7.6.1 – A szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó – Sinusknoten und Atrioventrikularknoten
1. A szinuszcsomó a szív elsődleges ingerképző központja és természetes ritmusszabályozója. – Der Sinusknoten ist das primäre Erregungsbildungszentrum und der natürliche Schrittmacher des Herzens.
2. Latin neve nodus sinuatrialis, ezért szinoatriális csomónak is nevezik. – Sein lateinischer Name lautet Nodus sinuatrialis, weshalb er auch als sinuatrialer Knoten bezeichnet wird.
3. A csomó a jobb pitvar felső részének falában helyezkedik el. – Der Knoten liegt in der Wand des oberen Abschnitts des rechten Vorhofs.
4. Pontos helye a felső üresvéna beömlése és a jobb fülcse töve közötti terület. – Seine genaue Lage befindet sich im Bereich zwischen der Einmündung der oberen Hohlvene und der Basis des rechten Herzohres.
5. A szinuszcsomó közel fekszik a határbarázda felső végéhez. – Der Sinusknoten liegt nahe dem oberen Ende der Grenzfurche (Sulcus terminalis).
6. Alakja általában hosszúkás, orsó alakú vagy félholdhoz hasonló. – Seine Form ist gewöhnlich länglich, spindelförmig oder halbmondähnlich.
7. A csomó módosult, kis méretű szívizomsejtekből épül fel. – Der Knoten besteht aus spezialisierten, kleinen Herzmuskelzellen.
8. Ezekben a sejtekben kevesebb összehúzódásra képes izomfonal található, mint a munkavégző szívizomsejtekben. – In diesen Zellen befinden sich weniger kontraktionsfähige Muskelfilamente als in den Arbeitsmyokardzellen.
9. A szinuszcsomó sejtjeit finom kötőszövet és sűrű hajszálérhálózat veszi körül. – Die Zellen des Sinusknotens sind von feinem Bindegewebe und einem dichten Kapillarnetz umgeben.
10. Sejtjei nyugalomban is lassan és önmaguktól depolarizálódnak. – Seine Zellen depolarisieren sich auch in Ruhe langsam und selbstständig.
11. Ez a tulajdonság az automatizmus, amely lehetővé teszi a ritmusos ingerképzést. – Diese Eigenschaft wird als Automatismus bezeichnet und ermöglicht die rhythmische Erregungsbildung.
12. Egészséges felnőttben általában a szinuszcsomó szabja meg a szív alapritmusát. – Beim gesunden Erwachsenen bestimmt gewöhnlich der Sinusknoten den Grundrhythmus des Herzens.
13. Az itt keletkező ingerület először a jobb pitvar izomzatára terjed át. – Die hier entstehende Erregung breitet sich zunächst auf die Muskulatur des rechten Vorhofs aus.
14. Az ingerület a pitvari szívizomsejteken keresztül sejtről sejtre halad tovább. – Die Erregung wird über die Vorhofmuskelzellen von Zelle zu Zelle weitergeleitet.
15. A szívizomsejtek közötti réskapcsolatok lehetővé teszik az elektromos áram gyors átjutását. – Die Gap Junctions zwischen den Herzmuskelzellen ermöglichen einen schnellen Durchtritt des elektrischen Stroms.
16. A bal pitvar felé az ingerület főként a pitvarok közötti izomkötegen keresztül jut el. – Zum linken Vorhof gelangt die Erregung vor allem über ein zwischen den Vorhöfen verlaufendes Muskelbündel.
17. Ezt a kapcsolatot Bachmann-kötegnek nevezik. – Diese Verbindung wird als Bachmann-Bündel bezeichnet.
18. A két pitvar ezért csaknem egyidejűleg kerül ingerületi állapotba. – Dadurch werden beide Vorhöfe nahezu gleichzeitig erregt.
19. A pitvari ingerület ezután eléri a pitvar-kamrai csomót. – Anschließend erreicht die Vorhoferregung den Atrioventrikularknoten.
20. A pitvar-kamrai csomó latin neve nodus atrioventricularis. – Der lateinische Name des Atrioventrikularknotens lautet Nodus atrioventricularis.
21. Ezt a képletet felfedezőjéről Aschoff–Tawara-csomónak is nevezik. – Nach seinen Entdeckern wird dieses Gebilde auch Aschoff-Tawara-Knoten genannt.
22. A csomó a jobb pitvar alsó részében, a pitvarok közötti sövény közelében található. – Der Knoten liegt im unteren Abschnitt des rechten Vorhofs nahe der Vorhofscheidewand.
23. Elhelyezkedését az úgynevezett Koch-háromszög határai jelölik ki. – Seine Lage wird durch die Grenzen des sogenannten Koch-Dreiecks bestimmt.
24. A háromszög közelében található a koszorúöböl nyílása és a háromhegyű billentyű sövényi vitorlája. – In der Nähe des Dreiecks liegen die Öffnung des Koronarsinus und das septale Segel der Trikuspidalklappe.
25. A pitvar-kamrai csomó sejtjei kisebbek a környező munkavégző szívizomsejteknél. – Die Zellen des Atrioventrikularknotens sind kleiner als die umgebenden Arbeitsmyokardzellen.
26. A sejtek között viszonylag kevés elektromos kapcsolat található. – Zwischen den Zellen bestehen verhältnismäßig wenige elektrische Verbindungen.
27. Emiatt az ingerület a pitvar-kamrai csomóban lassabban terjed. – Daher breitet sich die Erregung im Atrioventrikularknoten langsamer aus.
28. Ez a késés időt biztosít arra, hogy a pitvarok a kamrák előtt húzódjanak össze. – Diese Verzögerung gibt den Vorhöfen Zeit, sich vor den Kammern zusammenzuziehen.
29. A pitvari összehúzódás így még vért juttathat a kamrákba azok összehúzódása előtt. – Dadurch kann die Vorhofkontraktion noch Blut in die Kammern befördern, bevor diese kontrahieren.
30. A pitvar-kamrai csomó másodlagos ingerképző központként is működhet. – Der Atrioventrikularknoten kann auch als sekundäres Erregungsbildungszentrum wirken.
31. Ha a szinuszcsomó működése kiesik, a pitvar-kamrai csomó lassabb saját ritmust hozhat létre. – Fällt der Sinusknoten aus, kann der Atrioventrikularknoten einen langsameren Eigenrhythmus erzeugen.
32. Normális körülmények között azonban a gyorsabb szinuszritmus elnyomja ezt a saját ingerképzést. – Unter normalen Bedingungen unterdrückt jedoch der schnellere Sinusrhythmus diese eigene Erregungsbildung.
33. A vegetatív idegrendszer módosíthatja a szinuszcsomó ingerképzésének gyakoriságát. – Das vegetative Nervensystem kann die Frequenz der Erregungsbildung im Sinusknoten verändern.
34. A vegetatív idegek a pitvar-kamrai csomó vezetési sebességére is hatást gyakorolnak. – Die vegetativen Nerven beeinflussen auch die Leitungsgeschwindigkeit im Atrioventrikularknoten.
35. A két csomó együtt biztosítja a pitvarok szabályos ingerlését és az ingerület megfelelő továbbítását a kamrák felé. – Beide Knoten gewährleisten gemeinsam die regelmäßige Erregung der Vorhöfe und die geordnete Weiterleitung der Erregung zu den Kammern.
(aufklappen)magyar
1. A szinuszcsomó a szív elsődleges ingerképző központja és természetes ritmusszabályozója.
2. Latin neve nodus sinuatrialis, ezért szinoatriális csomónak is nevezik.
3. A csomó a jobb pitvar felső részének falában helyezkedik el.
4. Pontos helye a felső üresvéna beömlése és a jobb fülcse töve közötti terület.
5. A szinuszcsomó közel fekszik a határbarázda felső végéhez.
6. Alakja általában hosszúkás, orsó alakú vagy félholdhoz hasonló.
7. A csomó módosult, kis méretű szívizomsejtekből épül fel.
8. Ezekben a sejtekben kevesebb összehúzódásra képes izomfonal található, mint a munkavégző szívizomsejtekben.
9. A szinuszcsomó sejtjeit finom kötőszövet és sűrű hajszálérhálózat veszi körül.
10. Sejtjei nyugalomban is lassan és önmaguktól depolarizálódnak.
11. Ez a tulajdonság az automatizmus, amely lehetővé teszi a ritmusos ingerképzést.
12. Egészséges felnőttben általában a szinuszcsomó szabja meg a szív alapritmusát.
13. Az itt keletkező ingerület először a jobb pitvar izomzatára terjed át.
14. Az ingerület a pitvari szívizomsejteken keresztül sejtről sejtre halad tovább.
15. A szívizomsejtek közötti réskapcsolatok lehetővé teszik az elektromos áram gyors átjutását.
16. A bal pitvar felé az ingerület főként a pitvarok közötti izomkötegen keresztül jut el.
17. Ezt a kapcsolatot Bachmann-kötegnek nevezik.
18. A két pitvar ezért csaknem egyidejűleg kerül ingerületi állapotba.
19. A pitvari ingerület ezután eléri a pitvar-kamrai csomót.
20. A pitvar-kamrai csomó latin neve nodus atrioventricularis.
21. Ezt a képletet felfedezőjéről Aschoff–Tawara-csomónak is nevezik.
22. A csomó a jobb pitvar alsó részében, a pitvarok közötti sövény közelében található.
23. Elhelyezkedését az úgynevezett Koch-háromszög határai jelölik ki.
24. A háromszög közelében található a koszorúöböl nyílása és a háromhegyű billentyű sövényi vitorlája.
25. A pitvar-kamrai csomó sejtjei kisebbek a környező munkavégző szívizomsejteknél.
26. A sejtek között viszonylag kevés elektromos kapcsolat található.
27. Emiatt az ingerület a pitvar-kamrai csomóban lassabban terjed.
28. Ez a késés időt biztosít arra, hogy a pitvarok a kamrák előtt húzódjanak össze.
29. A pitvari összehúzódás így még vért juttathat a kamrákba azok összehúzódása előtt.
30. A pitvar-kamrai csomó másodlagos ingerképző központként is működhet.
31. Ha a szinuszcsomó működése kiesik, a pitvar-kamrai csomó lassabb saját ritmust hozhat létre.
32. Normális körülmények között azonban a gyorsabb szinuszritmus elnyomja ezt a saját ingerképzést.
33. A vegetatív idegrendszer módosíthatja a szinuszcsomó ingerképzésének gyakoriságát.
34. A vegetatív idegek a pitvar-kamrai csomó vezetési sebességére is hatást gyakorolnak.
35. A két csomó együtt biztosítja a pitvarok szabályos ingerlését és az ingerület megfelelő továbbítását a kamrák felé.
(aufklappen)német
1. Der Sinusknoten ist das primäre Erregungsbildungszentrum und der natürliche Schrittmacher des Herzens.
2. Sein lateinischer Name lautet Nodus sinuatrialis, weshalb er auch als sinuatrialer Knoten bezeichnet wird.
3. Der Knoten liegt in der Wand des oberen Abschnitts des rechten Vorhofs.
4. Seine genaue Lage befindet sich im Bereich zwischen der Einmündung der oberen Hohlvene und der Basis des rechten Herzohres.
5. Der Sinusknoten liegt nahe dem oberen Ende der Grenzfurche (Sulcus terminalis).
6. Seine Form ist gewöhnlich länglich, spindelförmig oder halbmondähnlich.
7. Der Knoten besteht aus spezialisierten, kleinen Herzmuskelzellen.
8. In diesen Zellen befinden sich weniger kontraktionsfähige Muskelfilamente als in den Arbeitsmyokardzellen.
9. Die Zellen des Sinusknotens sind von feinem Bindegewebe und einem dichten Kapillarnetz umgeben.
10. Seine Zellen depolarisieren sich auch in Ruhe langsam und selbstständig.
11. Diese Eigenschaft wird als Automatismus bezeichnet und ermöglicht die rhythmische Erregungsbildung.
12. Beim gesunden Erwachsenen bestimmt gewöhnlich der Sinusknoten den Grundrhythmus des Herzens.
13. Die hier entstehende Erregung breitet sich zunächst auf die Muskulatur des rechten Vorhofs aus.
14. Die Erregung wird über die Vorhofmuskelzellen von Zelle zu Zelle weitergeleitet.
15. Die Gap Junctions zwischen den Herzmuskelzellen ermöglichen einen schnellen Durchtritt des elektrischen Stroms.
16. Zum linken Vorhof gelangt die Erregung vor allem über ein zwischen den Vorhöfen verlaufendes Muskelbündel.
17. Diese Verbindung wird als Bachmann-Bündel bezeichnet.
18. Dadurch werden beide Vorhöfe nahezu gleichzeitig erregt.
19. Anschließend erreicht die Vorhoferregung den Atrioventrikularknoten.
20. Der lateinische Name des Atrioventrikularknotens lautet Nodus atrioventricularis.
21. Nach seinen Entdeckern wird dieses Gebilde auch Aschoff-Tawara-Knoten genannt.
22. Der Knoten liegt im unteren Abschnitt des rechten Vorhofs nahe der Vorhofscheidewand.
23. Seine Lage wird durch die Grenzen des sogenannten Koch-Dreiecks bestimmt.
24. In der Nähe des Dreiecks liegen die Öffnung des Koronarsinus und das septale Segel der Trikuspidalklappe.
25. Die Zellen des Atrioventrikularknotens sind kleiner als die umgebenden Arbeitsmyokardzellen.
26. Zwischen den Zellen bestehen verhältnismäßig wenige elektrische Verbindungen.
27. Daher breitet sich die Erregung im Atrioventrikularknoten langsamer aus.
28. Diese Verzögerung gibt den Vorhöfen Zeit, sich vor den Kammern zusammenzuziehen.
29. Dadurch kann die Vorhofkontraktion noch Blut in die Kammern befördern, bevor diese kontrahieren.
30. Der Atrioventrikularknoten kann auch als sekundäres Erregungsbildungszentrum wirken.
31. Fällt der Sinusknoten aus, kann der Atrioventrikularknoten einen langsameren Eigenrhythmus erzeugen.
32. Unter normalen Bedingungen unterdrückt jedoch der schnellere Sinusrhythmus diese eigene Erregungsbildung.
33. Das vegetative Nervensystem kann die Frequenz der Erregungsbildung im Sinusknoten verändern.
34. Die vegetativen Nerven beeinflussen auch die Leitungsgeschwindigkeit im Atrioventrikularknoten.
35. Beide Knoten gewährleisten gemeinsam die regelmäßige Erregung der Vorhöfe und die geordnete Weiterleitung der Erregung zu den Kammern.