16.3 – A barázdálódás és a szedercsíra – Furchung und Maulbeerkeim
1. A megtermékenyítés befejeződése után a petevezetékben fekvő zigóta gyors egymásutánban mitotikus osztódások sorozatába kezd, amelyet összefoglalóan barázdálódásnak nevezünk. – Nach Abschluss der Befruchtung beginnt die in der Eileiter liegende Zygote mit einer rasch aufeinanderfolgenden Reihe mitotischer Teilungen, die zusammenfassend als Furchung bezeichnet werden.
2. Mivel e korai osztódások között számottevő sejtnövekedés nem történik, az embrió teljes térfogata lényegében változatlan marad, miközben sejtjeinek száma folyamatosan növekszik. – Da zwischen diesen frühen Teilungen kein nennenswertes Zellwachstum stattfindet, bleibt das Gesamtvolumen des Embryos im Wesentlichen unverändert, während die Zahl seiner Zellen fortlaufend zunimmt.
3. Az egymást követő barázdálódási osztódások során keletkező leánysejteket blastomeráknak nevezzük, amelyek minden újabb osztódással kisebbé válnak elődjeiknél. – Die bei den aufeinanderfolgenden Furchungsteilungen entstehenden Tochterzellen werden Blastomeren genannt, die mit jeder weiteren Teilung kleiner als ihre Vorgänger werden.
4. Kezdetben a zigóta egyetlen, viszonylag nagy sejtje két blastomerára oszlik, és ezzel kialakul a fejlődés első jól felismerhető, kétsejtes stádiuma. – Zu Beginn teilt sich die einzelne, relativ große Zelle der Zygote in zwei Blastomeren, wodurch das erste deutlich erkennbare Zweizellstadium der Entwicklung entsteht.
5. Ezt követően a két blastomera újabb mitózissal négy sejtre oszlik, majd további osztódások révén fokozatosan létrejön a nyolcsejtes állapot. – Anschließend teilen sich die beiden Blastomeren durch weitere Mitosen in vier Zellen, bevor durch nachfolgende Teilungen schrittweise das Achtzellstadium entsteht.
6. Az emberben a barázdálódás nem teljesen szinkron folyamat, ezért a fejlődő embrióban időnként olyan sejtszámok is megfigyelhetők, amelyek nem pontosan kettő hatványai. – Beim Menschen verläuft die Furchung nicht vollständig synchron, weshalb im sich entwickelnden Embryo zeitweise auch Zellzahlen beobachtet werden können, die nicht genau Zweierpotenzen entsprechen.
7. Miközben a blastomerák osztódnak, az egész sejtcsoportot továbbra is a megtermékenyítéskor jelen lévő átlátszó burok, a zona pellucida veszi körül. – Während sich die Blastomeren teilen, bleibt der gesamte Zellverband weiterhin von der bereits bei der Befruchtung vorhandenen durchsichtigen Hülle, der Zona pellucida, umgeben.
8. Ennek a buroknak köszönhetően az embrió külső mérete a barázdálódás első napjaiban alig változik, noha belsejében egyre több sejt helyezkedik el. – Dank dieser Hülle verändert sich die äußere Größe des Embryos während der ersten Furchungstage kaum, obwohl sich in seinem Inneren immer mehr Zellen befinden.
9. A zona pellucida egyúttal megakadályozza, hogy a korai embrió a petevezeték nyálkahártyájához tapadjon, mielőtt elérné a méh üregét. – Zugleich verhindert die Zona pellucida, dass sich der frühe Embryo an die Schleimhaut des Eileiters anheftet, bevor er die Gebärmutterhöhle erreicht.
10. Így a sejtosztódás és a petevezetéken keresztüli továbbítás párhuzamosan zajlik, miközben a fejlődő sejtcsoport fokozatosan közeledik a méh felé. – Somit verlaufen Zellteilung und Transport durch den Eileiter parallel, während sich der sich entwickelnde Zellverband allmählich der Gebärmutter nähert.
11. A továbbhaladást elsősorban a petevezeték csillós hámjának működése, valamint falának összehangolt simaizom-összehúzódásai segítik. – Der Weitertransport wird vor allem durch die Tätigkeit des Flimmerepithels des Eileiters sowie durch koordinierte Kontraktionen seiner glatten Muskulatur unterstützt.
12. Az első osztódások során a blastomerák még lazán érintkeznek egymással, ezért határaik mikroszkóposan viszonylag jól elkülöníthetők. – Während der ersten Teilungen liegen die Blastomeren noch locker aneinander, sodass ihre Grenzen mikroskopisch relativ gut voneinander abgegrenzt werden können.
13. Körülbelül a nyolcsejtes stádiumban azonban lényeges szerkezeti változás kezdődik, amelynek során a blastomerák szorosabban egymáshoz simulnak. – Etwa im Achtzellstadium beginnt jedoch eine wesentliche strukturelle Veränderung, bei der sich die Blastomeren enger aneinanderlegen.
14. Ezt a folyamatot kompaktálódásnak nevezzük, és eredményeként a korábban jól elkülönülő sejtek egy tömörebb, kívülről egységesebb sejtcsoportot alkotnak. – Dieser Vorgang wird als Kompaktion bezeichnet, wodurch die zuvor gut abgrenzbaren Zellen einen dichteren und von außen einheitlicher erscheinenden Zellverband bilden.
15. A kompaktálódás során megerősödnek a szomszédos blastomerák közötti sejtkapcsolatok, amelyek mechanikailag és funkcionálisan is összekötik az egyre szervezettebb embriót. – Während der Kompaktion verstärken sich die Zellkontakte zwischen benachbarten Blastomeren, welche den zunehmend organisierten Embryo sowohl mechanisch als auch funktionell verbinden.
16. Különösen fontos szerepet játszanak azok az adhéziós molekulák, amelyek lehetővé teszik, hogy a sejtek felszínei szorosan egymáshoz kapcsolódjanak. – Eine besonders wichtige Rolle spielen dabei Adhäsionsmoleküle, die es ermöglichen, dass sich die Oberflächen benachbarter Zellen eng miteinander verbinden.
17. Ezzel párhuzamosan a blastomerák alakja is megváltozik, mert a gömbölyded sejtek érintkező felszínei ellaposodnak, és a köztük lévő rések csökkennek. – Parallel dazu verändert sich auch die Form der Blastomeren, da sich ihre Kontaktflächen abflachen und die Zwischenräume zwischen den ursprünglich rundlichen Zellen kleiner werden.
18. A kompaktálódás nem pusztán alaki átrendeződés, hanem annak a fejlődési folyamatnak a kezdete is, amely később különböző sejtcsoportok elkülönüléséhez vezet. – Die Kompaktion ist nicht nur eine Formveränderung, sondern zugleich der Beginn eines Entwicklungsprozesses, der später zur Abgrenzung verschiedener Zellgruppen führt.
19. A sejtcsoport felszínén elhelyezkedő blastomerák ugyanis más környezeti viszonyok közé kerülnek, mint azok a sejtek, amelyeket minden oldalról más blastomerák vesznek körül. – Die an der Oberfläche des Zellverbandes liegenden Blastomeren geraten nämlich in andere Umgebungsverhältnisse als jene Zellen, die allseitig von anderen Blastomeren umgeben sind.
20. Már ebben a korai szakaszban megjelenik tehát a külső és a belső helyzet közötti különbség, amely a további sejtdifferenciálódás egyik alapfeltétele. – Bereits in diesem frühen Stadium entsteht somit ein Unterschied zwischen äußerer und innerer Lage, der eine wesentliche Voraussetzung für die spätere Zelldifferenzierung darstellt.
21. A felszíni sejtek fokozatos polarizációja során külső és belső oldaluk szerkezete, valamint a rajtuk elhelyezkedő fehérjék eloszlása eltérővé válik. – Während der fortschreitenden Polarisation der oberflächlichen Zellen unterscheiden sich deren Außen- und Innenseite sowohl strukturell als auch hinsichtlich der Verteilung ihrer Proteine.
22. Ezzel szemben a sejtcsoport belsejébe kerülő blastomerák minden oldalról sejtszomszédokkal érintkeznek, ami eltérő fejlődési jelek kialakulását segíti elő. – Dagegen stehen die ins Innere des Zellverbandes gelangenden Blastomeren allseitig mit Nachbarzellen in Kontakt, wodurch die Entstehung anderer Entwicklungssignale begünstigt wird.
23. Noha ezek a különbségek eleinte még nem jelentenek végleges sejtsorsot, előkészítik a későbbi embrioblast- és trophoblastvonal elkülönülését. – Obwohl diese Unterschiede zunächst noch kein endgültiges Zellschicksal festlegen, bereiten sie die spätere Trennung von Embryoblast- und Trophoblastlinie vor.
24. A korai blastomerák fejlődési lehetősége rendkívül széles, és az első osztódások idején egy-egy sejt még nagyon sokféle utódsejt létrehozására képes. – Das Entwicklungspotenzial der frühen Blastomeren ist außerordentlich groß, und während der ersten Teilungen kann eine einzelne Zelle noch sehr unterschiedliche Nachkommen hervorbringen.
25. Az ilyen korai sejtek nagyfokú fejlődési rugalmassága teszi lehetővé, hogy az embrió bizonyos sejtkieséseket vagy kisebb fejlődési eltéréseket részben kompenzáljon. – Die große Entwicklungsflexibilität dieser frühen Zellen ermöglicht es dem Embryo, bestimmte Zellverluste oder kleinere Entwicklungsabweichungen teilweise auszugleichen.
26. A barázdálódás közben nemcsak a sejtek száma, hanem a sejtmag és a citoplazma egymáshoz viszonyított aránya is fokozatosan megváltozik. – Während der Furchung verändert sich nicht nur die Zellzahl, sondern zunehmend auch das Verhältnis zwischen Zellkern und Zytoplasma.
27. Mivel az eredeti petesejt nagy citoplazmatömege egyre több blastomera között oszlik meg, az egyes sejtek mérete minden osztódási ciklussal tovább csökken. – Da die große Zytoplasmamasse der ursprünglichen Eizelle auf immer mehr Blastomeren verteilt wird, nimmt die Größe der einzelnen Zellen mit jedem Teilungszyklus weiter ab.
28. Eközben a korai fejlődéshez szükséges szabályozó molekulák egy része még az érett petesejtből származik, más részük termelése azonban fokozatosan az embrió saját génjeinek ellenőrzése alá kerül. – Währenddessen stammt ein Teil der für die frühe Entwicklung benötigten Regulationsmoleküle noch aus der reifen Eizelle, während ihre Bildung zunehmend unter die Kontrolle der eigenen embryonalen Gene gelangt.
29. Az emberi embrió genomjának jelentős aktiválódása a korai barázdálódási szakaszban történik, amikor a fejlődés irányításában az embrionális génműködés egyre nagyobb szerepet kap. – Eine bedeutende Aktivierung des menschlichen Embryonalgenoms erfolgt während der frühen Furchungsphase, wobei die embryonale Genaktivität zunehmend die Steuerung der weiteren Entwicklung übernimmt.
30. E változással a fejlődő embrió fokozatosan kevésbé függ a petesejtben előzetesen felhalmozott anyai hírvivő RNS-ektől és fehérjéktől. – Mit dieser Veränderung wird der sich entwickelnde Embryo allmählich weniger von den zuvor in der Eizelle gespeicherten mütterlichen Boten-RNAs und Proteinen abhängig.
31. A további osztódások eredményeként rendszerint a harmadik fejlődési nap körül mintegy tizenhat sejtből álló, tömör sejtcsoport alakul ki. – Als Ergebnis der weiteren Teilungen entsteht gewöhnlich um den dritten Entwicklungstag ein kompakter Zellverband aus etwa sechzehn Zellen.
32. Jellegzetes, apró bogyókból összeálló felszíne miatt ezt a stádiumot szedercsírának, latin eredetű nevén morulának nevezik. – Wegen seiner charakteristischen, aus kleinen Beeren zusammengesetzt erscheinenden Oberfläche wird dieses Stadium als Maulbeerkeim beziehungsweise mit dem lateinischen Namen Morula bezeichnet.
33. A morula tehát nem egyetlen nagy sejt, hanem számos kisméretű, egymással szorosan összekapcsolódó blastomerából felépülő korai embrió. – Die Morula ist somit keine einzelne große Zelle, sondern ein früher Embryo, der aus zahlreichen kleinen, eng miteinander verbundenen Blastomeren aufgebaut ist.
34. Ebben a fejlődési állapotban még nincs valódi belső üreg, ezért a morula metszetben is alapvetően tömör sejttömegként jelenik meg. – In diesem Entwicklungsstadium besteht noch kein echter innerer Hohlraum, weshalb die Morula auch im Schnitt grundsätzlich als kompakte Zellmasse erscheint.
35. Külső határát továbbra is a zona pellucida képezi, amely a sejtcsoportot összetartva elkülöníti azt a petevezeték, majd a méh környezetétől. – Ihre äußere Begrenzung bildet weiterhin die Zona pellucida, die den Zellverband zusammenhält und ihn von der Umgebung des Eileiters beziehungsweise später der Gebärmutter trennt.
36. A harmadik és negyedik nap között a morula a petevezetékből rendszerint eléri a méh üregét, miközben belső szerveződése tovább folytatódik. – Zwischen dem dritten und vierten Tag erreicht die Morula gewöhnlich aus dem Eileiter die Gebärmutterhöhle, während ihre innere Organisation weiter fortschreitet.
37. Ekkorra a felszíni és a belső sejtek közötti topográfiai különbség már egyre határozottabb, jóllehet a következő fejlődési stádium még nem alakult ki teljesen. – Zu diesem Zeitpunkt wird der topographische Unterschied zwischen äußeren und inneren Zellen zunehmend deutlicher, obwohl das folgende Entwicklungsstadium noch nicht vollständig ausgebildet ist.
38. A kívül fekvő blastomerák szoros sejtkapcsolatai fokozatosan olyan zárt felszíni réteget hoznak létre, amely később a folyadékfelhalmozódás feltételét teremti meg. – Die engen Zellkontakte der außen liegenden Blastomeren bilden allmählich eine geschlossene Oberflächenschicht, welche später die Voraussetzung für die Ansammlung von Flüssigkeit schafft.
39. Belül ugyanakkor egy kisebb sejtcsoport különül el, amelynek leszármazottai a későbbi embrió testének kialakításában kapnak meghatározó szerepet. – Im Inneren grenzt sich dagegen eine kleinere Zellgruppe ab, deren Nachkommen eine entscheidende Rolle bei der späteren Ausbildung des embryonalen Körpers übernehmen.
40. A morulastádium ezért átmenetet jelent a pusztán osztódó sejttömeg és a már térben rendezett, eltérő fejlődési irányokat előkészítő embrió között. – Das Morulastadium stellt daher einen Übergang zwischen einer lediglich proliferierenden Zellmasse und einem bereits räumlich geordneten Embryo mit vorbereiteten unterschiedlichen Entwicklungsrichtungen dar.
41. Fontos, hogy ez az átrendeződés nem szakítja meg a sejtosztódásokat, hanem azokkal párhuzamosan, fokozatosan változtatja meg az embrió belső szerkezetét. – Entscheidend ist, dass diese Umordnung die Zellteilungen nicht unterbricht, sondern parallel zu ihnen schrittweise die innere Struktur des Embryos verändert.
42. A sejtszám növekedése, a blastomerák méretének csökkenése és a kompaktálódás együttesen teszik lehetővé, hogy az eredeti zigótából szervezett morula jöjjön létre. – Die Zunahme der Zellzahl, die Verkleinerung der Blastomeren und die Kompaktion ermöglichen gemeinsam, dass aus der ursprünglichen Zygote eine organisierte Morula entsteht.
43. E folyamatok során az embrió még nem ágyazódik be, hanem a zona pellucida védelmében szabadon halad, majd átmenetileg a méh üregében helyezkedik el. – Während dieser Vorgänge nistet sich der Embryo noch nicht ein, sondern wandert geschützt von der Zona pellucida weiter und liegt anschließend vorübergehend frei in der Gebärmutterhöhle.
44. A morula késői szakaszában megkezdődő folyadékfelvétel hamarosan üreg kialakulásához vezet, amellyel a tömör szedercsíra szerkezete alapvetően átalakul. – Die im späten Morulastadium beginnende Flüssigkeitsaufnahme führt bald zur Bildung eines Hohlraums, wodurch sich die Struktur des kompakten Maulbeerkeims grundlegend verändert.
45. Amikor ez az üreg fokozatosan kitágul, a barázdálódás morulastádiuma lezárul, és megkezdődik a következő fejlődési szakasz, a blastocysta kialakulása. – Wenn sich dieser Hohlraum allmählich erweitert, endet das Morulastadium der Furchung und der nächste Entwicklungsabschnitt, die Bildung der Blastozyste, beginnt.
(aufklappen)magyar
1. A megtermékenyítés befejeződése után a petevezetékben fekvő zigóta gyors egymásutánban mitotikus osztódások sorozatába kezd, amelyet összefoglalóan barázdálódásnak nevezünk.
2. Mivel e korai osztódások között számottevő sejtnövekedés nem történik, az embrió teljes térfogata lényegében változatlan marad, miközben sejtjeinek száma folyamatosan növekszik.
3. Az egymást követő barázdálódási osztódások során keletkező leánysejteket blastomeráknak nevezzük, amelyek minden újabb osztódással kisebbé válnak elődjeiknél.
4. Kezdetben a zigóta egyetlen, viszonylag nagy sejtje két blastomerára oszlik, és ezzel kialakul a fejlődés első jól felismerhető, kétsejtes stádiuma.
5. Ezt követően a két blastomera újabb mitózissal négy sejtre oszlik, majd további osztódások révén fokozatosan létrejön a nyolcsejtes állapot.
6. Az emberben a barázdálódás nem teljesen szinkron folyamat, ezért a fejlődő embrióban időnként olyan sejtszámok is megfigyelhetők, amelyek nem pontosan kettő hatványai.
7. Miközben a blastomerák osztódnak, az egész sejtcsoportot továbbra is a megtermékenyítéskor jelen lévő átlátszó burok, a zona pellucida veszi körül.
8. Ennek a buroknak köszönhetően az embrió külső mérete a barázdálódás első napjaiban alig változik, noha belsejében egyre több sejt helyezkedik el.
9. A zona pellucida egyúttal megakadályozza, hogy a korai embrió a petevezeték nyálkahártyájához tapadjon, mielőtt elérné a méh üregét.
10. Így a sejtosztódás és a petevezetéken keresztüli továbbítás párhuzamosan zajlik, miközben a fejlődő sejtcsoport fokozatosan közeledik a méh felé.
11. A továbbhaladást elsősorban a petevezeték csillós hámjának működése, valamint falának összehangolt simaizom-összehúzódásai segítik.
12. Az első osztódások során a blastomerák még lazán érintkeznek egymással, ezért határaik mikroszkóposan viszonylag jól elkülöníthetők.
13. Körülbelül a nyolcsejtes stádiumban azonban lényeges szerkezeti változás kezdődik, amelynek során a blastomerák szorosabban egymáshoz simulnak.
14. Ezt a folyamatot kompaktálódásnak nevezzük, és eredményeként a korábban jól elkülönülő sejtek egy tömörebb, kívülről egységesebb sejtcsoportot alkotnak.
15. A kompaktálódás során megerősödnek a szomszédos blastomerák közötti sejtkapcsolatok, amelyek mechanikailag és funkcionálisan is összekötik az egyre szervezettebb embriót.
16. Különösen fontos szerepet játszanak azok az adhéziós molekulák, amelyek lehetővé teszik, hogy a sejtek felszínei szorosan egymáshoz kapcsolódjanak.
17. Ezzel párhuzamosan a blastomerák alakja is megváltozik, mert a gömbölyded sejtek érintkező felszínei ellaposodnak, és a köztük lévő rések csökkennek.
18. A kompaktálódás nem pusztán alaki átrendeződés, hanem annak a fejlődési folyamatnak a kezdete is, amely később különböző sejtcsoportok elkülönüléséhez vezet.
19. A sejtcsoport felszínén elhelyezkedő blastomerák ugyanis más környezeti viszonyok közé kerülnek, mint azok a sejtek, amelyeket minden oldalról más blastomerák vesznek körül.
20. Már ebben a korai szakaszban megjelenik tehát a külső és a belső helyzet közötti különbség, amely a további sejtdifferenciálódás egyik alapfeltétele.
21. A felszíni sejtek fokozatos polarizációja során külső és belső oldaluk szerkezete, valamint a rajtuk elhelyezkedő fehérjék eloszlása eltérővé válik.
22. Ezzel szemben a sejtcsoport belsejébe kerülő blastomerák minden oldalról sejtszomszédokkal érintkeznek, ami eltérő fejlődési jelek kialakulását segíti elő.
23. Noha ezek a különbségek eleinte még nem jelentenek végleges sejtsorsot, előkészítik a későbbi embrioblast- és trophoblastvonal elkülönülését.
24. A korai blastomerák fejlődési lehetősége rendkívül széles, és az első osztódások idején egy-egy sejt még nagyon sokféle utódsejt létrehozására képes.
25. Az ilyen korai sejtek nagyfokú fejlődési rugalmassága teszi lehetővé, hogy az embrió bizonyos sejtkieséseket vagy kisebb fejlődési eltéréseket részben kompenzáljon.
26. A barázdálódás közben nemcsak a sejtek száma, hanem a sejtmag és a citoplazma egymáshoz viszonyított aránya is fokozatosan megváltozik.
27. Mivel az eredeti petesejt nagy citoplazmatömege egyre több blastomera között oszlik meg, az egyes sejtek mérete minden osztódási ciklussal tovább csökken.
28. Eközben a korai fejlődéshez szükséges szabályozó molekulák egy része még az érett petesejtből származik, más részük termelése azonban fokozatosan az embrió saját génjeinek ellenőrzése alá kerül.
29. Az emberi embrió genomjának jelentős aktiválódása a korai barázdálódási szakaszban történik, amikor a fejlődés irányításában az embrionális génműködés egyre nagyobb szerepet kap.
30. E változással a fejlődő embrió fokozatosan kevésbé függ a petesejtben előzetesen felhalmozott anyai hírvivő RNS-ektől és fehérjéktől.
31. A további osztódások eredményeként rendszerint a harmadik fejlődési nap körül mintegy tizenhat sejtből álló, tömör sejtcsoport alakul ki.
32. Jellegzetes, apró bogyókból összeálló felszíne miatt ezt a stádiumot szedercsírának, latin eredetű nevén morulának nevezik.
33. A morula tehát nem egyetlen nagy sejt, hanem számos kisméretű, egymással szorosan összekapcsolódó blastomerából felépülő korai embrió.
34. Ebben a fejlődési állapotban még nincs valódi belső üreg, ezért a morula metszetben is alapvetően tömör sejttömegként jelenik meg.
35. Külső határát továbbra is a zona pellucida képezi, amely a sejtcsoportot összetartva elkülöníti azt a petevezeték, majd a méh környezetétől.
36. A harmadik és negyedik nap között a morula a petevezetékből rendszerint eléri a méh üregét, miközben belső szerveződése tovább folytatódik.
37. Ekkorra a felszíni és a belső sejtek közötti topográfiai különbség már egyre határozottabb, jóllehet a következő fejlődési stádium még nem alakult ki teljesen.
38. A kívül fekvő blastomerák szoros sejtkapcsolatai fokozatosan olyan zárt felszíni réteget hoznak létre, amely később a folyadékfelhalmozódás feltételét teremti meg.
39. Belül ugyanakkor egy kisebb sejtcsoport különül el, amelynek leszármazottai a későbbi embrió testének kialakításában kapnak meghatározó szerepet.
40. A morulastádium ezért átmenetet jelent a pusztán osztódó sejttömeg és a már térben rendezett, eltérő fejlődési irányokat előkészítő embrió között.
41. Fontos, hogy ez az átrendeződés nem szakítja meg a sejtosztódásokat, hanem azokkal párhuzamosan, fokozatosan változtatja meg az embrió belső szerkezetét.
42. A sejtszám növekedése, a blastomerák méretének csökkenése és a kompaktálódás együttesen teszik lehetővé, hogy az eredeti zigótából szervezett morula jöjjön létre.
43. E folyamatok során az embrió még nem ágyazódik be, hanem a zona pellucida védelmében szabadon halad, majd átmenetileg a méh üregében helyezkedik el.
44. A morula késői szakaszában megkezdődő folyadékfelvétel hamarosan üreg kialakulásához vezet, amellyel a tömör szedercsíra szerkezete alapvetően átalakul.
45. Amikor ez az üreg fokozatosan kitágul, a barázdálódás morulastádiuma lezárul, és megkezdődik a következő fejlődési szakasz, a blastocysta kialakulása.
(aufklappen)német
1. Nach Abschluss der Befruchtung beginnt die in der Eileiter liegende Zygote mit einer rasch aufeinanderfolgenden Reihe mitotischer Teilungen, die zusammenfassend als Furchung bezeichnet werden.
2. Da zwischen diesen frühen Teilungen kein nennenswertes Zellwachstum stattfindet, bleibt das Gesamtvolumen des Embryos im Wesentlichen unverändert, während die Zahl seiner Zellen fortlaufend zunimmt.
3. Die bei den aufeinanderfolgenden Furchungsteilungen entstehenden Tochterzellen werden Blastomeren genannt, die mit jeder weiteren Teilung kleiner als ihre Vorgänger werden.
4. Zu Beginn teilt sich die einzelne, relativ große Zelle der Zygote in zwei Blastomeren, wodurch das erste deutlich erkennbare Zweizellstadium der Entwicklung entsteht.
5. Anschließend teilen sich die beiden Blastomeren durch weitere Mitosen in vier Zellen, bevor durch nachfolgende Teilungen schrittweise das Achtzellstadium entsteht.
6. Beim Menschen verläuft die Furchung nicht vollständig synchron, weshalb im sich entwickelnden Embryo zeitweise auch Zellzahlen beobachtet werden können, die nicht genau Zweierpotenzen entsprechen.
7. Während sich die Blastomeren teilen, bleibt der gesamte Zellverband weiterhin von der bereits bei der Befruchtung vorhandenen durchsichtigen Hülle, der Zona pellucida, umgeben.
8. Dank dieser Hülle verändert sich die äußere Größe des Embryos während der ersten Furchungstage kaum, obwohl sich in seinem Inneren immer mehr Zellen befinden.
9. Zugleich verhindert die Zona pellucida, dass sich der frühe Embryo an die Schleimhaut des Eileiters anheftet, bevor er die Gebärmutterhöhle erreicht.
10. Somit verlaufen Zellteilung und Transport durch den Eileiter parallel, während sich der sich entwickelnde Zellverband allmählich der Gebärmutter nähert.
11. Der Weitertransport wird vor allem durch die Tätigkeit des Flimmerepithels des Eileiters sowie durch koordinierte Kontraktionen seiner glatten Muskulatur unterstützt.
12. Während der ersten Teilungen liegen die Blastomeren noch locker aneinander, sodass ihre Grenzen mikroskopisch relativ gut voneinander abgegrenzt werden können.
13. Etwa im Achtzellstadium beginnt jedoch eine wesentliche strukturelle Veränderung, bei der sich die Blastomeren enger aneinanderlegen.
14. Dieser Vorgang wird als Kompaktion bezeichnet, wodurch die zuvor gut abgrenzbaren Zellen einen dichteren und von außen einheitlicher erscheinenden Zellverband bilden.
15. Während der Kompaktion verstärken sich die Zellkontakte zwischen benachbarten Blastomeren, welche den zunehmend organisierten Embryo sowohl mechanisch als auch funktionell verbinden.
16. Eine besonders wichtige Rolle spielen dabei Adhäsionsmoleküle, die es ermöglichen, dass sich die Oberflächen benachbarter Zellen eng miteinander verbinden.
17. Parallel dazu verändert sich auch die Form der Blastomeren, da sich ihre Kontaktflächen abflachen und die Zwischenräume zwischen den ursprünglich rundlichen Zellen kleiner werden.
18. Die Kompaktion ist nicht nur eine Formveränderung, sondern zugleich der Beginn eines Entwicklungsprozesses, der später zur Abgrenzung verschiedener Zellgruppen führt.
19. Die an der Oberfläche des Zellverbandes liegenden Blastomeren geraten nämlich in andere Umgebungsverhältnisse als jene Zellen, die allseitig von anderen Blastomeren umgeben sind.
20. Bereits in diesem frühen Stadium entsteht somit ein Unterschied zwischen äußerer und innerer Lage, der eine wesentliche Voraussetzung für die spätere Zelldifferenzierung darstellt.
21. Während der fortschreitenden Polarisation der oberflächlichen Zellen unterscheiden sich deren Außen- und Innenseite sowohl strukturell als auch hinsichtlich der Verteilung ihrer Proteine.
22. Dagegen stehen die ins Innere des Zellverbandes gelangenden Blastomeren allseitig mit Nachbarzellen in Kontakt, wodurch die Entstehung anderer Entwicklungssignale begünstigt wird.
23. Obwohl diese Unterschiede zunächst noch kein endgültiges Zellschicksal festlegen, bereiten sie die spätere Trennung von Embryoblast- und Trophoblastlinie vor.
24. Das Entwicklungspotenzial der frühen Blastomeren ist außerordentlich groß, und während der ersten Teilungen kann eine einzelne Zelle noch sehr unterschiedliche Nachkommen hervorbringen.
25. Die große Entwicklungsflexibilität dieser frühen Zellen ermöglicht es dem Embryo, bestimmte Zellverluste oder kleinere Entwicklungsabweichungen teilweise auszugleichen.
26. Während der Furchung verändert sich nicht nur die Zellzahl, sondern zunehmend auch das Verhältnis zwischen Zellkern und Zytoplasma.
27. Da die große Zytoplasmamasse der ursprünglichen Eizelle auf immer mehr Blastomeren verteilt wird, nimmt die Größe der einzelnen Zellen mit jedem Teilungszyklus weiter ab.
28. Währenddessen stammt ein Teil der für die frühe Entwicklung benötigten Regulationsmoleküle noch aus der reifen Eizelle, während ihre Bildung zunehmend unter die Kontrolle der eigenen embryonalen Gene gelangt.
29. Eine bedeutende Aktivierung des menschlichen Embryonalgenoms erfolgt während der frühen Furchungsphase, wobei die embryonale Genaktivität zunehmend die Steuerung der weiteren Entwicklung übernimmt.
30. Mit dieser Veränderung wird der sich entwickelnde Embryo allmählich weniger von den zuvor in der Eizelle gespeicherten mütterlichen Boten-RNAs und Proteinen abhängig.
31. Als Ergebnis der weiteren Teilungen entsteht gewöhnlich um den dritten Entwicklungstag ein kompakter Zellverband aus etwa sechzehn Zellen.
32. Wegen seiner charakteristischen, aus kleinen Beeren zusammengesetzt erscheinenden Oberfläche wird dieses Stadium als Maulbeerkeim beziehungsweise mit dem lateinischen Namen Morula bezeichnet.
33. Die Morula ist somit keine einzelne große Zelle, sondern ein früher Embryo, der aus zahlreichen kleinen, eng miteinander verbundenen Blastomeren aufgebaut ist.
34. In diesem Entwicklungsstadium besteht noch kein echter innerer Hohlraum, weshalb die Morula auch im Schnitt grundsätzlich als kompakte Zellmasse erscheint.
35. Ihre äußere Begrenzung bildet weiterhin die Zona pellucida, die den Zellverband zusammenhält und ihn von der Umgebung des Eileiters beziehungsweise später der Gebärmutter trennt.
36. Zwischen dem dritten und vierten Tag erreicht die Morula gewöhnlich aus dem Eileiter die Gebärmutterhöhle, während ihre innere Organisation weiter fortschreitet.
37. Zu diesem Zeitpunkt wird der topographische Unterschied zwischen äußeren und inneren Zellen zunehmend deutlicher, obwohl das folgende Entwicklungsstadium noch nicht vollständig ausgebildet ist.
38. Die engen Zellkontakte der außen liegenden Blastomeren bilden allmählich eine geschlossene Oberflächenschicht, welche später die Voraussetzung für die Ansammlung von Flüssigkeit schafft.
39. Im Inneren grenzt sich dagegen eine kleinere Zellgruppe ab, deren Nachkommen eine entscheidende Rolle bei der späteren Ausbildung des embryonalen Körpers übernehmen.
40. Das Morulastadium stellt daher einen Übergang zwischen einer lediglich proliferierenden Zellmasse und einem bereits räumlich geordneten Embryo mit vorbereiteten unterschiedlichen Entwicklungsrichtungen dar.
41. Entscheidend ist, dass diese Umordnung die Zellteilungen nicht unterbricht, sondern parallel zu ihnen schrittweise die innere Struktur des Embryos verändert.
42. Die Zunahme der Zellzahl, die Verkleinerung der Blastomeren und die Kompaktion ermöglichen gemeinsam, dass aus der ursprünglichen Zygote eine organisierte Morula entsteht.
43. Während dieser Vorgänge nistet sich der Embryo noch nicht ein, sondern wandert geschützt von der Zona pellucida weiter und liegt anschließend vorübergehend frei in der Gebärmutterhöhle.
44. Die im späten Morulastadium beginnende Flüssigkeitsaufnahme führt bald zur Bildung eines Hohlraums, wodurch sich die Struktur des kompakten Maulbeerkeims grundlegend verändert.
45. Wenn sich dieser Hohlraum allmählich erweitert, endet das Morulastadium der Furchung und der nächste Entwicklungsabschnitt, die Bildung der Blastozyste, beginnt.