14.4 – A szinapszis és az ingerület átvitele – Synapse und Erregungsübertragung
1. Az idegrendszer csak akkor működhet, ha az idegsejtek jeleket tudnak átadni egymásnak. – Das Nervensystem kann nur arbeiten, wenn die Nervenzellen einander Signale übergeben können.
2. Azt a pontot, ahol egy idegsejt egy másik sejttel érintkezik és jelet ad át, szinapszisnak nevezzük. – Die Stelle, an der eine Nervenzelle mit einer anderen Zelle in Kontakt tritt und ein Signal überträgt, nennt man Synapse.
3. A célsejt lehet egy másik idegsejt, egy izomsejt vagy egy mirigysejt. – Die Zielzelle kann eine weitere Nervenzelle, eine Muskelzelle oder eine Drüsenzelle sein.
4. A szinapszisoknak két fő típusa van: a kémiai és az elektromos szinapszis. – Es gibt zwei Haupttypen von Synapsen: die chemische und die elektrische Synapse.
5. Az emberi idegrendszerben a kémiai szinapszis a leggyakoribb forma. – Im menschlichen Nervensystem ist die chemische Synapse die häufigste Form.
6. A kémiai szinapszisban a jelet egy vegyi anyag, az ingerületátvivő anyag viszi át. – In der chemischen Synapse wird das Signal durch einen chemischen Stoff, den Überträgerstoff, übertragen.
7. A kémiai szinapszis három részből áll: a preszinaptikus végződésből, a szinaptikus résből és a posztszinaptikus membránból. – Die chemische Synapse besteht aus drei Teilen: der präsynaptischen Endigung, dem synaptischen Spalt und der postsynaptischen Membran.
8. A preszinaptikus végződés rendszerint az axon megvastagodott, bunkószerű vége, az úgynevezett végbunkó. – Die präsynaptische Endigung ist meist das verdickte, knopfförmige Ende des Axons, das sogenannte Endknöpfchen.
9. A végződésben sok apró hólyagocska található, amelyek ingerületátvivő anyaggal vannak tele. – In der Endigung befinden sich viele kleine Bläschen, die mit Überträgerstoff gefüllt sind.
10. Számos mitokondrium is jelen van, mert az átvitel sok energiát igényel. – Auch zahlreiche Mitochondrien sind vorhanden, weil die Übertragung viel Energie benötigt.
11. A preszinaptikus membrán azon szakaszát, ahol a hólyagok kiürülnek, aktív zónának nevezzük. – Den Abschnitt der präsynaptischen Membran, an dem sich die Bläschen entleeren, nennt man aktive Zone.
12. A szinaptikus rés a két sejt közötti nagyon keskeny, néhány milliomod milliméteres hézag. – Der synaptische Spalt ist ein sehr schmaler Zwischenraum von wenigen Millionstel Millimetern zwischen den beiden Zellen.
13. Az ingerületátvivő anyagnak ezen a résen kell átjutnia. – Der Überträgerstoff muss diesen Spalt überqueren.
14. A posztszinaptikus membránon fehérjékből álló receptorok ülnek, amelyek megkötik az ingerületátvivő anyagot. – Auf der postsynaptischen Membran sitzen Rezeptoren aus Eiweiß, die den Überträgerstoff binden.
15. A posztszinaptikus membrán ezen a helyen gyakran megvastagodott. – Die postsynaptische Membran ist an dieser Stelle häufig verdickt.
16. Az, hogy a célsejt hogyan válaszol, elsősorban a receptorok fajtájától függ. – Wie die Zielzelle antwortet, hängt vor allem von der Art der Rezeptoren ab.
17. Az átvitel akkor indul el, amikor egy akciós potenciál megérkezik a preszinaptikus végződéshez. – Die Übertragung beginnt, wenn ein Aktionspotenzial an der präsynaptischen Endigung eintrifft.
18. A beérkező jel feszültségfüggő kalciumcsatornákat nyit meg a végződés membránjában. – Das eintreffende Signal öffnet spannungsabhängige Kalziumkanäle in der Membran der Endigung.
19. A nyitott csatornákon át kalciumionok áramlanak be a végződésbe. – Durch die geöffneten Kanäle strömen Kalziumionen in die Endigung ein.
20. A beáramló kalcium a hólyagok kiürülésének tulajdonképpeni kiváltó ingere. – Das einströmende Kalzium ist der eigentliche Auslöser für die Entleerung der Bläschen.
21. A kalcium hatására a hólyagok a preszinaptikus membránhoz tapadnak és összeolvadnak vele. – Unter der Wirkung des Kalziums lagern sich die Bläschen an die präsynaptische Membran an und verschmelzen mit ihr.
22. Az összeolvadás során az ingerületátvivő anyag a szinaptikus résbe ürül. – Bei der Verschmelzung wird der Überträgerstoff in den synaptischen Spalt entleert (Exozytose).
23. Az anyag a keskeny résen a másodperc töredéke alatt jut át. – Der Stoff gelangt in einem Bruchteil einer Sekunde durch den schmalen Spalt.
24. A túloldalon a hozzáillő receptoraihoz kötődik a posztszinaptikus membránon. – Auf der anderen Seite bindet er an seine passenden Rezeptoren auf der postsynaptischen Membran.
25. A kötődés ioncsatornákat nyit vagy zár, és így a célsejten úgynevezett posztszinaptikus potenciál alakul ki. – Die Bindung öffnet oder schließt Ionenkanäle, und so entsteht an der Zielzelle ein sogenanntes postsynaptisches Potenzial.
26. A kémiai szinapszis mindig csak egy irányba működik, mint egy szelep. – Die chemische Synapse arbeitet immer nur in eine Richtung, wie ein Ventil.
27. Mivel a vegyi lépések időt igényelnek, minden átvitelt rövid szinaptikus késés kísér. – Da die chemischen Schritte Zeit brauchen, wird jede Übertragung von einer kurzen synaptischen Verzögerung begleitet.
28. A szinapszis a célsejtre nézve lehet serkentő vagy gátló hatású. – Eine Synapse kann auf die Zielzelle erregend oder hemmend wirken.
29. A serkentő szinapszis közelebb viszi a célsejtet ahhoz, hogy maga is jelet indítson. – Die erregende Synapse bringt die Zielzelle näher an den Punkt, an dem sie selbst ein Signal auslöst.
30. A gátló szinapszis ezzel szemben csökkenti a jel kiváltásának esélyét. – Die hemmende Synapse verringert dagegen die Wahrscheinlichkeit, dass ein Signal ausgelöst wird.
31. Hogy egy szinapszis serkent vagy gátol, azt az ingerületátvivő anyag és a receptor együtt dönti el. – Ob eine Synapse erregt oder hemmt, entscheiden Überträgerstoff und Rezeptor gemeinsam.
32. Egyetlen idegsejt a dendritjein és a sejttestén több ezer szinapszist fogadhat. – Eine einzige Nervenzelle kann an ihren Dendriten und am Zellkörper mehrere tausend Synapsen empfangen.
33. A sejt az összes beérkező serkentő és gátló jelet összegzi, és eszerint dönt a válaszáról. – Die Zelle summiert alle eintreffenden erregenden und hemmenden Signale und entscheidet danach über ihre Antwort.
34. A szinapszisok helyük szerint is különböznek: az axon végződhet a dendriten, a sejttesten vagy egy másik axonon. – Synapsen unterscheiden sich auch nach ihrem Ort: Das Axon kann an einem Dendrit, am Zellkörper oder an einem anderen Axon enden.
35. Amikor egy axon egy izomsejten végződik, a kapcsolatot motoros véglemeznek nevezzük. – Wenn ein Axon an einer Muskelzelle endet, nennt man die Verbindung motorische Endplatte.
36. A motoros véglemezen az ingerületátvivő anyag mindig az acetil-kolin. – An der motorischen Endplatte ist der Überträgerstoff stets das Acetylcholin.
37. Az ingerületátvivő anyagokat kémiai felépítésük szerint több csoportba soroljuk. – Die Überträgerstoffe teilt man nach ihrem chemischen Aufbau in mehrere Gruppen ein.
38. Az acetil-kolin volt az elsőként felfedezett ingerületátvivő anyag. – Das Acetylcholin war der zuerst entdeckte Überträgerstoff.
39. A biogén aminok csoportjába tartozik a noradrenalin, a dopamin és a szerotonin. – Zur Gruppe der biogenen Amine gehören Noradrenalin, Dopamin und Serotonin.
40. A noradrenalin fontos szerepet játszik a szimpatikus idegrendszer működésében és az éberség fokozásában. – Das Noradrenalin spielt eine wichtige Rolle im sympathischen Nervensystem und bei der Steigerung der Wachheit.
41. A dopamin a mozgás szabályozásában és a jutalmazás érzésében vesz részt, hiányát a Parkinson-kórral hozzák összefüggésbe. – Das Dopamin ist an der Steuerung der Bewegung und am Belohnungsempfinden beteiligt, sein Mangel wird mit der Parkinson-Krankheit in Verbindung gebracht.
42. A szerotonin befolyásolja a hangulatot, az alvást és az étvágyat. – Das Serotonin beeinflusst Stimmung, Schlaf und Appetit.
43. Egy másik csoportot az aminosav természetű anyagok alkotnak: a glutamát, a gamma-amino-vajsav és a glicin. – Eine weitere Gruppe bilden die Aminosäuren: Glutamat, Gamma-Aminobuttersäure und Glyzin.
44. A glutamát a központi idegrendszer legfontosabb serkentő ingerületátvivő anyaga. – Das Glutamat ist der wichtigste erregende Überträgerstoff des zentralen Nervensystems.
45. A gamma-amino-vajsav, rövidítve GABA, az agy legfontosabb gátló anyaga. – Die Gamma-Aminobuttersäure, kurz GABA, ist der wichtigste hemmende Stoff des Gehirns.
46. A glicin főként a gerincvelőben fejt ki gátló hatást. – Das Glyzin wirkt vor allem im Rückenmark hemmend.
47. A neuropeptidek hosszabb molekulák, amelyek gyakran lassabban és tartósabban hatnak, ilyenek például az endorfinok. – Die Neuropeptide sind längere Moleküle, die oft langsamer und länger wirken, zu ihnen gehören etwa die Endorphine.
48. Különleges esetet jelent a nitrogén-monoxid, egy gáz, amelyet a sejt igény szerint állít elő. – Einen Sonderfall bildet das Stickstoffmonoxid (NO), ein Gas, das die Zelle nach Bedarf herstellt.
49. Ugyanaz az anyag az egyik receptoron serkentő, egy másikon pedig gátló választ válthat ki. – Derselbe Stoff kann am einen Rezeptor eine erregende, am anderen eine hemmende Antwort auslösen.
50. A hatás után az ingerületátvivő anyagot gyorsan el kell távolítani, hogy a jel rövid maradjon. – Nach seiner Wirkung muss der Überträgerstoff rasch entfernt werden, damit das Signal kurz bleibt.
51. Az egyik lehetőség az enzimes lebontás, például az acetil-kolint az acetil-kolin-észteráz hasítja szét. – Eine Möglichkeit ist der enzymatische Abbau, so wird das Acetylcholin von der Acetylcholinesterase gespalten.
52. A másik lehetőség a visszavétel, amikor szállítófehérjék az anyagot visszaszívják a preszinaptikus végződésbe. – Eine andere Möglichkeit ist die Wiederaufnahme, bei der Transportproteine den Stoff in die präsynaptische Endigung zurückholen.
53. Az elektromos szinapszisban réskapcsolatok kötik össze a sejteket, így az áram közvetlenül, mindkét irányban és rendkívül gyorsan haladhat át. – In der elektrischen Synapse verbinden gap junctions (Nexus) die Zellen, sodass der Strom unmittelbar, in beide Richtungen und außerordentlich schnell hindurchfließen kann.
54. A szinapszisok a gyakori használat során megerősödhetnek vagy elgyengülhetnek, és ez a tanulás és az emlékezés élettani alapja. – Synapsen können sich bei häufigem Gebrauch verstärken oder abschwächen, und dies ist die physiologische Grundlage von Lernen und Gedächtnis.
55. A szinapszis így az idegrendszer legfontosabb kapcsolópontja, ahol a jelek feldolgozása és továbbítása eldől. – Die Synapse ist damit der wichtigste Schaltpunkt des Nervensystems, an dem die Verarbeitung und Weiterleitung der Signale entschieden wird.
(aufklappen)magyar
1. Az idegrendszer csak akkor működhet, ha az idegsejtek jeleket tudnak átadni egymásnak.
2. Azt a pontot, ahol egy idegsejt egy másik sejttel érintkezik és jelet ad át, szinapszisnak nevezzük.
3. A célsejt lehet egy másik idegsejt, egy izomsejt vagy egy mirigysejt.
4. A szinapszisoknak két fő típusa van: a kémiai és az elektromos szinapszis.
5. Az emberi idegrendszerben a kémiai szinapszis a leggyakoribb forma.
6. A kémiai szinapszisban a jelet egy vegyi anyag, az ingerületátvivő anyag viszi át.
7. A kémiai szinapszis három részből áll: a preszinaptikus végződésből, a szinaptikus résből és a posztszinaptikus membránból.
8. A preszinaptikus végződés rendszerint az axon megvastagodott, bunkószerű vége, az úgynevezett végbunkó.
9. A végződésben sok apró hólyagocska található, amelyek ingerületátvivő anyaggal vannak tele.
10. Számos mitokondrium is jelen van, mert az átvitel sok energiát igényel.
11. A preszinaptikus membrán azon szakaszát, ahol a hólyagok kiürülnek, aktív zónának nevezzük.
12. A szinaptikus rés a két sejt közötti nagyon keskeny, néhány milliomod milliméteres hézag.
13. Az ingerületátvivő anyagnak ezen a résen kell átjutnia.
14. A posztszinaptikus membránon fehérjékből álló receptorok ülnek, amelyek megkötik az ingerületátvivő anyagot.
15. A posztszinaptikus membrán ezen a helyen gyakran megvastagodott.
16. Az, hogy a célsejt hogyan válaszol, elsősorban a receptorok fajtájától függ.
17. Az átvitel akkor indul el, amikor egy akciós potenciál megérkezik a preszinaptikus végződéshez.
18. A beérkező jel feszültségfüggő kalciumcsatornákat nyit meg a végződés membránjában.
19. A nyitott csatornákon át kalciumionok áramlanak be a végződésbe.
20. A beáramló kalcium a hólyagok kiürülésének tulajdonképpeni kiváltó ingere.
21. A kalcium hatására a hólyagok a preszinaptikus membránhoz tapadnak és összeolvadnak vele.
22. Az összeolvadás során az ingerületátvivő anyag a szinaptikus résbe ürül.
23. Az anyag a keskeny résen a másodperc töredéke alatt jut át.
24. A túloldalon a hozzáillő receptoraihoz kötődik a posztszinaptikus membránon.
25. A kötődés ioncsatornákat nyit vagy zár, és így a célsejten úgynevezett posztszinaptikus potenciál alakul ki.
26. A kémiai szinapszis mindig csak egy irányba működik, mint egy szelep.
27. Mivel a vegyi lépések időt igényelnek, minden átvitelt rövid szinaptikus késés kísér.
28. A szinapszis a célsejtre nézve lehet serkentő vagy gátló hatású.
29. A serkentő szinapszis közelebb viszi a célsejtet ahhoz, hogy maga is jelet indítson.
30. A gátló szinapszis ezzel szemben csökkenti a jel kiváltásának esélyét.
31. Hogy egy szinapszis serkent vagy gátol, azt az ingerületátvivő anyag és a receptor együtt dönti el.
32. Egyetlen idegsejt a dendritjein és a sejttestén több ezer szinapszist fogadhat.
33. A sejt az összes beérkező serkentő és gátló jelet összegzi, és eszerint dönt a válaszáról.
34. A szinapszisok helyük szerint is különböznek: az axon végződhet a dendriten, a sejttesten vagy egy másik axonon.
35. Amikor egy axon egy izomsejten végződik, a kapcsolatot motoros véglemeznek nevezzük.
36. A motoros véglemezen az ingerületátvivő anyag mindig az acetil-kolin.
37. Az ingerületátvivő anyagokat kémiai felépítésük szerint több csoportba soroljuk.
38. Az acetil-kolin volt az elsőként felfedezett ingerületátvivő anyag.
39. A biogén aminok csoportjába tartozik a noradrenalin, a dopamin és a szerotonin.
40. A noradrenalin fontos szerepet játszik a szimpatikus idegrendszer működésében és az éberség fokozásában.
41. A dopamin a mozgás szabályozásában és a jutalmazás érzésében vesz részt, hiányát a Parkinson-kórral hozzák összefüggésbe.
42. A szerotonin befolyásolja a hangulatot, az alvást és az étvágyat.
43. Egy másik csoportot az aminosav természetű anyagok alkotnak: a glutamát, a gamma-amino-vajsav és a glicin.
44. A glutamát a központi idegrendszer legfontosabb serkentő ingerületátvivő anyaga.
45. A gamma-amino-vajsav, rövidítve GABA, az agy legfontosabb gátló anyaga.
46. A glicin főként a gerincvelőben fejt ki gátló hatást.
47. A neuropeptidek hosszabb molekulák, amelyek gyakran lassabban és tartósabban hatnak, ilyenek például az endorfinok.
48. Különleges esetet jelent a nitrogén-monoxid, egy gáz, amelyet a sejt igény szerint állít elő.
49. Ugyanaz az anyag az egyik receptoron serkentő, egy másikon pedig gátló választ válthat ki.
50. A hatás után az ingerületátvivő anyagot gyorsan el kell távolítani, hogy a jel rövid maradjon.
51. Az egyik lehetőség az enzimes lebontás, például az acetil-kolint az acetil-kolin-észteráz hasítja szét.
52. A másik lehetőség a visszavétel, amikor szállítófehérjék az anyagot visszaszívják a preszinaptikus végződésbe.
53. Az elektromos szinapszisban réskapcsolatok kötik össze a sejteket, így az áram közvetlenül, mindkét irányban és rendkívül gyorsan haladhat át.
54. A szinapszisok a gyakori használat során megerősödhetnek vagy elgyengülhetnek, és ez a tanulás és az emlékezés élettani alapja.
55. A szinapszis így az idegrendszer legfontosabb kapcsolópontja, ahol a jelek feldolgozása és továbbítása eldől.
(aufklappen)német
1. Das Nervensystem kann nur arbeiten, wenn die Nervenzellen einander Signale übergeben können.
2. Die Stelle, an der eine Nervenzelle mit einer anderen Zelle in Kontakt tritt und ein Signal überträgt, nennt man Synapse.
3. Die Zielzelle kann eine weitere Nervenzelle, eine Muskelzelle oder eine Drüsenzelle sein.
4. Es gibt zwei Haupttypen von Synapsen: die chemische und die elektrische Synapse.
5. Im menschlichen Nervensystem ist die chemische Synapse die häufigste Form.
6. In der chemischen Synapse wird das Signal durch einen chemischen Stoff, den Überträgerstoff, übertragen.
7. Die chemische Synapse besteht aus drei Teilen: der präsynaptischen Endigung, dem synaptischen Spalt und der postsynaptischen Membran.
8. Die präsynaptische Endigung ist meist das verdickte, knopfförmige Ende des Axons, das sogenannte Endknöpfchen.
9. In der Endigung befinden sich viele kleine Bläschen, die mit Überträgerstoff gefüllt sind.
10. Auch zahlreiche Mitochondrien sind vorhanden, weil die Übertragung viel Energie benötigt.
11. Den Abschnitt der präsynaptischen Membran, an dem sich die Bläschen entleeren, nennt man aktive Zone.
12. Der synaptische Spalt ist ein sehr schmaler Zwischenraum von wenigen Millionstel Millimetern zwischen den beiden Zellen.
13. Der Überträgerstoff muss diesen Spalt überqueren.
14. Auf der postsynaptischen Membran sitzen Rezeptoren aus Eiweiß, die den Überträgerstoff binden.
15. Die postsynaptische Membran ist an dieser Stelle häufig verdickt.
16. Wie die Zielzelle antwortet, hängt vor allem von der Art der Rezeptoren ab.
17. Die Übertragung beginnt, wenn ein Aktionspotenzial an der präsynaptischen Endigung eintrifft.
18. Das eintreffende Signal öffnet spannungsabhängige Kalziumkanäle in der Membran der Endigung.
19. Durch die geöffneten Kanäle strömen Kalziumionen in die Endigung ein.
20. Das einströmende Kalzium ist der eigentliche Auslöser für die Entleerung der Bläschen.
21. Unter der Wirkung des Kalziums lagern sich die Bläschen an die präsynaptische Membran an und verschmelzen mit ihr.
22. Bei der Verschmelzung wird der Überträgerstoff in den synaptischen Spalt entleert (Exozytose).
23. Der Stoff gelangt in einem Bruchteil einer Sekunde durch den schmalen Spalt.
24. Auf der anderen Seite bindet er an seine passenden Rezeptoren auf der postsynaptischen Membran.
25. Die Bindung öffnet oder schließt Ionenkanäle, und so entsteht an der Zielzelle ein sogenanntes postsynaptisches Potenzial.
26. Die chemische Synapse arbeitet immer nur in eine Richtung, wie ein Ventil.
27. Da die chemischen Schritte Zeit brauchen, wird jede Übertragung von einer kurzen synaptischen Verzögerung begleitet.
28. Eine Synapse kann auf die Zielzelle erregend oder hemmend wirken.
29. Die erregende Synapse bringt die Zielzelle näher an den Punkt, an dem sie selbst ein Signal auslöst.
30. Die hemmende Synapse verringert dagegen die Wahrscheinlichkeit, dass ein Signal ausgelöst wird.
31. Ob eine Synapse erregt oder hemmt, entscheiden Überträgerstoff und Rezeptor gemeinsam.
32. Eine einzige Nervenzelle kann an ihren Dendriten und am Zellkörper mehrere tausend Synapsen empfangen.
33. Die Zelle summiert alle eintreffenden erregenden und hemmenden Signale und entscheidet danach über ihre Antwort.
34. Synapsen unterscheiden sich auch nach ihrem Ort: Das Axon kann an einem Dendrit, am Zellkörper oder an einem anderen Axon enden.
35. Wenn ein Axon an einer Muskelzelle endet, nennt man die Verbindung motorische Endplatte.
36. An der motorischen Endplatte ist der Überträgerstoff stets das Acetylcholin.
37. Die Überträgerstoffe teilt man nach ihrem chemischen Aufbau in mehrere Gruppen ein.
38. Das Acetylcholin war der zuerst entdeckte Überträgerstoff.
39. Zur Gruppe der biogenen Amine gehören Noradrenalin, Dopamin und Serotonin.
40. Das Noradrenalin spielt eine wichtige Rolle im sympathischen Nervensystem und bei der Steigerung der Wachheit.
41. Das Dopamin ist an der Steuerung der Bewegung und am Belohnungsempfinden beteiligt, sein Mangel wird mit der Parkinson-Krankheit in Verbindung gebracht.
42. Das Serotonin beeinflusst Stimmung, Schlaf und Appetit.
43. Eine weitere Gruppe bilden die Aminosäuren: Glutamat, Gamma-Aminobuttersäure und Glyzin.
44. Das Glutamat ist der wichtigste erregende Überträgerstoff des zentralen Nervensystems.
45. Die Gamma-Aminobuttersäure, kurz GABA, ist der wichtigste hemmende Stoff des Gehirns.
46. Das Glyzin wirkt vor allem im Rückenmark hemmend.
47. Die Neuropeptide sind längere Moleküle, die oft langsamer und länger wirken, zu ihnen gehören etwa die Endorphine.
48. Einen Sonderfall bildet das Stickstoffmonoxid (NO), ein Gas, das die Zelle nach Bedarf herstellt.
49. Derselbe Stoff kann am einen Rezeptor eine erregende, am anderen eine hemmende Antwort auslösen.
50. Nach seiner Wirkung muss der Überträgerstoff rasch entfernt werden, damit das Signal kurz bleibt.
51. Eine Möglichkeit ist der enzymatische Abbau, so wird das Acetylcholin von der Acetylcholinesterase gespalten.
52. Eine andere Möglichkeit ist die Wiederaufnahme, bei der Transportproteine den Stoff in die präsynaptische Endigung zurückholen.
53. In der elektrischen Synapse verbinden gap junctions (Nexus) die Zellen, sodass der Strom unmittelbar, in beide Richtungen und außerordentlich schnell hindurchfließen kann.
54. Synapsen können sich bei häufigem Gebrauch verstärken oder abschwächen, und dies ist die physiologische Grundlage von Lernen und Gedächtnis.
55. Die Synapse ist damit der wichtigste Schaltpunkt des Nervensystems, an dem die Verarbeitung und Weiterleitung der Signale entschieden wird.