modjor.de

3.10.4 – Anatomie lang


3.10.4 – Az izom-összehúzódás molekuláris alapjai – Die molekularen Grundlagen der Kontraktion


1. Az izom-összehúzódás során a kémiai energia mechanikai munkává alakul, miközben az aktin- és miozinfilamentumok egymáshoz viszonyított helyzete ciklikusan megváltozik. – Bei der Muskelkontraktion wird chemische Energie in mechanische Arbeit umgewandelt, während sich die relative Lage der Aktin- und Myosinfilamente zyklisch verändert.

2. A csúszófilamentum-elmélet szerint maguk a filamentumok nem rövidülnek meg, hanem az aktinfonalak egyre mélyebben csúsznak a miozinfilamentumok közé. – Nach der Gleitfilamenttheorie verkürzen sich die Filamente selbst nicht, vielmehr gleiten die Aktinfilamente zunehmend tiefer zwischen die Myosinfilamente.

3. Ennek következtében a szarkomer két Z-lemeze közeledik egymáshoz, miközben az I-sáv és a H-zóna keskenyebbé válik. – Infolgedessen nähern sich die beiden Z-Scheiben des Sarkomers einander an, während das I-Band und die H-Zone schmaler werden.

4. Az A-sáv hossza ezzel szemben változatlan marad, mivel azt a vastag miozinfilamentumok teljes hosszúsága határozza meg. – Die Länge des A-Bandes bleibt dagegen unverändert, da sie durch die Gesamtlänge der dicken Myosinfilamente bestimmt wird.

5. A vastag filamentumok fő alkotója a miozin II, amelynek két nehézlánca hosszú farki részt és két gömbszerű fejet hoz létre. – Hauptbestandteil der dicken Filamente ist Myosin II, dessen zwei schwere Ketten einen langen Schwanzabschnitt und zwei kugelförmige Köpfe bilden.

6. Mindegyik miozinfej aktinkötő hellyel és ATPáz-aktivitással rendelkezik, ezért egyszerre képes kapcsolatot teremteni és kémiai energiát felszabadítani. – Jeder Myosinkopf besitzt eine Aktinbindungsstelle und ATPase-Aktivität, sodass er zugleich eine Verbindung herstellen und chemische Energie freisetzen kann.

7. A vékony filamentum gerincét két, egymás köré csavarodó F-aktin-lánc alkotja, amelyek gömbszerű G-aktin-molekulák sorozatából épülnek fel. – Das Grundgerüst des dünnen Filaments bilden zwei umeinander gewundene F-Aktin-Ketten, die aus einer Folge kugelförmiger G-Aktin-Moleküle aufgebaut sind.

8. Nyugalomban az aktin miozinkötő helyeit a hosszú tropomiozinmolekulák fedik el, ezáltal megakadályozzák a kereszthidak kialakulását. – Im Ruhezustand werden die Myosinbindungsstellen des Aktins von langen Tropomyosinmolekülen verdeckt, wodurch die Bildung von Querbrücken verhindert wird.

9. A tropomiozin helyzetét a troponinkomplex szabályozza, amely három, egymástól eltérő feladatot ellátó alegységből áll. – Die Lage des Tropomyosins wird durch den Troponinkomplex reguliert, der aus drei Untereinheiten mit unterschiedlichen Aufgaben besteht.

10. Közülük a troponin T a tropomiozinhoz kapcsolódik, a troponin I gátolja az aktin és a miozin kölcsönhatását, a troponin C pedig kalciumionokat köt. – Von ihnen bindet Troponin T an Tropomyosin, Troponin I hemmt die Wechselwirkung zwischen Aktin und Myosin, und Troponin C bindet Calciumionen.

11. A kontrakció megindulásához először elektromos ingerületnek kell végighaladnia a szarkolemmán, majd a T-tubulusokon keresztül a rost belsejébe jutnia. – Zur Einleitung der Kontraktion muss sich zunächst eine elektrische Erregung über das Sarkolemm ausbreiten und anschließend durch die T-Tubuli in das Innere der Faser gelangen.

12. A feszültségváltozás aktiválja a T-tubulus membránjának dihidropiridinreceptorait, amelyek kapcsolatban állnak a szarkoplazmatikus retikulum rianodinreceptoraival. – Die Spannungsänderung aktiviert die Dihydropyridinrezeptoren der T-Tubulusmembran, die mit den Ryanodinrezeptoren des sarkoplasmatischen Retikulums verbunden sind.

13. Vázizomban e mechanikai kapcsolat hatására megnyílnak a kalciumcsatornák, és a tárolt Ca²⁺-ionok nagy mennyiségben a szarkoplazmába kerülnek. – Im Skelettmuskel öffnen sich infolge dieser mechanischen Kopplung die Calciumkanäle, und gespeicherte Ca²⁺-Ionen gelangen in großer Menge in das Sarkoplasma.

14. A felszabaduló kalcium a troponin C-hez kötődik, aminek következtében a troponinkomplex térszerkezete megváltozik. – Das freigesetzte Calcium bindet an Troponin C, wodurch sich die räumliche Struktur des Troponinkomplexes verändert.

15. E változás elmozdítja a tropomiozint az aktin felszínén, így szabaddá válnak azok a kötőhelyek, amelyekhez a miozinfejek hozzákapcsolódhatnak. – Diese Veränderung verschiebt das Tropomyosin auf der Aktinoberfläche, sodass die Bindungsstellen frei werden, an die sich die Myosinköpfe anlagern können.

16. A kereszthídciklus kezdetén a miozinfej már lebontotta az ATP-t ADP-re és szervetlen foszfátra, miközben energiadús, előfeszített helyzetbe került. – Zu Beginn des Querbrückenzyklus hat der Myosinkopf ATP bereits zu ADP und anorganischem Phosphat gespalten und dabei eine energiereiche, vorgespannte Stellung eingenommen.

17. Miután a szabaddá vált aktinkötő helyhez kapcsolódott, először a szervetlen foszfát távozik, ami megerősíti az aktin és a miozin közötti kapcsolatot. – Nachdem er an die freigelegte Bindungsstelle des Aktins angeheftet hat, wird zunächst das anorganische Phosphat abgegeben, wodurch sich die Verbindung zwischen Aktin und Myosin verstärkt.

18. Ezt követi az erőcsapás, amelynek során a miozinfej elfordul, és az aktinfilamentumot a szarkomer közepe felé húzza. – Darauf folgt der Kraftschlag, bei dem sich der Myosinkopf abknickt und das Aktinfilament zur Mitte des Sarkomers zieht.

19. Az elfordulás végén az ADP is leválik, a miozin pedig átmenetileg erősen kötött állapotban marad az aktinhoz. – Am Ende der Drehbewegung löst sich auch ADP, während Myosin vorübergehend in einem fest gebundenen Zustand am Aktin verbleibt.

20. Új ATP-molekula kötődése csökkenti a miozinfej aktinhoz való affinitását, ezért a kereszthíd szétválik. – Die Bindung eines neuen ATP-Moleküls vermindert die Affinität des Myosinkopfes zum Aktin, sodass sich die Querbrücke löst.

21. Az ATP hidrolízise ezután ismét energiadús helyzetbe hozza a miozinfejet, amely egy távolabbi aktinmolekulához kapcsolódva új ciklust kezdhet. – Die Hydrolyse des ATP versetzt den Myosinkopf anschließend erneut in eine energiereiche Stellung, sodass er nach der Bindung an ein weiter entferntes Aktinmolekül einen neuen Zyklus beginnen kann.

22. Amíg a szarkoplazma kalciumkoncentrációja magas és elegendő ATP áll rendelkezésre, a kereszthídciklus másodpercenként többször megismétlődhet. – Solange die Calciumkonzentration im Sarkoplasma erhöht ist und genügend ATP zur Verfügung steht, kann sich der Querbrückenzyklus mehrmals pro Sekunde wiederholen.

23. Mivel egy időben nagyszámú miozinfej dolgozik, de nem mindegyik ugyanabban a ciklusfázisban, az összehúzódás folyamatosnak és egyenletesnek tűnik. – Da gleichzeitig zahlreiche Myosinköpfe arbeiten, sich jedoch nicht alle in derselben Zyklusphase befinden, erscheint die Kontraktion kontinuierlich und gleichmäßig.

24. Az ATP tehát nemcsak az erőkifejtés energiaforrása, hanem a miozin aktinról történő leválásához is nélkülözhetetlen. – ATP ist somit nicht nur die Energiequelle der Kraftentwicklung, sondern auch für die Ablösung des Myosins vom Aktin unentbehrlich.

25. ATP-hiányban a kereszthidak nem tudnak felbomlani, ezért a halál után tartós izommerevség, hullamerevség (rigor mortis) alakul ki. – Bei ATP-Mangel können sich die Querbrücken nicht lösen, weshalb nach dem Tod eine anhaltende Muskelstarre, die Totenstarre (Rigor mortis), entsteht.

26. Az elernyedés akkor kezdődik, amikor az ingerület megszűnését követően a szarkoplazmatikus retikulum Ca²⁺-ATPázai visszapumpálják a kalciumot a belső raktárakba. – Die Erschlaffung beginnt, wenn nach dem Ende der Erregung Ca²⁺-ATPasen des sarkoplasmatischen Retikulums das Calcium in die inneren Speicher zurückpumpen.

27. A csökkenő kalciumkoncentráció miatt a Ca²⁺ leválik a troponin C-ről, a tropomiozin pedig ismét elfedi az aktin miozinkötő helyeit. – Aufgrund der sinkenden Calciumkonzentration löst sich Ca²⁺ von Troponin C, und Tropomyosin verdeckt erneut die Myosinbindungsstellen des Aktins.

28. Új kereszthidak ekkor már nem keletkeznek, a rugalmas elemek és a külső erők pedig visszanyújtják az izomrostot. – Neue Querbrücken entstehen nun nicht mehr, während elastische Elemente und äußere Kräfte die Muskelfaser wieder verlängern.

29. A szívizomban ugyanez az aktin–miozin rendszer működik, a kalciumfelszabadulást azonban a sejten kívülről beáramló Ca²⁺ is alapvetően befolyásolja. – Im Herzmuskel arbeitet dasselbe Aktin-Myosin-System, die Calciumfreisetzung wird jedoch wesentlich auch durch von außen einströmendes Ca²⁺ beeinflusst.

30. A beáramló kalcium a szarkoplazmatikus retikulum további csatornáit nyitja meg, ezért ezt a folyamatot kalcium által kiváltott kalciumfelszabadulásnak nevezik. – Das einströmende Calcium öffnet weitere Kanäle des sarkoplasmatischen Retikulums, weshalb dieser Vorgang als calciuminduzierte Calciumfreisetzung bezeichnet wird.

31. Simaizomban nincs troponinrendszer; a kalciumionok kalmodulinhoz kötődnek, és az így létrejövő komplex aktiválja a miozin-könnyűlánc-kinázt. – In der glatten Muskulatur fehlt das Troponinsystem; die Calciumionen binden an Calmodulin, und der entstehende Komplex aktiviert die Myosin-Leichtketten-Kinase.

32. Ez az enzim foszforilálja a miozin szabályozó könnyűláncát, aminek következtében fokozódik a miozin ATPáz-aktivitása, és megindulhat a kereszthídciklus. – Dieses Enzym phosphoryliert die regulatorische leichte Kette des Myosins, wodurch dessen ATPase-Aktivität zunimmt und der Querbrückenzyklus beginnen kann.

33. A simaizom elernyedését a kalciumkoncentráció csökkenése és a miozin-könnyűlánc-foszfatáz működése segíti elő, amely eltávolítja a foszfátcsoportot a miozinról. – Die Erschlaffung der glatten Muskulatur wird durch die sinkende Calciumkonzentration und die Tätigkeit der Myosin-Leichtketten-Phosphatase gefördert, die die Phosphatgruppe vom Myosin entfernt.

34. Tartós tónus esetén egyes kereszthidak hosszabb ideig kötve maradhatnak, így a simaizom csekély ATP-felhasználással is jelentős feszülést tarthat fenn. – Bei anhaltendem Tonus können einzelne Querbrücken länger gebunden bleiben, sodass glatte Muskulatur auch bei geringem ATP-Verbrauch eine beträchtliche Spannung aufrechterhalten kann.

35. Bár a három izomszövettípus ingerlése és szabályozása eltérő, mechanikai teljesítményük végső alapját minden esetben az aktin, a miozin, a kalcium és az ATP összehangolt kölcsönhatása teremti meg. – Obwohl Erregung und Regulation der drei Muskelgewebetypen unterschiedlich sind, beruht ihre mechanische Leistung letztlich stets auf dem abgestimmten Zusammenwirken von Aktin, Myosin, Calcium und ATP.

(aufklappen)magyar

1. Az izom-összehúzódás során a kémiai energia mechanikai munkává alakul, miközben az aktin- és miozinfilamentumok egymáshoz viszonyított helyzete ciklikusan megváltozik.

2. A csúszófilamentum-elmélet szerint maguk a filamentumok nem rövidülnek meg, hanem az aktinfonalak egyre mélyebben csúsznak a miozinfilamentumok közé.

3. Ennek következtében a szarkomer két Z-lemeze közeledik egymáshoz, miközben az I-sáv és a H-zóna keskenyebbé válik.

4. Az A-sáv hossza ezzel szemben változatlan marad, mivel azt a vastag miozinfilamentumok teljes hosszúsága határozza meg.

5. A vastag filamentumok fő alkotója a miozin II, amelynek két nehézlánca hosszú farki részt és két gömbszerű fejet hoz létre.

6. Mindegyik miozinfej aktinkötő hellyel és ATPáz-aktivitással rendelkezik, ezért egyszerre képes kapcsolatot teremteni és kémiai energiát felszabadítani.

7. A vékony filamentum gerincét két, egymás köré csavarodó F-aktin-lánc alkotja, amelyek gömbszerű G-aktin-molekulák sorozatából épülnek fel.

8. Nyugalomban az aktin miozinkötő helyeit a hosszú tropomiozinmolekulák fedik el, ezáltal megakadályozzák a kereszthidak kialakulását.

9. A tropomiozin helyzetét a troponinkomplex szabályozza, amely három, egymástól eltérő feladatot ellátó alegységből áll.

10. Közülük a troponin T a tropomiozinhoz kapcsolódik, a troponin I gátolja az aktin és a miozin kölcsönhatását, a troponin C pedig kalciumionokat köt.

11. A kontrakció megindulásához először elektromos ingerületnek kell végighaladnia a szarkolemmán, majd a T-tubulusokon keresztül a rost belsejébe jutnia.

12. A feszültségváltozás aktiválja a T-tubulus membránjának dihidropiridinreceptorait, amelyek kapcsolatban állnak a szarkoplazmatikus retikulum rianodinreceptoraival.

13. Vázizomban e mechanikai kapcsolat hatására megnyílnak a kalciumcsatornák, és a tárolt Ca²⁺-ionok nagy mennyiségben a szarkoplazmába kerülnek.

14. A felszabaduló kalcium a troponin C-hez kötődik, aminek következtében a troponinkomplex térszerkezete megváltozik.

15. E változás elmozdítja a tropomiozint az aktin felszínén, így szabaddá válnak azok a kötőhelyek, amelyekhez a miozinfejek hozzákapcsolódhatnak.

16. A kereszthídciklus kezdetén a miozinfej már lebontotta az ATP-t ADP-re és szervetlen foszfátra, miközben energiadús, előfeszített helyzetbe került.

17. Miután a szabaddá vált aktinkötő helyhez kapcsolódott, először a szervetlen foszfát távozik, ami megerősíti az aktin és a miozin közötti kapcsolatot.

18. Ezt követi az erőcsapás, amelynek során a miozinfej elfordul, és az aktinfilamentumot a szarkomer közepe felé húzza.

19. Az elfordulás végén az ADP is leválik, a miozin pedig átmenetileg erősen kötött állapotban marad az aktinhoz.

20. Új ATP-molekula kötődése csökkenti a miozinfej aktinhoz való affinitását, ezért a kereszthíd szétválik.

21. Az ATP hidrolízise ezután ismét energiadús helyzetbe hozza a miozinfejet, amely egy távolabbi aktinmolekulához kapcsolódva új ciklust kezdhet.

22. Amíg a szarkoplazma kalciumkoncentrációja magas és elegendő ATP áll rendelkezésre, a kereszthídciklus másodpercenként többször megismétlődhet.

23. Mivel egy időben nagyszámú miozinfej dolgozik, de nem mindegyik ugyanabban a ciklusfázisban, az összehúzódás folyamatosnak és egyenletesnek tűnik.

24. Az ATP tehát nemcsak az erőkifejtés energiaforrása, hanem a miozin aktinról történő leválásához is nélkülözhetetlen.

25. ATP-hiányban a kereszthidak nem tudnak felbomlani, ezért a halál után tartós izommerevség, hullamerevség (rigor mortis) alakul ki.

26. Az elernyedés akkor kezdődik, amikor az ingerület megszűnését követően a szarkoplazmatikus retikulum Ca²⁺-ATPázai visszapumpálják a kalciumot a belső raktárakba.

27. A csökkenő kalciumkoncentráció miatt a Ca²⁺ leválik a troponin C-ről, a tropomiozin pedig ismét elfedi az aktin miozinkötő helyeit.

28. Új kereszthidak ekkor már nem keletkeznek, a rugalmas elemek és a külső erők pedig visszanyújtják az izomrostot.

29. A szívizomban ugyanez az aktin–miozin rendszer működik, a kalciumfelszabadulást azonban a sejten kívülről beáramló Ca²⁺ is alapvetően befolyásolja.

30. A beáramló kalcium a szarkoplazmatikus retikulum további csatornáit nyitja meg, ezért ezt a folyamatot kalcium által kiváltott kalciumfelszabadulásnak nevezik.

31. Simaizomban nincs troponinrendszer; a kalciumionok kalmodulinhoz kötődnek, és az így létrejövő komplex aktiválja a miozin-könnyűlánc-kinázt.

32. Ez az enzim foszforilálja a miozin szabályozó könnyűláncát, aminek következtében fokozódik a miozin ATPáz-aktivitása, és megindulhat a kereszthídciklus.

33. A simaizom elernyedését a kalciumkoncentráció csökkenése és a miozin-könnyűlánc-foszfatáz működése segíti elő, amely eltávolítja a foszfátcsoportot a miozinról.

34. Tartós tónus esetén egyes kereszthidak hosszabb ideig kötve maradhatnak, így a simaizom csekély ATP-felhasználással is jelentős feszülést tarthat fenn.

35. Bár a három izomszövettípus ingerlése és szabályozása eltérő, mechanikai teljesítményük végső alapját minden esetben az aktin, a miozin, a kalcium és az ATP összehangolt kölcsönhatása teremti meg.

(aufklappen)német

1. Bei der Muskelkontraktion wird chemische Energie in mechanische Arbeit umgewandelt, während sich die relative Lage der Aktin- und Myosinfilamente zyklisch verändert.

2. Nach der Gleitfilamenttheorie verkürzen sich die Filamente selbst nicht, vielmehr gleiten die Aktinfilamente zunehmend tiefer zwischen die Myosinfilamente.

3. Infolgedessen nähern sich die beiden Z-Scheiben des Sarkomers einander an, während das I-Band und die H-Zone schmaler werden.

4. Die Länge des A-Bandes bleibt dagegen unverändert, da sie durch die Gesamtlänge der dicken Myosinfilamente bestimmt wird.

5. Hauptbestandteil der dicken Filamente ist Myosin II, dessen zwei schwere Ketten einen langen Schwanzabschnitt und zwei kugelförmige Köpfe bilden.

6. Jeder Myosinkopf besitzt eine Aktinbindungsstelle und ATPase-Aktivität, sodass er zugleich eine Verbindung herstellen und chemische Energie freisetzen kann.

7. Das Grundgerüst des dünnen Filaments bilden zwei umeinander gewundene F-Aktin-Ketten, die aus einer Folge kugelförmiger G-Aktin-Moleküle aufgebaut sind.

8. Im Ruhezustand werden die Myosinbindungsstellen des Aktins von langen Tropomyosinmolekülen verdeckt, wodurch die Bildung von Querbrücken verhindert wird.

9. Die Lage des Tropomyosins wird durch den Troponinkomplex reguliert, der aus drei Untereinheiten mit unterschiedlichen Aufgaben besteht.

10. Von ihnen bindet Troponin T an Tropomyosin, Troponin I hemmt die Wechselwirkung zwischen Aktin und Myosin, und Troponin C bindet Calciumionen.

11. Zur Einleitung der Kontraktion muss sich zunächst eine elektrische Erregung über das Sarkolemm ausbreiten und anschließend durch die T-Tubuli in das Innere der Faser gelangen.

12. Die Spannungsänderung aktiviert die Dihydropyridinrezeptoren der T-Tubulusmembran, die mit den Ryanodinrezeptoren des sarkoplasmatischen Retikulums verbunden sind.

13. Im Skelettmuskel öffnen sich infolge dieser mechanischen Kopplung die Calciumkanäle, und gespeicherte Ca²⁺-Ionen gelangen in großer Menge in das Sarkoplasma.

14. Das freigesetzte Calcium bindet an Troponin C, wodurch sich die räumliche Struktur des Troponinkomplexes verändert.

15. Diese Veränderung verschiebt das Tropomyosin auf der Aktinoberfläche, sodass die Bindungsstellen frei werden, an die sich die Myosinköpfe anlagern können.

16. Zu Beginn des Querbrückenzyklus hat der Myosinkopf ATP bereits zu ADP und anorganischem Phosphat gespalten und dabei eine energiereiche, vorgespannte Stellung eingenommen.

17. Nachdem er an die freigelegte Bindungsstelle des Aktins angeheftet hat, wird zunächst das anorganische Phosphat abgegeben, wodurch sich die Verbindung zwischen Aktin und Myosin verstärkt.

18. Darauf folgt der Kraftschlag, bei dem sich der Myosinkopf abknickt und das Aktinfilament zur Mitte des Sarkomers zieht.

19. Am Ende der Drehbewegung löst sich auch ADP, während Myosin vorübergehend in einem fest gebundenen Zustand am Aktin verbleibt.

20. Die Bindung eines neuen ATP-Moleküls vermindert die Affinität des Myosinkopfes zum Aktin, sodass sich die Querbrücke löst.

21. Die Hydrolyse des ATP versetzt den Myosinkopf anschließend erneut in eine energiereiche Stellung, sodass er nach der Bindung an ein weiter entferntes Aktinmolekül einen neuen Zyklus beginnen kann.

22. Solange die Calciumkonzentration im Sarkoplasma erhöht ist und genügend ATP zur Verfügung steht, kann sich der Querbrückenzyklus mehrmals pro Sekunde wiederholen.

23. Da gleichzeitig zahlreiche Myosinköpfe arbeiten, sich jedoch nicht alle in derselben Zyklusphase befinden, erscheint die Kontraktion kontinuierlich und gleichmäßig.

24. ATP ist somit nicht nur die Energiequelle der Kraftentwicklung, sondern auch für die Ablösung des Myosins vom Aktin unentbehrlich.

25. Bei ATP-Mangel können sich die Querbrücken nicht lösen, weshalb nach dem Tod eine anhaltende Muskelstarre, die Totenstarre (Rigor mortis), entsteht.

26. Die Erschlaffung beginnt, wenn nach dem Ende der Erregung Ca²⁺-ATPasen des sarkoplasmatischen Retikulums das Calcium in die inneren Speicher zurückpumpen.

27. Aufgrund der sinkenden Calciumkonzentration löst sich Ca²⁺ von Troponin C, und Tropomyosin verdeckt erneut die Myosinbindungsstellen des Aktins.

28. Neue Querbrücken entstehen nun nicht mehr, während elastische Elemente und äußere Kräfte die Muskelfaser wieder verlängern.

29. Im Herzmuskel arbeitet dasselbe Aktin-Myosin-System, die Calciumfreisetzung wird jedoch wesentlich auch durch von außen einströmendes Ca²⁺ beeinflusst.

30. Das einströmende Calcium öffnet weitere Kanäle des sarkoplasmatischen Retikulums, weshalb dieser Vorgang als calciuminduzierte Calciumfreisetzung bezeichnet wird.

31. In der glatten Muskulatur fehlt das Troponinsystem; die Calciumionen binden an Calmodulin, und der entstehende Komplex aktiviert die Myosin-Leichtketten-Kinase.

32. Dieses Enzym phosphoryliert die regulatorische leichte Kette des Myosins, wodurch dessen ATPase-Aktivität zunimmt und der Querbrückenzyklus beginnen kann.

33. Die Erschlaffung der glatten Muskulatur wird durch die sinkende Calciumkonzentration und die Tätigkeit der Myosin-Leichtketten-Phosphatase gefördert, die die Phosphatgruppe vom Myosin entfernt.

34. Bei anhaltendem Tonus können einzelne Querbrücken länger gebunden bleiben, sodass glatte Muskulatur auch bei geringem ATP-Verbrauch eine beträchtliche Spannung aufrechterhalten kann.

35. Obwohl Erregung und Regulation der drei Muskelgewebetypen unterschiedlich sind, beruht ihre mechanische Leistung letztlich stets auf dem abgestimmten Zusammenwirken von Aktin, Myosin, Calcium und ATP.