modjor.de

14.14 – Anatomie lang


14.14 – A törzsdúcok és a belső tok – Basalganglien und innere Kapsel


1. A nagyagyféltekék mélyén több, egymással szoros kapcsolatban álló szürkeállomány-mag található, amelyeket hagyományosan törzsdúcoknak vagy basalis ganglionoknak nevezünk. – Tief in den Großhirnhemisphären liegen mehrere eng miteinander verbundene Kerne aus grauer Substanz, die traditionell als Basalganglien bezeichnet werden.

2. Bár nevük ganglionokra utal, ezek a képletek a központi idegrendszerben helyezkednek el, ezért anatómiailag helyesebben basalis magokról beszélünk. – Obwohl ihre Bezeichnung auf Ganglien hinweist, liegen diese Strukturen im Zentralnervensystem, weshalb anatomisch korrekter von Basalkernen gesprochen wird.

3. A törzsdúcok legfontosabb részei közé tartozik a nucleus caudatus, a putamen és a globus pallidus, amelyek térbeli elrendezése jellegzetes mintázatot mutat. – Zu den wichtigsten Bestandteilen der Basalganglien gehören Nucleus caudatus, Putamen und Globus pallidus, deren räumliche Anordnung ein charakteristisches Muster zeigt.

4. Fejlődéstani és funkcionális szempontból a nucleus caudatus és a putamen együtt alkotja a striatumot, amely számos kérgi bemenet fő fogadóterülete. – Entwicklungsgeschichtlich und funktionell bilden Nucleus caudatus und Putamen gemeinsam das Striatum, das als wichtiges Empfangsgebiet zahlreicher kortikaler Eingänge dient.

5. Ettől eltérően a putamen és a globus pallidus anatómiailag egymás mellett helyezkedik el, és együtt a nucleus lentiformis nevű lencse alakú képletet alkotja. – Im Gegensatz dazu liegen Putamen und Globus pallidus anatomisch nebeneinander und bilden gemeinsam den linsenförmigen Nucleus lentiformis.

6. Oldalnézetben a nucleus lentiformis ék alakú tömegként jelenik meg, amelynek lateralis részét a putamen, medialis részét pedig a globus pallidus képezi. – In der Seitenansicht erscheint der Nucleus lentiformis als keilförmige Masse, deren lateraler Teil vom Putamen und deren medialer Teil vom Globus pallidus gebildet wird.

7. A globus palliduson belül külső és belső szegmentum különíthető el, amelyek kapcsolat- és kimeneti rendszere funkcionálisan nem teljesen azonos. – Innerhalb des Globus pallidus lassen sich ein äußeres und ein inneres Segment unterscheiden, deren Verbindungs- und Ausgangssysteme funktionell nicht vollständig übereinstimmen.

8. Jellegzetesen ívelt lefutású a nucleus caudatus, amely a lateralis kamra alakját követve fejből, testből és fokozatosan elvékonyodó farokrészből áll. – Einen charakteristisch gebogenen Verlauf besitzt der Nucleus caudatus, der dem Seitenventrikel folgt und aus Kopf, Körper und einem zunehmend schmaleren Schwanz besteht.

9. Elöl a nucleus caudatus vaskos feje a lateralis kamra elülső szarvához simul, ahol a környező képletekhez viszonyítva könnyen felismerhető. – Vorn liegt der kräftige Kopf des Nucleus caudatus am Vorderhorn des Seitenventrikels und lässt sich dort gegenüber den umgebenden Strukturen gut erkennen.

10. Hátrafelé haladva a mag teste a lateralis kamra központi részének oldalfala mentén húzódik, miközben fokozatosan keskenyebbé válik. – Nach hinten zieht der Körper des Kerns entlang der Seitenwand des zentralen Abschnitts des Seitenventrikels und wird dabei allmählich schmaler.

11. Végül a nucleus caudatus farka lefelé és előrefelé kanyarodik a temporalis lebenybe, ahol az oldalkamra alsó szarvának közelében követhető. – Schließlich biegt der Schwanz des Nucleus caudatus nach unten und vorn in den Temporallappen und verläuft nahe dem Unterhorn des Seitenventrikels.

12. A nucleus caudatus és a putamen elülső része között keskeny szürkeállomány-hidak húzódnak, amelyek mikroszkóposan megszakítják az őket elválasztó fehérállományt. – Zwischen den vorderen Anteilen von Nucleus caudatus und Putamen ziehen schmale Brücken grauer Substanz, welche die trennende weiße Substanz mikroskopisch unterbrechen.

13. Éppen ezek a csíkozott megjelenést létrehozó szürkeállomány-hidak adták a corpus striatum, vagyis csíkolt test történeti elnevezésének alapját. – Gerade diese das gestreifte Erscheinungsbild erzeugenden Brücken grauer Substanz bildeten die Grundlage für die historische Bezeichnung Corpus striatum.

14. Medialis irányból nézve a nucleus lentiformist egy vastag fehérállomány-lemez, a capsula interna választja el a nucleus caudatustól és a thalamustól. – Von medial betrachtet wird der Nucleus lentiformis durch eine kräftige Schicht weißer Substanz, die Capsula interna, von Nucleus caudatus und Thalamus getrennt.

15. A belső tok rendkívül fontos vetítőrostokat tartalmaz, amelyek az agykérget mélyebben fekvő központokkal, az agytörzzsel és a gerincvelővel kapcsolják össze. – Die innere Kapsel enthält äußerst wichtige Projektionsfasern, welche die Großhirnrinde mit tiefer gelegenen Zentren, dem Hirnstamm und dem Rückenmark verbinden.

16. Metszetben a capsula interna jellegzetes V alakot mutat, amelynek csúcsa medialisan, nyitott oldala pedig lateralisan a nucleus lentiformis felé irányul. – Im Schnitt zeigt die Capsula interna eine charakteristische V-Form, deren Spitze medial und deren offene Seite lateral zum Nucleus lentiformis gerichtet ist.

17. Elülső szárát a nucleus caudatus feje és a nucleus lentiformis között elhelyezkedő fehérállomány képezi, amely több frontalis kapcsolatot vezet. – Ihr vorderer Schenkel wird von der zwischen Kopf des Nucleus caudatus und Nucleus lentiformis gelegenen weißen Substanz gebildet und führt mehrere frontale Verbindungen.

18. A capsula interna hátsó szára ezzel szemben a thalamus és a nucleus lentiformis között húzódik, miközben számos fontos felszálló és leszálló rostot tartalmaz. – Der hintere Schenkel der Capsula interna verläuft dagegen zwischen Thalamus und Nucleus lentiformis und enthält zahlreiche wichtige auf- und absteigende Fasern.

19. A két szár találkozásánál található a genu capsulae internae, vagyis a belső tok térde, amely különösen jelentős motoros rostokat vezet. – An der Verbindungsstelle beider Schenkel liegt das Genu capsulae internae, das besonders bedeutende motorische Fasern enthält.

20. Itt haladnak többek között azok a corticobulbaris rostok, amelyek az agykéreg motoros területeit az agytörzs különböző motoros agyidegmagjaival kapcsolják össze. – Hier verlaufen unter anderem corticobulbäre Fasern, welche motorische Kortexgebiete mit verschiedenen motorischen Hirnnervenkernen des Hirnstamms verbinden.

21. A hátsó szárban ezzel párhuzamosan a corticospinalis pálya jelentős rostkötegei futnak, amelyek az akaratlagos végtag- és törzsmozgások irányításában vesznek részt. – Im hinteren Schenkel verlaufen gleichzeitig bedeutende Faserbündel der corticospinalen Bahn, die an der Steuerung willkürlicher Extremitäten- und Rumpfbewegungen beteiligt sind.

22. Nem véletlenszerű a motoros rostok elrendeződése sem, mivel a különböző testrészekhez tartozó pályák meghatározott sorrendben helyezkednek el a tokon belül. – Auch die Anordnung der motorischen Fasern ist nicht zufällig, da die zu verschiedenen Körperregionen gehörenden Bahnen innerhalb der Kapsel in bestimmter Reihenfolge liegen.

23. A motoros pályák mellett a thalamusból az érzőkéreg felé haladó thalamocorticalis rostok szintén jelentős részben a capsula interna hátsó szárán keresztül futnak. – Neben motorischen Bahnen verlaufen auch thalamokortikale Fasern vom Thalamus zum sensorischen Kortex zu einem erheblichen Teil durch den hinteren Kapselschenkel.

24. Hátrafelé a belső tok egy része a nucleus lentiformis mögött folytatódik, ahol ezt a szakaszt pars retrolentiformisnak nevezzük. – Nach hinten setzt sich ein Teil der inneren Kapsel hinter dem Nucleus lentiformis fort, wo dieser Abschnitt als Pars retrolentiformis bezeichnet wird.

25. Ebben a retrolenticularis részben többek között a látópályához tartozó radiatio optica rostjai haladnak a thalamus felől az occipitalis kéreg irányába. – In diesem retrolentikulären Abschnitt verlaufen unter anderem Fasern der Radiatio optica vom Thalamus in Richtung des okzipitalen visuellen Kortex.

26. A nucleus lentiformis alatt elhelyezkedő pars sublentiformis ezzel szemben olyan rostokat tartalmaz, amelyek között a hallópálya radiatio acusticája is megtalálható. – Die unter dem Nucleus lentiformis gelegene Pars sublentiformis enthält dagegen Fasern, zu denen auch die Radiatio acustica der Hörbahn gehört.

27. Felfelé a capsula interna rostjai legyezőszerűen széttérnek, és corona radiata néven a nagyagyfélteke különböző kérgi területei felé sugároznak. – Nach oben fächern sich die Fasern der Capsula interna auf und ziehen als Corona radiata zu verschiedenen Kortexgebieten der Großhirnhemisphäre.

28. Lefelé ugyanazok a rostkötegek egyre szorosabban rendeződnek, mielőtt a középagy területén az agykocsányok fehérállományába folytatódnának. – Nach unten lagern sich dieselben Faserbündel immer dichter zusammen, bevor sie im Mittelhirn in die weiße Substanz der Hirnschenkel übergehen.

29. A capsula interna koncentrált rosttömege miatt viszonylag kis terület sérülése is egyszerre több fontos motoros vagy érző pályát érinthet. – Wegen der hohen Faserkonzentration der Capsula interna kann bereits eine relativ kleine Läsion gleichzeitig mehrere wichtige motorische oder sensible Bahnen betreffen.

30. Oldalirányban a nucleus lentiformistól ismét fehérállomány választja el a további szürkeállomány-magokat, amelyek közül elsőként a vékony claustrum következik. – Lateral des Nucleus lentiformis trennt erneut weiße Substanz weitere Kerne grauer Substanz ab, von denen zunächst das dünne Claustrum folgt.

31. A putamen és a claustrum között húzódó keskeny fehérállomány-lemezt capsula externának nevezzük, amely több kérgi és subcorticalis rostot tartalmaz. – Die zwischen Putamen und Claustrum verlaufende schmale Schicht weißer Substanz wird Capsula externa genannt und enthält verschiedene kortikale und subkortikale Fasern.

32. Még lateralisabban, a claustrum és az insularis kéreg között egy másik fehérállomány-sáv, a capsula extrema helyezkedik el. – Noch weiter lateral liegt zwischen Claustrum und insulärem Kortex eine weitere Schicht weißer Substanz, die Capsula extrema.

33. Így a mély nagyagyi képletek lateralis irányú sorrendje metszetben jól követhető: belső tok, nucleus lentiformis, külső tok, claustrum, majd szélső tok. – Dadurch lässt sich die laterale Reihenfolge tiefer Großhirnstrukturen im Schnitt gut verfolgen: innere Kapsel, Nucleus lentiformis, äußere Kapsel, Claustrum und schließlich Capsula extrema.

34. Funkcionális értelemben a törzsdúcok nem közvetlenül indítják el az izmok összehúzódását, hanem összetett körfolyamatokon keresztül befolyásolják a kérgi motoros rendszereket. – Funktionell lösen die Basalganglien keine Muskelkontraktionen unmittelbar aus, sondern beeinflussen die kortikalen motorischen Systeme über komplexe Regelkreise.

35. Számos agykérgi terület küld rostokat a striatumba, ahonnan az információ további basalis magokon keresztül feldolgozva jut vissza a thalamushoz. – Zahlreiche Kortexgebiete senden Fasern zum Striatum, von wo Informationen über weitere Basalkerne verarbeitet zum Thalamus zurückgeleitet werden.

36. A thalamus ezután ismét kérgi területekre továbbítja a jeleket, így zárt cortico-striato-thalamo-corticalis kapcsolati körök alakulnak ki. – Der Thalamus leitet die Signale anschließend wieder zu Kortexgebieten weiter, sodass geschlossene cortico-striato-thalamo-kortikale Verbindungsschleifen entstehen.

37. Ezekben a körökben a globus pallidus belső része fontos kimeneti magként működik, amelynek aktivitása közvetve jelentősen befolyásolja a thalamus működését. – In diesen Schleifen wirkt der innere Globus pallidus als wichtiger Ausgangskern, dessen Aktivität die Funktion des Thalamus indirekt wesentlich beeinflusst.

38. A basalis ganglionrendszerhez funkcionálisan olyan középagyi és köztiagyi magok is kapcsolódnak, amelyek anatómiailag nem tartoznak a nagyagyféltekék szürkeállományához. – Funktionell gehören zum Basalgangliensystem auch Mittel- und Zwischenhirnkerne, die anatomisch nicht zur grauen Substanz der Großhirnhemisphären zählen.

39. Közülük különösen fontos a substantia nigra, amely a striatummal kétirányú kapcsolatokat alakít ki, és jelentős szerepet tölt be a mozgásszabályozásban. – Besonders wichtig ist die Substantia nigra, die wechselseitige Verbindungen mit dem Striatum bildet und eine bedeutende Rolle bei der Bewegungssteuerung spielt.

40. Szintén szorosan kapcsolódik ehhez a rendszerhez a nucleus subthalamicus, amely a globus pallidus és más magok aktivitását befolyásoló kapcsolatokban vesz részt. – Eng mit diesem System verbunden ist auch der Nucleus subthalamicus, der an Verbindungen beteiligt ist, welche die Aktivität des Globus pallidus und weiterer Kerne beeinflussen.

41. A törzsdúcok működési körei elsősorban a kívánt mozgások kiválasztását, megfelelő méretezését és a nem kívánt motoros programok gátlását segítik. – Die Funktionsschleifen der Basalganglien unterstützen vor allem Auswahl und angemessene Skalierung gewünschter Bewegungen sowie die Hemmung unerwünschter motorischer Programme.

42. Ugyanakkor kapcsolataik messze túlmutatnak a tisztán motoros rendszeren, mivel associatiós, limbicus és praefrontalis kérgi területekkel is összeköttetésben állnak. – Ihre Verbindungen reichen jedoch weit über das rein motorische System hinaus, da sie auch mit assoziativen, limbischen und präfrontalen Kortexgebieten verbunden sind.

43. Emiatt a basalis ganglionok bizonyos körei a mozgás mellett összetettebb viselkedési, motivációs és kognitív folyamatok anatómiai szerveződésében is részt vesznek. – Deshalb sind bestimmte Basalganglienschleifen neben der Bewegung auch an der anatomischen Organisation komplexerer Verhaltens-, Motivations- und kognitiver Prozesse beteiligt.

44. Anatómiai tanuláskor azonban célszerű először a nucleus caudatus, a putamen és a globus pallidus egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét biztosan felismerni. – Beim anatomischen Lernen empfiehlt es sich jedoch, zunächst die räumlichen Beziehungen von Nucleus caudatus, Putamen und Globus pallidus sicher zu erkennen.

45. Ehhez különösen hasznosak a coronalis metszetek, amelyeken a nucleus lentiformis és a tőle medialisan fekvő capsula interna jellegzetes elrendeződése jól áttekinthető. – Besonders hilfreich sind hierfür Koronarschnitte, auf denen die charakteristische Anordnung von Nucleus lentiformis und medial gelegener Capsula interna gut überblickt werden kann.

46. Horizontális metszeteken ezzel szemben a belső tok V alakja, valamint elülső szára, térde és hátsó szára különösen szemléletesen azonosítható. – In Horizontalschnitten lassen sich dagegen die V-Form der inneren Kapsel sowie ihr vorderer Schenkel, ihr Knie und ihr hinterer Schenkel besonders anschaulich erkennen.

47. Ha a thalamust, a nucleus caudatust és a nucleus lentiformist először azonosítjuk, a közöttük elhelyezkedő fehérállomány már könnyen capsula internaként meghatározható. – Werden zunächst Thalamus, Nucleus caudatus und Nucleus lentiformis identifiziert, lässt sich die dazwischenliegende weiße Substanz leicht als Capsula interna bestimmen.

48. Fontos különbséget tenni a szürkeállományból álló basalis magok és a közöttük futó fehérállomány-pályák között, még akkor is, ha térben szorosan összefonódnak. – Wichtig ist die Unterscheidung zwischen den aus grauer Substanz bestehenden Basalkernen und den dazwischen verlaufenden weißen Faserbahnen, obwohl beide räumlich eng verflochten sind.

49. Miközben tehát a törzsdúcok elsősorban feldolgozó és szabályozó magrendszert alkotnak, a belső tok különböző agyterületeket összekötő koncentrált vezetékpályaként értelmezhető. – Während die Basalganglien vor allem ein verarbeitendes und regulierendes Kernsystem bilden, kann die innere Kapsel als konzentrierte Verbindungsbahn zwischen verschiedenen Hirngebieten verstanden werden.

50. Csak e magok, a közöttük húzódó tokok és a rajtuk áthaladó pályák térbeli kapcsolatának együttes megértésével válik áttekinthetővé a mély nagyagyi régió anatómiája. – Erst das gemeinsame Verständnis der Kerne, der zwischen ihnen verlaufenden Kapseln und der hindurchziehenden Bahnen macht die Anatomie der tiefen Großhirnregion überschaubar.

(aufklappen)magyar

1. A nagyagyféltekék mélyén több, egymással szoros kapcsolatban álló szürkeállomány-mag található, amelyeket hagyományosan törzsdúcoknak vagy basalis ganglionoknak nevezünk.

2. Bár nevük ganglionokra utal, ezek a képletek a központi idegrendszerben helyezkednek el, ezért anatómiailag helyesebben basalis magokról beszélünk.

3. A törzsdúcok legfontosabb részei közé tartozik a nucleus caudatus, a putamen és a globus pallidus, amelyek térbeli elrendezése jellegzetes mintázatot mutat.

4. Fejlődéstani és funkcionális szempontból a nucleus caudatus és a putamen együtt alkotja a striatumot, amely számos kérgi bemenet fő fogadóterülete.

5. Ettől eltérően a putamen és a globus pallidus anatómiailag egymás mellett helyezkedik el, és együtt a nucleus lentiformis nevű lencse alakú képletet alkotja.

6. Oldalnézetben a nucleus lentiformis ék alakú tömegként jelenik meg, amelynek lateralis részét a putamen, medialis részét pedig a globus pallidus képezi.

7. A globus palliduson belül külső és belső szegmentum különíthető el, amelyek kapcsolat- és kimeneti rendszere funkcionálisan nem teljesen azonos.

8. Jellegzetesen ívelt lefutású a nucleus caudatus, amely a lateralis kamra alakját követve fejből, testből és fokozatosan elvékonyodó farokrészből áll.

9. Elöl a nucleus caudatus vaskos feje a lateralis kamra elülső szarvához simul, ahol a környező képletekhez viszonyítva könnyen felismerhető.

10. Hátrafelé haladva a mag teste a lateralis kamra központi részének oldalfala mentén húzódik, miközben fokozatosan keskenyebbé válik.

11. Végül a nucleus caudatus farka lefelé és előrefelé kanyarodik a temporalis lebenybe, ahol az oldalkamra alsó szarvának közelében követhető.

12. A nucleus caudatus és a putamen elülső része között keskeny szürkeállomány-hidak húzódnak, amelyek mikroszkóposan megszakítják az őket elválasztó fehérállományt.

13. Éppen ezek a csíkozott megjelenést létrehozó szürkeállomány-hidak adták a corpus striatum, vagyis csíkolt test történeti elnevezésének alapját.

14. Medialis irányból nézve a nucleus lentiformist egy vastag fehérállomány-lemez, a capsula interna választja el a nucleus caudatustól és a thalamustól.

15. A belső tok rendkívül fontos vetítőrostokat tartalmaz, amelyek az agykérget mélyebben fekvő központokkal, az agytörzzsel és a gerincvelővel kapcsolják össze.

16. Metszetben a capsula interna jellegzetes V alakot mutat, amelynek csúcsa medialisan, nyitott oldala pedig lateralisan a nucleus lentiformis felé irányul.

17. Elülső szárát a nucleus caudatus feje és a nucleus lentiformis között elhelyezkedő fehérállomány képezi, amely több frontalis kapcsolatot vezet.

18. A capsula interna hátsó szára ezzel szemben a thalamus és a nucleus lentiformis között húzódik, miközben számos fontos felszálló és leszálló rostot tartalmaz.

19. A két szár találkozásánál található a genu capsulae internae, vagyis a belső tok térde, amely különösen jelentős motoros rostokat vezet.

20. Itt haladnak többek között azok a corticobulbaris rostok, amelyek az agykéreg motoros területeit az agytörzs különböző motoros agyidegmagjaival kapcsolják össze.

21. A hátsó szárban ezzel párhuzamosan a corticospinalis pálya jelentős rostkötegei futnak, amelyek az akaratlagos végtag- és törzsmozgások irányításában vesznek részt.

22. Nem véletlenszerű a motoros rostok elrendeződése sem, mivel a különböző testrészekhez tartozó pályák meghatározott sorrendben helyezkednek el a tokon belül.

23. A motoros pályák mellett a thalamusból az érzőkéreg felé haladó thalamocorticalis rostok szintén jelentős részben a capsula interna hátsó szárán keresztül futnak.

24. Hátrafelé a belső tok egy része a nucleus lentiformis mögött folytatódik, ahol ezt a szakaszt pars retrolentiformisnak nevezzük.

25. Ebben a retrolenticularis részben többek között a látópályához tartozó radiatio optica rostjai haladnak a thalamus felől az occipitalis kéreg irányába.

26. A nucleus lentiformis alatt elhelyezkedő pars sublentiformis ezzel szemben olyan rostokat tartalmaz, amelyek között a hallópálya radiatio acusticája is megtalálható.

27. Felfelé a capsula interna rostjai legyezőszerűen széttérnek, és corona radiata néven a nagyagyfélteke különböző kérgi területei felé sugároznak.

28. Lefelé ugyanazok a rostkötegek egyre szorosabban rendeződnek, mielőtt a középagy területén az agykocsányok fehérállományába folytatódnának.

29. A capsula interna koncentrált rosttömege miatt viszonylag kis terület sérülése is egyszerre több fontos motoros vagy érző pályát érinthet.

30. Oldalirányban a nucleus lentiformistól ismét fehérállomány választja el a további szürkeállomány-magokat, amelyek közül elsőként a vékony claustrum következik.

31. A putamen és a claustrum között húzódó keskeny fehérállomány-lemezt capsula externának nevezzük, amely több kérgi és subcorticalis rostot tartalmaz.

32. Még lateralisabban, a claustrum és az insularis kéreg között egy másik fehérállomány-sáv, a capsula extrema helyezkedik el.

33. Így a mély nagyagyi képletek lateralis irányú sorrendje metszetben jól követhető: belső tok, nucleus lentiformis, külső tok, claustrum, majd szélső tok.

34. Funkcionális értelemben a törzsdúcok nem közvetlenül indítják el az izmok összehúzódását, hanem összetett körfolyamatokon keresztül befolyásolják a kérgi motoros rendszereket.

35. Számos agykérgi terület küld rostokat a striatumba, ahonnan az információ további basalis magokon keresztül feldolgozva jut vissza a thalamushoz.

36. A thalamus ezután ismét kérgi területekre továbbítja a jeleket, így zárt cortico-striato-thalamo-corticalis kapcsolati körök alakulnak ki.

37. Ezekben a körökben a globus pallidus belső része fontos kimeneti magként működik, amelynek aktivitása közvetve jelentősen befolyásolja a thalamus működését.

38. A basalis ganglionrendszerhez funkcionálisan olyan középagyi és köztiagyi magok is kapcsolódnak, amelyek anatómiailag nem tartoznak a nagyagyféltekék szürkeállományához.

39. Közülük különösen fontos a substantia nigra, amely a striatummal kétirányú kapcsolatokat alakít ki, és jelentős szerepet tölt be a mozgásszabályozásban.

40. Szintén szorosan kapcsolódik ehhez a rendszerhez a nucleus subthalamicus, amely a globus pallidus és más magok aktivitását befolyásoló kapcsolatokban vesz részt.

41. A törzsdúcok működési körei elsősorban a kívánt mozgások kiválasztását, megfelelő méretezését és a nem kívánt motoros programok gátlását segítik.

42. Ugyanakkor kapcsolataik messze túlmutatnak a tisztán motoros rendszeren, mivel associatiós, limbicus és praefrontalis kérgi területekkel is összeköttetésben állnak.

43. Emiatt a basalis ganglionok bizonyos körei a mozgás mellett összetettebb viselkedési, motivációs és kognitív folyamatok anatómiai szerveződésében is részt vesznek.

44. Anatómiai tanuláskor azonban célszerű először a nucleus caudatus, a putamen és a globus pallidus egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét biztosan felismerni.

45. Ehhez különösen hasznosak a coronalis metszetek, amelyeken a nucleus lentiformis és a tőle medialisan fekvő capsula interna jellegzetes elrendeződése jól áttekinthető.

46. Horizontális metszeteken ezzel szemben a belső tok V alakja, valamint elülső szára, térde és hátsó szára különösen szemléletesen azonosítható.

47. Ha a thalamust, a nucleus caudatust és a nucleus lentiformist először azonosítjuk, a közöttük elhelyezkedő fehérállomány már könnyen capsula internaként meghatározható.

48. Fontos különbséget tenni a szürkeállományból álló basalis magok és a közöttük futó fehérállomány-pályák között, még akkor is, ha térben szorosan összefonódnak.

49. Miközben tehát a törzsdúcok elsősorban feldolgozó és szabályozó magrendszert alkotnak, a belső tok különböző agyterületeket összekötő koncentrált vezetékpályaként értelmezhető.

50. Csak e magok, a közöttük húzódó tokok és a rajtuk áthaladó pályák térbeli kapcsolatának együttes megértésével válik áttekinthetővé a mély nagyagyi régió anatómiája.

(aufklappen)német

1. Tief in den Großhirnhemisphären liegen mehrere eng miteinander verbundene Kerne aus grauer Substanz, die traditionell als Basalganglien bezeichnet werden.

2. Obwohl ihre Bezeichnung auf Ganglien hinweist, liegen diese Strukturen im Zentralnervensystem, weshalb anatomisch korrekter von Basalkernen gesprochen wird.

3. Zu den wichtigsten Bestandteilen der Basalganglien gehören Nucleus caudatus, Putamen und Globus pallidus, deren räumliche Anordnung ein charakteristisches Muster zeigt.

4. Entwicklungsgeschichtlich und funktionell bilden Nucleus caudatus und Putamen gemeinsam das Striatum, das als wichtiges Empfangsgebiet zahlreicher kortikaler Eingänge dient.

5. Im Gegensatz dazu liegen Putamen und Globus pallidus anatomisch nebeneinander und bilden gemeinsam den linsenförmigen Nucleus lentiformis.

6. In der Seitenansicht erscheint der Nucleus lentiformis als keilförmige Masse, deren lateraler Teil vom Putamen und deren medialer Teil vom Globus pallidus gebildet wird.

7. Innerhalb des Globus pallidus lassen sich ein äußeres und ein inneres Segment unterscheiden, deren Verbindungs- und Ausgangssysteme funktionell nicht vollständig übereinstimmen.

8. Einen charakteristisch gebogenen Verlauf besitzt der Nucleus caudatus, der dem Seitenventrikel folgt und aus Kopf, Körper und einem zunehmend schmaleren Schwanz besteht.

9. Vorn liegt der kräftige Kopf des Nucleus caudatus am Vorderhorn des Seitenventrikels und lässt sich dort gegenüber den umgebenden Strukturen gut erkennen.

10. Nach hinten zieht der Körper des Kerns entlang der Seitenwand des zentralen Abschnitts des Seitenventrikels und wird dabei allmählich schmaler.

11. Schließlich biegt der Schwanz des Nucleus caudatus nach unten und vorn in den Temporallappen und verläuft nahe dem Unterhorn des Seitenventrikels.

12. Zwischen den vorderen Anteilen von Nucleus caudatus und Putamen ziehen schmale Brücken grauer Substanz, welche die trennende weiße Substanz mikroskopisch unterbrechen.

13. Gerade diese das gestreifte Erscheinungsbild erzeugenden Brücken grauer Substanz bildeten die Grundlage für die historische Bezeichnung Corpus striatum.

14. Von medial betrachtet wird der Nucleus lentiformis durch eine kräftige Schicht weißer Substanz, die Capsula interna, von Nucleus caudatus und Thalamus getrennt.

15. Die innere Kapsel enthält äußerst wichtige Projektionsfasern, welche die Großhirnrinde mit tiefer gelegenen Zentren, dem Hirnstamm und dem Rückenmark verbinden.

16. Im Schnitt zeigt die Capsula interna eine charakteristische V-Form, deren Spitze medial und deren offene Seite lateral zum Nucleus lentiformis gerichtet ist.

17. Ihr vorderer Schenkel wird von der zwischen Kopf des Nucleus caudatus und Nucleus lentiformis gelegenen weißen Substanz gebildet und führt mehrere frontale Verbindungen.

18. Der hintere Schenkel der Capsula interna verläuft dagegen zwischen Thalamus und Nucleus lentiformis und enthält zahlreiche wichtige auf- und absteigende Fasern.

19. An der Verbindungsstelle beider Schenkel liegt das Genu capsulae internae, das besonders bedeutende motorische Fasern enthält.

20. Hier verlaufen unter anderem corticobulbäre Fasern, welche motorische Kortexgebiete mit verschiedenen motorischen Hirnnervenkernen des Hirnstamms verbinden.

21. Im hinteren Schenkel verlaufen gleichzeitig bedeutende Faserbündel der corticospinalen Bahn, die an der Steuerung willkürlicher Extremitäten- und Rumpfbewegungen beteiligt sind.

22. Auch die Anordnung der motorischen Fasern ist nicht zufällig, da die zu verschiedenen Körperregionen gehörenden Bahnen innerhalb der Kapsel in bestimmter Reihenfolge liegen.

23. Neben motorischen Bahnen verlaufen auch thalamokortikale Fasern vom Thalamus zum sensorischen Kortex zu einem erheblichen Teil durch den hinteren Kapselschenkel.

24. Nach hinten setzt sich ein Teil der inneren Kapsel hinter dem Nucleus lentiformis fort, wo dieser Abschnitt als Pars retrolentiformis bezeichnet wird.

25. In diesem retrolentikulären Abschnitt verlaufen unter anderem Fasern der Radiatio optica vom Thalamus in Richtung des okzipitalen visuellen Kortex.

26. Die unter dem Nucleus lentiformis gelegene Pars sublentiformis enthält dagegen Fasern, zu denen auch die Radiatio acustica der Hörbahn gehört.

27. Nach oben fächern sich die Fasern der Capsula interna auf und ziehen als Corona radiata zu verschiedenen Kortexgebieten der Großhirnhemisphäre.

28. Nach unten lagern sich dieselben Faserbündel immer dichter zusammen, bevor sie im Mittelhirn in die weiße Substanz der Hirnschenkel übergehen.

29. Wegen der hohen Faserkonzentration der Capsula interna kann bereits eine relativ kleine Läsion gleichzeitig mehrere wichtige motorische oder sensible Bahnen betreffen.

30. Lateral des Nucleus lentiformis trennt erneut weiße Substanz weitere Kerne grauer Substanz ab, von denen zunächst das dünne Claustrum folgt.

31. Die zwischen Putamen und Claustrum verlaufende schmale Schicht weißer Substanz wird Capsula externa genannt und enthält verschiedene kortikale und subkortikale Fasern.

32. Noch weiter lateral liegt zwischen Claustrum und insulärem Kortex eine weitere Schicht weißer Substanz, die Capsula extrema.

33. Dadurch lässt sich die laterale Reihenfolge tiefer Großhirnstrukturen im Schnitt gut verfolgen: innere Kapsel, Nucleus lentiformis, äußere Kapsel, Claustrum und schließlich Capsula extrema.

34. Funktionell lösen die Basalganglien keine Muskelkontraktionen unmittelbar aus, sondern beeinflussen die kortikalen motorischen Systeme über komplexe Regelkreise.

35. Zahlreiche Kortexgebiete senden Fasern zum Striatum, von wo Informationen über weitere Basalkerne verarbeitet zum Thalamus zurückgeleitet werden.

36. Der Thalamus leitet die Signale anschließend wieder zu Kortexgebieten weiter, sodass geschlossene cortico-striato-thalamo-kortikale Verbindungsschleifen entstehen.

37. In diesen Schleifen wirkt der innere Globus pallidus als wichtiger Ausgangskern, dessen Aktivität die Funktion des Thalamus indirekt wesentlich beeinflusst.

38. Funktionell gehören zum Basalgangliensystem auch Mittel- und Zwischenhirnkerne, die anatomisch nicht zur grauen Substanz der Großhirnhemisphären zählen.

39. Besonders wichtig ist die Substantia nigra, die wechselseitige Verbindungen mit dem Striatum bildet und eine bedeutende Rolle bei der Bewegungssteuerung spielt.

40. Eng mit diesem System verbunden ist auch der Nucleus subthalamicus, der an Verbindungen beteiligt ist, welche die Aktivität des Globus pallidus und weiterer Kerne beeinflussen.

41. Die Funktionsschleifen der Basalganglien unterstützen vor allem Auswahl und angemessene Skalierung gewünschter Bewegungen sowie die Hemmung unerwünschter motorischer Programme.

42. Ihre Verbindungen reichen jedoch weit über das rein motorische System hinaus, da sie auch mit assoziativen, limbischen und präfrontalen Kortexgebieten verbunden sind.

43. Deshalb sind bestimmte Basalganglienschleifen neben der Bewegung auch an der anatomischen Organisation komplexerer Verhaltens-, Motivations- und kognitiver Prozesse beteiligt.

44. Beim anatomischen Lernen empfiehlt es sich jedoch, zunächst die räumlichen Beziehungen von Nucleus caudatus, Putamen und Globus pallidus sicher zu erkennen.

45. Besonders hilfreich sind hierfür Koronarschnitte, auf denen die charakteristische Anordnung von Nucleus lentiformis und medial gelegener Capsula interna gut überblickt werden kann.

46. In Horizontalschnitten lassen sich dagegen die V-Form der inneren Kapsel sowie ihr vorderer Schenkel, ihr Knie und ihr hinterer Schenkel besonders anschaulich erkennen.

47. Werden zunächst Thalamus, Nucleus caudatus und Nucleus lentiformis identifiziert, lässt sich die dazwischenliegende weiße Substanz leicht als Capsula interna bestimmen.

48. Wichtig ist die Unterscheidung zwischen den aus grauer Substanz bestehenden Basalkernen und den dazwischen verlaufenden weißen Faserbahnen, obwohl beide räumlich eng verflochten sind.

49. Während die Basalganglien vor allem ein verarbeitendes und regulierendes Kernsystem bilden, kann die innere Kapsel als konzentrierte Verbindungsbahn zwischen verschiedenen Hirngebieten verstanden werden.

50. Erst das gemeinsame Verständnis der Kerne, der zwischen ihnen verlaufenden Kapseln und der hindurchziehenden Bahnen macht die Anatomie der tiefen Großhirnregion überschaubar.