5.16.2 – Anatomie lang

5.16.2 – A comb feszítői, hajlítói és közelítői – Strecker, Beuger und Adduktoren des Oberschenkels

1. A comb izmait a combpólya és az izomközti sövények elülső, hátulsó és medialis rekeszre osztják, amelyek működésükben és beidegzésükben is elkülönülnek. – Die Oberschenkelmuskeln werden durch die Oberschenkelfaszie und die Zwischenmuskelsepten in eine vordere, hintere und mediale Loge gegliedert, die sich auch funktionell und hinsichtlich ihrer Innervation unterscheiden.

2. Az elülső rekesz izmai főként a térdet feszítik, a hátulsó csoport tagjai hajlítják, a medialis izmok pedig a combot közelítik. – Die Muskeln der vorderen Loge strecken überwiegend das Knie, die Mitglieder der hinteren Gruppe beugen es, während die medialen Muskeln den Oberschenkel adduzieren.

3. Mivel több izom két ízületet hidal át, működésük nem korlátozódik a térdre, hanem a csípő helyzetét és mozgását is befolyásolja. – Da mehrere Muskeln zwei Gelenke überbrücken, beschränkt sich ihre Wirkung nicht auf das Knie, sondern beeinflusst auch Stellung und Bewegung der Hüfte.

4. Az elülső csoport legnagyobb izma a négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris), amely a térdízület egyetlen erőteljes feszítője. – Der größte Muskel der vorderen Gruppe ist der vierköpfige Oberschenkelmuskel (Musculus quadriceps femoris), der den einzigen kräftigen Strecker des Kniegelenks darstellt.

5. Négy feje a comb egyenes izma, a külső, a belső és a középső vaskosizom, amelyek különböző helyeken erednek, de közös ínban egyesülnek. – Seine vier Köpfe sind der gerade Oberschenkelmuskel sowie der äußere, innere und mittlere breite Muskel, die an unterschiedlichen Stellen entspringen, sich jedoch in einer gemeinsamen Sehne vereinigen.

6. A comb egyenes izma (musculus rectus femoris) az elülső alsó csípőtövisről és az ízületi árok felső peremének környezetéből ered. – Der gerade Oberschenkelmuskel (Musculus rectus femoris) entspringt am vorderen unteren Darmbeinstachel und im Bereich des oberen Pfannenrandes.

7. Mivel a csípő- és a térdízületet egyaránt áthidalja, a térdet feszíti, ugyanakkor a csípőben hajlítja a combot. – Da er sowohl das Hüft- als auch das Kniegelenk überbrückt, streckt er das Knie und beugt zugleich den Oberschenkel im Hüftgelenk.

8. Kétízületi lefutása miatt ereje mindkét ízület helyzetétől függ, ezért teljesítménye csípőnyújtás és térdhajlítás mellett különösen nagy lehet. – Aufgrund seines zweigelenkigen Verlaufs hängt seine Kraft von der Stellung beider Gelenke ab, weshalb seine Leistungsfähigkeit bei Hüftstreckung und Kniebeugung besonders groß sein kann.

9. A külső vaskosizom (musculus vastus lateralis) a nagytompor és a linea aspera külső ajkának környezetéből indul, és a quadriceps legnagyobb részét alkotja. – Der äußere breite Muskel (Musculus vastus lateralis) entspringt im Bereich des großen Rollhügels und der äußeren Lippe der Linea aspera und bildet den größten Anteil des Quadrizeps.

10. Vele szemben a belső vaskosizom (musculus vastus medialis) a linea aspera medialis oldaláról ered, distalis rostjai pedig ferdén közelítik meg a térdkalácsot. – Ihm gegenüber entspringt der innere breite Muskel (Musculus vastus medialis) an der medialen Seite der Linea aspera, während seine distalen Fasern schräg zur Kniescheibe ziehen.

11. Ez a ferde rostlefutás a térdkalács medialis vezetésében is szerepet játszik, ellensúlyozva annak természetes oldalirányú elmozdulási hajlamát. – Dieser schräge Faserverlauf ist auch an der medialen Führung der Kniescheibe beteiligt und wirkt ihrer natürlichen Neigung zur seitlichen Verlagerung entgegen.

12. A középső vaskosizom (musculus vastus intermedius) a combcsont elülső és oldalsó felszínén ered, miközben nagyrészt a musculus rectus femoris alatt rejtőzik. – Der mittlere breite Muskel (Musculus vastus intermedius) entspringt an der Vorder- und Seitenfläche des Oberschenkelknochens und liegt dabei größtenteils unter dem Musculus rectus femoris verborgen.

13. Mindhárom vaskosizom csak a térdízületet hidalja át, ezért elsődleges és lényegében kizárólagos működésük a lábszár feszítése. – Alle drei breiten Muskeln überbrücken ausschließlich das Kniegelenk, weshalb ihre primäre und im Wesentlichen einzige Funktion in der Streckung des Unterschenkels besteht.

14. A négy izomfej közös ina körülveszi a térdkalácsot, majd térdkalácsszalagként (ligamentum patellae) a sípcsonti érdességen tapad. – Die gemeinsame Sehne der vier Muskelköpfe umschließt die Kniescheibe und setzt sich als Kniescheibenband (Ligamentum patellae) bis zur Schienbeinrauigkeit fort.

15. A térdkalács az ínba ágyazott szezámcsontként távolabb tartja az inat az ízület forgástengelyétől, ezáltal javítva a quadriceps emelőkarját. – Als in die Sehne eingelassenes Sesambein hält die Kniescheibe die Sehne weiter von der Gelenkachse entfernt und verbessert dadurch den Hebelarm des Quadrizeps.

16. A négyfejű combizmot a combideg idegzi be, amely az ágyéki fonatból eredve az izomrés alatt éri el a comb elülső rekeszét. – Der vierköpfige Oberschenkelmuskel wird vom Oberschenkelnerv innerviert, der aus dem Lendengeflecht hervorgeht und unter dem Muskelbogen die vordere Oberschenkelloge erreicht.

17. A térdízületi izom (musculus articularis genus) a középső vaskosizom mély rostjaiból különül el, és feszítéskor felfelé húzza az ízületi tokot. – Der Kniegelenksmuskel (Musculus articularis genus) spaltet sich aus den tiefen Fasern des mittleren breiten Muskels ab und zieht bei der Streckung die Gelenkkapsel nach oben.

18. Ezzel megakadályozza, hogy a tok elülső része a térdkalács és a combcsont közé csípődjön a térd kiegyenesítése során. – Dadurch verhindert er, dass der vordere Kapselabschnitt beim Strecken des Knies zwischen Kniescheibe und Oberschenkelknochen eingeklemmt wird.

19. Az elülső comb felszínén ferdén áthaladó szabóizom (musculus sartorius) az elülső felső csípőtövistől a sípcsont medialis oldaláig húzódik. – Der schräg über die Vorderfläche des Oberschenkels verlaufende Schneidermuskel (Musculus sartorius) zieht vom vorderen oberen Darmbeinstachel zur medialen Seite des Schienbeins.

20. Hosszú, szalagszerű izomként hajlítja, távolítja és kifelé forgatja a combot, a térdben pedig hajlítást és befelé forgatást végez. – Als langer, bandförmiger Muskel beugt, abduziert und außenrotiert er den Oberschenkel; im Knie bewirkt er Beugung und Innenrotation.

21. Ina a karcsúizom és a félinas izom inával együtt alkotja a lúdlábat (pes anserinus), amely a sípcsont felső medialis részén tapad. – Seine Sehne bildet gemeinsam mit den Sehnen des schlanken Muskels und des Halbsehnenmuskels den Gänsefuß (Pes anserinus), der am oberen medialen Schienbein ansetzt.

22. A hátulsó combcsoportot az ülőgumóról eredő kétfejű combizom, félinas izom és félhártyás izom alkotja, amelyeket összefoglalóan hamstringizmoknak neveznek. – Die hintere Oberschenkelgruppe besteht aus dem vom Sitzbeinhöcker entspringenden zweiköpfigen Oberschenkelmuskel, dem Halbsehnenmuskel und dem Halbmembranmuskel, die zusammenfassend als Hamstringmuskeln bezeichnet werden.

23. Közös jellemzőjük, hogy hosszú részük mind a csípő-, mind a térdízületet áthidalja, ezért a csípőt feszítik, a térdet pedig hajlítják. – Ihr gemeinsames Merkmal besteht darin, dass ihre langen Anteile sowohl Hüft- als auch Kniegelenk überbrücken und deshalb die Hüfte strecken sowie das Knie beugen.

24. A kétfejű combizom (musculus biceps femoris) hosszú feje az ülőgumóról, rövid feje pedig a combcsont linea asperájáról ered. – Der zweiköpfige Oberschenkelmuskel (Musculus biceps femoris) entspringt mit seinem langen Kopf am Sitzbeinhöcker und mit seinem kurzen Kopf an der Linea aspera des Oberschenkelknochens.

25. A két fej közös ina a szárkapocscsont fején tapad, ezért a térd hajlítása mellett a behajlított lábszárat kifelé forgatja. – Die gemeinsame Sehne beider Köpfe setzt am Wadenbeinkopf an, weshalb der Muskel neben der Kniebeugung den gebeugten Unterschenkel nach außen rotiert.

26. Csak a hosszú fej vesz részt a csípő feszítésében, mivel a rövid fej a combcsontról eredve nem halad át a csípőízület mögött. – Nur der lange Kopf ist an der Hüftstreckung beteiligt, da der kurze Kopf vom Oberschenkelknochen entspringt und nicht hinter dem Hüftgelenk verläuft.

27. A hosszú fejet a sípcsonti ideg, a rövid fejet rendszerint a közös szárkapocsideg rostjai idegzik be, ami fejlődéstani különbségüket is tükrözi. – Der lange Kopf wird vom Schienbeinnerv, der kurze gewöhnlich von Fasern des gemeinsamen Wadenbeinnervs innerviert, was auch ihren entwicklungsbedingten Unterschied widerspiegelt.

28. A félinas izom (musculus semitendinosus) az ülőgumótól hosszú, distalis inával a lúdlábhoz húzódik, ahol a sípcsont medialis felszínén tapad. – Der Halbsehnenmuskel (Musculus semitendinosus) zieht vom Sitzbeinhöcker mit einer langen distalen Sehne zum Gänsefuß und setzt dort an der medialen Schienbeinfläche an.

29. A térdet hajlítja, a behajlított lábszárat befelé forgatja, nyújtott alsó végtag mellett pedig a csípő feszítését támogatja. – Er beugt das Knie, rotiert den gebeugten Unterschenkel nach innen und unterstützt bei gestreckter unterer Extremität die Hüftstreckung.

30. Mélyebben fekszik a félhártyás izom (musculus semimembranosus), amely széles, hártyaszerű eredési ínnal indul az ülőgumóról. – Tiefer liegt der Halbmembranmuskel (Musculus semimembranosus), der mit einer breiten, membranartigen Ursprungssehne am Sitzbeinhöcker beginnt.

31. Ina a sípcsont medialis bütykének hátulsó részén tapad, rostjai pedig részben a térdízület tokjába és a ferde térdhajlati szalagba sugároznak. – Seine Sehne setzt am hinteren Abschnitt des medialen Schienbeinknorrens an; ein Teil ihrer Fasern strahlt in die Kniegelenkkapsel und das schräge Kniekehlenband ein.

32. Működése lényegében megegyezik a félinas izoméval, de tokba sugárzó rostjai a térd hátulsó részének biztosításában is részt vesznek. – Seine Funktion entspricht im Wesentlichen der des Halbsehnenmuskels, doch seine in die Kapsel einstrahlenden Fasern beteiligen sich zusätzlich an der Sicherung der Kniehinterseite.

33. A hamstringizmok a járás lendítő szakaszának végén fékezik a térd nyújtását, majd a sarok talajra érkezésekor segítik a csípő stabilizálását. – Die Hamstringmuskeln bremsen am Ende der Schwungphase des Gehens die Kniestreckung und unterstützen anschließend beim Fersenauftritt die Stabilisierung der Hüfte.

34. Erős megnyúlásuk különösen akkor következik be, amikor a térd nyújtott, a csípő pedig hajlított helyzetben van. – Eine starke Dehnung dieser Muskeln entsteht besonders dann, wenn das Knie gestreckt und die Hüfte gleichzeitig gebeugt ist.

35. A comb medialis rekeszében elhelyezkedő közelítőizmok többsége a szemérem- és ülőcsont környezetéből a combcsont belső oldalához húzódik. – Die in der medialen Oberschenkelloge gelegenen Adduktoren ziehen überwiegend aus dem Bereich von Scham- und Sitzbein zur Innenseite des Oberschenkelknochens.

36. Legfelszínesebben a hosszú közelítőizom (musculus adductor longus) fekszik, amely a szeméremcsont testéről a linea aspera középső szakaszára fut. – Am oberflächlichsten liegt der lange Anziehermuskel (Musculus adductor longus), der vom Schambeinkörper zum mittleren Abschnitt der Linea aspera verläuft.

37. A rövid közelítőizom (musculus adductor brevis) mögötte helyezkedik el, és rövidebb úton éri el a combcsont felső medialis részét. – Der kurze Anziehermuskel (Musculus adductor brevis) liegt dahinter und erreicht auf kürzerem Weg den oberen medialen Abschnitt des Oberschenkelknochens.

38. Mindkét izom elsősorban közelíti a combot, de hajlított vagy nyújtott kiindulási helyzettől függően a csípő hajlítását is segítheti. – Beide Muskeln adduzieren vor allem den Oberschenkel, können jedoch abhängig von der Ausgangsstellung auch die Hüftbeugung unterstützen.

39. A nagy közelítőizom (musculus adductor magnus) szélesen ered a szeméremcsont alsó ágáról, az ülőcsont ágáról és az ülőgumóról. – Der große Anziehermuskel (Musculus adductor magnus) entspringt breit am unteren Schambeinast, am Sitzbeinast und am Sitzbeinhöcker.

40. Izomrostjai legyezőszerűen terjednek szét, majd a linea aspera hosszú szakaszán, illetve külön ínnal a combcsont közelítőgumóján tapadnak. – Seine Muskelfasern breiten sich fächerförmig aus und setzen entlang eines langen Abschnitts der Linea aspera beziehungsweise mit einer gesonderten Sehne am Adduktorenhöcker des Oberschenkelknochens an.

41. Elülső, közelítő része a comb adductióját és részben hajlítását végzi, hátulsó, ülőgumóról eredő része viszont erőteljes csípőfeszítő. – Sein vorderer Adduktorenteil bewirkt die Adduktion und teilweise die Beugung des Oberschenkels, während der hintere, vom Sitzbeinhöcker entspringende Anteil ein kräftiger Hüftstrecker ist.

42. A két tapadási rész között kialakuló közelítőrésen (hiatus adductorius) keresztül jutnak a comb erei az elülső combtájékról a térdhajlatba. – Durch den zwischen beiden Ansatzabschnitten entstehenden Adduktorenschlitz (Hiatus adductorius) gelangen die Oberschenkelgefäße von der vorderen Oberschenkelregion in die Kniekehle.

43. A karcsúizom (musculus gracilis) a szeméremcsont alsó ágáról ered, végigfut a comb medialis oldalán, majd a lúdláb részeként a sípcsonton tapad. – Der schlanke Muskel (Musculus gracilis) entspringt am unteren Schambeinast, verläuft entlang der medialen Oberschenkelseite und setzt als Bestandteil des Gänsefußes am Schienbein an.

44. Két ízületet áthidalva közelíti a combot, hajlítja a térdet és befelé forgatja a behajlított lábszárat, beidegzését pedig az elfedőideg biztosítja. – Da er zwei Gelenke überbrückt, adduziert er den Oberschenkel, beugt das Knie und rotiert den gebeugten Unterschenkel nach innen; seine Innervation erfolgt durch den Hüftlochnerv.

45. Az elülső, hátulsó és medialis izomcsoport összehangolt működése nemcsak a csípő és a térd mozgásait hozza létre, hanem álláskor, járáskor és futáskor az egész alsó végtagot stabilizálja. – Das koordinierte Zusammenwirken der vorderen, hinteren und medialen Muskelgruppe erzeugt nicht nur die Bewegungen von Hüfte und Knie, sondern stabilisiert beim Stehen, Gehen und Laufen die gesamte untere Extremität.