11.7.2 A húgyvezeték lefutása, szűkületei és falszerkezete – Verlauf, Engen und Wandbau des Harnleiters
1. A húgyvezeték, latin nevén ureter, páros, mintegy 25–30 centiméter hosszú, vastag falú izmos cső, amely a vesemedencét a húgyhólyaggal köti össze. – Der Harnleiter, lateinisch Ureter, ist ein paariger, etwa 25–30 Zentimeter langer, dickwandiger Muskelschlauch, der das Nierenbecken mit der Harnblase verbindet.
2. Felső vége a vesemedence fokozatosan elkeskenyedő részéből indul, majd a vesekaput elhagyva csaknem derékszögben lefelé fordul. – Sein oberes Ende geht aus dem sich allmählich verjüngenden Nierenbecken hervor und wendet sich nach Verlassen der Nierenpforte nahezu rechtwinklig nach unten.
3. A vizelet továbbítása nem egyszerűen a nehézségi erő hatására történik, hanem a fal ritmikus perisztaltikus összehúzódásai révén. – Der Harntransport erfolgt nicht allein durch die Schwerkraft, sondern durch rhythmische peristaltische Kontraktionen der Wand.
4. Teljes lefutása során a húgyvezeték a hashártya mögött helyezkedik el, ezért mind hasi, mind medencei szakasza retroperitoneális. – Während seines gesamten Verlaufs liegt der Harnleiter hinter dem Bauchfell, weshalb sowohl sein abdominaler als auch sein pelviner Abschnitt retroperitoneal gelegen ist.
5. Hasi szakaszán a nagy horpaszizmot borító fascián ereszkedik lefelé, miközben laza kötőszövet rögzíti a hátsó hasfalhoz. – In seinem abdominalen Abschnitt zieht er auf der den großen Lendenmuskel bedeckenden Faszie nach unten und wird durch lockeres Bindegewebe an der hinteren Bauchwand befestigt.
6. Az izom elülső felszínén haladva a húgyvezeték keresztezi az alatta futó genitofemorális ideget, amely így közvetlenül mögötte helyezkedik el. – Auf der Vorderfläche des Muskels verlaufend kreuzt der Harnleiter den darunter ziehenden Genitofemoralnerv, der somit unmittelbar hinter ihm liegt.
7. Elölről a hereerek, illetve nőben a petefészekerek keresztezik, amelyek a hátsó hasfal felől a nemi mirigyek irányába haladnak. – Von vorn wird er von den Hodengefäßen beziehungsweise bei der Frau von den Eierstockgefäßen gekreuzt, die von der hinteren Bauchwand zu den Keimdrüsen ziehen.
8. A hashártya és a hasüregi szervek több helyen a húgyvezeték előtt fekszenek, anélkül azonban, hogy megszüntetnék annak retroperitoneális helyzetét. – Das Bauchfell und die Bauchorgane liegen an mehreren Stellen vor dem Harnleiter, ohne dessen retroperitoneale Lage aufzuheben.
9. A medence bemeneténél a húgyvezeték keresztezi a közös csípőerek területét, majd a terminális vonalon áthaladva belép a kismedencébe. – Am Beckeneingang kreuzt der Harnleiter den Bereich der gemeinsamen Darmbeingefäße und tritt nach Überschreiten der Grenzlinie in das kleine Becken ein.
10. Ettől a ponttól kezdődik a medencei szakasz, amely kezdetben a kismedence oldalfalához simulva, hátrafelé és lefelé halad. – Von diesem Punkt an beginnt der Beckenabschnitt, der zunächst der seitlichen Beckenwand anliegend nach hinten und unten verläuft.
11. A kismedence mélyebb részében a cső előre és befelé fordul, hogy hátulról megközelítse a húgyhólyag alapját. – Im tieferen Teil des kleinen Beckens wendet sich der Schlauch nach vorn und medial, um den Blasengrund von hinten zu erreichen.
12. Férfiban a hólyag közelében az ondóvezeték keresztezi elölről a húgyvezetéket, amely ezután az ondóhólyag mellett éri el a hólyagfalat. – Beim Mann kreuzt der Samenleiter den Harnleiter in Blasennähe von vorn, worauf dieser neben der Samenblase die Blasenwand erreicht.
13. Nőben a húgyvezeték a méhnyak közelében a méhartéria alatt halad át, miközben az ér a méh felé tartva keresztezi. – Bei der Frau zieht der Harnleiter nahe dem Gebärmutterhals unter der Gebärmutterarterie hindurch, die ihn auf ihrem Weg zur Gebärmutter kreuzt.
14. Továbbhaladva a hüvelyboltozat oldalsó része mellett fekszik, ezért ezen a területen végzett műtétek során különös figyelmet igényel. – Im weiteren Verlauf liegt er neben dem seitlichen Abschnitt des Scheidengewölbes und erfordert deshalb bei Operationen in diesem Gebiet besondere Aufmerksamkeit.
15. A hólyaghoz érve a húgyvezeték ferdén, oldalról és hátulról hatol be annak izmos falába, ahol kialakul a falon belüli szakasza. – An der Harnblase angekommen, dringt der Harnleiter schräg von lateral und dorsal in deren Muskelwand ein, wo sein intramuraler Abschnitt entsteht.
16. Mindkét húgyvezeték a hólyag belsejében egy-egy rés alakú nyílással végződik, amelyek a hólyagháromszög felső sarkait jelölik. – Beide Harnleiter enden im Blaseninneren mit je einer schlitzförmigen Öffnung, welche die oberen Ecken des Blasendreiecks markieren.
17. A falon belüli ferde lefutás funkcionális szelepként működik, mert a telődő hólyag összenyomja a csatornát, és akadályozza a vizelet visszaáramlását. – Der schräge intramurale Verlauf wirkt als funktionelles Ventil, da die sich füllende Blase den Kanal zusammendrückt und den Rückfluss des Harns hemmt.
18. Topográfiai szempontból hasi, medencei és falon belüli szakaszt különböztetünk meg, amelyek folytonosan, éles külső határ nélkül mennek át egymásba. – Topographisch werden ein abdominaler, ein pelviner und ein intramuraler Abschnitt unterschieden, die ohne scharfe äußere Grenze kontinuierlich ineinander übergehen.
19. Az első élettani szűkület a vesemedence és a húgyvezeték átmeneténél található, ahol a tágabb üregrendszer keskeny csővé alakul. – Die erste physiologische Enge liegt am Übergang vom Nierenbecken zum Harnleiter, wo sich das weitere Hohlraumsystem in einen schmalen Schlauch umwandelt.
20. Ezen a helyen a vesekapuból kilépő húgyvezeték lefelé fordulása tovább csökkenti a lumen tágasságát, ezért kisebb kövek is megakadhatnak. – An dieser Stelle verkleinert die Abwärtsbiegung des aus der Nierenpforte austretenden Harnleiters das Lumen zusätzlich, sodass bereits kleinere Steine stecken bleiben können.
21. A második szűkület a medence bemeneténél alakul ki, ahol a húgyvezeték a csípőerek előtt haladva átlépi a csontos medence határát. – Die zweite Enge entsteht am Beckeneingang, wo der Harnleiter vor den Darmbeingefäßen die Grenze des knöchernen Beckens überschreitet.
22. Harmadik és rendszerint legszűkebb szakasza a hólyagfalon belül húzódik, ahol a cső ferdén átfúrja a vastag izomréteget. – Der dritte und gewöhnlich engste Abschnitt verläuft innerhalb der Blasenwand, wo der Schlauch die dicke Muskelschicht schräg durchsetzt.
23. Mivel a húgykövek elsősorban ezekben a természetes szűkületekben akadnak el, elhelyezkedésüknek jelentős diagnosztikai és klinikai szerepe van. – Da Harnsteine vor allem in diesen natürlichen Engstellen stecken bleiben, besitzt deren Lage eine erhebliche diagnostische und klinische Bedeutung.
24. A húgyvezeték fala belülről kifelé nyálkahártyából, simaizomzatból és külső kötőszövetes burokból épül fel, amelyek feladata szorosan összefügg egymással. – Die Wand des Harnleiters besteht von innen nach außen aus Schleimhaut, glatter Muskulatur und einer äußeren Bindegewebshülle, deren Aufgaben eng miteinander verbunden sind.
25. A nyálkahártyát többrétegű átmeneti hám borítja, amely alatt erekben gazdag, laza kötőszövetből álló saját réteg helyezkedik el. – Die Schleimhaut wird von einem mehrschichtigen Übergangsepithel bedeckt, unter dem eine gefäßreiche, aus lockerem Bindegewebe bestehende Eigenschicht liegt.
26. Nyugalmi állapotban a nyálkahártya hosszanti redőket képez, ezért a húgyvezeték ürege keresztmetszetben szabálytalan, többnyire csillag alakú. – Im Ruhezustand bildet die Schleimhaut Längsfalten, weshalb das Lumen des Harnleiters im Querschnitt unregelmäßig und meist sternförmig erscheint.
27. Amikor vizelet halad át rajta, a redők részben kisimulnak, az átmeneti hám pedig jelentős károsodás nélkül alkalmazkodik a táguláshoz. – Wenn Harn hindurchtritt, verstreichen die Falten teilweise, während sich das Übergangsepithel ohne wesentliche Schädigung an die Dehnung anpasst.
28. Legfelső sejtrétegét nagy fedősejtek alkotják, amelyek megvastagodott csúcsi felszínükkel és szoros kapcsolataikkal folyadékzáró réteget képeznek. – Seine oberste Zelllage besteht aus großen Deckzellen, die mit ihrer verdickten apikalen Oberfläche und ihren dichten Verbindungen eine flüssigkeitsdichte Schicht bilden.
29. Ennek a gátnak köszönhetően a vizelet víztartalma, ionjai és bomlástermékei nem hatolnak ellenőrizetlenül a húgyvezeték falának mélyebb rétegeibe. – Dank dieser Barriere dringen Wasser, Ionen und Abbauprodukte des Harns nicht unkontrolliert in die tieferen Schichten der Harnleiterwand ein.
30. A hám alatti kötőszövet fokozatosan kapcsolódik az izomréteghez, mivel a húgyvezeték falában nem különül el valódi nyálkahártya alatti réteg. – Das unter dem Epithel gelegene Bindegewebe geht allmählich in die Muskelschicht über, da in der Harnleiterwand keine echte Submukosa abgegrenzt ist.
31. A hasi szakasz izomzatában belső hosszanti és külső körkörös simaizomréteg különíthető el, bár határuk nem mindenütt egyformán éles. – In der Muskulatur des abdominalen Abschnitts lassen sich eine innere Längs- und eine äußere Ringmuskelschicht unterscheiden, obwohl ihre Grenze nicht überall gleich deutlich ist.
32. A medencei szakaszon kívülről egy további hosszanti izomréteg csatlakozik hozzájuk, amely különösen a hólyag közelében válik jól felismerhetővé. – Im Beckenabschnitt kommt außen eine weitere Längsmuskelschicht hinzu, die besonders in der Nähe der Harnblase deutlich erkennbar wird.
33. Valójában az izomrostok jelentős része ferdén és csavarvonalban rendeződik, így a rétegek együttműködése hatékonyan szűkíti és rövidíti a cső egyes szakaszait. – Tatsächlich ist ein erheblicher Teil der Muskelfasern schräg und schraubenförmig angeordnet, sodass ihr Zusammenwirken einzelne Schlauchabschnitte wirksam verengt und verkürzt.
34. Az egymást követő összehúzódási hullámok kis vizeletadagokat hajtanak a hólyag felé, még akkor is, ha a test helyzete nem kedvez a gravitációs áramlásnak. – Aufeinanderfolgende Kontraktionswellen treiben kleine Harnportionen zur Blase, selbst wenn die Körperlage einen durch die Schwerkraft bedingten Abfluss nicht begünstigt.
35. Kívül a kötőszövetes burok rögzíti a húgyvezetéket környezetéhez, miközben ereket és idegeket vezet a falhoz, ezáltal teljessé téve annak szerkezeti és működési egységét. – Außen befestigt die Bindegewebshülle den Harnleiter an seiner Umgebung und führt zugleich Gefäße und Nerven zur Wand, wodurch dessen strukturelle und funktionelle Einheit vervollständigt wird.
(aufklappen)magyar
1. A húgyvezeték, latin nevén ureter, páros, mintegy 25–30 centiméter hosszú, vastag falú izmos cső, amely a vesemedencét a húgyhólyaggal köti össze.
2. Felső vége a vesemedence fokozatosan elkeskenyedő részéből indul, majd a vesekaput elhagyva csaknem derékszögben lefelé fordul.
3. A vizelet továbbítása nem egyszerűen a nehézségi erő hatására történik, hanem a fal ritmikus perisztaltikus összehúzódásai révén.
4. Teljes lefutása során a húgyvezeték a hashártya mögött helyezkedik el, ezért mind hasi, mind medencei szakasza retroperitoneális.
5. Hasi szakaszán a nagy horpaszizmot borító fascián ereszkedik lefelé, miközben laza kötőszövet rögzíti a hátsó hasfalhoz.
6. Az izom elülső felszínén haladva a húgyvezeték keresztezi az alatta futó genitofemorális ideget, amely így közvetlenül mögötte helyezkedik el.
7. Elölről a hereerek, illetve nőben a petefészekerek keresztezik, amelyek a hátsó hasfal felől a nemi mirigyek irányába haladnak.
8. A hashártya és a hasüregi szervek több helyen a húgyvezeték előtt fekszenek, anélkül azonban, hogy megszüntetnék annak retroperitoneális helyzetét.
9. A medence bemeneténél a húgyvezeték keresztezi a közös csípőerek területét, majd a terminális vonalon áthaladva belép a kismedencébe.
10. Ettől a ponttól kezdődik a medencei szakasz, amely kezdetben a kismedence oldalfalához simulva, hátrafelé és lefelé halad.
11. A kismedence mélyebb részében a cső előre és befelé fordul, hogy hátulról megközelítse a húgyhólyag alapját.
12. Férfiban a hólyag közelében az ondóvezeték keresztezi elölről a húgyvezetéket, amely ezután az ondóhólyag mellett éri el a hólyagfalat.
13. Nőben a húgyvezeték a méhnyak közelében a méhartéria alatt halad át, miközben az ér a méh felé tartva keresztezi.
14. Továbbhaladva a hüvelyboltozat oldalsó része mellett fekszik, ezért ezen a területen végzett műtétek során különös figyelmet igényel.
15. A hólyaghoz érve a húgyvezeték ferdén, oldalról és hátulról hatol be annak izmos falába, ahol kialakul a falon belüli szakasza.
16. Mindkét húgyvezeték a hólyag belsejében egy-egy rés alakú nyílással végződik, amelyek a hólyagháromszög felső sarkait jelölik.
17. A falon belüli ferde lefutás funkcionális szelepként működik, mert a telődő hólyag összenyomja a csatornát, és akadályozza a vizelet visszaáramlását.
18. Topográfiai szempontból hasi, medencei és falon belüli szakaszt különböztetünk meg, amelyek folytonosan, éles külső határ nélkül mennek át egymásba.
19. Az első élettani szűkület a vesemedence és a húgyvezeték átmeneténél található, ahol a tágabb üregrendszer keskeny csővé alakul.
20. Ezen a helyen a vesekapuból kilépő húgyvezeték lefelé fordulása tovább csökkenti a lumen tágasságát, ezért kisebb kövek is megakadhatnak.
21. A második szűkület a medence bemeneténél alakul ki, ahol a húgyvezeték a csípőerek előtt haladva átlépi a csontos medence határát.
22. Harmadik és rendszerint legszűkebb szakasza a hólyagfalon belül húzódik, ahol a cső ferdén átfúrja a vastag izomréteget.
23. Mivel a húgykövek elsősorban ezekben a természetes szűkületekben akadnak el, elhelyezkedésüknek jelentős diagnosztikai és klinikai szerepe van.
24. A húgyvezeték fala belülről kifelé nyálkahártyából, simaizomzatból és külső kötőszövetes burokból épül fel, amelyek feladata szorosan összefügg egymással.
25. A nyálkahártyát többrétegű átmeneti hám borítja, amely alatt erekben gazdag, laza kötőszövetből álló saját réteg helyezkedik el.
26. Nyugalmi állapotban a nyálkahártya hosszanti redőket képez, ezért a húgyvezeték ürege keresztmetszetben szabálytalan, többnyire csillag alakú.
27. Amikor vizelet halad át rajta, a redők részben kisimulnak, az átmeneti hám pedig jelentős károsodás nélkül alkalmazkodik a táguláshoz.
28. Legfelső sejtrétegét nagy fedősejtek alkotják, amelyek megvastagodott csúcsi felszínükkel és szoros kapcsolataikkal folyadékzáró réteget képeznek.
29. Ennek a gátnak köszönhetően a vizelet víztartalma, ionjai és bomlástermékei nem hatolnak ellenőrizetlenül a húgyvezeték falának mélyebb rétegeibe.
30. A hám alatti kötőszövet fokozatosan kapcsolódik az izomréteghez, mivel a húgyvezeték falában nem különül el valódi nyálkahártya alatti réteg.
31. A hasi szakasz izomzatában belső hosszanti és külső körkörös simaizomréteg különíthető el, bár határuk nem mindenütt egyformán éles.
32. A medencei szakaszon kívülről egy további hosszanti izomréteg csatlakozik hozzájuk, amely különösen a hólyag közelében válik jól felismerhetővé.
33. Valójában az izomrostok jelentős része ferdén és csavarvonalban rendeződik, így a rétegek együttműködése hatékonyan szűkíti és rövidíti a cső egyes szakaszait.
34. Az egymást követő összehúzódási hullámok kis vizeletadagokat hajtanak a hólyag felé, még akkor is, ha a test helyzete nem kedvez a gravitációs áramlásnak.
35. Kívül a kötőszövetes burok rögzíti a húgyvezetéket környezetéhez, miközben ereket és idegeket vezet a falhoz, ezáltal teljessé téve annak szerkezeti és működési egységét.
(aufklappen)német
1. Der Harnleiter, lateinisch Ureter, ist ein paariger, etwa 25–30 Zentimeter langer, dickwandiger Muskelschlauch, der das Nierenbecken mit der Harnblase verbindet.
2. Sein oberes Ende geht aus dem sich allmählich verjüngenden Nierenbecken hervor und wendet sich nach Verlassen der Nierenpforte nahezu rechtwinklig nach unten.
3. Der Harntransport erfolgt nicht allein durch die Schwerkraft, sondern durch rhythmische peristaltische Kontraktionen der Wand.
4. Während seines gesamten Verlaufs liegt der Harnleiter hinter dem Bauchfell, weshalb sowohl sein abdominaler als auch sein pelviner Abschnitt retroperitoneal gelegen ist.
5. In seinem abdominalen Abschnitt zieht er auf der den großen Lendenmuskel bedeckenden Faszie nach unten und wird durch lockeres Bindegewebe an der hinteren Bauchwand befestigt.
6. Auf der Vorderfläche des Muskels verlaufend kreuzt der Harnleiter den darunter ziehenden Genitofemoralnerv, der somit unmittelbar hinter ihm liegt.
7. Von vorn wird er von den Hodengefäßen beziehungsweise bei der Frau von den Eierstockgefäßen gekreuzt, die von der hinteren Bauchwand zu den Keimdrüsen ziehen.
8. Das Bauchfell und die Bauchorgane liegen an mehreren Stellen vor dem Harnleiter, ohne dessen retroperitoneale Lage aufzuheben.
9. Am Beckeneingang kreuzt der Harnleiter den Bereich der gemeinsamen Darmbeingefäße und tritt nach Überschreiten der Grenzlinie in das kleine Becken ein.
10. Von diesem Punkt an beginnt der Beckenabschnitt, der zunächst der seitlichen Beckenwand anliegend nach hinten und unten verläuft.
11. Im tieferen Teil des kleinen Beckens wendet sich der Schlauch nach vorn und medial, um den Blasengrund von hinten zu erreichen.
12. Beim Mann kreuzt der Samenleiter den Harnleiter in Blasennähe von vorn, worauf dieser neben der Samenblase die Blasenwand erreicht.
13. Bei der Frau zieht der Harnleiter nahe dem Gebärmutterhals unter der Gebärmutterarterie hindurch, die ihn auf ihrem Weg zur Gebärmutter kreuzt.
14. Im weiteren Verlauf liegt er neben dem seitlichen Abschnitt des Scheidengewölbes und erfordert deshalb bei Operationen in diesem Gebiet besondere Aufmerksamkeit.
15. An der Harnblase angekommen, dringt der Harnleiter schräg von lateral und dorsal in deren Muskelwand ein, wo sein intramuraler Abschnitt entsteht.
16. Beide Harnleiter enden im Blaseninneren mit je einer schlitzförmigen Öffnung, welche die oberen Ecken des Blasendreiecks markieren.
17. Der schräge intramurale Verlauf wirkt als funktionelles Ventil, da die sich füllende Blase den Kanal zusammendrückt und den Rückfluss des Harns hemmt.
18. Topographisch werden ein abdominaler, ein pelviner und ein intramuraler Abschnitt unterschieden, die ohne scharfe äußere Grenze kontinuierlich ineinander übergehen.
19. Die erste physiologische Enge liegt am Übergang vom Nierenbecken zum Harnleiter, wo sich das weitere Hohlraumsystem in einen schmalen Schlauch umwandelt.
20. An dieser Stelle verkleinert die Abwärtsbiegung des aus der Nierenpforte austretenden Harnleiters das Lumen zusätzlich, sodass bereits kleinere Steine stecken bleiben können.
21. Die zweite Enge entsteht am Beckeneingang, wo der Harnleiter vor den Darmbeingefäßen die Grenze des knöchernen Beckens überschreitet.
22. Der dritte und gewöhnlich engste Abschnitt verläuft innerhalb der Blasenwand, wo der Schlauch die dicke Muskelschicht schräg durchsetzt.
23. Da Harnsteine vor allem in diesen natürlichen Engstellen stecken bleiben, besitzt deren Lage eine erhebliche diagnostische und klinische Bedeutung.
24. Die Wand des Harnleiters besteht von innen nach außen aus Schleimhaut, glatter Muskulatur und einer äußeren Bindegewebshülle, deren Aufgaben eng miteinander verbunden sind.
25. Die Schleimhaut wird von einem mehrschichtigen Übergangsepithel bedeckt, unter dem eine gefäßreiche, aus lockerem Bindegewebe bestehende Eigenschicht liegt.
26. Im Ruhezustand bildet die Schleimhaut Längsfalten, weshalb das Lumen des Harnleiters im Querschnitt unregelmäßig und meist sternförmig erscheint.
27. Wenn Harn hindurchtritt, verstreichen die Falten teilweise, während sich das Übergangsepithel ohne wesentliche Schädigung an die Dehnung anpasst.
28. Seine oberste Zelllage besteht aus großen Deckzellen, die mit ihrer verdickten apikalen Oberfläche und ihren dichten Verbindungen eine flüssigkeitsdichte Schicht bilden.
29. Dank dieser Barriere dringen Wasser, Ionen und Abbauprodukte des Harns nicht unkontrolliert in die tieferen Schichten der Harnleiterwand ein.
30. Das unter dem Epithel gelegene Bindegewebe geht allmählich in die Muskelschicht über, da in der Harnleiterwand keine echte Submukosa abgegrenzt ist.
31. In der Muskulatur des abdominalen Abschnitts lassen sich eine innere Längs- und eine äußere Ringmuskelschicht unterscheiden, obwohl ihre Grenze nicht überall gleich deutlich ist.
32. Im Beckenabschnitt kommt außen eine weitere Längsmuskelschicht hinzu, die besonders in der Nähe der Harnblase deutlich erkennbar wird.
33. Tatsächlich ist ein erheblicher Teil der Muskelfasern schräg und schraubenförmig angeordnet, sodass ihr Zusammenwirken einzelne Schlauchabschnitte wirksam verengt und verkürzt.
34. Aufeinanderfolgende Kontraktionswellen treiben kleine Harnportionen zur Blase, selbst wenn die Körperlage einen durch die Schwerkraft bedingten Abfluss nicht begünstigt.
35. Außen befestigt die Bindegewebshülle den Harnleiter an seiner Umgebung und führt zugleich Gefäße und Nerven zur Wand, wodurch dessen strukturelle und funktionelle Einheit vervollständigt wird.