5.1.1 – Az izomhas, a rostkötegek és a burkok – Muskelbauch, Faserbündel und Hüllen
1. Egy tipikus vázizmon három részt különböztetünk meg: a húsos izomhast és a két végén lévő inakat. – An einem typischen Skelettmuskel unterscheiden wir drei Teile: den fleischigen Muskelbauch und die an seinen beiden Enden liegenden Sehnen.
2. Az izomhas a szerv középső, összehúzódásra képes része, amely a tényleges erőt kifejti. – Der Muskelbauch ist der mittlere, kontraktionsfähige Teil des Organs, der die eigentliche Kraft entfaltet.
3. Az inak rögzítik az izmot a csontokhoz, és rájuk viszik át a keletkező erőt. – Die Sehnen befestigen den Muskel an den Knochen und übertragen die entstehende Kraft auf sie.
4. Az izomhas legkisebb működési egysége az izomrost, amely valójában egyetlen megnyúlt sejt. – Die kleinste funktionelle Einheit des Muskelbauches ist die Muskelfaser, die eigentlich eine einzige langgestreckte Zelle ist.
5. Az izomrost keletkezésekor több sejt olvad össze, ezért egyetlen rostban sok sejtmag található. – Bei der Entstehung der Muskelfaser verschmelzen mehrere Zellen, daher enthält eine einzige Faser viele Zellkerne.
6. A sejtmagok a rost szélén, közvetlenül a sejthártya alatt helyezkednek el. – Die Zellkerne liegen am Rand der Faser, unmittelbar unter der Zellmembran.
7. Az izomrostot kívülről a saját sejthártyája zárja le és határolja el a környezetétől. – Die Muskelfaser wird nach außen von ihrer eigenen Zellmembran, dem Sarkolemm, abgeschlossen und von der Umgebung abgegrenzt.
8. Egy izomrost hossza néhány millimétertől akár több centiméterig is terjedhet. – Die Länge einer Muskelfaser kann von einigen Millimetern bis zu mehreren Zentimetern reichen.
9. Az izomrostok azonban nem egyesével, hanem kötegekbe rendeződve fordulnak elő. – Die Muskelfasern kommen jedoch nicht einzeln, sondern zu Bündeln geordnet vor.
10. Egy ilyen rostköteget szabad szemmel is jól láthatunk a hús felületén. – Ein solches Faserbündel können wir auch mit bloßem Auge an der Oberfläche des Fleisches erkennen.
11. A rostkötegeket a húsban futó vékony, fehéres vonalak határolják el egymástól. – Die Faserbündel werden durch dünne, weißliche Linien im Fleisch voneinander abgegrenzt.
12. Ezek a vonalak kötőszövetből állnak, amely az egész izmot behálózza. – Diese Linien bestehen aus Bindegewebe, das den ganzen Muskel durchzieht.
13. A kötőszöveti burkok három szintjét különböztetjük meg az izom felépítésében. – Im Aufbau des Muskels unterscheiden wir drei Ebenen der bindegewebigen Hüllen.
14. A legbelső burok minden egyes izomrostot külön-külön vesz körül. – Die innerste Hülle, das Endomysium, umgibt jede einzelne Muskelfaser gesondert.
15. Ez a belső izomburok rendkívül vékony, és szorosan simul a rost felszínéhez. – Diese innere Muskelhülle ist überaus dünn und schmiegt sich eng an die Oberfläche der Faser an.
16. A következő burok egy egész rostköteget fog körbe, és összetartja a benne futó rostokat. – Die nächste Hülle, das Perimysium, umschließt ein ganzes Faserbündel und hält die darin verlaufenden Fasern zusammen.
17. Ez a középső burok vastagabb az előzőnél, és rugalmas rostokban gazdag. – Diese mittlere Hülle ist dicker als die vorige und reich an elastischen Fasern.
18. A legkülső burok az egész izmot, vagyis az összes köteget közösen borítja be. – Die äußerste Hülle, das Epimysium, bedeckt den ganzen Muskel, also alle Bündel gemeinsam.
19. Ez a külső izomburok adja a szerv határoló, védő felszínét. – Diese äußere Muskelhülle bildet die begrenzende, schützende Oberfläche des Organs.
20. A három burok tehát egymásba ágyazódik, a legfinomabbtól a legdurvábbig. – Die drei Hüllen sind also ineinander eingebettet, von der feinsten bis zur gröbsten.
21. Az izmot kívülről még egy erősebb, lemezszerű kötőszöveti hártya, a pólya is beborítja. – Von außen wird der Muskel noch von einer kräftigeren, blattartigen Bindegewebshaut, der Faszie, umhüllt.
22. A pólya elválasztja egymástól a szomszédos izmokat, és lehetővé teszi elcsúszásukat. – Die Faszie trennt die benachbarten Muskeln voneinander und ermöglicht ihr Gegeneinandergleiten.
23. A burkok nem csupán elválasztanak, hanem összetartják és formába rendezik az izom állományát. – Die Hüllen trennen nicht nur, sondern halten die Muskelsubstanz zusammen und bringen sie in Form.
24. A kötőszöveti hálózat rugalmassága teszi lehetővé, hogy az izom megnyúljon, majd visszatérjen az alakjához. – Die Elastizität des bindegewebigen Netzwerks ermöglicht es, dass sich der Muskel dehnt und danach in seine Form zurückkehrt.
25. A burkok az izom vége felé fokozatosan összeérnek, és folytatódnak az ínban. – Zu den Enden des Muskels hin treffen die Hüllen allmählich zusammen und setzen sich in der Sehne fort.
26. Így a rostokban keletkező erő a burkokon keresztül jut el az ínhoz és a csonthoz. – So gelangt die in den Fasern entstehende Kraft über die Hüllen zur Sehne und zum Knochen.
27. Ez az erőátvitel a kötőszöveti vázrendszer egyik legfontosabb feladata. – Diese Kraftübertragung ist eine der wichtigsten Aufgaben des bindegewebigen Stützgerüstes.
28. A burkok emellett utat biztosítanak az izomba belépő ereknek és idegeknek. – Die Hüllen bieten außerdem den in den Muskel eintretenden Gefäßen und Nerven einen Weg.
29. Az erek és az idegek a középső burok mentén jutnak el a rostkötegek közé. – Die Gefäße und Nerven gelangen entlang der mittleren Hülle zwischen die Faserbündel.
30. A kötőszövet így egyszerre tölt be tartó, összekötő és ellátó szerepet. – Das Bindegewebe erfüllt so gleichzeitig eine haltende, verbindende und versorgende Aufgabe.
31. Ha az izmot keresztben elvágjuk, a metszéslapon jól látszik a kötegek mozaikszerű mintázata. – Schneidet man den Muskel quer durch, zeigt sich auf der Schnittfläche das mosaikartige Muster der Bündel.
32. Az egyes rostok a metszeten sokszög alakú, apró mezőkként jelennek meg. – Die einzelnen Fasern erscheinen im Schnitt als vieleckige, winzige Felder.
33. A rostok, a kötegek és a burkok rendezett felépítése biztosítja az izom szabályos működését. – Der geordnete Aufbau aus Fasern, Bündeln und Hüllen sichert die regelmäßige Arbeit des Muskels.
34. A kötőszövet mennyisége izmonként eltérő lehet, a terheléstől függően. – Die Menge des Bindegewebes kann von Muskel zu Muskel unterschiedlich sein, je nach Belastung.
35. Az izomhas, a rostkötegek és a burkok együtt alkotják a vázizom szerkezeti alapját. – Muskelbauch, Faserbündel und Hüllen bilden zusammen die strukturelle Grundlage des Skelettmuskels.
(aufklappen)magyar
1. Egy tipikus vázizmon három részt különböztetünk meg: a húsos izomhast és a két végén lévő inakat.
2. Az izomhas a szerv középső, összehúzódásra képes része, amely a tényleges erőt kifejti.
3. Az inak rögzítik az izmot a csontokhoz, és rájuk viszik át a keletkező erőt.
4. Az izomhas legkisebb működési egysége az izomrost, amely valójában egyetlen megnyúlt sejt.
5. Az izomrost keletkezésekor több sejt olvad össze, ezért egyetlen rostban sok sejtmag található.
6. A sejtmagok a rost szélén, közvetlenül a sejthártya alatt helyezkednek el.
7. Az izomrostot kívülről a saját sejthártyája zárja le és határolja el a környezetétől.
8. Egy izomrost hossza néhány millimétertől akár több centiméterig is terjedhet.
9. Az izomrostok azonban nem egyesével, hanem kötegekbe rendeződve fordulnak elő.
10. Egy ilyen rostköteget szabad szemmel is jól láthatunk a hús felületén.
11. A rostkötegeket a húsban futó vékony, fehéres vonalak határolják el egymástól.
12. Ezek a vonalak kötőszövetből állnak, amely az egész izmot behálózza.
13. A kötőszöveti burkok három szintjét különböztetjük meg az izom felépítésében.
14. A legbelső burok minden egyes izomrostot külön-külön vesz körül.
15. Ez a belső izomburok rendkívül vékony, és szorosan simul a rost felszínéhez.
16. A következő burok egy egész rostköteget fog körbe, és összetartja a benne futó rostokat.
17. Ez a középső burok vastagabb az előzőnél, és rugalmas rostokban gazdag.
18. A legkülső burok az egész izmot, vagyis az összes köteget közösen borítja be.
19. Ez a külső izomburok adja a szerv határoló, védő felszínét.
20. A három burok tehát egymásba ágyazódik, a legfinomabbtól a legdurvábbig.
21. Az izmot kívülről még egy erősebb, lemezszerű kötőszöveti hártya, a pólya is beborítja.
22. A pólya elválasztja egymástól a szomszédos izmokat, és lehetővé teszi elcsúszásukat.
23. A burkok nem csupán elválasztanak, hanem összetartják és formába rendezik az izom állományát.
24. A kötőszöveti hálózat rugalmassága teszi lehetővé, hogy az izom megnyúljon, majd visszatérjen az alakjához.
25. A burkok az izom vége felé fokozatosan összeérnek, és folytatódnak az ínban.
26. Így a rostokban keletkező erő a burkokon keresztül jut el az ínhoz és a csonthoz.
27. Ez az erőátvitel a kötőszöveti vázrendszer egyik legfontosabb feladata.
28. A burkok emellett utat biztosítanak az izomba belépő ereknek és idegeknek.
29. Az erek és az idegek a középső burok mentén jutnak el a rostkötegek közé.
30. A kötőszövet így egyszerre tölt be tartó, összekötő és ellátó szerepet.
31. Ha az izmot keresztben elvágjuk, a metszéslapon jól látszik a kötegek mozaikszerű mintázata.
32. Az egyes rostok a metszeten sokszög alakú, apró mezőkként jelennek meg.
33. A rostok, a kötegek és a burkok rendezett felépítése biztosítja az izom szabályos működését.
34. A kötőszövet mennyisége izmonként eltérő lehet, a terheléstől függően.
35. Az izomhas, a rostkötegek és a burkok együtt alkotják a vázizom szerkezeti alapját.
(aufklappen)német
1. An einem typischen Skelettmuskel unterscheiden wir drei Teile: den fleischigen Muskelbauch und die an seinen beiden Enden liegenden Sehnen.
2. Der Muskelbauch ist der mittlere, kontraktionsfähige Teil des Organs, der die eigentliche Kraft entfaltet.
3. Die Sehnen befestigen den Muskel an den Knochen und übertragen die entstehende Kraft auf sie.
4. Die kleinste funktionelle Einheit des Muskelbauches ist die Muskelfaser, die eigentlich eine einzige langgestreckte Zelle ist.
5. Bei der Entstehung der Muskelfaser verschmelzen mehrere Zellen, daher enthält eine einzige Faser viele Zellkerne.
6. Die Zellkerne liegen am Rand der Faser, unmittelbar unter der Zellmembran.
7. Die Muskelfaser wird nach außen von ihrer eigenen Zellmembran, dem Sarkolemm, abgeschlossen und von der Umgebung abgegrenzt.
8. Die Länge einer Muskelfaser kann von einigen Millimetern bis zu mehreren Zentimetern reichen.
9. Die Muskelfasern kommen jedoch nicht einzeln, sondern zu Bündeln geordnet vor.
10. Ein solches Faserbündel können wir auch mit bloßem Auge an der Oberfläche des Fleisches erkennen.
11. Die Faserbündel werden durch dünne, weißliche Linien im Fleisch voneinander abgegrenzt.
12. Diese Linien bestehen aus Bindegewebe, das den ganzen Muskel durchzieht.
13. Im Aufbau des Muskels unterscheiden wir drei Ebenen der bindegewebigen Hüllen.
14. Die innerste Hülle, das Endomysium, umgibt jede einzelne Muskelfaser gesondert.
15. Diese innere Muskelhülle ist überaus dünn und schmiegt sich eng an die Oberfläche der Faser an.
16. Die nächste Hülle, das Perimysium, umschließt ein ganzes Faserbündel und hält die darin verlaufenden Fasern zusammen.
17. Diese mittlere Hülle ist dicker als die vorige und reich an elastischen Fasern.
18. Die äußerste Hülle, das Epimysium, bedeckt den ganzen Muskel, also alle Bündel gemeinsam.
19. Diese äußere Muskelhülle bildet die begrenzende, schützende Oberfläche des Organs.
20. Die drei Hüllen sind also ineinander eingebettet, von der feinsten bis zur gröbsten.
21. Von außen wird der Muskel noch von einer kräftigeren, blattartigen Bindegewebshaut, der Faszie, umhüllt.
22. Die Faszie trennt die benachbarten Muskeln voneinander und ermöglicht ihr Gegeneinandergleiten.
23. Die Hüllen trennen nicht nur, sondern halten die Muskelsubstanz zusammen und bringen sie in Form.
24. Die Elastizität des bindegewebigen Netzwerks ermöglicht es, dass sich der Muskel dehnt und danach in seine Form zurückkehrt.
25. Zu den Enden des Muskels hin treffen die Hüllen allmählich zusammen und setzen sich in der Sehne fort.
26. So gelangt die in den Fasern entstehende Kraft über die Hüllen zur Sehne und zum Knochen.
27. Diese Kraftübertragung ist eine der wichtigsten Aufgaben des bindegewebigen Stützgerüstes.
28. Die Hüllen bieten außerdem den in den Muskel eintretenden Gefäßen und Nerven einen Weg.
29. Die Gefäße und Nerven gelangen entlang der mittleren Hülle zwischen die Faserbündel.
30. Das Bindegewebe erfüllt so gleichzeitig eine haltende, verbindende und versorgende Aufgabe.
31. Schneidet man den Muskel quer durch, zeigt sich auf der Schnittfläche das mosaikartige Muster der Bündel.
32. Die einzelnen Fasern erscheinen im Schnitt als vieleckige, winzige Felder.
33. Der geordnete Aufbau aus Fasern, Bündeln und Hüllen sichert die regelmäßige Arbeit des Muskels.
34. Die Menge des Bindegewebes kann von Muskel zu Muskel unterschiedlich sein, je nach Belastung.
35. Muskelbauch, Faserbündel und Hüllen bilden zusammen die strukturelle Grundlage des Skelettmuskels.