5.11 – A rekeszizom – Das Zwerchfell
1. A rekeszizom a mellüreg és a hasüreg között elhelyezkedő széles, kupola alakú izom-ín lemez. – Das Zwerchfell (Diaphragma) ist eine breite, kuppelförmige Muskel-Sehnen-Platte zwischen Brusthöhle und Bauchhöhle.
2. Ez az izom választja el egymástól a törzs két nagy elülső testüregét. – Dieser Muskel trennt die beiden großen vorderen Körperhöhlen des Rumpfes voneinander.
3. Felső felszíne a mellüreg felé, alsó felszíne pedig a hasüreg felé néz. – Seine obere Fläche ist der Brusthöhle, seine untere Fläche der Bauchhöhle zugewandt.
4. A rekeszizom nem vízszintes lemez, hanem jobb és bal oldalon felfelé domborodó kupolát alkot. – Das Zwerchfell bildet keine horizontale Platte, sondern wölbt sich rechts und links kuppelförmig nach oben.
5. A jobb rekeszkupola általában magasabban áll, mint a bal oldali. – Die rechte Zwerchfellkuppel steht gewöhnlich höher als die linke.
6. Ennek legfontosabb oka a jobb oldalon, közvetlenül a rekesz alatt elhelyezkedő nagy máj. – Der wichtigste Grund dafür ist die große Leber, die rechts unmittelbar unter dem Zwerchfell liegt.
7. A bal rekeszkupola alatt főként a gyomor, a lép és a máj bal lebenye helyezkedik el. – Unter der linken Zwerchfellkuppel liegen vor allem der Magen, die Milz und der linke Leberlappen.
8. A rekeszizom középső része inas, a körülötte elhelyezkedő részek pedig izmosak. – Der mittlere Teil des Zwerchfells ist sehnig, während die umgebenden Abschnitte muskulös sind.
9. A lapos, háromlevelű inas területet inas középpontnak nevezzük. – Der flache, dreiblättrige Sehnenbereich wird als Sehnenzentrum (Centrum tendineum) bezeichnet.
10. Az izomrostok körkörösen erednek a mellkas alsó határán, majd az inas középpont felé futnak. – Die Muskelfasern entspringen ringförmig an der unteren Begrenzung des Brustkorbs und ziehen zum Sehnenzentrum.
11. Eredési helyük alapján a rekeszizomnak szegycsonti, bordai és ágyéki részét különböztetjük meg. – Nach ihren Ursprungsgebieten unterscheidet man einen Brustbein-, einen Rippen- und einen Lendenteil des Zwerchfells.
12. A szegycsonti rész a szegycsont kardnyúlványának hátulsó felszínéről ered. – Der Brustbeinteil (Pars sternalis) entspringt an der Hinterfläche des Schwertfortsatzes des Brustbeins.
13. Ez a rész keskeny, és a rekeszizom legkisebb eredési területét alkotja. – Dieser Abschnitt ist schmal und bildet das kleinste Ursprungsgebiet des Zwerchfells.
14. A bordai rész az alsó hat borda és a hozzájuk tartozó bordaporcok belső felszínéről ered. – Der Rippenteil (Pars costalis) entspringt an den Innenflächen der unteren sechs Rippen und ihrer Rippenknorpel.
15. Rostjai részben összefonódnak a haránt hasizom felső rostjaival. – Seine Fasern greifen teilweise in die oberen Fasern des queren Bauchmuskels über.
16. Az ágyéki rész az ágyéki csigolyákról és a környező kötőszövetes ívekről ered. – Der Lendenteil (Pars lumbalis) entspringt an den Lendenwirbeln und den umgebenden bindegewebigen Bögen.
17. Az ágyéki rész két erős izomköteget, egy jobb és egy bal rekeszszárat alkot. – Der Lendenteil bildet zwei kräftige Muskelzüge, einen rechten und einen linken Zwerchfellschenkel.
18. A jobb rekeszszár általában hosszabb és erősebb, mint a bal oldali. – Der rechte Zwerchfellschenkel (Crus dextrum) ist gewöhnlich länger und kräftiger als der linke.
19. A jobb szár rendszerint az első három ágyéki csigolya testén rögzül. – Der rechte Schenkel ist gewöhnlich an den Körpern der ersten drei Lendenwirbel befestigt.
20. A bal rekeszszár főként az első két ágyéki csigolya testéről ered. – Der linke Zwerchfellschenkel (Crus sinistrum) entspringt hauptsächlich an den Körpern der ersten beiden Lendenwirbel.
21. A két rekeszszár az aorta előtt egy íves szalaggal kapcsolódik össze. – Die beiden Zwerchfellschenkel sind vor der Aorta durch ein bogenförmiges Band miteinander verbunden.
22. Ezt a kötőszövetes ívet középső ívelt szalagnak nevezzük. – Dieser bindegewebige Bogen wird als mittleres Bogenband (Ligamentum arcuatum medianum) bezeichnet.
23. A belső ívelt szalag a nagy horpaszizom felett húzódik. – Das innere Bogenband (Ligamentum arcuatum mediale) zieht über den großen Lendenmuskel.
24. A külső ívelt szalag a négyszögű ágyékizmot íveli át. – Das äußere Bogenband (Ligamentum arcuatum laterale) überspannt den quadratischen Lendenmuskel.
25. A rekeszizmot több nyílás töri át, mert fontos szervek, erek és idegek haladnak át rajta. – Das Zwerchfell besitzt mehrere Öffnungen, da wichtige Organe, Gefäße und Nerven durch es hindurchziehen.
26. A három legfontosabb átjáró az alsó üresvéna nyílása, a nyelőcsői nyílás és az aortanyílás. – Die drei wichtigsten Durchtrittsstellen sind die Hohlvenenöffnung, der Speiseröhrenschlitz und der Aortenschlitz.
27. Az alsó üresvéna nyílása az inas középpont jobb oldalán helyezkedik el. – Die Hohlvenenöffnung (Foramen venae cavae) liegt auf der rechten Seite des Sehnenzentrums.
28. Ezen a nyíláson az alsó üresvéna jut a hasüregből a mellüregbe. – Durch diese Öffnung gelangt die untere Hohlvene (Vena cava inferior) aus der Bauchhöhle in die Brusthöhle.
29. Az alsó üresvéna nyílása megközelítőleg a nyolcadik háti csigolya magasságában található. – Die Hohlvenenöffnung befindet sich ungefähr auf Höhe des achten Brustwirbels.
30. A nyelőcsői nyílást főként a jobb rekeszszár izomrostjai veszik körül. – Der Speiseröhrenschlitz (Hiatus oesophageus) wird hauptsächlich von Muskelfasern des rechten Zwerchfellschenkels umgeben.
31. Rajta a nyelőcső, valamint az elülső és a hátulsó bolygóidegtörzs halad át. – Durch ihn ziehen die Speiseröhre sowie der vordere und der hintere Vagusstamm.
32. A nyelőcsői nyílás körülbelül a tizedik háti csigolya magasságában helyezkedik el. – Der Speiseröhrenschlitz liegt ungefähr auf Höhe des zehnten Brustwirbels.
33. Az aortanyílás a két rekeszszár között, a középső ívelt szalag mögött található. – Der Aortenschlitz (Hiatus aorticus) liegt zwischen den beiden Zwerchfellschenkeln hinter dem mittleren Bogenband.
34. Ezen az átjárón az aorta és a mellkasi nyirokvezeték halad át. – Durch diesen Durchtritt ziehen die Hauptschlagader (Aorta) und der Milchbrustgang (Ductus thoracicus).
35. Az aortanyílás megközelítőleg a tizenkettedik háti csigolya magasságában fekszik. – Der Aortenschlitz liegt ungefähr auf Höhe des zwölften Brustwirbels.
36. A rekeszizom kisebb résein szimpatikus idegtörzsek, zsigeri idegek és kisebb erek is áthaladnak. – Durch kleinere Spalten des Zwerchfells ziehen außerdem sympathische Grenzstränge, Eingeweidenerven und kleinere Gefäße.
37. Az inas középpont felső felszínével szorosan összenőtt a szívburok alsó része. – Mit der Oberseite des Sehnenzentrums ist der untere Teil des Herzbeutels fest verwachsen.
38. A rekeszizom felső felszínét részben mellhártya, alsó felszínét pedig részben hashártya borítja. – Die Oberseite des Zwerchfells ist teilweise vom Brustfell, seine Unterseite teilweise vom Bauchfell bedeckt.
39. A rekeszizom a nyugodt belégzés legfontosabb izma. – Das Zwerchfell ist der wichtigste Muskel der ruhigen Einatmung.
40. Összehúzódásakor az izomrostok megrövidülnek, és az inas középpont lefelé mozdul. – Bei seiner Kontraktion verkürzen sich die Muskelfasern, und das Sehnenzentrum bewegt sich nach unten.
41. A rekeszkupolák ellaposodása növeli a mellüreg függőleges átmérőjét. – Durch die Abflachung der Zwerchfellkuppeln vergrößert sich der vertikale Durchmesser der Brusthöhle.
42. A mellüreg térfogatának növekedése elősegíti, hogy levegő áramoljon a tüdőbe. – Die Vergrößerung des Brusthöhlenvolumens unterstützt das Einströmen von Luft in die Lunge.
43. A rekeszizom elernyedésekor a hasi szervek és a tüdő rugalmas visszatérítő ereje ismét felfelé nyomja a kupolákat. – Bei der Erschlaffung des Zwerchfells drücken die Bauchorgane und die elastische Rückstellkraft der Lunge die Kuppeln wieder nach oben.
44. A rekeszizom a hasizmokkal együtt részt vesz a hasűri nyomás növelésében is. – Gemeinsam mit den Bauchmuskeln beteiligt sich das Zwerchfell auch an der Erhöhung des Drucks in der Bauchhöhle.
45. Ez a működés fontos köhögéskor, tüsszentéskor, hányáskor, székletürítéskor és szüléskor. – Diese Funktion ist beim Husten, Niesen, Erbrechen, Stuhlgang und bei der Geburt von Bedeutung.
46. A rekeszizom mozgása a mellkasi és hasi nyomás váltakoztatásával a vénás vér visszaáramlását is segíti. – Durch den Wechsel zwischen Brust- und Bauchdruck unterstützt die Bewegung des Zwerchfells auch den Rückstrom des venösen Blutes.
47. A rekeszizom mozgató beidegzését elsősorban a harmadik, negyedik és ötödik nyaki gerincvelői szelvényből eredő rekeszideg biztosítja. – Die motorische Innervation des Zwerchfells erfolgt vor allem durch den Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus) aus dem dritten, vierten und fünften Halssegment.
48. A rekeszideg sérülésekor az érintett rekeszkupola meggyengülhet vagy teljesen megbénulhat. – Bei einer Schädigung des Zwerchfellnervs kann die betroffene Zwerchfellkuppel geschwächt oder vollständig gelähmt sein.
49. A nyelőcsői nyílás kitágulása lehetővé teheti, hogy a gyomor egy része a mellüreg felé csússzon. – Eine Erweiterung des Speiseröhrenschlitzes kann dazu führen, dass ein Teil des Magens in Richtung Brusthöhle gleitet.
50. A csuklás a rekeszizom akaratlan, hirtelen összehúzódása, amelyet a hangrés gyors záródása kísér. – Schluckauf ist eine unwillkürliche, plötzliche Kontraktion des Zwerchfells, die von einem raschen Verschluss der Stimmritze begleitet wird.
(aufklappen)magyar
1. A rekeszizom a mellüreg és a hasüreg között elhelyezkedő széles, kupola alakú izom-ín lemez.
2. Ez az izom választja el egymástól a törzs két nagy elülső testüregét.
3. Felső felszíne a mellüreg felé, alsó felszíne pedig a hasüreg felé néz.
4. A rekeszizom nem vízszintes lemez, hanem jobb és bal oldalon felfelé domborodó kupolát alkot.
5. A jobb rekeszkupola általában magasabban áll, mint a bal oldali.
6. Ennek legfontosabb oka a jobb oldalon, közvetlenül a rekesz alatt elhelyezkedő nagy máj.
7. A bal rekeszkupola alatt főként a gyomor, a lép és a máj bal lebenye helyezkedik el.
8. A rekeszizom középső része inas, a körülötte elhelyezkedő részek pedig izmosak.
9. A lapos, háromlevelű inas területet inas középpontnak nevezzük.
10. Az izomrostok körkörösen erednek a mellkas alsó határán, majd az inas középpont felé futnak.
11. Eredési helyük alapján a rekeszizomnak szegycsonti, bordai és ágyéki részét különböztetjük meg.
12. A szegycsonti rész a szegycsont kardnyúlványának hátulsó felszínéről ered.
13. Ez a rész keskeny, és a rekeszizom legkisebb eredési területét alkotja.
14. A bordai rész az alsó hat borda és a hozzájuk tartozó bordaporcok belső felszínéről ered.
15. Rostjai részben összefonódnak a haránt hasizom felső rostjaival.
16. Az ágyéki rész az ágyéki csigolyákról és a környező kötőszövetes ívekről ered.
17. Az ágyéki rész két erős izomköteget, egy jobb és egy bal rekeszszárat alkot.
18. A jobb rekeszszár általában hosszabb és erősebb, mint a bal oldali.
19. A jobb szár rendszerint az első három ágyéki csigolya testén rögzül.
20. A bal rekeszszár főként az első két ágyéki csigolya testéről ered.
21. A két rekeszszár az aorta előtt egy íves szalaggal kapcsolódik össze.
22. Ezt a kötőszövetes ívet középső ívelt szalagnak nevezzük.
23. A belső ívelt szalag a nagy horpaszizom felett húzódik.
24. A külső ívelt szalag a négyszögű ágyékizmot íveli át.
25. A rekeszizmot több nyílás töri át, mert fontos szervek, erek és idegek haladnak át rajta.
26. A három legfontosabb átjáró az alsó üresvéna nyílása, a nyelőcsői nyílás és az aortanyílás.
27. Az alsó üresvéna nyílása az inas középpont jobb oldalán helyezkedik el.
28. Ezen a nyíláson az alsó üresvéna jut a hasüregből a mellüregbe.
29. Az alsó üresvéna nyílása megközelítőleg a nyolcadik háti csigolya magasságában található.
30. A nyelőcsői nyílást főként a jobb rekeszszár izomrostjai veszik körül.
31. Rajta a nyelőcső, valamint az elülső és a hátulsó bolygóidegtörzs halad át.
32. A nyelőcsői nyílás körülbelül a tizedik háti csigolya magasságában helyezkedik el.
33. Az aortanyílás a két rekeszszár között, a középső ívelt szalag mögött található.
34. Ezen az átjárón az aorta és a mellkasi nyirokvezeték halad át.
35. Az aortanyílás megközelítőleg a tizenkettedik háti csigolya magasságában fekszik.
36. A rekeszizom kisebb résein szimpatikus idegtörzsek, zsigeri idegek és kisebb erek is áthaladnak.
37. Az inas középpont felső felszínével szorosan összenőtt a szívburok alsó része.
38. A rekeszizom felső felszínét részben mellhártya, alsó felszínét pedig részben hashártya borítja.
39. A rekeszizom a nyugodt belégzés legfontosabb izma.
40. Összehúzódásakor az izomrostok megrövidülnek, és az inas középpont lefelé mozdul.
41. A rekeszkupolák ellaposodása növeli a mellüreg függőleges átmérőjét.
42. A mellüreg térfogatának növekedése elősegíti, hogy levegő áramoljon a tüdőbe.
43. A rekeszizom elernyedésekor a hasi szervek és a tüdő rugalmas visszatérítő ereje ismét felfelé nyomja a kupolákat.
44. A rekeszizom a hasizmokkal együtt részt vesz a hasűri nyomás növelésében is.
45. Ez a működés fontos köhögéskor, tüsszentéskor, hányáskor, székletürítéskor és szüléskor.
46. A rekeszizom mozgása a mellkasi és hasi nyomás váltakoztatásával a vénás vér visszaáramlását is segíti.
47. A rekeszizom mozgató beidegzését elsősorban a harmadik, negyedik és ötödik nyaki gerincvelői szelvényből eredő rekeszideg biztosítja.
48. A rekeszideg sérülésekor az érintett rekeszkupola meggyengülhet vagy teljesen megbénulhat.
49. A nyelőcsői nyílás kitágulása lehetővé teheti, hogy a gyomor egy része a mellüreg felé csússzon.
50. A csuklás a rekeszizom akaratlan, hirtelen összehúzódása, amelyet a hangrés gyors záródása kísér.
(aufklappen)német
1. Das Zwerchfell (Diaphragma) ist eine breite, kuppelförmige Muskel-Sehnen-Platte zwischen Brusthöhle und Bauchhöhle.
2. Dieser Muskel trennt die beiden großen vorderen Körperhöhlen des Rumpfes voneinander.
3. Seine obere Fläche ist der Brusthöhle, seine untere Fläche der Bauchhöhle zugewandt.
4. Das Zwerchfell bildet keine horizontale Platte, sondern wölbt sich rechts und links kuppelförmig nach oben.
5. Die rechte Zwerchfellkuppel steht gewöhnlich höher als die linke.
6. Der wichtigste Grund dafür ist die große Leber, die rechts unmittelbar unter dem Zwerchfell liegt.
7. Unter der linken Zwerchfellkuppel liegen vor allem der Magen, die Milz und der linke Leberlappen.
8. Der mittlere Teil des Zwerchfells ist sehnig, während die umgebenden Abschnitte muskulös sind.
9. Der flache, dreiblättrige Sehnenbereich wird als Sehnenzentrum (Centrum tendineum) bezeichnet.
10. Die Muskelfasern entspringen ringförmig an der unteren Begrenzung des Brustkorbs und ziehen zum Sehnenzentrum.
11. Nach ihren Ursprungsgebieten unterscheidet man einen Brustbein-, einen Rippen- und einen Lendenteil des Zwerchfells.
12. Der Brustbeinteil (Pars sternalis) entspringt an der Hinterfläche des Schwertfortsatzes des Brustbeins.
13. Dieser Abschnitt ist schmal und bildet das kleinste Ursprungsgebiet des Zwerchfells.
14. Der Rippenteil (Pars costalis) entspringt an den Innenflächen der unteren sechs Rippen und ihrer Rippenknorpel.
15. Seine Fasern greifen teilweise in die oberen Fasern des queren Bauchmuskels über.
16. Der Lendenteil (Pars lumbalis) entspringt an den Lendenwirbeln und den umgebenden bindegewebigen Bögen.
17. Der Lendenteil bildet zwei kräftige Muskelzüge, einen rechten und einen linken Zwerchfellschenkel.
18. Der rechte Zwerchfellschenkel (Crus dextrum) ist gewöhnlich länger und kräftiger als der linke.
19. Der rechte Schenkel ist gewöhnlich an den Körpern der ersten drei Lendenwirbel befestigt.
20. Der linke Zwerchfellschenkel (Crus sinistrum) entspringt hauptsächlich an den Körpern der ersten beiden Lendenwirbel.
21. Die beiden Zwerchfellschenkel sind vor der Aorta durch ein bogenförmiges Band miteinander verbunden.
22. Dieser bindegewebige Bogen wird als mittleres Bogenband (Ligamentum arcuatum medianum) bezeichnet.
23. Das innere Bogenband (Ligamentum arcuatum mediale) zieht über den großen Lendenmuskel.
24. Das äußere Bogenband (Ligamentum arcuatum laterale) überspannt den quadratischen Lendenmuskel.
25. Das Zwerchfell besitzt mehrere Öffnungen, da wichtige Organe, Gefäße und Nerven durch es hindurchziehen.
26. Die drei wichtigsten Durchtrittsstellen sind die Hohlvenenöffnung, der Speiseröhrenschlitz und der Aortenschlitz.
27. Die Hohlvenenöffnung (Foramen venae cavae) liegt auf der rechten Seite des Sehnenzentrums.
28. Durch diese Öffnung gelangt die untere Hohlvene (Vena cava inferior) aus der Bauchhöhle in die Brusthöhle.
29. Die Hohlvenenöffnung befindet sich ungefähr auf Höhe des achten Brustwirbels.
30. Der Speiseröhrenschlitz (Hiatus oesophageus) wird hauptsächlich von Muskelfasern des rechten Zwerchfellschenkels umgeben.
31. Durch ihn ziehen die Speiseröhre sowie der vordere und der hintere Vagusstamm.
32. Der Speiseröhrenschlitz liegt ungefähr auf Höhe des zehnten Brustwirbels.
33. Der Aortenschlitz (Hiatus aorticus) liegt zwischen den beiden Zwerchfellschenkeln hinter dem mittleren Bogenband.
34. Durch diesen Durchtritt ziehen die Hauptschlagader (Aorta) und der Milchbrustgang (Ductus thoracicus).
35. Der Aortenschlitz liegt ungefähr auf Höhe des zwölften Brustwirbels.
36. Durch kleinere Spalten des Zwerchfells ziehen außerdem sympathische Grenzstränge, Eingeweidenerven und kleinere Gefäße.
37. Mit der Oberseite des Sehnenzentrums ist der untere Teil des Herzbeutels fest verwachsen.
38. Die Oberseite des Zwerchfells ist teilweise vom Brustfell, seine Unterseite teilweise vom Bauchfell bedeckt.
39. Das Zwerchfell ist der wichtigste Muskel der ruhigen Einatmung.
40. Bei seiner Kontraktion verkürzen sich die Muskelfasern, und das Sehnenzentrum bewegt sich nach unten.
41. Durch die Abflachung der Zwerchfellkuppeln vergrößert sich der vertikale Durchmesser der Brusthöhle.
42. Die Vergrößerung des Brusthöhlenvolumens unterstützt das Einströmen von Luft in die Lunge.
43. Bei der Erschlaffung des Zwerchfells drücken die Bauchorgane und die elastische Rückstellkraft der Lunge die Kuppeln wieder nach oben.
44. Gemeinsam mit den Bauchmuskeln beteiligt sich das Zwerchfell auch an der Erhöhung des Drucks in der Bauchhöhle.
45. Diese Funktion ist beim Husten, Niesen, Erbrechen, Stuhlgang und bei der Geburt von Bedeutung.
46. Durch den Wechsel zwischen Brust- und Bauchdruck unterstützt die Bewegung des Zwerchfells auch den Rückstrom des venösen Blutes.
47. Die motorische Innervation des Zwerchfells erfolgt vor allem durch den Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus) aus dem dritten, vierten und fünften Halssegment.
48. Bei einer Schädigung des Zwerchfellnervs kann die betroffene Zwerchfellkuppel geschwächt oder vollständig gelähmt sein.
49. Eine Erweiterung des Speiseröhrenschlitzes kann dazu führen, dass ein Teil des Magens in Richtung Brusthöhle gleitet.
50. Schluckauf ist eine unwillkürliche, plötzliche Kontraktion des Zwerchfells, die von einem raschen Verschluss der Stimmritze begleitet wird.