3.5.2 – A mitózis lefolyása – Der Ablauf der Mitose
1. A mitózis olyan magosztódási folyamat, amelynek során a korábban megkettőződött kromoszómák két, rendszerint azonos genetikai állományú leánymag között oszlanak meg. – Die Mitose ist ein Kernteilungsvorgang, bei dem die zuvor verdoppelten Chromosomen auf zwei gewöhnlich genetisch identische Tochterkerne verteilt werden.
2. Szomatikus sejtekben ez teszi lehetővé a szervezet növekedését, az elhasználódott sejtek pótlását és számos sérült szövet helyreállítását. – In somatischen Zellen ermöglicht sie das Wachstum des Organismus, den Ersatz verbrauchter Zellen und die Wiederherstellung zahlreicher geschädigter Gewebe.
3. Bár a folyamatot didaktikai okból több szakaszra bontjuk, az egymást követő szerkezeti változások megszakítás nélkül, folyamatosan zajlanak. – Obwohl der Vorgang aus didaktischen Gründen in mehrere Phasen gegliedert wird, laufen die aufeinanderfolgenden strukturellen Veränderungen ohne Unterbrechung kontinuierlich ab.
4. Kezdetén minden kromoszóma két azonos testvérkromatidából áll, amelyek a centroméra környezetében kohézinfehérjék révén kapcsolódnak egymáshoz. – Zu Beginn besteht jedes Chromosom aus zwei identischen Schwesterchromatiden, die im Bereich des Zentromers durch Cohesinproteine miteinander verbunden sind.
5. A centromérán kialakuló kinetokór fehérjekomplexe később kapcsolódási helyet biztosít az osztódási orsó mikrotubulusai számára. – Der am Zentromer entstehende Proteinkomplex des Kinetochors stellt später die Bindungsstelle für die Mikrotubuli des Spindelapparates bereit.
6. A profázis kezdetén a korábban lazán rendezett kromatin fokozatosan kondenzálódik, ezért a kromoszómák egyre rövidebb, vastagabb és jól elkülöníthető képletekké válnak. – Zu Beginn der Prophase kondensiert das zuvor locker angeordnete Chromatin allmählich, wodurch die Chromosomen zu immer kürzeren, dickeren und deutlich unterscheidbaren Strukturen werden.
7. E tömörödés megakadályozza a hosszú DNS-molekulák összegabalyodását és sérülését, miközben előkészíti őket a sejten belüli rendezett mozgatásra. – Diese Verdichtung verhindert ein Verknäueln und eine Schädigung der langen DNA-Moleküle und bereitet sie zugleich auf ihre geordnete Bewegung innerhalb der Zelle vor.
8. Eközben a magvacska fokozatosan eltűnik, mert a riboszomális RNS képződése és a riboszóma-alegységek összeállítása átmenetileg megszakad. – Währenddessen verschwindet der Nukleolus allmählich, weil die Bildung ribosomaler RNA und der Zusammenbau der Ribosomenuntereinheiten vorübergehend unterbrochen werden.
9. A megkettőződött centroszómák eltávolodnak egymástól, majd a sejt ellentétes oldalai felé vándorolva létrehozzák az osztódási orsó két pólusát. – Die verdoppelten Zentrosomen entfernen sich voneinander und bilden, während sie zu entgegengesetzten Seiten der Zelle wandern, die beiden Pole des Spindelapparates.
10. Belőlük kiindulva különböző feladatú mikrotubulusok növekednek, amelyek közösen biztosítják az orsó térbeli szerkezetét és a kromoszómák későbbi mozgatását. – Von ihnen aus wachsen Mikrotubuli mit unterschiedlichen Aufgaben, die gemeinsam die räumliche Struktur der Spindel und die spätere Bewegung der Chromosomen gewährleisten.
11. A pólusok közelében sugárirányban elhelyezkedő asztrális mikrotubulusok a sejtkéreghez kapcsolódva segítik az orsó helyzetének meghatározását. – Die in Polnähe strahlenförmig angeordneten astralen Mikrotubuli verbinden sich mit der Zellrinde und tragen zur Ausrichtung des Spindelapparates bei.
12. Közöttük az interpoláris mikrotubulusok a sejt középső területe felé nyúlnak, ahol az ellenkező pólusból érkező rostokkal részben átfedik egymást. – Zwischen ihnen ziehen die interpolaren Mikrotubuli zur Mitte der Zelle, wo sie sich teilweise mit den vom entgegengesetzten Pol kommenden Fasern überlappen.
13. A profázist követő prometafázisban a maghártya fehérjehálózata felbomlik, membránja pedig kisebb hólyagokra és az endoplazmás retikulumhoz kapcsolódó részekre tagolódik. – In der auf die Prophase folgenden Prometaphase zerfällt das Proteinnetz der Kernhülle, während sich ihre Membran in kleinere Vesikel und mit dem endoplasmatischen Retikulum verbundene Abschnitte gliedert.
14. Miután a mag és a sejtplazma közötti határ megszűnt, az orsó mikrotubulusai elérhetik a kromoszómák centroméráján elhelyezkedő kinetokórokat. – Nachdem die Grenze zwischen Zellkern und Zytoplasma verschwunden ist, können die Mikrotubuli der Spindel die an den Zentromeren der Chromosomen liegenden Kinetochore erreichen.
15. A véletlenszerűen növekvő és rövidülő rostok közül egyesek kinetokórhoz kötődnek, stabilizálódnak, majd az adott kromoszómát az orsó belseje felé mozgatják. – Von den zufällig wachsenden und schrumpfenden Fasern binden einige an ein Kinetochor, werden stabilisiert und bewegen anschließend das betreffende Chromosom in das Innere der Spindel.
16. Szabályos kapcsolódás akkor jön létre, amikor a két testvérkromatida kinetokórjához ellentétes pólusokból érkező mikrotubulusok csatlakoznak. – Eine korrekte Verbindung entsteht, wenn an die Kinetochore der beiden Schwesterchromatiden Mikrotubuli aus entgegengesetzten Polen binden.
17. Az egyik oldal hibás vagy hiányzó kapcsolata mindaddig fenntartja az orsó-ellenőrzőpont gátló jelzését, amíg a megfelelő kétpólusú rögzülés ki nem alakul. – Eine fehlerhafte oder fehlende Verbindung auf einer Seite erhält das hemmende Signal des Spindelkontrollpunktes so lange aufrecht, bis eine korrekte bipolare Befestigung entstanden ist.
18. A metafázisban valamennyi kromoszóma a két pólus között elhelyezkedő egyenlítői síkba rendeződik, létrehozva az úgynevezett metafázislemezt. – In der Metaphase ordnen sich sämtliche Chromosomen in der zwischen den beiden Polen gelegenen Äquatorialebene an und bilden die sogenannte Metaphaseplatte.
19. Ebben a helyzetben a kinetokór-mikrotubulusok ellentétes irányú húzóereje kiegyenlíti egymást, miközben a kohézinfehérjék még összetartják a testvérkromatidákat. – In dieser Lage gleichen sich die entgegengesetzten Zugkräfte der Kinetochor-Mikrotubuli aus, während die Cohesinproteine die Schwesterchromatiden noch zusammenhalten.
20. A kialakuló mechanikai feszülés nem pusztán a kromoszómák helyzetét stabilizálja, hanem egyúttal a helyes kapcsolódás ellenőrzéséhez is hozzájárul. – Die entstehende mechanische Spannung stabilisiert nicht nur die Lage der Chromosomen, sondern trägt zugleich zur Überprüfung ihrer korrekten Verbindung bei.
21. Amikor minden kromoszóma megfelelően kapcsolódott, az anafázist elősegítő komplex aktiválódik, és megindítja a kromatidák szétválasztásához szükséges fehérjebontást. – Sobald alle Chromosomen korrekt gebunden sind, wird der anaphasefördernde Komplex aktiviert und leitet den für die Trennung der Chromatiden erforderlichen Proteinabbau ein.
22. Ennek hatására felszabadul a szeparáz enzim, amely elhasítja a testvérkromatidákat összekapcsoló kohézinfehérjéket. – Dadurch wird das Enzym Separase freigesetzt, das die Schwesterchromatiden verbindenden Cohesinproteine spaltet.
23. A kapcsolat megszűnésének pillanatától minden egyes kromatida önálló leánykromoszómának számít, és megkezdődik az anafázis. – Vom Augenblick der Aufhebung dieser Verbindung an gilt jedes Chromatid als selbstständiges Tochterchromosom, und die Anaphase beginnt.
24. Az anafázis első részében a kinetokór-mikrotubulusok rövidülése a leánykromoszómákat centromérájukkal előre, az ellenkező pólusok felé húzza. – Im ersten Teil der Anaphase zieht die Verkürzung der Kinetochor-Mikrotubuli die Tochterchromosomen mit dem Zentromer voraus zu den entgegengesetzten Polen.
25. Ezzel egy időben a kromoszómakarok a sejtplazma ellenállása miatt kissé lemaradnak, ezért a vándorló kromoszómák jellegzetes V- vagy J-alakot ölthetnek. – Gleichzeitig bleiben die Chromosomenarme aufgrund des Widerstandes des Zytoplasmas etwas zurück, weshalb die wandernden Chromosomen eine typische V- oder J-Form annehmen können.
26. Az anafázis második részében az átfedő interpoláris mikrotubulusok egymáson elcsúszva hosszabbítják az orsót, miközben az asztrális rostokra ható erők tovább távolítják a pólusokat. – Im zweiten Teil der Anaphase verlängern die überlappenden interpolaren Mikrotubuli durch ihr Aneinandergleiten die Spindel, während auf die Astralfasern wirkende Kräfte die Pole weiter voneinander entfernen.
27. A kromoszómák és a pólusok együttes, ellentétes irányú mozgása biztosítja, hogy a két kialakuló sejtrész azonos kromoszómakészletet kapjon. – Die gemeinsame Bewegung der Chromosomen und Pole in entgegengesetzte Richtungen gewährleistet, dass die beiden entstehenden Zellbereiche einen gleichen Chromosomensatz erhalten.
28. Miután a leánykromoszómák elérték a pólusokat, megkezdődik a telofázis, amely számos korábbi változást fokozatosan visszafordít. – Nachdem die Tochterchromosomen die Pole erreicht haben, beginnt die Telophase, in der zahlreiche vorausgegangene Veränderungen schrittweise rückgängig gemacht werden.
29. A kromoszómák körül új maghártya szerveződik az endoplazmás retikulum membránjaiból és a korábban szétszóródott maghártya-alkotókból. – Um die Chromosomen bildet sich aus Membranen des endoplasmatischen Retikulums und den zuvor verteilten Bestandteilen der Kernhülle eine neue Kernmembran.
30. A kromatin fellazulásával a különálló kromoszómák fokozatosan elveszítik jól felismerhető alakjukat, miközben a génátírás ismét megindulhat. – Mit der Auflockerung des Chromatins verlieren die einzelnen Chromosomen allmählich ihre deutlich erkennbare Gestalt, während die Genabschrift erneut einsetzen kann.
31. Mindkét leánymagban újból megjelenik a magvacska, az osztódási orsó pedig alkotóelemeire bomlik, amelyek később más sejtvázszerkezetekben használhatók fel. – In beiden Tochterkernen erscheint der Nukleolus erneut, während der Spindelapparat in seine Bestandteile zerfällt, die später in anderen Zytoskelettstrukturen verwendet werden können.
32. A magosztódást rendszerint a citokinézis követi, amely állati sejtekben már az anafázis végén, az egyenlítői sík alatt kialakuló befűződéssel kezdődik. – Auf die Kernteilung folgt gewöhnlich die Zytokinese, die in tierischen Zellen bereits gegen Ende der Anaphase mit einer Einschnürung unterhalb der Äquatorialebene beginnt.
33. A sejthártya alatt elhelyezkedő aktin- és miozinfonalak összehúzódó gyűrűt képeznek, amely fokozatosan elmélyíti az osztódási barázdát. – Unter der Zellmembran bilden Aktin- und Myosinfilamente einen kontraktilen Ring, der die Teilungsfurche zunehmend vertieft.
34. Végül a két sejtrész közötti keskeny citoplazmahíd is megszakad, így két önálló, rendszerint azonos kromoszómakészletű utódsejt jön létre. – Schließlich wird auch die schmale Zytoplasmabrücke zwischen den beiden Zellbereichen durchtrennt, sodass zwei selbstständige Tochterzellen mit gewöhnlich identischem Chromosomensatz entstehen.
35. A mitózis pontossága azon múlik, hogy a kromoszómák tömörödése, orsóhoz kapcsolódása, szétválasztása és új magokba rendeződése szigorúan meghatározott sorrendben történjen. – Die Genauigkeit der Mitose beruht darauf, dass Kondensation, Spindelbindung, Trennung und Einordnung der Chromosomen in neue Zellkerne in einer streng festgelegten Reihenfolge erfolgen.
(aufklappen)magyar
1. A mitózis olyan magosztódási folyamat, amelynek során a korábban megkettőződött kromoszómák két, rendszerint azonos genetikai állományú leánymag között oszlanak meg.
2. Szomatikus sejtekben ez teszi lehetővé a szervezet növekedését, az elhasználódott sejtek pótlását és számos sérült szövet helyreállítását.
3. Bár a folyamatot didaktikai okból több szakaszra bontjuk, az egymást követő szerkezeti változások megszakítás nélkül, folyamatosan zajlanak.
4. Kezdetén minden kromoszóma két azonos testvérkromatidából áll, amelyek a centroméra környezetében kohézinfehérjék révén kapcsolódnak egymáshoz.
5. A centromérán kialakuló kinetokór fehérjekomplexe később kapcsolódási helyet biztosít az osztódási orsó mikrotubulusai számára.
6. A profázis kezdetén a korábban lazán rendezett kromatin fokozatosan kondenzálódik, ezért a kromoszómák egyre rövidebb, vastagabb és jól elkülöníthető képletekké válnak.
7. E tömörödés megakadályozza a hosszú DNS-molekulák összegabalyodását és sérülését, miközben előkészíti őket a sejten belüli rendezett mozgatásra.
8. Eközben a magvacska fokozatosan eltűnik, mert a riboszomális RNS képződése és a riboszóma-alegységek összeállítása átmenetileg megszakad.
9. A megkettőződött centroszómák eltávolodnak egymástól, majd a sejt ellentétes oldalai felé vándorolva létrehozzák az osztódási orsó két pólusát.
10. Belőlük kiindulva különböző feladatú mikrotubulusok növekednek, amelyek közösen biztosítják az orsó térbeli szerkezetét és a kromoszómák későbbi mozgatását.
11. A pólusok közelében sugárirányban elhelyezkedő asztrális mikrotubulusok a sejtkéreghez kapcsolódva segítik az orsó helyzetének meghatározását.
12. Közöttük az interpoláris mikrotubulusok a sejt középső területe felé nyúlnak, ahol az ellenkező pólusból érkező rostokkal részben átfedik egymást.
13. A profázist követő prometafázisban a maghártya fehérjehálózata felbomlik, membránja pedig kisebb hólyagokra és az endoplazmás retikulumhoz kapcsolódó részekre tagolódik.
14. Miután a mag és a sejtplazma közötti határ megszűnt, az orsó mikrotubulusai elérhetik a kromoszómák centroméráján elhelyezkedő kinetokórokat.
15. A véletlenszerűen növekvő és rövidülő rostok közül egyesek kinetokórhoz kötődnek, stabilizálódnak, majd az adott kromoszómát az orsó belseje felé mozgatják.
16. Szabályos kapcsolódás akkor jön létre, amikor a két testvérkromatida kinetokórjához ellentétes pólusokból érkező mikrotubulusok csatlakoznak.
17. Az egyik oldal hibás vagy hiányzó kapcsolata mindaddig fenntartja az orsó-ellenőrzőpont gátló jelzését, amíg a megfelelő kétpólusú rögzülés ki nem alakul.
18. A metafázisban valamennyi kromoszóma a két pólus között elhelyezkedő egyenlítői síkba rendeződik, létrehozva az úgynevezett metafázislemezt.
19. Ebben a helyzetben a kinetokór-mikrotubulusok ellentétes irányú húzóereje kiegyenlíti egymást, miközben a kohézinfehérjék még összetartják a testvérkromatidákat.
20. A kialakuló mechanikai feszülés nem pusztán a kromoszómák helyzetét stabilizálja, hanem egyúttal a helyes kapcsolódás ellenőrzéséhez is hozzájárul.
21. Amikor minden kromoszóma megfelelően kapcsolódott, az anafázist elősegítő komplex aktiválódik, és megindítja a kromatidák szétválasztásához szükséges fehérjebontást.
22. Ennek hatására felszabadul a szeparáz enzim, amely elhasítja a testvérkromatidákat összekapcsoló kohézinfehérjéket.
23. A kapcsolat megszűnésének pillanatától minden egyes kromatida önálló leánykromoszómának számít, és megkezdődik az anafázis.
24. Az anafázis első részében a kinetokór-mikrotubulusok rövidülése a leánykromoszómákat centromérájukkal előre, az ellenkező pólusok felé húzza.
25. Ezzel egy időben a kromoszómakarok a sejtplazma ellenállása miatt kissé lemaradnak, ezért a vándorló kromoszómák jellegzetes V- vagy J-alakot ölthetnek.
26. Az anafázis második részében az átfedő interpoláris mikrotubulusok egymáson elcsúszva hosszabbítják az orsót, miközben az asztrális rostokra ható erők tovább távolítják a pólusokat.
27. A kromoszómák és a pólusok együttes, ellentétes irányú mozgása biztosítja, hogy a két kialakuló sejtrész azonos kromoszómakészletet kapjon.
28. Miután a leánykromoszómák elérték a pólusokat, megkezdődik a telofázis, amely számos korábbi változást fokozatosan visszafordít.
29. A kromoszómák körül új maghártya szerveződik az endoplazmás retikulum membránjaiból és a korábban szétszóródott maghártya-alkotókból.
30. A kromatin fellazulásával a különálló kromoszómák fokozatosan elveszítik jól felismerhető alakjukat, miközben a génátírás ismét megindulhat.
31. Mindkét leánymagban újból megjelenik a magvacska, az osztódási orsó pedig alkotóelemeire bomlik, amelyek később más sejtvázszerkezetekben használhatók fel.
32. A magosztódást rendszerint a citokinézis követi, amely állati sejtekben már az anafázis végén, az egyenlítői sík alatt kialakuló befűződéssel kezdődik.
33. A sejthártya alatt elhelyezkedő aktin- és miozinfonalak összehúzódó gyűrűt képeznek, amely fokozatosan elmélyíti az osztódási barázdát.
34. Végül a két sejtrész közötti keskeny citoplazmahíd is megszakad, így két önálló, rendszerint azonos kromoszómakészletű utódsejt jön létre.
35. A mitózis pontossága azon múlik, hogy a kromoszómák tömörödése, orsóhoz kapcsolódása, szétválasztása és új magokba rendeződése szigorúan meghatározott sorrendben történjen.
(aufklappen)német
1. Die Mitose ist ein Kernteilungsvorgang, bei dem die zuvor verdoppelten Chromosomen auf zwei gewöhnlich genetisch identische Tochterkerne verteilt werden.
2. In somatischen Zellen ermöglicht sie das Wachstum des Organismus, den Ersatz verbrauchter Zellen und die Wiederherstellung zahlreicher geschädigter Gewebe.
3. Obwohl der Vorgang aus didaktischen Gründen in mehrere Phasen gegliedert wird, laufen die aufeinanderfolgenden strukturellen Veränderungen ohne Unterbrechung kontinuierlich ab.
4. Zu Beginn besteht jedes Chromosom aus zwei identischen Schwesterchromatiden, die im Bereich des Zentromers durch Cohesinproteine miteinander verbunden sind.
5. Der am Zentromer entstehende Proteinkomplex des Kinetochors stellt später die Bindungsstelle für die Mikrotubuli des Spindelapparates bereit.
6. Zu Beginn der Prophase kondensiert das zuvor locker angeordnete Chromatin allmählich, wodurch die Chromosomen zu immer kürzeren, dickeren und deutlich unterscheidbaren Strukturen werden.
7. Diese Verdichtung verhindert ein Verknäueln und eine Schädigung der langen DNA-Moleküle und bereitet sie zugleich auf ihre geordnete Bewegung innerhalb der Zelle vor.
8. Währenddessen verschwindet der Nukleolus allmählich, weil die Bildung ribosomaler RNA und der Zusammenbau der Ribosomenuntereinheiten vorübergehend unterbrochen werden.
9. Die verdoppelten Zentrosomen entfernen sich voneinander und bilden, während sie zu entgegengesetzten Seiten der Zelle wandern, die beiden Pole des Spindelapparates.
10. Von ihnen aus wachsen Mikrotubuli mit unterschiedlichen Aufgaben, die gemeinsam die räumliche Struktur der Spindel und die spätere Bewegung der Chromosomen gewährleisten.
11. Die in Polnähe strahlenförmig angeordneten astralen Mikrotubuli verbinden sich mit der Zellrinde und tragen zur Ausrichtung des Spindelapparates bei.
12. Zwischen ihnen ziehen die interpolaren Mikrotubuli zur Mitte der Zelle, wo sie sich teilweise mit den vom entgegengesetzten Pol kommenden Fasern überlappen.
13. In der auf die Prophase folgenden Prometaphase zerfällt das Proteinnetz der Kernhülle, während sich ihre Membran in kleinere Vesikel und mit dem endoplasmatischen Retikulum verbundene Abschnitte gliedert.
14. Nachdem die Grenze zwischen Zellkern und Zytoplasma verschwunden ist, können die Mikrotubuli der Spindel die an den Zentromeren der Chromosomen liegenden Kinetochore erreichen.
15. Von den zufällig wachsenden und schrumpfenden Fasern binden einige an ein Kinetochor, werden stabilisiert und bewegen anschließend das betreffende Chromosom in das Innere der Spindel.
16. Eine korrekte Verbindung entsteht, wenn an die Kinetochore der beiden Schwesterchromatiden Mikrotubuli aus entgegengesetzten Polen binden.
17. Eine fehlerhafte oder fehlende Verbindung auf einer Seite erhält das hemmende Signal des Spindelkontrollpunktes so lange aufrecht, bis eine korrekte bipolare Befestigung entstanden ist.
18. In der Metaphase ordnen sich sämtliche Chromosomen in der zwischen den beiden Polen gelegenen Äquatorialebene an und bilden die sogenannte Metaphaseplatte.
19. In dieser Lage gleichen sich die entgegengesetzten Zugkräfte der Kinetochor-Mikrotubuli aus, während die Cohesinproteine die Schwesterchromatiden noch zusammenhalten.
20. Die entstehende mechanische Spannung stabilisiert nicht nur die Lage der Chromosomen, sondern trägt zugleich zur Überprüfung ihrer korrekten Verbindung bei.
21. Sobald alle Chromosomen korrekt gebunden sind, wird der anaphasefördernde Komplex aktiviert und leitet den für die Trennung der Chromatiden erforderlichen Proteinabbau ein.
22. Dadurch wird das Enzym Separase freigesetzt, das die Schwesterchromatiden verbindenden Cohesinproteine spaltet.
23. Vom Augenblick der Aufhebung dieser Verbindung an gilt jedes Chromatid als selbstständiges Tochterchromosom, und die Anaphase beginnt.
24. Im ersten Teil der Anaphase zieht die Verkürzung der Kinetochor-Mikrotubuli die Tochterchromosomen mit dem Zentromer voraus zu den entgegengesetzten Polen.
25. Gleichzeitig bleiben die Chromosomenarme aufgrund des Widerstandes des Zytoplasmas etwas zurück, weshalb die wandernden Chromosomen eine typische V- oder J-Form annehmen können.
26. Im zweiten Teil der Anaphase verlängern die überlappenden interpolaren Mikrotubuli durch ihr Aneinandergleiten die Spindel, während auf die Astralfasern wirkende Kräfte die Pole weiter voneinander entfernen.
27. Die gemeinsame Bewegung der Chromosomen und Pole in entgegengesetzte Richtungen gewährleistet, dass die beiden entstehenden Zellbereiche einen gleichen Chromosomensatz erhalten.
28. Nachdem die Tochterchromosomen die Pole erreicht haben, beginnt die Telophase, in der zahlreiche vorausgegangene Veränderungen schrittweise rückgängig gemacht werden.
29. Um die Chromosomen bildet sich aus Membranen des endoplasmatischen Retikulums und den zuvor verteilten Bestandteilen der Kernhülle eine neue Kernmembran.
30. Mit der Auflockerung des Chromatins verlieren die einzelnen Chromosomen allmählich ihre deutlich erkennbare Gestalt, während die Genabschrift erneut einsetzen kann.
31. In beiden Tochterkernen erscheint der Nukleolus erneut, während der Spindelapparat in seine Bestandteile zerfällt, die später in anderen Zytoskelettstrukturen verwendet werden können.
32. Auf die Kernteilung folgt gewöhnlich die Zytokinese, die in tierischen Zellen bereits gegen Ende der Anaphase mit einer Einschnürung unterhalb der Äquatorialebene beginnt.
33. Unter der Zellmembran bilden Aktin- und Myosinfilamente einen kontraktilen Ring, der die Teilungsfurche zunehmend vertieft.
34. Schließlich wird auch die schmale Zytoplasmabrücke zwischen den beiden Zellbereichen durchtrennt, sodass zwei selbstständige Tochterzellen mit gewöhnlich identischem Chromosomensatz entstehen.
35. Die Genauigkeit der Mitose beruht darauf, dass Kondensation, Spindelbindung, Trennung und Einordnung der Chromosomen in neue Zellkerne in einer streng festgelegten Reihenfolge erfolgen.