1.7 – A gázcsere szervei – Die Organe des Gasaustausches
1. A gázcsere szervei felelősek az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért. – Die Organe des Gasaustausches sind für die Aufnahme von Sauerstoff und die Abgabe von Kohlenstoffdioxid verantwortlich.
2. A légzőrendszer felső és alsó légutakra osztható. – Das Atmungssystem lässt sich in obere und untere Atemwege unterteilen.
3. Az orrüreg melegíti, párásítja és szűri a belélegzett levegőt. – Die Nasenhöhle (Cavitas nasi) erwärmt, befeuchtet und filtert die eingeatmete Luft.
4. A garat a tápcsatorna és a légutak közös szakasza. – Der Rachen (Pharynx) ist der gemeinsame Abschnitt von Verdauungstrakt und Atemwegen.
5. A gége zárja le az alsó légutakat nyelés közben. – Der Kehlkopf (Larynx) verschließt beim Schlucken die unteren Atemwege.
6. A gégefedő megakadályozza, hogy a táplálék a légcsőbe jusson. – Der Kehldeckel (Epiglottis) verhindert, dass Nahrung in die Luftröhre gelangt.
7. A hangszalagok a gégében találhatók, és a hangképzésben vesznek részt. – Die Stimmbänder (Plica vocalis) befinden sich im Kehlkopf und sind an der Stimmbildung beteiligt.
8. A légcső egy rugalmas, porcos cső, amely a gége alatt folytatódik. – Die Luftröhre (Trachea) ist ein elastisches, knorpeliges Rohr, das sich unterhalb des Kehlkopfs fortsetzt.
9. A légcső falát C alakú porcgyűrűk tartják nyitva. – Die Wand der Luftröhre wird durch C-förmige Knorpelspangen offengehalten.
10. A légcső két főbronchuszra oszlik, amelyek a tüdőkbe vezetnek. – Die Luftröhre teilt sich in zwei Hauptbronchien (Bronchi principales), die in die Lungen führen.
11. A jobb főbronchusz meredekebb lefutású és tágabb, mint a bal. – Der rechte Hauptbronchus verläuft steiler und ist weiter als der linke.
12. A főbronchuszok a tüdőn belül fellebenyes bronchusokra ágaznak el. – Die Hauptbronchien verästeln sich innerhalb der Lunge in Lappenbronchien (Bronchi lobares).
13. A fellebenyes bronchusok tovább ágaznak szegmentbronchusokká. – Die Lappenbronchien teilen sich weiter in Segmentbronchien (Bronchi segmentales).
14. A bronchusok fala porcos elemeket és simaizomszövetet tartalmaz. – Die Wand der Bronchien enthält Knorpelelemente und glattes Muskelgewebe.
15. A legkisebb, porc nélküli légutakat bronchiolusoknak nevezzük. – Die kleinsten, knorpellosen Atemwege werden als Bronchiolen (Bronchiolen) bezeichnet.
16. A bronchiolusok simaizomzata szabályozza a légutak átmérőjét. – Die glatte Muskulatur der Bronchiolen reguliert den Durchmesser der Atemwege.
17. A légutak nyálkahártyáját csillós hám borítja. – Die Schleimhaut der Atemwege ist von Flimmerepithel überzogen.
18. A csillók ritmikus mozgása a porszemcséket a garat felé szállítja. – Die rhythmische Bewegung der Flimmerhaare transportiert Staubpartikel in Richtung Rachen.
19. A tüdő a mellkasüregben elhelyezkedő páros szerv. – Die Lunge (Pulmo) ist ein paariges Organ, das sich in der Brusthöhle befindet.
20. A jobb tüdő három lebenyből áll. – Die rechte Lunge besteht aus drei Lappen (Lobi pulmonales).
21. A bal tüdő két lebenyből áll, mivel a szív helyet foglal el mellette. – Die linke Lunge besteht aus zwei Lappen, da das Herz neben ihr Platz einnimmt.
22. A tüdőcsúcs a kulcscsont mögé nyúlik fel. – Die Lungenspitze (Apex pulmonis) ragt hinter das Schlüsselbein hinauf.
23. A tüdőalap a rekeszizmon nyugszik. – Die Lungenbasis (Basis pulmonis) liegt auf dem Zwerchfell auf.
24. A tüdőkapu az a hely, ahol az erek és bronchusok belépnek a tüdőbe. – Die Lungenpforte (Hilum pulmonis) ist die Stelle, an der Gefäße und Bronchien in die Lunge eintreten.
25. A gázcsere tényleges helyszínei a tüdőhólyagocskák. – Der tatsächliche Ort des Gasaustausches sind die Lungenbläschen (Alveolen).
26. A tüdőhólyagocskákat sűrű hajszálér-hálózat veszi körül. – Die Lungenbläschen sind von einem dichten Kapillarnetz umgeben.
27. Az alveolusok fala rendkívül vékony, egyrétegű laphámból áll. – Die Wand der Alveolen ist extrem dünn und besteht aus einem einschichtigen Plattenepithel.
28. A gázcsere diffúzió útján történik a nyomáskülönbség hatására. – Der Gasaustausch erfolgt durch Diffusion aufgrund des Druckunterschieds.
29. Az oxigén az alveolusokból a vérbe diffundál. – Der Sauerstoff diffundiert aus den Alveolen in das Blut.
30. A szén-dioxid a vérből az alveolusok üregébe diffundál. – Das Kohlenstoffdioxid diffundiert aus dem Blut in den Hohlraum der Alveolen.
31. A szörfaktáns nevű anyag csökkenti az alveolusok felületi feszültségét. – Die Substanz namens Surfactant verringert die Oberflächenspannung der Alveolen.
32. A szörfaktáns megakadályozza a tüdőhólyagocskák összeesését kilégzéskor. – Das Surfactant verhindert das Kollabieren der Lungenbläschen bei der Ausatmung.
33. A tüdőt kívülről a mellhártya borítja. – Die Lunge wird von außen vom Brustfell (Pleura) bedeckt.
34. A mellhártya fali és zsigeri lemezből áll. – Das Brustfell besteht aus einem wandständigen (Pleura parietalis) und einem eingeweideständigen Blatt (Pleura visceralis).
35. A két mellhártyalemez közötti rést mellhártyaüregnek nevezzük. – Den Spalt zwischen den beiden Brustfellblättern nennt man Pleurahöhle (Cavitas pleuralis).
36. A mellhártyaüregben található folyadék csökkenti a súrlódást légzés közben. – Die Flüssigkeit in der Pleurahöhle verringert die Reibung während der Atmung.
37. A mellhártyaüregben lévő negatív nyomás biztosítja a tüdő tágulását. – Der Unterdruck in der Pleurahöhle sorgt für die Entfaltung der Lunge.
38. A fő légzőizom a rekeszizom. – Der Hauptatemmuskel ist das Zwerchfell (Diaphragma).
39. Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik és lefelé mozdul. – Bei der Einatmung zieht sich das Zwerchfell zusammen und bewegt sich nach unten.
40. A külső bordaközi izmok emelik a bordákat belégzéskor. – Die äußeren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales externi) heben die Rippen bei der Einatmung.
41. A nyugalmi kilégzés túlnyomórészt passzív folyamat. – Die ruhige Ausatmung ist überwiegend ein passiver Vorgang.
42. Erőltetett kilégzésnél a belső bordaközi izmok is működnek. – Bei forciertem Ausatmen arbeiten auch die inneren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales interni).
43. A légzésközpont a nyúltvelőben található. – Das Atemzentrum befindet sich im verlängerten Mark (Medulla oblongata).
44. A vér szén-dioxid-szintje a légzésszabályozás legfontosabb ingere. – Der Kohlenstoffdioxidgehalt des Blutes ist der wichtigste Reiz für die Atemsteuerung.
45. A kemoreceptorok érzékelik a vér pH-értékének és gázkoncentrációjának változásait. – Die Chemorezeptoren nehmen Veränderungen des pH-Wertes und der Gaskonzentration im Blut wahr.
46. A vitálkapacitás a maximális belégzés után maximálisan kilélegezhető levegőmennyiség. – Die Vitalkapazität ist die Luftmenge, die nach maximaler Einatmung maximal ausgeatmet werden kann.
47. A reziduális térfogat az a levegőmennyiség, amely teljes kilégzés után is a tüdőben marad. – Das Residualvolumen ist die Luftmenge, die auch nach vollständiger Ausatmung in der Lunge verbleibt.
48. A tüdőartériák oxigénszegény vért szállítanak a jobb kamrából a tüdőbe. – Die Lungenarterien (Arteria pulmonalis) transportieren sauerstoffarmes Blut aus der rechten Herzkammer in die Lunge.
49. A tüdővénák oxigéndús vért szállítanak a tüdőből a bal pitvarba. – Die Lungenvenen (Vena pulmonalis) transportieren sauerstoffreiches Blut aus der Lunge in den linken Vorhof.
50. A gázcsere révén a szervezet sejtjei folyamatosan elláthatók oxigénnel. – Durch den Gasaustausch können die Zellen des Körpers kontinuierlich mit Sauerstoff versorgt werden.
(aufklappen)magyar
1. A gázcsere szervei felelősek az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért.
2. A légzőrendszer felső és alsó légutakra osztható.
3. Az orrüreg melegíti, párásítja és szűri a belélegzett levegőt.
4. A garat a tápcsatorna és a légutak közös szakasza.
5. A gége zárja le az alsó légutakat nyelés közben.
6. A gégefedő megakadályozza, hogy a táplálék a légcsőbe jusson.
7. A hangszalagok a gégében találhatók, és a hangképzésben vesznek részt.
8. A légcső egy rugalmas, porcos cső, amely a gége alatt folytatódik.
9. A légcső falát C alakú porcgyűrűk tartják nyitva.
10. A légcső két főbronchuszra oszlik, amelyek a tüdőkbe vezetnek.
11. A jobb főbronchusz meredekebb lefutású és tágabb, mint a bal.
12. A főbronchuszok a tüdőn belül fellebenyes bronchusokra ágaznak el.
13. A fellebenyes bronchusok tovább ágaznak szegmentbronchusokká.
14. A bronchusok fala porcos elemeket és simaizomszövetet tartalmaz.
15. A legkisebb, porc nélküli légutakat bronchiolusoknak nevezzük.
16. A bronchiolusok simaizomzata szabályozza a légutak átmérőjét.
17. A légutak nyálkahártyáját csillós hám borítja.
18. A csillók ritmikus mozgása a porszemcséket a garat felé szállítja.
19. A tüdő a mellkasüregben elhelyezkedő páros szerv.
20. A jobb tüdő három lebenyből áll.
21. A bal tüdő két lebenyből áll, mivel a szív helyet foglal el mellette.
22. A tüdőcsúcs a kulcscsont mögé nyúlik fel.
23. A tüdőalap a rekeszizmon nyugszik.
24. A tüdőkapu az a hely, ahol az erek és bronchusok belépnek a tüdőbe.
25. A gázcsere tényleges helyszínei a tüdőhólyagocskák.
26. A tüdőhólyagocskákat sűrű hajszálér-hálózat veszi körül.
27. Az alveolusok fala rendkívül vékony, egyrétegű laphámból áll.
28. A gázcsere diffúzió útján történik a nyomáskülönbség hatására.
29. Az oxigén az alveolusokból a vérbe diffundál.
30. A szén-dioxid a vérből az alveolusok üregébe diffundál.
31. A szörfaktáns nevű anyag csökkenti az alveolusok felületi feszültségét.
32. A szörfaktáns megakadályozza a tüdőhólyagocskák összeesését kilégzéskor.
33. A tüdőt kívülről a mellhártya borítja.
34. A mellhártya fali és zsigeri lemezből áll.
35. A két mellhártyalemez közötti rést mellhártyaüregnek nevezzük.
36. A mellhártyaüregben található folyadék csökkenti a súrlódást légzés közben.
37. A mellhártyaüregben lévő negatív nyomás biztosítja a tüdő tágulását.
38. A fő légzőizom a rekeszizom.
39. Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik és lefelé mozdul.
40. A külső bordaközi izmok emelik a bordákat belégzéskor.
41. A nyugalmi kilégzés túlnyomórészt passzív folyamat.
42. Erőltetett kilégzésnél a belső bordaközi izmok is működnek.
43. A légzésközpont a nyúltvelőben található.
44. A vér szén-dioxid-szintje a légzésszabályozás legfontosabb ingere.
45. A kemoreceptorok érzékelik a vér pH-értékének és gázkoncentrációjának változásait.
46. A vitálkapacitás a maximális belégzés után maximálisan kilélegezhető levegőmennyiség.
47. A reziduális térfogat az a levegőmennyiség, amely teljes kilégzés után is a tüdőben marad.
48. A tüdőartériák oxigénszegény vért szállítanak a jobb kamrából a tüdőbe.
49. A tüdővénák oxigéndús vért szállítanak a tüdőből a bal pitvarba.
50. A gázcsere révén a szervezet sejtjei folyamatosan elláthatók oxigénnel.
(aufklappen)német
1. Die Organe des Gasaustausches sind für die Aufnahme von Sauerstoff und die Abgabe von Kohlenstoffdioxid verantwortlich.
2. Das Atmungssystem lässt sich in obere und untere Atemwege unterteilen.
3. Die Nasenhöhle (Cavitas nasi) erwärmt, befeuchtet und filtert die eingeatmete Luft.
4. Der Rachen (Pharynx) ist der gemeinsame Abschnitt von Verdauungstrakt und Atemwegen.
5. Der Kehlkopf (Larynx) verschließt beim Schlucken die unteren Atemwege.
6. Der Kehldeckel (Epiglottis) verhindert, dass Nahrung in die Luftröhre gelangt.
7. Die Stimmbänder (Plica vocalis) befinden sich im Kehlkopf und sind an der Stimmbildung beteiligt.
8. Die Luftröhre (Trachea) ist ein elastisches, knorpeliges Rohr, das sich unterhalb des Kehlkopfs fortsetzt.
9. Die Wand der Luftröhre wird durch C-förmige Knorpelspangen offengehalten.
10. Die Luftröhre teilt sich in zwei Hauptbronchien (Bronchi principales), die in die Lungen führen.
11. Der rechte Hauptbronchus verläuft steiler und ist weiter als der linke.
12. Die Hauptbronchien verästeln sich innerhalb der Lunge in Lappenbronchien (Bronchi lobares).
13. Die Lappenbronchien teilen sich weiter in Segmentbronchien (Bronchi segmentales).
14. Die Wand der Bronchien enthält Knorpelelemente und glattes Muskelgewebe.
15. Die kleinsten, knorpellosen Atemwege werden als Bronchiolen (Bronchiolen) bezeichnet.
16. Die glatte Muskulatur der Bronchiolen reguliert den Durchmesser der Atemwege.
17. Die Schleimhaut der Atemwege ist von Flimmerepithel überzogen.
18. Die rhythmische Bewegung der Flimmerhaare transportiert Staubpartikel in Richtung Rachen.
19. Die Lunge (Pulmo) ist ein paariges Organ, das sich in der Brusthöhle befindet.
20. Die rechte Lunge besteht aus drei Lappen (Lobi pulmonales).
21. Die linke Lunge besteht aus zwei Lappen, da das Herz neben ihr Platz einnimmt.
22. Die Lungenspitze (Apex pulmonis) ragt hinter das Schlüsselbein hinauf.
23. Die Lungenbasis (Basis pulmonis) liegt auf dem Zwerchfell auf.
24. Die Lungenpforte (Hilum pulmonis) ist die Stelle, an der Gefäße und Bronchien in die Lunge eintreten.
25. Der tatsächliche Ort des Gasaustausches sind die Lungenbläschen (Alveolen).
26. Die Lungenbläschen sind von einem dichten Kapillarnetz umgeben.
27. Die Wand der Alveolen ist extrem dünn und besteht aus einem einschichtigen Plattenepithel.
28. Der Gasaustausch erfolgt durch Diffusion aufgrund des Druckunterschieds.
29. Der Sauerstoff diffundiert aus den Alveolen in das Blut.
30. Das Kohlenstoffdioxid diffundiert aus dem Blut in den Hohlraum der Alveolen.
31. Die Substanz namens Surfactant verringert die Oberflächenspannung der Alveolen.
32. Das Surfactant verhindert das Kollabieren der Lungenbläschen bei der Ausatmung.
33. Die Lunge wird von außen vom Brustfell (Pleura) bedeckt.
34. Das Brustfell besteht aus einem wandständigen (Pleura parietalis) und einem eingeweideständigen Blatt (Pleura visceralis).
35. Den Spalt zwischen den beiden Brustfellblättern nennt man Pleurahöhle (Cavitas pleuralis).
36. Die Flüssigkeit in der Pleurahöhle verringert die Reibung während der Atmung.
37. Der Unterdruck in der Pleurahöhle sorgt für die Entfaltung der Lunge.
38. Der Hauptatemmuskel ist das Zwerchfell (Diaphragma).
39. Bei der Einatmung zieht sich das Zwerchfell zusammen und bewegt sich nach unten.
40. Die äußeren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales externi) heben die Rippen bei der Einatmung.
41. Die ruhige Ausatmung ist überwiegend ein passiver Vorgang.
42. Bei forciertem Ausatmen arbeiten auch die inneren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales interni).
43. Das Atemzentrum befindet sich im verlängerten Mark (Medulla oblongata).
44. Der Kohlenstoffdioxidgehalt des Blutes ist der wichtigste Reiz für die Atemsteuerung.
45. Die Chemorezeptoren nehmen Veränderungen des pH-Wertes und der Gaskonzentration im Blut wahr.
46. Die Vitalkapazität ist die Luftmenge, die nach maximaler Einatmung maximal ausgeatmet werden kann.
47. Das Residualvolumen ist die Luftmenge, die auch nach vollständiger Ausatmung in der Lunge verbleibt.
48. Die Lungenarterien (Arteria pulmonalis) transportieren sauerstoffarmes Blut aus der rechten Herzkammer in die Lunge.
49. Die Lungenvenen (Vena pulmonalis) transportieren sauerstoffreiches Blut aus der Lunge in den linken Vorhof.
50. Durch den Gasaustausch können die Zellen des Körpers kontinuierlich mit Sauerstoff versorgt werden.