1.10 – A szaporodás szervei – Die Organe der Fortpflanzung
Version 1
1. A szaporodási szervrendszer olyan belső és külső szervekből épül fel, amelyek ivarsejteket termelnek, lehetővé teszik találkozásukat, és biztosítják az utód fejlődésének kezdeti feltételeit. – Das Fortpflanzungssystem besteht aus inneren und äußeren Organen, die Keimzellen bilden, deren Zusammentreffen ermöglichen und die anfänglichen Bedingungen für die Entwicklung eines Nachkommen gewährleisten.
2. Működését tekintve szorosan kapcsolódik az endokrin rendszerhez, mivel az ivarmirigyek a csírasejtek mellett a nemi működéseket szabályozó hormonokat is termelnek. – Funktionell ist es eng mit dem endokrinen System verbunden, da die Keimdrüsen neben Keimzellen auch Hormone bilden, welche die Geschlechtsfunktionen regulieren.
3. Bár a férfi és a női szervek felépítése jelentősen különbözik, alapvető feladataik az ivarsejtképzés, az ivarsejtek továbbítása és a megtermékenyítés elősegítése köré rendeződnek. – Obwohl sich die männlichen und weiblichen Organe in ihrem Aufbau erheblich unterscheiden, konzentrieren sich ihre Grundaufgaben auf die Keimzellbildung, den Keimzelltransport und die Ermöglichung der Befruchtung.
4. Mindkét nemben megkülönböztethetők ivarmirigyek, elvezető utak, járulékos mirigyek és külső nemi szervek, azonban ezek aránya és topográfiai helyzete eltérő. – Bei beiden Geschlechtern lassen sich Keimdrüsen, ableitende Wege, akzessorische Drüsen und äußere Geschlechtsorgane unterscheiden, deren Ausprägung und topografische Lage jedoch verschieden sind.
5. Az ivarmirigyeket, vagyis a gonádokat (gonades) férfiban a herék, nőben a petefészkek képviselik. – Die Keimdrüsen oder Gonaden (Gonades) werden beim Mann durch die Hoden und bei der Frau durch die Eierstöcke repräsentiert.
6. Bennük fejlődnek az ivarsejtek, miközben hormontermelő sejtjeik a másodlagos nemi jellegek kialakulására és a szaporodási folyamatokra is hatnak. – In ihnen entstehen die Keimzellen, während ihre hormonbildenden Zellen zugleich die Ausbildung der sekundären Geschlechtsmerkmale und die Fortpflanzungsvorgänge beeinflussen.
7. A férfi szaporodási szervek úgy rendeződnek el, hogy a herében képződő spermiumok érési, tárolási és továbbítási szakaszokon haladjanak keresztül. – Die männlichen Fortpflanzungsorgane sind so angeordnet, dass die im Hoden gebildeten Spermien nacheinander Reifungs-, Speicherungs- und Transportabschnitte durchlaufen.
8. A here (testis) páros szerv, amely a hasüregen kívül, a herezacskóban helyezkedik el, ahol a test belsejénél valamivel alacsonyabb hőmérséklet uralkodik. – Der Hoden (Testis) ist ein paariges Organ, das außerhalb der Bauchhöhle im Hodensack liegt, wo eine etwas niedrigere Temperatur als im Körperinneren herrscht.
9. Ez a hőmérsékleti különbség fontos a spermiumképzés szempontjából, ezért a herezacskó falának izmai a herék testtől való távolságát változtatni képesek. – Dieser Temperaturunterschied ist für die Spermienbildung bedeutsam, weshalb die Muskeln der Hodensackwand den Abstand der Hoden vom Körper verändern können.
10. Kívülről erős kötőszövetes tok veszi körül a herét, amely sövényeket bocsát a szerv belsejébe, és kisebb lebenykékre osztja annak állományát. – Von außen wird der Hoden von einer festen Bindegewebskapsel umgeben, die Septen in das Organinnere entsendet und sein Gewebe in kleinere Läppchen gliedert.
11. A lebenykékben található kanyarulatos herecsatornácskákban képződnek a spermiumok, majd fokozatosan a here elvezető csatornarendszerébe jutnak. – In den gewundenen Samenkanälchen der Läppchen entstehen die Spermien, die anschließend schrittweise in das ableitende Kanalsystem des Hodens gelangen.
12. A here hátulsó felszínéhez simuló mellékhere (epididymis) hosszú, erősen felcsavarodott vezetéke az ivarsejtek érésének és átmeneti tárolásának helye. – Der dem hinteren Hodenrand anliegende Nebenhoden (Epididymis) enthält einen langen, stark gewundenen Gang, der der Reifung und vorübergehenden Speicherung der Keimzellen dient.
13. Feji részébe érkeznek a heréből kilépő kivezető csatornácskák, míg farki vége folyamatosan megy át az ondóvezetékbe. – In seinen Kopf münden die aus dem Hoden austretenden Ausführungsgänge, während sein Schwanz kontinuierlich in den Samenleiter übergeht.
14. Az ondóvezeték (ductus deferens) vastag izomfalú cső, amely a mellékherétől a lágyékcsatornán keresztül halad a kismedence irányába. – Der Samenleiter (Ductus deferens) ist ein dickwandiges Muskelrohr, das vom Nebenhoden durch den Leistenkanal in Richtung des kleinen Beckens zieht.
15. Útja során az erekkel, idegekkel és kötőszövetes burkokkal együtt az ondózsinór részét képezi, majd a húgyhólyag mögé kerül. – Auf seinem Weg bildet er gemeinsam mit Gefäßen, Nerven und Bindegewebshüllen einen Bestandteil des Samenstrangs und gelangt anschließend hinter die Harnblase.
16. A húgyhólyag mögött az ondóvezeték kiszélesedik, majd az ondóhólyag kivezetőcsövével egyesülve létrehozza az ondókilövellő csatornát. – Hinter der Harnblase erweitert sich der Samenleiter und bildet nach Vereinigung mit dem Ausführungsgang der Bläschendrüse den Spritzkanal.
17. Páros ondóhólyagként vagy pontosabban ondómirigyként (vesicula seminalis) a húgyhólyag hátsó felszínén elhelyezkedő, redőzött falú mirigyeket nevezzük. – Als paarige Bläschendrüsen (Vesiculae seminales) werden gefaltete Drüsen bezeichnet, die an der Rückseite der Harnblase liegen.
18. Váladékuk energiadús összetevőket tartalmaz, amelyek a spermiumok mozgásához szükséges anyagcsere-feltételeket javítják, és az ondó térfogatának jelentős részét adják. – Ihr Sekret enthält energiereiche Bestandteile, die die Stoffwechselbedingungen für die Beweglichkeit der Spermien verbessern und einen erheblichen Teil des Samenvolumens bilden.
19. A húgyhólyag alatt elhelyezkedő dülmirigy (prostata) körülveszi a húgycső kezdeti szakaszát, ezért szerkezete a vizelet- és ondóutakkal egyaránt szoros kapcsolatban áll. – Die unterhalb der Harnblase gelegene Vorsteherdrüse (Prostata) umgibt den Anfangsabschnitt der Harnröhre und steht daher mit Harn- und Samenwegen in enger anatomischer Beziehung.
20. Mirigyállományának váladéka az ondóhoz keveredik, simaizomzata pedig az ejakuláció során elősegíti a mirigyváladék és a spermiumok továbbítását. – Das Sekret ihres Drüsengewebes mischt sich dem Samen bei, während ihre glatte Muskulatur bei der Ejakulation den Transport von Drüsensekret und Spermien unterstützt.
21. További járulékos mirigyek a húgycső alatti mirigyek (glandulae bulbourethrales), amelyek váladéka a húgycső kezdeti nedvesítésében vesz részt. – Weitere akzessorische Drüsen sind die Cowper-Drüsen (Glandulae bulbourethrales), deren Sekret an der anfänglichen Befeuchtung der Harnröhre beteiligt ist.
22. A spermiumokat és a különböző mirigyváladékokat tartalmazó ondó végső útja a férfi húgycsövön keresztül vezet a külvilág felé. – Der Samen, der Spermien und verschiedene Drüsensekrete enthält, gelangt schließlich durch die männliche Harnröhre nach außen.
23. A férfi húgycső (urethra masculina) egyszerre tartozik a húgyutakhoz és a nemi utakhoz, bár a vizelet és az ondó továbbítása időben elkülönül. – Die männliche Harnröhre (Urethra masculina) gehört zugleich zu den Harn- und Geschlechtswegen, obwohl Urin und Samen zeitlich getrennt transportiert werden.
24. Külső férfi nemi szervként a hímvessző (penis) az ondó bejuttatását szolgálja, miközben a benne futó húgycső a vizelet elvezetésében is részt vesz. – Als äußeres männliches Geschlechtsorgan dient der Penis der Übertragung des Samens, während die in ihm verlaufende Harnröhre zugleich den Urin ableitet.
25. Állományát három barlangos test alkotja, amelyek vérrel telődve megnagyobbodnak és megmerevednek, létrehozva a közösüléshez szükséges merevedést. – Sein Gewebe wird von drei Schwellkörpern gebildet, die sich mit Blut füllen, vergrößern und versteifen und dadurch die für den Geschlechtsverkehr notwendige Erektion ermöglichen.
26. Két dorsalis helyzetű hímvesszői barlangos test mellett ventralisan fut a húgycsövet körülvevő szivacsos test, amely elöl a makkban folytatódik. – Neben zwei dorsal gelegenen Penisschwellkörpern verläuft ventral der die Harnröhre umgebende Harnröhrenschwellkörper, der sich vorne in der Eichel fortsetzt.
27. Ezzel szemben a női szaporodási szervek elrendezése nemcsak az ivarsejtek képzését és továbbítását, hanem a fejlődő embrió befogadását is biztosítja. – Im Gegensatz dazu gewährleistet die Anordnung der weiblichen Fortpflanzungsorgane nicht nur die Bildung und Weiterleitung der Keimzellen, sondern auch die Aufnahme des sich entwickelnden Embryos.
28. A páros petefészek (ovarium) a kismedencében, a méh két oldalán helyezkedik el, és szalagok, valamint hashártyakettőzetek rögzítik környezetéhez. – Der paarige Eierstock (Ovarium) liegt im kleinen Becken beiderseits der Gebärmutter und wird durch Bänder sowie Peritonealduplikaturen in seiner Umgebung befestigt.
29. Kérgi állományában különböző fejlődési stádiumú tüszők találhatók, amelyek egyikében rendszerint egyetlen petesejt érik meg az adott ciklus során. – In seiner Rinde befinden sich Follikel verschiedener Entwicklungsstadien, von denen in einem während des jeweiligen Zyklus gewöhnlich eine Eizelle heranreift.
30. A tüszőrepedéskor kiszabaduló petesejt nem közvetlenül egy zárt vezetékbe kerül, hanem rövid ideig a hasüreggel közlekedő térben helyezkedik el. – Die beim Follikelsprung freigesetzte Eizelle gelangt nicht unmittelbar in einen geschlossenen Gang, sondern befindet sich kurzzeitig in einem mit der Bauchhöhle verbundenen Raum.
31. Innen a petevezeték rojtos tölcsére veszi fel, amelynek mozgó nyálkahártyaredői és csillói a petesejtet a vezeték belseje felé terelik. – Von dort wird sie vom Fransentrichter des Eileiters aufgenommen, dessen bewegliche Schleimhautfalten und Zilien die Eizelle in das Innere des Ganges leiten.
32. A petevezeték (tuba uterina) páros, izmos falú cső, amely a petefészek környezetét köti össze a méh üregével. – Der Eileiter (Tuba uterina) ist ein paariges Muskelrohr, das die Umgebung des Eierstocks mit der Gebärmutterhöhle verbindet.
33. Tágabb, oldalsó szakaszában történik leggyakrabban a megtermékenyítés, ezt követően pedig a korai embrió a méh felé halad. – In seinem weiteren seitlichen Abschnitt findet die Befruchtung am häufigsten statt; anschließend bewegt sich der frühe Embryo in Richtung Gebärmutter.
34. Az előrehaladást a csillós hám működése, a nyálkahártya váladéka és a petevezeték falának finom izomösszehúzódásai együttesen segítik. – Das Voranschreiten wird gemeinsam durch die Tätigkeit des Flimmerepithels, das Schleimhautsekret und feine Muskelkontraktionen der Eileiterwand unterstützt.
35. Központi helyzetű női nemi szerv a méh (uterus), amely a húgyhólyag és a végbél között, rendszerint előrefelé billent helyzetben található. – Das zentral gelegene weibliche Geschlechtsorgan ist die Gebärmutter (Uterus), die zwischen Harnblase und Mastdarm liegt und gewöhnlich nach vorne geneigt ist.
36. Körte alakú testén kívül felső méhfenék, alsó méhnyak és a kettő között keskenyebb átmeneti szakasz különíthető el. – Neben dem birnenförmigen Gebärmutterkörper lassen sich der obere Gebärmuttergrund, der untere Gebärmutterhals und ein dazwischenliegender schmalerer Übergangsabschnitt unterscheiden.
37. Vastag falának középső rétegét erős simaizomzat alkotja, amely a várandósság alatt kitágul, szüléskor pedig ritmikus összehúzódásokkal fejti ki hatását. – Die mittlere Schicht ihrer dicken Wand besteht aus kräftiger glatter Muskulatur, die sich während der Schwangerschaft ausdehnt und bei der Geburt rhythmisch kontrahiert.
38. Belső nyálkahártyája, a méhnyálkahártya (endometrium), ciklikus változásokon megy keresztül, hogy alkalmassá váljon a korai embrió beágyazódására. – Ihre innere Schleimhaut, die Gebärmutterschleimhaut (Endometrium), durchläuft zyklische Veränderungen, um für die Einnistung des frühen Embryos geeignet zu werden.
39. Amennyiben nem következik be terhesség, a nyálkahártya felszínes része lelökődik, és vérzéssel együtt a hüvelyen keresztül távozik. – Tritt keine Schwangerschaft ein, wird der oberflächliche Teil der Schleimhaut abgestoßen und zusammen mit einer Blutung durch die Scheide ausgeschieden.
40. A méh alsó részét alkotó méhnyak a hüvely felső szakaszába nyúlik, csatornája pedig összeköttetést teremt a méhüreg és a hüvely között. – Der den unteren Gebärmutterabschnitt bildende Gebärmutterhals ragt in den oberen Teil der Scheide hinein, während sein Kanal die Gebärmutterhöhle mit der Scheide verbindet.
41. A hüvely (vagina) rugalmas, izmos falú cső, amely a méhnyaktól lefelé és előrefelé haladva a külső nemi szervek területén nyílik. – Die Scheide (Vagina) ist ein elastisches Muskelrohr, das vom Gebärmutterhals nach unten und vorne zieht und im Bereich der äußeren Geschlechtsorgane mündet.
42. Közösüléskor befogadja a hímvesszőt és az ondót, szüléskor pedig a szülőcsatorna alsó, jelentős tágulásra képes részét alkotja. – Beim Geschlechtsverkehr nimmt sie Penis und Samen auf; bei der Geburt bildet sie den unteren, stark dehnbaren Abschnitt des Geburtskanals.
43. A külső női nemi szervek összességét szeméremtestnek (vulva) nevezzük, amely körülveszi a hüvely és a húgycső külső nyílását. – Die Gesamtheit der äußeren weiblichen Geschlechtsorgane wird als Vulva bezeichnet, die die äußeren Öffnungen von Scheide und Harnröhre umgibt.
44. Ide tartozik a szeméremdomb, a nagy- és kis szeméremajkak, a hüvelyelőcsarnok, valamint az elülső részében elhelyezkedő csikló. – Dazu gehören der Schamhügel, die großen und kleinen Schamlippen, der Scheidenvorhof sowie die in seinem vorderen Bereich gelegene Klitoris.
45. A csikló (clitoris) barlangos testeket tartalmazó, érzőidegekben gazdag szerv, amely szerkezeti szempontból a hímvessző bizonyos részeinek felel meg. – Die Klitoris (Clitoris) ist ein schwellkörperhaltiges und reich sensibel innerviertes Organ, das strukturell bestimmten Anteilen des Penis entspricht.
46. A hüvelyelőcsarnokba nyíló nagy előcsarnoki mirigyek váladéka a környező nyálkahártya nedvesítését segíti, különösen szexuális izgalom idején. – Das Sekret der großen Vorhofdrüsen, die in den Scheidenvorhof münden, unterstützt besonders bei sexueller Erregung die Befeuchtung der umgebenden Schleimhaut.
47. Mindkét nem szaporodási szerveinek bőséges vérellátása lehetővé teszi a mirigyműködést, a szövetek ciklikus átalakulását és a barlangos testek gyors telődését. – Die reichhaltige Blutversorgung der Fortpflanzungsorgane beider Geschlechter ermöglicht die Drüsentätigkeit, zyklische Gewebeveränderungen und die rasche Füllung der Schwellkörper.
48. Beidegzésükben vegetatív és szomatikus idegek vesznek részt, amelyek a mirigyelválasztást, a simaizomzat működését, az érrendszeri változásokat és az érzékelést hangolják össze. – An ihrer Innervation sind vegetative und somatische Nerven beteiligt, welche Drüsensekretion, glatte Muskulatur, Gefäßveränderungen und Empfindung aufeinander abstimmen.
49. Serdülőkorban a hormonális szabályozás aktiválja az addig nagyrészt nyugalmi állapotban lévő szerveket, miközben kialakul az ivarsejtképzés és a szaporodási képesség. – In der Pubertät aktiviert die hormonelle Regulation die bis dahin weitgehend ruhenden Organe, während sich Keimzellbildung und Fortpflanzungsfähigkeit entwickeln.
50. Összességében a szaporodási szervrendszer anatómiai felépítése olyan egymásra épülő folyamatokat szolgál, amelyek az ivarsejtek keletkezésétől a megtermékenyítésen át az új élet fejlődéséig vezetnek. – Insgesamt dient der anatomische Aufbau des Fortpflanzungssystems aufeinanderfolgenden Vorgängen, die von der Entstehung der Keimzellen über die Befruchtung bis zur Entwicklung neuen Lebens führen.
(aufklappen)magyar
1. A szaporodási szervrendszer olyan belső és külső szervekből épül fel, amelyek ivarsejteket termelnek, lehetővé teszik találkozásukat, és biztosítják az utód fejlődésének kezdeti feltételeit.
2. Működését tekintve szorosan kapcsolódik az endokrin rendszerhez, mivel az ivarmirigyek a csírasejtek mellett a nemi működéseket szabályozó hormonokat is termelnek.
3. Bár a férfi és a női szervek felépítése jelentősen különbözik, alapvető feladataik az ivarsejtképzés, az ivarsejtek továbbítása és a megtermékenyítés elősegítése köré rendeződnek.
4. Mindkét nemben megkülönböztethetők ivarmirigyek, elvezető utak, járulékos mirigyek és külső nemi szervek, azonban ezek aránya és topográfiai helyzete eltérő.
5. Az ivarmirigyeket, vagyis a gonádokat (gonades) férfiban a herék, nőben a petefészkek képviselik.
6. Bennük fejlődnek az ivarsejtek, miközben hormontermelő sejtjeik a másodlagos nemi jellegek kialakulására és a szaporodási folyamatokra is hatnak.
7. A férfi szaporodási szervek úgy rendeződnek el, hogy a herében képződő spermiumok érési, tárolási és továbbítási szakaszokon haladjanak keresztül.
8. A here (testis) páros szerv, amely a hasüregen kívül, a herezacskóban helyezkedik el, ahol a test belsejénél valamivel alacsonyabb hőmérséklet uralkodik.
9. Ez a hőmérsékleti különbség fontos a spermiumképzés szempontjából, ezért a herezacskó falának izmai a herék testtől való távolságát változtatni képesek.
10. Kívülről erős kötőszövetes tok veszi körül a herét, amely sövényeket bocsát a szerv belsejébe, és kisebb lebenykékre osztja annak állományát.
11. A lebenykékben található kanyarulatos herecsatornácskákban képződnek a spermiumok, majd fokozatosan a here elvezető csatornarendszerébe jutnak.
12. A here hátulsó felszínéhez simuló mellékhere (epididymis) hosszú, erősen felcsavarodott vezetéke az ivarsejtek érésének és átmeneti tárolásának helye.
13. Feji részébe érkeznek a heréből kilépő kivezető csatornácskák, míg farki vége folyamatosan megy át az ondóvezetékbe.
14. Az ondóvezeték (ductus deferens) vastag izomfalú cső, amely a mellékherétől a lágyékcsatornán keresztül halad a kismedence irányába.
15. Útja során az erekkel, idegekkel és kötőszövetes burkokkal együtt az ondózsinór részét képezi, majd a húgyhólyag mögé kerül.
16. A húgyhólyag mögött az ondóvezeték kiszélesedik, majd az ondóhólyag kivezetőcsövével egyesülve létrehozza az ondókilövellő csatornát.
17. Páros ondóhólyagként vagy pontosabban ondómirigyként (vesicula seminalis) a húgyhólyag hátsó felszínén elhelyezkedő, redőzött falú mirigyeket nevezzük.
18. Váladékuk energiadús összetevőket tartalmaz, amelyek a spermiumok mozgásához szükséges anyagcsere-feltételeket javítják, és az ondó térfogatának jelentős részét adják.
19. A húgyhólyag alatt elhelyezkedő dülmirigy (prostata) körülveszi a húgycső kezdeti szakaszát, ezért szerkezete a vizelet- és ondóutakkal egyaránt szoros kapcsolatban áll.
20. Mirigyállományának váladéka az ondóhoz keveredik, simaizomzata pedig az ejakuláció során elősegíti a mirigyváladék és a spermiumok továbbítását.
21. További járulékos mirigyek a húgycső alatti mirigyek (glandulae bulbourethrales), amelyek váladéka a húgycső kezdeti nedvesítésében vesz részt.
22. A spermiumokat és a különböző mirigyváladékokat tartalmazó ondó végső útja a férfi húgycsövön keresztül vezet a külvilág felé.
23. A férfi húgycső (urethra masculina) egyszerre tartozik a húgyutakhoz és a nemi utakhoz, bár a vizelet és az ondó továbbítása időben elkülönül.
24. Külső férfi nemi szervként a hímvessző (penis) az ondó bejuttatását szolgálja, miközben a benne futó húgycső a vizelet elvezetésében is részt vesz.
25. Állományát három barlangos test alkotja, amelyek vérrel telődve megnagyobbodnak és megmerevednek, létrehozva a közösüléshez szükséges merevedést.
26. Két dorsalis helyzetű hímvesszői barlangos test mellett ventralisan fut a húgycsövet körülvevő szivacsos test, amely elöl a makkban folytatódik.
27. Ezzel szemben a női szaporodási szervek elrendezése nemcsak az ivarsejtek képzését és továbbítását, hanem a fejlődő embrió befogadását is biztosítja.
28. A páros petefészek (ovarium) a kismedencében, a méh két oldalán helyezkedik el, és szalagok, valamint hashártyakettőzetek rögzítik környezetéhez.
29. Kérgi állományában különböző fejlődési stádiumú tüszők találhatók, amelyek egyikében rendszerint egyetlen petesejt érik meg az adott ciklus során.
30. A tüszőrepedéskor kiszabaduló petesejt nem közvetlenül egy zárt vezetékbe kerül, hanem rövid ideig a hasüreggel közlekedő térben helyezkedik el.
31. Innen a petevezeték rojtos tölcsére veszi fel, amelynek mozgó nyálkahártyaredői és csillói a petesejtet a vezeték belseje felé terelik.
32. A petevezeték (tuba uterina) páros, izmos falú cső, amely a petefészek környezetét köti össze a méh üregével.
33. Tágabb, oldalsó szakaszában történik leggyakrabban a megtermékenyítés, ezt követően pedig a korai embrió a méh felé halad.
34. Az előrehaladást a csillós hám működése, a nyálkahártya váladéka és a petevezeték falának finom izomösszehúzódásai együttesen segítik.
35. Központi helyzetű női nemi szerv a méh (uterus), amely a húgyhólyag és a végbél között, rendszerint előrefelé billent helyzetben található.
36. Körte alakú testén kívül felső méhfenék, alsó méhnyak és a kettő között keskenyebb átmeneti szakasz különíthető el.
37. Vastag falának középső rétegét erős simaizomzat alkotja, amely a várandósság alatt kitágul, szüléskor pedig ritmikus összehúzódásokkal fejti ki hatását.
38. Belső nyálkahártyája, a méhnyálkahártya (endometrium), ciklikus változásokon megy keresztül, hogy alkalmassá váljon a korai embrió beágyazódására.
39. Amennyiben nem következik be terhesség, a nyálkahártya felszínes része lelökődik, és vérzéssel együtt a hüvelyen keresztül távozik.
40. A méh alsó részét alkotó méhnyak a hüvely felső szakaszába nyúlik, csatornája pedig összeköttetést teremt a méhüreg és a hüvely között.
41. A hüvely (vagina) rugalmas, izmos falú cső, amely a méhnyaktól lefelé és előrefelé haladva a külső nemi szervek területén nyílik.
42. Közösüléskor befogadja a hímvesszőt és az ondót, szüléskor pedig a szülőcsatorna alsó, jelentős tágulásra képes részét alkotja.
43. A külső női nemi szervek összességét szeméremtestnek (vulva) nevezzük, amely körülveszi a hüvely és a húgycső külső nyílását.
44. Ide tartozik a szeméremdomb, a nagy- és kis szeméremajkak, a hüvelyelőcsarnok, valamint az elülső részében elhelyezkedő csikló.
45. A csikló (clitoris) barlangos testeket tartalmazó, érzőidegekben gazdag szerv, amely szerkezeti szempontból a hímvessző bizonyos részeinek felel meg.
46. A hüvelyelőcsarnokba nyíló nagy előcsarnoki mirigyek váladéka a környező nyálkahártya nedvesítését segíti, különösen szexuális izgalom idején.
47. Mindkét nem szaporodási szerveinek bőséges vérellátása lehetővé teszi a mirigyműködést, a szövetek ciklikus átalakulását és a barlangos testek gyors telődését.
48. Beidegzésükben vegetatív és szomatikus idegek vesznek részt, amelyek a mirigyelválasztást, a simaizomzat működését, az érrendszeri változásokat és az érzékelést hangolják össze.
49. Serdülőkorban a hormonális szabályozás aktiválja az addig nagyrészt nyugalmi állapotban lévő szerveket, miközben kialakul az ivarsejtképzés és a szaporodási képesség.
50. Összességében a szaporodási szervrendszer anatómiai felépítése olyan egymásra épülő folyamatokat szolgál, amelyek az ivarsejtek keletkezésétől a megtermékenyítésen át az új élet fejlődéséig vezetnek.
(aufklappen)német
1. Das Fortpflanzungssystem besteht aus inneren und äußeren Organen, die Keimzellen bilden, deren Zusammentreffen ermöglichen und die anfänglichen Bedingungen für die Entwicklung eines Nachkommen gewährleisten.
2. Funktionell ist es eng mit dem endokrinen System verbunden, da die Keimdrüsen neben Keimzellen auch Hormone bilden, welche die Geschlechtsfunktionen regulieren.
3. Obwohl sich die männlichen und weiblichen Organe in ihrem Aufbau erheblich unterscheiden, konzentrieren sich ihre Grundaufgaben auf die Keimzellbildung, den Keimzelltransport und die Ermöglichung der Befruchtung.
4. Bei beiden Geschlechtern lassen sich Keimdrüsen, ableitende Wege, akzessorische Drüsen und äußere Geschlechtsorgane unterscheiden, deren Ausprägung und topografische Lage jedoch verschieden sind.
5. Die Keimdrüsen oder Gonaden (Gonades) werden beim Mann durch die Hoden und bei der Frau durch die Eierstöcke repräsentiert.
6. In ihnen entstehen die Keimzellen, während ihre hormonbildenden Zellen zugleich die Ausbildung der sekundären Geschlechtsmerkmale und die Fortpflanzungsvorgänge beeinflussen.
7. Die männlichen Fortpflanzungsorgane sind so angeordnet, dass die im Hoden gebildeten Spermien nacheinander Reifungs-, Speicherungs- und Transportabschnitte durchlaufen.
8. Der Hoden (Testis) ist ein paariges Organ, das außerhalb der Bauchhöhle im Hodensack liegt, wo eine etwas niedrigere Temperatur als im Körperinneren herrscht.
9. Dieser Temperaturunterschied ist für die Spermienbildung bedeutsam, weshalb die Muskeln der Hodensackwand den Abstand der Hoden vom Körper verändern können.
10. Von außen wird der Hoden von einer festen Bindegewebskapsel umgeben, die Septen in das Organinnere entsendet und sein Gewebe in kleinere Läppchen gliedert.
11. In den gewundenen Samenkanälchen der Läppchen entstehen die Spermien, die anschließend schrittweise in das ableitende Kanalsystem des Hodens gelangen.
12. Der dem hinteren Hodenrand anliegende Nebenhoden (Epididymis) enthält einen langen, stark gewundenen Gang, der der Reifung und vorübergehenden Speicherung der Keimzellen dient.
13. In seinen Kopf münden die aus dem Hoden austretenden Ausführungsgänge, während sein Schwanz kontinuierlich in den Samenleiter übergeht.
14. Der Samenleiter (Ductus deferens) ist ein dickwandiges Muskelrohr, das vom Nebenhoden durch den Leistenkanal in Richtung des kleinen Beckens zieht.
15. Auf seinem Weg bildet er gemeinsam mit Gefäßen, Nerven und Bindegewebshüllen einen Bestandteil des Samenstrangs und gelangt anschließend hinter die Harnblase.
16. Hinter der Harnblase erweitert sich der Samenleiter und bildet nach Vereinigung mit dem Ausführungsgang der Bläschendrüse den Spritzkanal.
17. Als paarige Bläschendrüsen (Vesiculae seminales) werden gefaltete Drüsen bezeichnet, die an der Rückseite der Harnblase liegen.
18. Ihr Sekret enthält energiereiche Bestandteile, die die Stoffwechselbedingungen für die Beweglichkeit der Spermien verbessern und einen erheblichen Teil des Samenvolumens bilden.
19. Die unterhalb der Harnblase gelegene Vorsteherdrüse (Prostata) umgibt den Anfangsabschnitt der Harnröhre und steht daher mit Harn- und Samenwegen in enger anatomischer Beziehung.
20. Das Sekret ihres Drüsengewebes mischt sich dem Samen bei, während ihre glatte Muskulatur bei der Ejakulation den Transport von Drüsensekret und Spermien unterstützt.
21. Weitere akzessorische Drüsen sind die Cowper-Drüsen (Glandulae bulbourethrales), deren Sekret an der anfänglichen Befeuchtung der Harnröhre beteiligt ist.
22. Der Samen, der Spermien und verschiedene Drüsensekrete enthält, gelangt schließlich durch die männliche Harnröhre nach außen.
23. Die männliche Harnröhre (Urethra masculina) gehört zugleich zu den Harn- und Geschlechtswegen, obwohl Urin und Samen zeitlich getrennt transportiert werden.
24. Als äußeres männliches Geschlechtsorgan dient der Penis der Übertragung des Samens, während die in ihm verlaufende Harnröhre zugleich den Urin ableitet.
25. Sein Gewebe wird von drei Schwellkörpern gebildet, die sich mit Blut füllen, vergrößern und versteifen und dadurch die für den Geschlechtsverkehr notwendige Erektion ermöglichen.
26. Neben zwei dorsal gelegenen Penisschwellkörpern verläuft ventral der die Harnröhre umgebende Harnröhrenschwellkörper, der sich vorne in der Eichel fortsetzt.
27. Im Gegensatz dazu gewährleistet die Anordnung der weiblichen Fortpflanzungsorgane nicht nur die Bildung und Weiterleitung der Keimzellen, sondern auch die Aufnahme des sich entwickelnden Embryos.
28. Der paarige Eierstock (Ovarium) liegt im kleinen Becken beiderseits der Gebärmutter und wird durch Bänder sowie Peritonealduplikaturen in seiner Umgebung befestigt.
29. In seiner Rinde befinden sich Follikel verschiedener Entwicklungsstadien, von denen in einem während des jeweiligen Zyklus gewöhnlich eine Eizelle heranreift.
30. Die beim Follikelsprung freigesetzte Eizelle gelangt nicht unmittelbar in einen geschlossenen Gang, sondern befindet sich kurzzeitig in einem mit der Bauchhöhle verbundenen Raum.
31. Von dort wird sie vom Fransentrichter des Eileiters aufgenommen, dessen bewegliche Schleimhautfalten und Zilien die Eizelle in das Innere des Ganges leiten.
32. Der Eileiter (Tuba uterina) ist ein paariges Muskelrohr, das die Umgebung des Eierstocks mit der Gebärmutterhöhle verbindet.
33. In seinem weiteren seitlichen Abschnitt findet die Befruchtung am häufigsten statt; anschließend bewegt sich der frühe Embryo in Richtung Gebärmutter.
34. Das Voranschreiten wird gemeinsam durch die Tätigkeit des Flimmerepithels, das Schleimhautsekret und feine Muskelkontraktionen der Eileiterwand unterstützt.
35. Das zentral gelegene weibliche Geschlechtsorgan ist die Gebärmutter (Uterus), die zwischen Harnblase und Mastdarm liegt und gewöhnlich nach vorne geneigt ist.
36. Neben dem birnenförmigen Gebärmutterkörper lassen sich der obere Gebärmuttergrund, der untere Gebärmutterhals und ein dazwischenliegender schmalerer Übergangsabschnitt unterscheiden.
37. Die mittlere Schicht ihrer dicken Wand besteht aus kräftiger glatter Muskulatur, die sich während der Schwangerschaft ausdehnt und bei der Geburt rhythmisch kontrahiert.
38. Ihre innere Schleimhaut, die Gebärmutterschleimhaut (Endometrium), durchläuft zyklische Veränderungen, um für die Einnistung des frühen Embryos geeignet zu werden.
39. Tritt keine Schwangerschaft ein, wird der oberflächliche Teil der Schleimhaut abgestoßen und zusammen mit einer Blutung durch die Scheide ausgeschieden.
40. Der den unteren Gebärmutterabschnitt bildende Gebärmutterhals ragt in den oberen Teil der Scheide hinein, während sein Kanal die Gebärmutterhöhle mit der Scheide verbindet.
41. Die Scheide (Vagina) ist ein elastisches Muskelrohr, das vom Gebärmutterhals nach unten und vorne zieht und im Bereich der äußeren Geschlechtsorgane mündet.
42. Beim Geschlechtsverkehr nimmt sie Penis und Samen auf; bei der Geburt bildet sie den unteren, stark dehnbaren Abschnitt des Geburtskanals.
43. Die Gesamtheit der äußeren weiblichen Geschlechtsorgane wird als Vulva bezeichnet, die die äußeren Öffnungen von Scheide und Harnröhre umgibt.
44. Dazu gehören der Schamhügel, die großen und kleinen Schamlippen, der Scheidenvorhof sowie die in seinem vorderen Bereich gelegene Klitoris.
45. Die Klitoris (Clitoris) ist ein schwellkörperhaltiges und reich sensibel innerviertes Organ, das strukturell bestimmten Anteilen des Penis entspricht.
46. Das Sekret der großen Vorhofdrüsen, die in den Scheidenvorhof münden, unterstützt besonders bei sexueller Erregung die Befeuchtung der umgebenden Schleimhaut.
47. Die reichhaltige Blutversorgung der Fortpflanzungsorgane beider Geschlechter ermöglicht die Drüsentätigkeit, zyklische Gewebeveränderungen und die rasche Füllung der Schwellkörper.
48. An ihrer Innervation sind vegetative und somatische Nerven beteiligt, welche Drüsensekretion, glatte Muskulatur, Gefäßveränderungen und Empfindung aufeinander abstimmen.
49. In der Pubertät aktiviert die hormonelle Regulation die bis dahin weitgehend ruhenden Organe, während sich Keimzellbildung und Fortpflanzungsfähigkeit entwickeln.
50. Insgesamt dient der anatomische Aufbau des Fortpflanzungssystems aufeinanderfolgenden Vorgängen, die von der Entstehung der Keimzellen über die Befruchtung bis zur Entwicklung neuen Lebens führen.
Version 2
1. A szaporodás az élet alapvető jelensége, amely biztosítja a faj fennmaradását és a genetikai információ átadását a következő nemzedéknek. – Die Fortpflanzung ist eine grundlegende Erscheinung des Lebens, welche den Fortbestand der Art und die Weitergabe der genetischen Information an die nächste Generation sichert.
2. Az emberi szaporító szervrendszer anatómiai felépítése szerint nemek szerint élesen elkülönül, amit ivari kétalakúságnak (dimorfizmus) nevezünk. – Das menschliche Fortpflanzungssystem ist gemäß seinem anatomischen Aufbau nach Geschlechtern scharf getrennt, was wir als Geschlechtsdimorphismus bezeichnen.
3. A szaporítószerveket csoportosíthatjuk elsődleges és másodlagos, valamint külső és belső nemi szervek szerint. – Die Fortpflanzungsorgane können wir nach primären und sekundären sowie nach äußeren und inneren Geschlechtsorganen gruppieren.
4. Az elsődleges nemi szervek az ivarmirigyek (gonádok), amelyek az ivarsejteket és a nemi hormonokat termelik. – Die primären Geschlechtsorgane sind die Keimdrüsen (Gonaden), welche die Keimzellen und die Geschlechtshormone produzieren.
5. A másodlagos nemi szervek közé a kivezető járatok, a járulékos mirigyek és a párzószervek tartoznak. – Zu den sekundären Geschlechtsorganen gehören die ableitenden Gänge, die akzessorischen Drüsen und die Kopulationsorgane.
6. A férfi belső nemi szervei közé tartozik a here, a mellékhere, az ondóvezeték, az ondóhólyag és a dülmirigy. – Zu den inneren Geschlechtsorganen des Mannes gehören der Hoden, der Nebenhoden, der Samenleiter, die Samenblase und die Vorsteherdrüse.
7. A here (testis) páros, szilva alakú szerv, amely a hasüregen kívül, a herékben (scrotum) helyezkedik el. – Der Hoden (Testis) ist ein paariges, pflaumenförmiges Organ, das sich außerhalb der Bauchhöhle im Hodensack (Scrotum) befindet.
8. A herékben zajlik a hímivarsejtek (spermatozoon) termelődése, amely folyamat állandó, a testhőmérsékletnél kissé alacsonyabb hőmérsékletet igényel. – In den Hoden findet die Produktion der Samenzellen (Spermatozoon) statt, welcher Prozess eine konstante, etwas unter der Körpertemperatur liegende Temperatur erfordert.
9. A herék csatornarendszerében termelődnek a férfi nemi hormonok is, közülük a legfontosabb a tesztoszteron. – In dem Kanälchensystem der Hoden werden auch die männlichen Geschlechtshormone produziert, von denen das Testosteron das wichtigste ist.
10. A herék felső-hátsó részén sapkaszerűen helyezkedik el a mellékhere (epididymis). – Am oberen-hinteren Teil der Hoden liegt kappenartig der Nebenhoden (Epididymis).
11. A mellékhere feladata a hímivarsejtek átmeneti tárolása és érése, amíg azok mozgásképessé nem válnak. – Die Aufgabe des Nebenhodens ist die vorübergehende Speicherung und Reifung der Samenzellen, bis diese bewegungsfähig werden.
12. Az ondóvezeték (ductus deferens) a mellékhere folytatása, amely a lágyékcsatornán keresztül lép be a kismedencébe. – Der Samenleiter (Ductus deferens) ist die Fortsetzung des Nebenhodens, welcher durch den Leistenkanal in das kleine Becken eintritt.
13. Az ondóhólyag (vesicula seminalis) olyan váladékot termel, amely biztosítja a hímivarsejtek mozgásához szükséges energiát. – Die Samenblase (Vesicula seminalis) produziert ein Sekret, welches die für die Bewegung der Samenzellen notwendige Energie sichert.
14. A dülmirigy vagy prosztata (prostata) a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és váladéka aktiválja a hímivarsejtek mozgását. – Die Vorsteherdrüse oder Prostata (Prostata) befindet sich unter der Harnblase, und ihr Sekret aktiviert die Bewegung der Samenzellen.
15. A férfi külső nemi szervei a hímvessző és a herezacskó. – Die äußeren Geschlechtsorgane des Mannes sind das Glied und der Hodensack.
16. A hímvessző (penis) a közösülést és a vizeletürítést is szolgáló szerv, amely barlangos testekből (corpus cavernosum) épül fel. – Das Glied (Penis) ist ein Organ, das sowohl der Begattung als auch der Urinausscheidung dient und aus Schwellkörpern (Corpus cavernosum) aufgebaut ist.
17. A barlangos testek vérrel való telődése hozza létre a hímvessző merevedését (erectio). – Die Füllung der Schwellkörper mit Blut erzeugt die Versteifung des Gliedes (Erectio).
18. A hímvessző végén található makkot (glans penis) egy vékony bőrredő, a fityma (preputium) borítja. – Die am Ende des Gliedes befindliche Eichel (Glans penis) wird von einer dünnen Hautfalte, der Vorhaut (Preputium), bedeckt.
19. A női belső nemi szervek a petefészek, a méhkürt, a méh és a hüvely. – Die weiblichen inneren Geschlechtsorgane sind der Eierstock, der Eileiter, die Gebärmutter und die Scheide.
20. A petefészek (ovarium) páros, mandula alakú szerv a kismedencében, amely a petesejteket (ovum) tárolja és érleli. – Der Eierstock (Ovarium) ist ein paariges, mandelförmiges Organ im kleinen Becken, welches die Eizellen (Ovum) speichert und reift.
21. A petefészkek termelik a női nemi hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront. – Die Eierstöcke produzieren die weiblichen Geschlechtshormone, das Östrogen und das Progesteron.
22. A méhkürt vagy petevezeték (tuba uterina) a petefészektől a méhig vezető csatorna, amelynek tölcsérszerű vége szabadon nyílik a hasüregbe. – Der Eileiter (Tuba uterina) ist der vom Eierstock zur Gebärmutter führende Kanal, dessen trichterförmiges Ende sich frei in die Bauchhöhle öffnet.
23. A petesejt megtermékenyítése (fertilisatio) általában a méhkürt felső szakaszában történik. – Die Befruchtung der Eizelle (Fertilisatio) findet im Allgemeinen im oberen Abschnitt des Eileiters statt.
24. A méh (uterus) fordított körte alakú, vastag izomfalú szerv, amely a megtermékenyített petesejt befogadására és a magzat táplálására szolgál. – Die Gebärmutter (Uterus) ist ein umgekehrt birnenförmiges Organ mit dicker Muskelwand, das zur Aufnahme der befruchteten Eizelle und zur Ernährung des Fötus dient.
25. A méh felső, tágabb része a méhtest, alsó, keskenyebb része pedig a méhnyak (cervix uteri). – Der obere, weitere Teil der Gebärmutter ist der Gebärmutterkörper, ihr unterer, engerer Teil ist der Gebärmutterhals (Cervix uteri).
26. A méh belső felszínét nyálkahártya (endometrium) borítja, amely a hormonális ciklus hatására havonta átépül. – Die Innenfläche der Gebärmutter wird von einer Schleimhaut (Endometrium) bedeckt, die sich unter dem Einfluss des hormonellen Zyklus monatlich umbaut.
27. A hüvely (vagina) rugalmas, izmos falú cső, amely a méhnyakat köti össze a külső nemi szervekkel. – Die Scheide (Vagina) ist ein dehnbarer, muskulöser Schlauch, welcher den Gebärmutterhals mit den äußeren Geschlechtsorganen verbindet.
28. A hüvely fala savas kémhatású váladékot termel, amely védelmet nyújt a fertőzések ellen. – Die Wand der Scheide produziert ein saures Sekret, welches Schutz gegen Infektionen bietet.
29. A női külső nemi szervek összefoglaló neve a szeméremtest (vulva). – Der zusammenfassende Name der weiblichen äußeren Geschlechtsorgane ist die Scham (Vulva).
30. A szeméremtest részei a nagy és kis szeméremajkak, a csikló és a hüvelytornác. – Teile der Vulva sind die großen und kleinen Schamlippen, die Klitoris und der Scheidenvorhof.
31. A csikló (clitoris) a férfi hímvesszővel homológ szerv, amely sok érző idegvégződést tartalmaz. – Die Klitoris (Clitoris) ist das zum männlichen Glied homologe Organ, welches viele sensible Nervenendigungen enthält.
32. A hüvelybemenetet szűzlányoknál egy vékony nyálkahártyaredő, a szűzhártya (hymen) részlegesen elzárhatja. – Der Scheideneingang kann bei Jungfrauen durch eine dünne Schleimhautfalte, das Jungfernhäutchen (Hymen), teilweise verschlossen sein.
33. Az ivarsejtek képződése a meiózis folyamatán keresztül történik, amely során a kromoszómaszám a felére csökken. – Die Bildung der Keimzellen erfolgt durch den Prozess der Meiose, während dessen sich die Chromosomenzahl um die Hälfte reduziert.
34. A férfiaknál a hímivarsejtek képződése a pubertástól kezdve folyamatos az élet végéig. – Bei Männern ist die Bildung der Samenzellen ab der Pubertät fortlaufend bis zum Ende des Lebens.
35. A nők esetében a petesejtek érése ciklikus folyamat, amely a menopauzáig tart. – Im Falle der Frauen ist die Reifung der Eizellen ein zyklischer Prozess, welcher bis zur Menopause dauert.
36. A peteérés (ovulatio) során az érett tüsző megreped, és a petesejt a méhkürtbe vándorol. – Während des Eisprungs (Ovulatio) platzt a foleife Follikel, und die Eizelle wandert in den Eileiter.
37. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a méhnyálkahártya funkcionális rétege vérzés kíséretében leválik, ez a menstruáció. – Wenn die Eizelle nicht befruchtet wird, löst sich die funktionelle Schicht der Gebärmutterschleimhaut unter Begleitung einer Blutung ab, das ist die Menstruation.
38. A megtermékenyítés után a zigóta osztódni kezd, és hólyagcsíra állapotban beágyazódik a méh falába. – Nach der Befruchtung beginnt die Zygote sich zu teilen und nistet sich im Stadium der Keimblase in der Wand der Gebärmutter ein.
39. A beágyazódás (nidatio) helyén alakul ki a méhlepény (placenta), amely az anya és a magzat közötti anyagcserét biztosítja. – An der Stelle der Einnistung (Nidatio) bildet sich der Mutterkuchen (Placenta) aus, welcher den Stoffwechsel zwischen der Mutter und dem Fötus sichert.
40. A méhlepényen keresztül oxigén és tápanyagok jutnak a magzatba, míg a bomlástermékek az anyai vérbe távoznak. – Durch den Mutterkuchen gelangen Sauerstoff und Nährstoffe in den Fötus, während die Abbauprodukte in das mütterliche Blut abfließen.
41. A magzatot a méhen belül a magzatvíz védi a mechanikai hatásoktól és a kiszáradástól. – Der Fötus wird innerhalb der Gebärmutter durch das Fruchtwasser vor mechanischen Einwirkungen und vor Austrocknung geschützt.
42. A terhesség (graviditas) ideje emberben átlagosan 280 nap, a legutolsó menstruáció első napjától számítva. – Die Zeit der Schwangerschaft (Graviditas) beträgt beim Menschen durchschnittlich 280 Tage, gerechnet vom ersten Tag der letzten Menstruation an.
43. A szülés folyamata során a méhizomzat összehúzódásai és a méhnyak tágulása révén a magzat világra jön. – Während des Prozesses der Geburt kommt der Fötus durch Kontraktionen der Gebärmuttermuskulatur und die Weitung des Gebärmutterhalses zur Welt.
44. A nemi szervek működését a hipotalamusz-hipofízis-gonád tengely hormonális úton szabályozza. – Die Funktion der Geschlechtsorgane wird durch die Hypothalamus-Hypophysen-Gonaden-Achse auf hormonellem Weg reguliert.
45. Az emlő (mamma) bár anatómiailag a bőrhöz tartozik, funkcionálisan a szaporító rendszer része, mivel a tejtermelésért felelős. – Die Brust (Mamma) gehört zwar anatomisch zur Haut, ist jedoch funktional Teil des Fortreproductionssystems, da sie für die Milchproduktion verantwortlich ist.
46. A pubertás idején megjelenő másodlagos nemi jellegek, mint a szőrzet vagy a testalkat változása, a nemi hormonok hatására alakulnak ki. – Die während der Pubertät erscheinenden sekundären Geschlechtsmerkmale, wie die Behaarung oder die Veränderung des Körperbaus, bilden sich unter dem Einfluss der Geschlechtshormone aus.
47. A szaporító szervek épsége és egészsége alapvető az egyén életminősége és a faj jövője szempontjából. – Die Unversehrtheit und Gesundheit der Fortpflanzungsorgane ist grundlegend unter dem Aspekt der Lebensqualität des Individuums und der Zukunft der Art.
48. A belső nemi szervek a kismedencei hashártya (peritoneum) alatt vagy abba ágyazva helyezkednek el. – Die inneren Geschlechtsorgane befinden sich unter dem Bauchfell (Peritoneum) des kleinen Beckens oder sind in dieses eingebettet.
49. A férfi és női ivarcsatornák fejlődéstani eredete közös, de a magzati életben különböző irányba differenciálódnak. – Die männlichen und weiblichen Keimbahnen haben einen gemeinsamen entwicklungsgeschichtlichen Ursprung, differenzieren sich aber im fötalen Leben in verschiedene Richtungen.
50. Az anatómiai ismeretek ezen a területen segítenek megérteni a szaporodásbiológiai folyamatokat és a kapcsolódó klinikai kérdéseket. – Die anatomischen Kenntnisse auf diesem Gebiet helfen dabei, die fortpflanzungsbiologischen Prozesse und die damit verbundenen klinischen Fragen zu verstehen.
(aufklappen)magyar
1. A szaporodás az élet alapvető jelensége, amely biztosítja a faj fennmaradását és a genetikai információ átadását a következő nemzedéknek.
2. Az emberi szaporító szervrendszer anatómiai felépítése szerint nemek szerint élesen elkülönül, amit ivari kétalakúságnak (dimorfizmus) nevezünk.
3. A szaporítószerveket csoportosíthatjuk elsődleges és másodlagos, valamint külső és belső nemi szervek szerint.
4. Az elsődleges nemi szervek az ivarmirigyek (gonádok), amelyek az ivarsejteket és a nemi hormonokat termelik.
5. A másodlagos nemi szervek közé a kivezető járatok, a járulékos mirigyek és a párzószervek tartoznak.
6. A férfi belső nemi szervei közé tartozik a here, a mellékhere, az ondóvezeték, az ondóhólyag és a dülmirigy.
7. A here (testis) páros, szilva alakú szerv, amely a hasüregen kívül, a herékben (scrotum) helyezkedik el.
8. A herékben zajlik a hímivarsejtek (spermatozoon) termelődése, amely folyamat állandó, a testhőmérsékletnél kissé alacsonyabb hőmérsékletet igényel.
9. A herék csatornarendszerében termelődnek a férfi nemi hormonok is, közülük a legfontosabb a tesztoszteron.
10. A herék felső-hátsó részén sapkaszerűen helyezkedik el a mellékhere (epididymis).
11. A mellékhere feladata a hímivarsejtek átmeneti tárolása és érése, amíg azok mozgásképessé nem válnak.
12. Az ondóvezeték (ductus deferens) a mellékhere folytatása, amely a lágyékcsatornán keresztül lép be a kismedencébe.
13. Az ondóhólyag (vesicula seminalis) olyan váladékot termel, amely biztosítja a hímivarsejtek mozgásához szükséges energiát.
14. A dülmirigy vagy prosztata (prostata) a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és váladéka aktiválja a hímivarsejtek mozgását.
15. A férfi külső nemi szervei a hímvessző és a herezacskó.
16. A hímvessző (penis) a közösülést és a vizeletürítést is szolgáló szerv, amely barlangos testekből (corpus cavernosum) épül fel.
17. A barlangos testek vérrel való telődése hozza létre a hímvessző merevedését (erectio).
18. A hímvessző végén található makkot (glans penis) egy vékony bőrredő, a fityma (preputium) borítja.
19. A női belső nemi szervek a petefészek, a méhkürt, a méh és a hüvely.
20. A petefészek (ovarium) páros, mandula alakú szerv a kismedencében, amely a petesejteket (ovum) tárolja és érleli.
21. A petefészkek termelik a női nemi hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront.
22. A méhkürt vagy petevezeték (tuba uterina) a petefészektől a méhig vezető csatorna, amelynek tölcsérszerű vége szabadon nyílik a hasüregbe.
23. A petesejt megtermékenyítése (fertilisatio) általában a méhkürt felső szakaszában történik.
24. A méh (uterus) fordított körte alakú, vastag izomfalú szerv, amely a megtermékenyített petesejt befogadására és a magzat táplálására szolgál.
25. A méh felső, tágabb része a méhtest, alsó, keskenyebb része pedig a méhnyak (cervix uteri).
26. A méh belső felszínét nyálkahártya (endometrium) borítja, amely a hormonális ciklus hatására havonta átépül.
27. A hüvely (vagina) rugalmas, izmos falú cső, amely a méhnyakat köti össze a külső nemi szervekkel.
28. A hüvely fala savas kémhatású váladékot termel, amely védelmet nyújt a fertőzések ellen.
29. A női külső nemi szervek összefoglaló neve a szeméremtest (vulva).
30. A szeméremtest részei a nagy és kis szeméremajkak, a csikló és a hüvelytornác.
31. A csikló (clitoris) a férfi hímvesszővel homológ szerv, amely sok érző idegvégződést tartalmaz.
32. A hüvelybemenetet szűzlányoknál egy vékony nyálkahártyaredő, a szűzhártya (hymen) részlegesen elzárhatja.
33. Az ivarsejtek képződése a meiózis folyamatán keresztül történik, amely során a kromoszómaszám a felére csökken.
34. A férfiaknál a hímivarsejtek képződése a pubertástól kezdve folyamatos az élet végéig.
35. A nők esetében a petesejtek érése ciklikus folyamat, amely a menopauzáig tart.
36. A peteérés (ovulatio) során az érett tüsző megreped, és a petesejt a méhkürtbe vándorol.
37. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a méhnyálkahártya funkcionális rétege vérzés kíséretében leválik, ez a menstruáció.
38. A megtermékenyítés után a zigóta osztódni kezd, és hólyagcsíra állapotban beágyazódik a méh falába.
39. A beágyazódás (nidatio) helyén alakul ki a méhlepény (placenta), amely az anya és a magzat közötti anyagcserét biztosítja.
40. A méhlepényen keresztül oxigén és tápanyagok jutnak a magzatba, míg a bomlástermékek az anyai vérbe távoznak.
41. A magzatot a méhen belül a magzatvíz védi a mechanikai hatásoktól és a kiszáradástól.
42. A terhesség (graviditas) ideje emberben átlagosan 280 nap, a legutolsó menstruáció első napjától számítva.
43. A szülés folyamata során a méhizomzat összehúzódásai és a méhnyak tágulása révén a magzat világra jön.
44. A nemi szervek működését a hipotalamusz-hipofízis-gonád tengely hormonális úton szabályozza.
45. Az emlő (mamma) bár anatómiailag a bőrhöz tartozik, funkcionálisan a szaporító rendszer része, mivel a tejtermelésért felelős.
46. A pubertás idején megjelenő másodlagos nemi jellegek, mint a szőrzet vagy a testalkat változása, a nemi hormonok hatására alakulnak ki.
47. A szaporító szervek épsége és egészsége alapvető az egyén életminősége és a faj jövője szempontjából.
48. A belső nemi szervek a kismedencei hashártya (peritoneum) alatt vagy abba ágyazva helyezkednek el.
49. A férfi és női ivarcsatornák fejlődéstani eredete közös, de a magzati életben különböző irányba differenciálódnak.
50. Az anatómiai ismeretek ezen a területen segítenek megérteni a szaporodásbiológiai folyamatokat és a kapcsolódó klinikai kérdéseket.
(aufklappen)német
1. Die Fortpflanzung ist eine grundlegende Erscheinung des Lebens, welche den Fortbestand der Art und die Weitergabe der genetischen Information an die nächste Generation sichert.
2. Das menschliche Fortpflanzungssystem ist gemäß seinem anatomischen Aufbau nach Geschlechtern scharf getrennt, was wir als Geschlechtsdimorphismus bezeichnen.
3. Die Fortpflanzungsorgane können wir nach primären und sekundären sowie nach äußeren und inneren Geschlechtsorganen gruppieren.
4. Die primären Geschlechtsorgane sind die Keimdrüsen (Gonaden), welche die Keimzellen und die Geschlechtshormone produzieren.
5. Zu den sekundären Geschlechtsorganen gehören die ableitenden Gänge, die akzessorischen Drüsen und die Kopulationsorgane.
6. Zu den inneren Geschlechtsorganen des Mannes gehören der Hoden, der Nebenhoden, der Samenleiter, die Samenblase und die Vorsteherdrüse.
7. Der Hoden (Testis) ist ein paariges, pflaumenförmiges Organ, das sich außerhalb der Bauchhöhle im Hodensack (Scrotum) befindet.
8. In den Hoden findet die Produktion der Samenzellen (Spermatozoon) statt, welcher Prozess eine konstante, etwas unter der Körpertemperatur liegende Temperatur erfordert.
9. In dem Kanälchensystem der Hoden werden auch die männlichen Geschlechtshormone produziert, von denen das Testosteron das wichtigste ist.
10. Am oberen-hinteren Teil der Hoden liegt kappenartig der Nebenhoden (Epididymis).
11. Die Aufgabe des Nebenhodens ist die vorübergehende Speicherung und Reifung der Samenzellen, bis diese bewegungsfähig werden.
12. Der Samenleiter (Ductus deferens) ist die Fortsetzung des Nebenhodens, welcher durch den Leistenkanal in das kleine Becken eintritt.
13. Die Samenblase (Vesicula seminalis) produziert ein Sekret, welches die für die Bewegung der Samenzellen notwendige Energie sichert.
14. Die Vorsteherdrüse oder Prostata (Prostata) befindet sich unter der Harnblase, und ihr Sekret aktiviert die Bewegung der Samenzellen.
15. Die äußeren Geschlechtsorgane des Mannes sind das Glied und der Hodensack.
16. Das Glied (Penis) ist ein Organ, das sowohl der Begattung als auch der Urinausscheidung dient und aus Schwellkörpern (Corpus cavernosum) aufgebaut ist.
17. Die Füllung der Schwellkörper mit Blut erzeugt die Versteifung des Gliedes (Erectio).
18. Die am Ende des Gliedes befindliche Eichel (Glans penis) wird von einer dünnen Hautfalte, der Vorhaut (Preputium), bedeckt.
19. Die weiblichen inneren Geschlechtsorgane sind der Eierstock, der Eileiter, die Gebärmutter und die Scheide.
20. Der Eierstock (Ovarium) ist ein paariges, mandelförmiges Organ im kleinen Becken, welches die Eizellen (Ovum) speichert und reift.
21. Die Eierstöcke produzieren die weiblichen Geschlechtshormone, das Östrogen und das Progesteron.
22. Der Eileiter (Tuba uterina) ist der vom Eierstock zur Gebärmutter führende Kanal, dessen trichterförmiges Ende sich frei in die Bauchhöhle öffnet.
23. Die Befruchtung der Eizelle (Fertilisatio) findet im Allgemeinen im oberen Abschnitt des Eileiters statt.
24. Die Gebärmutter (Uterus) ist ein umgekehrt birnenförmiges Organ mit dicker Muskelwand, das zur Aufnahme der befruchteten Eizelle und zur Ernährung des Fötus dient.
25. Der obere, weitere Teil der Gebärmutter ist der Gebärmutterkörper, ihr unterer, engerer Teil ist der Gebärmutterhals (Cervix uteri).
26. Die Innenfläche der Gebärmutter wird von einer Schleimhaut (Endometrium) bedeckt, die sich unter dem Einfluss des hormonellen Zyklus monatlich umbaut.
27. Die Scheide (Vagina) ist ein dehnbarer, muskulöser Schlauch, welcher den Gebärmutterhals mit den äußeren Geschlechtsorganen verbindet.
28. Die Wand der Scheide produziert ein saures Sekret, welches Schutz gegen Infektionen bietet.
29. Der zusammenfassende Name der weiblichen äußeren Geschlechtsorgane ist die Scham (Vulva).
30. Teile der Vulva sind die großen und kleinen Schamlippen, die Klitoris und der Scheidenvorhof.
31. Die Klitoris (Clitoris) ist das zum männlichen Glied homologe Organ, welches viele sensible Nervenendigungen enthält.
32. Der Scheideneingang kann bei Jungfrauen durch eine dünne Schleimhautfalte, das Jungfernhäutchen (Hymen), teilweise verschlossen sein.
33. Die Bildung der Keimzellen erfolgt durch den Prozess der Meiose, während dessen sich die Chromosomenzahl um die Hälfte reduziert.
34. Bei Männern ist die Bildung der Samenzellen ab der Pubertät fortlaufend bis zum Ende des Lebens.
35. Im Falle der Frauen ist die Reifung der Eizellen ein zyklischer Prozess, welcher bis zur Menopause dauert.
36. Während des Eisprungs (Ovulatio) platzt a foleife Follikel, und die Eizelle wandert in den Eileiter.
37. Wenn die Eizelle nicht befruchtet wird, löst sich die funktionelle Schicht der Gebärmutterschleimhaut unter Begleitung einer Blutung ab, das ist die Menstruation.
38. Nach der Befruchtung beginnt die Zygote sich zu teilen und nistet sich im Stadium der Keimblase in der Wand der Gebärmutter ein.
39. An der Stelle der Einnistung (Nidatio) bildet sich der Mutterkuchen (Placenta) aus, welcher den Stoffwechsel zwischen der Mutter und dem Fötus sichert.
40. Durch den Mutterkuchen gelangen Sauerstoff und Nährstoffe in den Fötus, während die Abbauprodukte in das mütterliche Blut abfließen.
41. Der Fötus wird innerhalb der Gebärmutter durch das Fruchtwasser vor mechanischen Einwirkungen und vor Austrocknung geschützt.
42. Die Zeit der Schwangerschaft (Graviditas) beträgt beim Menschen durchschnittlich 280 Tage, gerechnet vom ersten Tag der letzten Menstruation an.
43. Während des Prozesses der Geburt kommt der Fötus durch Kontraktionen der Gebärmuttermuskulatur und die Weitung des Gebärmutterhalses zur Welt.
44. Die Funktion der Geschlechtsorgane wird durch die Hypothalamus-Hypophysen-Gonaden-Achse auf hormonellem Weg reguliert.
45. Die Brust (Mamma) gehört zwar anatomisch zur Haut, ist jedoch funktional Teil des Fortreproductionssystems, da sie für die Milchproduktion verantwortlich ist.
46. Die während der Pubertät erscheinenden sekundären Geschlechtsmerkmale, wie die Behaarung oder die Veränderung des Körperbaus, bilden sich unter dem Einfluss der Geschlechtshormone aus.
47. Die Unversehrtheit und Gesundheit der Fortpflanzungsorgane ist grundlegend unter dem Aspekt der Lebensqualität des Individuums und der Zukunft der Art.
48. Die inneren Geschlechtsorgane befinden sich unter dem Bauchfell (Peritoneum) des kleinen Beckens oder sind in dieses eingebettet.
49. Die männlichen und weiblichen Keimbahnen haben einen gemeinsamen entwicklungsgeschichtlichen Ursprung, differenzieren sich aber im fötalen Leben in verschiedene Richtungen.
50. Die anatomischen Kenntnisse auf diesem Gebiet helfen dabei, die fortpflanzungsbiologischen Prozesse und die damit verbundenen klinischen Fragen zu verstehen.