4.17.2 – A térdízület: meniszkuszok és szalagok – Das Kniegelenk: Menisken und Bänder
1. A térdízület az emberi test legnagyobb és egyik legösszetettebb ízülete. – Das Kniegelenk (Articulatio genus) ist das größte und eines der komplexesten Gelenke des menschlichen Körpers.
2. A térdízületben a combcsont, a sípcsont és a térdkalács kapcsolódik egymáshoz. – Im Kniegelenk stehen Oberschenkelknochen, Schienbein und Kniescheibe miteinander in Verbindung.
3. Az ízület egy combcsont-sípcsonti és egy combcsont-térdkalácsi részből áll. – Das Gelenk besteht aus einem Oberschenkel-Schienbein-Gelenk und einem Oberschenkel-Kniescheiben-Gelenk.
4. A combcsont két ízületi bütyke a sípcsont felső ízületi felszínein mozog. – Die beiden Gelenkknorren des Oberschenkelknochens bewegen sich auf den oberen Gelenkflächen des Schienbeins.
5. A combcsont domború bütykei és a sípcsont viszonylag lapos felszínei alakjuk alapján nem illenek pontosan egymáshoz. – Die gewölbten Oberschenkelknorren und die relativ flachen Flächen des Schienbeins passen aufgrund ihrer Form nicht genau zusammen.
6. Az ízületi felszínek közötti eltérést két rostporcos meniszkusz egyenlíti ki. – Den Unterschied zwischen den Gelenkflächen gleichen zwei faserknorpelige Menisken aus.
7. A belső meniszkusz félhold vagy nyitott C alakú. – Der Innenmeniskus (Meniscus medialis) ist halbmondförmig oder wie ein offenes C geformt.
8. A külső meniszkusz majdnem zárt gyűrűt alkot. – Der Außenmeniskus (Meniscus lateralis) bildet einen nahezu geschlossenen Ring.
9. Mindkét meniszkusz keresztmetszete ék alakú, mert külső szélük vastagabb, mint a belső. – Beide Menisken sind im Querschnitt keilförmig, da ihr äußerer Rand dicker ist als ihr innerer Rand.
10. A meniszkuszok külső része erekkel ellátott, belső részük azonban nagyrészt érmentes. – Der äußere Teil der Menisken ist mit Gefäßen versorgt, während ihr innerer Teil weitgehend gefäßlos ist.
11. Emiatt a külső szél közelében kialakuló sérülések jobban gyógyulhatnak, mint a belső területen lévők. – Deshalb können Verletzungen nahe dem äußeren Rand besser heilen als solche im inneren Bereich.
12. A meniszkuszok elülső és hátulsó végei a sípcsont bütykei közötti területen rögzülnek. – Die Vorder- und Hinterhörner der Menisken sind im Bereich zwischen den Schienbeinknorren befestigt.
13. A két meniszkusz elülső részét egy harántszalag kötheti össze. – Die vorderen Abschnitte der beiden Menisken können durch das quere Knieband (Ligamentum transversum genus) miteinander verbunden sein.
14. A meniszkuszok külső széleit rövid szalagok rögzítik a sípcsont felső részéhez. – Die äußeren Ränder der Menisken werden durch kurze meniskotibiale Bänder am oberen Teil des Schienbeins befestigt.
15. A belső meniszkusz szorosan összenőtt az ízületi tokkal és a sípcsonti oldalszalag mély rostjaival. – Der Innenmeniskus ist fest mit der Gelenkkapsel und den tiefen Fasern des inneren Seitenbandes verbunden.
16. Emiatt a belső meniszkusz kevésbé mozgékony, mint a külső. – Deshalb ist der Innenmeniskus weniger beweglich als der Außenmeniskus.
17. A külső meniszkuszt a térdhajlati izom ina elválasztja a szárkapocscsonti oldalszalagtól. – Der Außenmeniskus wird durch die Sehne des Kniekehlenmuskels vom äußeren Seitenband getrennt.
18. A külső meniszkusz nagyobb mozgékonysága csökkenti sérülésének valószínűségét. – Die größere Beweglichkeit des Außenmeniskus verringert die Wahrscheinlichkeit seiner Verletzung.
19. A meniszkuszok növelik az ízületi felszínek érintkezési területét, és egyenletesebben osztják el a terhelést. – Die Menisken vergrößern die Kontaktfläche der Gelenkflächen und verteilen die Belastung gleichmäßiger.
20. Emellett csillapítják az ütéseket, vezetik a mozgást és segítik az ízületi folyadék eloszlását. – Außerdem dämpfen sie Stöße, führen die Bewegung und unterstützen die Verteilung der Gelenkflüssigkeit.
21. A térd hajlításakor a meniszkuszok hátrafelé, feszítésekor pedig előrefelé mozdulnak. – Bei der Beugung des Knies bewegen sich die Menisken nach hinten und bei der Streckung nach vorne.
22. A belső meniszkusz korlátozott mozgékonysága miatt gyakrabban sérül meg csavaró terhelés során. – Wegen seiner eingeschränkten Beweglichkeit wird der Innenmeniskus bei Drehbelastungen häufiger verletzt.
23. Az elülső keresztszalag a sípcsont elülső bütyökközi területéről indul. – Das vordere Kreuzband (Ligamentum cruciatum anterius) entspringt am vorderen Zwischenknorrenfeld des Schienbeins.
24. Innen hátrafelé, felfelé és oldalra halad a combcsont külső bütykének belső felszínéhez. – Von dort zieht es nach hinten, oben und seitlich zur Innenfläche des äußeren Oberschenkelknorrens.
25. Az elülső keresztszalag megakadályozza, hogy a sípcsont a combcsonthoz képest túlzottan előrecsússzon. – Das vordere Kreuzband verhindert, dass das Schienbein gegenüber dem Oberschenkelknochen übermäßig nach vorne gleitet.
26. Ezenkívül korlátozza a térd túlfeszítését és a túlzott befelé forgatást. – Außerdem begrenzt es die Überstreckung des Knies und eine übermäßige Innenrotation.
27. A hátulsó keresztszalag a sípcsont hátulsó bütyökközi területéről ered. – Das hintere Kreuzband (Ligamentum cruciatum posterius) entspringt am hinteren Zwischenknorrenfeld des Schienbeins.
28. Előre, felfelé és befelé haladva a combcsont belső bütykének külső felszínén tapad. – Es zieht nach vorne, oben und innen und setzt an der Außenfläche des inneren Oberschenkelknorrens an.
29. A hátulsó keresztszalag megakadályozza a sípcsont túlzott hátracsúszását. – Das hintere Kreuzband verhindert ein übermäßiges Zurückgleiten des Schienbeins.
30. A hátulsó keresztszalag általában erősebb, mint az elülső keresztszalag. – Das hintere Kreuzband ist gewöhnlich kräftiger als das vordere Kreuzband.
31. A két keresztszalag az ízületi tokon belül, de az ízületi belhártyán kívül helyezkedik el. – Die beiden Kreuzbänder liegen innerhalb der Gelenkkapsel, jedoch außerhalb der Synovialmembran.
32. A sípcsonti oldalszalag a combcsont belső bütyke és a sípcsont belső felszíne között húzódik. – Das innere Seitenband oder Schienbeinseitenband (Ligamentum collaterale tibiale) zieht zwischen dem inneren Oberschenkelknorren und der Innenseite des Schienbeins.
33. Ez a széles szalag összenőtt az ízületi tokkal, és mély rostjai kapcsolatban állnak a belső meniszkusszal. – Dieses breite Band ist mit der Gelenkkapsel verwachsen, und seine tiefen Fasern stehen mit dem Innenmeniskus in Verbindung.
34. A sípcsonti oldalszalag főként a térd túlzott kifelé billenését akadályozza meg. – Das innere Seitenband verhindert vor allem ein übermäßiges Abknicken des Knies nach innen im Sinne einer Valgusbelastung.
35. A szárkapocscsonti oldalszalag a combcsont külső bütykétől a szárkapocscsont fejéhez húzódik. – Das äußere Seitenband oder Wadenbeinseitenband (Ligamentum collaterale fibulare) zieht vom äußeren Oberschenkelknorren zum Wadenbeinkopf.
36. Ez a kötélszerű szalag nem nő össze sem az ízületi tokkal, sem a külső meniszkusszal. – Dieses strangförmige Band ist weder mit der Gelenkkapsel noch mit dem Außenmeniskus verwachsen.
37. A szárkapocscsonti oldalszalag főként a térd túlzott befelé billenését korlátozza. – Das äußere Seitenband begrenzt vor allem ein übermäßiges Abknicken des Knies nach außen im Sinne einer Varusbelastung.
38. A két oldalszalag nyújtott térdnél feszes, hajlított térdnél pedig lazább. – Beide Seitenbänder sind bei gestrecktem Knie gespannt und bei gebeugtem Knie lockerer.
39. A térdkalácsszalag a négyfejű combizom inának folytatása, és a térdkalácsot a sípcsont érdességéhez rögzíti. – Das Kniescheibenband (Ligamentum patellae) ist die Fortsetzung der Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels und befestigt die Kniescheibe an der Schienbeinrauigkeit.
40. A térdkalács növeli a térdfeszítő izmok erőkarját, és védi az ízület elülső részét. – Die Kniescheibe vergrößert den Hebelarm der Kniestreckmuskulatur und schützt den vorderen Teil des Gelenks.
41. A térdkalácsot kétoldalt rostos tartószalagok vezetik a combcsont térdkalácsi felszínén. – Seitlich wird die Kniescheibe durch Haltebänder auf der Kniescheibenfläche des Oberschenkelknochens geführt.
42. A térd hátulsó tokját a ferde és az íves térdhajlati szalag erősíti. – Die hintere Gelenkkapsel wird durch das schräge und das bogenförmige Kniekehlenband (Ligamentum popliteum obliquum et arcuatum) verstärkt.
43. A térdben elsősorban hajlítás és feszítés történik, hajlított helyzetben azonban korlátozott forgatás is lehetséges. – Im Knie erfolgen hauptsächlich Beugung und Streckung, bei gebeugtem Knie ist jedoch auch eine begrenzte Rotation möglich.
44. A teljes feszítés végén csavarzáró mechanizmus feszíti meg a szalagokat, a térdhajlati izom pedig a hajlítás kezdetén oldja fel ezt a zárást. – Am Ende der vollständigen Streckung spannt ein Schraubschlussmechanismus die Bänder, während der Kniekehlenmuskel die Verriegelung zu Beginn der Beugung löst.
45. A térdízület olyan kompromisszumos szerkezet, amely nagy mozgékonyságot és teherbírást biztosít, de meniszkuszai és szalagjai jelentős sérülési veszélynek vannak kitéve. – Das Kniegelenk ist eine Kompromisskonstruktion, die große Beweglichkeit und Belastbarkeit ermöglicht, deren Menisken und Bänder jedoch einer erheblichen Verletzungsgefahr ausgesetzt sind.
(aufklappen)magyar
1. A térdízület az emberi test legnagyobb és egyik legösszetettebb ízülete.
2. A térdízületben a combcsont, a sípcsont és a térdkalács kapcsolódik egymáshoz.
3. Az ízület egy combcsont-sípcsonti és egy combcsont-térdkalácsi részből áll.
4. A combcsont két ízületi bütyke a sípcsont felső ízületi felszínein mozog.
5. A combcsont domború bütykei és a sípcsont viszonylag lapos felszínei alakjuk alapján nem illenek pontosan egymáshoz.
6. Az ízületi felszínek közötti eltérést két rostporcos meniszkusz egyenlíti ki.
7. A belső meniszkusz félhold vagy nyitott C alakú.
8. A külső meniszkusz majdnem zárt gyűrűt alkot.
9. Mindkét meniszkusz keresztmetszete ék alakú, mert külső szélük vastagabb, mint a belső.
10. A meniszkuszok külső része erekkel ellátott, belső részük azonban nagyrészt érmentes.
11. Emiatt a külső szél közelében kialakuló sérülések jobban gyógyulhatnak, mint a belső területen lévők.
12. A meniszkuszok elülső és hátulsó végei a sípcsont bütykei közötti területen rögzülnek.
13. A két meniszkusz elülső részét egy harántszalag kötheti össze.
14. A meniszkuszok külső széleit rövid szalagok rögzítik a sípcsont felső részéhez.
15. A belső meniszkusz szorosan összenőtt az ízületi tokkal és a sípcsonti oldalszalag mély rostjaival.
16. Emiatt a belső meniszkusz kevésbé mozgékony, mint a külső.
17. A külső meniszkuszt a térdhajlati izom ina elválasztja a szárkapocscsonti oldalszalagtól.
18. A külső meniszkusz nagyobb mozgékonysága csökkenti sérülésének valószínűségét.
19. A meniszkuszok növelik az ízületi felszínek érintkezési területét, és egyenletesebben osztják el a terhelést.
20. Emellett csillapítják az ütéseket, vezetik a mozgást és segítik az ízületi folyadék eloszlását.
21. A térd hajlításakor a meniszkuszok hátrafelé, feszítésekor pedig előrefelé mozdulnak.
22. A belső meniszkusz korlátozott mozgékonysága miatt gyakrabban sérül meg csavaró terhelés során.
23. Az elülső keresztszalag a sípcsont elülső bütyökközi területéről indul.
24. Innen hátrafelé, felfelé és oldalra halad a combcsont külső bütykének belső felszínéhez.
25. Az elülső keresztszalag megakadályozza, hogy a sípcsont a combcsonthoz képest túlzottan előrecsússzon.
26. Ezenkívül korlátozza a térd túlfeszítését és a túlzott befelé forgatást.
27. A hátulsó keresztszalag a sípcsont hátulsó bütyökközi területéről ered.
28. Előre, felfelé és befelé haladva a combcsont belső bütykének külső felszínén tapad.
29. A hátulsó keresztszalag megakadályozza a sípcsont túlzott hátracsúszását.
30. A hátulsó keresztszalag általában erősebb, mint az elülső keresztszalag.
31. A két keresztszalag az ízületi tokon belül, de az ízületi belhártyán kívül helyezkedik el.
32. A sípcsonti oldalszalag a combcsont belső bütyke és a sípcsont belső felszíne között húzódik.
33. Ez a széles szalag összenőtt az ízületi tokkal, és mély rostjai kapcsolatban állnak a belső meniszkusszal.
34. A sípcsonti oldalszalag főként a térd túlzott kifelé billenését akadályozza meg.
35. A szárkapocscsonti oldalszalag a combcsont külső bütykétől a szárkapocscsont fejéhez húzódik.
36. Ez a kötélszerű szalag nem nő össze sem az ízületi tokkal, sem a külső meniszkusszal.
37. A szárkapocscsonti oldalszalag főként a térd túlzott befelé billenését korlátozza.
38. A két oldalszalag nyújtott térdnél feszes, hajlított térdnél pedig lazább.
39. A térdkalácsszalag a négyfejű combizom inának folytatása, és a térdkalácsot a sípcsont érdességéhez rögzíti.
40. A térdkalács növeli a térdfeszítő izmok erőkarját, és védi az ízület elülső részét.
41. A térdkalácsot kétoldalt rostos tartószalagok vezetik a combcsont térdkalácsi felszínén.
42. A térd hátulsó tokját a ferde és az íves térdhajlati szalag erősíti.
43. A térdben elsősorban hajlítás és feszítés történik, hajlított helyzetben azonban korlátozott forgatás is lehetséges.
44. A teljes feszítés végén csavarzáró mechanizmus feszíti meg a szalagokat, a térdhajlati izom pedig a hajlítás kezdetén oldja fel ezt a zárást.
45. A térdízület olyan kompromisszumos szerkezet, amely nagy mozgékonyságot és teherbírást biztosít, de meniszkuszai és szalagjai jelentős sérülési veszélynek vannak kitéve.
(aufklappen)német
1. Das Kniegelenk (Articulatio genus) ist das größte und eines der komplexesten Gelenke des menschlichen Körpers.
2. Im Kniegelenk stehen Oberschenkelknochen, Schienbein und Kniescheibe miteinander in Verbindung.
3. Das Gelenk besteht aus einem Oberschenkel-Schienbein-Gelenk und einem Oberschenkel-Kniescheiben-Gelenk.
4. Die beiden Gelenkknorren des Oberschenkelknochens bewegen sich auf den oberen Gelenkflächen des Schienbeins.
5. Die gewölbten Oberschenkelknorren und die relativ flachen Flächen des Schienbeins passen aufgrund ihrer Form nicht genau zusammen.
6. Den Unterschied zwischen den Gelenkflächen gleichen zwei faserknorpelige Menisken aus.
7. Der Innenmeniskus (Meniscus medialis) ist halbmondförmig oder wie ein offenes C geformt.
8. Der Außenmeniskus (Meniscus lateralis) bildet einen nahezu geschlossenen Ring.
9. Beide Menisken sind im Querschnitt keilförmig, da ihr äußerer Rand dicker ist als ihr innerer Rand.
10. Der äußere Teil der Menisken ist mit Gefäßen versorgt, während ihr innerer Teil weitgehend gefäßlos ist.
11. Deshalb können Verletzungen nahe dem äußeren Rand besser heilen als solche im inneren Bereich.
12. Die Vorder- und Hinterhörner der Menisken sind im Bereich zwischen den Schienbeinknorren befestigt.
13. Die vorderen Abschnitte der beiden Menisken können durch das quere Knieband (Ligamentum transversum genus) miteinander verbunden sein.
14. Die äußeren Ränder der Menisken werden durch kurze meniskotibiale Bänder am oberen Teil des Schienbeins befestigt.
15. Der Innenmeniskus ist fest mit der Gelenkkapsel und den tiefen Fasern des inneren Seitenbandes verbunden.
16. Deshalb ist der Innenmeniskus weniger beweglich als der Außenmeniskus.
17. Der Außenmeniskus wird durch die Sehne des Kniekehlenmuskels vom äußeren Seitenband getrennt.
18. Die größere Beweglichkeit des Außenmeniskus verringert die Wahrscheinlichkeit seiner Verletzung.
19. Die Menisken vergrößern die Kontaktfläche der Gelenkflächen und verteilen die Belastung gleichmäßiger.
20. Außerdem dämpfen sie Stöße, führen die Bewegung und unterstützen die Verteilung der Gelenkflüssigkeit.
21. Bei der Beugung des Knies bewegen sich die Menisken nach hinten und bei der Streckung nach vorne.
22. Wegen seiner eingeschränkten Beweglichkeit wird der Innenmeniskus bei Drehbelastungen häufiger verletzt.
23. Das vordere Kreuzband (Ligamentum cruciatum anterius) entspringt am vorderen Zwischenknorrenfeld des Schienbeins.
24. Von dort zieht es nach hinten, oben und seitlich zur Innenfläche des äußeren Oberschenkelknorrens.
25. Das vordere Kreuzband verhindert, dass das Schienbein gegenüber dem Oberschenkelknochen übermäßig nach vorne gleitet.
26. Außerdem begrenzt es die Überstreckung des Knies und eine übermäßige Innenrotation.
27. Das hintere Kreuzband (Ligamentum cruciatum posterius) entspringt am hinteren Zwischenknorrenfeld des Schienbeins.
28. Es zieht nach vorne, oben und innen und setzt an der Außenfläche des inneren Oberschenkelknorrens an.
29. Das hintere Kreuzband verhindert ein übermäßiges Zurückgleiten des Schienbeins.
30. Das hintere Kreuzband ist gewöhnlich kräftiger als das vordere Kreuzband.
31. Die beiden Kreuzbänder liegen innerhalb der Gelenkkapsel, jedoch außerhalb der Synovialmembran.
32. Das innere Seitenband oder Schienbeinseitenband (Ligamentum collaterale tibiale) zieht zwischen dem inneren Oberschenkelknorren und der Innenseite des Schienbeins.
33. Dieses breite Band ist mit der Gelenkkapsel verwachsen, und seine tiefen Fasern stehen mit dem Innenmeniskus in Verbindung.
34. Das innere Seitenband verhindert vor allem ein übermäßiges Abknicken des Knies nach innen im Sinne einer Valgusbelastung.
35. Das äußere Seitenband oder Wadenbeinseitenband (Ligamentum collaterale fibulare) zieht vom äußeren Oberschenkelknorren zum Wadenbeinkopf.
36. Dieses strangförmige Band ist weder mit der Gelenkkapsel noch mit dem Außenmeniskus verwachsen.
37. Das äußere Seitenband begrenzt vor allem ein übermäßiges Abknicken des Knies nach außen im Sinne einer Varusbelastung.
38. Beide Seitenbänder sind bei gestrecktem Knie gespannt und bei gebeugtem Knie lockerer.
39. Das Kniescheibenband (Ligamentum patellae) ist die Fortsetzung der Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels und befestigt die Kniescheibe an der Schienbeinrauigkeit.
40. Die Kniescheibe vergrößert den Hebelarm der Kniestreckmuskulatur und schützt den vorderen Teil des Gelenks.
41. Seitlich wird die Kniescheibe durch Haltebänder auf der Kniescheibenfläche des Oberschenkelknochens geführt.
42. Die hintere Gelenkkapsel wird durch das schräge und das bogenförmige Kniekehlenband (Ligamentum popliteum obliquum et arcuatum) verstärkt.
43. Im Knie erfolgen hauptsächlich Beugung und Streckung, bei gebeugtem Knie ist jedoch auch eine begrenzte Rotation möglich.
44. Am Ende der vollständigen Streckung spannt ein Schraubschlussmechanismus die Bänder, während der Kniekehlenmuskel die Verriegelung zu Beginn der Beugung löst.
45. Das Kniegelenk ist eine Kompromisskonstruktion, die große Beweglichkeit und Belastbarkeit ermöglicht, deren Menisken und Bänder jedoch einer erheblichen Verletzungsgefahr ausgesetzt sind.