4.16.1 – A combcsont és a térdkalács – Oberschenkelknochen und Kniescheibe
1. A combcsont az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja. – Der Oberschenkelknochen (Femur) ist der längste und kräftigste Knochen des menschlichen Körpers.
2. Felső vége a csípőízületben kapcsolódik a medencéhez, alsó vége pedig a térdízület kialakításában vesz részt. – Sein oberes Ende verbindet sich im Hüftgelenk mit dem Becken, während sein unteres Ende am Aufbau des Kniegelenks beteiligt ist.
3. A combcsont felső végén gömb alakú fej található. – Am oberen Ende des Oberschenkelknochens befindet sich ein kugelförmiger Kopf (Caput femoris).
4. A fej felszínét csaknem teljesen ízületi porc borítja. – Die Oberfläche des Kopfes ist nahezu vollständig mit Gelenkknorpel überzogen.
5. A fej közepén kis bemélyedés, a combcsontfej gödröcskéje látható. – In der Mitte des Kopfes liegt eine kleine Vertiefung, die Kopfgrube des Oberschenkelknochens (Fovea capitis femoris).
6. Ehhez a gödröcskéhez rögzül a combcsontfej szalagja. – An dieser Grube befestigt sich das Band des Oberschenkelkopfes (Ligamentum capitis femoris).
7. A combcsontfejet a combcsontnyak köti össze a csont testével. – Der Oberschenkelkopf wird durch den Oberschenkelhals (Collum femoris) mit dem Schaft verbunden.
8. A combcsontnyak ferde helyzete távol tartja a combcsont testét a medencétől. – Die schräge Stellung des Oberschenkelhalses hält den Schaft des Oberschenkelknochens vom Becken entfernt.
9. A nyak és a csonttest által bezárt szög felnőttben átlagosan körülbelül 125 fok. – Der Winkel zwischen Hals und Schaft beträgt beim Erwachsenen durchschnittlich etwa 125 Grad.
10. Ez a szög életkoronként és egyénenként változhat. – Dieser Winkel kann sich je nach Lebensalter und Individuum unterscheiden.
11. A combcsontnyak törése különösen idősebb korban gyakori és súlyos sérülés. – Ein Bruch des Oberschenkelhalses ist besonders im höheren Lebensalter eine häufige und schwere Verletzung.
12. A nyak tövénél két nagy csontos kiemelkedés helyezkedik el. – An der Basis des Halses liegen zwei große knöcherne Vorsprünge.
13. A külső oldalon található nagy tompor számos csípőizom tapadási helye. – An der Außenseite befindet sich der große Rollhügel (Trochanter major), der zahlreichen Hüftmuskeln als Ansatz dient.
14. A belső-hátulsó oldalon fekvő kis tomporhoz a fő csípőhajlító izom ina tapad. – Am innen und hinten gelegenen kleinen Rollhügel (Trochanter minor) setzt die Sehne des wichtigsten Hüftbeugers an.
15. A két tomport elöl a tomporok közötti vonal köti össze. – Vorne verbindet die Zwischenrollhügellinie (Linea intertrochanterica) die beiden Rollhügel.
16. Hátul a tomporok közötti taraj húzódik közöttük. – Hinten verläuft zwischen ihnen der Zwischenrollhügelkamm (Crista intertrochanterica).
17. A combcsont teste hosszú, erős és enyhén előrefelé ívelt. – Der Schaft des Oberschenkelknochens ist lang, kräftig und leicht nach vorne gebogen.
18. Keresztmetszete a középső szakaszon közel hengeres. – Sein Querschnitt ist im mittleren Abschnitt annähernd zylindrisch.
19. A test hátulsó oldalán durva hosszanti csontléc, az érdes vonal fut. – Auf der Rückseite des Schafts verläuft eine raue längliche Knochenleiste, die raue Linie (Linea aspera).
20. Az érdes vonal két ajka fontos izomeredési és izomtapadási terület. – Die beiden Lippen der rauen Linie sind wichtige Ursprungs- und Ansatzflächen für Muskeln.
21. Felfelé az érdes vonal több irányban folytatódik, köztük a farizom érdességébe. – Nach oben setzt sich die raue Linie in mehrere Richtungen fort, unter anderem in die Gesäßmuskelrauigkeit (Tuberositas glutea).
22. Lefelé a két ajak szétválik, és közrefogja a térdhajlati felszínt. – Nach unten weichen die beiden Lippen auseinander und begrenzen die Kniekehlenfläche (Facies poplitea).
23. A combcsont alsó vége erősen kiszélesedik. – Das untere Ende des Oberschenkelknochens verbreitert sich deutlich.
24. Itt helyezkedik el a belső és a külső ízületi bütyök. – Hier liegen der innere und der äußere Gelenkknorren (Condylus medialis et lateralis).
25. A két bütyök a sípcsont felső ízületi felszíneivel kapcsolódik. – Die beiden Gelenkknorren stehen mit den oberen Gelenkflächen des Schienbeins in Verbindung.
26. Elöl a bütykök felszínei összefüggnek, és kialakítják a térdkalácsi felszínt. – Vorne gehen die Flächen der Gelenkknorren ineinander über und bilden die Kniescheibenfläche (Facies patellaris).
27. Hátul a bütyköket mély bütykök közötti árok választja el. – Hinten werden die Gelenkknorren durch die tiefe Zwischenknorrengrube (Fossa intercondylaris) getrennt.
28. A bütykök felett belső és külső bütyök feletti kiemelkedés található. – Oberhalb der Gelenkknorren liegen ein innerer und ein äußerer Überknorren (Epicondylus medialis et lateralis).
29. A belső bütyök felett az erős közelítő izom tapadási helye, a közelítő gumó emelkedik ki. – Über dem inneren Gelenkknorren ragt der Ansatzpunkt des kräftigen Adduktors, der Adduktorhöcker (Tuberculum adductorium), hervor.
30. A térdkalács a négyfejű combizom inába ágyazott legnagyobb íncsont. – Die Kniescheibe (Patella) ist das größte Sesambein und liegt in der Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels.
31. Széles felső részét alapnak, lefelé mutató keskeny végét csúcsnak nevezzük. – Ihr breiter oberer Abschnitt heißt Basis (Basis patellae), ihr nach unten gerichtetes schmales Ende Spitze (Apex patellae).
32. Elülső felszíne érdes, hátulsó felszínének nagy részét ízületi porc borítja. – Ihre Vorderfläche ist rau, während der größte Teil ihrer Rückfläche mit Gelenkknorpel bedeckt ist.
33. A hátulsó ízületi felszínt egy függőleges taraj két részre osztja. – Die hintere Gelenkfläche wird durch einen senkrechten Kamm in zwei Abschnitte geteilt.
34. A térdkalács növeli a négyfejű combizom erőkarját, és hatékonyabbá teszi a térd nyújtását. – Die Kniescheibe vergrößert den Hebelarm des vierköpfigen Oberschenkelmuskels und macht die Kniestreckung wirksamer.
35. Emellett védi a térd elülső részét, és az erőt az ínról a sípcsont felé továbbítja. – Außerdem schützt sie die Vorderseite des Knies und überträgt die Kraft von der Sehne auf das Schienbein.
(aufklappen)magyar
1. A combcsont az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja.
2. Felső vége a csípőízületben kapcsolódik a medencéhez, alsó vége pedig a térdízület kialakításában vesz részt.
3. A combcsont felső végén gömb alakú fej található.
4. A fej felszínét csaknem teljesen ízületi porc borítja.
5. A fej közepén kis bemélyedés, a combcsontfej gödröcskéje látható.
6. Ehhez a gödröcskéhez rögzül a combcsontfej szalagja.
7. A combcsontfejet a combcsontnyak köti össze a csont testével.
8. A combcsontnyak ferde helyzete távol tartja a combcsont testét a medencétől.
9. A nyak és a csonttest által bezárt szög felnőttben átlagosan körülbelül 125 fok.
10. Ez a szög életkoronként és egyénenként változhat.
11. A combcsontnyak törése különösen idősebb korban gyakori és súlyos sérülés.
12. A nyak tövénél két nagy csontos kiemelkedés helyezkedik el.
13. A külső oldalon található nagy tompor számos csípőizom tapadási helye.
14. A belső-hátulsó oldalon fekvő kis tomporhoz a fő csípőhajlító izom ina tapad.
15. A két tomport elöl a tomporok közötti vonal köti össze.
16. Hátul a tomporok közötti taraj húzódik közöttük.
17. A combcsont teste hosszú, erős és enyhén előrefelé ívelt.
18. Keresztmetszete a középső szakaszon közel hengeres.
19. A test hátulsó oldalán durva hosszanti csontléc, az érdes vonal fut.
20. Az érdes vonal két ajka fontos izomeredési és izomtapadási terület.
21. Felfelé az érdes vonal több irányban folytatódik, köztük a farizom érdességébe.
22. Lefelé a két ajak szétválik, és közrefogja a térdhajlati felszínt.
23. A combcsont alsó vége erősen kiszélesedik.
24. Itt helyezkedik el a belső és a külső ízületi bütyök.
25. A két bütyök a sípcsont felső ízületi felszíneivel kapcsolódik.
26. Elöl a bütykök felszínei összefüggnek, és kialakítják a térdkalácsi felszínt.
27. Hátul a bütyköket mély bütykök közötti árok választja el.
28. A bütykök felett belső és külső bütyök feletti kiemelkedés található.
29. A belső bütyök felett az erős közelítő izom tapadási helye, a közelítő gumó emelkedik ki.
30. A térdkalács a négyfejű combizom inába ágyazott legnagyobb íncsont.
31. Széles felső részét alapnak, lefelé mutató keskeny végét csúcsnak nevezzük.
32. Elülső felszíne érdes, hátulsó felszínének nagy részét ízületi porc borítja.
33. A hátulsó ízületi felszínt egy függőleges taraj két részre osztja.
34. A térdkalács növeli a négyfejű combizom erőkarját, és hatékonyabbá teszi a térd nyújtását.
35. Emellett védi a térd elülső részét, és az erőt az ínról a sípcsont felé továbbítja.
(aufklappen)német
1. Der Oberschenkelknochen (Femur) ist der längste und kräftigste Knochen des menschlichen Körpers.
2. Sein oberes Ende verbindet sich im Hüftgelenk mit dem Becken, während sein unteres Ende am Aufbau des Kniegelenks beteiligt ist.
3. Am oberen Ende des Oberschenkelknochens befindet sich ein kugelförmiger Kopf (Caput femoris).
4. Die Oberfläche des Kopfes ist nahezu vollständig mit Gelenkknorpel überzogen.
5. In der Mitte des Kopfes liegt eine kleine Vertiefung, die Kopfgrube des Oberschenkelknochens (Fovea capitis femoris).
6. An dieser Grube befestigt sich das Band des Oberschenkelkopfes (Ligamentum capitis femoris).
7. Der Oberschenkelkopf wird durch den Oberschenkelhals (Collum femoris) mit dem Schaft verbunden.
8. Die schräge Stellung des Oberschenkelhalses hält den Schaft des Oberschenkelknochens vom Becken entfernt.
9. Der Winkel zwischen Hals und Schaft beträgt beim Erwachsenen durchschnittlich etwa 125 Grad.
10. Dieser Winkel kann sich je nach Lebensalter und Individuum unterscheiden.
11. Ein Bruch des Oberschenkelhalses ist besonders im höheren Lebensalter eine häufige und schwere Verletzung.
12. An der Basis des Halses liegen zwei große knöcherne Vorsprünge.
13. An der Außenseite befindet sich der große Rollhügel (Trochanter major), der zahlreichen Hüftmuskeln als Ansatz dient.
14. Am innen und hinten gelegenen kleinen Rollhügel (Trochanter minor) setzt die Sehne des wichtigsten Hüftbeugers an.
15. Vorne verbindet die Zwischenrollhügellinie (Linea intertrochanterica) die beiden Rollhügel.
16. Hinten verläuft zwischen ihnen der Zwischenrollhügelkamm (Crista intertrochanterica).
17. Der Schaft des Oberschenkelknochens ist lang, kräftig und leicht nach vorne gebogen.
18. Sein Querschnitt ist im mittleren Abschnitt annähernd zylindrisch.
19. Auf der Rückseite des Schafts verläuft eine raue längliche Knochenleiste, die raue Linie (Linea aspera).
20. Die beiden Lippen der rauen Linie sind wichtige Ursprungs- und Ansatzflächen für Muskeln.
21. Nach oben setzt sich die raue Linie in mehrere Richtungen fort, unter anderem in die Gesäßmuskelrauigkeit (Tuberositas glutea).
22. Nach unten weichen die beiden Lippen auseinander und begrenzen die Kniekehlenfläche (Facies poplitea).
23. Das untere Ende des Oberschenkelknochens verbreitert sich deutlich.
24. Hier liegen der innere und der äußere Gelenkknorren (Condylus medialis et lateralis).
25. Die beiden Gelenkknorren stehen mit den oberen Gelenkflächen des Schienbeins in Verbindung.
26. Vorne gehen die Flächen der Gelenkknorren ineinander über und bilden die Kniescheibenfläche (Facies patellaris).
27. Hinten werden die Gelenkknorren durch die tiefe Zwischenknorrengrube (Fossa intercondylaris) getrennt.
28. Oberhalb der Gelenkknorren liegen ein innerer und ein äußerer Überknorren (Epicondylus medialis et lateralis).
29. Über dem inneren Gelenkknorren ragt der Ansatzpunkt des kräftigen Adduktors, der Adduktorhöcker (Tuberculum adductorium), hervor.
30. Die Kniescheibe (Patella) ist das größte Sesambein und liegt in der Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels.
31. Ihr breiter oberer Abschnitt heißt Basis (Basis patellae), ihr nach unten gerichtetes schmales Ende Spitze (Apex patellae).
32. Ihre Vorderfläche ist rau, während der größte Teil ihrer Rückfläche mit Gelenkknorpel bedeckt ist.
33. Die hintere Gelenkfläche wird durch einen senkrechten Kamm in zwei Abschnitte geteilt.
34. Die Kniescheibe vergrößert den Hebelarm des vierköpfigen Oberschenkelmuskels und macht die Kniestreckung wirksamer.
35. Außerdem schützt sie die Vorderseite des Knies und überträgt die Kraft von der Sehne auf das Schienbein.