14.5 – A szürke- és a fehérállomány elrendeződése – Die Anordnung von grauer und weißer Substanz
1. A központi idegrendszer állományát szürkeállományra és fehérállományra osztjuk. – Die Substanz des Zentralnervensystems wird in graue Substanz (Substantia grisea) und weiße Substanz (Substantia alba) unterteilt.
2. A két elnevezés az idegszövet szabad szemmel megfigyelhető színkülönbségére utal. – Die beiden Bezeichnungen beziehen sich auf den mit bloßem Auge erkennbaren Farbunterschied des Nervengewebes.
3. A szürkeállomány elsősorban az idegsejtek sejttestjeit tartalmazza. – Die graue Substanz enthält vor allem die Zellkörper der Nervenzellen (Perikaryon/Perikarya).
4. A sejttestek mellett nagy számban találhatók benne dendritek és rövidebb idegsejtnyúlványok. – Neben den Zellkörpern befinden sich in ihr zahlreiche Dendriten und kürzere Nervenzellfortsätze.
5. A szürkeállományban velőtlen axonok és a velőshüvelyes axonok kezdeti szakaszai is előfordulnak. – In der grauen Substanz kommen auch marklose Axone und die Anfangsabschnitte markhaltiger Axone vor.
6. Itt található az idegsejtek közötti kapcsolódási helyek, vagyis a szinapszisok nagy része. – Hier befindet sich ein großer Teil der Verbindungsstellen zwischen Nervenzellen, also der Synapsen.
7. A szürkeállomány az idegsejteken kívül gliasejteket és sűrű hajszálérhálózatot is tartalmaz. – Neben den Nervenzellen enthält die graue Substanz auch Gliazellen und ein dichtes Kapillarnetz.
8. A sejttestek és nyúlványok közötti finom hálózatot neuropilnek nevezzük. – Das feine Netzwerk zwischen den Zellkörpern und ihren Fortsätzen wird als Neuropil bezeichnet.
9. A fehérállományt főként hosszú, velőshüvellyel borított axonok alkotják. – Die weiße Substanz besteht hauptsächlich aus langen, von einer Markscheide umgebenen Axonen.
10. Ezek az axonok az idegrendszer egymástól távolabb fekvő területeit kapcsolják össze. – Diese Axone verbinden weiter voneinander entfernt liegende Bereiche des Nervensystems miteinander.
11. A központi idegrendszerben az axonok velőshüvelyét az oligodendrociták hozzák létre. – Im Zentralnervensystem wird die Markscheide der Axone von den Oligodendrozyten gebildet.
12. A velőshüvely magas zsírtartalma adja a fehérállomány világos színét. – Der hohe Fettgehalt der Markscheide verleiht der weißen Substanz ihre helle Farbe.
13. A szürke- és a fehérállomány nem két teljesen elkülönülő szövettípus, hanem ugyanannak az idegszövetnek eltérő szerveződési formái. – Graue und weiße Substanz sind keine vollständig getrennten Gewebetypen, sondern unterschiedlich organisierte Formen desselben Nervengewebes.
14. A szürkeállomány főként az információk fogadásának, feldolgozásának és átkapcsolásának helye. – Die graue Substanz dient hauptsächlich der Aufnahme, Verarbeitung und Umschaltung von Informationen.
15. A fehérállomány elsődleges feladata az ingerület továbbítása a különböző idegrendszeri központok között. – Die Hauptaufgabe der weißen Substanz ist die Weiterleitung von Erregungen zwischen verschiedenen Zentren des Nervensystems.
16. A hasonló eredetű, lefutású és rendeltetésű axonok gyakran pályákba vagy kötegekbe rendeződnek. – Axone mit ähnlichem Ursprung, Verlauf und Ziel ordnen sich häufig zu Bahnen oder Bündeln.
17. A szürke- és a fehérállomány térbeli elrendeződése a gerincvelőben és az agy különböző részeiben nem azonos. – Die räumliche Anordnung von grauer und weißer Substanz ist im Rückenmark und in den verschiedenen Abschnitten des Gehirns nicht gleich.
18. A gerincvelőben a szürkeállomány belül, a központi csatorna körül helyezkedik el. – Im Rückenmark liegt die graue Substanz innen um den Zentralkanal (Canalis centralis).
19. Keresztmetszetben a gerincvelő szürkeállománya pillangóhoz vagy H betűhöz hasonlít. – Im Querschnitt ähnelt die graue Substanz des Rückenmarks einem Schmetterling oder dem Buchstaben H.
20. A gerincvelő szürkeállományának előre és hátra nyúló részeit szarvaknak nevezzük. – Die nach vorne und hinten gerichteten Abschnitte der grauen Substanz des Rückenmarks werden als Hörner (Cornu/Cornua) bezeichnet.
21. Egyes gerincvelői szakaszokon oldalsó szarv is elkülöníthető. – In bestimmten Abschnitten des Rückenmarks lässt sich zusätzlich ein Seitenhorn unterscheiden.
22. A jobb és a bal oldali szürkeállományt a középső szürke összeköttetés kapcsolja össze. – Die rechte und die linke graue Substanz werden durch die graue Kommissur (Commissura grisea) miteinander verbunden.
23. A gerincvelő fehérállománya kívülről veszi körül a szürkeállományt. – Die weiße Substanz des Rückenmarks umgibt die graue Substanz von außen.
24. A fehérállomány a gerincvelőben elülső, oldalsó és hátulsó kötegekre tagolódik. – Die weiße Substanz gliedert sich im Rückenmark in Vorder-, Seiten- und Hinterstränge (Funiculus/Funiculi).
25. Ezekben a kötegekben felszálló érző és leszálló mozgató pályák futnak. – In diesen Strängen verlaufen aufsteigende sensible und absteigende motorische Bahnen.
26. Az agytörzsben a szürke- és a fehérállomány elrendeződése összetettebbé válik. – Im Hirnstamm wird die Anordnung von grauer und weißer Substanz komplexer.
27. Az agytörzs szürkeállománya többnyire elkülönült idegsejtcsoportokat, úgynevezett magvakat alkot. – Die graue Substanz des Hirnstamms bildet überwiegend abgegrenzte Nervenzellgruppen, die sogenannten Kerne (Nucleus/Nuclei).
28. Az agytörzsi magvak között hosszanti, haránt- és ívelt idegrostkötegek haladnak. – Zwischen den Hirnstammkernen verlaufen längs gerichtete, quer verlaufende und bogenförmige Nervenfaserbündel.
29. Emiatt az agytörzsben a szürke- és a fehérállomány sok helyen egymással keveredve jelenik meg. – Deshalb erscheinen graue und weiße Substanz im Hirnstamm an vielen Stellen miteinander vermischt.
30. A kisagy felszínét kívül szürkeállományból álló kisagykéreg borítja. – Die Oberfläche des Kleinhirns wird außen von der aus grauer Substanz bestehenden Kleinhirnrinde (Cortex cerebelli) bedeckt.
31. A kisagykéreg alatt helyezkedik el a kisagy fehérállománya. – Unter der Kleinhirnrinde liegt die weiße Substanz des Kleinhirns.
32. A kisagy fehérállománya metszetben elágazó fa képét mutatja, ezért életfának nevezik. – Die weiße Substanz des Kleinhirns zeigt im Schnitt das Bild eines verzweigten Baumes und wird deshalb Lebensbaum (Arbor vitae) genannt.
33. A kisagy mélyén a fehérállományba ágyazva szürkeállományból álló kisagyi magvak találhatók. – In der Tiefe des Kleinhirns liegen in die weiße Substanz eingebettete Kleinhirnkerne aus grauer Substanz.
34. A nagyagy felszínét szintén szürkeállományból álló kéreg borítja. – Auch die Oberfläche des Großhirns wird von einer aus grauer Substanz bestehenden Rinde (Cortex cerebri) bedeckt.
35. A nagyagykéreg követi az agytekervények és az agybarázdák felszínét. – Die Großhirnrinde folgt der Oberfläche der Hirnwindungen und Hirnfurchen.
36. A barázdák és tekervények jelentősen megnövelik a nagyagykéreg felszínét. – Die Furchen und Windungen vergrößern die Oberfläche der Großhirnrinde erheblich.
37. A nagyagykéreg alatt kiterjedt fehérállomány helyezkedik el. – Unter der Großhirnrinde befindet sich eine ausgedehnte weiße Substanz.
38. A nagyagy fehérállományában az ugyanazon félteke területeit összekötő társítórostok futnak. – In der weißen Substanz des Großhirns verlaufen Assoziationsfasern, welche Bereiche derselben Hemisphäre miteinander verbinden.
39. A két nagyagyféltekét összekötő idegrostokat összekötő vagy komisszurális rostoknak nevezzük. – Nervenfasern, welche die beiden Großhirnhemisphären verbinden, werden als Kommissurenfasern bezeichnet.
40. A vetítőrostok a nagyagykérget mélyebben fekvő központokkal, az agytörzzsel és a gerincvelővel kapcsolják össze. – Projektionsfasern verbinden die Großhirnrinde mit tiefer liegenden Zentren, dem Hirnstamm und dem Rückenmark.
41. A nagyagy mélyén a fehérállományba ágyazott szürkeállomány-szigetek, a törzsdúcok találhatók. – In der Tiefe des Großhirns liegen in die weiße Substanz eingebettete Inseln grauer Substanz, die Basalganglien.
42. A törzsdúcok között áthaladó tömör fehérállomány egyik fontos része a belső tok. – Ein wichtiger Abschnitt der kompakten weißen Substanz zwischen den Basalganglien ist die innere Kapsel (Capsula interna).
43. A kéreg kifejezés a szerv felszínén elhelyezkedő összefüggő szürkeállományt jelöli, míg a mag körülhatárolt, mélyen fekvő idegsejtcsoportot jelent. – Der Begriff Rinde bezeichnet eine zusammenhängende, an der Organoberfläche liegende graue Substanz, während ein Kern eine abgegrenzte, tief liegende Nervenzellgruppe darstellt.
44. A környéki idegrendszerben az idegsejttestek dúcokat, az axonok pedig idegeket alkotnak, de a szürke- és fehérállomány elnevezést elsősorban a központi idegrendszerben használjuk. – Im peripheren Nervensystem bilden die Nervenzellkörper Ganglien (Ganglion/Ganglia) und die Axone Nerven, die Begriffe graue und weiße Substanz werden jedoch vor allem im Zentralnervensystem verwendet.
45. A szürke- és a fehérállomány eltérő elrendeződése mutatja, hogyan kapcsolódik össze az idegrendszerben a helyi információfeldolgozás és a távoli ingerületvezetés. – Die unterschiedliche Anordnung von grauer und weißer Substanz zeigt, wie im Nervensystem die örtliche Informationsverarbeitung mit der Weiterleitung über größere Entfernungen verbunden ist.
(aufklappen)magyar
1. A központi idegrendszer állományát szürkeállományra és fehérállományra osztjuk.
2. A két elnevezés az idegszövet szabad szemmel megfigyelhető színkülönbségére utal.
3. A szürkeállomány elsősorban az idegsejtek sejttestjeit tartalmazza.
4. A sejttestek mellett nagy számban találhatók benne dendritek és rövidebb idegsejtnyúlványok.
5. A szürkeállományban velőtlen axonok és a velőshüvelyes axonok kezdeti szakaszai is előfordulnak.
6. Itt található az idegsejtek közötti kapcsolódási helyek, vagyis a szinapszisok nagy része.
7. A szürkeállomány az idegsejteken kívül gliasejteket és sűrű hajszálérhálózatot is tartalmaz.
8. A sejttestek és nyúlványok közötti finom hálózatot neuropilnek nevezzük.
9. A fehérállományt főként hosszú, velőshüvellyel borított axonok alkotják.
10. Ezek az axonok az idegrendszer egymástól távolabb fekvő területeit kapcsolják össze.
11. A központi idegrendszerben az axonok velőshüvelyét az oligodendrociták hozzák létre.
12. A velőshüvely magas zsírtartalma adja a fehérállomány világos színét.
13. A szürke- és a fehérállomány nem két teljesen elkülönülő szövettípus, hanem ugyanannak az idegszövetnek eltérő szerveződési formái.
14. A szürkeállomány főként az információk fogadásának, feldolgozásának és átkapcsolásának helye.
15. A fehérállomány elsődleges feladata az ingerület továbbítása a különböző idegrendszeri központok között.
16. A hasonló eredetű, lefutású és rendeltetésű axonok gyakran pályákba vagy kötegekbe rendeződnek.
17. A szürke- és a fehérállomány térbeli elrendeződése a gerincvelőben és az agy különböző részeiben nem azonos.
18. A gerincvelőben a szürkeállomány belül, a központi csatorna körül helyezkedik el.
19. Keresztmetszetben a gerincvelő szürkeállománya pillangóhoz vagy H betűhöz hasonlít.
20. A gerincvelő szürkeállományának előre és hátra nyúló részeit szarvaknak nevezzük.
21. Egyes gerincvelői szakaszokon oldalsó szarv is elkülöníthető.
22. A jobb és a bal oldali szürkeállományt a középső szürke összeköttetés kapcsolja össze.
23. A gerincvelő fehérállománya kívülről veszi körül a szürkeállományt.
24. A fehérállomány a gerincvelőben elülső, oldalsó és hátulsó kötegekre tagolódik.
25. Ezekben a kötegekben felszálló érző és leszálló mozgató pályák futnak.
26. Az agytörzsben a szürke- és a fehérállomány elrendeződése összetettebbé válik.
27. Az agytörzs szürkeállománya többnyire elkülönült idegsejtcsoportokat, úgynevezett magvakat alkot.
28. Az agytörzsi magvak között hosszanti, haránt- és ívelt idegrostkötegek haladnak.
29. Emiatt az agytörzsben a szürke- és a fehérállomány sok helyen egymással keveredve jelenik meg.
30. A kisagy felszínét kívül szürkeállományból álló kisagykéreg borítja.
31. A kisagykéreg alatt helyezkedik el a kisagy fehérállománya.
32. A kisagy fehérállománya metszetben elágazó fa képét mutatja, ezért életfának nevezik.
33. A kisagy mélyén a fehérállományba ágyazva szürkeállományból álló kisagyi magvak találhatók.
34. A nagyagy felszínét szintén szürkeállományból álló kéreg borítja.
35. A nagyagykéreg követi az agytekervények és az agybarázdák felszínét.
36. A barázdák és tekervények jelentősen megnövelik a nagyagykéreg felszínét.
37. A nagyagykéreg alatt kiterjedt fehérállomány helyezkedik el.
38. A nagyagy fehérállományában az ugyanazon félteke területeit összekötő társítórostok futnak.
39. A két nagyagyféltekét összekötő idegrostokat összekötő vagy komisszurális rostoknak nevezzük.
40. A vetítőrostok a nagyagykérget mélyebben fekvő központokkal, az agytörzzsel és a gerincvelővel kapcsolják össze.
41. A nagyagy mélyén a fehérállományba ágyazott szürkeállomány-szigetek, a törzsdúcok találhatók.
42. A törzsdúcok között áthaladó tömör fehérállomány egyik fontos része a belső tok.
43. A kéreg kifejezés a szerv felszínén elhelyezkedő összefüggő szürkeállományt jelöli, míg a mag körülhatárolt, mélyen fekvő idegsejtcsoportot jelent.
44. A környéki idegrendszerben az idegsejttestek dúcokat, az axonok pedig idegeket alkotnak, de a szürke- és fehérállomány elnevezést elsősorban a központi idegrendszerben használjuk.
45. A szürke- és a fehérállomány eltérő elrendeződése mutatja, hogyan kapcsolódik össze az idegrendszerben a helyi információfeldolgozás és a távoli ingerületvezetés.
(aufklappen)német
1. Die Substanz des Zentralnervensystems wird in graue Substanz (Substantia grisea) und weiße Substanz (Substantia alba) unterteilt.
2. Die beiden Bezeichnungen beziehen sich auf den mit bloßem Auge erkennbaren Farbunterschied des Nervengewebes.
3. Die graue Substanz enthält vor allem die Zellkörper der Nervenzellen (Perikaryon/Perikarya).
4. Neben den Zellkörpern befinden sich in ihr zahlreiche Dendriten und kürzere Nervenzellfortsätze.
5. In der grauen Substanz kommen auch marklose Axone und die Anfangsabschnitte markhaltiger Axone vor.
6. Hier befindet sich ein großer Teil der Verbindungsstellen zwischen Nervenzellen, also der Synapsen.
7. Neben den Nervenzellen enthält die graue Substanz auch Gliazellen und ein dichtes Kapillarnetz.
8. Das feine Netzwerk zwischen den Zellkörpern und ihren Fortsätzen wird als Neuropil bezeichnet.
9. Die weiße Substanz besteht hauptsächlich aus langen, von einer Markscheide umgebenen Axonen.
10. Diese Axone verbinden weiter voneinander entfernt liegende Bereiche des Nervensystems miteinander.
11. Im Zentralnervensystem wird die Markscheide der Axone von den Oligodendrozyten gebildet.
12. Der hohe Fettgehalt der Markscheide verleiht der weißen Substanz ihre helle Farbe.
13. Graue und weiße Substanz sind keine vollständig getrennten Gewebetypen, sondern unterschiedlich organisierte Formen desselben Nervengewebes.
14. Die graue Substanz dient hauptsächlich der Aufnahme, Verarbeitung und Umschaltung von Informationen.
15. Die Hauptaufgabe der weißen Substanz ist die Weiterleitung von Erregungen zwischen verschiedenen Zentren des Nervensystems.
16. Axone mit ähnlichem Ursprung, Verlauf und Ziel ordnen sich häufig zu Bahnen oder Bündeln.
17. Die räumliche Anordnung von grauer und weißer Substanz ist im Rückenmark und in den verschiedenen Abschnitten des Gehirns nicht gleich.
18. Im Rückenmark liegt die graue Substanz innen um den Zentralkanal (Canalis centralis).
19. Im Querschnitt ähnelt die graue Substanz des Rückenmarks einem Schmetterling oder dem Buchstaben H.
20. Die nach vorne und hinten gerichteten Abschnitte der grauen Substanz des Rückenmarks werden als Hörner (Cornu/Cornua) bezeichnet.
21. In bestimmten Abschnitten des Rückenmarks lässt sich zusätzlich ein Seitenhorn unterscheiden.
22. Die rechte und die linke graue Substanz werden durch die graue Kommissur (Commissura grisea) miteinander verbunden.
23. Die weiße Substanz des Rückenmarks umgibt die graue Substanz von außen.
24. Die weiße Substanz gliedert sich im Rückenmark in Vorder-, Seiten- und Hinterstränge (Funiculus/Funiculi).
25. In diesen Strängen verlaufen aufsteigende sensible und absteigende motorische Bahnen.
26. Im Hirnstamm wird die Anordnung von grauer und weißer Substanz komplexer.
27. Die graue Substanz des Hirnstamms bildet überwiegend abgegrenzte Nervenzellgruppen, die sogenannten Kerne (Nucleus/Nuclei).
28. Zwischen den Hirnstammkernen verlaufen längs gerichtete, quer verlaufende und bogenförmige Nervenfaserbündel.
29. Deshalb erscheinen graue und weiße Substanz im Hirnstamm an vielen Stellen miteinander vermischt.
30. Die Oberfläche des Kleinhirns wird außen von der aus grauer Substanz bestehenden Kleinhirnrinde (Cortex cerebelli) bedeckt.
31. Unter der Kleinhirnrinde liegt die weiße Substanz des Kleinhirns.
32. Die weiße Substanz des Kleinhirns zeigt im Schnitt das Bild eines verzweigten Baumes und wird deshalb Lebensbaum (Arbor vitae) genannt.
33. In der Tiefe des Kleinhirns liegen in die weiße Substanz eingebettete Kleinhirnkerne aus grauer Substanz.
34. Auch die Oberfläche des Großhirns wird von einer aus grauer Substanz bestehenden Rinde (Cortex cerebri) bedeckt.
35. Die Großhirnrinde folgt der Oberfläche der Hirnwindungen und Hirnfurchen.
36. Die Furchen und Windungen vergrößern die Oberfläche der Großhirnrinde erheblich.
37. Unter der Großhirnrinde befindet sich eine ausgedehnte weiße Substanz.
38. In der weißen Substanz des Großhirns verlaufen Assoziationsfasern, welche Bereiche derselben Hemisphäre miteinander verbinden.
39. Nervenfasern, welche die beiden Großhirnhemisphären verbinden, werden als Kommissurenfasern bezeichnet.
40. Projektionsfasern verbinden die Großhirnrinde mit tiefer liegenden Zentren, dem Hirnstamm und dem Rückenmark.
41. In der Tiefe des Großhirns liegen in die weiße Substanz eingebettete Inseln grauer Substanz, die Basalganglien.
42. Ein wichtiger Abschnitt der kompakten weißen Substanz zwischen den Basalganglien ist die innere Kapsel (Capsula interna).
43. Der Begriff Rinde bezeichnet eine zusammenhängende, an der Organoberfläche liegende graue Substanz, während ein Kern eine abgegrenzte, tief liegende Nervenzellgruppe darstellt.
44. Im peripheren Nervensystem bilden die Nervenzellkörper Ganglien (Ganglion/Ganglia) und die Axone Nerven, die Begriffe graue und weiße Substanz werden jedoch vor allem im Zentralnervensystem verwendet.
45. Die unterschiedliche Anordnung von grauer und weißer Substanz zeigt, wie im Nervensystem die örtliche Informationsverarbeitung mit der Weiterleitung über größere Entfernungen verbunden ist.