3.7.4 – A belső elválasztású mirigyek és a hámeredetű érzékhám – Die endokrinen Drüsen und das Sinnesepithel
1. A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük. – Die endokrinen Drüsen besitzen keinen Ausführungsgang.
2. Fejlődésük során elveszítik a felszíni hámmal való összeköttetésüket. – Im Laufe ihrer Entwicklung verlieren sie ihre Verbindung mit dem Oberflächenepithel.
3. Váladékukat, a hormont, közvetlenül a sejtközötti térbe és a vérbe adják le. – Ihr Sekret, das Hormon, geben sie unmittelbar in den Interzellularraum und in das Blut ab.
4. Ezért a belső elválasztású mirigyeket sűrű hajszálérhálózat szövi át. – Deshalb werden die endokrinen Drüsen von einem dichten Kapillarnetz durchzogen.
5. A hormon a véráram útján jut el a test távoli pontjaira. – Das Hormon gelangt auf dem Weg des Blutstroms zu entfernten Punkten des Körpers.
6. Csak azok a sejtek válaszolnak rá, amelyek megfelelő fogadófehérjével rendelkeznek. – Nur jene Zellen antworten darauf, die über ein passendes Empfängereiweiß verfügen.
7. A belső elválasztású mirigyek sejtjei kétféle rendbe szerveződhetnek. – Die Zellen der endokrinen Drüsen können sich in zweierlei Ordnung anordnen.
8. A tüszős formában a sejtek egy zárt üreget vesznek körül, amelyben a hormon raktározódik. – In der follikulären Form umschließen die Zellen einen geschlossenen Hohlraum, in dem das Hormon gespeichert wird.
9. Erre a pajzsmirigy a legjobb példa, amely kolloid formájában tárolja készletét. – Dafür ist die Schilddrüse das beste Beispiel, die ihren Vorrat in Form von Kolloid speichert.
10. A másik formában a sejtek köteget vagy csoportot alkotnak, amelyet erek fognak közre. – In der anderen Form bilden die Zellen einen Strang oder eine Gruppe, die von Gefäßen umgeben wird.
11. Így épül fel az agyalapi mirigy és a mellékvese is. – So sind auch die Hirnanhangsdrüse und die Nebenniere aufgebaut.
12. A hasnyálmirigyben szigetszerű sejtcsoportok, a Langerhans-szigetek végzik a belső elválasztást. – In der Bauchspeicheldrüse übernehmen inselartige Zellgruppen, die Langerhans-Inseln, die innere Sekretion.
13. A hasnyálmirigy ezért egyszerre külső és belső elválasztású szerv. – Die Bauchspeicheldrüse ist daher zugleich ein exokrines und ein endokrines Organ.
14. A hámban elszórtan egyedülálló hormontermelő sejtek is előfordulnak. – Im Epithel kommen auch einzeln verstreute hormonbildende Zellen vor.
15. Ezek a sejtek főként a bél és a légutak bélésében találhatók. – Diese Zellen finden sich vor allem in der Auskleidung des Darms und der Atemwege.
16. A helyi viszonyokat érzékelik, és annak megfelelően bocsátanak ki hírvivő anyagokat. – Sie nehmen die örtlichen Verhältnisse wahr und setzen dementsprechend Botenstoffe frei.
17. Ha a hírvivő csak a szomszédos sejtekre hat, a hatást helyi, azaz parakrin hatásnak nevezzük. – Wirkt der Botenstoff nur auf die benachbarten Zellen, nennt man die Wirkung eine örtliche, also parakrine Wirkung.
18. Ha a sejt önmagára hat vissza, autokrin hatásról beszélünk. – Wirkt die Zelle auf sich selbst zurück, spricht man von einer autokrinen Wirkung.
19. A hormonok szabályozzák az anyagcserét, a növekedést és a szaporodást. – Die Hormone steuern den Stoffwechsel, das Wachstum und die Fortpflanzung.
20. Működésük részletes tárgyalása a hormonális szabályozásról szóló fejezetben olvasható. – Die ausführliche Behandlung ihrer Wirkungsweise findet sich im Kapitel über die hormonelle Steuerung.
21. A hámszövet egy része az ingerek felfogására szakosodott, ez az érzékhám. – Ein Teil des Epithelgewebes hat sich auf die Aufnahme von Reizen spezialisiert, das ist das Sinnesepithel.
22. Az érzékhámban a hámeredetű érzéksejtek különleges feladatot látnak el. – Im Sinnesepithel erfüllen die Sinneszellen epithelialen Ursprungs eine besondere Aufgabe.
23. Feladatuk, hogy a felfogott ingert idegi jellé alakítsák át. – Ihre Aufgabe ist es, den aufgenommenen Reiz in ein Nervensignal umzuwandeln.
24. A nyelv ízlelőbimbói a folyékony anyagok kémiai ingerét, az ízt érzékelik. – Die Geschmacksknospen der Zunge nehmen den chemischen Reiz flüssiger Stoffe, den Geschmack, wahr.
25. Az orrüreg szaglóhámja a levegőben lévő illatanyagokra válaszol. – Das Riechepithel der Nasenhöhle antwortet auf die Duftstoffe in der Luft.
26. A belső fül szőrsejtjei a hangot és a fej helyzetének változását jelzik. – Die Haarzellen des Innenohrs melden den Schall und die Änderung der Kopfstellung.
27. A szem ideghártyájában a fényérzékelő sejtek szintén hámeredetűek. – In der Netzhaut des Auges sind die lichtempfindlichen Zellen ebenfalls epithelialen Ursprungs.
28. Az érzéksejtek ingerületüket idegrostoknak adják tovább. – Die Sinneszellen geben ihre Erregung an Nervenfasern weiter.
29. Az érzékhám így a környezet és az idegrendszer közötti kapcsolóhelyként működik. – Das Sinnesepithel wirkt somit als Schnittstelle zwischen der Umwelt und dem Nervensystem.
30. A hámszövet tehát három nagy feladatot lát el: határol, elválaszt és érzékel, míg a test szerkezeti vázát a következő fejezet kötőszövete adja. – Das Epithelgewebe erfüllt also drei große Aufgaben: es grenzt ab, sondert ab und nimmt wahr, während das strukturelle Gerüst des Körpers das Bindegewebe des folgenden Kapitels liefert.
(aufklappen)magyar
1. A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük.
2. Fejlődésük során elveszítik a felszíni hámmal való összeköttetésüket.
3. Váladékukat, a hormont, közvetlenül a sejtközötti térbe és a vérbe adják le.
4. Ezért a belső elválasztású mirigyeket sűrű hajszálérhálózat szövi át.
5. A hormon a véráram útján jut el a test távoli pontjaira.
6. Csak azok a sejtek válaszolnak rá, amelyek megfelelő fogadófehérjével rendelkeznek.
7. A belső elválasztású mirigyek sejtjei kétféle rendbe szerveződhetnek.
8. A tüszős formában a sejtek egy zárt üreget vesznek körül, amelyben a hormon raktározódik.
9. Erre a pajzsmirigy a legjobb példa, amely kolloid formájában tárolja készletét.
10. A másik formában a sejtek köteget vagy csoportot alkotnak, amelyet erek fognak közre.
11. Így épül fel az agyalapi mirigy és a mellékvese is.
12. A hasnyálmirigyben szigetszerű sejtcsoportok, a Langerhans-szigetek végzik a belső elválasztást.
13. A hasnyálmirigy ezért egyszerre külső és belső elválasztású szerv.
14. A hámban elszórtan egyedülálló hormontermelő sejtek is előfordulnak.
15. Ezek a sejtek főként a bél és a légutak bélésében találhatók.
16. A helyi viszonyokat érzékelik, és annak megfelelően bocsátanak ki hírvivő anyagokat.
17. Ha a hírvivő csak a szomszédos sejtekre hat, a hatást helyi, azaz parakrin hatásnak nevezzük.
18. Ha a sejt önmagára hat vissza, autokrin hatásról beszélünk.
19. A hormonok szabályozzák az anyagcserét, a növekedést és a szaporodást.
20. Működésük részletes tárgyalása a hormonális szabályozásról szóló fejezetben olvasható.
21. A hámszövet egy része az ingerek felfogására szakosodott, ez az érzékhám.
22. Az érzékhámban a hámeredetű érzéksejtek különleges feladatot látnak el.
23. Feladatuk, hogy a felfogott ingert idegi jellé alakítsák át.
24. A nyelv ízlelőbimbói a folyékony anyagok kémiai ingerét, az ízt érzékelik.
25. Az orrüreg szaglóhámja a levegőben lévő illatanyagokra válaszol.
26. A belső fül szőrsejtjei a hangot és a fej helyzetének változását jelzik.
27. A szem ideghártyájában a fényérzékelő sejtek szintén hámeredetűek.
28. Az érzéksejtek ingerületüket idegrostoknak adják tovább.
29. Az érzékhám így a környezet és az idegrendszer közötti kapcsolóhelyként működik.
30. A hámszövet tehát három nagy feladatot lát el: határol, elválaszt és érzékel, míg a test szerkezeti vázát a következő fejezet kötőszövete adja.
(aufklappen)német
1. Die endokrinen Drüsen besitzen keinen Ausführungsgang.
2. Im Laufe ihrer Entwicklung verlieren sie ihre Verbindung mit dem Oberflächenepithel.
3. Ihr Sekret, das Hormon, geben sie unmittelbar in den Interzellularraum und in das Blut ab.
4. Deshalb werden die endokrinen Drüsen von einem dichten Kapillarnetz durchzogen.
5. Das Hormon gelangt auf dem Weg des Blutstroms zu entfernten Punkten des Körpers.
6. Nur jene Zellen antworten darauf, die über ein passendes Empfängereiweiß verfügen.
7. Die Zellen der endokrinen Drüsen können sich in zweierlei Ordnung anordnen.
8. In der follikulären Form umschließen die Zellen einen geschlossenen Hohlraum, in dem das Hormon gespeichert wird.
9. Dafür ist die Schilddrüse das beste Beispiel, die ihren Vorrat in Form von Kolloid speichert.
10. In der anderen Form bilden die Zellen einen Strang oder eine Gruppe, die von Gefäßen umgeben wird.
11. So sind auch die Hirnanhangsdrüse und die Nebenniere aufgebaut.
12. In der Bauchspeicheldrüse übernehmen inselartige Zellgruppen, die Langerhans-Inseln, die innere Sekretion.
13. Die Bauchspeicheldrüse ist daher zugleich ein exokrines und ein endokrines Organ.
14. Im Epithel kommen auch einzeln verstreute hormonbildende Zellen vor.
15. Diese Zellen finden sich vor allem in der Auskleidung des Darms und der Atemwege.
16. Sie nehmen die örtlichen Verhältnisse wahr und setzen dementsprechend Botenstoffe frei.
17. Wirkt der Botenstoff nur auf die benachbarten Zellen, nennt man die Wirkung eine örtliche, also parakrine Wirkung.
18. Wirkt die Zelle auf sich selbst zurück, spricht man von einer autokrinen Wirkung.
19. Die Hormone steuern den Stoffwechsel, das Wachstum und die Fortpflanzung.
20. Die ausführliche Behandlung ihrer Wirkungsweise findet sich im Kapitel über die hormonelle Steuerung.
21. Ein Teil des Epithelgewebes hat sich auf die Aufnahme von Reizen spezialisiert, das ist das Sinnesepithel.
22. Im Sinnesepithel erfüllen die Sinneszellen epithelialen Ursprungs eine besondere Aufgabe.
23. Ihre Aufgabe ist es, den aufgenommenen Reiz in ein Nervensignal umzuwandeln.
24. Die Geschmacksknospen der Zunge nehmen den chemischen Reiz flüssiger Stoffe, den Geschmack, wahr.
25. Das Riechepithel der Nasenhöhle antwortet auf die Duftstoffe in der Luft.
26. Die Haarzellen des Innenohrs melden den Schall und die Änderung der Kopfstellung.
27. In der Netzhaut des Auges sind die lichtempfindlichen Zellen ebenfalls epithelialen Ursprungs.
28. Die Sinneszellen geben ihre Erregung an Nervenfasern weiter.
29. Das Sinnesepithel wirkt somit als Schnittstelle zwischen der Umwelt und dem Nervensystem.
30. Das Epithelgewebe erfüllt also drei große Aufgaben: es grenzt ab, sondert ab und nimmt wahr, während das strukturelle Gerüst des Körpers das Bindegewebe des folgenden Kapitels liefert.