7.9.1 – A mozgalom céljai és képviselői – Ziele und Vertreter der Bewegung
1. Az 1930-as években egy fontos mozgalom bontakozott ki. – In den 1930er Jahren entstand eine wichtige Bewegung.
2. Ez volt a népi írók mozgalma. – Es war die Bewegung der „népi írók”.
3. A név jelentése „volkstümliche Schriftsteller”, vagyis „népi írók”. – Der Name bedeutet „volkstümliche Schriftsteller”.
4. Németül Volksschriftsteller néven is említik őket. – Man nennt sie auch die Volksschriftsteller.
5. Ez a mozgalom rendkívül jelentős volt. – Diese Bewegung war sehr bedeutsam.
6. Erősen meghatározta korának irodalmát. – Sie prägte die Literatur ihrer Zeit.
7. A népi írókat közös cél kapcsolta össze. – Die Volksschriftsteller hatten ein gemeinsames Anliegen.
8. A nép felé fordultak. – Sie wandten sich dem Volk zu.
9. A nép alatt elsősorban a parasztságot értették. – Vor allem meinten sie die Bauern.
10. A parasztok alkották a nép többségét. – Die Bauern bildeten die Mehrheit des Volkes.
11. Mégis szegénységben és nyomorban éltek. – Doch sie lebten in Armut und Not.
12. Életük nehéz és igazságtalan volt. – Ihr Leben war hart und ungerecht.
13. A népi írók változtatni akartak ezen. – Die Volksschriftsteller wollten das ändern.
14. A parasztság nyomorát irodalmi témává tették. – Sie machten die Not der Bauern zum Thema.
15. A faluról és a vidékről írtak. – Sie schrieben über das Dorf und das Land.
16. Megmutatták a vidéki élet valódi arcát. – Sie zeigten die Wahrheit über das Landleben.
17. Munkásságuknak ezért erős társadalmi célja volt. – Damit hatten sie ein soziales Anliegen.
18. Felvilágosítani és felrázni akarták az embereket. – Sie wollten aufklären und aufrütteln.
19. Meg akarták változtatni a társadalmat. – Sie wollten die Gesellschaft verändern.
20. A parasztság helyzete valóban nagyon rossz volt. – Die Lage der Bauern war wirklich schlecht.
21. Sokuknak nem volt saját földjük. – Viele besaßen kein eigenes Land.
22. Nagybirtokosok számára dolgoztak. – Sie arbeiteten für große Grundbesitzer.
23. Keserves szegénységben éltek. – Sie lebten in bitterer Armut.
24. Őket nevezték „hárommillió koldusnak”. – Man nannte sie die „drei Millionen Bettler”.
25. Ez a kifejezés a föld nélküli szegényeket jelölte. – Diese Zahl beschrieb die landlosen Armen.
26. A népi írók nyíltan bírálták ezt az állapotot. – Die Volksschriftsteller prangerten das an.
27. Földreformot követeltek. – Sie forderten eine Bodenreform.
28. A földet igazságosabban kellett volna elosztani. – Das Land sollte gerechter verteilt werden.
29. A parasztoknak saját földhöz kellett volna jutniuk. – Die Bauern sollten eigenen Boden erhalten.
30. Ez volt a mozgalom egyik központi követelése. – Das war eine zentrale Forderung.
31. A mozgalomnak tehát politikai céljai is voltak. – Die Bewegung hatte also politische Ziele.
32. Társadalmi igazságosságot akart. – Sie wollte soziale Gerechtigkeit.
33. A parasztság jogaiért küzdött. – Sie kämpfte für die Rechte der Bauern.
34. Ugyanakkor nemzeti célokat is követett. – Zugleich hatte sie ein nationales Anliegen.
35. A parasztságban látta a nemzet egyik legfontosabb gyökerét. – Sie sah im Bauerntum die Wurzel der Nation.
36. A nép őrizte a régi kultúrát. – Das Volk bewahrte die alte Kultur.
37. Megőrizte a nyelvet, a dalokat és a szokásokat. – Es bewahrte Sprache, Lieder und Bräuche.
38. A népi írók nagyra értékelték ezt az örökséget. – Die Volksschriftsteller schätzten dieses Erbe.
39. Meg akarták őrizni, ugyanakkor meg is akarták újítani. – Sie wollten es bewahren und erneuern.
40. Így kapcsolták össze a társadalmi és a nemzeti kérdéseket. – So verbanden sie Soziales und Nationales.
41. A mozgalom azonban nem volt egységes. – Die Bewegung war jedoch nicht einheitlich.
42. Több különböző irányzat alakult ki benne. – Es gab verschiedene Richtungen.
43. Egyes képviselői politikailag baloldaliak voltak. – Manche standen politisch links.
44. Közel kerültek a szocialista eszmékhez. – Sie näherten sich sozialistischen Ideen.
45. Mások erősebben hangsúlyozták a nemzeti gondolatot. – Andere betonten das Nationale stärker.
46. Ők egy harmadik utat kerestek. – Sie suchten einen dritten Weg.
47. Ez az út sem kapitalista, sem kommunista nem lett volna. – Dieser sollte weder Kapitalismus noch Kommunismus sein.
48. Emiatt feszültségek is kialakultak a mozgalmon belül. – So gab es Spannungen innerhalb der Bewegung.
49. A közös cél azonban összekapcsolta őket. – Doch das gemeinsame Anliegen verband sie.
50. Mindannyian aggódtak a nép sorsáért. – Alle sorgten sich um das Volk.
51. A mozgalomnak számos jelentős képviselője volt. – Die Bewegung hatte bedeutende Vertreter.
52. Közülük talán Illyés Gyula volt a legfontosabb. – Der wichtigste war wohl Gyula Illyés.
53. Ő maga is szegény körülmények közül származott. – Er stammte selbst aus armen Verhältnissen.
54. Híres könyvet írt a puszta világáról. – Er schrieb ein berühmtes Buch über die Pußta.
55. A mű címe „Puszták népe”. – Es heißt „Puszták népe”.
56. A cím jelentése „Das Volk der Pußten”, vagyis „A puszták népe”. – Der Titel bedeutet „Das Volk der Pußten”.
57. A könyv a pusztai cselédek és földmunkások életét mutatja be. – Es schildert das Leben der Landarbeiter.
58. A mozgalom egyik kulcsművévé vált. – Es wurde zu einem Schlüsselwerk der Bewegung.
59. Egy másik fontos képviselő Németh László volt. – Ein weiterer Vertreter war László Németh.
60. Ő dolgozta ki a harmadik út gondolatát. – Er entwickelte die Idee des dritten Weges.
61. A mozgalom jelentős gondolkodója volt. – Er war ein bedeutender Denker der Bewegung.
62. Veres Péter is ehhez a körhöz tartozott. – Auch Péter Veres gehörte dazu.
63. Ő maga is paraszti származású volt. – Er war selbst ein Bauer.
64. Saját tapasztalataiból merített. – Er schrieb aus eigener Erfahrung.
65. Szabó Pál szintén fontos név. – Ein weiterer Name ist Pál Szabó.
66. Ő is falusi környezetből származott. – Auch er stammte vom Dorf.
67. A paraszti életet ábrázolta műveiben. – Er schilderte das bäuerliche Leben.
68. Erdélyi József is a mozgalom fontos képviselője volt. – Ein wichtiger Vertreter war József Erdélyi.
69. Népi hangvételű költőként vált ismertté. – Er war ein Dichter volkstümlicher Prägung.
70. Erdei Ferenc szintén a mozgalomhoz tartozott. – Auch Ferenc Erdei gehörte zur Bewegung.
71. Szociográfus és társadalomtudós volt. – Er war Soziograf und Wissenschaftler.
72. A mozgalom képviselőinek köre tehát igen széles volt. – So war der Kreis der Vertreter groß.
73. Az ország különböző vidékeiről érkeztek. – Sie kamen aus verschiedenen Gegenden.
74. Sokan maguk is a népből származtak. – Viele stammten selbst aus dem Volk.
75. Mások szoros kapcsolatba kerültek vele. – Andere kamen ihm nahe.
76. Egyik fontos eszközük a szociográfia volt. – Ein wichtiges Mittel war die Soziografie.
77. Ez a műfaj pontosan írja le a társadalmi valóságot. – Sie beschreibt die Wirklichkeit genau.
78. Tárgyilagosan mutatja be a nép helyzetét. – Sie zeigt die Lage des Volkes sachlich.
79. Sok népi író készített szociográfiai műveket. – Viele Volksschriftsteller schrieben Soziografien.
80. Így feltárták a társadalmi nyomort. – So deckten sie die soziale Not auf.
81. A mozgalom egyik fontos eseménye egy találkozó volt. – Ein wichtiges Ereignis war ein Treffen.
82. Ezt Balatonszárszón rendezték meg. – Es fand im Ort Balatonszárszó statt.
83. Ott találkoztak egymással a népi írók. – Dort trafen sich die Volksschriftsteller.
84. A nemzet jövőjéről és lehetséges útjáról tanácskoztak. – Sie berieten über den Weg der Nation.
85. A találkozó később híressé vált. – Das Treffen wurde später berühmt.
86. A mozgalomnak saját folyóiratai is voltak. – Die Bewegung hatte auch eigene Zeitschriften.
87. Ezekben jelentek meg írásaik. – In ihnen erschienen ihre Schriften.
88. Így terjesztették el gondolataikat. – So verbreiteten sie ihre Ideen.
89. A népi írók nagy hatást gyakoroltak a társadalomra. – Die Volksschriftsteller hatten großen Einfluss.
90. Sok ember gondolkodását formálták. – Sie prägten das Denken vieler Menschen.
91. A népre és annak problémáira irányították a figyelmet. – Sie lenkten den Blick auf das Volk.
92. A társadalmi kérdést az irodalom fontos témájává tették. – Sie machten die soziale Frage zum Thema.
93. A mozgalom hatása a háború után is tovább élt. – Nach dem Krieg wirkte die Bewegung weiter.
94. Egyes gondolatait később is felhasználták. – Manche Ideen wurden aufgegriffen.
95. A földreformot végül végrehajtották. – Die Bodenreform wurde schließlich durchgeführt.
96. Hamarosan azonban létrejött a kommunista diktatúra. – Doch bald kam die kommunistische Diktatur.
97. Ez már a saját politikai útját követte. – Sie ging eigene Wege.
98. A népi írók mozgalma ma is jelentős marad. – Die Bewegung der Volksschriftsteller bleibt bedeutsam.
99. Összekapcsolta az irodalmat a társadalmi felelősséggel. – Sie verband Literatur und soziales Gewissen.
100. Hangot adott a szegénységben élő népnek. – Sie gab dem armen Volk eine Stimme.
(aufklappen)magyar
1. Az 1930-as években egy fontos mozgalom bontakozott ki.
2. Ez volt a népi írók mozgalma.
3. A név jelentése „volkstümliche Schriftsteller”, vagyis „népi írók”.
4. Németül Volksschriftsteller néven is említik őket.
5. Ez a mozgalom rendkívül jelentős volt.
6. Erősen meghatározta korának irodalmát.
7. A népi írókat közös cél kapcsolta össze.
8. A nép felé fordultak.
9. A nép alatt elsősorban a parasztságot értették.
10. A parasztok alkották a nép többségét.
11. Mégis szegénységben és nyomorban éltek.
12. Életük nehéz és igazságtalan volt.
13. A népi írók változtatni akartak ezen.
14. A parasztság nyomorát irodalmi témává tették.
15. A faluról és a vidékről írtak.
16. Megmutatták a vidéki élet valódi arcát.
17. Munkásságuknak ezért erős társadalmi célja volt.
18. Felvilágosítani és felrázni akarták az embereket.
19. Meg akarták változtatni a társadalmat.
20. A parasztság helyzete valóban nagyon rossz volt.
21. Sokuknak nem volt saját földjük.
22. Nagybirtokosok számára dolgoztak.
23. Keserves szegénységben éltek.
24. Őket nevezték „hárommillió koldusnak”.
25. Ez a kifejezés a föld nélküli szegényeket jelölte.
26. A népi írók nyíltan bírálták ezt az állapotot.
27. Földreformot követeltek.
28. A földet igazságosabban kellett volna elosztani.
29. A parasztoknak saját földhöz kellett volna jutniuk.
30. Ez volt a mozgalom egyik központi követelése.
31. A mozgalomnak tehát politikai céljai is voltak.
32. Társadalmi igazságosságot akart.
33. A parasztság jogaiért küzdött.
34. Ugyanakkor nemzeti célokat is követett.
35. A parasztságban látta a nemzet egyik legfontosabb gyökerét.
36. A nép őrizte a régi kultúrát.
37. Megőrizte a nyelvet, a dalokat és a szokásokat.
38. A népi írók nagyra értékelték ezt az örökséget.
39. Meg akarták őrizni, ugyanakkor meg is akarták újítani.
40. Így kapcsolták össze a társadalmi és a nemzeti kérdéseket.
41. A mozgalom azonban nem volt egységes.
42. Több különböző irányzat alakult ki benne.
43. Egyes képviselői politikailag baloldaliak voltak.
44. Közel kerültek a szocialista eszmékhez.
45. Mások erősebben hangsúlyozták a nemzeti gondolatot.
46. Ők egy harmadik utat kerestek.
47. Ez az út sem kapitalista, sem kommunista nem lett volna.
48. Emiatt feszültségek is kialakultak a mozgalmon belül.
49. A közös cél azonban összekapcsolta őket.
50. Mindannyian aggódtak a nép sorsáért.
51. A mozgalomnak számos jelentős képviselője volt.
52. Közülük talán Illyés Gyula volt a legfontosabb.
53. Ő maga is szegény körülmények közül származott.
54. Híres könyvet írt a puszta világáról.
55. A mű címe „Puszták népe”.
56. A cím jelentése „Das Volk der Pußten”, vagyis „A puszták népe”.
57. A könyv a pusztai cselédek és földmunkások életét mutatja be.
58. A mozgalom egyik kulcsművévé vált.
59. Egy másik fontos képviselő Németh László volt.
60. Ő dolgozta ki a harmadik út gondolatát.
61. A mozgalom jelentős gondolkodója volt.
62. Veres Péter is ehhez a körhöz tartozott.
63. Ő maga is paraszti származású volt.
64. Saját tapasztalataiból merített.
65. Szabó Pál szintén fontos név.
66. Ő is falusi környezetből származott.
67. A paraszti életet ábrázolta műveiben.
68. Erdélyi József is a mozgalom fontos képviselője volt.
69. Népi hangvételű költőként vált ismertté.
70. Erdei Ferenc szintén a mozgalomhoz tartozott.
71. Szociográfus és társadalomtudós volt.
72. A mozgalom képviselőinek köre tehát igen széles volt.
73. Az ország különböző vidékeiről érkeztek.
74. Sokan maguk is a népből származtak.
75. Mások szoros kapcsolatba kerültek vele.
76. Egyik fontos eszközük a szociográfia volt.
77. Ez a műfaj pontosan írja le a társadalmi valóságot.
78. Tárgyilagosan mutatja be a nép helyzetét.
79. Sok népi író készített szociográfiai műveket.
80. Így feltárták a társadalmi nyomort.
81. A mozgalom egyik fontos eseménye egy találkozó volt.
82. Ezt Balatonszárszón rendezték meg.
83. Ott találkoztak egymással a népi írók.
84. A nemzet jövőjéről és lehetséges útjáról tanácskoztak.
85. A találkozó később híressé vált.
86. A mozgalomnak saját folyóiratai is voltak.
87. Ezekben jelentek meg írásaik.
88. Így terjesztették el gondolataikat.
89. A népi írók nagy hatást gyakoroltak a társadalomra.
90. Sok ember gondolkodását formálták.
91. A népre és annak problémáira irányították a figyelmet.
92. A társadalmi kérdést az irodalom fontos témájává tették.
93. A mozgalom hatása a háború után is tovább élt.
94. Egyes gondolatait később is felhasználták.
95. A földreformot végül végrehajtották.
96. Hamarosan azonban létrejött a kommunista diktatúra.
97. Ez már a saját politikai útját követte.
98. A népi írók mozgalma ma is jelentős marad.
99. Összekapcsolta az irodalmat a társadalmi felelősséggel.
100. Hangot adott a szegénységben élő népnek.
(aufklappen)német
1. In den 1930er Jahren entstand eine wichtige Bewegung.
2. Es war die Bewegung der „népi írók”.
3. Der Name bedeutet „volkstümliche Schriftsteller”.
4. Man nennt sie auch die Volksschriftsteller.
5. Diese Bewegung war sehr bedeutsam.
6. Sie prägte die Literatur ihrer Zeit.
7. Die Volksschriftsteller hatten ein gemeinsames Anliegen.
8. Sie wandten sich dem Volk zu.
9. Vor allem meinten sie die Bauern.
10. Die Bauern bildeten die Mehrheit des Volkes.
11. Doch sie lebten in Armut und Not.
12. Ihr Leben war hart und ungerecht.
13. Die Volksschriftsteller wollten das ändern.
14. Sie machten die Not der Bauern zum Thema.
15. Sie schrieben über das Dorf und das Land.
16. Sie zeigten die Wahrheit über das Landleben.
17. Damit hatten sie ein soziales Anliegen.
18. Sie wollten aufklären und aufrütteln.
19. Sie wollten die Gesellschaft verändern.
20. Die Lage der Bauern war wirklich schlecht.
21. Viele besaßen kein eigenes Land.
22. Sie arbeiteten für große Grundbesitzer.
23. Sie lebten in bitterer Armut.
24. Man nannte sie die „drei Millionen Bettler”.
25. Diese Zahl beschrieb die landlosen Armen.
26. Die Volksschriftsteller prangerten das an.
27. Sie forderten eine Bodenreform.
28. Das Land sollte gerechter verteilt werden.
29. Die Bauern sollten eigenen Boden erhalten.
30. Das war eine zentrale Forderung.
31. Die Bewegung hatte also politische Ziele.
32. Sie wollte soziale Gerechtigkeit.
33. Sie kämpfte für die Rechte der Bauern.
34. Zugleich hatte sie ein nationales Anliegen.
35. Sie sah im Bauerntum die Wurzel der Nation.
36. Das Volk bewahrte die alte Kultur.
37. Es bewahrte Sprache, Lieder und Bräuche.
38. Die Volksschriftsteller schätzten dieses Erbe.
39. Sie wollten es bewahren und erneuern.
40. So verbanden sie Soziales und Nationales.
41. Die Bewegung war jedoch nicht einheitlich.
42. Es gab verschiedene Richtungen.
43. Manche standen politisch links.
44. Sie näherten sich sozialistischen Ideen.
45. Andere betonten das Nationale stärker.
46. Sie suchten einen dritten Weg.
47. Dieser sollte weder Kapitalismus noch Kommunismus sein.
48. So gab es Spannungen innerhalb der Bewegung.
49. Doch das gemeinsame Anliegen verband sie.
50. Alle sorgten sich um das Volk.
51. Die Bewegung hatte bedeutende Vertreter.
52. Der wichtigste war wohl Gyula Illyés.
53. Er stammte selbst aus armen Verhältnissen.
54. Er schrieb ein berühmtes Buch über die Pußta.
55. Es heißt „Puszták népe”.
56. Der Titel bedeutet „Das Volk der Pußten”.
57. Es schildert das Leben der Landarbeiter.
58. Es wurde zu einem Schlüsselwerk der Bewegung.
59. Ein weiterer Vertreter war László Németh.
60. Er entwickelte die Idee des dritten Weges.
61. Er war ein bedeutender Denker der Bewegung.
62. Auch Péter Veres gehörte dazu.
63. Er war selbst ein Bauer.
64. Er schrieb aus eigener Erfahrung.
65. Ein weiterer Name ist Pál Szabó.
66. Auch er stammte vom Dorf.
67. Er schilderte das bäuerliche Leben.
68. Ein wichtiger Vertreter war József Erdélyi.
69. Er war ein Dichter volkstümlicher Prägung.
70. Auch Ferenc Erdei gehörte zur Bewegung.
71. Er war Soziograf und Wissenschaftler.
72. So war der Kreis der Vertreter groß.
73. Sie kamen aus verschiedenen Gegenden.
74. Viele stammten selbst aus dem Volk.
75. Andere kamen ihm nahe.
76. Ein wichtiges Mittel war die Soziografie.
77. Sie beschreibt die Wirklichkeit genau.
78. Sie zeigt die Lage des Volkes sachlich.
79. Viele Volksschriftsteller schrieben Soziografien.
80. So deckten sie die soziale Not auf.
81. Ein wichtiges Ereignis war ein Treffen.
82. Es fand im Ort Balatonszárszó statt.
83. Dort trafen sich die Volksschriftsteller.
84. Sie berieten über den Weg der Nation.
85. Das Treffen wurde später berühmt.
86. Die Bewegung hatte auch eigene Zeitschriften.
87. In ihnen erschienen ihre Schriften.
88. So verbreiteten sie ihre Ideen.
89. Die Volksschriftsteller hatten großen Einfluss.
90. Sie prägten das Denken vieler Menschen.
91. Sie lenkten den Blick auf das Volk.
92. Sie machten die soziale Frage zum Thema.
93. Nach dem Krieg wirkte die Bewegung weiter.
94. Manche Ideen wurden aufgegriffen.
95. Die Bodenreform wurde schließlich durchgeführt.
96. Doch bald kam die kommunistische Diktatur.
97. Sie ging eigene Wege.
98. Die Bewegung der Volksschriftsteller bleibt bedeutsam.
99. Sie verband Literatur und soziales Gewissen.
100. Sie gab dem armen Volk eine Stimme.