16.6.1 – Anatomie lang

16.6.1 – A külső csíralemez származékai – Die Abkömmlinge des äußeren Keimblattes

1. A külső csíralemez, vagyis az ektoderma olyan szerveket és szöveteket hoz létre, amelyek a külvilággal való kapcsolattartást, az érzékelést és az idegi szabályozást szolgálják. – Das äußere Keimblatt, das Ektoderm, bringt Organe und Gewebe hervor, die dem Kontakt mit der Außenwelt, der Wahrnehmung und der nervalen Steuerung dienen.

2. Fejlődése során az ektoderma felszíni ektodermára, neuroektodermára, velőlécsejtekre és körülírt érzékplakódokra különül, amelyek eltérő irányban differenciálódnak. – Während seiner Entwicklung gliedert sich das Ektoderm in Oberflächenektoderm, Neuroektoderm, Neuralleistenzellen und umschriebene Sinnesplakoden, die sich in unterschiedliche Richtungen differenzieren.

3. A felszínen maradó sejtréteg elsősorban a test külső borítását és annak hámeredetű függelékeit alakítja ki. – Die an der Oberfläche verbleibende Zellschicht bildet vor allem die äußere Bedeckung des Körpers und deren epithelial entstandene Anhangsgebilde.

4. Belőle fejlődik a bőr többrétegű elszarusodó felhámja, amely mechanikai védőréteget alkot, és korlátozza a szervezet ellenőrizetlen vízvesztését. – Aus ihm entwickelt sich die mehrschichtige verhornende Epidermis, die eine mechanische Schutzschicht bildet und den unkontrollierten Wasserverlust des Organismus begrenzt.

5. A felhám mélybe növekvő sejtkötegei hozzák létre a szőrtüszők és a körmök hámelemeit, míg kötőszövetes részeik más csíralemezből származnak. – In die Tiefe wachsende Zellstränge der Epidermis bilden die epithelialen Bestandteile der Haarfollikel und Nägel, während deren bindegewebige Anteile aus einem anderen Keimblatt stammen.

6. Ugyancsak felszíni ektodermális eredetű a verejték- és faggyúmirigyek hámállománya, amely a fejlődő felhámból a mélyebb kötőszövetbe süllyed. – Ebenfalls oberflächenektodermalen Ursprungs ist das Epithel der Schweiß- und Talgdrüsen, das von der entstehenden Epidermis in das tiefere Bindegewebe einsinkt.

7. Az emlőmirigyek mirigyhámja a tejléc meghatározott területein kialakuló hámcsapokból fejlődik, környező támasztószövetük azonban mezodermális eredetű. – Das Drüsenepithel der Brustdrüsen entwickelt sich aus Epithelknospen in bestimmten Abschnitten der Milchleiste, ihr umgebendes Stützgewebe stammt jedoch aus dem Mesoderm.

8. A szájöböl és az orrgödrök betüremkedő ektodermája a szájüreg elülső részének, valamint az orrüreg jelentős részének hámbéléséhez járul hozzá. – Das sich einstülpende Ektoderm der Mundbucht und der Nasengruben trägt zur epithelialen Auskleidung des vorderen Mundraums und großer Teile der Nasenhöhle bei.

9. A szájüregi ektodermából kialakuló zománcszerv sejtjei termelik a fogzománcot, amely a fog legkeményebb, sejtekben már nem gazdag állománya. – Die Zellen des aus dem oralen Ektoderm entstehenden Schmelzorgans bilden den Zahnschmelz, die härteste und im ausgereiften Zustand zellarme Substanz des Zahnes.

10. A szájöböl tetejéről felfelé növekvő hámkezdeményből fejlődik az agyalapi mirigy elülső lebenye, amely később hormontermelő mirigyszövetté alakul. – Aus einer vom Dach der Mundbucht nach oben wachsenden Epithelanlage entwickelt sich der Vorderlappen der Hypophyse, der später zu hormonbildendem Drüsengewebe wird.

11. A végbélnyílás körül betüremkedő felszíni ektoderma az anális csatorna legalsó szakaszának hámbélését adja, amely élesen kapcsolódik a belső eredetű bélnyálkahártyához. – Das im Bereich der Afteröffnung eingestülpte Oberflächenektoderm bildet das Epithel des untersten Analkanals, das an die aus dem inneren Keimblatt stammende Darmschleimhaut anschließt.

12. A szem felszíni képletei közül a szaruhártya külső hámja és a szemlencse származik közvetlenül a felszíni ektodermából. – Von den oberflächlichen Strukturen des Auges stammen das äußere Hornhautepithel und die Augenlinse unmittelbar aus dem Oberflächenektoderm.

13. Meghatározott fejterületeken az ektoderma megvastagodva érzékplakódokat képez, amelyek érzékhámok, érzéksejtek és egyes agyidegdúcok kialakulásában vesznek részt. – In bestimmten Kopfregionen verdickt sich das Ektoderm zu Sinnesplakoden, die an der Bildung von Sinnesepithelien, Sinneszellen und einigen Hirnnervenganglien beteiligt sind.

14. A hallóplakód besüllyedésével létrejövő hallóhólyagból fejlődik a belső fül hártyás labirintusa, benne a hallás és az egyensúlyozás érzékhámjaival. – Aus dem durch Einsenkung der Ohrplakode entstehenden Ohrbläschen entwickelt sich das häutige Labyrinth des Innenohres mit den Sinnesepithelien für Hören und Gleichgewicht.

15. A szaglóplakód sejtjei az orrüreg felső részének szaglóhámját hozzák létre, amelynek érzéksejtjei közvetlen kapcsolatot teremtenek a központi idegrendszerrel. – Die Zellen der Riechplakode bilden das Riechepithel im oberen Teil der Nasenhöhle, dessen Sinneszellen eine unmittelbare Verbindung zum Zentralnervensystem herstellen.

16. Egyes fejplakódokból olyan érző idegsejtek is keletkeznek, amelyek a velőléc eredetű sejtekkel együtt az agyidegek érződúcainak felépítésében vesznek részt. – Aus einigen Kopfplakoden entstehen außerdem sensible Nervenzellen, die gemeinsam mit neuralstämmigen Zellen am Aufbau der sensiblen Hirnnervenganglien beteiligt sind.

17. A középvonal közelében fekvő ektoderma a gerinchúr indukáló hatására velőlemezzé vastagszik, majd velőcsövet alkotva a központi idegrendszer alapját képezi. – Das nahe der Mittellinie gelegene Ektoderm verdickt sich unter dem induzierenden Einfluss der Chorda zur Neuralplatte und bildet nach Entstehung des Neuralrohrs die Grundlage des Zentralnervensystems.

18. A velőcső koponya felőli, erősen kitáguló szakaszaiból az agyvelő, keskenyebb törzsi részéből pedig a gerincvelő fejlődik ki. – Aus den stark erweiterten kranialen Abschnitten des Neuralrohrs entsteht das Gehirn, während sich aus seinem schmaleren Rumpfabschnitt das Rückenmark entwickelt.

19. A velőcső falának sejtjei adják a központi idegrendszer idegsejtjeit, valamint az asztrocitákat és oligodendrocitákat magában foglaló makrogliát. – Die Zellen der Neuralrohrwand bilden die Nervenzellen des Zentralnervensystems sowie die Makroglia, zu der Astrozyten und Oligodendrozyten gehören.

20. Kivételt képeznek a mikroglia sejtjei és a központi idegrendszer erei, amelyek nem ektodermális, hanem mezodermális eredetű sejtekből fejlődnek. – Eine Ausnahme bilden die Mikrogliazellen und die Gefäße des Zentralnervensystems, die nicht aus ektodermalen, sondern aus mesodermalen Zellen entstehen.

21. A velőcső üregét bélelő sejtréteg ependimasejtekké differenciálódik, miközben az eredeti üregből az agykamrák és a gerincvelő központi csatornája marad vissza. – Die das Neuralrohrlumen auskleidende Zellschicht differenziert sich zu Ependymzellen, während aus dem ursprünglichen Hohlraum die Hirnkammern und der Zentralkanal des Rückenmarks hervorgehen.

22. A köztiagy falából oldalra növekvő látóhólyag neuroektodermája hozza létre az ideghártyát, beleértve annak fényérzékelő és pigmentált sejtrétegeit. – Das Neuroektoderm der seitlich aus der Zwischenhirnwand auswachsenden Augenblase bildet die Netzhaut einschließlich ihrer lichtempfindlichen und pigmentierten Zellschichten.

23. Mivel a látóideg a köztiagy nyúlványaként fejlődik, szerkezete és gliasejtjei alapján nem valódi környéki idegnek, hanem központi idegrendszeri pályának tekinthető. – Da sich der Sehnerv als Auswuchs des Zwischenhirns entwickelt, gilt er aufgrund seines Aufbaus und seiner Gliazellen nicht als echter peripherer Nerv, sondern als zentralnervöse Bahn.

24. A köztiagy neuroektodermájából fejlődik a tobozmirigy és az agyalapi mirigy hátulsó lebenye is, amely idegrostok végződéseit és támasztósejteket tartalmaz. – Aus dem Neuroektoderm des Zwischenhirns entstehen außerdem die Zirbeldrüse und der Hypophysenhinterlappen, der Nervenfaserendigungen und Stützzellen enthält.

25. A velőredők záródásakor a felszíni ektoderma és a velőcső között elhelyezkedő velőlécsejtek leválnak, majd a fejlődő embrió különböző területeire vándorolnak. – Beim Verschluss der Neuralfalten lösen sich die zwischen Oberflächenektoderm und Neuralrohr gelegenen Neuralleistenzellen ab und wandern in verschiedene Regionen des Embryos.

26. Vándorlásuk befejeztével e sejtekből alakulnak ki a gerincvelői érződúcok, a vegetatív dúcok és a bélfal saját idegfonatainak idegsejtjei. – Nach Abschluss ihrer Wanderung entstehen aus diesen Zellen die Spinalganglien, die vegetativen Ganglien und die Nervenzellen der eigenständigen Nervengeflechte der Darmwand.

27. A környéki idegrostokat burkoló Schwann-sejtek és az idegdúcok neuronjait körülvevő szatellitasejtek szintén velőléc eredetű támasztósejtek. – Auch die periphere Nervenfasern umhüllenden Schwann-Zellen und die Ganglienneurone umgebenden Satellitenzellen sind aus der Neuralleiste hervorgegangene Stützzellen.

28. A bőr festéktermelő melanocitái a velőlécből kiindulva vándorolnak a felhámba és a szőrtüszőkbe, ahol melanint adnak át a környező hámsejteknek. – Die pigmentbildenden Melanozyten der Haut wandern aus der Neuralleiste in die Epidermis und die Haarfollikel ein, wo sie Melanin an benachbarte Epithelzellen abgeben.

29. A mellékvese velőállományának kromaffin sejtjei módosult szimpatikus idegsejteknek tekinthetők, amelyek velőléc eredetűek, de nyúlványok helyett hormonokat juttatnak a vérbe. – Die chromaffinen Zellen des Nebennierenmarks gelten als umgewandelte sympathische Nervenzellen neuralen Ursprungs, die statt langer Fortsätze Hormone in das Blut abgeben.

30. A fej területén a velőlécsejtek különösen sokoldalúak, mivel az arc kötőszövete, irhája, valamint számos koponya- és arccsont jelentős része belőlük fejlődik. – Im Kopfbereich sind Neuralleistenzellen besonders vielseitig, da aus ihnen große Teile des Bindegewebes und der Lederhaut des Gesichts sowie zahlreiche Schädel- und Gesichtsknochen entstehen.

31. A fogfejlődés során a velőléc eredetű odontoblasztok termelik a dentint, míg a velük szemben elhelyezkedő, felszíni ektodermális ameloblasztok a zománcot képezik. – Während der Zahnentwicklung bilden neuralstämmige Odontoblasten das Dentin, während die ihnen gegenüberliegenden oberflächenektodermalen Ameloblasten den Zahnschmelz erzeugen.

32. Velőlécsejtek vesznek részt a szív kiáramlási pályájának sövényezésében, valamint a garatív-artériákból fejlődő nagyerek falának kialakításában is. – Neuralleistenzellen wirken außerdem an der Septierung der kardialen Ausstrombahn und an der Ausbildung der Wände jener großen Gefäße mit, die aus den Schlundbogenarterien hervorgehen.

33. A szaruhártyán belül eltérő eredetű szövetek találkoznak, mivel felszíni hámja a felszíni ektodermából, kötőszövetes állománya és belső hámja pedig velőlécsejtekből fejlődik. – In der Hornhaut treffen Gewebe unterschiedlicher Herkunft zusammen, da ihr Oberflächenepithel aus dem Oberflächenektoderm, ihr Stroma und ihr inneres Epithel dagegen aus Neuralleistenzellen entstehen.

34. Az ektoderma fejlődésének zavarai ezért egyaránt érinthetik a bőrt, az érzékszerveket, az idegrendszert és a velőlécből származó, egymástól távol fekvő képleteket. – Störungen der Ektodermentwicklung können daher sowohl die Haut, die Sinnesorgane und das Nervensystem als auch weit voneinander entfernte Neuralleistenderivate betreffen.

35. Összességében a külső csíralemez származékai a test védőfelszínétől az érzékhámokon át a központi és környéki idegrendszer nagy részéig terjednek. – Insgesamt reichen die Abkömmlinge des äußeren Keimblattes von der schützenden Körperoberfläche über die Sinnesepithelien bis zu großen Teilen des zentralen und peripheren Nervensystems.