6.3.2 – A korai kötetek lírája – Die Lyrik der frühen Bände
1. Babits korai lírája már egész művészetét megmutatja. – Babits’ frühe Lyrik zeigt schon seine ganze Kunst.
2. Első verseskötete 1909-ben jelent meg. – Sein erster Gedichtband erschien im Jahr 1909.
3. A kötet művészi címet kapott. – Er trug einen kunstvollen Titel.
4. A címe „Levelek Iris koszorújából” volt. – Er hieß „Levelek Iris koszorújából”.
5. Ez azt jelenti: „Blätter aus dem Kranz der Iris”. – Das bedeutet „Blätter aus dem Kranz der Iris”.
6. Írisz a szivárvány ókori istennője. – Iris ist die antike Göttin des Regenbogens.
7. Már a cím is az antikvitásra utal. – Schon der Titel verweist auf die Antike.
8. Ugyanakkor a színek sokféleségét is felidézi. – Er verweist auch auf die Vielfalt der Farben.
9. A kötet éppen olyan sokszínű, mint a szivárvány. – Der Band ist ebenso vielfältig wie ein Regenbogen.
10. Egészen különböző jellegű verseket tartalmaz. – Er enthält Gedichte ganz verschiedener Art.
11. Babits ebben a kötetben megmutatta nagy formai tudását. – Babits zeigte darin seine große Formkunst.
12. Sokféle versmértéket és költői formát ismert. – Er beherrschte viele Versmaße und Formen.
13. Antik és modern versmértékekben egyaránt írt. – Er dichtete in antiken und modernen Maßen.
14. Szonetteket és más kötött formájú verseket alkotott. – Er schrieb Sonette und andere strenge Formen.
15. Ez a formai tudás rendkívüli volt. – Diese Formkunst war erstaunlich.
16. Emiatt egyesek virtuóznak nevezték Babitsot. – Manche nannten Babits deshalb einen Virtuosen.
17. A virtuóz tökéletesen uralja saját mesterségét. – Ein Virtuose beherrscht sein Handwerk vollkommen.
18. Babits szinte minden formában képes volt verset írni. – Babits konnte in jeder Form dichten.
19. Játékos könnyedséggel mutatta meg mesterségbeli tudását. – Er zeigte darin eine spielerische Meisterschaft.
20. Művészete azonban nem csupán játék volt. – Doch seine Kunst war nicht nur ein Spiel.
21. A forma mögött mély tartalom húzódott meg. – Hinter der Form lebte ein tiefer Gehalt.
22. Babits összekapcsolta a formai művészetet és a gondolatot. – Babits verband Formkunst und Gedanken.
23. Korai versei gyakran elmélkedő jellegűek. – Seine frühen Gedichte sind oft nachdenklich.
24. Az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak. – Sie behandeln große Fragen des Lebens.
25. A korai líra egyik jellegzetessége a tárgyilagosság. – Ein Kennzeichen der frühen Lyrik ist die Objektivität.
26. Babits nem mindig önmagáról beszélt. – Babits sprach nicht immer von sich selbst.
27. Saját énjét gyakran háttérbe szorította. – Er hielt sein eigenes Ich oft zurück.
28. Tárgyakról és gondolatokról írt. – Er schrieb über Dinge und Gedanken.
29. Ebben különbözött Adytól. – Damit unterschied er sich von Ady.
30. Ady saját énjét állította költészete középpontjába. – Ady stellte sein Ich in den Mittelpunkt.
31. Babits ezzel szemben visszafogottabb volt. – Babits dagegen war zurückhaltender.
32. Érzelmeit gyakran a forma mögé rejtette. – Er verbarg sein Gefühl hinter der Form.
33. Ezt a visszafogottságot tudatosan választotta. – Diese Zurückhaltung war bewusst gewählt.
34. Babits félénk és érzékeny ember volt. – Babits war ein scheuer, empfindsamer Mensch.
35. Nem akarta legbelsőbb érzéseit közvetlenül feltárni. – Er wollte sein Innerstes nicht bloßlegen.
36. Ezért művészi képekbe öltöztette őket. – Deshalb kleidete er es in kunstvolle Bilder.
37. Egyik híres korai verse az „In Horatium”. – Ein berühmtes frühes Gedicht heißt „In Horatium”.
38. A cím Horatius római költőre utal. – Der Titel spielt auf den römischen Dichter Horaz an.
39. Babits nagyra becsülte az antik költészetet. – Babits verehrte die antike Dichtung.
40. Formáihoz és gondolataihoz is kapcsolódott. – Er knüpfte an ihre Formen und Gedanken an.
41. Ebben a versben a sokféleség mellett tesz hitet. – In diesem Gedicht bekennt er sich zur Vielfalt.
42. Elutasít mindenfajta megmerevedést. – Er lehnt jede Erstarrung ab.
43. Az életnek és a művészetnek mindig meg kell újulnia. – Das Leben und die Kunst sollen immer neu sein.
44. Semmi sem ismétlődhet egyszerűen ugyanúgy. – Nichts soll sich einfach wiederholen.
45. Ez a vers a megújulás költői hitvallása. – Dieses Gedicht ist ein Bekenntnis zur Erneuerung.
46. Ugyanakkor szigorú antik formában íródott. – Zugleich ist es in strenger antiker Form geschrieben.
47. Így kapcsolja össze a hagyományt és a modernséget. – So verbindet es Tradition und Modernität.
48. Egy másik híres költemény egy epilógus. – Ein anderes berühmtes Gedicht ist ein Epilog.
49. A címe „A lírikus epilógja”. – Es heißt „A lírikus epilógja”.
50. Ez azt jelenti: „Der Epilog des Lyrikers”. – Das bedeutet „Der Epilog des Lyrikers”.
51. A mű szonett, vagyis szigorúan kötött versforma. – Es ist ein Sonett, eine strenge Gedichtform.
52. Babits benne a megismerés korlátairól beszél. – In ihm spricht Babits über die Grenzen der Erkenntnis.
53. A költő saját énjének foglya. – Der Dichter ist in sich selbst gefangen.
54. Csak önmagát képes megismerni. – Er kann nur sich selbst erkennen.
55. A világ zárva marad előtte. – Die Welt bleibt ihm verschlossen.
56. Egy híres verssor fejezi ki ezt a gondolatot. – Ein berühmter Vers drückt das aus.
57. A költő önmagának kezdete és vége. – Der Dichter sei der Anfang und das Ende seiner selbst.
58. Ez a vers filozófiai problémával foglalkozik. – Dieses Gedicht behandelt ein philosophisches Problem.
59. Azt kérdezi, hogyan ismerheti meg az ember a világot. – Es fragt, wie der Mensch die Welt erkennen kann.
60. Ezzel Babits gondolati mélységét mutatja. – Damit zeigt Babits seine Gedankentiefe.
61. Líráját erősen áthatja a filozófia. – Seine Lyrik ist von der Philosophie durchdrungen.
62. Babits sokat foglalkozott a nagy gondolkodók műveivel. – Er hatte sich mit den großen Denkern beschäftigt.
63. Kérdéseik verseiben is újra megjelennek. – Ihre Fragen kehren in seinen Gedichten wieder.
64. Babits ezért a gondolat költője is. – So ist Babits ein Dichter des Gedankens.
65. Gondolatait azonban mindig képekben fejezi ki. – Doch seine Gedanken sind stets in Bilder gefasst.
66. Versei sohasem szárazak vagy elvontak. – Sie sind nie trocken oder abstrakt.
67. Babits összekapcsolta a gondolkodást és a szemléletes ábrázolást. – Babits verband Denken und Anschauung.
68. Korai versei ugyanakkor nagyon érzékletesek is. – Seine frühen Gedichte sind auch sehr sinnlich.
69. Színekben és hangokban gazdagok. – Sie sind reich an Farben und Klängen.
70. Babits szerette a nyelv szépségét. – Babits liebte die Schönheit der Sprache.
71. Élvezte és tudatosan használta a szavak hangzását. – Er kostete den Klang der Worte aus.
72. Versei zeneiek és színesek. – Seine Verse sind musikalisch und farbig.
73. Így kapcsolódik össze bennük az érzékletesség és a gondolat. – So verbinden sich Sinnlichkeit und Gedanke.
74. A korai kötetek már egy fiatal mestert mutatnak. – Die frühen Bände zeigen einen jungen Meister.
75. Babits kezdettől fogva biztosan uralta művészetét. – Babits beherrschte die Kunst von Anfang an.
76. Versei technikailag tökéletesek voltak. – Seine Gedichte waren technisch vollendet.
77. Ugyanakkor mélyek és tartalmasak is. – Zugleich waren sie tief und gehaltvoll.
78. Egyes kritikusok hiányolták belőlük a közvetlen érzelmeket. – Manche Kritiker vermissten das unmittelbare Gefühl.
79. Babitsot túl hűvösnek és tudóskodónak tartották. – Sie hielten Babits für zu kühl und gelehrt.
80. Ez azonban félreértés volt. – Doch das war ein Missverständnis.
81. A forma mögött erős érzelmek éltek. – Unter der Form lebte ein starkes Gefühl.
82. Babits csupán visszafogott módon fejezte ki őket. – Babits zeigte es nur auf verhaltene Weise.
83. Visszafogottsága személyiségének kifejezése volt. – Seine Zurückhaltung war Ausdruck seines Wesens.
84. Lírája idővel személyesebbé vált. – Mit der Zeit wurde seine Lyrik persönlicher.
85. Későbbi köteteiben az én erősebben előtérbe került. – In späteren Bänden trat das Ich stärker hervor.
86. A formai művészet azonban továbbra is megmaradt. – Doch die Formkunst blieb erhalten.
87. Babits mindvégig a forma mestere maradt. – Babits blieb ein Meister der Form.
88. Korai kötetei alapozták meg ezt a művészetet. – Die frühen Bände legten dafür den Grund.
89. Már ezek is megmutatták teljes mesterségbeli tudását. – Sie zeigten seine ganze Kunstfertigkeit.
90. Ugyanakkor szellemi mélységéről is tanúskodtak. – Zugleich zeigten sie seine geistige Tiefe.
91. Babits sajátos módon újította meg a lírát. – Babits erneuerte die Lyrik auf eigene Weise.
92. Adytól eltérően elsősorban a formára és a gondolatra épített. – Anders als Ady setzte er auf Form und Gedanken.
93. A modernséget összekapcsolta a hagyománnyal. – Er verband die Moderne mit der Tradition.
94. Az antikvitáshoz és a klasszikus műveltséghez nyúlt vissza. – Er knüpfte an die Antike und die Klassik an.
95. Ugyanakkor modern témákat és formákat hozott. – Zugleich brachte er moderne Themen und Formen.
96. Így sajátos és összetéveszthetetlen költészetet teremtett. – So schuf er eine eigene, unverwechselbare Dichtung.
97. Korai lírája a formai művészet egyik csúcspontja. – Seine frühe Lyrik ist ein Höhepunkt der Formkunst.
98. A szépséget gondolati mélységgel kapcsolja össze. – Sie verbindet Schönheit und Gedankentiefe.
99. Babitsot művelt és finom költőként mutatja meg. – Sie zeigt Babits als gelehrten und feinen Dichter.
100. Ezzel megalapozta későbbi nagy életművét. – Damit legte er den Grund für sein großes Werk.
(aufklappen)magyar
1. Babits korai lírája már egész művészetét megmutatja.
2. Első verseskötete 1909-ben jelent meg.
3. A kötet művészi címet kapott.
4. A címe „Levelek Iris koszorújából” volt.
5. Ez azt jelenti: „Blätter aus dem Kranz der Iris”.
6. Írisz a szivárvány ókori istennője.
7. Már a cím is az antikvitásra utal.
8. Ugyanakkor a színek sokféleségét is felidézi.
9. A kötet éppen olyan sokszínű, mint a szivárvány.
10. Egészen különböző jellegű verseket tartalmaz.
11. Babits ebben a kötetben megmutatta nagy formai tudását.
12. Sokféle versmértéket és költői formát ismert.
13. Antik és modern versmértékekben egyaránt írt.
14. Szonetteket és más kötött formájú verseket alkotott.
15. Ez a formai tudás rendkívüli volt.
16. Emiatt egyesek virtuóznak nevezték Babitsot.
17. A virtuóz tökéletesen uralja saját mesterségét.
18. Babits szinte minden formában képes volt verset írni.
19. Játékos könnyedséggel mutatta meg mesterségbeli tudását.
20. Művészete azonban nem csupán játék volt.
21. A forma mögött mély tartalom húzódott meg.
22. Babits összekapcsolta a formai művészetet és a gondolatot.
23. Korai versei gyakran elmélkedő jellegűek.
24. Az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak.
25. A korai líra egyik jellegzetessége a tárgyilagosság.
26. Babits nem mindig önmagáról beszélt.
27. Saját énjét gyakran háttérbe szorította.
28. Tárgyakról és gondolatokról írt.
29. Ebben különbözött Adytól.
30. Ady saját énjét állította költészete középpontjába.
31. Babits ezzel szemben visszafogottabb volt.
32. Érzelmeit gyakran a forma mögé rejtette.
33. Ezt a visszafogottságot tudatosan választotta.
34. Babits félénk és érzékeny ember volt.
35. Nem akarta legbelsőbb érzéseit közvetlenül feltárni.
36. Ezért művészi képekbe öltöztette őket.
37. Egyik híres korai verse az „In Horatium”.
38. A cím Horatius római költőre utal.
39. Babits nagyra becsülte az antik költészetet.
40. Formáihoz és gondolataihoz is kapcsolódott.
41. Ebben a versben a sokféleség mellett tesz hitet.
42. Elutasít mindenfajta megmerevedést.
43. Az életnek és a művészetnek mindig meg kell újulnia.
44. Semmi sem ismétlődhet egyszerűen ugyanúgy.
45. Ez a vers a megújulás költői hitvallása.
46. Ugyanakkor szigorú antik formában íródott.
47. Így kapcsolja össze a hagyományt és a modernséget.
48. Egy másik híres költemény egy epilógus.
49. A címe „A lírikus epilógja”.
50. Ez azt jelenti: „Der Epilog des Lyrikers”.
51. A mű szonett, vagyis szigorúan kötött versforma.
52. Babits benne a megismerés korlátairól beszél.
53. A költő saját énjének foglya.
54. Csak önmagát képes megismerni.
55. A világ zárva marad előtte.
56. Egy híres verssor fejezi ki ezt a gondolatot.
57. A költő önmagának kezdete és vége.
58. Ez a vers filozófiai problémával foglalkozik.
59. Azt kérdezi, hogyan ismerheti meg az ember a világot.
60. Ezzel Babits gondolati mélységét mutatja.
61. Líráját erősen áthatja a filozófia.
62. Babits sokat foglalkozott a nagy gondolkodók műveivel.
63. Kérdéseik verseiben is újra megjelennek.
64. Babits ezért a gondolat költője is.
65. Gondolatait azonban mindig képekben fejezi ki.
66. Versei sohasem szárazak vagy elvontak.
67. Babits összekapcsolta a gondolkodást és a szemléletes ábrázolást.
68. Korai versei ugyanakkor nagyon érzékletesek is.
69. Színekben és hangokban gazdagok.
70. Babits szerette a nyelv szépségét.
71. Élvezte és tudatosan használta a szavak hangzását.
72. Versei zeneiek és színesek.
73. Így kapcsolódik össze bennük az érzékletesség és a gondolat.
74. A korai kötetek már egy fiatal mestert mutatnak.
75. Babits kezdettől fogva biztosan uralta művészetét.
76. Versei technikailag tökéletesek voltak.
77. Ugyanakkor mélyek és tartalmasak is.
78. Egyes kritikusok hiányolták belőlük a közvetlen érzelmeket.
79. Babitsot túl hűvösnek és tudóskodónak tartották.
80. Ez azonban félreértés volt.
81. A forma mögött erős érzelmek éltek.
82. Babits csupán visszafogott módon fejezte ki őket.
83. Visszafogottsága személyiségének kifejezése volt.
84. Lírája idővel személyesebbé vált.
85. Későbbi köteteiben az én erősebben előtérbe került.
86. A formai művészet azonban továbbra is megmaradt.
87. Babits mindvégig a forma mestere maradt.
88. Korai kötetei alapozták meg ezt a művészetet.
89. Már ezek is megmutatták teljes mesterségbeli tudását.
90. Ugyanakkor szellemi mélységéről is tanúskodtak.
91. Babits sajátos módon újította meg a lírát.
92. Adytól eltérően elsősorban a formára és a gondolatra épített.
93. A modernséget összekapcsolta a hagyománnyal.
94. Az antikvitáshoz és a klasszikus műveltséghez nyúlt vissza.
95. Ugyanakkor modern témákat és formákat hozott.
96. Így sajátos és összetéveszthetetlen költészetet teremtett.
97. Korai lírája a formai művészet egyik csúcspontja.
98. A szépséget gondolati mélységgel kapcsolja össze.
99. Babitsot művelt és finom költőként mutatja meg.
100. Ezzel megalapozta későbbi nagy életművét.
(aufklappen)német
1. Babits’ frühe Lyrik zeigt schon seine ganze Kunst.
2. Sein erster Gedichtband erschien im Jahr 1909.
3. Er trug einen kunstvollen Titel.
4. Er hieß „Levelek Iris koszorújából”.
5. Das bedeutet „Blätter aus dem Kranz der Iris”.
6. Iris ist die antike Göttin des Regenbogens.
7. Schon der Titel verweist auf die Antike.
8. Er verweist auch auf die Vielfalt der Farben.
9. Der Band ist ebenso vielfältig wie ein Regenbogen.
10. Er enthält Gedichte ganz verschiedener Art.
11. Babits zeigte darin seine große Formkunst.
12. Er beherrschte viele Versmaße und Formen.
13. Er dichtete in antiken und modernen Maßen.
14. Er schrieb Sonette und andere strenge Formen.
15. Diese Formkunst war erstaunlich.
16. Manche nannten Babits deshalb einen Virtuosen.
17. Ein Virtuose beherrscht sein Handwerk vollkommen.
18. Babits konnte in jeder Form dichten.
19. Er zeigte darin eine spielerische Meisterschaft.
20. Doch seine Kunst war nicht nur ein Spiel.
21. Hinter der Form lebte ein tiefer Gehalt.
22. Babits verband Formkunst und Gedanken.
23. Seine frühen Gedichte sind oft nachdenklich.
24. Sie behandeln große Fragen des Lebens.
25. Ein Kennzeichen der frühen Lyrik ist die Objektivität.
26. Babits sprach nicht immer von sich selbst.
27. Er hielt sein eigenes Ich oft zurück.
28. Er schrieb über Dinge und Gedanken.
29. Damit unterschied er sich von Ady.
30. Ady stellte sein Ich in den Mittelpunkt.
31. Babits dagegen war zurückhaltender.
32. Er verbarg sein Gefühl hinter der Form.
33. Diese Zurückhaltung war bewusst gewählt.
34. Babits war ein scheuer, empfindsamer Mensch.
35. Er wollte sein Innerstes nicht bloßlegen.
36. Deshalb kleidete er es in kunstvolle Bilder.
37. Ein berühmtes frühes Gedicht heißt „In Horatium”.
38. Der Titel spielt auf den römischen Dichter Horaz an.
39. Babits verehrte die antike Dichtung.
40. Er knüpfte an ihre Formen und Gedanken an.
41. In diesem Gedicht bekennt er sich zur Vielfalt.
42. Er lehnt jede Erstarrung ab.
43. Das Leben und die Kunst sollen immer neu sein.
44. Nichts soll sich einfach wiederholen.
45. Dieses Gedicht ist ein Bekenntnis zur Erneuerung.
46. Zugleich ist es in strenger antiker Form geschrieben.
47. So verbindet es Tradition und Modernität.
48. Ein anderes berühmtes Gedicht ist ein Epilog.
49. Es heißt „A lírikus epilógja”.
50. Das bedeutet „Der Epilog des Lyrikers”.
51. Es ist ein Sonett, eine strenge Gedichtform.
52. In ihm spricht Babits über die Grenzen der Erkenntnis.
53. Der Dichter ist in sich selbst gefangen.
54. Er kann nur sich selbst erkennen.
55. Die Welt bleibt ihm verschlossen.
56. Ein berühmter Vers drückt das aus.
57. Der Dichter sei der Anfang und das Ende seiner selbst.
58. Dieses Gedicht behandelt ein philosophisches Problem.
59. Es fragt, wie der Mensch die Welt erkennen kann.
60. Damit zeigt Babits seine Gedankentiefe.
61. Seine Lyrik ist von der Philosophie durchdrungen.
62. Er hatte sich mit den großen Denkern beschäftigt.
63. Ihre Fragen kehren in seinen Gedichten wieder.
64. So ist Babits ein Dichter des Gedankens.
65. Doch seine Gedanken sind stets in Bilder gefasst.
66. Sie sind nie trocken oder abstrakt.
67. Babits verband Denken und Anschauung.
68. Seine frühen Gedichte sind auch sehr sinnlich.
69. Sie sind reich an Farben und Klängen.
70. Babits liebte die Schönheit der Sprache.
71. Er kostete den Klang der Worte aus.
72. Seine Verse sind musikalisch und farbig.
73. So verbinden sich Sinnlichkeit und Gedanke.
74. Die frühen Bände zeigen einen jungen Meister.
75. Babits beherrschte die Kunst von Anfang an.
76. Seine Gedichte waren technisch vollendet.
77. Zugleich waren sie tief und gehaltvoll.
78. Manche Kritiker vermissten das unmittelbare Gefühl.
79. Sie hielten Babits für zu kühl und gelehrt.
80. Doch das war ein Missverständnis.
81. Unter der Form lebte ein starkes Gefühl.
82. Babits zeigte es nur auf verhaltene Weise.
83. Seine Zurückhaltung war Ausdruck seines Wesens.
84. Mit der Zeit wurde seine Lyrik persönlicher.
85. In späteren Bänden trat das Ich stärker hervor.
86. Doch die Formkunst blieb erhalten.
87. Babits blieb ein Meister der Form.
88. Die frühen Bände legten dafür den Grund.
89. Sie zeigten seine ganze Kunstfertigkeit.
90. Zugleich zeigten sie seine geistige Tiefe.
91. Babits erneuerte die Lyrik auf eigene Weise.
92. Anders als Ady setzte er auf Form und Gedanken.
93. Er verband die Moderne mit der Tradition.
94. Er knüpfte an die Antike und die Klassik an.
95. Zugleich brachte er moderne Themen und Formen.
96. So schuf er eine eigene, unverwechselbare Dichtung.
97. Seine frühe Lyrik ist ein Höhepunkt der Formkunst.
98. Sie verbindet Schönheit und Gedankentiefe.
99. Sie zeigt Babits als gelehrten und feinen Dichter.
100. Damit legte er den Grund für sein großes Werk.