6.7 – Móricz Zsigmond – Zsigmond Móricz
1. Móricz Zsigmond a XX. századi magyar próza legnagyobb realistája. – Zsigmond Móricz ist der größte Realist der ungarischen Prosa des 20. Jahrhunderts.
2. Ő a magyar parasztság és a vidéki élet nagy ábrázolója. – Er ist der große Schilderer des ungarischen Bauerntums und des ländlichen Lebens.
3. Prózája erőteljes, valósághű és mélyen emberi. – Seine Prosa ist kraftvoll, wirklichkeitstreu und zutiefst menschlich.
4. A Nyugat legjelentősebb elbeszélő és regényírója volt. – Er war der bedeutendste Erzähler und Romancier der Nyugat.
5. E fejezet Móricz életét és fő műveit mutatja be. – Dieses Kapitel stellt Móricz‘ Leben und seine Hauptwerke dar.
6. Móricz Zsigmond 1879-ben született a szatmári Tiszacsécsén. – Zsigmond Móricz wurde 1879 in Tiszacsécse im Komitat Szatmár geboren.
7. Paraszti, református családból származott. – Er stammte aus einer bäuerlichen, reformierten Familie.
8. Édesapja vállalkozó szellemű, dolgos paraszt volt. – Sein Vater war ein unternehmungslustiger, arbeitsamer Bauer.
9. Édesanyja papi családból, művelt környezetből jött. – Seine Mutter kam aus einer Pfarrersfamilie, aus gebildetem Umfeld.
10. E kettős örökség egész életét és művészetét meghatározta. – Dieses doppelte Erbe bestimmte sein ganzes Leben und seine Kunst.
11. A falusi világot gyermekként belülről ismerte meg. – Die dörfliche Welt lernte er als Kind von innen kennen.
12. Debrecenben, a református kollégiumban tanult. – In Debrecen studierte er am reformierten Kollegium.
13. Teológiát és jogot is hallgatott, de egyiket sem fejezte be. – Er hörte Theologie und Jura, schloss aber keines von beiden ab.
14. Végül az újságírás és az irodalom felé fordult. – Schließlich wandte er sich dem Journalismus und der Literatur zu.
15. Éveken át népköltészetet és népi hagyományokat gyűjtött. – Jahrelang sammelte er Volksdichtung und volkstümliche Überlieferungen.
16. E gyűjtőmunka mély néprajzi tudást adott neki. – Diese Sammelarbeit gab ihm ein tiefes volkskundliches Wissen.
17. Az igazi áttörést 1908-ban a Hét krajcár hozta meg. – Den wirklichen Durchbruch brachte 1908 die Novelle Hét krajcár.
18. E novellát a Nyugat közölte, és nagy feltűnést keltett. – Diese Novelle veröffentlichte die Nyugat, und sie erregte großes Aufsehen.
19. Móricz egy csapásra a fiatal irodalom élére került. – Móricz gelangte mit einem Schlag an die Spitze der jungen Literatur.
20. Ettől kezdve rendkívül termékenyen alkotott. – Von da an schuf er außerordentlich fruchtbar.
21. Egymás után írta nagy regényeit és novelláit. – Nacheinander schrieb er seine großen Romane und Novellen.
22. A Sárarany a paraszti szenvedély erőteljes regénye. – Sárarany (Goldkot) ist ein kraftvoller Roman der bäuerlichen Leidenschaft.
23. Móricz a magyar falu igaz, kemény világát mutatta meg. – Móricz zeigte die echte, harte Welt des ungarischen Dorfes.
24. A dzsentri hanyatlását is élesen bírálta műveiben. – Auch den Niedergang des Gentry kritisierte er scharf in seinen Werken.
25. Az Úri muri és a Rokonok a középosztály világát leplezi le. – Úri muri (Herrenjux) und Rokonok (Die Verwandten) entlarven die Welt der Mittelschicht.
26. Móricz nagy történelmi regényt is írt Erdélyről. – Móricz schrieb auch einen großen historischen Roman über Siebenbürgen.
27. Az Erdély-trilógia a fejedelemség korát idézi fel. – Die Erdély-Trilogie beschwört die Zeit des Fürstentums.
28. Móricz 1929-től Babitscsal együtt szerkesztette a Nyugatot. – Móricz redigierte ab 1929 zusammen mit Babits die Nyugat.
29. Magánélete tele volt küzdelemmel és fájdalommal. – Sein Privatleben war voll von Kampf und Schmerz.
30. Első felesége, Janka, önként vetett véget életének. – Seine erste Frau, Janka, setzte ihrem Leben freiwillig ein Ende.
31. E tragédia mélyen és tartósan megrázta. – Diese Tragödie erschütterte ihn tief und dauerhaft.
32. Később újranősült, és tovább dolgozott fáradhatatlanul. – Später heiratete er erneut und arbeitete unermüdlich weiter.
33. Kései éveiben a legszegényebbek élete felé fordult. – In seinen späten Jahren wandte er sich dem Leben der Ärmsten zu.
34. Az Árvácska egy árva kislány megrázó regénye. – Árvácska (Das Waisenmädchen) ist ein erschütternder Roman über ein Waisenmädchen.
35. A boldog ember egy szegényparaszt életét meséli el. – A boldog ember (Der glückliche Mensch) erzählt das Leben eines armen Bauern.
36. Móricz mindvégig a nép igazságának szószólója maradt. – Móricz blieb bis zuletzt der Fürsprecher der Wahrheit des Volkes.
37. A társadalmi igazságtalanságot bátran bírálta. – Die gesellschaftliche Ungerechtigkeit kritisierte er mutig.
38. Móricz Zsigmond 1942-ben halt meg Budapesten. – Zsigmond Móricz starb 1942 in Budapest.
39. Halálával a magyar próza egyik óriása távozott. – Mit seinem Tod schied einer der Giganten der ungarischen Prosa dahin.
40. Életműve a magyar nép sorsának nagy krónikája. – Sein Lebenswerk ist die große Chronik des Schicksals des ungarischen Volkes.
41. Móricz a magyar novella egyik legnagyobb mestere. – Móricz ist einer der größten Meister der ungarischen Novelle.
42. Rövid elbeszéléseiben egész sorsokat és világokat sűrít. – In seinen kurzen Erzählungen verdichtet er ganze Schicksale und Welten.
43. A Hét krajcár volt az első nagy, korszakos novellája. – Hét krajcár (Sieben Kreuzer) war seine erste große, epochemachende Novelle.
44. A történet egy szegény anya és kisfia napját mondja el. – Die Geschichte erzählt einen Tag einer armen Mutter und ihres kleinen Sohnes.
45. Az asszony mosni szeretne, de nincs pénze szappanra. – Die Frau möchte Wäsche waschen, hat aber kein Geld für Seife.
46. Anya és gyermeke együtt keresi a hét krajcárt a házban. – Mutter und Kind suchen zusammen die sieben Kreuzer im Haus.
47. A keresést nevetés, játék és reménykedés kíséri. – Das Suchen begleiten Lachen, Spiel und Hoffen.
48. A szegénységet Móricz mégis kacagásba oltva ábrázolja. – Die Armut schildert Móricz dennoch in Lachen getaucht.
49. A hetedik krajcárt egy koldustól kapják meg. – Den siebten Kreuzer erhalten sie von einem Bettler.
50. A történet végén az anya nevetése köhögésbe, vérbe fúl. – Am Ende der Geschichte erstickt das Lachen der Mutter in Husten, in Blut.
51. A derű és a tragédia így egyetlen pillanatban egyesül. – Die Heiterkeit und die Tragödie vereinen sich so in einem einzigen Augenblick.
52. A novella a szegénység és az emberi méltóság remeke. – Die Novelle ist ein Meisterwerk der Armut und der menschlichen Würde.
53. Móricz megmutatta, hogy a nyomor is lehet költészet tárgya. – Móricz zeigte, dass auch das Elend Gegenstand der Dichtung sein kann.
54. A Hét krajcár a magyar novella egyik csúcsa maradt. – Hét krajcár blieb einer der Gipfel der ungarischen Novelle.
55. Móricz kései novellái közül a Barbárok a leghíresebb. – Von Móricz‘ späten Novellen ist Barbárok (Die Barbaren) die berühmteste.
56. A mű 1932-ben jelent meg, és új utat mutatott. – Das Werk erschien 1932 und wies einen neuen Weg.
57. A történet a pásztorok kegyetlen, zárt világában játszódik. – Die Geschichte spielt in der grausamen, verschlossenen Welt der Hirten.
58. Egy juhászt a nyájáért és a pénzéért meggyilkolnak. – Ein Schafhirte wird um seiner Herde und seines Geldes willen ermordet.
59. A gyilkos pásztorok érzelem nélkül, hidegen ölnek. – Die mordenden Hirten töten ohne Gefühl, kalt.
60. A meggyilkolt juhász felesége évekig keresi az igazságot. – Die Frau des ermordeten Hirten sucht jahrelang die Wahrheit.
61. Végül nyomra bukkan, és leleplezi a gyilkost. – Schließlich findet sie eine Spur und entlarvt den Mörder.
62. A novella nyelve tömör, tárgyilagos és balladaszerű. – Die Sprache der Novelle ist dicht, sachlich und balladenhaft.
63. Móricz itt szinte teljesen kihagyja a magyarázatot. – Móricz lässt hier die Erklärung fast völlig weg.
64. A puszta tények, tettek és szavak beszélnek helyette. – Die bloßen Tatsachen, Taten und Worte sprechen an seiner Stelle.
65. E tárgyilagosság a borzalmat még nyomasztóbbá teszi. – Diese Sachlichkeit macht das Grauen noch bedrückender.
66. A Barbárok az emberi kegyetlenség hideg, pontos rajza. – Barbárok ist ein kaltes, präzises Bild der menschlichen Grausamkeit.
67. A novella a magyar naturalizmus egyik remeke. – Die Novelle ist ein Meisterwerk des ungarischen Naturalismus.
68. Móricz elbeszélő ereje itt a legpuritánabb formában ragyog. – Móricz‘ erzählerische Kraft leuchtet hier in der puritanischsten Form.
69. E két novella Móricz művészetének két arcát mutatja. – Diese beiden Novellen zeigen die zwei Gesichter von Móricz‘ Kunst.
70. A Hét krajcár a részvét, a Barbárok a rideg valóság műve. – Hét krajcár ist ein Werk des Mitleids, Barbárok eines der schroffen Wirklichkeit.
71. Móricz mindkét hangon a magyar élet mélyét szólaltatja meg. – Móricz bringt in beiden Tönen die Tiefe des ungarischen Lebens zum Klingen.
72. Novellái a magyar rövidpróza örök gyöngyszemei. – Seine Novellen sind ewige Perlen der ungarischen Kurzprosa.
73. Móricz egyik legszeretettebb regénye a Légy jó mindhalálig. – Einer von Móricz‘ beliebtesten Romanen ist Légy jó mindhalálig (Sei gut bis in den Tod).
74. A mű 1920-ban jelent meg. – Das Werk erschien 1920.
75. A regény a debreceni református kollégiumban játszódik. – Der Roman spielt im reformierten Kollegium von Debrecen.
76. Főhőse egy kisdiák, Nyilas Misi. – Sein Held ist ein kleiner Schüler, Misi Nyilas.
77. Misi szegény, tehetséges, tiszta lelkű falusi gyerek. – Misi ist ein armes, begabtes, reines Landkind.
78. A nagyvárosi iskolában idegennek és magányosnak érzi magát. – In der großstädtischen Schule fühlt er sich fremd und einsam.
79. Móricz saját gyermekkori élményeiből merített a regényhez. – Móricz schöpfte für den Roman aus eigenen Kindheitserlebnissen.
80. Misi mindenben becsületesen és jól akar cselekedni. – Misi will in allem ehrlich und gut handeln.
81. A felnőttek világa azonban tele van igazságtalansággal. – Die Welt der Erwachsenen ist jedoch voller Ungerechtigkeit.
82. A fiú egy sorsjegy körüli ügybe keveredik. – Der Junge gerät in eine Angelegenheit um ein Lotterielos.
83. Egy vak öregúrnak segít, és baj éri emiatt. – Er hilft einem blinden alten Herrn und gerät dadurch in Schwierigkeiten.
84. A sorsjegy eltűnik, és Misit igazságtalanul gyanúsítják. – Das Los verschwindet, und Misi wird ungerecht verdächtigt.
85. A gyereket megalázzák, pedig semmiben sem vétkes. – Das Kind wird gedemütigt, obwohl es an nichts schuld ist.
86. Misi fájdalmasan tapasztalja a felnőttek kicsinyességét. – Misi erfährt schmerzlich die Kleinlichkeit der Erwachsenen.
87. A regény a gyermeki tisztaság és a felnőttvilág ütközése. – Der Roman ist der Zusammenstoß der kindlichen Reinheit und der Erwachsenenwelt.
88. Misi mélységesen csalódik az iskola rideg rendjében. – Misi wird zutiefst enttäuscht von der schroffen Ordnung der Schule.
89. A megaláztatások ellenére megőrzi tisztességét. – Trotz der Demütigungen bewahrt er seine Rechtschaffenheit.
90. A regény címe a fiú erkölcsi fogadalmát idézi. – Der Titel des Romans beschwört das moralische Gelöbnis des Jungen.
91. Misi elhatározza, hogy mindhalálig jó marad. – Misi beschließt, bis in den Tod gut zu bleiben.
92. E fogadalom a mű mély erkölcsi üzenete. – Dieses Gelöbnis ist die tiefe moralische Botschaft des Werkes.
93. A regény végén Misi kimondja: nem akar többé diák lenni. – Am Ende des Romans sagt Misi: er will kein Schüler mehr sein.
94. Egy jobb, igazabb, emberibb világról álmodik. – Er träumt von einer besseren, wahrhaftigeren, menschlicheren Welt.
95. Móricz a gyermeki lélek mélységeit rendkívüli hűséggel festi. – Móricz malt die Tiefen der kindlichen Seele mit außerordentlicher Treue.
96. A regény egyszerre megható, igaz és felkavaró. – Der Roman ist zugleich rührend, wahr und aufwühlend.
97. A mű a felnőtté válás fájdalmas tapasztalatáról szól. – Das Werk handelt von der schmerzlichen Erfahrung des Erwachsenwerdens.
98. A gyermeki igazságérzet szembesül a világ hamisságával. – Der kindliche Gerechtigkeitssinn wird mit der Falschheit der Welt konfrontiert.
99. Móricz mégsem hagyja el a reményt és az emberséget. – Móricz gibt dennoch die Hoffnung und die Menschlichkeit nicht auf.
100. Nyilas Misi alakja a tiszta lélek örök jelképe. – Die Gestalt von Misi Nyilas ist ein ewiges Sinnbild der reinen Seele.
101. A Légy jó mindhalálig nemzedékek kedves olvasmánya. – Légy jó mindhalálig ist die liebe Lektüre von Generationen.
102. A magyar iskolák egyik legfontosabb ifjúsági regénye. – Es ist einer der wichtigsten Jugendromane der ungarischen Schulen.
103. A regény a jóság és a becsület megrendítő himnusza. – Der Roman ist eine ergreifende Hymne der Güte und der Ehrenhaftigkeit.
104. Móricz itt gyermekregényben mond nagy emberi igazságot. – Móricz sagt hier in einem Kinderroman eine große menschliche Wahrheit.
105. A mű a magyar próza egyik legmelegebb, legszebb alkotása. – Das Werk ist eine der wärmsten, schönsten Schöpfungen der ungarischen Prosa.
106. Misi sorsa a mai olvasót is mélyen megérinti. – Misis Schicksal berührt auch den heutigen Leser tief.
107. A Légy jó mindhalálig az erkölcsi tisztaság örök példája. – Légy jó mindhalálig ist ein ewiges Beispiel der moralischen Reinheit.
108. Móricz művészetének alapja a realizmus és a naturalizmus. – Die Grundlage von Móricz‘ Kunst sind der Realismus und der Naturalismus.
109. A realizmus a valóság hű, pontos ábrázolására törekszik. – Der Realismus strebt nach der treuen, genauen Darstellung der Wirklichkeit.
110. Móricz a magyar életet szépítés nélkül mutatta be. – Móricz stellte das ungarische Leben ohne Beschönigung dar.
111. Szakított a falu régi, idilli, romantikus képével. – Er brach mit dem alten, idyllischen, romantischen Bild des Dorfes.
112. A parasztság valódi, kemény sorsát tárta az olvasó elé. – Das echte, harte Schicksal des Bauerntums legte er dem Leser vor.
113. A naturalizmus a nyomort és az ösztönöket is vállalja. – Der Naturalismus nimmt auch das Elend und die Triebe an.
114. Móricz nem riadt vissza a durvaság és a szenvedély rajzától. – Móricz schreckte nicht vor der Schilderung der Roheit und der Leidenschaft zurück.
115. Hősei erős, ösztönös, élni akaró emberek. – Seine Helden sind starke, triebhafte, lebenshungrige Menschen.
116. A szegénység, az éhség és a vágy nyíltan megjelenik nála. – Die Armut, der Hunger und das Begehren erscheinen offen bei ihm.
117. Móricz a társadalmi valóságot is élesen bírálta. – Móricz kritisierte auch scharf die gesellschaftliche Wirklichkeit.
118. Regényeiben a szegények és a hatalmasok világa ütközik. – In seinen Romanen prallen die Welt der Armen und der Mächtigen aufeinander.
119. A dzsentri léha, hanyatló világát könyörtelenül leleplezte. – Die müßige, verfallende Welt des Gentry entlarvte er erbarmungslos.
120. Móricz nyelve erőteljes, ízes és a néphez közeli. – Móricz‘ Sprache ist kraftvoll, herzhaft und dem Volk nahe.
121. A tájszavakat és a népi beszédet is beleszőtte műveibe. – Auch die Mundartwörter und die volkstümliche Rede webte er in seine Werke ein.
122. Ábrázolása mégsem puszta másolat, hanem művészi teremtés. – Seine Darstellung ist dennoch keine bloße Kopie, sondern künstlerische Schöpfung.
123. A valóság mögött mindig az emberi lélek mélye érdekelte. – Hinter der Wirklichkeit interessierte ihn stets die Tiefe der menschlichen Seele.
124. Móricz a részvét és a bírálat íróművésze volt. – Móricz war der Erzählkünstler des Mitleids und der Kritik.
125. Realizmusát mély humánum és társadalmi felelősség hatja át. – Seinen Realismus durchdringen tiefe Menschlichkeit und gesellschaftliche Verantwortung.
126. Móricz a magyar valóság hű, mégis művészi tükrét adta. – Móricz gab einen treuen, dennoch künstlerischen Spiegel der ungarischen Wirklichkeit.
127. Prózája a magyar realista elbeszélés csúcsteljesítménye. – Seine Prosa ist die Spitzenleistung der ungarischen realistischen Erzählung.
128. Móricz megújította a magyar regény és novella nyelvét. – Móricz erneuerte die Sprache des ungarischen Romans und der Novelle.
129. Hatása a későbbi népi írókra is mélyen kihatott. – Sein Einfluss wirkte auch auf die späteren volkstümlichen Schriftsteller tief.
130. Móricz a magyar nép nagy, hű krónikása maradt. – Móricz blieb der große, treue Chronist des ungarischen Volkes.
131. Realizmusa a valóság és az emberség egységét teremtette meg. – Sein Realismus schuf die Einheit von Wirklichkeit und Menschlichkeit.
132. Móricz életműve a magyar próza egyik legnagyobb teljesítménye. – Móricz‘ Lebenswerk ist eine der größten Leistungen der ungarischen Prosa.
133. Móricz Zsigmond a magyar élet teljességét emelte az irodalomba. – Zsigmond Móricz erhob die Fülle des ungarischen Lebens in die Literatur.
134. A falu, a szegénység és a szenvedély nála örök témák. – Das Dorf, die Armut und die Leidenschaft sind bei ihm ewige Themen.
135. Prózája ma is eleven, igaz és megrendítő. – Seine Prosa ist auch heute lebendig, wahr und ergreifend.
136. Móricz a magyar próza el nem múló nagysága. – Móricz ist eine unvergängliche Größe der ungarischen Prosa.
137. A Nyugat prózája azonban más hangokat is megszólaltatott. – Die Prosa der Nyugat brachte jedoch auch andere Töne zum Klingen.
138. Móricz kemény realizmusa mellett állt egy álmodozó mester is. – Neben Móricz‘ hartem Realismus stand auch ein träumerischer Meister.
139. Krúdy Gyula a nosztalgia és az álom prózaírója. – Gyula Krúdy ist der Prosaautor der Nostalgie und des Traums.
140. Míg Móricz a valóságot, Krúdy a hangulatot festi. – Während Móricz die Wirklichkeit malt, malt Krúdy die Stimmung.
141. Krúdy világa lágy, ködös és emlékekbe merülő. – Krúdys Welt ist weich, nebelhaft und in Erinnerungen versunken.
142. Prózája zenei, lebegő és álomszerű. – Seine Prosa ist musikalisch, schwebend und traumhaft.
143. Krúdy a múló idő és a régi világ költője. – Krúdy ist der Dichter der vergehenden Zeit und der alten Welt.
144. Hőse, Szindbád, az emlékezés örök vándora. – Sein Held, Szindbád, ist der ewige Wanderer der Erinnerung.
145. Móricz erőteljes világa után most az ő álomvilágába lépünk. – Nach Móricz‘ kraftvoller Welt treten wir nun in seine Traumwelt.
146. Krúdy prózája a magyar irodalom különös, egyedi csodája. – Krúdys Prosa ist ein eigentümliches, einzigartiges Wunder der ungarischen Literatur.
147. Nyelvének varázsa máig utánozhatatlan. – Der Zauber seiner Sprache ist bis heute unnachahmlich.
148. A valóság és az álom nála finoman egybefolyik. – Die Wirklichkeit und der Traum verschmelzen bei ihm fein.
149. Móricz után most Krúdy Gyula világát mutatjuk be. – Nach Móricz stellen wir nun die Welt von Gyula Krúdy dar.
150. Az ő prózájában az idő és az emlékezet költészetté válik. – In seiner Prosa werden die Zeit und die Erinnerung zur Dichtung.
(aufklappen)magyar
1. Móricz Zsigmond a XX. századi magyar próza legnagyobb realistája.
2. Ő a magyar parasztság és a vidéki élet nagy ábrázolója.
3. Prózája erőteljes, valósághű és mélyen emberi.
4. A Nyugat legjelentősebb elbeszélő és regényírója volt.
5. E fejezet Móricz életét és fő műveit mutatja be.
6. Móricz Zsigmond 1879-ben született a szatmári Tiszacsécsén.
7. Paraszti, református családból származott.
8. Édesapja vállalkozó szellemű, dolgos paraszt volt.
9. Édesanyja papi családból, művelt környezetből jött.
10. E kettős örökség egész életét és művészetét meghatározta.
11. A falusi világot gyermekként belülről ismerte meg.
12. Debrecenben, a református kollégiumban tanult.
13. Teológiát és jogot is hallgatott, de egyiket sem fejezte be.
14. Végül az újságírás és az irodalom felé fordult.
15. Éveken át népköltészetet és népi hagyományokat gyűjtött.
16. E gyűjtőmunka mély néprajzi tudást adott neki.
17. Az igazi áttörést 1908-ban a Hét krajcár hozta meg.
18. E novellát a Nyugat közölte, és nagy feltűnést keltett.
19. Móricz egy csapásra a fiatal irodalom élére került.
20. Ettől kezdve rendkívül termékenyen alkotott.
21. Egymás után írta nagy regényeit és novelláit.
22. A Sárarany a paraszti szenvedély erőteljes regénye.
23. Móricz a magyar falu igaz, kemény világát mutatta meg.
24. A dzsentri hanyatlását is élesen bírálta műveiben.
25. Az Úri muri és a Rokonok a középosztály világát leplezi le.
26. Móricz nagy történelmi regényt is írt Erdélyről.
27. Az Erdély-trilógia a fejedelemség korát idézi fel.
28. Móricz 1929-től Babitscsal együtt szerkesztette a Nyugatot.
29. Magánélete tele volt küzdelemmel és fájdalommal.
30. Első felesége, Janka, önként vetett véget életének.
31. E tragédia mélyen és tartósan megrázta.
32. Később újranősült, és tovább dolgozott fáradhatatlanul.
33. Kései éveiben a legszegényebbek élete felé fordult.
34. Az Árvácska egy árva kislány megrázó regénye.
35. A boldog ember egy szegényparaszt életét meséli el.
36. Móricz mindvégig a nép igazságának szószólója maradt.
37. A társadalmi igazságtalanságot bátran bírálta.
38. Móricz Zsigmond 1942-ben halt meg Budapesten.
39. Halálával a magyar próza egyik óriása távozott.
40. Életműve a magyar nép sorsának nagy krónikája.
41. Móricz a magyar novella egyik legnagyobb mestere.
42. Rövid elbeszéléseiben egész sorsokat és világokat sűrít.
43. A Hét krajcár volt az első nagy, korszakos novellája.
44. A történet egy szegény anya és kisfia napját mondja el.
45. Az asszony mosni szeretne, de nincs pénze szappanra.
46. Anya és gyermeke együtt keresi a hét krajcárt a házban.
47. A keresést nevetés, játék és reménykedés kíséri.
48. A szegénységet Móricz mégis kacagásba oltva ábrázolja.
49. A hetedik krajcárt egy koldustól kapják meg.
50. A történet végén az anya nevetése köhögésbe, vérbe fúl.
51. A derű és a tragédia így egyetlen pillanatban egyesül.
52. A novella a szegénység és az emberi méltóság remeke.
53. Móricz megmutatta, hogy a nyomor is lehet költészet tárgya.
54. A Hét krajcár a magyar novella egyik csúcsa maradt.
55. Móricz kései novellái közül a Barbárok a leghíresebb.
56. A mű 1932-ben jelent meg, és új utat mutatott.
57. A történet a pásztorok kegyetlen, zárt világában játszódik.
58. Egy juhászt a nyájáért és a pénzéért meggyilkolnak.
59. A gyilkos pásztorok érzelem nélkül, hidegen ölnek.
60. A meggyilkolt juhász felesége évekig keresi az igazságot.
61. Végül nyomra bukkan, és leleplezi a gyilkost.
62. A novella nyelve tömör, tárgyilagos és balladaszerű.
63. Móricz itt szinte teljesen kihagyja a magyarázatot.
64. A puszta tények, tettek és szavak beszélnek helyette.
65. E tárgyilagosság a borzalmat még nyomasztóbbá teszi.
66. A Barbárok az emberi kegyetlenség hideg, pontos rajza.
67. A novella a magyar naturalizmus egyik remeke.
68. Móricz elbeszélő ereje itt a legpuritánabb formában ragyog.
69. E két novella Móricz művészetének két arcát mutatja.
70. A Hét krajcár a részvét, a Barbárok a rideg valóság műve.
71. Móricz mindkét hangon a magyar élet mélyét szólaltatja meg.
72. Novellái a magyar rövidpróza örök gyöngyszemei.
73. Móricz egyik legszeretettebb regénye a Légy jó mindhalálig.
74. A mű 1920-ban jelent meg.
75. A regény a debreceni református kollégiumban játszódik.
76. Főhőse egy kisdiák, Nyilas Misi.
77. Misi szegény, tehetséges, tiszta lelkű falusi gyerek.
78. A nagyvárosi iskolában idegennek és magányosnak érzi magát.
79. Móricz saját gyermekkori élményeiből merített a regényhez.
80. Misi mindenben becsületesen és jól akar cselekedni.
81. A felnőttek világa azonban tele van igazságtalansággal.
82. A fiú egy sorsjegy körüli ügybe keveredik.
83. Egy vak öregúrnak segít, és baj éri emiatt.
84. A sorsjegy eltűnik, és Misit igazságtalanul gyanúsítják.
85. A gyereket megalázzák, pedig semmiben sem vétkes.
86. Misi fájdalmasan tapasztalja a felnőttek kicsinyességét.
87. A regény a gyermeki tisztaság és a felnőttvilág ütközése.
88. Misi mélységesen csalódik az iskola rideg rendjében.
89. A megaláztatások ellenére megőrzi tisztességét.
90. A regény címe a fiú erkölcsi fogadalmát idézi.
91. Misi elhatározza, hogy mindhalálig jó marad.
92. E fogadalom a mű mély erkölcsi üzenete.
93. A regény végén Misi kimondja: nem akar többé diák lenni.
94. Egy jobb, igazabb, emberibb világról álmodik.
95. Móricz a gyermeki lélek mélységeit rendkívüli hűséggel festi.
96. A regény egyszerre megható, igaz és felkavaró.
97. A mű a felnőtté válás fájdalmas tapasztalatáról szól.
98. A gyermeki igazságérzet szembesül a világ hamisságával.
99. Móricz mégsem hagyja el a reményt és az emberséget.
100. Nyilas Misi alakja a tiszta lélek örök jelképe.
101. A Légy jó mindhalálig nemzedékek kedves olvasmánya.
102. A magyar iskolák egyik legfontosabb ifjúsági regénye.
103. A regény a jóság és a becsület megrendítő himnusza.
104. Móricz itt gyermekregényben mond nagy emberi igazságot.
105. A mű a magyar próza egyik legmelegebb, legszebb alkotása.
106. Misi sorsa a mai olvasót is mélyen megérinti.
107. A Légy jó mindhalálig az erkölcsi tisztaság örök példája.
108. Móricz művészetének alapja a realizmus és a naturalizmus.
109. A realizmus a valóság hű, pontos ábrázolására törekszik.
110. Móricz a magyar életet szépítés nélkül mutatta be.
111. Szakított a falu régi, idilli, romantikus képével.
112. A parasztság valódi, kemény sorsát tárta az olvasó elé.
113. A naturalizmus a nyomort és az ösztönöket is vállalja.
114. Móricz nem riadt vissza a durvaság és a szenvedély rajzától.
115. Hősei erős, ösztönös, élni akaró emberek.
116. A szegénység, az éhség és a vágy nyíltan megjelenik nála.
117. Móricz a társadalmi valóságot is élesen bírálta.
118. Regényeiben a szegények és a hatalmasok világa ütközik.
119. A dzsentri léha, hanyatló világát könyörtelenül leleplezte.
120. Móricz nyelve erőteljes, ízes és a néphez közeli.
121. A tájszavakat és a népi beszédet is beleszőtte műveibe.
122. Ábrázolása mégsem puszta másolat, hanem művészi teremtés.
123. A valóság mögött mindig az emberi lélek mélye érdekelte.
124. Móricz a részvét és a bírálat íróművésze volt.
125. Realizmusát mély humánum és társadalmi felelősség hatja át.
126. Móricz a magyar valóság hű, mégis művészi tükrét adta.
127. Prózája a magyar realista elbeszélés csúcsteljesítménye.
128. Móricz megújította a magyar regény és novella nyelvét.
129. Hatása a későbbi népi írókra is mélyen kihatott.
130. Móricz a magyar nép nagy, hű krónikása maradt.
131. Realizmusa a valóság és az emberség egységét teremtette meg.
132. Móricz életműve a magyar próza egyik legnagyobb teljesítménye.
133. Móricz Zsigmond a magyar élet teljességét emelte az irodalomba.
134. A falu, a szegénység és a szenvedély nála örök témák.
135. Prózája ma is eleven, igaz és megrendítő.
136. Móricz a magyar próza el nem múló nagysága.
137. A Nyugat prózája azonban más hangokat is megszólaltatott.
138. Móricz kemény realizmusa mellett állt egy álmodozó mester is.
139. Krúdy Gyula a nosztalgia és az álom prózaírója.
140. Míg Móricz a valóságot, Krúdy a hangulatot festi.
141. Krúdy világa lágy, ködös és emlékekbe merülő.
142. Prózája zenei, lebegő és álomszerű.
143. Krúdy a múló idő és a régi világ költője.
144. Hőse, Szindbád, az emlékezés örök vándora.
145. Móricz erőteljes világa után most az ő álomvilágába lépünk.
146. Krúdy prózája a magyar irodalom különös, egyedi csodája.
147. Nyelvének varázsa máig utánozhatatlan.
148. A valóság és az álom nála finoman egybefolyik.
149. Móricz után most Krúdy Gyula világát mutatjuk be.
150. Az ő prózájában az idő és az emlékezet költészetté válik.
(aufklappen)német
1. Zsigmond Móricz ist der größte Realist der ungarischen Prosa des 20. Jahrhunderts.
2. Er ist der große Schilderer des ungarischen Bauerntums und des ländlichen Lebens.
3. Seine Prosa ist kraftvoll, wirklichkeitstreu und zutiefst menschlich.
4. Er war der bedeutendste Erzähler und Romancier der Nyugat.
5. Dieses Kapitel stellt Móricz‘ Leben und seine Hauptwerke dar.
6. Zsigmond Móricz wurde 1879 in Tiszacsécse im Komitat Szatmár geboren.
7. Er stammte aus einer bäuerlichen, reformierten Familie.
8. Sein Vater war ein unternehmungslustiger, arbeitsamer Bauer.
9. Seine Mutter kam aus einer Pfarrersfamilie, aus gebildetem Umfeld.
10. Dieses doppelte Erbe bestimmte sein ganzes Leben und seine Kunst.
11. Die dörfliche Welt lernte er als Kind von innen kennen.
12. In Debrecen studierte er am reformierten Kollegium.
13. Er hörte Theologie und Jura, schloss aber keines von beiden ab.
14. Schließlich wandte er sich dem Journalismus und der Literatur zu.
15. Jahrelang sammelte er Volksdichtung und volkstümliche Überlieferungen.
16. Diese Sammelarbeit gab ihm ein tiefes volkskundliches Wissen.
17. Den wirklichen Durchbruch brachte 1908 die Novelle Hét krajcár.
18. Diese Novelle veröffentlichte die Nyugat, und sie erregte großes Aufsehen.
19. Móricz gelangte mit einem Schlag an die Spitze der jungen Literatur.
20. Von da an schuf er außerordentlich fruchtbar.
21. Nacheinander schrieb er seine großen Romane und Novellen.
22. Sárarany (Goldkot) ist ein kraftvoller Roman der bäuerlichen Leidenschaft.
23. Móricz zeigte die echte, harte Welt des ungarischen Dorfes.
24. Auch den Niedergang des Gentry kritisierte er scharf in seinen Werken.
25. Úri muri (Herrenjux) und Rokonok (Die Verwandten) entlarven die Welt der Mittelschicht.
26. Móricz schrieb auch einen großen historischen Roman über Siebenbürgen.
27. Die Erdély-Trilogie beschwört die Zeit des Fürstentums.
28. Móricz redigierte ab 1929 zusammen mit Babits die Nyugat.
29. Sein Privatleben war voll von Kampf und Schmerz.
30. Seine erste Frau, Janka, setzte ihrem Leben freiwillig ein Ende.
31. Diese Tragödie erschütterte ihn tief und dauerhaft.
32. Später heiratete er erneut und arbeitete unermüdlich weiter.
33. In seinen späten Jahren wandte er sich dem Leben der Ärmsten zu.
34. Árvácska (Das Waisenmädchen) ist ein erschütternder Roman über ein Waisenmädchen.
35. A boldog ember (Der glückliche Mensch) erzählt das Leben eines armen Bauern.
36. Móricz blieb bis zuletzt der Fürsprecher der Wahrheit des Volkes.
37. Die gesellschaftliche Ungerechtigkeit kritisierte er mutig.
38. Zsigmond Móricz starb 1942 in Budapest.
39. Mit seinem Tod schied einer der Giganten der ungarischen Prosa dahin.
40. Sein Lebenswerk ist die große Chronik des Schicksals des ungarischen Volkes.
41. Móricz ist einer der größten Meister der ungarischen Novelle.
42. In seinen kurzen Erzählungen verdichtet er ganze Schicksale und Welten.
43. Hét krajcár (Sieben Kreuzer) war seine erste große, epochemachende Novelle.
44. Die Geschichte erzählt einen Tag einer armen Mutter und ihres kleinen Sohnes.
45. Die Frau möchte Wäsche waschen, hat aber kein Geld für Seife.
46. Mutter und Kind suchen zusammen die sieben Kreuzer im Haus.
47. Das Suchen begleiten Lachen, Spiel und Hoffen.
48. Die Armut schildert Móricz dennoch in Lachen getaucht.
49. Den siebten Kreuzer erhalten sie von einem Bettler.
50. Am Ende der Geschichte erstickt das Lachen der Mutter in Husten, in Blut.
51. Die Heiterkeit und die Tragödie vereinen sich so in einem einzigen Augenblick.
52. Die Novelle ist ein Meisterwerk der Armut und der menschlichen Würde.
53. Móricz zeigte, dass auch das Elend Gegenstand der Dichtung sein kann.
54. Hét krajcár blieb einer der Gipfel der ungarischen Novelle.
55. Von Móricz‘ späten Novellen ist Barbárok (Die Barbaren) die berühmteste.
56. Das Werk erschien 1932 und wies einen neuen Weg.
57. Die Geschichte spielt in der grausamen, verschlossenen Welt der Hirten.
58. Ein Schafhirte wird um seiner Herde und seines Geldes willen ermordet.
59. Die mordenden Hirten töten ohne Gefühl, kalt.
60. Die Frau des ermordeten Hirten sucht jahrelang die Wahrheit.
61. Schließlich findet sie eine Spur und entlarvt den Mörder.
62. Die Sprache der Novelle ist dicht, sachlich und balladenhaft.
63. Móricz lässt hier die Erklärung fast völlig weg.
64. Die bloßen Tatsachen, Taten und Worte sprechen an seiner Stelle.
65. Diese Sachlichkeit macht das Grauen noch bedrückender.
66. Barbárok ist ein kaltes, präzises Bild der menschlichen Grausamkeit.
67. Die Novelle ist ein Meisterwerk des ungarischen Naturalismus.
68. Móricz‘ erzählerische Kraft leuchtet hier in der puritanischsten Form.
69. Diese beiden Novellen zeigen die zwei Gesichter von Móricz‘ Kunst.
70. Hét krajcár ist ein Werk des Mitleids, Barbárok eines der schroffen Wirklichkeit.
71. Móricz bringt in beiden Tönen die Tiefe des ungarischen Lebens zum Klingen.
72. Seine Novellen sind ewige Perlen der ungarischen Kurzprosa.
73. Einer von Móricz‘ beliebtesten Romanen ist Légy jó mindhalálig (Sei gut bis in den Tod).
74. Das Werk erschien 1920.
75. Der Roman spielt im reformierten Kollegium von Debrecen.
76. Sein Held ist ein kleiner Schüler, Misi Nyilas.
77. Misi ist ein armes, begabtes, reines Landkind.
78. In der großstädtischen Schule fühlt er sich fremd und einsam.
79. Móricz schöpfte für den Roman aus eigenen Kindheitserlebnissen.
80. Misi will in allem ehrlich und gut handeln.
81. Die Welt der Erwachsenen ist jedoch voller Ungerechtigkeit.
82. Der Junge gerät in eine Angelegenheit um ein Lotterielos.
83. Er hilft einem blinden alten Herrn und gerät dadurch in Schwierigkeiten.
84. Das Los verschwindet, und Misi wird ungerecht verdächtigt.
85. Das Kind wird gedemütigt, obwohl es an nichts schuld ist.
86. Misi erfährt schmerzlich die Kleinlichkeit der Erwachsenen.
87. Der Roman ist der Zusammenstoß der kindlichen Reinheit und der Erwachsenenwelt.
88. Misi wird zutiefst enttäuscht von der schroffen Ordnung der Schule.
89. Trotz der Demütigungen bewahrt er seine Rechtschaffenheit.
90. Der Titel des Romans beschwört das moralische Gelöbnis des Jungen.
91. Misi beschließt, bis in den Tod gut zu bleiben.
92. Dieses Gelöbnis ist die tiefe moralische Botschaft des Werkes.
93. Am Ende des Romans sagt Misi: er will kein Schüler mehr sein.
94. Er träumt von einer besseren, wahrhaftigeren, menschlicheren Welt.
95. Móricz malt die Tiefen der kindlichen Seele mit außerordentlicher Treue.
96. Der Roman ist zugleich rührend, wahr und aufwühlend.
97. Das Werk handelt von der schmerzlichen Erfahrung des Erwachsenwerdens.
98. Der kindliche Gerechtigkeitssinn wird mit der Falschheit der Welt konfrontiert.
99. Móricz gibt dennoch die Hoffnung und die Menschlichkeit nicht auf.
100. Die Gestalt von Misi Nyilas ist ein ewiges Sinnbild der reinen Seele.
101. Légy jó mindhalálig ist die liebe Lektüre von Generationen.
102. Es ist einer der wichtigsten Jugendromane der ungarischen Schulen.
103. Der Roman ist eine ergreifende Hymne der Güte und der Ehrenhaftigkeit.
104. Móricz sagt hier in einem Kinderroman eine große menschliche Wahrheit.
105. Das Werk ist eine der wärmsten, schönsten Schöpfungen der ungarischen Prosa.
106. Misis Schicksal berührt auch den heutigen Leser tief.
107. Légy jó mindhalálig ist ein ewiges Beispiel der moralischen Reinheit.
108. Die Grundlage von Móricz‘ Kunst sind der Realismus und der Naturalismus.
109. Der Realismus strebt nach der treuen, genauen Darstellung der Wirklichkeit.
110. Móricz stellte das ungarische Leben ohne Beschönigung dar.
111. Er brach mit dem alten, idyllischen, romantischen Bild des Dorfes.
112. Das echte, harte Schicksal des Bauerntums legte er dem Leser vor.
113. Der Naturalismus nimmt auch das Elend und die Triebe an.
114. Móricz schreckte nicht vor der Schilderung der Roheit und der Leidenschaft zurück.
115. Seine Helden sind starke, triebhafte, lebenshungrige Menschen.
116. Die Armut, der Hunger und das Begehren erscheinen offen bei ihm.
117. Móricz kritisierte auch scharf die gesellschaftliche Wirklichkeit.
118. In seinen Romanen prallen die Welt der Armen und der Mächtigen aufeinander.
119. Die müßige, verfallende Welt des Gentry entlarvte er erbarmungslos.
120. Móricz‘ Sprache ist kraftvoll, herzhaft und dem Volk nahe.
121. Auch die Mundartwörter und die volkstümliche Rede webte er in seine Werke ein.
122. Seine Darstellung ist dennoch keine bloße Kopie, sondern künstlerische Schöpfung.
123. Hinter der Wirklichkeit interessierte ihn stets die Tiefe der menschlichen Seele.
124. Móricz war der Erzählkünstler des Mitleids und der Kritik.
125. Seinen Realismus durchdringen tiefe Menschlichkeit und gesellschaftliche Verantwortung.
126. Móricz gab einen treuen, dennoch künstlerischen Spiegel der ungarischen Wirklichkeit.
127. Seine Prosa ist die Spitzenleistung der ungarischen realistischen Erzählung.
128. Móricz erneuerte die Sprache des ungarischen Romans und der Novelle.
129. Sein Einfluss wirkte auch auf die späteren volkstümlichen Schriftsteller tief.
130. Móricz blieb der große, treue Chronist des ungarischen Volkes.
131. Sein Realismus schuf die Einheit von Wirklichkeit und Menschlichkeit.
132. Móricz‘ Lebenswerk ist eine der größten Leistungen der ungarischen Prosa.
133. Zsigmond Móricz erhob die Fülle des ungarischen Lebens in die Literatur.
134. Das Dorf, die Armut und die Leidenschaft sind bei ihm ewige Themen.
135. Seine Prosa ist auch heute lebendig, wahr und ergreifend.
136. Móricz ist eine unvergängliche Größe der ungarischen Prosa.
137. Die Prosa der Nyugat brachte jedoch auch andere Töne zum Klingen.
138. Neben Móricz‘ hartem Realismus stand auch ein träumerischer Meister.
139. Gyula Krúdy ist der Prosaautor der Nostalgie und des Traums.
140. Während Móricz die Wirklichkeit malt, malt Krúdy die Stimmung.
141. Krúdys Welt ist weich, nebelhaft und in Erinnerungen versunken.
142. Seine Prosa ist musikalisch, schwebend und traumhaft.
143. Krúdy ist der Dichter der vergehenden Zeit und der alten Welt.
144. Sein Held, Szindbád, ist der ewige Wanderer der Erinnerung.
145. Nach Móricz‘ kraftvoller Welt treten wir nun in seine Traumwelt.
146. Krúdys Prosa ist ein eigentümliches, einzigartiges Wunder der ungarischen Literatur.
147. Der Zauber seiner Sprache ist bis heute unnachahmlich.
148. Die Wirklichkeit und der Traum verschmelzen bei ihm fein.
149. Nach Móricz stellen wir nun die Welt von Gyula Krúdy dar.
150. In seiner Prosa werden die Zeit und die Erinnerung zur Dichtung.