modjor.de

3.2.3 – Physiologie lang


3.2.3 – Az onkotikus nyomás – Der onkotische Druck


1. A vérplazma fehérjéi nagy méretű, ugyanakkor az elektrolitokhoz képest csekély számban jelen lévő oldott részecskék. – Die Proteine des Blutplasmas sind große gelöste Teilchen, die im Vergleich zu den Elektrolyten jedoch nur in geringer Zahl vorkommen.

2. Emiatt a teljes plazmaozmolalitáshoz csak kis mértékben járulnak hozzá, és ozmotikus hatásuk első pillantásra jelentéktelennek tűnhet. – Deshalb tragen sie nur in geringem Maße zur gesamten Plasmaosmolalität bei, sodass ihre osmotische Wirkung zunächst unbedeutend erscheinen kann.

3. A kapillárisfal mentén mégis döntő szerepet töltenek be, mert a vér és a szövetközti folyadék közötti vízeloszlást tartósan befolyásolják. – Entlang der Kapillarwand spielen sie dennoch eine entscheidende Rolle, weil sie die Wasserverteilung zwischen Blut und interstitieller Flüssigkeit dauerhaft beeinflussen.

4. Ennek oka, hogy a kapillárisfal a víz és a kis ionok számára nagyrészt átjárható, a plazmafehérjéket azonban többnyire visszatartja az érben. – Der Grund liegt darin, dass die Kapillarwand für Wasser und kleine Ionen weitgehend durchlässig ist, die Plasmaproteine jedoch größtenteils im Gefäß zurückhält.

5. A fehérjék által létrehozott, vizet az érpálya felé vonzó nyomást kolloidozmotikus vagy onkotikus nyomásnak nevezzük. – Der von den Proteinen erzeugte und Wasser zur Gefäßbahn hinziehende Druck wird als kolloidosmotischer oder onkotischer Druck bezeichnet.

6. E hatás legfontosabb hordozója az albumin, amely viszonylag nagy plazmakoncentrációja és molekulaszáma miatt meghatározó jelentőségű. – Wichtigster Träger dieser Wirkung ist das Albumin, das aufgrund seiner vergleichsweise hohen Plasmakonzentration und Molekülzahl von entscheidender Bedeutung ist.

7. A plazma onkotikus nyomása körülbelül 25 higanymilliméter, vagyis a teljes ozmotikus nyomásnak csupán kis töredéke. – Der onkotische Druck des Plasmas beträgt ungefähr 25 Millimeter Quecksilbersäule und damit nur einen kleinen Bruchteil des gesamten osmotischen Drucks.

8. A kapillárisokon belüli hidrosztatikai nyomás kifelé, az onkotikus nyomás viszont befelé mozgatná a vizet, ezért a folyadékáramlást e két erő viszonya határozza meg. – Der hydrostatische Druck innerhalb der Kapillaren bewegt Wasser nach außen, der onkotische Druck dagegen nach innen, sodass das Verhältnis dieser beiden Kräfte den Flüssigkeitsstrom bestimmt.

9. A kapilláris artériás szakaszán a hidrosztatikai nyomás rendszerint nagyobb, ezért folyadék szűrődik a vérplazmából a szövetközti térbe. – Am arteriellen Abschnitt der Kapillare ist der hydrostatische Druck gewöhnlich größer, weshalb Flüssigkeit aus dem Blutplasma in den interstitiellen Raum filtriert wird.

10. A vénás vég felé a hidrosztatikai nyomás csökken, így az egyszerűsített klasszikus modell szerint az onkotikus erő elősegíti a folyadék visszaszívódását. – Zum venösen Ende hin nimmt der hydrostatische Druck ab, sodass nach dem vereinfachten klassischen Modell die onkotische Kraft die Rückresorption von Flüssigkeit fördert.

11. Mivel a kapillárisokból összességében valamivel több folyadék lép ki, mint amennyi közvetlenül visszatér, a többletet a nyirokerek vezetik vissza a keringésbe. – Da insgesamt etwas mehr Flüssigkeit aus den Kapillaren austritt, als unmittelbar zurückkehrt, wird der Überschuss durch die Lymphgefäße wieder dem Kreislauf zugeführt.

12. Az onkotikus nyomás ezáltal alapvetően részt vesz a víz vérplazma és interstitium közötti megoszlásának, valamint a szöveti folyadékmennyiségnek a szabályozásában. – Der onkotische Druck ist dadurch wesentlich an der Verteilung des Wassers zwischen Blutplasma und Interstitium sowie an der Regulation der Gewebsflüssigkeitsmenge beteiligt.

13. Ha a plazma fehérjetartalma például elégtelen termelés, fokozott veszteség vagy súlyos alultápláltság miatt csökken, az onkotikus nyomás is alacsonyabbá válik. – Sinkt der Proteingehalt des Plasmas beispielsweise infolge unzureichender Bildung, gesteigerten Verlustes oder schwerer Mangelernährung, nimmt auch der onkotische Druck ab.

14. Ilyenkor több folyadék marad a szövetközti térben, aminek látható következménye ödéma, vagyis kóros szöveti folyadékfelszaporodás lehet. – In diesem Fall verbleibt mehr Flüssigkeit im interstitiellen Raum, als deren sichtbare Folge ein Ödem, also eine krankhafte Ansammlung von Gewebsflüssigkeit, entstehen kann.

15. A megfelelő onkotikus nyomás azáltal támogatja a keringő vértérfogat fenntartását, hogy mérsékli a plazmavíz túlzott kilépését az érpályából. – Ein angemessener onkotischer Druck unterstützt den Erhalt des zirkulierenden Blutvolumens, indem er den übermäßigen Austritt von Plasmawasser aus der Gefäßbahn begrenzt.

16. A veseglomerulusokban ugyanez az erő a szűréssel ellentétesen hat, ezért a plazmafehérjék onkotikus nyomása a glomeruláris filtráció egyik meghatározó ellenereje. – In den Nierenglomeruli wirkt dieselbe Kraft der Filtration entgegen, weshalb der onkotische Druck der Plasmaproteine eine maßgebliche Gegenkraft der glomerulären Filtration darstellt.

17. Kolloid tartalmú infúziós oldatok bizonyos helyzetekben a folyadék érpályában tartását szolgálhatják; alkalmazásuk, valamint az onkotikus erők részletei a 8.13. és a 13.3. fejezetben kerülnek tárgyalásra. – Kolloidhaltige Infusionslösungen können in bestimmten Situationen dazu dienen, Flüssigkeit in der Gefäßbahn zu halten; ihre Anwendung sowie die Einzelheiten der onkotischen Kräfte werden in den Kapiteln 8.13 und 13.3 behandelt.

(aufklappen)magyar

1. A vérplazma fehérjéi nagy méretű, ugyanakkor az elektrolitokhoz képest csekély számban jelen lévő oldott részecskék.

2. Emiatt a teljes plazmaozmolalitáshoz csak kis mértékben járulnak hozzá, és ozmotikus hatásuk első pillantásra jelentéktelennek tűnhet.

3. A kapillárisfal mentén mégis döntő szerepet töltenek be, mert a vér és a szövetközti folyadék közötti vízeloszlást tartósan befolyásolják.

4. Ennek oka, hogy a kapillárisfal a víz és a kis ionok számára nagyrészt átjárható, a plazmafehérjéket azonban többnyire visszatartja az érben.

5. A fehérjék által létrehozott, vizet az érpálya felé vonzó nyomást kolloidozmotikus vagy onkotikus nyomásnak nevezzük.

6. E hatás legfontosabb hordozója az albumin, amely viszonylag nagy plazmakoncentrációja és molekulaszáma miatt meghatározó jelentőségű.

7. A plazma onkotikus nyomása körülbelül 25 higanymilliméter, vagyis a teljes ozmotikus nyomásnak csupán kis töredéke.

8. A kapillárisokon belüli hidrosztatikai nyomás kifelé, az onkotikus nyomás viszont befelé mozgatná a vizet, ezért a folyadékáramlást e két erő viszonya határozza meg.

9. A kapilláris artériás szakaszán a hidrosztatikai nyomás rendszerint nagyobb, ezért folyadék szűrődik a vérplazmából a szövetközti térbe.

10. A vénás vég felé a hidrosztatikai nyomás csökken, így az egyszerűsített klasszikus modell szerint az onkotikus erő elősegíti a folyadék visszaszívódását.

11. Mivel a kapillárisokból összességében valamivel több folyadék lép ki, mint amennyi közvetlenül visszatér, a többletet a nyirokerek vezetik vissza a keringésbe.

12. Az onkotikus nyomás ezáltal alapvetően részt vesz a víz vérplazma és interstitium közötti megoszlásának, valamint a szöveti folyadékmennyiségnek a szabályozásában.

13. Ha a plazma fehérjetartalma például elégtelen termelés, fokozott veszteség vagy súlyos alultápláltság miatt csökken, az onkotikus nyomás is alacsonyabbá válik.

14. Ilyenkor több folyadék marad a szövetközti térben, aminek látható következménye ödéma, vagyis kóros szöveti folyadékfelszaporodás lehet.

15. A megfelelő onkotikus nyomás azáltal támogatja a keringő vértérfogat fenntartását, hogy mérsékli a plazmavíz túlzott kilépését az érpályából.

16. A veseglomerulusokban ugyanez az erő a szűréssel ellentétesen hat, ezért a plazmafehérjék onkotikus nyomása a glomeruláris filtráció egyik meghatározó ellenereje.

17. Kolloid tartalmú infúziós oldatok bizonyos helyzetekben a folyadék érpályában tartását szolgálhatják; alkalmazásuk, valamint az onkotikus erők részletei a 8.13. és a 13.3. fejezetben kerülnek tárgyalásra.

(aufklappen)német

1. Die Proteine des Blutplasmas sind große gelöste Teilchen, die im Vergleich zu den Elektrolyten jedoch nur in geringer Zahl vorkommen.

2. Deshalb tragen sie nur in geringem Maße zur gesamten Plasmaosmolalität bei, sodass ihre osmotische Wirkung zunächst unbedeutend erscheinen kann.

3. Entlang der Kapillarwand spielen sie dennoch eine entscheidende Rolle, weil sie die Wasserverteilung zwischen Blut und interstitieller Flüssigkeit dauerhaft beeinflussen.

4. Der Grund liegt darin, dass die Kapillarwand für Wasser und kleine Ionen weitgehend durchlässig ist, die Plasmaproteine jedoch größtenteils im Gefäß zurückhält.

5. Der von den Proteinen erzeugte und Wasser zur Gefäßbahn hinziehende Druck wird als kolloidosmotischer oder onkotischer Druck bezeichnet.

6. Wichtigster Träger dieser Wirkung ist das Albumin, das aufgrund seiner vergleichsweise hohen Plasmakonzentration und Molekülzahl von entscheidender Bedeutung ist.

7. Der onkotische Druck des Plasmas beträgt ungefähr 25 Millimeter Quecksilbersäule und damit nur einen kleinen Bruchteil des gesamten osmotischen Drucks.

8. Der hydrostatische Druck innerhalb der Kapillaren bewegt Wasser nach außen, der onkotische Druck dagegen nach innen, sodass das Verhältnis dieser beiden Kräfte den Flüssigkeitsstrom bestimmt.

9. Am arteriellen Abschnitt der Kapillare ist der hydrostatische Druck gewöhnlich größer, weshalb Flüssigkeit aus dem Blutplasma in den interstitiellen Raum filtriert wird.

10. Zum venösen Ende hin nimmt der hydrostatische Druck ab, sodass nach dem vereinfachten klassischen Modell die onkotische Kraft die Rückresorption von Flüssigkeit fördert.

11. Da insgesamt etwas mehr Flüssigkeit aus den Kapillaren austritt, als unmittelbar zurückkehrt, wird der Überschuss durch die Lymphgefäße wieder dem Kreislauf zugeführt.

12. Der onkotische Druck ist dadurch wesentlich an der Verteilung des Wassers zwischen Blutplasma und Interstitium sowie an der Regulation der Gewebsflüssigkeitsmenge beteiligt.

13. Sinkt der Proteingehalt des Plasmas beispielsweise infolge unzureichender Bildung, gesteigerten Verlustes oder schwerer Mangelernährung, nimmt auch der onkotische Druck ab.

14. In diesem Fall verbleibt mehr Flüssigkeit im interstitiellen Raum, als deren sichtbare Folge ein Ödem, also eine krankhafte Ansammlung von Gewebsflüssigkeit, entstehen kann.

15. Ein angemessener onkotischer Druck unterstützt den Erhalt des zirkulierenden Blutvolumens, indem er den übermäßigen Austritt von Plasmawasser aus der Gefäßbahn begrenzt.

16. In den Nierenglomeruli wirkt dieselbe Kraft der Filtration entgegen, weshalb der onkotische Druck der Plasmaproteine eine maßgebliche Gegenkraft der glomerulären Filtration darstellt.

17. Kolloidhaltige Infusionslösungen können in bestimmten Situationen dazu dienen, Flüssigkeit in der Gefäßbahn zu halten; ihre Anwendung sowie die Einzelheiten der onkotischen Kräfte werden in den Kapiteln 8.13 und 13.3 behandelt.