14.2 – Az idegsejt felépítése és típusai – Bau und Typen der Nervenzelle
1. Az idegsejt, vagyis a neuron az idegrendszer alapvető működési egysége, amely különleges felépítése révén képes ingerek felvételére, feldolgozására és továbbítására. – Die Nervenzelle, also das Neuron, ist die grundlegende Funktionseinheit des Nervensystems, die aufgrund ihres besonderen Aufbaus Reize aufnehmen, verarbeiten und weiterleiten kann.
2. Bár az idegsejtek alakja és mérete jelentősen különbözhet, valamennyi neuron sejttestből, valamint az abból kiinduló, eltérő működésű nyúlványokból épül fel. – Obwohl Form und Größe von Nervenzellen erheblich variieren können, besteht jedes Neuron aus einem Zellkörper und den davon ausgehenden, funktionell unterschiedlichen Fortsätzen.
3. A sejttest, amelyet szómának vagy perikarionnak is nevezünk, tartalmazza a sejtmagot és az idegsejt anyagcseréjéhez szükséges sejtszervecskék nagy részét. – Der Zellkörper, der auch Soma oder Perikaryon genannt wird, enthält den Zellkern und den größten Teil der für den Stoffwechsel der Nervenzelle erforderlichen Organellen.
4. A neuron nagy, többnyire világos sejtmagjában rendszerint jól látható magvacska található, ami a jelentős fehérjeszintézissel összefüggő magas sejtes aktivitásra utal. – Im großen, meist hellen Zellkern eines Neurons befindet sich gewöhnlich ein deutlich erkennbares Kernkörperchen, das auf die mit intensiver Proteinsynthese verbundene hohe Zellaktivität hinweist.
5. A sejttest citoplazmájában durva felszínű endoplazmatikus retikulum és szabad riboszómák találhatók, amelyek fénymikroszkóppal Nissl-szemcsékként vagy Nissl-anyagként jelenhetnek meg. – Im Zytoplasma des Zellkörpers liegen raues endoplasmatisches Retikulum und freie Ribosomen, die lichtmikroskopisch als Nissl-Schollen beziehungsweise Nissl-Substanz erkennbar sein können.
6. A kifejezett Nissl-anyag az idegsejtek intenzív fehérjeszintézisével függ össze, amely többek között membránfehérjék, enzimek és neurotranszmitterekhez szükséges molekulák előállítását szolgálja. – Die ausgeprägte Nissl-Substanz hängt mit der intensiven Proteinsynthese der Nervenzellen zusammen, die unter anderem Membranproteine, Enzyme und für Neurotransmitter erforderliche Moleküle bereitstellt.
7. A Golgi-készülék a sejttestben szintén jól fejlett, mivel az idegsejtben képződő számos fehérje módosításában, válogatásában és sejten belüli továbbításában vesz részt. – Auch der Golgi-Apparat ist im Zellkörper gut entwickelt, da er an Modifikation, Sortierung und intrazellulärem Transport zahlreicher in der Nervenzelle gebildeter Proteine beteiligt ist.
8. Mivel a neuronok energiaigénye különösen magas, sejttestükben és nyúlványaikban számos mitokondrium található, amelyek az ingerületvezetéshez és transzportfolyamatokhoz szükséges energiát biztosítják. – Da Neuronen einen besonders hohen Energiebedarf besitzen, enthalten Zellkörper und Fortsätze zahlreiche Mitochondrien, die Energie für Erregungsleitung und intrazelluläre Transportvorgänge bereitstellen.
9. Az idegsejt alakjának fenntartásában és a sejten belüli anyagszállításban a citoszkeleton mikrofilamentumai, intermedier filamentumai és mikrotubulusai egyaránt jelentős szerepet töltenek be. – An der Erhaltung der Nervenzellform und am intrazellulären Stofftransport sind Mikrofilamente, Intermediärfilamente und Mikrotubuli des Zytoskeletts in wesentlichem Umfang beteiligt.
10. A dendritek többnyire rövidebb, erősen elágazó nyúlványok, amelyek nagy felszínt biztosítanak a más idegsejtektől vagy receptoroktól érkező jelek felvételéhez. – Dendriten sind meist kürzere, stark verzweigte Fortsätze, die eine große Oberfläche für die Aufnahme von Signalen anderer Nervenzellen oder von Rezeptoren bereitstellen.
11. Egy neuron rendszerint több dendrittel rendelkezik, amelyek a sejttest közelében vastagabbak, majd elágazásaik során fokozatosan vékonyabbá és finomabbá válnak. – Ein Neuron besitzt gewöhnlich mehrere Dendriten, die in der Nähe des Zellkörpers dicker sind und sich im Verlauf ihrer Verzweigungen zunehmend verjüngen.
12. Sok idegsejt dendritjeinek felszínén apró dendrittüskék helyezkednek el, amelyek jelentősen megnövelik a szinaptikus kapcsolatok kialakítására rendelkezésre álló membránfelületet. – Auf den Dendriten vieler Nervenzellen befinden sich kleine dendritische Dornen, welche die für synaptische Kontakte verfügbare Membranoberfläche beträchtlich vergrößern.
13. A dendrittüskék száma és alakja nem teljesen állandó, hanem az idegrendszer működésétől, tanulási folyamatoktól és tartós szinaptikus változásoktól függően módosulhat. – Zahl und Form dendritischer Dornen sind nicht vollständig konstant, sondern können sich abhängig von neuronaler Aktivität, Lernvorgängen und längerfristigen synaptischen Veränderungen verändern.
14. Az axon rendszerint egyetlen, hosszú nyúlvány, amely a sejttestből kiindulva az ingerületet más neuronokhoz, izomsejtekhez vagy mirigysejtekhez továbbítja. – Das Axon ist gewöhnlich ein einzelner langer Fortsatz, der vom Zellkörper ausgeht und Erregungen zu anderen Neuronen, Muskelzellen oder Drüsenzellen weiterleitet.
15. Az axon eredési területét axondombnak nevezzük, amelyben nincs Nissl-anyag, ezért mikroszkóposan világosabb területként különülhet el a környező sejttesttől. – Der Ursprungsbereich des Axons heißt Axonhügel, enthält keine Nissl-Substanz und kann sich deshalb mikroskopisch als hellerer Abschnitt vom umgebenden Zellkörper abgrenzen.
16. Az axondombot követő kezdeti szakasz különösen fontos, mert itt összegződnek a neuronhoz érkező serkentő és gátló jelek, amelyek meghatározzák az akciós potenciál kialakulását. – Der auf den Axonhügel folgende Initialabschnitt ist besonders wichtig, weil hier eintreffende erregende und hemmende Signale summiert werden und die Entstehung eines Aktionspotenzials bestimmen.
17. Ha a kezdeti szakaszon kialakuló membránpotenciál eléri a szükséges küszöbértéket, akciós potenciál keletkezik, amely az axon mentén tovaterjedve közvetíti az idegi információt. – Erreicht das Membranpotenzial im Initialabschnitt den erforderlichen Schwellenwert, entsteht ein Aktionspotenzial, das sich entlang des Axons fortpflanzt und die nervale Information überträgt.
18. Az axon hossza rendkívül változó lehet, mivel egyes neuronok axonjai csupán néhány mikrométeresek, míg mások akár egy méternél hosszabbra is nyúlhatnak. – Die Länge eines Axons kann außerordentlich variieren, da manche Axone nur wenige Mikrometer messen, während andere eine Länge von mehr als einem Meter erreichen.
19. Egy hosszú axonból oldalirányban axonkollaterálisok ágazhatnak le, amelyek lehetővé teszik, hogy ugyanazon idegsejt ingerülete több különböző célterülethez is eljusson. – Von einem langen Axon können seitliche Axonkollateralen abzweigen, durch die die Erregung derselben Nervenzelle mehrere unterschiedliche Zielgebiete erreichen kann.
20. Az axon végső szakasza rendszerint számos finom végágra oszlik, amelyek végződései más idegsejtekkel vagy perifériás effektorsejtekkel létesítenek funkcionális kapcsolatot. – Der Endabschnitt eines Axons verzweigt sich gewöhnlich in zahlreiche feine Endäste, deren Endigungen funktionelle Kontakte mit anderen Nervenzellen oder peripheren Effektorzellen herstellen.
21. A preszinaptikus axonvégződésekben szinaptikus hólyagocskák találhatók, amelyek neurotranszmittereket tartalmaznak, és megfelelő ingerület hatására tartalmukat a szinaptikus résbe ürítik. – In präsynaptischen Axonendigungen befinden sich synaptische Vesikel mit Neurotransmittern, deren Inhalt bei entsprechender Erregung in den synaptischen Spalt freigesetzt wird.
22. Az idegsejt citoplazmája az axonban is folytatódik, ahol axoplazmának nevezzük, míg az axont határoló sejtmembrán megnevezése axolemma. – Das Zytoplasma der Nervenzelle setzt sich im Axon als Axoplasma fort, während die das Axon begrenzende Zellmembran als Axolemm bezeichnet wird.
23. Mivel az axonban a fehérjeszintézis lehetősége erősen korlátozott, számos szükséges anyagot a sejttestből axonális transzporttal kell a távoli végződésekhez szállítani. – Da die Proteinsynthese im Axon stark eingeschränkt ist, müssen zahlreiche benötigte Stoffe durch axonalen Transport vom Zellkörper zu den entfernten Endigungen befördert werden.
24. Az anterográd axonális transzport a sejttestből az axonvégződések felé szállít membránalkotókat, fehérjéket és sejtszervecskéket, miközben mikrotubulusokat használ vezető struktúraként. – Der anterograde axonale Transport befördert Membranbestandteile, Proteine und Organellen vom Zellkörper zu den Axonendigungen und nutzt dabei Mikrotubuli als Leitstrukturen.
25. A retrográd axonális transzport ezzel ellentétes irányban halad, és többek között lebontásra kerülő anyagokat, valamint a célsejtektől származó jelzőmolekulákat továbbítja. – Der retrograde axonale Transport verläuft in entgegengesetzter Richtung und befördert unter anderem abzubauende Stoffe sowie von Zielzellen stammende Signalmoleküle zum Zellkörper.
26. Az axonokat körülvevő mielinhüvely nem az idegsejt saját sejthártyájából képződik, hanem speciális gliasejtek többszörösen feltekeredő membránjából alakul ki. – Die ein Axon umgebende Myelinscheide entsteht nicht aus der Membran der Nervenzelle selbst, sondern aus mehrfach aufgewickelten Membranen spezialisierter Gliazellen.
27. A központi idegrendszerben egy oligodendrocita több különböző axonszakaszt mielinizálhat, míg a periférián egy Schwann-sejt rendszerint csak egyetlen axonszakaszt burkol be. – Im Zentralnervensystem kann ein Oligodendrozyt mehrere verschiedene Axonabschnitte myelinisieren, während peripher eine Schwann-Zelle gewöhnlich nur einen einzelnen Axonabschnitt umhüllt.
28. A mielinhüvely szabályos időközönként megszakad, és ezeken a Ranvier-befűződéseknek nevezett területeken az axonmembrán közvetlen kapcsolatban áll a környező sejtközötti térrel. – Die Myelinscheide wird in regelmäßigen Abständen unterbrochen, wobei die Axonmembran an diesen Ranvier-Schnürringen unmittelbar mit dem umgebenden Extrazellularraum in Kontakt steht.
29. Mielinizált axonokban az akciós potenciál látszólag egyik Ranvier-befűződéstől a következőig ugrik, ezért az úgynevezett szaltatórikus ingerületvezetés különösen gyors és energiatakarékos. – In myelinisierten Axonen scheint das Aktionspotenzial von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten zu springen, wodurch die sogenannte saltatorische Erregungsleitung besonders schnell und energiesparend erfolgt.
30. A mielin nélküli axonokban az ingerület folyamatosan terjed az axolemma mentén, ezért vezetési sebességük általában kisebb, mint a hasonló vastagságú mielinizált rostoké. – In marklosen Axonen breitet sich die Erregung kontinuierlich entlang des Axolemms aus, weshalb ihre Leitungsgeschwindigkeit meist geringer als bei ähnlich dicken myelinisierten Fasern ist.
31. Morfológiai szempontból az idegsejteket elsősorban a sejttestből kiinduló nyúlványok száma és elrendeződése alapján unipoláris, bipoláris, pszeudounipoláris és multipoláris típusokra osztjuk. – Morphologisch werden Nervenzellen vor allem nach Zahl und Anordnung ihrer vom Zellkörper ausgehenden Fortsätze in unipolare, bipolare, pseudounipolare und multipolare Typen eingeteilt.
32. Valódi unipoláris neuronokban a sejttestből egyetlen nyúlvány indul ki, ez a sejttípus azonban a felnőtt ember idegrendszerében csak ritkán fordul elő. – Bei echten unipolaren Neuronen geht nur ein Fortsatz vom Zellkörper aus, dieser Zelltyp kommt jedoch im Nervensystem des erwachsenen Menschen nur selten vor.
33. A bipoláris idegsejtek sejttestének két ellentétes oldaláról egy dendrit és egy axon indul, ezért ezek a neuronok jellegzetes orsó alakot mutathatnak. – Bei bipolaren Nervenzellen entspringen an gegenüberliegenden Seiten des Zellkörpers ein Dendrit und ein Axon, weshalb diese Neuronen eine charakteristische Spindelform aufweisen können.
34. Bipoláris neuronok elsősorban speciális érzékszervekben találhatók, például a retinában és a szaglórendszerben, ahol meghatározott érzéki információk továbbításában vesznek részt. – Bipolare Neuronen kommen vor allem in spezialisierten Sinnesorganen wie Retina und Riechsystem vor, wo sie an der Weiterleitung bestimmter sensorischer Informationen beteiligt sind.
35. A pszeudounipoláris idegsejtekből kezdetben egyetlen nyúlvány indul, amely rövid lefutás után perifériás és központi ágra oszlik, így funkcionálisan kétirányú kapcsolatot biztosít. – Bei pseudounipolaren Nervenzellen geht zunächst ein einziger Fortsatz ab, der sich nach kurzem Verlauf in einen peripheren und einen zentralen Ast teilt.
36. A gerincvelői érződúcok neuronjai jellegzetesen pszeudounipoláris sejtek, amelyek perifériás nyúlványai receptorokhoz, központi nyúlványaik pedig a gerincvelőbe vezetnek. – Die Neuronen der Spinalganglien sind typischerweise pseudounipolar, wobei ihre peripheren Fortsätze zu Rezeptoren und ihre zentralen Fortsätze in das Rückenmark ziehen.
37. A pszeudounipoláris neuronokban az érző ingerület rendszerint nem halad át közvetlenül a sejttesten, hanem annak közelében a perifériás ágról a központi ágra terjed tovább. – Bei pseudounipolaren Neuronen durchläuft die sensible Erregung gewöhnlich nicht direkt den Zellkörper, sondern wird in dessen Nähe vom peripheren auf den zentralen Ast weitergeleitet.
38. A multipoláris neuronokból számos dendrit és egyetlen axon indul ki, és ez a forma az emberi központi idegrendszer leggyakoribb idegsejttípusa. – Von multipolaren Neuronen gehen zahlreiche Dendriten und ein einzelnes Axon aus, und diese Form stellt den häufigsten Nervenzelltyp des menschlichen Zentralnervensystems dar.
39. Multipoláris neuronok közé tartoznak például a gerincvelő motoros idegsejtjei, amelyek kiterjedt dendritfájukon keresztül nagyszámú más idegsejt jelét fogadják. – Zu den multipolaren Neuronen gehören beispielsweise motorische Rückenmarksneuronen, die über ihren ausgedehnten Dendritenbaum Signale einer großen Zahl anderer Nervenzellen empfangen.
40. Az agykéreg piramissejtjei szintén multipoláris neuronok, amelyek jellegzetes sejttesttel, hosszú apikális dendrittel és több bazális dendrittel rendelkeznek. – Auch die Pyramidenzellen der Großhirnrinde sind multipolare Neuronen mit charakteristischem Zellkörper, langem apikalen Dendriten und mehreren basalen Dendriten.
41. A kisagykéreg Purkinje-sejtjei feltűnően nagy multipoláris neuronok, amelyek rendkívül gazdagon elágazó, egy síkban kiterjedő dendritfával nagyszámú szinaptikus jelet fogadnak. – Die Purkinje-Zellen der Kleinhirnrinde sind auffallend große multipolare Neuronen, deren außerordentlich reich verzweigter, flächenhaft ausgebreiteter Dendritenbaum eine enorme Zahl synaptischer Signale empfängt.
42. Funkcionális szempontból az idegsejteket érző, motoros és interneuronokra oszthatjuk, attól függően, hogy az információáramlás mely szakaszában töltenek be meghatározó szerepet. – Funktionell lassen sich Nervenzellen in sensible, motorische und Interneuronen einteilen, abhängig davon, welche Rolle sie innerhalb des neuronalen Informationsflusses überwiegend übernehmen.
43. Az érző neuronok receptorokból származó információt vezetnek a központi idegrendszer felé, ezért működésük az afferens információáramlás alapvető részét képezi. – Sensible Neuronen leiten von Rezeptoren stammende Informationen zum Zentralnervensystem und bilden daher einen grundlegenden Bestandteil des afferenten Informationsflusses.
44. A motoros neuronok a központi idegrendszerből származó efferens jeleket továbbítják az izmokhoz vagy más végrehajtó struktúrákhoz, amelyek ennek hatására megváltoztatják működésüket. – Motorische Neuronen leiten efferente Signale aus dem Zentralnervensystem zu Muskeln oder anderen Erfolgsstrukturen, die daraufhin ihre Aktivität entsprechend verändern.
45. Az interneuronok elsősorban a központi idegrendszeren belül teremtenek kapcsolatot más idegsejtek között, miközben összetett ingerületfeldolgozó és integrációs hálózatokat alakítanak ki. – Interneuronen stellen vor allem innerhalb des Zentralnervensystems Verbindungen zwischen anderen Nervenzellen her und bilden dabei komplexe Netzwerke zur Verarbeitung und Integration nervaler Signale.
46. Axonhosszuk alapján egyes neuronokat Golgi I típusú hosszú axonú, másokat pedig Golgi II típusú rövid axonú idegsejtekhez sorolhatunk. – Nach der Länge ihres Axons können bestimmte Neuronen als langaxonige Golgi-Typ-I-Zellen und andere als kurzaxonige Golgi-Typ-II-Zellen eingeordnet werden.
47. A Golgi I típusú neuronok axonjai gyakran távoli célterületeket kötnek össze, míg a Golgi II típusú sejtek többnyire helyi ideghálózatokon belül működnek. – Die Axone von Golgi-Typ-I-Neuronen verbinden häufig weit entfernte Zielgebiete, während Golgi-Typ-II-Zellen überwiegend innerhalb lokaler neuronaler Netzwerke tätig sind.
48. Az idegsejt morfológiai alakja szorosan összefügg a működésével, mivel a dendritfa kiterjedése és az axon lefutása meghatározza lehetséges kapcsolatrendszerének alapvető jellegét. – Die morphologische Gestalt einer Nervenzelle hängt eng mit ihrer Funktion zusammen, da Ausdehnung des Dendritenbaums und Verlauf des Axons ihre möglichen Verschaltungen wesentlich bestimmen.
49. Bár a neuronokat különálló sejteknek tekintjük, működésük csak kiterjedt hálózatok részeként érthető meg, amelyekben egyetlen sejt több ezer szinaptikus kapcsolatban vehet részt. – Obwohl Neuronen einzelne Zellen darstellen, lässt sich ihre Funktion nur innerhalb ausgedehnter Netzwerke verstehen, in denen eine Zelle an Tausenden synaptischer Kontakte beteiligt sein kann.
50. Az idegsejt sejttestének, dendritjeinek, axonjának és szinaptikus végződéseinek összehangolt felépítése teszi lehetővé, hogy a neuron nagy pontossággal fogadja, integrálja és továbbítsa az információkat. – Der koordinierte Aufbau von Zellkörper, Dendriten, Axon und synaptischen Endigungen ermöglicht es dem Neuron, Informationen mit hoher Präzision aufzunehmen, zu integrieren und weiterzuleiten.
(aufklappen)magyar
1. Az idegsejt, vagyis a neuron az idegrendszer alapvető működési egysége, amely különleges felépítése révén képes ingerek felvételére, feldolgozására és továbbítására.
2. Bár az idegsejtek alakja és mérete jelentősen különbözhet, valamennyi neuron sejttestből, valamint az abból kiinduló, eltérő működésű nyúlványokból épül fel.
3. A sejttest, amelyet szómának vagy perikarionnak is nevezünk, tartalmazza a sejtmagot és az idegsejt anyagcseréjéhez szükséges sejtszervecskék nagy részét.
4. A neuron nagy, többnyire világos sejtmagjában rendszerint jól látható magvacska található, ami a jelentős fehérjeszintézissel összefüggő magas sejtes aktivitásra utal.
5. A sejttest citoplazmájában durva felszínű endoplazmatikus retikulum és szabad riboszómák találhatók, amelyek fénymikroszkóppal Nissl-szemcsékként vagy Nissl-anyagként jelenhetnek meg.
6. A kifejezett Nissl-anyag az idegsejtek intenzív fehérjeszintézisével függ össze, amely többek között membránfehérjék, enzimek és neurotranszmitterekhez szükséges molekulák előállítását szolgálja.
7. A Golgi-készülék a sejttestben szintén jól fejlett, mivel az idegsejtben képződő számos fehérje módosításában, válogatásában és sejten belüli továbbításában vesz részt.
8. Mivel a neuronok energiaigénye különösen magas, sejttestükben és nyúlványaikban számos mitokondrium található, amelyek az ingerületvezetéshez és transzportfolyamatokhoz szükséges energiát biztosítják.
9. Az idegsejt alakjának fenntartásában és a sejten belüli anyagszállításban a citoszkeleton mikrofilamentumai, intermedier filamentumai és mikrotubulusai egyaránt jelentős szerepet töltenek be.
10. A dendritek többnyire rövidebb, erősen elágazó nyúlványok, amelyek nagy felszínt biztosítanak a más idegsejtektől vagy receptoroktól érkező jelek felvételéhez.
11. Egy neuron rendszerint több dendrittel rendelkezik, amelyek a sejttest közelében vastagabbak, majd elágazásaik során fokozatosan vékonyabbá és finomabbá válnak.
12. Sok idegsejt dendritjeinek felszínén apró dendrittüskék helyezkednek el, amelyek jelentősen megnövelik a szinaptikus kapcsolatok kialakítására rendelkezésre álló membránfelületet.
13. A dendrittüskék száma és alakja nem teljesen állandó, hanem az idegrendszer működésétől, tanulási folyamatoktól és tartós szinaptikus változásoktól függően módosulhat.
14. Az axon rendszerint egyetlen, hosszú nyúlvány, amely a sejttestből kiindulva az ingerületet más neuronokhoz, izomsejtekhez vagy mirigysejtekhez továbbítja.
15. Az axon eredési területét axondombnak nevezzük, amelyben nincs Nissl-anyag, ezért mikroszkóposan világosabb területként különülhet el a környező sejttesttől.
16. Az axondombot követő kezdeti szakasz különösen fontos, mert itt összegződnek a neuronhoz érkező serkentő és gátló jelek, amelyek meghatározzák az akciós potenciál kialakulását.
17. Ha a kezdeti szakaszon kialakuló membránpotenciál eléri a szükséges küszöbértéket, akciós potenciál keletkezik, amely az axon mentén tovaterjedve közvetíti az idegi információt.
18. Az axon hossza rendkívül változó lehet, mivel egyes neuronok axonjai csupán néhány mikrométeresek, míg mások akár egy méternél hosszabbra is nyúlhatnak.
19. Egy hosszú axonból oldalirányban axonkollaterálisok ágazhatnak le, amelyek lehetővé teszik, hogy ugyanazon idegsejt ingerülete több különböző célterülethez is eljusson.
20. Az axon végső szakasza rendszerint számos finom végágra oszlik, amelyek végződései más idegsejtekkel vagy perifériás effektorsejtekkel létesítenek funkcionális kapcsolatot.
21. A preszinaptikus axonvégződésekben szinaptikus hólyagocskák találhatók, amelyek neurotranszmittereket tartalmaznak, és megfelelő ingerület hatására tartalmukat a szinaptikus résbe ürítik.
22. Az idegsejt citoplazmája az axonban is folytatódik, ahol axoplazmának nevezzük, míg az axont határoló sejtmembrán megnevezése axolemma.
23. Mivel az axonban a fehérjeszintézis lehetősége erősen korlátozott, számos szükséges anyagot a sejttestből axonális transzporttal kell a távoli végződésekhez szállítani.
24. Az anterográd axonális transzport a sejttestből az axonvégződések felé szállít membránalkotókat, fehérjéket és sejtszervecskéket, miközben mikrotubulusokat használ vezető struktúraként.
25. A retrográd axonális transzport ezzel ellentétes irányban halad, és többek között lebontásra kerülő anyagokat, valamint a célsejtektől származó jelzőmolekulákat továbbítja.
26. Az axonokat körülvevő mielinhüvely nem az idegsejt saját sejthártyájából képződik, hanem speciális gliasejtek többszörösen feltekeredő membránjából alakul ki.
27. A központi idegrendszerben egy oligodendrocita több különböző axonszakaszt mielinizálhat, míg a periférián egy Schwann-sejt rendszerint csak egyetlen axonszakaszt burkol be.
28. A mielinhüvely szabályos időközönként megszakad, és ezeken a Ranvier-befűződéseknek nevezett területeken az axonmembrán közvetlen kapcsolatban áll a környező sejtközötti térrel.
29. Mielinizált axonokban az akciós potenciál látszólag egyik Ranvier-befűződéstől a következőig ugrik, ezért az úgynevezett szaltatórikus ingerületvezetés különösen gyors és energiatakarékos.
30. A mielin nélküli axonokban az ingerület folyamatosan terjed az axolemma mentén, ezért vezetési sebességük általában kisebb, mint a hasonló vastagságú mielinizált rostoké.
31. Morfológiai szempontból az idegsejteket elsősorban a sejttestből kiinduló nyúlványok száma és elrendeződése alapján unipoláris, bipoláris, pszeudounipoláris és multipoláris típusokra osztjuk.
32. Valódi unipoláris neuronokban a sejttestből egyetlen nyúlvány indul ki, ez a sejttípus azonban a felnőtt ember idegrendszerében csak ritkán fordul elő.
33. A bipoláris idegsejtek sejttestének két ellentétes oldaláról egy dendrit és egy axon indul, ezért ezek a neuronok jellegzetes orsó alakot mutathatnak.
34. Bipoláris neuronok elsősorban speciális érzékszervekben találhatók, például a retinában és a szaglórendszerben, ahol meghatározott érzéki információk továbbításában vesznek részt.
35. A pszeudounipoláris idegsejtekből kezdetben egyetlen nyúlvány indul, amely rövid lefutás után perifériás és központi ágra oszlik, így funkcionálisan kétirányú kapcsolatot biztosít.
36. A gerincvelői érződúcok neuronjai jellegzetesen pszeudounipoláris sejtek, amelyek perifériás nyúlványai receptorokhoz, központi nyúlványaik pedig a gerincvelőbe vezetnek.
37. A pszeudounipoláris neuronokban az érző ingerület rendszerint nem halad át közvetlenül a sejttesten, hanem annak közelében a perifériás ágról a központi ágra terjed tovább.
38. A multipoláris neuronokból számos dendrit és egyetlen axon indul ki, és ez a forma az emberi központi idegrendszer leggyakoribb idegsejttípusa.
39. Multipoláris neuronok közé tartoznak például a gerincvelő motoros idegsejtjei, amelyek kiterjedt dendritfájukon keresztül nagyszámú más idegsejt jelét fogadják.
40. Az agykéreg piramissejtjei szintén multipoláris neuronok, amelyek jellegzetes sejttesttel, hosszú apikális dendrittel és több bazális dendrittel rendelkeznek.
41. A kisagykéreg Purkinje-sejtjei feltűnően nagy multipoláris neuronok, amelyek rendkívül gazdagon elágazó, egy síkban kiterjedő dendritfával nagyszámú szinaptikus jelet fogadnak.
42. Funkcionális szempontból az idegsejteket érző, motoros és interneuronokra oszthatjuk, attól függően, hogy az információáramlás mely szakaszában töltenek be meghatározó szerepet.
43. Az érző neuronok receptorokból származó információt vezetnek a központi idegrendszer felé, ezért működésük az afferens információáramlás alapvető részét képezi.
44. A motoros neuronok a központi idegrendszerből származó efferens jeleket továbbítják az izmokhoz vagy más végrehajtó struktúrákhoz, amelyek ennek hatására megváltoztatják működésüket.
45. Az interneuronok elsősorban a központi idegrendszeren belül teremtenek kapcsolatot más idegsejtek között, miközben összetett ingerületfeldolgozó és integrációs hálózatokat alakítanak ki.
46. Axonhosszuk alapján egyes neuronokat Golgi I típusú hosszú axonú, másokat pedig Golgi II típusú rövid axonú idegsejtekhez sorolhatunk.
47. A Golgi I típusú neuronok axonjai gyakran távoli célterületeket kötnek össze, míg a Golgi II típusú sejtek többnyire helyi ideghálózatokon belül működnek.
48. Az idegsejt morfológiai alakja szorosan összefügg a működésével, mivel a dendritfa kiterjedése és az axon lefutása meghatározza lehetséges kapcsolatrendszerének alapvető jellegét.
49. Bár a neuronokat különálló sejteknek tekintjük, működésük csak kiterjedt hálózatok részeként érthető meg, amelyekben egyetlen sejt több ezer szinaptikus kapcsolatban vehet részt.
50. Az idegsejt sejttestének, dendritjeinek, axonjának és szinaptikus végződéseinek összehangolt felépítése teszi lehetővé, hogy a neuron nagy pontossággal fogadja, integrálja és továbbítsa az információkat.
(aufklappen)német
1. Die Nervenzelle, also das Neuron, ist die grundlegende Funktionseinheit des Nervensystems, die aufgrund ihres besonderen Aufbaus Reize aufnehmen, verarbeiten und weiterleiten kann.
2. Obwohl Form und Größe von Nervenzellen erheblich variieren können, besteht jedes Neuron aus einem Zellkörper und den davon ausgehenden, funktionell unterschiedlichen Fortsätzen.
3. Der Zellkörper, der auch Soma oder Perikaryon genannt wird, enthält den Zellkern und den größten Teil der für den Stoffwechsel der Nervenzelle erforderlichen Organellen.
4. Im großen, meist hellen Zellkern eines Neurons befindet sich gewöhnlich ein deutlich erkennbares Kernkörperchen, das auf die mit intensiver Proteinsynthese verbundene hohe Zellaktivität hinweist.
5. Im Zytoplasma des Zellkörpers liegen raues endoplasmatisches Retikulum und freie Ribosomen, die lichtmikroskopisch als Nissl-Schollen beziehungsweise Nissl-Substanz erkennbar sein können.
6. Die ausgeprägte Nissl-Substanz hängt mit der intensiven Proteinsynthese der Nervenzellen zusammen, die unter anderem Membranproteine, Enzyme und für Neurotransmitter erforderliche Moleküle bereitstellt.
7. Auch der Golgi-Apparat ist im Zellkörper gut entwickelt, da er an Modifikation, Sortierung und intrazellulärem Transport zahlreicher in der Nervenzelle gebildeter Proteine beteiligt ist.
8. Da Neuronen einen besonders hohen Energiebedarf besitzen, enthalten Zellkörper und Fortsätze zahlreiche Mitochondrien, die Energie für Erregungsleitung und intrazelluläre Transportvorgänge bereitstellen.
9. An der Erhaltung der Nervenzellform und am intrazellulären Stofftransport sind Mikrofilamente, Intermediärfilamente und Mikrotubuli des Zytoskeletts in wesentlichem Umfang beteiligt.
10. Dendriten sind meist kürzere, stark verzweigte Fortsätze, die eine große Oberfläche für die Aufnahme von Signalen anderer Nervenzellen oder von Rezeptoren bereitstellen.
11. Ein Neuron besitzt gewöhnlich mehrere Dendriten, die in der Nähe des Zellkörpers dicker sind und sich im Verlauf ihrer Verzweigungen zunehmend verjüngen.
12. Auf den Dendriten vieler Nervenzellen befinden sich kleine dendritische Dornen, welche die für synaptische Kontakte verfügbare Membranoberfläche beträchtlich vergrößern.
13. Zahl und Form dendritischer Dornen sind nicht vollständig konstant, sondern können sich abhängig von neuronaler Aktivität, Lernvorgängen und längerfristigen synaptischen Veränderungen verändern.
14. Das Axon ist gewöhnlich ein einzelner langer Fortsatz, der vom Zellkörper ausgeht und Erregungen zu anderen Neuronen, Muskelzellen oder Drüsenzellen weiterleitet.
15. Der Ursprungsbereich des Axons heißt Axonhügel, enthält keine Nissl-Substanz und kann sich deshalb mikroskopisch als hellerer Abschnitt vom umgebenden Zellkörper abgrenzen.
16. Der auf den Axonhügel folgende Initialabschnitt ist besonders wichtig, weil hier eintreffende erregende und hemmende Signale summiert werden und die Entstehung eines Aktionspotenzials bestimmen.
17. Erreicht das Membranpotenzial im Initialabschnitt den erforderlichen Schwellenwert, entsteht ein Aktionspotenzial, das sich entlang des Axons fortpflanzt und die nervale Information überträgt.
18. Die Länge eines Axons kann außerordentlich variieren, da manche Axone nur wenige Mikrometer messen, während andere eine Länge von mehr als einem Meter erreichen.
19. Von einem langen Axon können seitliche Axonkollateralen abzweigen, durch die die Erregung derselben Nervenzelle mehrere unterschiedliche Zielgebiete erreichen kann.
20. Der Endabschnitt eines Axons verzweigt sich gewöhnlich in zahlreiche feine Endäste, deren Endigungen funktionelle Kontakte mit anderen Nervenzellen oder peripheren Effektorzellen herstellen.
21. In präsynaptischen Axonendigungen befinden sich synaptische Vesikel mit Neurotransmittern, deren Inhalt bei entsprechender Erregung in den synaptischen Spalt freigesetzt wird.
22. Das Zytoplasma der Nervenzelle setzt sich im Axon als Axoplasma fort, während die das Axon begrenzende Zellmembran als Axolemm bezeichnet wird.
23. Da die Proteinsynthese im Axon stark eingeschränkt ist, müssen zahlreiche benötigte Stoffe durch axonalen Transport vom Zellkörper zu den entfernten Endigungen befördert werden.
24. Der anterograde axonale Transport befördert Membranbestandteile, Proteine und Organellen vom Zellkörper zu den Axonendigungen und nutzt dabei Mikrotubuli als Leitstrukturen.
25. Der retrograde axonale Transport verläuft in entgegengesetzter Richtung und befördert unter anderem abzubauende Stoffe sowie von Zielzellen stammende Signalmoleküle zum Zellkörper.
26. Die ein Axon umgebende Myelinscheide entsteht nicht aus der Membran der Nervenzelle selbst, sondern aus mehrfach aufgewickelten Membranen spezialisierter Gliazellen.
27. Im Zentralnervensystem kann ein Oligodendrozyt mehrere verschiedene Axonabschnitte myelinisieren, während peripher eine Schwann-Zelle gewöhnlich nur einen einzelnen Axonabschnitt umhüllt.
28. Die Myelinscheide wird in regelmäßigen Abständen unterbrochen, wobei die Axonmembran an diesen Ranvier-Schnürringen unmittelbar mit dem umgebenden Extrazellularraum in Kontakt steht.
29. In myelinisierten Axonen scheint das Aktionspotenzial von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten zu springen, wodurch die sogenannte saltatorische Erregungsleitung besonders schnell und energiesparend erfolgt.
30. In marklosen Axonen breitet sich die Erregung kontinuierlich entlang des Axolemms aus, weshalb ihre Leitungsgeschwindigkeit meist geringer als bei ähnlich dicken myelinisierten Fasern ist.
31. Morphologisch werden Nervenzellen vor allem nach Zahl und Anordnung ihrer vom Zellkörper ausgehenden Fortsätze in unipolare, bipolare, pseudounipolare und multipolare Typen eingeteilt.
32. Bei echten unipolaren Neuronen geht nur ein Fortsatz vom Zellkörper aus, dieser Zelltyp kommt jedoch im Nervensystem des erwachsenen Menschen nur selten vor.
33. Bei bipolaren Nervenzellen entspringen an gegenüberliegenden Seiten des Zellkörpers ein Dendrit und ein Axon, weshalb diese Neuronen eine charakteristische Spindelform aufweisen können.
34. Bipolare Neuronen kommen vor allem in spezialisierten Sinnesorganen wie Retina und Riechsystem vor, wo sie an der Weiterleitung bestimmter sensorischer Informationen beteiligt sind.
35. Bei pseudounipolaren Nervenzellen geht zunächst ein einziger Fortsatz ab, der sich nach kurzem Verlauf in einen peripheren und einen zentralen Ast teilt.
36. Die Neuronen der Spinalganglien sind typischerweise pseudounipolar, wobei ihre peripheren Fortsätze zu Rezeptoren und ihre zentralen Fortsätze in das Rückenmark ziehen.
37. Bei pseudounipolaren Neuronen durchläuft die sensible Erregung gewöhnlich nicht direkt den Zellkörper, sondern wird in dessen Nähe vom peripheren auf den zentralen Ast weitergeleitet.
38. Von multipolaren Neuronen gehen zahlreiche Dendriten und ein einzelnes Axon aus, und diese Form stellt den häufigsten Nervenzelltyp des menschlichen Zentralnervensystems dar.
39. Zu den multipolaren Neuronen gehören beispielsweise motorische Rückenmarksneuronen, die über ihren ausgedehnten Dendritenbaum Signale einer großen Zahl anderer Nervenzellen empfangen.
40. Auch die Pyramidenzellen der Großhirnrinde sind multipolare Neuronen mit charakteristischem Zellkörper, langem apikalen Dendriten und mehreren basalen Dendriten.
41. Die Purkinje-Zellen der Kleinhirnrinde sind auffallend große multipolare Neuronen, deren außerordentlich reich verzweigter, flächenhaft ausgebreiteter Dendritenbaum eine enorme Zahl synaptischer Signale empfängt.
42. Funktionell lassen sich Nervenzellen in sensible, motorische und Interneuronen einteilen, abhängig davon, welche Rolle sie innerhalb des neuronalen Informationsflusses überwiegend übernehmen.
43. Sensible Neuronen leiten von Rezeptoren stammende Informationen zum Zentralnervensystem und bilden daher einen grundlegenden Bestandteil des afferenten Informationsflusses.
44. Motorische Neuronen leiten efferente Signale aus dem Zentralnervensystem zu Muskeln oder anderen Erfolgsstrukturen, die daraufhin ihre Aktivität entsprechend verändern.
45. Interneuronen stellen vor allem innerhalb des Zentralnervensystems Verbindungen zwischen anderen Nervenzellen her und bilden dabei komplexe Netzwerke zur Verarbeitung und Integration nervaler Signale.
46. Nach der Länge ihres Axons können bestimmte Neuronen als langaxonige Golgi-Typ-I-Zellen und andere als kurzaxonige Golgi-Typ-II-Zellen eingeordnet werden.
47. Die Axone von Golgi-Typ-I-Neuronen verbinden häufig weit entfernte Zielgebiete, während Golgi-Typ-II-Zellen überwiegend innerhalb lokaler neuronaler Netzwerke tätig sind.
48. Die morphologische Gestalt einer Nervenzelle hängt eng mit ihrer Funktion zusammen, da Ausdehnung des Dendritenbaums und Verlauf des Axons ihre möglichen Verschaltungen wesentlich bestimmen.
49. Obwohl Neuronen einzelne Zellen darstellen, lässt sich ihre Funktion nur innerhalb ausgedehnter Netzwerke verstehen, in denen eine Zelle an Tausenden synaptischer Kontakte beteiligt sein kann.
50. Der koordinierte Aufbau von Zellkörper, Dendriten, Axon und synaptischen Endigungen ermöglicht es dem Neuron, Informationen mit hoher Präzision aufzunehmen, zu integrieren und weiterzuleiten.