1.6 – A vér és a szervezet védekezése – Blut und Immunabwehr
1. A vér a keringési rendszerben áramló, speciális folyékony kötőszövet. – Das Blut (Sanguis) ist ein spezielles flüssiges Bindegewebe, das im Kreislaufsystem zirkuliert.
2. Egy felnőtt ember szervezetében átlagosan négy-öt liter vér található. – Im Körper eines erwachsenen Menschen befinden sich durchschnittlich vier bis fünf Liter Blut.
3. A vér legfőbb feladata a tápanyagok, a gázok és a bomlástermékek szállítása. – Die Hauptaufgabe des Blutes besteht im Transport von Nährstoffen, Gasen und Abbauprodukten.
4. A vér oxigént szállít a tüdőből a szövetekhez, a szén-dioxidot pedig vissza a tüdőbe. – Das Blut transportiert Sauerstoff von der Lunge zu den Geweben und Kohlenstoffdioxid zurück zur Lunge.
5. A bélrendszerből felszívódott tápanyagok a vérpályán keresztül jutnak el a sejtekhez. – Die im Darmtrakt aufgenommenen Nährstoffe gelangen über die Blutbahn zu den Zellen.
6. A vér a hormonokat is elszállítja a termelődésük helyéről a célszervekhez. – Das Blut transportiert auch Hormone von ihrem Entstehungsort zu den Zielorganen.
7. Fontos szerepet játszik a testállandó hőmérsékletének fenntartásában és a hőszabályozásban. – Es spielt eine wichtige Rolle bei der Aufrechterhaltung einer konstanten Körpertemperatur und bei der Thermoregulation.
8. A vér pufferrendszerei biztosítják a belső környezet állandó kémhatását. – Die Puffersysteme des Blutes sichern den konstanten pH-Wert des inneren Milieus.
9. A vér két fő alkotórészből áll: a folyékony vérplazmából és az alakos elemekből. – Das Blut besteht aus zwei Hauptbestandteilen: dem flüssigen Blutplasma und den geformten Elementen.
10. Az alakos elemek arányát a teljes vérmennyiséghez képest hematokritértéknek nevezzük. – Den Anteil der geformten Elemente am gesamten Blutvolumen nennt man Hämatokritwert.
11. Az alakos elemek közé a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék tartoznak. – Zu den geformten Elementen gehören die roten Blutkörperchen, die weißen Blutkörperchen und die Blutplättchen.
12. A vörösvértestek fánk alakú, középen benyomott, sejtmag nélküli sejtek. – Die roten Blutkörperchen (Erythrozyten) sind scheibenförmige, in der Mitte eingedellte Zellen ohne Zellkern.
13. Fő feladatuk a légzési gázok, elsősorban az oxigén szállítása a szervezetben. – Ihre Hauptaufgabe ist der Transport von Atemgasen, insbesondere von Sauerstoff im Organismus.
14. A vörösvértestek piros színét a bennük található vastartalmú fehérje, a hemoglobin adja. – Die rote Farbe der roten Blutkörperchen entsteht durch das in ihnen enthaltene eisenhaltige Protein Hämoglobin.
15. A hemoglobin képes reverzibilisen megkötni az oxigént a tüdő hajszálereiben. – Das Hämoglobin kann Sauerstoff in den Haargefäßen der Lunge reversibel binden.
16. A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződnek az őssejtekből. – Die roten Blutkörperchen werden im roten Knochenmark (Medulla ossium) aus Stammzellen gebildet.
17. Élettartamuk körülbelül százhúsz nap, ezt követően a lépben és a májban bomlanak le. – Ihre Lebensdauer beträgt etwa einhundertzwanzig Tage, danach werden sie in der Milz und der Leber abgebaut.
18. A lebomló hemoglobinból származó vasat a szervezet újra felhasználja. – Das Eisen aus dem abgebauten Hämoglobin wird vom Körper wiederverwendet.
19. A vörösvértestek hiánya vagy az alacsony hemoglobinszint vérszegénységhez vezet. – Ein Mangel an roten Blutkörperchen oder ein niedriger Hämoglobinspiegel führt zu einer Blutarmut.
20. A vérszegény ember szövetei nem jutnak elegendő oxigénhez, ezért fáradékony és sápadt. – Gewebe einer anämischen Person erhalten nicht genügend Sauerstoff, weshalb sie schnell ermüdet und blass ist.
21. A fehérvérsejtek sejtmaggal rendelkező, szintén a csontvelőben képződő sejtek. – Die weißen Blutkörperchen (Leukozyten) sind zellkernhaltige Zellen, die ebenfalls im Knochenmark gebildet werden.
22. Számuk lényegesen alacsonyabb a vörösvértestekénél, de fertőzés esetén gyorsan megnövekszik. – Ihre Anzahl ist wesentlich geringer als die der roten Blutkörperchen, steigt jedoch bei einer Infektion rasch an.
23. A fehérvérsejtek legfőbb feladata a szervezet védekezése a kórokozók ellen. – Die Hauptaufgabe der weißen Blutkörperchen ist die Abwehr des Organismus gegen Krankheitserreger.
24. Képesek önálló mozgással elhagyni a hajszálereket és kijutni a szövetek közé. – Sie sind in der Lage, die Haargefäße durch eigenständige Bewegung zu verlassen und in das Gewebe zu gelangen.
25. A falósejtek bekebelezik és lebontják az idegen anyagokat és a kórokozókat. – Fresszellen nehmen fremde Stoffe und Krankheitserreger durch Phagozytose auf und bauen sie ab.
26. A fehérvérsejtek egyik fontos csoportját a nyiroksejtek alkotják. – Eine wichtige Gruppe der weißen Blutkörperchen bilden die Lymphozyten.
27. A vérlemezkék sejtmag nélküli sejtfragmentumok, amelyek a véralvadásban játszanak kulcsszerepet. – Die Blutplättchen (Thrombozyten) sind kernlose Zellfragmente, die eine Schlüsselrolle bei der Blutgerinnung spielen.
28. Érsérülés esetén a vérlemezkék összetapadnak, és lezárják a sérült érfalat. – Bei einer Gefäßverletzung verkleben die Blutplättchen und verschließen die beschädigte Gefäßwand.
29. A véralvadási folyamat során a plazmában lévő fibrinogén szilárd fibrinhálóvá alakul. – Während des Blutgerinnungsprozesses wandelt sich das im Plasma gelöste Fibrinogen in ein solides Fibrinnetz um.
30. A fibrinhálóban fennmaradó vérsejtek alkotják a vérrögöt, amely megállítja a vérzést. – Die im Fibrinnetz hängenbleibenden Blutzellen bilden den Blutpfropf, der die Blutung stoppt.
31. A vérplazma a vér sárgás színű, folyékony sejtközötti állománya. – Das Blutplasma ist die gelbliche, flüssige Interzellularsubstanz des Blutes.
32. A vérplazma körülbelül kilencven százaléka vízből áll. – Das Blutplasma besteht zu etwa neunzig Prozent aus Wasser.
33. A plazmában oldott állapotban tápanyagok, sók, bomlástermékek és fehérjék találhatók. – Im Plasma befinden sich in gelöstem Zustand Nährstoffe, Salze, Abbauprodukte und Proteine.
34. A plazmafehérjék közé tartoznak az albuminok, a globulinok és a fibrinogén. – Zu den Plasmaproteinen gehören Albumine, Globuline und Fibrinogen.
35. Az albuminok a vér ozmózisos nyomásának fenntartásában játszanak fontos szerepet. – Albumine spielen eine wichtige Rolle bei der Aufrechterhaltung des osmotischen Drucks des Blutes.
36. A globulinok egy része ellenanyagként működik a szervezet védelmi rendszerében. – Ein Teil der Globuline fungiert als Antikörper im Abwehrsystem des Körpers.
37. A vörösvértestek felszínén lévő antigének határozzák meg a szervezet vércsoportját. – Die Antigene auf der Oberfläche der roten Blutkörperchen bestimmen die Blutgruppe des Organismus.
38. Az AB0-vércsoportrendszer alapján A, B, AB és 0 vércsoportokat különböztetünk meg. – Basiert auf dem AB0-System unterscheidet man die Blutgruppen A, B, AB und 0.
39. A vértranszfúzió során figyelembe kell venni a donor és a recipiens vércsoportját. – Bei einer Bluttransfusion müssen die Blutgruppen von Spender und Empfänger berücksichtigt werden.
40. Nem megfelelő vér adása esetén a recipiens ellenanyagai kicsapják az idegen vörösvértesteket. – Bei der Gabe von nicht passendem Blut verklumpen die Antikörper des Empfängers die fremden roten Blutkörperchen.
41. Az immunrendszer feladata a szervezet integritásának védelme és a fertőzések kivédése. – Die Aufgabe des Immunsystems ist der Schutz der Integrität des Organismus und die Abwehr von Infektionen.
42. A védekezőrendszer két fő részre osztható: a veleszületett és a szerzett immunitásra. – Das Abwehrsystem lässt sich in zwei Hauptteile gliedern: die angeborene und die erworbene Immunität.
43. A veleszületett immunitás gyors, nem specifikus választ ad a kórokozók ellen. – Die angeborene Immunität bietet eine schnelle, unspezifische Antwort gegen Krankheitserreger.
44. A szerzett immunitás lassabban alakul ki, de specifikus és memóriával rendelkezik. – Die erworbene Immunität entwickelt sich langsamer, ist jedoch spezifisch und besitzt ein Gedächtnis.
45. A sejtes immunválaszért elsősorban a T-limfociták felelősek. – Für die zelluläre Immunantwort sind in erster Linie die T-Lymphozyten verantwortlich.
46. A humorális immunválasz során a B-limfociták specifikus ellenanyagokat termelnek. – Bei der humoralen Immunantwort produzieren die B-Lymphozyten spezifische Antikörper.
47. A nyirokrendszer szoros kapcsolatban áll a vérkeringéssel és az immunrendszerrel. – Das Lymphsystem (Systema lymphaticum) steht in enger Verbindung mit dem Blutkreislauf und dem Immunsystem.
48. A nyirokcsomók a nyirokfolyadék szűrőiként működnek, és kiszűrik a kórokozókat. – Die Lymphknoten (Nodi lymphoidei) wirken als Filter für die Lymphflüssigkeit und filtern Krankheitserreger heraus.
49. A lép a legnagyobb nyirokszervünk, amely a vér szűrését és az elöregedett vörösvértestek lebontását végzi. – Die Milz (Lien) ist unser größtes Lymphorgan, das die Filterung des Blutes und den Abbau veralteter roter Blutkörperchen durchführt.
50. A csecsemőmirigy a T-limfociták érésének és kiválasztásának kulcsfontosságú szerve. – Das Bries (Thymus) ist ein zentrales Organ für die Reifung und Selektion der T-Lymphozyten.
(aufklappen)magyar
1. A vér a keringési rendszerben áramló, speciális folyékony kötőszövet.
2. Egy felnőtt ember szervezetében átlagosan négy-öt liter vér található.
3. A vér legfőbb feladata a tápanyagok, a gázok és a bomlástermékek szállítása.
4. A vér oxigént szállít a tüdőből a szövetekhez, a szén-dioxidot pedig vissza a tüdőbe.
5. A bélrendszerből felszívódott tápanyagok a vérpályán keresztül jutnak el a sejtekhez.
6. A vér a hormonokat is elszállítja a termelődésük helyéről a célszervekhez.
7. Fontos szerepet játszik a testállandó hőmérsékletének fenntartásában és a hőszabályozásban.
8. A vér pufferrendszerei biztosítják a belső környezet állandó kémhatását.
9. A vér két fő alkotórészből áll: a folyékony vérplazmából és az alakos elemekből.
10. Az alakos elemek arányát a teljes vérmennyiséghez képest hematokritértéknek nevezzük.
11. Az alakos elemek közé a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék tartoznak.
12. A vörösvértestek fánk alakú, középen benyomott, sejtmag nélküli sejtek.
13. Fő feladatuk a légzési gázok, elsősorban az oxigén szállítása a szervezetben.
14. A vörösvértestek piros színét a bennük található vastartalmú fehérje, a hemoglobin adja.
15. A hemoglobin képes reverzibilisen megkötni az oxigént a tüdő hajszálereiben.
16. A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződnek az őssejtekből.
17. Élettartamuk körülbelül százhúsz nap, ezt követően a lépben és a májban bomlanak le.
18. A lebomló hemoglobinból származó vasat a szervezet újra felhasználja.
19. A vörösvértestek hiánya vagy az alacsony hemoglobinszint vérszegénységhez vezet.
20. A vérszegény ember szövetei nem jutnak elegendő oxigénhez, ezért fáradékony és sápadt.
21. A fehérvérsejtek sejtmaggal rendelkező, szintén a csontvelőben képződő sejtek.
22. Számuk lényegesen alacsonyabb a vörösvértestekénél, de fertőzés esetén gyorsan megnövekszik.
23. A fehérvérsejtek legfőbb feladata a szervezet védekezése a kórokozók ellen.
24. Képesek önálló mozgással elhagyni a hajszálereket és kijutni a szövetek közé.
25. A falósejtek bekebelezik és lebontják az idegen anyagokat és a kórokozókat.
26. A fehérvérsejtek egyik fontos csoportját a nyiroksejtek alkotják.
27. A vérlemezkék sejtmag nélküli sejtfragmentumok, amelyek a véralvadásban játszanak kulcsszerepet.
28. Érsérülés esetén a vérlemezkék összetapadnak, és lezárják a sérült érfalat.
29. A véralvadási folyamat során a plazmában lévő fibrinogén szilárd fibrinhálóvá alakul.
30. A fibrinhálóban fennmaradó vérsejtek alkotják a vérrögöt, amely megállítja a vérzést.
31. A vérplazma a vér sárgás színű, folyékony sejtközötti állománya.
32. A vérplazma körülbelül kilencven százaléka vízből áll.
33. A plazmában oldott állapotban tápanyagok, sók, bomlástermékek és fehérjék találhatók.
34. A plazmafehérjék közé tartoznak az albuminok, a globulinok és a fibrinogén.
35. Az albuminok a vér ozmózisos nyomásának fenntartásában játszanak fontos szerepet.
36. A globulinok egy része ellenanyagként működik a szervezet védelmi rendszerében.
37. A vörösvértestek felszínén lévő antigének határozzák meg a szervezet vércsoportját.
38. Az AB0-vércsoportrendszer alapján A, B, AB és 0 vércsoportokat különböztetünk meg.
39. A vértranszfúzió során figyelembe kell venni a donor és a recipiens vércsoportját.
40. Nem megfelelő vér adása esetén a recipiens ellenanyagai kicsapják az idegen vörösvértesteket.
41. Az immunrendszer feladata a szervezet integritásának védelme és a fertőzések kivédése.
42. A védekezőrendszer két fő részre osztható: a veleszületett és a szerzett immunitásra.
43. A veleszületett immunitás gyors, nem specifikus választ ad a kórokozók ellen.
44. A szerzett immunitás lassabban alakul ki, de specifikus és memóriával rendelkezik.
45. A sejtes immunválaszért elsősorban a T-limfociták felelősek.
46. A humorális immunválasz során a B-limfociták specifikus ellenanyagokat termelnek.
47. A nyirokrendszer szoros kapcsolatban áll a vérkeringéssel és az immunrendszerrel.
48. A nyirokcsomók a nyirokfolyadék szűrőiként működnek, és kiszűrik a kórokozókat.
49. A lép a legnagyobb nyirokszervünk, amely a vér szűrését és az elöregedett vörösvértestek lebontását végzi.
50. A csecsemőmirigy a T-limfociták érésének és kiválasztásának kulcsfontosságú szerve.
(aufklappen)német
1. Das Blut (Sanguis) ist ein spezielles flüssiges Bindegewebe, das im Kreislaufsystem zirkuliert.
2. Im Körper eines erwachsenen Menschen befinden sich durchschnittlich vier bis fünf Liter Blut.
3. Die Hauptaufgabe des Blutes besteht im Transport von Nährstoffen, Gasen und Abbauprodukten.
4. Das Blut transportiert Sauerstoff von der Lunge zu den Geweben und Kohlenstoffdioxid zurück zur Lunge.
5. Die im Darmtrakt aufgenommenen Nährstoffe gelangen über die Blutbahn zu den Zellen.
6. Das Blut transportiert auch Hormone von ihrem Entstehungsort zu den Zielorganen.
7. Es spielt eine wichtige Rolle bei der Aufrechterhaltung einer konstanten Körpertemperatur und bei der Thermoregulation.
8. Die Puffersysteme des Blutes sichern den konstanten pH-Wert des inneren Milieus.
9. Das Blut besteht aus zwei Hauptbestandteilen: dem flüssigen Blutplasma und den geformten Elementen.
10. Den Anteil der geformten Elemente am gesamten Blutvolumen nennt man Hämatokritwert.
11. Zu den geformten Elementen gehören die roten Blutkörperchen, die weißen Blutkörperchen und die Blutplättchen.
12. Die roten Blutkörperchen (Erythrozyten) sind scheibenförmige, in der Mitte eingedellte Zellen ohne Zellkern.
13. Ihre Hauptaufgabe ist der Transport von Atemgasen, insbesondere von Sauerstoff im Organismus.
14. Die rote Farbe der roten Blutkörperchen entsteht durch das in ihnen enthaltene eisenhaltige Protein Hämoglobin.
15. Das Hämoglobin kann Sauerstoff in den Haargefäßen der Lunge reversibel binden.
16. Die roten Blutkörperchen werden im roten Knochenmark (Medulla ossium) aus Stammzellen gebildet.
17. Ihre Lebensdauer beträgt etwa einhundertzwanzig Tage, danach werden sie in der Milz und der Leber abgebaut.
18. Das Eisen aus dem abgebauten Hämoglobin wird vom Körper wiederverwendet.
19. Ein Mangel an roten Blutkörperchen oder ein niedriger Hämoglobinspiegel führt zu einer Blutarmut.
20. Gewebe einer anämischen Person erhalten nicht genügend Sauerstoff, weshalb sie schnell ermüdet und blass ist.
21. Die weißen Blutkörperchen (Leukozyten) sind zellkernhaltige Zellen, die ebenfalls im Knochenmark gebildet werden.
22. Ihre Anzahl ist wesentlich geringer als die der roten Blutkörperchen, steigt jedoch bei einer Infektion rasch an.
23. Die Hauptaufgabe der weißen Blutkörperchen ist die Abwehr des Organismus gegen Krankheitserreger.
24. Sie sind in der Lage, die Haargefäße durch eigenständige Bewegung zu verlassen und in das Gewebe zu gelangen.
25. Fresszellen nehmen fremde Stoffe und Krankheitserreger durch Phagozytose auf und bauen sie ab.
26. Eine wichtige Gruppe der weißen Blutkörperchen bilden die Lymphozyten.
27. Die Blutplättchen (Thrombozyten) sind kernlose Zellfragmente, die eine Schlüsselrolle bei der Blutgerinnung spielen.
28. Bei einer Gefäßverletzung verkleben die Blutplättchen und verschließen die beschädigte Gefäßwand.
29. Während des Blutgerinnungsprozesses wandelt sich das im Plasma gelöste Fibrinogen in ein solides Fibrinnetz um.
30. Die im Fibrinnetz hängenbleibenden Blutzellen bilden den Blutpfropf, der die Blutung stoppt.
31. Das Blutplasma ist die gelbliche, flüssige Interzellularsubstanz des Blutes.
32. Das Blutplasma besteht zu etwa neunzig Prozent aus Wasser.
33. Im Plasma befinden sich in gelöstem Zustand Nährstoffe, Salze, Abbauprodukte und Proteine.
34. Zu den Plasmaproteinen gehören Albumine, Globuline und Fibrinogen.
35. Albumine spielen eine wichtige Rolle bei der Aufrechterhaltung des osmotischen Drucks des Blutes.
36. Ein Teil der Globuline fungiert als Antikörper im Abwehrsystem des Körpers.
37. Die Antigene auf der Oberfläche der roten Blutkörperchen bestimmen die Blutgruppe des Organismus.
38. Basiert auf dem AB0-System unterscheidet man die Blutgruppen A, B, AB und 0.
39. Bei einer Bluttransfusion müssen die Blutgruppen von Spender und Empfänger berücksichtigt werden.
40. Bei der Gabe von nicht passendem Blut verklumpen die Antikörper des Empfängers die fremden roten Blutkörperchen.
41. Die Aufgabe des Immunsystems ist der Schutz der Integrität des Organismus und die Abwehr von Infektionen.
42. Das Abwehrsystem lässt sich in zwei Hauptteile gliedern: die angeborene und die erworbene Immunität.
43. Die angeborene Immunität bietet eine schnelle, unspezifische Antwort gegen Krankheitserreger.
44. Die erworbene Immunität entwickelt sich langsamer, ist jedoch spezifisch und besitzt ein Gedächtnis.
45. Für die zelluläre Immunantwort sind in erster Linie die T-Lymphozyten verantwortlich.
46. Bei der humoralen Immunantwort produzieren die B-Lymphozyten spezifische Antikörper.
47. Das Lymphsystem (Systema lymphaticum) steht in enger Verbindung mit dem Blutkreislauf und dem Immunsystem.
48. Die Lymphknoten (Nodi lymphoidei) wirken als Filter für die Lymphflüssigkeit und filtern Krankheitserreger heraus.
49. Die Milz (Lien) ist unser größtes Lymphorgan, das die Filterung des Blutes und den Abbau veralteter roter Blutkörperchen durchführt.
50. Das Bries (Thymus) ist ein zentrales Organ für die Reifung und Selektion der T-Lymphozyten.