1.4.2 – A tíz intelem tartalma – Der Inhalt der zehn Ermahnungen
1. István király Intelmei tíz fejezetre tagolódnak. – Die Ermahnungen König Stephans sind in zehn Kapitel gegliedert.
2. Minden fejezet a leendő király egy meghatározott kötelességével foglalkozik. – Jedes Kapitel behandelt eine bestimmte Pflicht des künftigen Königs.
3. A tíz fejezet előtt rövid bevezetés áll. – Vor den zehn Kapiteln steht eine kurze Einleitung.
4. Ebben az apa közvetlenül a fiához fordul. – In ihr wendet sich der Vater unmittelbar an seinen Sohn.
5. Elmagyarázza, miért hagyja rá ezeket a tanácsokat. – Er erklärt, warum er ihm diese Ratschläge hinterlässt.
6. Egy királynak egyszerre kell szelídséggel és határozottsággal uralkodnia. – Ein König müsse zugleich mit Milde und mit Festigkeit herrschen.
7. Az apa a fia iránti szeretetből adja tovább neki bölcsességét. – Aus Liebe zum Sohn gibt der Vater ihm seine Weisheit weiter.
8. Ezután következik a tíz tulajdonképpeni intelem. – Danach folgen die zehn eigentlichen Ermahnungen.
9. Az első fejezet az igaz hitről szól. – Das erste Kapitel handelt vom rechten Glauben.
10. Arra szólítja fel a herceget, hogy őrizze meg a katolikus hitet. – Es fordert den Herzog auf, den katholischen Glauben zu bewahren.
11. A hit így minden kötelesség között az első helyen áll. – Der Glaube steht damit an erster Stelle aller Pflichten.
12. Szilárd hit nélkül, állítja a szöveg, egyetlen király sem tud jól uralkodni. – Ohne festen Glauben, so der Text, kann kein König gut regieren.
13. A hit az egész uralkodás alapja. – Der Glaube ist das Fundament der ganzen Herrschaft.
14. A második fejezet az egyházzal foglalkozik. – Das zweite Kapitel behandelt die Kirche.
15. A hercegnek védelmeznie és tisztelnie kell az egyházat. – Der Herzog soll die Kirche schützen und ehren.
16. Fenn kell tartania és támogatnia kell intézményeit. – Er soll ihre Einrichtungen erhalten und fördern.
17. Az egyház a keresztény birodalom támaszának számít. – Die Kirche gilt als Stütze des christlichen Reiches.
18. A harmadik fejezet a püspököknek és a papoknak szól. – Das dritte Kapitel gilt den Bischöfen und Priestern.
19. A leendő királynak tisztelnie kell az egyházi személyeket. – Der künftige König soll die Geistlichen achten.
20. Tiszteletteljesen kell viszonyulnia hozzájuk. – Er soll ihnen mit Ehrfurcht begegnen.
21. A püspököket a hit őrzőiként ábrázolja a mű. – Die Bischöfe werden als Hüter des Glaubens dargestellt.
22. Tanácsuknak és tekintélyüknek szentnek kell lennie a király előtt. – Ihr Rat und ihr Ansehen sollen dem König heilig sein.
23. A negyedik fejezet a világi előkelőkről szól. – Das vierte Kapitel handelt von den weltlichen Großen.
24. A fejedelmeket, az ispánokat és az előkelő harcosokat érti alattuk. – Gemeint sind die Fürsten, Grafen und vornehmen Krieger.
25. A hercegnek tisztelnie kell őket, és megfontoltan kell bánnia velük. – Der Herzog soll sie achten und mit Bedacht behandeln.
26. Ők a trón támaszai és az ország védelmezői. – Sie sind die Stützen des Throns und die Verteidiger des Landes.
27. Egy királynak nem szabad szolgákként bánnia velük. – Ein König soll sie nicht wie Knechte behandeln.
28. Méltósággal és igazságosan kell viszonyulnia hozzájuk. – Er soll ihnen mit Würde und Gerechtigkeit begegnen.
29. Az ötödik fejezet az igazságszolgáltatással foglalkozik. – Das fünfte Kapitel behandelt die Rechtsprechung.
30. A királynak igazságosan és türelmesen kell ítélkeznie. – Der König soll gerecht und geduldig richten.
31. Kerülnie kell a haragot és az elhamarkodottságot. – Er soll Zorn und Übereilung meiden.
32. A türelem és a szelídség ékesíti a jó uralkodót. – Geduld und Milde zieren den guten Herrscher.
33. Az igazságot személyválogatás nélkül kell gyakorolni. – Die Gerechtigkeit soll ohne Ansehen der Person geübt werden.
34. A hatodik fejezet különösen híressé vált. – Das sechste Kapitel ist besonders berühmt geworden.
35. Az idegenek és a vendégek befogadásáról szól. – Es handelt von der Aufnahme der Fremden und Gäste.
36. A hercegnek barátságosan kell fogadnia az idegeneket. – Der Herzog soll Fremde freundlich empfangen.
37. Tisztelnie kell őket, és szívesen kell látnia őket az országban. – Er soll sie ehren und im Land willkommen heißen.
38. Az idegenek más nyelveket és szokásokat hoznak magukkal. – Die Fremden bringen fremde Sprachen und Sitten mit.
39. A szöveg éppen ebben lát nagy nyereséget. – Gerade darin sieht der Text einen großen Gewinn.
40. Az idegenek új ismereteket és új képességeket hoznak az országba. – Fremde bringen neues Wissen und neue Fertigkeiten ins Land.
41. Ebben a fejezetben olvasható egy gyakran idézett gondolat. – In diesem Kapitel steht ein oft zitierter Gedanke.
42. Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge. – Ein Reich mit nur einer Sprache und einer Sitte sei schwach.
43. A nyelvek és szokások sokfélesége ezzel szemben erőssé tesz egy országot. – Vielfalt an Sprachen und Bräuchen mache ein Reich dagegen stark.
44. Ezt a mondatot korához képest figyelemre méltóan nyitottnak tartják. – Dieser Satz gilt als bemerkenswert weltoffen für seine Zeit.
45. A fiatal magyar királyság helyzetét tükrözi. – Er spiegelt die Lage des jungen ungarischen Reiches.
46. Sok idegen lovag és tudós érkezett ebbe a királyságba. – In dieses Reich kamen viele fremde Ritter und Gelehrte.
47. Segítettek a keresztény állam felépítésében. – Sie halfen beim Aufbau des christlichen Staates.
48. Az Intelmek ezért a befogadást és a vendégszeretetet hirdetik. – Die Ermahnungen werben deshalb um Aufnahme und Gastfreundschaft.
49. A hetedik fejezet a tanács értékével foglalkozik. – Das siebte Kapitel behandelt den Wert des Rates.
50. A királynak bölcs tanácsadókkal kell körülvennie magát. – Der König soll sich mit weisen Ratgebern umgeben.
51. Hallgatnia kell a tapasztalt férfiak tanácsára. – Er soll auf den Rat erfahrener Männer hören.
52. Idős és bölcs férfiaknak kell tanácsot adniuk neki. – Alte und kluge Männer sollen ihn beraten.
53. Kerülnie kell a fiatal és meggondolatlan tanácsadókat. – Junge und unbedachte Ratgeber soll er meiden.
54. Egyetlen király sem uralkodik jól egyedül és tanács nélkül. – Kein König regiere gut allein und ohne Rat.
55. A bölcs tanács megóvja a hibáktól. – Die Klugheit des Rates schützt vor Fehlern.
56. A nyolcadik fejezet az elődök követésére int. – Das achte Kapitel mahnt zur Nachfolge der Vorfahren.
57. A hercegnek az atyákat és az elődöket kell követnie. – Der Herzog soll den Vätern und Vorgängern folgen.
58. Meg kell őriznie jó erkölcseiket és szokásaikat. – Ihre guten Sitten und Bräuche soll er bewahren.
59. Az öröklött rend tartást ad az országnak. – Die überlieferte Ordnung gibt dem Reich Halt.
60. Aki elhagyja az atyák szokásait, veszélyezteti az országot. – Wer die Sitten der Väter verlässt, gefährdet das Reich.
61. Így a szöveg összekapcsolja a megújulást és a hagyományhoz való hűséget. – So verbindet der Text Erneuerung und Treue zur Überlieferung.
62. A kilencedik fejezet az imádságról szól. – Das neunte Kapitel handelt vom Gebet.
63. A királynak rendszeresen és áhítatosan kell imádkoznia. – Der König soll regelmäßig und andächtig beten.
64. Az imádság erőt és bölcsességet ad neki. – Das Gebet gibt ihm Kraft und Weisheit.
65. Összekapcsolja Istennel, a legfőbb Úrral. – Es verbindet ihn mit Gott, dem obersten Herrn.
66. Csak Isten segítségével tud helyesen uralkodni. – Nur mit Gottes Hilfe kann er recht regieren.
67. Az imádság így az uralkodó kötelességeként is megjelenik. – Das Gebet erscheint so als Pflicht auch des Herrschers.
68. A tizedik fejezet összefoglalja az erényeket. – Das zehnte Kapitel fasst die Tugenden zusammen.
69. Felsorolja a jó király tulajdonságait. – Es zählt die Eigenschaften des guten Königs auf.
70. Ezek közé tartozik a jámborság és az irgalmasság. – Dazu gehören Frömmigkeit und Barmherzigkeit.
71. Ugyanígy megemlíti a türelmet és a szelídséget. – Ebenso werden Geduld und Milde genannt.
72. Az erő és az alázat is közéjük tartozik. – Auch Stärke und Demut gehören dazu.
73. Ezeknek az erényeknek kell jellemezniük az uralkodót. – Diese Tugenden sollen den Herrscher auszeichnen.
74. Csak ezek teszik méltóvá arra, hogy egy országot kormányozzon. – Sie machen ihn erst würdig, ein Reich zu regieren.
75. Különösen az irgalmasságot hangsúlyozza a mű. – Besonders die Barmherzigkeit wird hervorgehoben.
76. A királynak jóságosnak és együttérzőnek kell lennie. – Der König soll gütig und mitfühlend sein.
77. Ugyanakkor igazságosnak és állhatatosnak kell maradnia. – Zugleich soll er gerecht und standhaft bleiben.
78. Ezzel lezárul a tíz intelem sora. – Damit schließt die Reihe der zehn Ermahnungen.
79. Összességükben az eszményi király képét rajzolják meg. – Insgesamt entwerfen sie das Bild eines idealen Königs.
80. Ez a király jámbor, igazságos és bölcs. – Dieser König ist fromm, gerecht und weise.
81. Tiszteli az egyházat és az ország előkelőit. – Er achtet die Kirche und die Großen des Landes.
82. Befogadja az idegeneket, és hallgat a jó tanácsra. – Er nimmt Fremde auf und hört auf guten Rat.
83. Megőrzi az atyák szokásait, és Istenhez imádkozik. – Er bewahrt die Sitten der Väter und betet zu Gott.
84. Irgalmasságot és türelmet gyakorol. – Er übt Barmherzigkeit und Geduld.
85. Ezekben a vonásokban mutatkozik meg a keresztény uralkodói eszmény. – In diesen Zügen zeigt sich das christliche Herrscherideal.
86. A világi bölcsesség és a jámborság egyesül benne. – Weltliche Klugheit und Frömmigkeit sind darin vereint.
87. Feltűnő a tíz fejezet sorrendje. – Auffällig ist die Ordnung der zehn Kapitel.
88. Elsőként a hit és az egyház áll. – Zuerst stehen der Glaube und die Kirche.
89. Ezután következnek az uralkodás világi feladatai. – Danach folgen die weltlichen Aufgaben der Herrschaft.
90. A végén a király személyes erényei állnak. – Am Ende stehen die persönlichen Tugenden des Königs.
91. Így a mű a legmagasabb rendű dolgoktól halad az egyes részletek felé. – So schreitet das Werk vom Höchsten zum Einzelnen fort.
92. Az egész felépítés átgondolt tervet követ. – Der ganze Aufbau folgt einem durchdachten Plan.
93. Minden fejezet tömör és könnyen megjegyezhető. – Jedes Kapitel ist knapp und einprägsam gehalten.
94. Számos bibliai idézet támasztja alá az egyes tanácsokat. – Zahlreiche Bibelzitate stützen die einzelnen Ratschläge.
95. Ez súlyt és méltóságot kölcsönöz az Intelmeknek. – Das verleiht den Ermahnungen Gewicht und Würde.
96. Tartalmuk egyszerre korhoz kötött és általános érvényű. – Der Inhalt ist zeitgebunden und allgemeingültig zugleich.
97. Némely része csak a kora középkorra érvényes. – Manches gilt nur für das frühe Mittelalter.
98. Sok gondolata azonban ma is megszólítja az olvasót. – Vieles aber spricht bis heute an.
99. Az igazságosságra és a vendégszeretetre való felszólítás időtlen. – Der Ruf nach Gerechtigkeit und Gastfreundschaft ist zeitlos.
100. Éppen ezért őrizte meg a tíz intelem hosszan tartó hatását. – Gerade dadurch haben die zehn Ermahnungen ihre lange Wirkung bewahrt.
(aufklappen)magyar
1. István király Intelmei tíz fejezetre tagolódnak.
2. Minden fejezet a leendő király egy meghatározott kötelességével foglalkozik.
3. A tíz fejezet előtt rövid bevezetés áll.
4. Ebben az apa közvetlenül a fiához fordul.
5. Elmagyarázza, miért hagyja rá ezeket a tanácsokat.
6. Egy királynak egyszerre kell szelídséggel és határozottsággal uralkodnia.
7. Az apa a fia iránti szeretetből adja tovább neki bölcsességét.
8. Ezután következik a tíz tulajdonképpeni intelem.
9. Az első fejezet az igaz hitről szól.
10. Arra szólítja fel a herceget, hogy őrizze meg a katolikus hitet.
11. A hit így minden kötelesség között az első helyen áll.
12. Szilárd hit nélkül, állítja a szöveg, egyetlen király sem tud jól uralkodni.
13. A hit az egész uralkodás alapja.
14. A második fejezet az egyházzal foglalkozik.
15. A hercegnek védelmeznie és tisztelnie kell az egyházat.
16. Fenn kell tartania és támogatnia kell intézményeit.
17. Az egyház a keresztény birodalom támaszának számít.
18. A harmadik fejezet a püspököknek és a papoknak szól.
19. A leendő királynak tisztelnie kell az egyházi személyeket.
20. Tiszteletteljesen kell viszonyulnia hozzájuk.
21. A püspököket a hit őrzőiként ábrázolja a mű.
22. Tanácsuknak és tekintélyüknek szentnek kell lennie a király előtt.
23. A negyedik fejezet a világi előkelőkről szól.
24. A fejedelmeket, az ispánokat és az előkelő harcosokat érti alattuk.
25. A hercegnek tisztelnie kell őket, és megfontoltan kell bánnia velük.
26. Ők a trón támaszai és az ország védelmezői.
27. Egy királynak nem szabad szolgákként bánnia velük.
28. Méltósággal és igazságosan kell viszonyulnia hozzájuk.
29. Az ötödik fejezet az igazságszolgáltatással foglalkozik.
30. A királynak igazságosan és türelmesen kell ítélkeznie.
31. Kerülnie kell a haragot és az elhamarkodottságot.
32. A türelem és a szelídség ékesíti a jó uralkodót.
33. Az igazságot személyválogatás nélkül kell gyakorolni.
34. A hatodik fejezet különösen híressé vált.
35. Az idegenek és a vendégek befogadásáról szól.
36. A hercegnek barátságosan kell fogadnia az idegeneket.
37. Tisztelnie kell őket, és szívesen kell látnia őket az országban.
38. Az idegenek más nyelveket és szokásokat hoznak magukkal.
39. A szöveg éppen ebben lát nagy nyereséget.
40. Az idegenek új ismereteket és új képességeket hoznak az országba.
41. Ebben a fejezetben olvasható egy gyakran idézett gondolat.
42. Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge.
43. A nyelvek és szokások sokfélesége ezzel szemben erőssé tesz egy országot.
44. Ezt a mondatot korához képest figyelemre méltóan nyitottnak tartják.
45. A fiatal magyar királyság helyzetét tükrözi.
46. Sok idegen lovag és tudós érkezett ebbe a királyságba.
47. Segítettek a keresztény állam felépítésében.
48. Az Intelmek ezért a befogadást és a vendégszeretetet hirdetik.
49. A hetedik fejezet a tanács értékével foglalkozik.
50. A királynak bölcs tanácsadókkal kell körülvennie magát.
51. Hallgatnia kell a tapasztalt férfiak tanácsára.
52. Idős és bölcs férfiaknak kell tanácsot adniuk neki.
53. Kerülnie kell a fiatal és meggondolatlan tanácsadókat.
54. Egyetlen király sem uralkodik jól egyedül és tanács nélkül.
55. A bölcs tanács megóvja a hibáktól.
56. A nyolcadik fejezet az elődök követésére int.
57. A hercegnek az atyákat és az elődöket kell követnie.
58. Meg kell őriznie jó erkölcseiket és szokásaikat.
59. Az öröklött rend tartást ad az országnak.
60. Aki elhagyja az atyák szokásait, veszélyezteti az országot.
61. Így a szöveg összekapcsolja a megújulást és a hagyományhoz való hűséget.
62. A kilencedik fejezet az imádságról szól.
63. A királynak rendszeresen és áhítatosan kell imádkoznia.
64. Az imádság erőt és bölcsességet ad neki.
65. Összekapcsolja Istennel, a legfőbb Úrral.
66. Csak Isten segítségével tud helyesen uralkodni.
67. Az imádság így az uralkodó kötelességeként is megjelenik.
68. A tizedik fejezet összefoglalja az erényeket.
69. Felsorolja a jó király tulajdonságait.
70. Ezek közé tartozik a jámborság és az irgalmasság.
71. Ugyanígy megemlíti a türelmet és a szelídséget.
72. Az erő és az alázat is közéjük tartozik.
73. Ezeknek az erényeknek kell jellemezniük az uralkodót.
74. Csak ezek teszik méltóvá arra, hogy egy országot kormányozzon.
75. Különösen az irgalmasságot hangsúlyozza a mű.
76. A királynak jóságosnak és együttérzőnek kell lennie.
77. Ugyanakkor igazságosnak és állhatatosnak kell maradnia.
78. Ezzel lezárul a tíz intelem sora.
79. Összességükben az eszményi király képét rajzolják meg.
80. Ez a király jámbor, igazságos és bölcs.
81. Tiszteli az egyházat és az ország előkelőit.
82. Befogadja az idegeneket, és hallgat a jó tanácsra.
83. Megőrzi az atyák szokásait, és Istenhez imádkozik.
84. Irgalmasságot és türelmet gyakorol.
85. Ezekben a vonásokban mutatkozik meg a keresztény uralkodói eszmény.
86. A világi bölcsesség és a jámborság egyesül benne.
87. Feltűnő a tíz fejezet sorrendje.
88. Elsőként a hit és az egyház áll.
89. Ezután következnek az uralkodás világi feladatai.
90. A végén a király személyes erényei állnak.
91. Így a mű a legmagasabb rendű dolgoktól halad az egyes részletek felé.
92. Az egész felépítés átgondolt tervet követ.
93. Minden fejezet tömör és könnyen megjegyezhető.
94. Számos bibliai idézet támasztja alá az egyes tanácsokat.
95. Ez súlyt és méltóságot kölcsönöz az Intelmeknek.
96. Tartalmuk egyszerre korhoz kötött és általános érvényű.
97. Némely része csak a kora középkorra érvényes.
98. Sok gondolata azonban ma is megszólítja az olvasót.
99. Az igazságosságra és a vendégszeretetre való felszólítás időtlen.
100. Éppen ezért őrizte meg a tíz intelem hosszan tartó hatását.
(aufklappen)német
1. Die Ermahnungen König Stephans sind in zehn Kapitel gegliedert.
2. Jedes Kapitel behandelt eine bestimmte Pflicht des künftigen Königs.
3. Vor den zehn Kapiteln steht eine kurze Einleitung.
4. In ihr wendet sich der Vater unmittelbar an seinen Sohn.
5. Er erklärt, warum er ihm diese Ratschläge hinterlässt.
6. Ein König müsse zugleich mit Milde und mit Festigkeit herrschen.
7. Aus Liebe zum Sohn gibt der Vater ihm seine Weisheit weiter.
8. Danach folgen die zehn eigentlichen Ermahnungen.
9. Das erste Kapitel handelt vom rechten Glauben.
10. Es fordert den Herzog auf, den katholischen Glauben zu bewahren.
11. Der Glaube steht damit an erster Stelle aller Pflichten.
12. Ohne festen Glauben, so der Text, kann kein König gut regieren.
13. Der Glaube ist das Fundament der ganzen Herrschaft.
14. Das zweite Kapitel behandelt die Kirche.
15. Der Herzog soll die Kirche schützen und ehren.
16. Er soll ihre Einrichtungen erhalten und fördern.
17. Die Kirche gilt als Stütze des christlichen Reiches.
18. Das dritte Kapitel gilt den Bischöfen und Priestern.
19. Der künftige König soll die Geistlichen achten.
20. Er soll ihnen mit Ehrfurcht begegnen.
21. Die Bischöfe werden als Hüter des Glaubens dargestellt.
22. Ihr Rat und ihr Ansehen sollen dem König heilig sein.
23. Das vierte Kapitel handelt von den weltlichen Großen.
24. Gemeint sind die Fürsten, Grafen und vornehmen Krieger.
25. Der Herzog soll sie achten und mit Bedacht behandeln.
26. Sie sind die Stützen des Throns und die Verteidiger des Landes.
27. Ein König soll sie nicht wie Knechte behandeln.
28. Er soll ihnen mit Würde und Gerechtigkeit begegnen.
29. Das fünfte Kapitel behandelt die Rechtsprechung.
30. Der König soll gerecht und geduldig richten.
31. Er soll Zorn und Übereilung meiden.
32. Geduld und Milde zieren den guten Herrscher.
33. Die Gerechtigkeit soll ohne Ansehen der Person geübt werden.
34. Das sechste Kapitel ist besonders berühmt geworden.
35. Es handelt von der Aufnahme der Fremden und Gäste.
36. Der Herzog soll Fremde freundlich empfangen.
37. Er soll sie ehren und im Land willkommen heißen.
38. Die Fremden bringen fremde Sprachen und Sitten mit.
39. Gerade darin sieht der Text einen großen Gewinn.
40. Fremde bringen neues Wissen und neue Fertigkeiten ins Land.
41. In diesem Kapitel steht ein oft zitierter Gedanke.
42. Ein Reich mit nur einer Sprache und einer Sitte sei schwach.
43. Vielfalt an Sprachen und Bräuchen mache ein Reich dagegen stark.
44. Dieser Satz gilt als bemerkenswert weltoffen für seine Zeit.
45. Er spiegelt die Lage des jungen ungarischen Reiches.
46. In dieses Reich kamen viele fremde Ritter und Gelehrte.
47. Sie halfen beim Aufbau des christlichen Staates.
48. Die Ermahnungen werben deshalb um Aufnahme und Gastfreundschaft.
49. Das siebte Kapitel behandelt den Wert des Rates.
50. Der König soll sich mit weisen Ratgebern umgeben.
51. Er soll auf den Rat erfahrener Männer hören.
52. Alte und kluge Männer sollen ihn beraten.
53. Junge und unbedachte Ratgeber soll er meiden.
54. Kein König regiere gut allein und ohne Rat.
55. Die Klugheit des Rates schützt vor Fehlern.
56. Das achte Kapitel mahnt zur Nachfolge der Vorfahren.
57. Der Herzog soll den Vätern und Vorgängern folgen.
58. Ihre guten Sitten und Bräuche soll er bewahren.
59. Die überlieferte Ordnung gibt dem Reich Halt.
60. Wer die Sitten der Väter verlässt, gefährdet das Reich.
61. So verbindet der Text Erneuerung und Treue zur Überlieferung.
62. Das neunte Kapitel handelt vom Gebet.
63. Der König soll regelmäßig und andächtig beten.
64. Das Gebet gibt ihm Kraft und Weisheit.
65. Es verbindet ihn mit Gott, dem obersten Herrn.
66. Nur mit Gottes Hilfe kann er recht regieren.
67. Das Gebet erscheint so als Pflicht auch des Herrschers.
68. Das zehnte Kapitel fasst die Tugenden zusammen.
69. Es zählt die Eigenschaften des guten Königs auf.
70. Dazu gehören Frömmigkeit und Barmherzigkeit.
71. Ebenso werden Geduld und Milde genannt.
72. Auch Stärke und Demut gehören dazu.
73. Diese Tugenden sollen den Herrscher auszeichnen.
74. Sie machen ihn erst würdig, ein Reich zu regieren.
75. Besonders die Barmherzigkeit wird hervorgehoben.
76. Der König soll gütig und mitfühlend sein.
77. Zugleich soll er gerecht und standhaft bleiben.
78. Damit schließt die Reihe der zehn Ermahnungen.
79. Insgesamt entwerfen sie das Bild eines idealen Königs.
80. Dieser König ist fromm, gerecht und weise.
81. Er achtet die Kirche und die Großen des Landes.
82. Er nimmt Fremde auf und hört auf guten Rat.
83. Er bewahrt die Sitten der Väter und betet zu Gott.
84. Er übt Barmherzigkeit und Geduld.
85. In diesen Zügen zeigt sich das christliche Herrscherideal.
86. Weltliche Klugheit und Frömmigkeit sind darin vereint.
87. Auffällig ist die Ordnung der zehn Kapitel.
88. Zuerst stehen der Glaube und die Kirche.
89. Danach folgen die weltlichen Aufgaben der Herrschaft.
90. Am Ende stehen die persönlichen Tugenden des Königs.
91. So schreitet das Werk vom Höchsten zum Einzelnen fort.
92. Der ganze Aufbau folgt einem durchdachten Plan.
93. Jedes Kapitel ist knapp und einprägsam gehalten.
94. Zahlreiche Bibelzitate stützen die einzelnen Ratschläge.
95. Das verleiht den Ermahnungen Gewicht und Würde.
96. Der Inhalt ist zeitgebunden und allgemeingültig zugleich.
97. Manches gilt nur für das frühe Mittelalter.
98. Vieles aber spricht bis heute an.
99. Der Ruf nach Gerechtigkeit und Gastfreundschaft ist zeitlos.
100. Gerade dadurch haben die zehn Ermahnungen ihre lange Wirkung bewahrt.