12.12 – Anatomie lang

12.12 – A méhlepény szerkezete – Der Bau des Mutterkuchens

1. A méhlepény (placenta) átmeneti szerv, amelyet a magzat és az anya szövetei közösen alakítanak ki, és amelynek fő feladata a két szervezet közötti anyagcsere lebonyolítása a terhesség egész ideje alatt. – Der Mutterkuchen (Plazenta) ist ein vorübergehendes Organ, das von den Geweben des Fetus und der Mutter gemeinsam gebildet wird und dessen Hauptaufgabe darin besteht, den Stoffaustausch zwischen den beiden Organismen während der gesamten Schwangerschaft zu vermitteln.

2. Az érett méhlepény korong alakú, átmérője mintegy húsz centiméter, vastagsága a közepén két-három centiméter, tömege pedig körülbelül ötszáz gramm. – Der reife Mutterkuchen ist scheibenförmig, sein Durchmesser beträgt etwa zwanzig Zentimeter, seine Dicke in der Mitte zwei bis drei Zentimeter und sein Gewicht ungefähr fünfhundert Gramm.

3. A szerv kettős eredetű: magzati részét a chorion bolyhos állománya (chorion frondosum), anyai részét pedig a beágyazódás helyén átalakult méhnyálkahártya, az alapi elhaló hártya (decidua basalis) adja. – Das Organ ist doppelten Ursprungs: seinen fetalen Teil bildet das zottentragende Chorion (Chorion frondosum), seinen mütterlichen Teil die am Ort der Einnistung umgewandelte Gebärmutterschleimhaut, die Decidua basalis.

4. A méhlepény működésének alapelve, hogy az anyai és a magzati vér sohasem keveredik egymással, hanem közöttük az anyagcsere egy vékony elválasztó rétegen, a placentáris gáton keresztül zajlik. – Das Grundprinzip der Plazentafunktion besteht darin, dass sich das mütterliche und das fetale Blut niemals miteinander vermischen, sondern der Stoffaustausch zwischen ihnen über eine dünne Trennschicht, die Plazentaschranke, abläuft.

5. A beágyazódást követően a magzatburkot alkotó trofoblaszt két rétegre különül: a belső, sejtes citotrofoblasztra és a külső, összefüggő szincíciotrofoblasztra. – Nach der Einnistung gliedert sich der die Fruchthülle bildende Trophoblast in zwei Schichten: den inneren, zellulären Zytotrophoblasten und den äußeren, zusammenhängenden Synzytiotrophoblasten.

6. A szincíciotrofoblaszt sejthatárok nélküli, soksejtmagvú tömeg, amely a beágyazódás során az anyai szöveteket és ereket erodálja, azaz megnyitja. – Der Synzytiotrophoblast ist eine grenzenlose, vielkernige Masse, die bei der Einnistung die mütterlichen Gewebe und Gefäße erodiert, das heißt eröffnet.

7. A szincíciotrofoblasztban hézagok (lacunák) keletkeznek, amelyek a megnyitott anyai erekből kiáramló vérrel telnek meg, és így a későbbi bolyhok közötti tér előfutárai lesznek. – Im Synzytiotrophoblasten entstehen Lakunen, die sich mit dem aus den eröffneten mütterlichen Gefäßen ausströmenden Blut füllen und so zu den Vorläufern des späteren intervillösen Raumes werden.

8. Az elsődleges bolyhok a citotrofoblaszt oszlopaiból állnak, amelyeket kívülről szincíciotrofoblaszt borít, és amelyek a vérrel telt hézagokba nyúlnak be. – Die primären Zotten bestehen aus Säulen des Zytotrophoblasten, die außen vom Synzytiotrophoblasten bedeckt werden und in die blutgefüllten Lakunen hineinragen.

9. A másodlagos bolyhok akkor jönnek létre, amikor a boholy tengelyébe magzati eredetű kötőszövet (a magzaton kívüli középső csíralemez) nő be. – Die sekundären Zotten entstehen, wenn in die Achse der Zotte fetales Bindegewebe (das extraembryonale Mesoderm) einwächst.

10. A harmadlagos bolyhokban a kötőszövetes tengelyben magzati hajszálerek fejlődnek ki, amivel a boholy alkalmassá válik a tulajdonképpeni anyagcserére. – In den tertiären Zotten entwickeln sich in der bindegewebigen Achse fetale Kapillaren, womit die Zotte zum eigentlichen Stoffaustausch befähigt wird.

11. E boholyerek a köldökzsinór ereivel összeköttetésbe kerülnek, s ezáltal a magzat vére eljut a bolyhokba, majd onnan vissza a magzatba. – Diese Zottengefäße treten mit den Gefäßen der Nabelschnur in Verbindung, wodurch das Blut des Fetus in die Zotten und von dort in den Fetus zurückgelangt.

12. A lehorgonyzó bolyhok (horgonybolyhok) citotrofoblasztja eléri a deciduát, és azon szétterülve citotrofoblaszt-burkot képez, amely a bolyhos fát az anyai szövethez rögzíti. – Der Zytotrophoblast der Haftzotten (Ankerzotten) erreicht die Dezidua und bildet, sich auf ihr ausbreitend, eine Zytotrophoblasthülle, die den Zottenbaum am mütterlichen Gewebe verankert.

13. Ezzel szemben a szabad, lebegő bolyhok ismételten elágazva a bolyhok közötti térbe csüngenek, ahol az anyai vér közvetlenül körülöleli őket. – Die freien, flottierenden Zotten dagegen hängen, wiederholt verzweigt, in den intervillösen Raum hinein, wo das mütterliche Blut sie unmittelbar umspült.

14. A kifejlődött méhlepényt két lemez határolja: a magzat felőli chorionlemez és az anya felőli alaplemez (bazális lemez). – Den ausgebildeten Mutterkuchen begrenzen zwei Platten: die fetalwärts gelegene Chorionplatte und die mütterwärts gelegene Basalplatte.

15. A chorionlemezt a magzat felőli oldalán az amnion borítja, és belőle indulnak ki a bolyhos fák, valamint az azokat ellátó chorioni erek. – Die Chorionplatte wird auf ihrer fetalen Seite vom Amnion bedeckt, und aus ihr entspringen die Zottenbäume sowie die sie versorgenden Choriongefäße.

16. Az alaplemezt a decidua basalis és a rátapadó citotrofoblaszt-burok alkotja, s ez képezi a bolyhok közötti tér anyai fenekét. – Die Basalplatte wird von der Decidua basalis und der ihr anliegenden Zytotrophoblasthülle gebildet und bildet den mütterlichen Boden des intervillösen Raumes.

17. A két lemez között helyezkedik el a bolyhok közötti tér (intervillózus tér), amelybe a bolyhos fák belógnak. – Zwischen den beiden Platten liegt der intervillöse Raum (Zottenzwischenraum), in den die Zottenbäume hineinragen.

18. Egy-egy bolyhos fa a chorionlemezből eredő törzsbolyhból (törzsi boholy) indul, amely ismételten elágazva a legfinomabb végbolyhokban végződik, ahol az anyagcsere zöme lezajlik. – Jeder Zottenbaum geht von einer aus der Chorionplatte entspringenden Stammzotte aus, die sich wiederholt verzweigt und in den feinsten Endzotten ausläuft, in denen der Großteil des Stoffaustausches stattfindet.

19. Egy törzsboholy és annak összes elágazása együtt egy magzati lebenyt (cotyledo) alkot, amelyekből a méhlepény felépül. – Eine Stammzotte und alle ihre Verzweigungen bilden zusammen einen fetalen Lappen (Kotyledon), aus denen sich der Mutterkuchen aufbaut.

20. Az alaplemezből a chorionlemez felé kötőszövetes-deciduális sövények (lepénysövények) nőnek, amelyek az anyai oldalt tizenöt-húsz, egymástól nem teljesen elhatárolt rekeszre, lebenyre osztják. – Von der Basalplatte wachsen zur Chorionplatte hin bindegewebig-deziduale Septen (Plazentasepten), die die mütterliche Seite in fünfzehn bis zwanzig nicht vollständig gegeneinander abgegrenzte Kammern, die Lappen, unterteilen.

21. Ezek a lebenyek az anyai felszínen durva tapintatú, kissé kidomborodó mezőkként, úgynevezett lepénylebenyekként (cotyledók) láthatók. – Diese Lappen erscheinen auf der mütterlichen Oberfläche als raue, leicht vorgewölbte Felder, als sogenannte Kotyledonen.

22. A magzat felőli felszín ezzel szemben sima és fényes, mert az amnion vékony hártyája vonja be. – Die fetale Oberfläche ist dagegen glatt und glänzend, da sie von der dünnen Membran des Amnions überzogen wird.

23. A köldökzsinór rendszerint e sima felszín közepe táján tapad meg, s belőle a chorioni erek sugarasan futnak szét a bolyhos fák felé. – Die Nabelschnur setzt gewöhnlich in der Mitte dieser glatten Oberfläche an, und aus ihr strahlen die Choriongefäße strahlenförmig zu den Zottenbäumen aus.

24. Az érett méhlepény így korong alakú szerv, amelynek magzati felszíne sima és erekben gazdag, anyai felszíne pedig durva és lebenyezett. – Der reife Mutterkuchen ist somit ein scheibenförmiges Organ, dessen fetale Oberfläche glatt und gefäßreich, dessen mütterliche Oberfläche hingegen rau und gelappt ist.

25. A bolyhok közötti tér nagy, vérrel telt üreg, amelyben az anyai vér nem erekbe zárva, hanem szabadon, a bolyhokat körülvéve áramlik. – Der intervillöse Raum ist eine große, blutgefüllte Höhle, in der das mütterliche Blut nicht in Gefäße eingeschlossen, sondern frei, die Zotten umspülend, strömt.

26. A decidua basalis csigaartériái (spirális artériák) az alaplemezen áthatolva nyílnak a bolyhok közötti térbe, és oda ontják az anyai vért. – Die Spiralarterien der Decidua basalis münden, die Basalplatte durchsetzend, in den intervillösen Raum und ergießen dort das mütterliche Blut.

27. E csigaartériák falát a terhesség során a betörő trofoblaszt átépíti, ezért azok tág, kis ellenállású csövekké alakulnak, amelyek nagy mennyiségű vért juttatnak a lepénybe. – Die Wand dieser Spiralarterien wird während der Schwangerschaft vom einwandernden Trophoblasten umgebaut, weshalb sie sich in weite, widerstandsarme Röhren verwandeln, die eine große Blutmenge in die Plazenta befördern.

28. Az anyai vér a csigaartériákból a chorionlemez felé lövell, majd a bolyhok között lassan átszivárogva oxigént és tápanyagot ad le, szén-dioxidot és bomlásterméket pedig felvesz. – Das mütterliche Blut spritzt aus den Spiralarterien zur Chorionplatte hin, gibt sodann, langsam zwischen den Zotten hindurchsickernd, Sauerstoff und Nährstoffe ab und nimmt Kohlendioxid und Abbauprodukte auf.

29. Az oxigénjét leadott anyai vér az alaplemezben futó deciduális (méhnyálkahártya-) vénákon keresztül folyik el a méhlepényből. – Das sauerstoffärmer gewordene mütterliche Blut fließt über die in der Basalplatte verlaufenden dezidualen (endometrialen) Venen aus dem Mutterkuchen ab.

30. Mivel az anyai vér közvetlenül érintkezik a bolyhok szincíciotrofoblaszt-felszínével, és nem választja el tőle anyai érfal, a méhlepény az úgynevezett hemochoriális típusba tartozik. – Da das mütterliche Blut unmittelbar mit der Synzytiotrophoblastoberfläche der Zotten in Berührung steht und keine mütterliche Gefäßwand es davon trennt, gehört der Mutterkuchen zum sogenannten hämochorialen Typ.

31. A gazdagon elágazó bolyhok óriási felülete és az anyai vér lassú átszivárgása együtt teszi lehetővé a hatékony anyagcserét. – Die riesige Oberfläche der reich verzweigten Zotten und das langsame Durchsickern des mütterlichen Blutes ermöglichen gemeinsam den wirksamen Stoffaustausch.

32. A placentáris gát (placentáris membrán) az, ami a bolyhok hajszálereiben folyó magzati vért elválasztja a bolyhok közötti térben lévő anyai vértől. – Die Plazentaschranke (Plazentamembran) ist das, was das in den Zottenkapillaren fließende fetale Blut vom mütterlichen Blut im intervillösen Raum trennt.

33. A terhesség korai szakaszában ez a gát több rétegből áll: szincíciotrofoblaszt, citotrofoblaszt, ezek alaphártyája, a boholy kötőszövete, a magzati hajszálér alaphártyája és annak endotélje. – In der Frühphase der Schwangerschaft besteht diese Schranke aus mehreren Schichten: Synzytiotrophoblast, Zytotrophoblast, deren Basalmembran, das Bindegewebe der Zotte, die Basalmembran der fetalen Kapillare und deren Endothel.

34. A terhesség előrehaladtával a gát elvékonyodik, mert a citotrofoblaszt rétege helyenként megszakad, illetve eltűnik. – Mit fortschreitender Schwangerschaft verdünnt sich die Schranke, da die Schicht des Zytotrophoblasten stellenweise unterbrochen wird beziehungsweise verschwindet.

35. Ezzel egyidejűleg a szincíciotrofoblaszt is elvékonyodik, a magzati hajszálerek pedig a boholy felszíne alá, közvetlenül a szincícium alá húzódnak. – Gleichzeitig verdünnt sich auch der Synzytiotrophoblast, und die fetalen Kapillaren rücken unter die Oberfläche der Zotte, unmittelbar unter das Synzytium.

36. Így alakulnak ki az érhártya-szincíciális lemezek (vasculosyncytialis membránok), amelyekben a szincíciotrofoblaszt, az összeolvadt alaphártyák és az endotél igen vékony réteget képeznek, és a diffúziós távolság a legkisebb. – So entstehen die vaskulosynzytialen Membranen, in denen der Synzytiotrophoblast, die verschmolzenen Basalmembranen und das Endothel eine sehr dünne Schicht bilden und der Diffusionsabstand am geringsten ist.

37. A terhesség végére néhány mikrométeresre csökkent gát nagymértékben megkönnyíti a gázok és a tápanyagok cseréjét. – Die zum Ende der Schwangerschaft auf wenige Mikrometer verringerte Schranke erleichtert den Austausch der Gase und der Nährstoffe in hohem Maße.

38. A szincíciotrofoblaszt anyai vér felőli felszínét sűrű mikrobolyhok (kefeszegély) borítják, amelyek tovább növelik az anyagcserére szolgáló felületet. – Die dem mütterlichen Blut zugewandte Oberfläche des Synzytiotrophoblasten wird von dichten Mikrozotten (einem Bürstensaum) bedeckt, die die dem Stoffaustausch dienende Fläche zusätzlich vergrößern.

39. A gát válogató jellegű: a gázok szabadon átdiffundálnak rajta, más anyagok azonban csak meghatározott szállítómechanizmusok révén jutnak át, miközben a káros anyagok nagy részét (bár nem mindet) visszatartja. – Die Schranke ist von wählerischer Natur: die Gase diffundieren frei durch sie hindurch, andere Stoffe jedoch gelangen nur über bestimmte Transportmechanismen hinüber, während sie den Großteil (wenn auch nicht alle) der schädlichen Stoffe zurückhält.

40. A magzat vére a köldökzsinór két köldökartériáján keresztül, oxigénben szegényen érkezik a méhlepénybe. – Das Blut des Fetus gelangt über die beiden Nabelarterien der Nabelschnur, sauerstoffarm, in den Mutterkuchen.

41. Ezek az erek a chorionlemezen szétágaznak, majd az egyes bolyhos fákba lépve arteriolákon át a végbolyhok hajszálereiig jutnak. – Diese Gefäße verzweigen sich auf der Chorionplatte, treten sodann in die einzelnen Zottenbäume ein und gelangen über Arteriolen bis zu den Kapillaren der Endzotten.

42. Az oxigénnel dúsult magzati vér a boholy vénáiban gyűlik össze, a chorionlemezen át egyetlen köldökvénába szedődik, és azon tér vissza a magzatba. – Das mit Sauerstoff angereicherte fetale Blut sammelt sich in den Zottenvenen, wird über die Chorionplatte in einer einzigen Nabelvene gesammelt und kehrt über diese in den Fetus zurück.

43. A két vérkör tehát egészen közel fut egymáshoz, mégsem keveredik, mert a placentáris gát végig elválasztja őket. – Die beiden Blutkreisläufe verlaufen somit ganz nahe beieinander und vermischen sich dennoch nicht, da die Plazentaschranke sie durchgehend voneinander trennt.

44. A szincíciotrofoblaszt nemcsak anyagcsere-felület, hanem hormontermelő szövet is, ezért a méhlepény egyúttal nagy belső elválasztású mirigyként is működik. – Der Synzytiotrophoblast ist nicht nur eine Austauschfläche, sondern auch ein hormonbildendes Gewebe, weshalb der Mutterkuchen zugleich als große endokrine Drüse wirkt.

45. Az általa termelt hormonok – köztük a méhlepényi gonadotropin (hCG), a progeszteron, az ösztrogének és a méhlepényi laktogén (hPL) – fenntartják a terhességet, átállítják az anyai anyagcserét, és felkészítenek a szülésre és a szoptatásra. – Die von ihm gebildeten Hormone – darunter das plazentare Gonadotropin (hCG), das Progesteron, die Östrogene und das plazentare Laktogen (hPL) – erhalten die Schwangerschaft aufrecht, stellen den mütterlichen Stoffwechsel um und bereiten auf Geburt und Stillzeit vor.

46. Az anyai oldal alapját a decidua adja, amely a beágyazódott csíra alatt decidua basalisra, a csíra fölött decidua capsularisra, a méh többi részén pedig decidua parietalisra tagolódik. – Die Grundlage der mütterlichen Seite bildet die Dezidua, die sich unter dem eingenisteten Keim in die Decidua basalis, über dem Keim in die Decidua capsularis und im übrigen Teil der Gebärmutter in die Decidua parietalis gliedert.

47. A méhlepény korongján kívül a chorion elsimul (chorion laeve), és az amnionnal összeolvadva alkotja a magzatvizet körülzáró magzatburkokat. – Außerhalb der Plazentascheibe glättet sich das Chorion (Chorion laeve) und bildet, mit dem Amnion verschmolzen, die das Fruchtwasser umschließenden Eihäute.

48. Az erek nélküli amnion és a sima chorion együtt zárja körül a magzatvízzel telt amnionüreget, amelyek a szülés után a méhlepénnyel együtt, magzatburokként ürülnek ki a szervezetből. – Das gefäßlose Amnion und das glatte Chorion umschließen gemeinsam die mit Fruchtwasser gefüllte Amnionhöhle; nach der Geburt werden sie zusammen mit dem Mutterkuchen als Nachgeburt aus dem Körper ausgestoßen.

49. A méhlepény szerkezetének ismerete klinikai szempontból is fontos: rendellenes tapadásakor előfekvő lepény (placenta praevia), idő előtti leválásakor lepényleválás (abruptio placentae), túlzott behatolásakor kórosan beékelődő lepény (placenta accreta), a csigaartériák hiányos átépülésekor pedig terhességi mérgezés (preeklampszia) alakulhat ki. – Die Kenntnis des Plazentabaus ist auch aus klinischer Sicht wichtig: bei ihrer regelwidrigen Anheftung kann eine Plazenta praevia, bei vorzeitiger Lösung eine vorzeitige Plazentalösung (Abruptio placentae), bei übermäßigem Eindringen eine krankhaft verwachsene Plazenta (Placenta accreta) und bei mangelhaftem Umbau der Spiralarterien eine Schwangerschaftsvergiftung (Präeklampsie) entstehen.

50. Összességében a méhlepény olyan korong alakú szerv, amelyben a magzati bolyhos fák egy anyai vérrel telt tóban csüngenek, és a vékony gát úgy teszi lehetővé az anyagcserét, hogy közben a két vért elkülönítve tartja; ez az átmeneti, két szervezetből felépülő szerv egyszerre táplál, lélegeztet, ürít és hormont termel, majd feladatát elvégezve a szülés után kiürül. – Insgesamt ist der Mutterkuchen ein scheibenförmiges Organ, in dem die fetalen Zottenbäume in einem mit mütterlichem Blut gefüllten See hängen, und die dünne Schranke ermöglicht den Stoffaustausch, indem sie zugleich die beiden Blutmengen getrennt hält; dieses vorübergehende, aus zwei Organismen aufgebaute Organ ernährt, beatmet, scheidet aus und bildet Hormone in einem, um nach vollbrachter Aufgabe mit der Geburt ausgestoßen zu werden.