7.6 – Az ingerképző és ingervezető rendszer – Das Erregungsbildungs- und Erregungsleitungssystem
1. A szív ingerképző és ingervezető rendszere módosult szívizomsejtekből áll, amelyek önállóan hoznak létre elektromos ingerületeket, majd szabályozott sorrendben továbbítják azokat. – Das Erregungsbildungs- und Erregungsleitungssystem des Herzens besteht aus modifizierten Herzmuskelzellen, die selbstständig elektrische Erregungen erzeugen und anschließend in geregelter Reihenfolge weiterleiten.
2. Saját ritmusképző képessége révén a szív külső idegi parancs nélkül is folytathatja összehúzódásait, amennyiben sejtjeinek anyagcsere-feltételei fennmaradnak. – Aufgrund seiner eigenen Fähigkeit zur Rhythmusbildung kann das Herz seine Kontraktionen ohne äußeren Nervenbefehl fortsetzen, sofern die Stoffwechselbedingungen seiner Zellen erhalten bleiben.
3. Élettani körülmények között az ingerület a jobb pitvar felső részében található szinuszcsomóból indul ki, amely a szív elsődleges ritmusképző központja. – Unter physiologischen Bedingungen geht die Erregung vom Sinusknoten im oberen Teil des rechten Vorhofs aus, der das primäre Rhythmusbildungszentrum des Herzens darstellt.
4. Innen az elektromos jel a pitvari izomzaton keresztül terjed tovább, ezért a két pitvar a kamrák előtt, egymással csaknem egyidejűleg húzódik össze. – Von hier breitet sich das elektrische Signal über die Vorhofmuskulatur aus, weshalb sich beide Vorhöfe vor den Kammern nahezu gleichzeitig zusammenziehen.
5. A pitvari ingerület eléri a pitvar-kamrai csomót, ahol vezetése rövid időre lelassul, hogy a pitvarok befejezhessék a kamrák telődését segítő összehúzódásukat. – Die Vorhoferregung erreicht den Atrioventrikularknoten, wo ihre Leitung kurzzeitig verlangsamt wird, damit die Vorhöfe ihre die Kammerfüllung unterstützende Kontraktion beenden können.
6. Mivel a rostos szívváz elektromosan nagyrészt elválasztja a pitvari és a kamrai izomzatot, az ingerület szabályosan csak a vezetőrendszer kijelölt szakaszán haladhat tovább. – Da das Herzskelett die Vorhof- und Kammermuskulatur elektrisch weitgehend voneinander trennt, kann die Erregung regelgerecht nur über den dafür bestimmten Abschnitt des Leitungssystems weiterlaufen.
7. Ezt az átvezetést a pitvar-kamrai köteg biztosítja, amely a rostos határt áttörve a kamrák közötti sövény felső részébe lép. – Diese Überleitung gewährleistet das Atrioventrikularbündel, das die faserige Grenze durchbricht und in den oberen Teil der Kammerscheidewand eintritt.
8. A sövényben lefelé haladó köteg jobb és bal kamrai szárra oszlik, amelyek az ingerületet a megfelelő kamra csúcsi területe felé vezetik. – Das in der Scheidewand abwärts verlaufende Bündel teilt sich in einen rechten und einen linken Kammerschenkel, die die Erregung zur Herzspitzenregion der jeweiligen Kammer leiten.
9. Végső elágazásaikat a gyors vezetésre specializálódott Purkinje-rostok alkotják, amelyek kiterjedt hálózatként kapcsolódnak a kamrai munkaizomsejtekhez. – Ihre Endverzweigungen werden von den auf schnelle Leitung spezialisierten Purkinje-Fasern gebildet, die als ausgedehntes Netzwerk mit den Arbeitsmuskelzellen der Kammern verbunden sind.
10. A jel terjedési iránya következtében a kamrai izomzat összehúzódása többnyire a szívcsúcs közelében kezdődik, majd a kiáramlási pályák felé folytatódik. – Infolge der Ausbreitungsrichtung des Signals beginnt die Kontraktion der Kammermuskulatur überwiegend nahe der Herzspitze und setzt sich zu den Ausflussbahnen hin fort.
11. Ez a térben és időben összehangolt aktiváció elősegíti, hogy a vér hatékonyan jusson a jobb kamrából a tüdőverőérbe, a bal kamrából pedig a főverőérbe. – Diese räumlich und zeitlich koordinierte Aktivierung fördert, dass das Blut wirksam aus der rechten Kammer in den Truncus pulmonalis und aus der linken Kammer in die Aorta gelangt.
12. Bár a vezetőrendszer több szakasza is képes önálló ingerületképzésre, normális esetben a szinuszcsomó gyorsabb ritmusa elnyomja az alárendelt központok működését. – Obwohl mehrere Abschnitte des Leitungssystems selbstständig Erregungen bilden können, unterdrückt der schnellere Rhythmus des Sinusknotens normalerweise die Tätigkeit der nachgeordneten Zentren.
13. Ha az elsődleges ritmusképző központ kiesik, egy lassabban működő másodlagos vagy harmadlagos központ átveheti a szívritmus fenntartását. – Fällt das primäre Rhythmusbildungszentrum aus, kann ein langsamer arbeitendes sekundäres oder tertiäres Zentrum die Aufrechterhaltung des Herzrhythmus übernehmen.
14. A vegetatív idegrendszer nem maga hozza létre a szívverést, hanem a spontán ingerképzés gyakoriságát, az ingerületvezetés sebességét és az összehúzódások erejét módosítja. – Das vegetative Nervensystem erzeugt den Herzschlag nicht selbst, sondern verändert die Frequenz der spontanen Erregungsbildung, die Geschwindigkeit der Erregungsleitung und die Kraft der Kontraktionen.
15. Amennyiben az ingerület keletkezése vagy továbbítása zavart szenved, a pitvarok és a kamrák összehangolt működése romolhat, ami csökkenti a szív pumpateljesítményét. – Wird die Entstehung oder Weiterleitung der Erregung gestört, kann sich das koordinierte Zusammenwirken von Vorhöfen und Kammern verschlechtern, wodurch die Pumpleistung des Herzens abnimmt.
(aufklappen)magyar
1. A szív ingerképző és ingervezető rendszere módosult szívizomsejtekből áll, amelyek önállóan hoznak létre elektromos ingerületeket, majd szabályozott sorrendben továbbítják azokat.
2. Saját ritmusképző képessége révén a szív külső idegi parancs nélkül is folytathatja összehúzódásait, amennyiben sejtjeinek anyagcsere-feltételei fennmaradnak.
3. Élettani körülmények között az ingerület a jobb pitvar felső részében található szinuszcsomóból indul ki, amely a szív elsődleges ritmusképző központja.
4. Innen az elektromos jel a pitvari izomzaton keresztül terjed tovább, ezért a két pitvar a kamrák előtt, egymással csaknem egyidejűleg húzódik össze.
5. A pitvari ingerület eléri a pitvar-kamrai csomót, ahol vezetése rövid időre lelassul, hogy a pitvarok befejezhessék a kamrák telődését segítő összehúzódásukat.
6. Mivel a rostos szívváz elektromosan nagyrészt elválasztja a pitvari és a kamrai izomzatot, az ingerület szabályosan csak a vezetőrendszer kijelölt szakaszán haladhat tovább.
7. Ezt az átvezetést a pitvar-kamrai köteg biztosítja, amely a rostos határt áttörve a kamrák közötti sövény felső részébe lép.
8. A sövényben lefelé haladó köteg jobb és bal kamrai szárra oszlik, amelyek az ingerületet a megfelelő kamra csúcsi területe felé vezetik.
9. Végső elágazásaikat a gyors vezetésre specializálódott Purkinje-rostok alkotják, amelyek kiterjedt hálózatként kapcsolódnak a kamrai munkaizomsejtekhez.
10. A jel terjedési iránya következtében a kamrai izomzat összehúzódása többnyire a szívcsúcs közelében kezdődik, majd a kiáramlási pályák felé folytatódik.
11. Ez a térben és időben összehangolt aktiváció elősegíti, hogy a vér hatékonyan jusson a jobb kamrából a tüdőverőérbe, a bal kamrából pedig a főverőérbe.
12. Bár a vezetőrendszer több szakasza is képes önálló ingerületképzésre, normális esetben a szinuszcsomó gyorsabb ritmusa elnyomja az alárendelt központok működését.
13. Ha az elsődleges ritmusképző központ kiesik, egy lassabban működő másodlagos vagy harmadlagos központ átveheti a szívritmus fenntartását.
14. A vegetatív idegrendszer nem maga hozza létre a szívverést, hanem a spontán ingerképzés gyakoriságát, az ingerületvezetés sebességét és az összehúzódások erejét módosítja.
15. Amennyiben az ingerület keletkezése vagy továbbítása zavart szenved, a pitvarok és a kamrák összehangolt működése romolhat, ami csökkenti a szív pumpateljesítményét.
(aufklappen)német
1. Das Erregungsbildungs- und Erregungsleitungssystem des Herzens besteht aus modifizierten Herzmuskelzellen, die selbstständig elektrische Erregungen erzeugen und anschließend in geregelter Reihenfolge weiterleiten.
2. Aufgrund seiner eigenen Fähigkeit zur Rhythmusbildung kann das Herz seine Kontraktionen ohne äußeren Nervenbefehl fortsetzen, sofern die Stoffwechselbedingungen seiner Zellen erhalten bleiben.
3. Unter physiologischen Bedingungen geht die Erregung vom Sinusknoten im oberen Teil des rechten Vorhofs aus, der das primäre Rhythmusbildungszentrum des Herzens darstellt.
4. Von hier breitet sich das elektrische Signal über die Vorhofmuskulatur aus, weshalb sich beide Vorhöfe vor den Kammern nahezu gleichzeitig zusammenziehen.
5. Die Vorhoferregung erreicht den Atrioventrikularknoten, wo ihre Leitung kurzzeitig verlangsamt wird, damit die Vorhöfe ihre die Kammerfüllung unterstützende Kontraktion beenden können.
6. Da das Herzskelett die Vorhof- und Kammermuskulatur elektrisch weitgehend voneinander trennt, kann die Erregung regelgerecht nur über den dafür bestimmten Abschnitt des Leitungssystems weiterlaufen.
7. Diese Überleitung gewährleistet das Atrioventrikularbündel, das die faserige Grenze durchbricht und in den oberen Teil der Kammerscheidewand eintritt.
8. Das in der Scheidewand abwärts verlaufende Bündel teilt sich in einen rechten und einen linken Kammerschenkel, die die Erregung zur Herzspitzenregion der jeweiligen Kammer leiten.
9. Ihre Endverzweigungen werden von den auf schnelle Leitung spezialisierten Purkinje-Fasern gebildet, die als ausgedehntes Netzwerk mit den Arbeitsmuskelzellen der Kammern verbunden sind.
10. Infolge der Ausbreitungsrichtung des Signals beginnt die Kontraktion der Kammermuskulatur überwiegend nahe der Herzspitze und setzt sich zu den Ausflussbahnen hin fort.
11. Diese räumlich und zeitlich koordinierte Aktivierung fördert, dass das Blut wirksam aus der rechten Kammer in den Truncus pulmonalis und aus der linken Kammer in die Aorta gelangt.
12. Obwohl mehrere Abschnitte des Leitungssystems selbstständig Erregungen bilden können, unterdrückt der schnellere Rhythmus des Sinusknotens normalerweise die Tätigkeit der nachgeordneten Zentren.
13. Fällt das primäre Rhythmusbildungszentrum aus, kann ein langsamer arbeitendes sekundäres oder tertiäres Zentrum die Aufrechterhaltung des Herzrhythmus übernehmen.
14. Das vegetative Nervensystem erzeugt den Herzschlag nicht selbst, sondern verändert die Frequenz der spontanen Erregungsbildung, die Geschwindigkeit der Erregungsleitung und die Kraft der Kontraktionen.
15. Wird die Entstehung oder Weiterleitung der Erregung gestört, kann sich das koordinierte Zusammenwirken von Vorhöfen und Kammern verschlechtern, wodurch die Pumpleistung des Herzens abnimmt.