12.8.1 – A petefészek helyzete, rögzítése és metszeti képe – Lage, Fixierung und Schnittbild des Eierstocks
1. A petefészkek a kismedencében, a hashártya által borított területen, az úgynevezett fossa ovaricában helyezkednek el. – Die Ovarien liegen im kleinen Becken in einem vom Peritoneum bedeckten Bereich, der sogenannten Fossa ovarica.
2. Topográfiailag az arteria iliaca communis kettéágazásánál, az ureter és az arteria iliaca interna előtt találhatók. – Topographisch befinden sie sich an der Aufzweigung der Arteria iliaca communis, ventral des Ureters und der Arteria iliaca interna.
3. Az ovarium intraperitonealis szerv, amelyet a hashártya egy speciális kettőzete, a mesovarium rögzít. – Das Ovarium ist ein intraperitoneales Organ, das durch eine spezielle Peritonealduplikatur, das Mesovarium, fixiert wird.
4. A mesovarium a széles méhszalag (ligamentum latum uteri) hátsó lemezéhez kapcsolja a petefészket. – Das Mesovarium verbindet das Ovar mit dem hinteren Blatt des breiten Mutterbandes (Ligamentum latum uteri).
5. A petefészek felső pólusát (extremitas tubaria) a ligamentum suspensorium ovarii rögzíti a medencefalhoz. – Der obere Pol des Ovars (Extremitas tubaria) wird durch das Ligamentum suspensorium ovarii an der Beckenwand befestigt.
6. Ez a szalag tartalmazza a petefészek ereit, nevezetesen az arteria és vena ovaricát. – Dieses Band enthält die Ovarialgefäße, namentlich die Arteria und Vena ovarica.
7. Az alsó pólust (extremitas uterina) a ligamentum ovarii proprium köti össze a méh szarvával. – Der untere Pol (Extremitas uterina) ist über das Ligamentum ovarii proprium mit dem Uterushorn verbunden.
8. A ligamentum ovarii proprium a ligamentum latum lemezei között halad, és az arteria uterina ramus ovaricusát tartalmazza. – Das Ligamentum ovarii proprium verläuft zwischen den Blättern des Ligamentum latum und führt den Ramus ovaricus der Arteria uterina.
9. A petefészek felszínét egyrétegű köbhám, az úgynevezett csírahám (epithelium superficiale) borítja. – Die Oberfläche des Ovars ist von einem einschichtigen kubischen Epithel, dem sogenannten Keimepithel (Epithelium superficiale), bedeckt.
10. Ez alatt egy tömött, rostos kötőszöveti tok, a tunica albuginea található. – Darunter befindet sich eine straffe, faserige Bindegewebskapsel, die Tunica albuginea.
11. A szerv állománya két fő részre osztható: a külső kéreggel (cortex) és a belső velőállományra (medulla). – Das Parenchym des Organs lässt sich in zwei Hauptbereiche unterteilen: die äußere Rinde (Cortex) und das innere Mark (Medulla).
12. A kéregállomány (cortex ovarii) tartalmazza a különböző érési stádiumban lévő tüszőket. – Die Rindenzone (Cortex ovarii) enthält die Follikel in ihren verschiedenen Reifungsstadien.
13. A tüszők a kéreg sejtgazdag kötőszöveti állományába, a stroma ovariiba ágyazódnak be. – Die Follikel sind in das zellreiche bindegewebige Grundgerüst der Rinde, das Stroma ovarii, eingebettet.
14. A velőállomány (medulla ovarii) laza kötőszövetből áll, amelyben számos vér- és nyirokér, valamint ideg fut. – Das Mark (Medulla ovarii) besteht aus lockerem Bindegewebe, in dem zahlreiche Blut- und Lymphgefäße sowie Nerven verlaufen.
15. A velőállomány erei a hilum ovariin keresztül lépnek be a szervbe. – Die Gefäße des Marks treten über das Hilum ovarii in das Organ ein.
16. A kéregállományban látható sárgatestek (corpora lutea) a korábbi ovulációk maradványai. – Die in der Rinde sichtbaren Gelbkörper (Corpora lutea) sind Überreste vorangegangener Ovulationen.
17. A fehér test (corpus albicans) a degenerálódott sárgatest heges maradványa. – Das Corpus albicans ist der narbige Überrest eines degenerierten Gelbkörpers.
18. A petefészek vérellátását kettős artériás rendszer biztosítja. – Die Blutversorgung des Ovars wird durch ein doppeltes arterielles System sichergestellt.
19. Az arteria ovarica közvetlenül az aortából ered, a második ágyékcsigolya magasságában. – Die Arteria ovarica entspringt direkt aus der Aorta in Höhe des zweiten Lendenwirbels.
20. Az arteria uterina ramus ovaricusa a ligamentum ovarii propriumban fut az ovarium felé. – Der Ramus ovaricus der Arteria uterina verläuft im Ligamentum ovarii proprium zum Ovarium.
21. Ez a két artéria anasztomizál egymással, létrehozva a petefészek-arkádot. – Diese beiden Arterien anastomosieren miteinander und bilden die Ovarialarkade.
22. A vénás vér a plexus pampiniformison keresztül távozik. – Der venöse Abfluss erfolgt über den Plexus pampiniformis.
23. A jobb oldali vena ovarica a vena cava inferiorba, a bal oldali a vena renalisba ömlik. – Die rechte Vena ovarica mündet in die Vena cava inferior, die linke in die Vena renalis.
24. A nyirokelvezetés a nodi lymphoidei lumbales felé történik. – Der Lymphabfluss erfolgt in Richtung der Nodi lymphoidei lumbales.
25. A beidegzés a plexus ovaricusból származik, amely szimpatikus és paraszimpatikus rostokat is tartalmaz. – Die Innervation stammt aus dem Plexus ovaricus, der sowohl sympathische als auch parasympatische Fasern enthält.
26. A petefészek makroszkópos megjelenése az életkorral változik. – Das makroskopische Erscheinungsbild des Ovars verändert sich mit dem Lebensalter.
27. Gyermekkorban a felszíne sima és egyenletes. – Im Kindesalter ist die Oberfläche glatt und ebenmäßig.
28. A reproduktív korszakban a fejlődő tüszők és a hegek miatt egyenetlenné, höckrössé válik. – Während der reproduktiven Phase wird sie durch die wachsenden Follikel und Narben uneben und höckrig.
29. Menopauza után a petefészek sorvad és felszíne erősen hegesedik. – Nach der Menopause atrophiert das Ovar und die Oberfläche zeigt starke narbige Einziehungen.
30. A metszeti képen a stroma sejtjei orsó alakúak és örvényszerűen rendeződnek. – Im Schnittbild sind die Stromazellen spindelförmig und wirbelförmig angeordnet.
31. A kéregállomány domináns képletei a primordiális tüszők, amelyek a tunica albuginea alatt csoportosulnak. – Die dominanten Strukturen der Rinde sind die Primordialfollikel, die sich unter der Tunica albuginea ansammeln.
32. A velőállomány laza kötőszövetében interstitialos sejtek is találhatók, amelyek hormont termelhetnek. – Im lockeren Bindegewebe des Marks finden sich auch interstitielle Zellen, die Hormone produzieren können.
33. A petefészek feszülése ovulációkor fájdalmat okozhat, ami a kismedencei hashártya irritációjának köszönhető. – Die Spannung des Ovars bei der Ovulation kann Schmerzen verursachen, was auf eine Irritation des Beckenperitoneums zurückzuführen ist.
34. A Douglas-üreg (excavatio rectouterina) az ovariumok mögött helyezkedik el, és a hasüreg legmélyebb pontja. – Der Douglas-Raum (Excavatio rectouterina) liegt hinter den Ovarien und ist der tiefste Punkt der Bauchhöhle.
35. Kóros folyadékgyülem esetén ez a terület ultrahanggal vagy punkcióval vizsgálható. – Bei pathologischen Flüssigkeitsansammlungen kann dieser Bereich mittels Ultraschall oder Punktion untersucht werden.
(aufklappen)magyar
1. A petefészkek a kismedencében, a hashártya által borított területen, az úgynevezett fossa ovaricában helyezkednek el.
2. Topográfiailag az arteria iliaca communis kettéágazásánál, az ureter és az arteria iliaca interna előtt találhatók.
3. Az ovarium intraperitonealis szerv, amelyet a hashártya egy speciális kettőzete, a mesovarium rögzít.
4. A mesovarium a széles méhszalag (ligamentum latum uteri) hátsó lemezéhez kapcsolja a petefészket.
5. A petefészek felső pólusát (extremitas tubaria) a ligamentum suspensorium ovarii rögzíti a medencefalhoz.
6. Ez a szalag tartalmazza a petefészek ereit, nevezetesen az arteria és vena ovaricát.
7. Az alsó pólust (extremitas uterina) a ligamentum ovarii proprium köti össze a méh szarvával.
8. A ligamentum ovarii proprium a ligamentum latum lemezei között halad, és az arteria uterina ramus ovaricusát tartalmazza.
9. A petefészek felszínét egyrétegű köbhám, az úgynevezett csírahám (epithelium superficiale) borítja.
10. Ez alatt egy tömött, rostos kötőszöveti tok, a tunica albuginea található.
11. A szerv állománya két fő részre osztható: a külső kéreggel (cortex) és a belső velőállományra (medulla).
12. A kéregállomány (cortex ovarii) tartalmazza a különböző érési stádiumban lévő tüszőket.
13. A tüszők a kéreg sejtgazdag kötőszöveti állományába, a stroma ovariiba ágyazódnak be.
14. A velőállomány (medulla ovarii) laza kötőszövetből áll, amelyben számos vér- és nyirokér, valamint ideg fut.
15. A velőállomány erei a hilum ovariin keresztül lépnek be a szervbe.
16. A kéregállományban látható sárgatestek (corpora lutea) a korábbi ovulációk maradványai.
17. A fehér test (corpus albicans) a degenerálódott sárgatest heges maradványa.
18. A petefészek vérellátását kettős artériás rendszer biztosítja.
19. Az arteria ovarica közvetlenül az aortából ered, a második ágyékcsigolya magasságában.
20. Az arteria uterina ramus ovaricusa a ligamentum ovarii propriumban fut az ovarium felé.
21. Ez a két artéria anasztomizál egymással, létrehozva a petefészek-arkádot.
22. A vénás vér a plexus pampiniformison keresztül távozik.
23. A jobb oldali vena ovarica a vena cava inferiorba, a bal oldali a vena renalisba ömlik.
24. A nyirokelvezetés a nodi lymphoidei lumbales felé történik.
25. A beidegzés a plexus ovaricusból származik, amely szimpatikus és paraszimpatikus rostokat is tartalmaz.
26. A petefészek makroszkópos megjelenése az életkorral változik.
27. Gyermekkorban a felszíne sima és egyenletes.
28. A reproduktív korszakban a fejlődő tüszők és a hegek miatt egyenetlenné, höckrössé válik.
29. Menopauza után a petefészek sorvad és felszíne erősen hegesedik.
30. A metszeti képen a stroma sejtjei orsó alakúak és örvényszerűen rendeződnek.
31. A kéregállomány domináns képletei a primordiális tüszők, amelyek a tunica albuginea alatt csoportosulnak.
32. A velőállomány laza kötőszövetében interstitialos sejtek is találhatók, amelyek hormont termelhetnek.
33. A petefészek feszülése ovulációkor fájdalmat okozhat, ami a kismedencei hashártya irritációjának köszönhető.
34. A Douglas-üreg (excavatio rectouterina) az ovariumok mögött helyezkedik el, és a hasüreg legmélyebb pontja.
35. Kóros folyadékgyülem esetén ez a terület ultrahanggal vagy punkcióval vizsgálható.
(aufklappen)német
1. Die Ovarien liegen im kleinen Becken in einem vom Peritoneum bedeckten Bereich, der sogenannten Fossa ovarica.
2. Topographisch befinden sie sich an der Aufzweigung der Arteria iliaca communis, ventral des Ureters und der Arteria iliaca interna.
3. Das Ovarium ist ein intraperitoneales Organ, das durch eine spezielle Peritonealduplikatur, das Mesovarium, fixiert wird.
4. Das Mesovarium verbindet das Ovar mit dem hinteren Blatt des breiten Mutterbandes (Ligamentum latum uteri).
5. Der obere Pol des Ovars (Extremitas tubaria) wird durch das Ligamentum suspensorium ovarii an der Beckenwand befestigt.
6. Dieses Band enthält die Ovarialgefäße, namentlich die Arteria und Vena ovarica.
7. Der untere Pol (Extremitas uterina) ist über das Ligamentum ovarii proprium mit dem Uterushorn verbunden.
8. Das Ligamentum ovarii proprium verläuft zwischen den Blättern des Ligamentum latum und führt den Ramus ovaricus der Arteria uterina.
9. Die Oberfläche des Ovars ist von einem einschichtigen kubischen Epithel, dem sogenannten Keimepithel (Epithelium superficiale), bedeckt.
10. Darunter befindet sich eine straffe, faserige Bindegewebskapsel, die Tunica albuginea.
11. Das Parenchym des Organs lässt sich in zwei Hauptbereiche unterteilen: die äußere Rinde (Cortex) und das innere Mark (Medulla).
12. Die Rindenzone (Cortex ovarii) enthält die Follikel in ihren verschiedenen Reifungsstadien.
13. Die Follikel sind in das zellreiche bindegewebige Grundgerüst der Rinde, das Stroma ovarii, eingebettet.
14. Das Mark (Medulla ovarii) besteht aus lockerem Bindegewebe, in dem zahlreiche Blut- und Lymphgefäße sowie Nerven verlaufen.
15. Die Gefäße des Marks treten über das Hilum ovarii in das Organ ein.
16. Die in der Rinde sichtbaren Gelbkörper (Corpora lutea) sind Überreste vorangegangener Ovulationen.
17. Das Corpus albicans ist der narbige Überrest eines degenerierten Gelbkörpers.
18. Die Blutversorgung des Ovars wird durch ein doppeltes arterielles System sichergestellt.
19. Die Arteria ovarica entspringt direkt aus der Aorta in Höhe des zweiten Lendenwirbels.
20. Der Ramus ovaricus der Arteria uterina verläuft im Ligamentum ovarii proprium zum Ovarium.
21. Diese beiden Arterien anastomosieren miteinander und bilden die Ovarialarkade.
22. Der venöse Abfluss erfolgt über den Plexus pampiniformis.
23. Die rechte Vena ovarica mündet in die Vena cava inferior, die linke in die Vena renalis.
24. Der Lymphabfluss erfolgt in Richtung der Nodi lymphoidei lumbales.
25. Die Innervation stammt aus dem Plexus ovaricus, der sowohl sympathische als auch parasympatische Fasern enthält.
26. Das makroskopische Erscheinungsbild des Ovars verändert sich mit dem Lebensalter.
27. Im Kindesalter ist die Oberfläche glatt und ebenmäßig.
28. Während der reproduktiven Phase wird sie durch die wachsenden Follikel und Narben uneben und höckrig.
29. Nach der Menopause atrophiert das Ovar und die Oberfläche zeigt starke narbige Einziehungen.
30. Im Schnittbild sind die Stromazellen spindelförmig und wirbelförmig angeordnet.
31. Die dominanten Strukturen der Rinde sind die Primordialfollikel, die sich unter der Tunica albuginea ansammeln.
32. Im lockeren Bindegewebe des Marks finden sich auch interstitielle Zellen, die Hormone produzieren können.
33. Die Spannung des Ovars bei der Ovulation kann Schmerzen verursachen, was auf eine Irritation des Beckenperitoneums zurückzuführen ist.
34. Der Douglas-Raum (Excavatio rectouterina) liegt hinter den Ovarien und ist der tiefste Punkt der Bauchhöhle.
35. Bei pathologischen Flüssigkeitsansammlungen kann dieser Bereich mittels Ultraschall oder Punktion untersucht werden.