äußerlich zwar Zellfortsätze, unterscheiden sich jedoch grundlegend in ihrem Aufbau und ihrer Funktion.
3. A mikrobolyhok (microvilli, egyes számban: microvillus) rövid, ujjszerű plazmamembrán-kitüremkedések, amelyek elsősorban a sejt felszínének megnövelésére szolgálnak. – Mikrovilli (Microvilli, Singular: Microvillus) sind kurze, fingerförmige Ausstülpungen der Plasmamembran, die vor allem der Vergrößerung der Zelloberfläche dienen.
4. Belsejüket nem mikrotubulusok, hanem egymással párhuzamosan elrendeződő aktinfonalak kötege tölti ki, amely a nyúlvány alakját és mechanikai szilárdságát biztosítja. – Ihr Inneres wird nicht von Mikrotubuli, sondern von einem Bündel parallel angeordneter Aktinfilamente ausgefüllt, das Form und mechanische Stabilität des Fortsatzes gewährleistet.
5. Az aktinköteg a mikrobolyhok csúcsától a sejtkéreg felé húzódik, ahol a fonalak egy sűrű, fehérjékben gazdag hálózathoz kapcsolódnak. – Das Aktinbündel zieht von der Spitze der Mikrovilli zur Zellrinde, wo die Filamente mit einem dichten, proteinreichen Netzwerk verbunden sind.
6. Mivel egyetlen hámsejt felszínén több ezer mikrobolyhos nyúlvány állhat szorosan egymás mellett, az anyagcserére rendelkezésre álló membránfelület sokszorosára növekszik. – Da auf der Oberfläche einer einzigen Epithelzelle mehrere Tausend Mikrovilli dicht nebeneinander stehen können, vervielfacht sich die für den Stoffaustausch verfügbare Membranfläche.
7. Különösen fejlett mikrobolyhok borítják a vékonybél felszívó hámsejtjeinek apikális oldalát, ahol együttesen kefeszegélyt alkotnak. – Besonders ausgeprägte Mikrovilli bedecken die apikale Seite der resorbierenden Epithelzellen des Dünndarms und bilden dort gemeinsam einen Bürstensaum.
8. A kefeszegély membránjában emésztőenzimek és szállítófehérjék helyezkednek el, így a tápanyagok végső bontása közvetlenül összekapcsolódik felszívásukkal. – In der Membran des Bürstensaums liegen Verdauungsenzyme und Transportproteine, sodass die endgültige Spaltung der Nährstoffe unmittelbar mit ihrer Resorption verbunden ist.
9. Hasonló felszínnövelő rendszer található a vesetubulusok bizonyos szakaszain, ahol a mikrobolyhok az elsődleges vizeletből történő intenzív visszaszívást támogatják. – Ein ähnliches oberflächenvergrößerndes System findet sich in bestimmten Abschnitten der Nierentubuli, wo Mikrovilli die intensive Rückresorption aus dem Primärharn unterstützen.
10. A mikrobolyhok önálló, összehangolt csapkodó mozgást nem végeznek, bár alakjuk a sejtváz és a membrán kölcsönhatása révén kisebb mértékben változhat. – Mikrovilli führen keine eigenständige, koordinierte Schlagbewegung aus, obwohl sich ihre Form durch das Zusammenwirken von Zytoskelett und Membran geringfügig verändern kann.
11. A csillók közül a valódi mozgásra képes nyúlványokat mozgó csillóknak vagy kinoziliumoknak (cilia motilia, egyes számban: cilium) nevezzük. – Die zu einer aktiven Bewegung befähigten Zilien werden als bewegliche Zilien oder Kinozilien (Cilia motilia, Singular: Cilium) bezeichnet.
12. Ezek a mikrobolyhoknál hosszabbak, rendszerint kisebb számban fordulnak elő, belsejükben pedig jellegzetes mikrotubulus-váz, az axonéma húzódik. – Sie sind länger als Mikrovilli, kommen gewöhnlich in geringerer Zahl vor und enthalten ein charakteristisches Mikrotubulusgerüst, das Axonem.
13. A mozgó csilló axonémájában kilenc perifériás mikrotubulus-kettős vesz körül két központi mikrotubulust, amit „9 + 2” elrendeződésnek nevezünk. – Im Axonem einer beweglichen Zilie umgeben neun periphere Mikrotubulus-Dubletten zwei zentrale Mikrotubuli, was als „9-plus-2“-Anordnung bezeichnet wird.
14. A szomszédos mikrotubulus-kettősökhöz kapcsolódó dineinfehérjék ATP felhasználásával elcsúsztató erőt fejtenek ki, amelyet a keresztirányú összeköttetések hajlító mozgássá alakítanak. – Die mit benachbarten Mikrotubulus-Dubletten verbundenen Dyneinproteine erzeugen unter ATP-Verbrauch eine Gleitkraft, die durch Querverbindungen in eine Biegebewegung umgewandelt wird.
15. Minden csilló egy bazális testből (corpusculum basale) ered, amely a plazmamembrán alatt rögzíti az axonémát és szerkezetileg a centriolumhoz hasonlít. – Jede Zilie entspringt einem Basalkörperchen (Corpusculum basale), das das Axonem unterhalb der Plasmamembran verankert und strukturell einem Zentriol ähnelt.
16. A hámfelszínen egymás mellett elhelyezkedő csillók ütemesen és rendezett hullámokban mozognak, így a felszíni folyadékot meghatározott irányba továbbítják. – Nebeneinanderliegende Zilien bewegen sich auf der Epitheloberfläche rhythmisch in geordneten Wellen und transportieren dadurch die Oberflächenflüssigkeit in eine bestimmte Richtung.
17. A légutak nyálkahártyáján a csillók a nyákréteget a garat felé hajtják, miközben a nyákban megtapadt porszemcsék és kórokozók is eltávolításra kerülnek. – Auf der Schleimhaut der Atemwege treiben die Zilien die Schleimschicht zum Rachen, wobei auch darin haftende Staubpartikel und Krankheitserreger entfernt werden.
18. Ezt a tisztítómechanizmust mukociliáris transzportnak nevezzük, amelynek zavara visszatérő légúti fertőzések kialakulását segítheti elő. – Dieser Reinigungsmechanismus wird als mukoziliärer Transport bezeichnet; seine Störung kann die Entstehung wiederkehrender Atemwegsinfektionen begünstigen.
19. A petevezeték csillós hámsejtjeinek mozgása a méh irányába tereli a felszíni folyadékot, és ezzel hozzájárul a petesejt, illetve a korai embrió továbbításához. – Die Bewegung der zilientragenden Epithelzellen des Eileiters richtet die Oberflächenflüssigkeit zur Gebärmutter und trägt dadurch zum Transport der Eizelle beziehungsweise des frühen Embryos bei.
20. A mozgás iránya nem a csillók véletlenszerű csapkodásából, hanem a bazális testek egységes tájolásából és a sejtek közötti összehangolásból ered. – Die Bewegungsrichtung entsteht nicht durch zufälliges Schlagen der Zilien, sondern durch die einheitliche Ausrichtung der Basalkörperchen und die Koordination zwischen den Zellen.
21. A motilis csillóktól megkülönböztetendő az elsődleges csilló, amely többnyire egyetlen példányban jelenik meg, és rendszerint „9 + 0” mikrotubulus-elrendezést mutat. – Von den motilen Zilien ist die Primärzilie zu unterscheiden, die meist einzeln vorkommt und gewöhnlich eine „9-plus-0“-Anordnung der Mikrotubuli aufweist.
22. Elsősorban érzékelő nyúlványként működve mechanikai és kémiai ingereket fog fel, majd a membránjában elhelyezkedő receptorokon keresztül befolyásolja a sejt működését. – Vor allem als sensorischer Fortsatz nimmt sie mechanische und chemische Reize auf und beeinflusst über die in ihrer Membran liegenden Rezeptoren die Zellfunktion.
23. Az ostor vagy flagellum szerkezeti szempontból a mozgó csilló hosszú változatának tekinthető, amelyből az emberi sejteken csak egy jellegzetes példa található. – Die Geißel oder das Flagellum kann strukturell als lange Form einer beweglichen Zilie betrachtet werden, für die es bei menschlichen Zellen nur ein charakteristisches Beispiel gibt.
24. Az ondósejt ostora a sejttest hátulsó részéből indul, és hullámszerű mozgásával biztosítja a spermium előrehaladását a folyadékközegben. – Die Geißel der Samenzelle entspringt am hinteren Teil des Zellkörpers und ermöglicht durch ihre wellenförmige Bewegung das Vorankommen des Spermiums in flüssiger Umgebung.
25. Belső axonémája a kinoziliumokhoz hasonlóan „9 + 2” felépítésű, ám a nyúlványt járulékos rostos és mitokondriumokkal összefüggő szerkezetek is kiegészítik. – Ihr inneres Axonem besitzt wie das der Kinozilien einen „9-plus-2“-Aufbau, wird jedoch durch zusätzliche Faserstrukturen und mit Mitochondrien verbundene Bestandteile ergänzt.
26. Az ostor tövénél elhelyezkedő mitokondriumok ATP-t termelnek, amelyet a dineinfehérjék a tartós és gyors mozgáshoz használnak fel. – Die an der Basis der Geißel liegenden Mitochondrien erzeugen ATP, das von den Dyneinproteinen für die anhaltende und schnelle Bewegung genutzt wird.
27. Bár a mikrobolyhok, a csillók és az ostor mind plazmamembránnal borított nyúlványok, belső vázuk alapján két különböző szerkezeti csoporthoz tartoznak. – Obwohl Mikrovilli, Zilien und Geißel sämtlich von Plasmamembran bedeckte Fortsätze sind, gehören sie aufgrund ihres inneren Gerüstes zu zwei unterschiedlichen Strukturgruppen.
28. Az aktinfonalakat tartalmazó mikrobolyhok főként felszínnövelő szerepet töltenek be, míg a mikrotubulus-vázú csillók és az ostor mozgást vagy érzékelést szolgálnak. – Die aktinhaltigen Mikrovilli dienen vor allem der Oberflächenvergrößerung, während Zilien und Geißel mit ihrem Mikrotubulusgerüst Bewegung oder Wahrnehmung ermöglichen.
29. Szerkezeti hibáik következménye attól függ, mely szövetben jelennek meg: kialakulhat felszívódási zavar, elégtelen légúti tisztulás, meddőség vagy fejlődési rendellenesség. – Die Folgen ihrer Strukturdefekte hängen vom betroffenen Gewebe ab und können Resorptionsstörungen, eine unzureichende Reinigung der Atemwege, Unfruchtbarkeit oder Entwicklungsstörungen umfassen.
30. E sejtfelszíni képletek jól mutatják, miként alakítja át a plazmamembrán és a sejtváz rendezett együttműködése az általános sejtstruktúrát egy-egy szerv különleges feladatának megfelelően. – Diese Zelloberflächenstrukturen zeigen, wie das geordnete Zusammenwirken von Plasmamembran und Zytoskelett die allgemeine Zellstruktur an die besondere Aufgabe eines Organs anpasst.
(aufklappen)magyar
1. Számos sejt felszíne nem sima, hanem különböző alakú és belső szerkezetű nyúlványokat hordoz, amelyek meghatározott feladatokhoz igazítják a membrán működését.
2. A mikrobolyhok, a mozgó csillók és az ostor külsőleg egyaránt sejtnyúlványok, felépítésük és működésük azonban alapvetően különbözik egymástól.
3. A mikrobolyhok (microvilli, egyes számban: microvillus) rövid, ujjszerű plazmamembrán-kitüremkedések, amelyek elsősorban a sejt felszínének megnövelésére szolgálnak.
4. Belsejüket nem mikrotubulusok, hanem egymással párhuzamosan elrendeződő aktinfonalak kötege tölti ki, amely a nyúlvány alakját és mechanikai szilárdságát biztosítja.
5. Az aktinköteg a mikrobolyhok csúcsától a sejtkéreg felé húzódik, ahol a fonalak egy sűrű, fehérjékben gazdag hálózathoz kapcsolódnak.
6. Mivel egyetlen hámsejt felszínén több ezer mikrobolyhos nyúlvány állhat szorosan egymás mellett, az anyagcserére rendelkezésre álló membránfelület sokszorosára növekszik.
7. Különösen fejlett mikrobolyhok borítják a vékonybél felszívó hámsejtjeinek apikális oldalát, ahol együttesen kefeszegélyt alkotnak.
8. A kefeszegély membránjában emésztőenzimek és szállítófehérjék helyezkednek el, így a tápanyagok végső bontása közvetlenül összekapcsolódik felszívásukkal.
9. Hasonló felszínnövelő rendszer található a vesetubulusok bizonyos szakaszain, ahol a mikrobolyhok az elsődleges vizeletből történő intenzív visszaszívást támogatják.
10. A mikrobolyhok önálló, összehangolt csapkodó mozgást nem végeznek, bár alakjuk a sejtváz és a membrán kölcsönhatása révén kisebb mértékben változhat.
11. A csillók közül a valódi mozgásra képes nyúlványokat mozgó csillóknak vagy kinoziliumoknak (cilia motilia, egyes számban: cilium) nevezzük.
12. Ezek a mikrobolyhoknál hosszabbak, rendszerint kisebb számban fordulnak elő, belsejükben pedig jellegzetes mikrotubulus-váz, az axonéma húzódik.
13. A mozgó csilló axonémájában kilenc perifériás mikrotubulus-kettős vesz körül két központi mikrotubulust, amit „9 + 2” elrendeződésnek nevezünk.
14. A szomszédos mikrotubulus-kettősökhöz kapcsolódó dineinfehérjék ATP felhasználásával elcsúsztató erőt fejtenek ki, amelyet a keresztirányú összeköttetések hajlító mozgássá alakítanak.
15. Minden csilló egy bazális testből (corpusculum basale) ered, amely a plazmamembrán alatt rögzíti az axonémát és szerkezetileg a centriolumhoz hasonlít.
16. A hámfelszínen egymás mellett elhelyezkedő csillók ütemesen és rendezett hullámokban mozognak, így a felszíni folyadékot meghatározott irányba továbbítják.
17. A légutak nyálkahártyáján a csillók a nyákréteget a garat felé hajtják, miközben a nyákban megtapadt porszemcsék és kórokozók is eltávolításra kerülnek.
18. Ezt a tisztítómechanizmust mukociliáris transzportnak nevezzük, amelynek zavara visszatérő légúti fertőzések kialakulását segítheti elő.
19. A petevezeték csillós hámsejtjeinek mozgása a méh irányába tereli a felszíni folyadékot, és ezzel hozzájárul a petesejt, illetve a korai embrió továbbításához.
20. A mozgás iránya nem a csillók véletlenszerű csapkodásából, hanem a bazális testek egységes tájolásából és a sejtek közötti összehangolásból ered.
21. A motilis csillóktól megkülönböztetendő az elsődleges csilló, amely többnyire egyetlen példányban jelenik meg, és rendszerint „9 + 0” mikrotubulus-elrendezést mutat.
22. Elsősorban érzékelő nyúlványként működve mechanikai és kémiai ingereket fog fel, majd a membránjában elhelyezkedő receptorokon keresztül befolyásolja a sejt működését.
23. Az ostor vagy flagellum szerkezeti szempontból a mozgó csilló hosszú változatának tekinthető, amelyből az emberi sejteken csak egy jellegzetes példa található.
24. Az ondósejt ostora a sejttest hátulsó részéből indul, és hullámszerű mozgásával biztosítja a spermium előrehaladását a folyadékközegben.
25. Belső axonémája a kinoziliumokhoz hasonlóan „9 + 2” felépítésű, ám a nyúlványt járulékos rostos és mitokondriumokkal összefüggő szerkezetek is kiegészítik.
26. Az ostor tövénél elhelyezkedő mitokondriumok ATP-t termelnek, amelyet a dineinfehérjék a tartós és gyors mozgáshoz használnak fel.
27. Bár a mikrobolyhok, a csillók és az ostor mind plazmamembránnal borított nyúlványok, belső vázuk alapján két különböző szerkezeti csoporthoz tartoznak.
28. Az aktinfonalakat tartalmazó mikrobolyhok főként felszínnövelő szerepet töltenek be, míg a mikrotubulus-vázú csillók és az ostor mozgást vagy érzékelést szolgálnak.
29. Szerkezeti hibáik következménye attól függ, mely szövetben jelennek meg: kialakulhat felszívódási zavar, elégtelen légúti tisztulás, meddőség vagy fejlődési rendellenesség.
30. E sejtfelszíni képletek jól mutatják, miként alakítja át a plazmamembrán és a sejtváz rendezett együttműködése az általános sejtstruktúrát egy-egy szerv különleges feladatának megfelelően.
(aufklappen)német
1. Die Oberfläche zahlreicher Zellen ist nicht glatt, sondern trägt Fortsätze unterschiedlicher Form und innerer Struktur, welche die Membranfunktion an bestimmte Aufgaben anpassen.
2. Mikrovilli, bewegliche Zilien und Geißel sind äußerlich zwar Zellfortsätze, unterscheiden sich jedoch grundlegend in ihrem Aufbau und ihrer Funktion.
3. Mikrovilli (Microvilli, Singular: Microvillus) sind kurze, fingerförmige Ausstülpungen der Plasmamembran, die vor allem der Vergrößerung der Zelloberfläche dienen.
4. Ihr Inneres wird nicht von Mikrotubuli, sondern von einem Bündel parallel angeordneter Aktinfilamente ausgefüllt, das Form und mechanische Stabilität des Fortsatzes gewährleistet.
5. Das Aktinbündel zieht von der Spitze der Mikrovilli zur Zellrinde, wo die Filamente mit einem dichten, proteinreichen Netzwerk verbunden sind.
6. Da auf der Oberfläche einer einzigen Epithelzelle mehrere Tausend Mikrovilli dicht nebeneinander stehen können, vervielfacht sich die für den Stoffaustausch verfügbare Membranfläche.
7. Besonders ausgeprägte Mikrovilli bedecken die apikale Seite der resorbierenden Epithelzellen des Dünndarms und bilden dort gemeinsam einen Bürstensaum.
8. In der Membran des Bürstensaums liegen Verdauungsenzyme und Transportproteine, sodass die endgültige Spaltung der Nährstoffe unmittelbar mit ihrer Resorption verbunden ist.
9. Ein ähnliches oberflächenvergrößerndes System findet sich in bestimmten Abschnitten der Nierentubuli, wo Mikrovilli die intensive Rückresorption aus dem Primärharn unterstützen.
10. Mikrovilli führen keine eigenständige, koordinierte Schlagbewegung aus, obwohl sich ihre Form durch das Zusammenwirken von Zytoskelett und Membran geringfügig verändern kann.
11. Die zu einer aktiven Bewegung befähigten Zilien werden als bewegliche Zilien oder Kinozilien (Cilia motilia, Singular: Cilium) bezeichnet.
12. Sie sind länger als Mikrovilli, kommen gewöhnlich in geringerer Zahl vor und enthalten ein charakteristisches Mikrotubulusgerüst, das Axonem.
13. Im Axonem einer beweglichen Zilie umgeben neun periphere Mikrotubulus-Dubletten zwei zentrale Mikrotubuli, was als „9-plus-2“-Anordnung bezeichnet wird.
14. Die mit benachbarten Mikrotubulus-Dubletten verbundenen Dyneinproteine erzeugen unter ATP-Verbrauch eine Gleitkraft, die durch Querverbindungen in eine Biegebewegung umgewandelt wird.
15. Jede Zilie entspringt einem Basalkörperchen (Corpusculum basale), das das Axonem unterhalb der Plasmamembran verankert und strukturell einem Zentriol ähnelt.
16. Nebeneinanderliegende Zilien bewegen sich auf der Epitheloberfläche rhythmisch in geordneten Wellen und transportieren dadurch die Oberflächenflüssigkeit in eine bestimmte Richtung.
17. Auf der Schleimhaut der Atemwege treiben die Zilien die Schleimschicht zum Rachen, wobei auch darin haftende Staubpartikel und Krankheitserreger entfernt werden.
18. Dieser Reinigungsmechanismus wird als mukoziliärer Transport bezeichnet; seine Störung kann die Entstehung wiederkehrender Atemwegsinfektionen begünstigen.
19. Die Bewegung der zilientragenden Epithelzellen des Eileiters richtet die Oberflächenflüssigkeit zur Gebärmutter und trägt dadurch zum Transport der Eizelle beziehungsweise des frühen Embryos bei.
20. Die Bewegungsrichtung entsteht nicht durch zufälliges Schlagen der Zilien, sondern durch die einheitliche Ausrichtung der Basalkörperchen und die Koordination zwischen den Zellen.
21. Von den motilen Zilien ist die Primärzilie zu unterscheiden, die meist einzeln vorkommt und gewöhnlich eine „9-plus-0“-Anordnung der Mikrotubuli aufweist.
22. Vor allem als sensorischer Fortsatz nimmt sie mechanische und chemische Reize auf und beeinflusst über die in ihrer Membran liegenden Rezeptoren die Zellfunktion.
23. Die Geißel oder das Flagellum kann strukturell als lange Form einer beweglichen Zilie betrachtet werden, für die es bei menschlichen Zellen nur ein charakteristisches Beispiel gibt.
24. Die Geißel der Samenzelle entspringt am hinteren Teil des Zellkörpers und ermöglicht durch ihre wellenförmige Bewegung das Vorankommen des Spermiums in flüssiger Umgebung.
25. Ihr inneres Axonem besitzt wie das der Kinozilien einen „9-plus-2“-Aufbau, wird jedoch durch zusätzliche Faserstrukturen und mit Mitochondrien verbundene Bestandteile ergänzt.
26. Die an der Basis der Geißel liegenden Mitochondrien erzeugen ATP, das von den Dyneinproteinen für die anhaltende und schnelle Bewegung genutzt wird.
27. Obwohl Mikrovilli, Zilien und Geißel sämtlich von Plasmamembran bedeckte Fortsätze sind, gehören sie aufgrund ihres inneren Gerüstes zu zwei unterschiedlichen Strukturgruppen.
28. Die aktinhaltigen Mikrovilli dienen vor allem der Oberflächenvergrößerung, während Zilien und Geißel mit ihrem Mikrotubulusgerüst Bewegung oder Wahrnehmung ermöglichen.
29. Die Folgen ihrer Strukturdefekte hängen vom betroffenen Gewebe ab und können Resorptionsstörungen, eine unzureichende Reinigung der Atemwege, Unfruchtbarkeit oder Entwicklungsstörungen umfassen.
30. Diese Zelloberflächenstrukturen zeigen, wie das geordnete Zusammenwirken von Plasmamembran und Zytoskelett die allgemeine Zellstruktur an die besondere Aufgabe eines Organs anpasst.