6.5.1 – A szőrszál és a szőrtüsző felépítése – Der Bau von Haarschaft und Haarfollikel
1. A szőr bőr felszíne fölé emelkedő részét szőrszálnak nevezzük. – Den über die Hautoberfläche hinausragenden Teil des Haares bezeichnet man als Haarschaft (Scapus pili).
2. A bőrben elhelyezkedő szakasz a szőrgyökér, amelyet a szőrtüsző vesz körül. – Der in der Haut gelegene Abschnitt ist die Haarwurzel (Radix pili), die vom Haarfollikel (Folliculus pili) umgeben wird.
3. A szőrgyökér alsó vége kiszélesedik, és létrehozza a szőrhagymát. – Das untere Ende der Haarwurzel erweitert sich und bildet die Haarzwiebel (Bulbus pili).
4. A szőrszál teljesen elszarusodott, elhalt sejtekből épül fel. – Der Haarschaft besteht vollständig aus verhornten, abgestorbenen Zellen.
5. A szőrszálban belülről kifelé velőállományt, kéregállományt és kutikulát különböztetünk meg. – Im Haarschaft unterscheidet man von innen nach außen Haarmark (Medulla pili), Haarrinde (Cortex pili) und Haarkutikula (Cuticula pili).
6. A velőállomány a vastagabb szőrszálak középső részében található. – Das Haarmark (Medulla pili) befindet sich im Zentrum dickerer Haare.
7. Vékony szőrszálakban a velőállomány hiányozhat vagy csak megszakításokkal jelenhet meg. – In dünnen Haaren kann das Haarmark fehlen oder nur abschnittsweise vorhanden sein.
8. A szőrszál legnagyobb részét a tömött kéregállomány alkotja. – Den größten Teil des Haarschaftes bildet die dicht aufgebaute Haarrinde (Cortex pili).
9. A kéregállomány hosszanti irányban rendezett, kemény keratint tartalmazó sejtekből áll. – Die Haarrinde besteht aus längs ausgerichteten Zellen, die hartes Keratin enthalten.
10. A keratinrostok nagy szakítószilárdságot és bizonyos fokú rugalmasságot biztosítanak a szőrnek. – Die Keratinfasern verleihen dem Haar eine hohe Zugfestigkeit und eine gewisse Elastizität.
11. A szőr festékanyaga elsősorban a kéregállomány sejtjei között található. – Das Pigment des Haares befindet sich hauptsächlich zwischen den Zellen der Haarrinde.
12. A pigmentet melaninrészecskék alkotják, amelyek meghatározzák a szőr színét. – Das Pigment besteht aus Melaningranula, welche die Haarfarbe bestimmen.
13. A szőrszál külső rétege a kutikula, amely lapos, pikkelyszerű sejtekből épül fel. – Die äußere Schicht des Haarschaftes ist die Haarkutikula (Cuticula pili), die aus flachen, schuppenartigen Zellen besteht.
14. A kutikula sejtjei tetőcserépszerűen fedik egymást, és szabad szélük a szőr csúcsa felé mutat. – Die Zellen der Haarkutikula überlappen sich wie Dachziegel, wobei ihre freien Ränder zur Haarspitze zeigen.
15. Az ép kutikula védi a kéregállományt, és sima felszínt ad a szőrszálnak. – Eine intakte Haarkutikula schützt die Haarrinde und verleiht dem Haarschaft eine glatte Oberfläche.
16. A szőrtüsző a hám csőszerű betüremkedése, amely az irhába, néha a bőraljába is lenyúlik. – Der Haarfollikel ist eine röhrenförmige Einstülpung des Epithels, die in die Lederhaut und teilweise bis in die Unterhaut reicht.
17. A szőrtüsző hámrétegeit belső és külső gyökérhüvelyre osztjuk. – Die epithelialen Schichten des Haarfollikels werden in eine innere und eine äußere Wurzelscheide (Vagina radicularis interna et externa) unterteilt.
18. A külső gyökérhüvely közvetlenül összefügg a felhám sejtjeivel. – Die äußere Wurzelscheide steht unmittelbar mit den Zellen der Oberhaut (Epidermis) in Verbindung.
19. A belső gyökérhüvely szorosan körülveszi a fejlődő szőrszálat. – Die innere Wurzelscheide umgibt den wachsenden Haarschaft eng.
20. A belső gyökérhüvely a faggyúmirigy kivezetőcsövének magasságában fokozatosan eltűnik. – Die innere Wurzelscheide endet allmählich auf Höhe des Ausführungsganges der Talgdrüse.
21. A külső gyökérhüvelyt kívülről egy megvastagodott alaphártya, az üveghártya határolja. – Die äußere Wurzelscheide wird außen von einer verdickten Basalmembran, der Glashaut, begrenzt.
22. Az üveghártyát kötőszövetes tüszőhüvely veszi körül. – Die Glashaut wird von einer bindegewebigen Follikelscheide umgeben.
23. A kötőszövetes hüvelyben erek és idegrostok futnak, amelyek ellátják és érzékelik a szőrtüszőt. – In der bindegewebigen Follikelscheide verlaufen Gefäße und Nervenfasern, die den Haarfollikel versorgen und seine Bewegungen wahrnehmen.
24. A szőrhagyma alsó részét gyorsan osztódó hámsejtek, a szőrmátrix sejtjei alkotják. – Der untere Teil der Haarzwiebel besteht aus schnell teilungsfähigen Epithelzellen, den Zellen der Haarmatrix (Matrix pili).
25. A szőrmátrix sejtjei hozzák létre a szőrszálat és a belső gyökérhüvely nagy részét. – Die Zellen der Haarmatrix bilden den Haarschaft und einen großen Teil der inneren Wurzelscheide.
26. A mátrixban melanociták is találhatók, amelyek pigmentet adnak át a fejlődő szőrsejteknek. – In der Haarmatrix befinden sich auch Melanozyten, die Pigment an die entstehenden Haarzellen abgeben.
27. A szőrhagyma aljába kötőszövetes szőrszemölcs türemkedik be. – In die Unterseite der Haarzwiebel ragt eine bindegewebige Haarpapille (Papilla pili) hinein.
28. A szőrszemölcs finom hajszálerei tápanyagokkal és oxigénnel látják el a mátrix sejtjeit. – Die feinen Kapillaren der Haarpapille versorgen die Zellen der Haarmatrix mit Nährstoffen und Sauerstoff.
29. A szőrszemölcs olyan jelzőanyagokat is termel, amelyek szabályozzák a mátrix sejtjeinek működését. – Die Haarpapille bildet außerdem Signalstoffe, welche die Tätigkeit der Matrixzellen steuern.
30. Az újonnan képződő sejtek felfelé tolódnak, közben elszarusodnak és elveszítik sejtmagjukat. – Die neu gebildeten Zellen werden nach oben geschoben, verhornen dabei und verlieren ihren Zellkern.
31. Az elszarusodott sejtekből fokozatosan kialakul a szőrgyökér, majd a bőr felszíne felett a szőrszál. – Aus den verhornten Zellen entstehen schrittweise die Haarwurzel und oberhalb der Hautoberfläche der Haarschaft.
32. A szőrszál keresztmetszeti alakja befolyásolja, hogy a szőr egyenes, hullámos vagy göndör lesz. – Die Querschnittsform des Haarschaftes beeinflusst, ob das Haar gerade, gewellt oder gelockt ist.
33. A közel kör alakú keresztmetszet általában egyenes szőrszállal jár együtt. – Ein annähernd kreisförmiger Querschnitt ist gewöhnlich mit einem geraden Haar verbunden.
34. Az ovális keresztmetszet inkább hullámos, az erősen lapított keresztmetszet pedig göndör szőrt eredményez. – Ein ovaler Querschnitt führt eher zu gewelltem, ein stark abgeflachter Querschnitt zu gelocktem Haar.
35. Mivel a látható szőrszál elhalt sejtekből áll, sérüléseit a szervezet már nem tudja kijavítani. – Da der sichtbare Haarschaft aus abgestorbenen Zellen besteht, kann der Organismus seine Schäden nicht mehr reparieren.
(aufklappen)magyar
1. A szőr bőr felszíne fölé emelkedő részét szőrszálnak nevezzük.
2. A bőrben elhelyezkedő szakasz a szőrgyökér, amelyet a szőrtüsző vesz körül.
3. A szőrgyökér alsó vége kiszélesedik, és létrehozza a szőrhagymát.
4. A szőrszál teljesen elszarusodott, elhalt sejtekből épül fel.
5. A szőrszálban belülről kifelé velőállományt, kéregállományt és kutikulát különböztetünk meg.
6. A velőállomány a vastagabb szőrszálak középső részében található.
7. Vékony szőrszálakban a velőállomány hiányozhat vagy csak megszakításokkal jelenhet meg.
8. A szőrszál legnagyobb részét a tömött kéregállomány alkotja.
9. A kéregállomány hosszanti irányban rendezett, kemény keratint tartalmazó sejtekből áll.
10. A keratinrostok nagy szakítószilárdságot és bizonyos fokú rugalmasságot biztosítanak a szőrnek.
11. A szőr festékanyaga elsősorban a kéregállomány sejtjei között található.
12. A pigmentet melaninrészecskék alkotják, amelyek meghatározzák a szőr színét.
13. A szőrszál külső rétege a kutikula, amely lapos, pikkelyszerű sejtekből épül fel.
14. A kutikula sejtjei tetőcserépszerűen fedik egymást, és szabad szélük a szőr csúcsa felé mutat.
15. Az ép kutikula védi a kéregállományt, és sima felszínt ad a szőrszálnak.
16. A szőrtüsző a hám csőszerű betüremkedése, amely az irhába, néha a bőraljába is lenyúlik.
17. A szőrtüsző hámrétegeit belső és külső gyökérhüvelyre osztjuk.
18. A külső gyökérhüvely közvetlenül összefügg a felhám sejtjeivel.
19. A belső gyökérhüvely szorosan körülveszi a fejlődő szőrszálat.
20. A belső gyökérhüvely a faggyúmirigy kivezetőcsövének magasságában fokozatosan eltűnik.
21. A külső gyökérhüvelyt kívülről egy megvastagodott alaphártya, az üveghártya határolja.
22. Az üveghártyát kötőszövetes tüszőhüvely veszi körül.
23. A kötőszövetes hüvelyben erek és idegrostok futnak, amelyek ellátják és érzékelik a szőrtüszőt.
24. A szőrhagyma alsó részét gyorsan osztódó hámsejtek, a szőrmátrix sejtjei alkotják.
25. A szőrmátrix sejtjei hozzák létre a szőrszálat és a belső gyökérhüvely nagy részét.
26. A mátrixban melanociták is találhatók, amelyek pigmentet adnak át a fejlődő szőrsejteknek.
27. A szőrhagyma aljába kötőszövetes szőrszemölcs türemkedik be.
28. A szőrszemölcs finom hajszálerei tápanyagokkal és oxigénnel látják el a mátrix sejtjeit.
29. A szőrszemölcs olyan jelzőanyagokat is termel, amelyek szabályozzák a mátrix sejtjeinek működését.
30. Az újonnan képződő sejtek felfelé tolódnak, közben elszarusodnak és elveszítik sejtmagjukat.
31. Az elszarusodott sejtekből fokozatosan kialakul a szőrgyökér, majd a bőr felszíne felett a szőrszál.
32. A szőrszál keresztmetszeti alakja befolyásolja, hogy a szőr egyenes, hullámos vagy göndör lesz.
33. A közel kör alakú keresztmetszet általában egyenes szőrszállal jár együtt.
34. Az ovális keresztmetszet inkább hullámos, az erősen lapított keresztmetszet pedig göndör szőrt eredményez.
35. Mivel a látható szőrszál elhalt sejtekből áll, sérüléseit a szervezet már nem tudja kijavítani.
(aufklappen)német
1. Den über die Hautoberfläche hinausragenden Teil des Haares bezeichnet man als Haarschaft (Scapus pili).
2. Der in der Haut gelegene Abschnitt ist die Haarwurzel (Radix pili), die vom Haarfollikel (Folliculus pili) umgeben wird.
3. Das untere Ende der Haarwurzel erweitert sich und bildet die Haarzwiebel (Bulbus pili).
4. Der Haarschaft besteht vollständig aus verhornten, abgestorbenen Zellen.
5. Im Haarschaft unterscheidet man von innen nach außen Haarmark (Medulla pili), Haarrinde (Cortex pili) und Haarkutikula (Cuticula pili).
6. Das Haarmark (Medulla pili) befindet sich im Zentrum dickerer Haare.
7. In dünnen Haaren kann das Haarmark fehlen oder nur abschnittsweise vorhanden sein.
8. Den größten Teil des Haarschaftes bildet die dicht aufgebaute Haarrinde (Cortex pili).
9. Die Haarrinde besteht aus längs ausgerichteten Zellen, die hartes Keratin enthalten.
10. Die Keratinfasern verleihen dem Haar eine hohe Zugfestigkeit und eine gewisse Elastizität.
11. Das Pigment des Haares befindet sich hauptsächlich zwischen den Zellen der Haarrinde.
12. Das Pigment besteht aus Melaningranula, welche die Haarfarbe bestimmen.
13. Die äußere Schicht des Haarschaftes ist die Haarkutikula (Cuticula pili), die aus flachen, schuppenartigen Zellen besteht.
14. Die Zellen der Haarkutikula überlappen sich wie Dachziegel, wobei ihre freien Ränder zur Haarspitze zeigen.
15. Eine intakte Haarkutikula schützt die Haarrinde und verleiht dem Haarschaft eine glatte Oberfläche.
16. Der Haarfollikel ist eine röhrenförmige Einstülpung des Epithels, die in die Lederhaut und teilweise bis in die Unterhaut reicht.
17. Die epithelialen Schichten des Haarfollikels werden in eine innere und eine äußere Wurzelscheide (Vagina radicularis interna et externa) unterteilt.
18. Die äußere Wurzelscheide steht unmittelbar mit den Zellen der Oberhaut (Epidermis) in Verbindung.
19. Die innere Wurzelscheide umgibt den wachsenden Haarschaft eng.
20. Die innere Wurzelscheide endet allmählich auf Höhe des Ausführungsganges der Talgdrüse.
21. Die äußere Wurzelscheide wird außen von einer verdickten Basalmembran, der Glashaut, begrenzt.
22. Die Glashaut wird von einer bindegewebigen Follikelscheide umgeben.
23. In der bindegewebigen Follikelscheide verlaufen Gefäße und Nervenfasern, die den Haarfollikel versorgen und seine Bewegungen wahrnehmen.
24. Der untere Teil der Haarzwiebel besteht aus schnell teilungsfähigen Epithelzellen, den Zellen der Haarmatrix (Matrix pili).
25. Die Zellen der Haarmatrix bilden den Haarschaft und einen großen Teil der inneren Wurzelscheide.
26. In der Haarmatrix befinden sich auch Melanozyten, die Pigment an die entstehenden Haarzellen abgeben.
27. In die Unterseite der Haarzwiebel ragt eine bindegewebige Haarpapille (Papilla pili) hinein.
28. Die feinen Kapillaren der Haarpapille versorgen die Zellen der Haarmatrix mit Nährstoffen und Sauerstoff.
29. Die Haarpapille bildet außerdem Signalstoffe, welche die Tätigkeit der Matrixzellen steuern.
30. Die neu gebildeten Zellen werden nach oben geschoben, verhornen dabei und verlieren ihren Zellkern.
31. Aus den verhornten Zellen entstehen schrittweise die Haarwurzel und oberhalb der Hautoberfläche der Haarschaft.
32. Die Querschnittsform des Haarschaftes beeinflusst, ob das Haar gerade, gewellt oder gelockt ist.
33. Ein annähernd kreisförmiger Querschnitt ist gewöhnlich mit einem geraden Haar verbunden.
34. Ein ovaler Querschnitt führt eher zu gewelltem, ein stark abgeflachter Querschnitt zu gelocktem Haar.
35. Da der sichtbare Haarschaft aus abgestorbenen Zellen besteht, kann der Organismus seine Schäden nicht mehr reparieren.