3.8.1 – A sejtközötti állomány: rostok és alapállomány – Die Interzellularsubstanz: Fasern und Grundsubstanz
1. A kötőszövet sejtjei között tág sejtközötti állomány helyezkedik el, amely rostokból, alapállományból és az abban megkötött szöveti folyadékból épül fel. – Zwischen den Zellen des Bindegewebes liegt eine ausgedehnte Interzellularsubstanz, die aus Fasern, Grundsubstanz und der darin gebundenen Gewebeflüssigkeit aufgebaut ist.
2. Más alapszövetekkel összehasonlítva itt nem a sejtek szoros együttese, hanem az általuk termelt extracelluláris mátrix határozza meg elsősorban a szövet tulajdonságait. – Im Vergleich zu anderen Grundgeweben bestimmt hier nicht der enge Verband der Zellen, sondern vor allem die von ihnen gebildete extrazelluläre Matrix die Eigenschaften des Gewebes.
3. Összetételének változtatásával ugyanaz az alapvető szövettípus puha térkitöltő réteget, rugalmas hálózatot vagy nagy húzóerőnek ellenálló köteget egyaránt létrehozhat. – Durch Veränderungen seiner Zusammensetzung kann derselbe grundlegende Gewebetyp sowohl eine weiche, raumfüllende Schicht als auch ein elastisches Netzwerk oder ein zugfestes Bündel bilden.
4. A sejtközötti állomány szerves alkotórészeit főként a fibroblasztok termelik, amelyek a rostfehérjéket és az alapállomány makromolekuláit a környezetükbe választják ki. – Die organischen Bestandteile der Interzellularsubstanz werden hauptsächlich von Fibroblasten gebildet, die Faserproteine und Makromoleküle der Grundsubstanz in ihre Umgebung abgeben.
5. Szerkezeti szempontból három rosttípust különítünk el: kollagénrostokat, retikuláris rostokat és rugalmas rostokat. – Strukturell werden drei Fasertypen unterschieden: kollagene Fasern, retikuläre Fasern und elastische Fasern.
6. Legnagyobb mennyiségben a kollagénrostok fordulnak elő, amelyek nagy szakítószilárdságuk révén megakadályozzák a szövet túlzott megnyúlását. – Am häufigsten kommen kollagene Fasern vor, die aufgrund ihrer hohen Zugfestigkeit eine übermäßige Dehnung des Gewebes verhindern.
7. Felépítésük alapját a kollagénmolekulák képezik, amelyek szabályos elrendeződésben először finom fibrillumokká, majd vastagabb rostokká és rostkötegekké egyesülnek. – Ihre strukturelle Grundlage bilden Kollagenmoleküle, die sich in regelmäßiger Anordnung zunächst zu feinen Fibrillen und anschließend zu dickeren Fasern und Faserbündeln vereinigen.
8. Fénymikroszkópos metszeteken a kollagénrostok többnyire hullámos lefutású, el nem ágazó kötegekként jelennek meg, amelyek nyújtáskor fokozatosan kiegyenesednek. – In lichtmikroskopischen Schnitten erscheinen kollagene Fasern meist als wellig verlaufende, unverzweigte Bündel, die sich bei Zugbelastung allmählich strecken.
9. Ez a hullámos alapszerkezet kisfokú alakváltozást enged meg anélkül, hogy a rostok azonnal teljes húzóterhelés alá kerülnének. – Diese wellige Grundstruktur erlaubt eine geringe Formveränderung, ohne dass die Fasern sofort vollständig unter Zugspannung geraten.
10. Különösen sok kollagén található az inakban, a szalagokban, a szervtokokban és az irha mélyebb rétegeiben, ahol tartós mechanikai ellenállás szükséges. – Besonders viel Kollagen findet sich in Sehnen, Bändern, Organkapseln und den tieferen Schichten der Lederhaut, wo eine dauerhafte mechanische Widerstandsfähigkeit erforderlich ist.
11. Bár több mint húsz kollagéntípus ismert, az általános kötőszövet rostjainak legnagyobb részét az I-es típusú kollagén alkotja. – Obwohl mehr als zwanzig Kollagentypen bekannt sind, besteht der größte Teil der Fasern des allgemeinen Bindegewebes aus Kollagen des Typs I.
12. A finomabb, hálózatos szerkezetű retikuláris rostok főként III-as típusú kollagénből épülnek fel, és vékony, elágazó fonalaik térbeli vázat képeznek. – Die feineren, netzartig angeordneten retikulären Fasern bestehen überwiegend aus Kollagen des Typs III und bilden mit ihren dünnen, verzweigten Fäden ein räumliches Gerüst.
13. E hálózat körülveszi a sejteket, a hajszálereket és a kisebb szöveti egységeket, miközben elegendő teret hagy az anyagcseréhez és a sejtek mozgásához. – Dieses Netzwerk umgibt Zellen, Kapillaren und kleinere Gewebeeinheiten, während es genügend Raum für den Stoffaustausch und die Bewegung von Zellen lässt.
14. Retikuláris rostokban gazdag támasztóváz található többek között a csontvelőben, a nyirokcsomókban és a lépben. – Ein an retikulären Fasern reiches Stützgerüst findet sich unter anderem im Knochenmark, in den Lymphknoten und in der Milz.
15. A rugalmas rostok ezzel szemben megnyújthatók, majd a terhelés megszűnése után megközelítőleg visszanyerik eredeti hosszukat és alakjukat. – Elastische Fasern lassen sich dagegen dehnen und kehren nach dem Ende der Belastung annähernd zu ihrer ursprünglichen Länge und Form zurück.
16. Központi részük elasztinból áll, amelyet mikrofibrillumokból felépülő külső hálózat vesz körül és rögzít a környező mátrixhoz. – Ihr zentraler Anteil besteht aus Elastin, das von einem äußeren Netzwerk aus Mikrofibrillen umgeben und in der benachbarten Matrix verankert wird.
17. Vékonyabb formájukban a rugalmas rostok elágaznak és egymással összekapcsolódnak, ezért kiterjedt, deformálható hálózatokat hozhatnak létre. – In ihrer dünneren Form verzweigen sich elastische Fasern und verbinden sich miteinander, sodass ausgedehnte, verformbare Netzwerke entstehen können.
18. Nagyobb verőerek falában e rostok lemezekké rendeződnek, amelyek a szív összehúzódásakor kitágulnak, majd a diasztolé alatt rugalmasan visszatérnek. – In der Wand großer Arterien ordnen sich diese Fasern zu Lamellen, die sich während der Herzkontraktion dehnen und in der Diastole elastisch zurückstellen.
19. Rugalmas rostok találhatók továbbá a tüdőben, egyes szalagokban és minden olyan szervben, amelynek ismételt alakváltozás után vissza kell nyernie alapformáját. – Elastische Fasern kommen außerdem in der Lunge, in bestimmten Bändern und in allen Organen vor, die nach wiederholter Formveränderung ihre Grundgestalt wiedererlangen müssen.
20. A rostok közötti teret kitöltő alapállomány fénymikroszkóppal többnyire alig látható, mivel vízben gazdag összetevői a szokásos preparálás során részben kioldódnak. – Die den Raum zwischen den Fasern ausfüllende Grundsubstanz ist lichtmikroskopisch meist kaum erkennbar, da ihre wasserreichen Bestandteile bei der üblichen Präparation teilweise herausgelöst werden.
21. Látszólagos szerkezetnélkülisége ellenére az alapállomány összetett molekuláris rendszer, amely a sejtek és rostok közötti kapcsolatokat, valamint az anyagok eloszlását szabályozza. – Trotz ihrer scheinbaren Strukturlosigkeit ist die Grundsubstanz ein komplexes molekulares System, das die Verbindungen zwischen Zellen und Fasern sowie die Verteilung von Stoffen reguliert.
22. Legfontosabb alkotói a glükózaminoglikánok, a proteoglikánok és a több kapcsolódási helyet hordozó adhéziós glikoproteinek. – Ihre wichtigsten Bestandteile sind Glykosaminoglykane, Proteoglykane und adhäsive Glykoproteine mit zahlreichen Bindungsstellen.
23. Hosszú, negatív töltésű cukorláncaik révén a glükózaminoglikánok ionokat és nagy mennyiségű vizet kötnek meg, ezáltal gélszerű közeget alakítanak ki. – Durch ihre langen, negativ geladenen Zuckerketten binden Glykosaminoglykane Ionen und große Wassermengen und bilden dadurch ein gelartiges Medium.
24. Közülük a hialuronsav különösen hosszú, el nem ágazó molekula, amely nem kapcsolódik kovalensen központi fehérjéhez. – Unter ihnen ist die Hyaluronsäure ein besonders langes, unverzweigtes Molekül, das nicht kovalent an ein Kernprotein gebunden ist.
25. Más glükózaminoglikánok központi fehérjékhez kötődve proteoglikánokat alkotnak, amelyek nagy molekulatömegű aggregátumokká szerveződhetnek. – Andere Glykosaminoglykane bilden durch Bindung an Kernproteine Proteoglykane, die sich zu hochmolekularen Aggregaten zusammenschließen können.
26. Az így létrejövő hidratált hálózat ellenáll a nyomásnak, ugyanakkor lehetővé teszi a vízben oldott kisebb molekulák diffúzióját. – Das auf diese Weise entstehende hydratisierte Netzwerk widersteht Druck und ermöglicht zugleich die Diffusion kleinerer, in Wasser gelöster Moleküle.
27. A vérerekből kilépő oxigénnek, tápanyagoknak és jelzőmolekuláknak ezen az alapállományon kell áthaladniuk, mielőtt elérik a környező sejteket. – Sauerstoff, Nährstoffe und Signalmoleküle, die aus den Blutgefäßen austreten, müssen diese Grundsubstanz durchqueren, bevor sie die umliegenden Zellen erreichen.
28. Fordított irányban ugyanez a közeg vezeti a sejtek anyagcseretermékeit a hajszálerek és a nyirokerek felé. – In umgekehrter Richtung leitet dasselbe Medium die Stoffwechselprodukte der Zellen zu den Kapillaren und Lymphgefäßen.
29. Sűrűsége és molekuláris összetétele ezért meghatározza, milyen gyorsan mozoghatnak az oldott anyagok, illetve a vándorló sejtek a szövetben. – Seine Dichte und molekulare Zusammensetzung bestimmen daher, wie schnell sich gelöste Stoffe und wandernde Zellen durch das Gewebe bewegen können.
30. Az adhéziós glikoproteinek, például a fibronektin, egyszerre kapcsolódnak sejtfelszíni receptorokhoz, kollagénhez és más mátrixalkotókhoz. – Adhäsive Glykoproteine wie Fibronektin binden gleichzeitig an Zelloberflächenrezeptoren, Kollagen und weitere Matrixbestandteile.
31. Ily módon a sejtek nem egyszerűen beleágyazódnak környezetükbe, hanem mechanikai és kémiai kapcsolatban állnak az extracelluláris mátrix egészével. – Auf diese Weise sind die Zellen nicht lediglich in ihre Umgebung eingebettet, sondern mechanisch und chemisch mit der gesamten extrazellulären Matrix verbunden.
32. A kötődési pontokon keresztül a mátrix alakja, merevsége és terhelése befolyásolhatja a sejtek mozgását, differenciálódását és anyagcseréjét. – Über diese Bindungsstellen können Form, Steifigkeit und Belastung der Matrix die Bewegung, Differenzierung und den Stoffwechsel der Zellen beeinflussen.
33. Sérüléskor a sejtközötti állomány átmenetileg átrendeződik, majd a fibroblasztok új rostokat és alapállományt termelve helyreállítják vagy hegszövettel pótolják a károsodott területet. – Bei einer Verletzung wird die Interzellularsubstanz vorübergehend umgebaut; anschließend stellen Fibroblasten durch die Bildung neuer Fasern und Grundsubstanz den geschädigten Bereich wieder her oder ersetzen ihn durch Narbengewebe.
34. A mátrix ugyanakkor nem változatlan anyag, mert alkotóelemei folyamatosan lebomlanak, megújulnak és a szövetet érő terhelésekhez igazodnak. – Die Matrix ist dabei kein unveränderliches Material, da ihre Bestandteile fortlaufend abgebaut, erneuert und an die Belastungen des Gewebes angepasst werden.
35. A rostok és az alapállomány aránya végső soron meghatározza, hogy a kötőszövet inkább térkitöltő, rugalmas, nyomásálló vagy húzásnak ellenálló szerepet tölt be. – Das Verhältnis von Fasern und Grundsubstanz bestimmt letztlich, ob das Bindegewebe vorwiegend raumfüllende, elastische, druckbeständige oder zugfeste Aufgaben erfüllt.
(aufklappen)magyar
1. A kötőszövet sejtjei között tág sejtközötti állomány helyezkedik el, amely rostokból, alapállományból és az abban megkötött szöveti folyadékból épül fel.
2. Más alapszövetekkel összehasonlítva itt nem a sejtek szoros együttese, hanem az általuk termelt extracelluláris mátrix határozza meg elsősorban a szövet tulajdonságait.
3. Összetételének változtatásával ugyanaz az alapvető szövettípus puha térkitöltő réteget, rugalmas hálózatot vagy nagy húzóerőnek ellenálló köteget egyaránt létrehozhat.
4. A sejtközötti állomány szerves alkotórészeit főként a fibroblasztok termelik, amelyek a rostfehérjéket és az alapállomány makromolekuláit a környezetükbe választják ki.
5. Szerkezeti szempontból három rosttípust különítünk el: kollagénrostokat, retikuláris rostokat és rugalmas rostokat.
6. Legnagyobb mennyiségben a kollagénrostok fordulnak elő, amelyek nagy szakítószilárdságuk révén megakadályozzák a szövet túlzott megnyúlását.
7. Felépítésük alapját a kollagénmolekulák képezik, amelyek szabályos elrendeződésben először finom fibrillumokká, majd vastagabb rostokká és rostkötegekké egyesülnek.
8. Fénymikroszkópos metszeteken a kollagénrostok többnyire hullámos lefutású, el nem ágazó kötegekként jelennek meg, amelyek nyújtáskor fokozatosan kiegyenesednek.
9. Ez a hullámos alapszerkezet kisfokú alakváltozást enged meg anélkül, hogy a rostok azonnal teljes húzóterhelés alá kerülnének.
10. Különösen sok kollagén található az inakban, a szalagokban, a szervtokokban és az irha mélyebb rétegeiben, ahol tartós mechanikai ellenállás szükséges.
11. Bár több mint húsz kollagéntípus ismert, az általános kötőszövet rostjainak legnagyobb részét az I-es típusú kollagén alkotja.
12. A finomabb, hálózatos szerkezetű retikuláris rostok főként III-as típusú kollagénből épülnek fel, és vékony, elágazó fonalaik térbeli vázat képeznek.
13. E hálózat körülveszi a sejteket, a hajszálereket és a kisebb szöveti egységeket, miközben elegendő teret hagy az anyagcseréhez és a sejtek mozgásához.
14. Retikuláris rostokban gazdag támasztóváz található többek között a csontvelőben, a nyirokcsomókban és a lépben.
15. A rugalmas rostok ezzel szemben megnyújthatók, majd a terhelés megszűnése után megközelítőleg visszanyerik eredeti hosszukat és alakjukat.
16. Központi részük elasztinból áll, amelyet mikrofibrillumokból felépülő külső hálózat vesz körül és rögzít a környező mátrixhoz.
17. Vékonyabb formájukban a rugalmas rostok elágaznak és egymással összekapcsolódnak, ezért kiterjedt, deformálható hálózatokat hozhatnak létre.
18. Nagyobb verőerek falában e rostok lemezekké rendeződnek, amelyek a szív összehúzódásakor kitágulnak, majd a diasztolé alatt rugalmasan visszatérnek.
19. Rugalmas rostok találhatók továbbá a tüdőben, egyes szalagokban és minden olyan szervben, amelynek ismételt alakváltozás után vissza kell nyernie alapformáját.
20. A rostok közötti teret kitöltő alapállomány fénymikroszkóppal többnyire alig látható, mivel vízben gazdag összetevői a szokásos preparálás során részben kioldódnak.
21. Látszólagos szerkezetnélkülisége ellenére az alapállomány összetett molekuláris rendszer, amely a sejtek és rostok közötti kapcsolatokat, valamint az anyagok eloszlását szabályozza.
22. Legfontosabb alkotói a glükózaminoglikánok, a proteoglikánok és a több kapcsolódási helyet hordozó adhéziós glikoproteinek.
23. Hosszú, negatív töltésű cukorláncaik révén a glükózaminoglikánok ionokat és nagy mennyiségű vizet kötnek meg, ezáltal gélszerű közeget alakítanak ki.
24. Közülük a hialuronsav különösen hosszú, el nem ágazó molekula, amely nem kapcsolódik kovalensen központi fehérjéhez.
25. Más glükózaminoglikánok központi fehérjékhez kötődve proteoglikánokat alkotnak, amelyek nagy molekulatömegű aggregátumokká szerveződhetnek.
26. Az így létrejövő hidratált hálózat ellenáll a nyomásnak, ugyanakkor lehetővé teszi a vízben oldott kisebb molekulák diffúzióját.
27. A vérerekből kilépő oxigénnek, tápanyagoknak és jelzőmolekuláknak ezen az alapállományon kell áthaladniuk, mielőtt elérik a környező sejteket.
28. Fordított irányban ugyanez a közeg vezeti a sejtek anyagcseretermékeit a hajszálerek és a nyirokerek felé.
29. Sűrűsége és molekuláris összetétele ezért meghatározza, milyen gyorsan mozoghatnak az oldott anyagok, illetve a vándorló sejtek a szövetben.
30. Az adhéziós glikoproteinek, például a fibronektin, egyszerre kapcsolódnak sejtfelszíni receptorokhoz, kollagénhez és más mátrixalkotókhoz.
31. Ily módon a sejtek nem egyszerűen beleágyazódnak környezetükbe, hanem mechanikai és kémiai kapcsolatban állnak az extracelluláris mátrix egészével.
32. A kötődési pontokon keresztül a mátrix alakja, merevsége és terhelése befolyásolhatja a sejtek mozgását, differenciálódását és anyagcseréjét.
33. Sérüléskor a sejtközötti állomány átmenetileg átrendeződik, majd a fibroblasztok új rostokat és alapállományt termelve helyreállítják vagy hegszövettel pótolják a károsodott területet.
34. A mátrix ugyanakkor nem változatlan anyag, mert alkotóelemei folyamatosan lebomlanak, megújulnak és a szövetet érő terhelésekhez igazodnak.
35. A rostok és az alapállomány aránya végső soron meghatározza, hogy a kötőszövet inkább térkitöltő, rugalmas, nyomásálló vagy húzásnak ellenálló szerepet tölt be.
(aufklappen)német
1. Zwischen den Zellen des Bindegewebes liegt eine ausgedehnte Interzellularsubstanz, die aus Fasern, Grundsubstanz und der darin gebundenen Gewebeflüssigkeit aufgebaut ist.
2. Im Vergleich zu anderen Grundgeweben bestimmt hier nicht der enge Verband der Zellen, sondern vor allem die von ihnen gebildete extrazelluläre Matrix die Eigenschaften des Gewebes.
3. Durch Veränderungen seiner Zusammensetzung kann derselbe grundlegende Gewebetyp sowohl eine weiche, raumfüllende Schicht als auch ein elastisches Netzwerk oder ein zugfestes Bündel bilden.
4. Die organischen Bestandteile der Interzellularsubstanz werden hauptsächlich von Fibroblasten gebildet, die Faserproteine und Makromoleküle der Grundsubstanz in ihre Umgebung abgeben.
5. Strukturell werden drei Fasertypen unterschieden: kollagene Fasern, retikuläre Fasern und elastische Fasern.
6. Am häufigsten kommen kollagene Fasern vor, die aufgrund ihrer hohen Zugfestigkeit eine übermäßige Dehnung des Gewebes verhindern.
7. Ihre strukturelle Grundlage bilden Kollagenmoleküle, die sich in regelmäßiger Anordnung zunächst zu feinen Fibrillen und anschließend zu dickeren Fasern und Faserbündeln vereinigen.
8. In lichtmikroskopischen Schnitten erscheinen kollagene Fasern meist als wellig verlaufende, unverzweigte Bündel, die sich bei Zugbelastung allmählich strecken.
9. Diese wellige Grundstruktur erlaubt eine geringe Formveränderung, ohne dass die Fasern sofort vollständig unter Zugspannung geraten.
10. Besonders viel Kollagen findet sich in Sehnen, Bändern, Organkapseln und den tieferen Schichten der Lederhaut, wo eine dauerhafte mechanische Widerstandsfähigkeit erforderlich ist.
11. Obwohl mehr als zwanzig Kollagentypen bekannt sind, besteht der größte Teil der Fasern des allgemeinen Bindegewebes aus Kollagen des Typs I.
12. Die feineren, netzartig angeordneten retikulären Fasern bestehen überwiegend aus Kollagen des Typs III und bilden mit ihren dünnen, verzweigten Fäden ein räumliches Gerüst.
13. Dieses Netzwerk umgibt Zellen, Kapillaren und kleinere Gewebeeinheiten, während es genügend Raum für den Stoffaustausch und die Bewegung von Zellen lässt.
14. Ein an retikulären Fasern reiches Stützgerüst findet sich unter anderem im Knochenmark, in den Lymphknoten und in der Milz.
15. Elastische Fasern lassen sich dagegen dehnen und kehren nach dem Ende der Belastung annähernd zu ihrer ursprünglichen Länge und Form zurück.
16. Ihr zentraler Anteil besteht aus Elastin, das von einem äußeren Netzwerk aus Mikrofibrillen umgeben und in der benachbarten Matrix verankert wird.
17. In ihrer dünneren Form verzweigen sich elastische Fasern und verbinden sich miteinander, sodass ausgedehnte, verformbare Netzwerke entstehen können.
18. In der Wand großer Arterien ordnen sich diese Fasern zu Lamellen, die sich während der Herzkontraktion dehnen und in der Diastole elastisch zurückstellen.
19. Elastische Fasern kommen außerdem in der Lunge, in bestimmten Bändern und in allen Organen vor, die nach wiederholter Formveränderung ihre Grundgestalt wiedererlangen müssen.
20. Die den Raum zwischen den Fasern ausfüllende Grundsubstanz ist lichtmikroskopisch meist kaum erkennbar, da ihre wasserreichen Bestandteile bei der üblichen Präparation teilweise herausgelöst werden.
21. Trotz ihrer scheinbaren Strukturlosigkeit ist die Grundsubstanz ein komplexes molekulares System, das die Verbindungen zwischen Zellen und Fasern sowie die Verteilung von Stoffen reguliert.
22. Ihre wichtigsten Bestandteile sind Glykosaminoglykane, Proteoglykane und adhäsive Glykoproteine mit zahlreichen Bindungsstellen.
23. Durch ihre langen, negativ geladenen Zuckerketten binden Glykosaminoglykane Ionen und große Wassermengen und bilden dadurch ein gelartiges Medium.
24. Unter ihnen ist die Hyaluronsäure ein besonders langes, unverzweigtes Molekül, das nicht kovalent an ein Kernprotein gebunden ist.
25. Andere Glykosaminoglykane bilden durch Bindung an Kernproteine Proteoglykane, die sich zu hochmolekularen Aggregaten zusammenschließen können.
26. Das auf diese Weise entstehende hydratisierte Netzwerk widersteht Druck und ermöglicht zugleich die Diffusion kleinerer, in Wasser gelöster Moleküle.
27. Sauerstoff, Nährstoffe und Signalmoleküle, die aus den Blutgefäßen austreten, müssen diese Grundsubstanz durchqueren, bevor sie die umliegenden Zellen erreichen.
28. In umgekehrter Richtung leitet dasselbe Medium die Stoffwechselprodukte der Zellen zu den Kapillaren und Lymphgefäßen.
29. Seine Dichte und molekulare Zusammensetzung bestimmen daher, wie schnell sich gelöste Stoffe und wandernde Zellen durch das Gewebe bewegen können.
30. Adhäsive Glykoproteine wie Fibronektin binden gleichzeitig an Zelloberflächenrezeptoren, Kollagen und weitere Matrixbestandteile.
31. Auf diese Weise sind die Zellen nicht lediglich in ihre Umgebung eingebettet, sondern mechanisch und chemisch mit der gesamten extrazellulären Matrix verbunden.
32. Über diese Bindungsstellen können Form, Steifigkeit und Belastung der Matrix die Bewegung, Differenzierung und den Stoffwechsel der Zellen beeinflussen.
33. Bei einer Verletzung wird die Interzellularsubstanz vorübergehend umgebaut; anschließend stellen Fibroblasten durch die Bildung neuer Fasern und Grundsubstanz den geschädigten Bereich wieder her oder ersetzen ihn durch Narbengewebe.
34. Die Matrix ist dabei kein unveränderliches Material, da ihre Bestandteile fortlaufend abgebaut, erneuert und an die Belastungen des Gewebes angepasst werden.
35. Das Verhältnis von Fasern und Grundsubstanz bestimmt letztlich, ob das Bindegewebe vorwiegend raumfüllende, elastische, druckbeständige oder zugfeste Aufgaben erfüllt.