5.8.1 – A vállövhöz húzódó lapos izmok – Die flachen Muskeln zum Schultergürtel
1. A felületes hátizomzat legkülső rétegét elsősorban a csuklyásizom és a széles hátizom alkotja. – Die äußerste Schicht der oberflächlichen Rückenmuskulatur wird vor allem vom Kapuzenmuskel (Musculus trapezius) und vom breiten Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi) gebildet.
2. A csuklyásizom a nyak hátsó részétől az alsó háti csigolyákig terjedő nagy, háromszögletű izom. – Der Kapuzenmuskel ist ein großer dreieckiger Muskel, der sich vom hinteren Hals bis zu den unteren Brustwirbeln erstreckt.
3. A jobb és a bal oldali csuklyásizom együtt rombusz vagy csuklya alakú izomlemezt alkot. – Der rechte und der linke Kapuzenmuskel bilden zusammen eine rauten- oder kapuzenförmige Muskelplatte.
4. Az izom a nyakszirtcsont felső tarkóvonalán, a külső nyakszirti gumón és a nyakszalagon ered. – Der Muskel entspringt an der oberen Nackenlinie des Hinterhauptsbeins, am äußeren Hinterhauptshöcker und am Nackenband.
5. További eredési területét a hetedik nyakcsigolya és valamennyi háti csigolya tövisnyúlványa alkotja. – Weitere Ursprungsflächen bilden die Dornfortsätze des siebten Halswirbels und sämtlicher Brustwirbel.
6. Az izomrostok a kulcscsont oldalsó részén, a vállcsúcson és a lapockatövisen tapadnak. – Die Muskelfasern setzen am seitlichen Teil des Schlüsselbeins, an der Schulterhöhe und an der Schulterblattgräte an.
7. Lefutása alapján a csuklyásizmot leszálló, haránt és felszálló részre osztjuk. – Nach dem Faserverlauf wird der Kapuzenmuskel in einen absteigenden, einen quer verlaufenden und einen aufsteigenden Teil gegliedert.
8. A leszálló rész rostjai a koponya és a nyak felől lefelé és oldalra haladnak. – Die Fasern des absteigenden Teils ziehen vom Schädel und vom Hals nach unten und seitlich.
9. Ez a rész megemeli a vállövet, például vállvonás közben. – Dieser Teil hebt den Schultergürtel an, beispielsweise beim Schulterzucken.
10. A leszálló rostok a lapocka alsó szögét oldalra fordítják, és ezzel segítik a kar fej fölé emelését. – Die absteigenden Fasern drehen den unteren Winkel des Schulterblattes nach außen und unterstützen dadurch das Heben des Arms über den Kopf.
11. A haránt rész közel vízszintesen halad a gerincoszloptól a lapockatövis és a vállcsúcs felé. – Der quer verlaufende Teil zieht annähernd horizontal von der Wirbelsäule zur Schulterblattgräte und zur Schulterhöhe.
12. Összehúzódásakor a lapockát a gerinc felé húzza, vagyis hátrafelé mozgatja. – Bei seiner Kontraktion zieht er das Schulterblatt zur Wirbelsäule und bewegt es damit nach hinten.
13. A felszálló rész rostjai az alsó háti csigolyáktól felfelé és oldalra futnak. – Die Fasern des aufsteigenden Teils verlaufen von den unteren Brustwirbeln nach oben und seitlich.
14. Ez a rész lesüllyeszti a vállövet, és a leszálló résszel együtt kifelé forgatja a lapockát. – Dieser Teil senkt den Schultergürtel und dreht gemeinsam mit dem absteigenden Teil das Schulterblatt nach außen.
15. A három rész összehangolt működése a lapockát stabilan a mellkas falán tartja. – Das koordinierte Zusammenwirken der drei Teile hält das Schulterblatt stabil an der Brustwand.
16. Rögzített vállöv mellett a kétoldali összehúzódás hátrafelé feszítheti a fejet és a nyaki gerincet. – Bei fixiertem Schultergürtel kann eine beidseitige Kontraktion den Kopf und die Halswirbelsäule nach hinten strecken.
17. Egyoldali működéskor az izom azonos oldalra hajlíthatja, illetve ellenkező oldalra fordíthatja a fejet. – Bei einseitiger Tätigkeit kann der Muskel den Kopf zur gleichen Seite neigen und zur Gegenseite drehen.
18. A csuklyásizom motoros beidegzését főként a tizenegyedik agyideg, a járulékos ideg biztosítja. – Die motorische Innervation des Kapuzenmuskels erfolgt hauptsächlich durch den elften Hirnnerv, den Beinerv (Nervus accessorius).
19. A harmadik és a negyedik nyaki ideg ágai elsősorban érző és helyzetérző rostokat vezetnek az izomhoz. – Äste des dritten und vierten Halsnervs führen vor allem sensible und propriozeptive Fasern zum Muskel.
20. A járulékos ideg sérülésekor a váll lesüllyedhet, és nehezebbé válhat a váll felhúzása. – Bei einer Schädigung des Beinervs kann die Schulter absinken, und das Anheben der Schulter wird erschwert.
21. A széles hátizom a hát alsó és oldalsó részét borító, nagy kiterjedésű lapos izom. – Der breite Rückenmuskel ist ein großflächiger, flacher Muskel, der den unteren und seitlichen Teil des Rückens bedeckt.
22. Neve arra utal, hogy az emberi test egyik legszélesebb izma. – Sein Name weist darauf hin, dass er zu den breitesten Muskeln des menschlichen Körpers gehört.
23. Az izom a hetedik–tizenkettedik háti csigolya és az ágyéki csigolyák tövisnyúlványain ered. – Der Muskel entspringt an den Dornfortsätzen des siebten bis zwölften Brustwirbels und der Lendenwirbel.
24. Eredése az ágyéki-háti pólyán keresztül a keresztcsontra és a csípőtaraj hátsó részére is kiterjed. – Sein Ursprung erstreckt sich über die Rücken-Lenden-Faszie (Fascia thoracolumbalis) auch auf das Kreuzbein und den hinteren Teil des Darmbeinkamms.
25. További rostjai az alsó három vagy négy bordáról, néha pedig a lapocka alsó szögéről indulnak. – Weitere Fasern entspringen von den unteren drei oder vier Rippen und gelegentlich vom unteren Winkel des Schulterblattes.
26. A széles eredési területről az izomrostok felfelé és oldalra haladva egy keskeny ínban egyesülnek. – Von der breiten Ursprungsfläche ziehen die Muskelfasern nach oben und seitlich und vereinigen sich zu einer schmalen Sehne.
27. Az ín a felkarcsont gumók közötti barázdájának fenekén tapad. – Die Sehne setzt am Boden der Zwischenhöckerfurche des Oberarmknochens (Sulcus intertubercularis humeri) an.
28. A tapadás előtt az ín a nagy görgetegizom alsó széle körül előrefelé csavarodik. – Vor dem Ansatz windet sich die Sehne um den unteren Rand des großen Rundmuskels (Musculus teres major) nach vorne.
29. A széles hátizom hátrafelé mozgatja, vagyis feszíti a kart a vállízületben. – Der breite Rückenmuskel bewegt den Arm nach hinten und streckt ihn damit im Schultergelenk.
30. Emellett a kart a törzshöz közelíti, tehát erős közelítő izom. – Außerdem führt er den Arm an den Rumpf heran und ist damit ein kräftiger Adduktor.
31. Az izom befelé is forgatja a felkarcsontot. – Der Muskel dreht den Oberarmknochen außerdem nach innen.
32. A három mozgás együtt különösen húzáskor, evezéskor és úszáskor figyelhető meg. – Die drei Bewegungen treten gemeinsam besonders beim Ziehen, Rudern und Schwimmen auf.
33. Rögzített felső végtag mellett az izom a törzset a karok felé emelheti. – Bei fixierter oberer Extremität kann der Muskel den Rumpf zu den Armen hin anheben.
34. Ez történik például mászáskor, húzódzkodáskor vagy mankó használatakor. – Dies geschieht beispielsweise beim Klettern, beim Klimmzug oder beim Gebrauch von Unterarmgehstützen.
35. A széles hátizom erőltetett kilégzéskor az alsó bordák lesüllyesztését is segítheti. – Der breite Rückenmuskel kann bei der forcierten Ausatmung auch das Senken der unteren Rippen unterstützen.
36. Az izom oldalsó széle a nagy görgetegizommal együtt a hátsó hónaljredőt alkotja. – Der seitliche Rand des Muskels bildet gemeinsam mit dem großen Rundmuskel die hintere Achselfalte.
37. Beidegzését a karfonatból eredő mellkasháti ideg biztosítja. – Seine Innervation erfolgt durch den aus dem Armgeflecht stammenden Brust-Rücken-Nerv (Nervus thoracodorsalis).
38. A mellkasháti ideg főként a hatodik, hetedik és nyolcadik nyaki gerincvelői szelvény rostjait tartalmazza. – Der Brust-Rücken-Nerv enthält vor allem Fasern aus dem sechsten, siebten und achten Halssegment des Rückenmarks.
39. A széles hátizom az ágyéki-háti pólyán keresztül a törzs és a vállöv közötti erőátvitelben is részt vesz. – Über die Rücken-Lenden-Faszie ist der breite Rückenmuskel auch an der Kraftübertragung zwischen Rumpf und Schultergürtel beteiligt.
40. Gyengesége elsősorban a lefelé húzó és a testet felfelé emelő mozgások során válik észrevehetővé. – Eine Schwäche des Muskels fällt vor allem bei nach unten ziehenden Bewegungen und beim Hochziehen des Körpers auf.
(aufklappen)magyar
1. A felületes hátizomzat legkülső rétegét elsősorban a csuklyásizom és a széles hátizom alkotja.
2. A csuklyásizom a nyak hátsó részétől az alsó háti csigolyákig terjedő nagy, háromszögletű izom.
3. A jobb és a bal oldali csuklyásizom együtt rombusz vagy csuklya alakú izomlemezt alkot.
4. Az izom a nyakszirtcsont felső tarkóvonalán, a külső nyakszirti gumón és a nyakszalagon ered.
5. További eredési területét a hetedik nyakcsigolya és valamennyi háti csigolya tövisnyúlványa alkotja.
6. Az izomrostok a kulcscsont oldalsó részén, a vállcsúcson és a lapockatövisen tapadnak.
7. Lefutása alapján a csuklyásizmot leszálló, haránt és felszálló részre osztjuk.
8. A leszálló rész rostjai a koponya és a nyak felől lefelé és oldalra haladnak.
9. Ez a rész megemeli a vállövet, például vállvonás közben.
10. A leszálló rostok a lapocka alsó szögét oldalra fordítják, és ezzel segítik a kar fej fölé emelését.
11. A haránt rész közel vízszintesen halad a gerincoszloptól a lapockatövis és a vállcsúcs felé.
12. Összehúzódásakor a lapockát a gerinc felé húzza, vagyis hátrafelé mozgatja.
13. A felszálló rész rostjai az alsó háti csigolyáktól felfelé és oldalra futnak.
14. Ez a rész lesüllyeszti a vállövet, és a leszálló résszel együtt kifelé forgatja a lapockát.
15. A három rész összehangolt működése a lapockát stabilan a mellkas falán tartja.
16. Rögzített vállöv mellett a kétoldali összehúzódás hátrafelé feszítheti a fejet és a nyaki gerincet.
17. Egyoldali működéskor az izom azonos oldalra hajlíthatja, illetve ellenkező oldalra fordíthatja a fejet.
18. A csuklyásizom motoros beidegzését főként a tizenegyedik agyideg, a járulékos ideg biztosítja.
19. A harmadik és a negyedik nyaki ideg ágai elsősorban érző és helyzetérző rostokat vezetnek az izomhoz.
20. A járulékos ideg sérülésekor a váll lesüllyedhet, és nehezebbé válhat a váll felhúzása.
21. A széles hátizom a hát alsó és oldalsó részét borító, nagy kiterjedésű lapos izom.
22. Neve arra utal, hogy az emberi test egyik legszélesebb izma.
23. Az izom a hetedik–tizenkettedik háti csigolya és az ágyéki csigolyák tövisnyúlványain ered.
24. Eredése az ágyéki-háti pólyán keresztül a keresztcsontra és a csípőtaraj hátsó részére is kiterjed.
25. További rostjai az alsó három vagy négy bordáról, néha pedig a lapocka alsó szögéről indulnak.
26. A széles eredési területről az izomrostok felfelé és oldalra haladva egy keskeny ínban egyesülnek.
27. Az ín a felkarcsont gumók közötti barázdájának fenekén tapad.
28. A tapadás előtt az ín a nagy görgetegizom alsó széle körül előrefelé csavarodik.
29. A széles hátizom hátrafelé mozgatja, vagyis feszíti a kart a vállízületben.
30. Emellett a kart a törzshöz közelíti, tehát erős közelítő izom.
31. Az izom befelé is forgatja a felkarcsontot.
32. A három mozgás együtt különösen húzáskor, evezéskor és úszáskor figyelhető meg.
33. Rögzített felső végtag mellett az izom a törzset a karok felé emelheti.
34. Ez történik például mászáskor, húzódzkodáskor vagy mankó használatakor.
35. A széles hátizom erőltetett kilégzéskor az alsó bordák lesüllyesztését is segítheti.
36. Az izom oldalsó széle a nagy görgetegizommal együtt a hátsó hónaljredőt alkotja.
37. Beidegzését a karfonatból eredő mellkasháti ideg biztosítja.
38. A mellkasháti ideg főként a hatodik, hetedik és nyolcadik nyaki gerincvelői szelvény rostjait tartalmazza.
39. A széles hátizom az ágyéki-háti pólyán keresztül a törzs és a vállöv közötti erőátvitelben is részt vesz.
40. Gyengesége elsősorban a lefelé húzó és a testet felfelé emelő mozgások során válik észrevehetővé.
(aufklappen)német
1. Die äußerste Schicht der oberflächlichen Rückenmuskulatur wird vor allem vom Kapuzenmuskel (Musculus trapezius) und vom breiten Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi) gebildet.
2. Der Kapuzenmuskel ist ein großer dreieckiger Muskel, der sich vom hinteren Hals bis zu den unteren Brustwirbeln erstreckt.
3. Der rechte und der linke Kapuzenmuskel bilden zusammen eine rauten- oder kapuzenförmige Muskelplatte.
4. Der Muskel entspringt an der oberen Nackenlinie des Hinterhauptsbeins, am äußeren Hinterhauptshöcker und am Nackenband.
5. Weitere Ursprungsflächen bilden die Dornfortsätze des siebten Halswirbels und sämtlicher Brustwirbel.
6. Die Muskelfasern setzen am seitlichen Teil des Schlüsselbeins, an der Schulterhöhe und an der Schulterblattgräte an.
7. Nach dem Faserverlauf wird der Kapuzenmuskel in einen absteigenden, einen quer verlaufenden und einen aufsteigenden Teil gegliedert.
8. Die Fasern des absteigenden Teils ziehen vom Schädel und vom Hals nach unten und seitlich.
9. Dieser Teil hebt den Schultergürtel an, beispielsweise beim Schulterzucken.
10. Die absteigenden Fasern drehen den unteren Winkel des Schulterblattes nach außen und unterstützen dadurch das Heben des Arms über den Kopf.
11. Der quer verlaufende Teil zieht annähernd horizontal von der Wirbelsäule zur Schulterblattgräte und zur Schulterhöhe.
12. Bei seiner Kontraktion zieht er das Schulterblatt zur Wirbelsäule und bewegt es damit nach hinten.
13. Die Fasern des aufsteigenden Teils verlaufen von den unteren Brustwirbeln nach oben und seitlich.
14. Dieser Teil senkt den Schultergürtel und dreht gemeinsam mit dem absteigenden Teil das Schulterblatt nach außen.
15. Das koordinierte Zusammenwirken der drei Teile hält das Schulterblatt stabil an der Brustwand.
16. Bei fixiertem Schultergürtel kann eine beidseitige Kontraktion den Kopf und die Halswirbelsäule nach hinten strecken.
17. Bei einseitiger Tätigkeit kann der Muskel den Kopf zur gleichen Seite neigen und zur Gegenseite drehen.
18. Die motorische Innervation des Kapuzenmuskels erfolgt hauptsächlich durch den elften Hirnnerv, den Beinerv (Nervus accessorius).
19. Äste des dritten und vierten Halsnervs führen vor allem sensible und propriozeptive Fasern zum Muskel.
20. Bei einer Schädigung des Beinervs kann die Schulter absinken, und das Anheben der Schulter wird erschwert.
21. Der breite Rückenmuskel ist ein großflächiger, flacher Muskel, der den unteren und seitlichen Teil des Rückens bedeckt.
22. Sein Name weist darauf hin, dass er zu den breitesten Muskeln des menschlichen Körpers gehört.
23. Der Muskel entspringt an den Dornfortsätzen des siebten bis zwölften Brustwirbels und der Lendenwirbel.
24. Sein Ursprung erstreckt sich über die Rücken-Lenden-Faszie (Fascia thoracolumbalis) auch auf das Kreuzbein und den hinteren Teil des Darmbeinkamms.
25. Weitere Fasern entspringen von den unteren drei oder vier Rippen und gelegentlich vom unteren Winkel des Schulterblattes.
26. Von der breiten Ursprungsfläche ziehen die Muskelfasern nach oben und seitlich und vereinigen sich zu einer schmalen Sehne.
27. Die Sehne setzt am Boden der Zwischenhöckerfurche des Oberarmknochens (Sulcus intertubercularis humeri) an.
28. Vor dem Ansatz windet sich die Sehne um den unteren Rand des großen Rundmuskels (Musculus teres major) nach vorne.
29. Der breite Rückenmuskel bewegt den Arm nach hinten und streckt ihn damit im Schultergelenk.
30. Außerdem führt er den Arm an den Rumpf heran und ist damit ein kräftiger Adduktor.
31. Der Muskel dreht den Oberarmknochen außerdem nach innen.
32. Die drei Bewegungen treten gemeinsam besonders beim Ziehen, Rudern und Schwimmen auf.
33. Bei fixierter oberer Extremität kann der Muskel den Rumpf zu den Armen hin anheben.
34. Dies geschieht beispielsweise beim Klettern, beim Klimmzug oder beim Gebrauch von Unterarmgehstützen.
35. Der breite Rückenmuskel kann bei der forcierten Ausatmung auch das Senken der unteren Rippen unterstützen.
36. Der seitliche Rand des Muskels bildet gemeinsam mit dem großen Rundmuskel die hintere Achselfalte.
37. Seine Innervation erfolgt durch den aus dem Armgeflecht stammenden Brust-Rücken-Nerv (Nervus thoracodorsalis).
38. Der Brust-Rücken-Nerv enthält vor allem Fasern aus dem sechsten, siebten und achten Halssegment des Rückenmarks.
39. Über die Rücken-Lenden-Faszie ist der breite Rückenmuskel auch an der Kraftübertragung zwischen Rumpf und Schultergürtel beteiligt.
40. Eine Schwäche des Muskels fällt vor allem bei nach unten ziehenden Bewegungen und beim Hochziehen des Körpers auf.