1.2.3 – A monda utóélete az irodalomban – Das Nachleben der Sage in der Literatur
1. A csodaszarvas mondája nem rekedt meg a régmúltban. – Die Sage vom Wunderhirsch ist nicht in der Frühzeit stehengeblieben.
2. Évszázadokon át újra és újra foglalkoztatta a költőket és az olvasókat. – Über Jahrhunderte hinweg hat sie Dichter und Leser immer wieder beschäftigt.
3. Első írásos formáját a középkori krónikákban nyerte el. – Ihre erste schriftliche Gestalt erhielt sie in den mittelalterlichen Chroniken.
4. Ezekben a szájhagyomány útján terjedő történetet latin prózába foglalták. – Dort wurde der mündliche Stoff in lateinische Prosa gefasst.
5. Később számos költő merített ezekből a krónikákból. – Aus diesen Chroniken schöpften später zahlreiche Dichter.
6. Így került át a monda a történetírásból a költészetbe. – So wanderte die Sage aus der Geschichtsschreibung in die Dichtung.
7. Utóélete különösen gazdag volt a 19. században. – Besonders reich wurde ihr Nachleben im 19. Jahrhundert.
8. Ebben az időszakban erős nemzeti öntudat ébredt Magyarországon. – In dieser Zeit erwachte in Ungarn ein starkes nationales Bewusstsein.
9. A költők saját történelmük gyökereit keresték. – Die Dichter suchten nach den Wurzeln der eigenen Geschichte.
10. A régi mondák és mítoszok ezáltal új jelentőségre tettek szert. – Alte Sagen und Mythen gewannen dadurch neue Bedeutung.
11. Az eredeti népszellem kifejeződését látták bennük. – Man sah in ihnen den Ausdruck des ursprünglichen Volksgeistes.
12. Így a csodaszarvas mondája is a figyelem középpontjába került. – Auch die Sage vom Wunderhirsch rückte so in den Mittelpunkt.
13. Az elsők egyike, aki feldolgozta, Vörösmarty Mihály volt. – Einer der Ersten, der sie aufgriff, war Mihály Vörösmarty.
14. Vörösmarty a magyar romantika nagy epikus költője volt. – Vörösmarty war der große Epiker der ungarischen Romantik.
15. Dicsőséges múltat akart költői formában ajándékozni népének. – Er wollte seinem Volk eine glanzvolle Vorzeit dichterisch schenken.
16. 1825-ben jelent meg „Zalán futása” című terjedelmes verses eposza. – 1825 erschien sein umfangreiches Versepos „Zalán futása” (Zaláns Flucht).
17. Ez a mű a magyarok honfoglalását dolgozza fel. – Dieses Werk behandelt die Landnahme der Ungarn.
18. Ennek során a régi mondavilágból merít. – Es greift dabei auf die alte Sagenwelt zurück.
19. Vörösmarty a történelmi emlékezetet költői képzelettel kapcsolta össze benne. – Vörösmarty verband darin geschichtliche Erinnerung mit dichterischer Erfindung.
20. Ezzel hősi fényben ábrázolta a magyar ősidőket. – Damit stellte er die ungarische Vorzeit in ein heroisches Licht.
21. Műve sok későbbi költőt ösztönzött arra, hogy az eredet kérdésével foglalkozzon. – Sein Werk regte viele spätere Dichter zur Beschäftigung mit den Ursprüngen an.
22. A mondának azonban Arany János adta a legtökéletesebb költői formát. – Die vollendetste dichterische Gestalt aber gab der Sage János Arany.
23. Arany a magyar irodalom egyik legnagyobb verses elbeszélője volt. – Arany war einer der größten Erzähler in Versen der ungarischen Literatur.
24. Nagyszabású művet tervezett a hunokról és a magyarokról. – Er plante ein großes Werk über die Hunnen und die Ungarn.
25. Ennek a műnek a két nép ősi rokonságát kellett feldolgoznia. – Dieses Werk sollte die alte Verwandtschaft der beiden Völker behandeln.
26. Egy trilógiát tervezett Attila hun királyról és nemzetségéről. – Geplant war eine Trilogie über den Hunnenkönig Attila und seine Sippe.
27. Arany azonban ennek a tervnek csak egy részét fejezte be. – Vollendet hat Arany von diesem Plan jedoch nur einen Teil.
28. 1863-ban jelent meg az első rész „Buda halála” címmel. – 1863 erschien der erste Teil unter dem Titel „Buda halála” (Budas Tod).
29. Arany ezért a művéért jelentős irodalmi díjat kapott. – Für dieses Werk erhielt Arany einen bedeutenden Literaturpreis.
30. Ebbe az összefüggésbe tartozik a csodaszarvasról szóló költeménye is. – In dieses Umfeld gehört auch seine Dichtung über den Wunderhirsch.
31. Arany elkészítette a régi monda saját változatát. – Arany schrieb eine eigene Fassung der alten Sage.
32. A mű címe „Rege a csodaszarvasról”. – Sie trägt den Titel „Rege a csodaszarvasról” (Sage vom Wunderhirsch).
33. Ez az ének a „Buda halála” című mű részét alkotja. – Dieser Gesang bildet einen Teil des Werkes „Buda halála”.
34. Arany ebben Hunor és Magor szarvasűzését beszéli el. – In ihm erzählt Arany die Verfolgung des Hirsches durch Hunor und Magor.
35. Ennek során követi a monda régi cselekménymagvát. – Er folgt dabei dem alten Handlungskern der Sage.
36. Ugyanakkor nagy költői erővel dolgozza ki. – Zugleich gestaltet er ihn mit großer dichterischer Kraft aus.
37. Különösen híressé vált ennek az éneknek a sajátos ritmusa. – Besonders berühmt ist der eigentümliche Rhythmus dieses Gesangs.
38. Arany gyors, sodró versmértéket választott. – Arany wählte ein rasches, treibendes Versmaß.
39. A verssorok hangzása az üldözés vágtáját utánozza. – Der Klang der Verse ahmt den Galopp der Verfolgung nach.
40. Így maga a hangzás is hallhatóvá teszi az üldözést és a menekülést. – So wird das Jagen und Fliehen im Klang selbst hörbar.
41. Az éneket a magyar versművészet remekművének tartják. – Der Gesang gilt als Meisterstück ungarischer Verskunst.
42. Sok magyar mindmáig kívülről tanulja meg az iskolában. – Viele Ungarn lernen ihn bis heute in der Schule auswendig.
43. Arany változata tartósan meghatározta a mondáról alkotott képet. – Aranys Fassung prägte das Bild der Sage nachhaltig.
44. Általa vált a csodaszarvas végérvényesen közismert képpé. – Durch ihn wurde der Wunderhirsch endgültig zum vertrauten Bild.
45. Arany megőrizte a régi történetet, és egyúttal a magas művészet szintjére emelte. – Arany bewahrte den alten Stoff und hob ihn zugleich in die hohe Kunst.
46. Ezzel a mondát a nagy nemzeti költészet rangjára emelte. – Damit stellte er die Sage in den Rang großer Nationaldichtung.
47. Arany és Vörösmarty mellett sok más szerző is feldolgozta ezt a történetet. – Neben Arany und Vörösmarty griffen viele weitere Autoren den Stoff auf.
48. Elbeszélésekben, átdolgozásokban és tankönyvekben jelent meg. – Er erschien in Erzählungen, Nacherzählungen und Schulbüchern.
49. Különösen gyakran dolgozták át az ifjúság számára. – Besonders gern wurde er für die Jugend bearbeitet.
50. Számtalan magyar mondagyűjteményben állandó helyet kapott. – In zahllosen Sammlungen ungarischer Sagen hat er einen festen Platz.
51. Így adták tovább a mondát nemzedékről nemzedékre. – So wurde die Sage von Geschlecht zu Geschlecht weitergegeben.
52. A képzőművészet is feldolgozta a történetet. – Auch die bildende Kunst nahm sich des Stoffes an.
53. Festők és szobrászok ábrázolták a menekülő szarvast. – Maler und Bildhauer stellten den fliehenden Hirsch dar.
54. A csodaszarvas kedvelt képi motívummá vált. – Der Wunderhirsch wurde zu einem beliebten Bildmotiv.
55. Festményeken, domborműveken és falképeken is megtalálható. – Man findet ihn auf Gemälden, Reliefs und Wandbildern.
56. 1900 körül a történet összekapcsolódott a szecesszió művészetével. – Um 1900 verband sich der Stoff mit der Kunst des Jugendstils.
57. A széles agancsú szarvas jól illett annak formanyelvéhez. – Der Hirsch mit dem weiten Geweih passte gut zu dessen Formensprache.
58. Így egy nemzeti művészeti mozgalom jelképévé is vált. – So wurde er auch zum Zeichen einer nationalen Kunstbewegung.
59. A csodaszarvas általános jelképpé fejlődött. – Der Wunderhirsch entwickelte sich zu einem allgemeinen Sinnbild.
60. A magyar nép eredetét és útját jelképezi. – Er steht für die Herkunft und den Weg des ungarischen Volkes.
61. Képe összekapcsolja a múltat, a hazát és a sorsot. – Sein Bild verbindet Vergangenheit, Heimat und Schicksal.
62. Ezért újra és újra nemzeti jelképként használták. – Deshalb wurde er immer wieder als nationales Symbol verwendet.
63. Emlékműveken és középületekben is találkozhatunk vele. – Man begegnet ihm auf Denkmälern und in öffentlichen Gebäuden.
64. A történet a zenében is nyomot hagyott. – Auch in der Musik hat der Stoff Spuren hinterlassen.
65. Zeneszerzők zenésítették meg a monda jeleneteit. – Komponisten vertonten Szenen der Sage.
66. Arany verssorait többször is megzenésítették. – Aranys Verse wurden mehrfach in Musik gesetzt.
67. A 20. században is élénk maradt az érdeklődés a monda iránt. – Im 20. Jahrhundert blieb das Interesse an der Sage lebendig.
68. Az írók új módon értelmezték. – Schriftsteller deuteten sie auf neue Weise.
69. Egyesek a mítoszt, mások a történelmi kérdést hangsúlyozták. – Manche betonten den Mythos, andere die geschichtliche Frage.
70. A történet a saját eredetről való elmélkedést is szolgálta. – Der Stoff diente auch der Reflexion über die eigene Herkunft.
71. Újra és újra feltették a kérdést, honnan származnak valójában a magyarok. – Immer wieder wurde gefragt, woher die Ungarn wirklich stammen.
72. A monda erre költői, nem pedig tudományos választ adott. – Die Sage lieferte darauf eine dichterische, keine wissenschaftliche Antwort.
73. Éppen ebben rejlett maradandó vonzereje. – Gerade darin lag ihr bleibender Reiz.
74. Az érzelmekre hatott, nem történelmi bizonyítékokkal szolgált. – Sie sprach das Gefühl an, nicht den geschichtlichen Beweis.
75. A monda mindmáig szilárdan jelen van a gyermek- és ifjúsági irodalomban. – In der Kinder- und Jugendliteratur ist die Sage bis heute fest verankert.
76. A nemzeti elbeszélések alapvető köréhez tartozik. – Sie gehört zum ersten Bestand nationaler Erzählungen.
77. Szinte minden magyar gyermek ismeri a csodaszarvast. – Fast jedes ungarische Kind kennt den Wunderhirsch.
78. A monda így egészen napjainkig tovább él. – Damit wirkt die Sage bis in die Gegenwart fort.
79. Utóélete az irodalomtörténet egyik fontos folyamatát mutatja meg. – Ihr Nachleben zeigt einen wichtigen Vorgang der Literaturgeschichte.
80. Egy régi, szájhagyomány útján terjedő történet végigvándorol az évszázadokon. – Ein alter mündlicher Stoff wandert durch die Jahrhunderte.
81. Először krónikákban rögzítik írásban. – Zunächst wird er in Chroniken schriftlich festgehalten.
82. Később nagy költők formálják újjá. – Später wird er von großen Dichtern neu gestaltet.
83. Végül az egész kultúra közös kincsévé válik. – Schließlich wird er zum Gemeingut der ganzen Kultur.
84. Ezen az úton többször is megváltozik a jelentése. – Auf diesem Weg verändert sich seine Bedeutung mehrfach.
85. A pogány eredetmítoszból keresztény keretbe foglalt történet lesz. – Aus dem heidnischen Ursprungsmythos wird ein christlich gerahmter Stoff.
86. A krónikai beszámolóból műköltészeti alkotás lesz. – Aus dem Chronikbericht wird ein Werk der Kunstdichtung.
87. A műköltészeti alkotásból általános nemzeti jelkép lesz. – Aus der Kunstdichtung wird ein allgemeines nationales Symbol.
88. Minden korszak a saját kérdéseit vetíti bele a régi mondába. – Jede Epoche legt ihre eigenen Fragen in die alte Sage.
89. Így azért marad élő, mert mindig újraértelmezhető. – So bleibt sie lebendig, weil sie sich stets neu deuten lässt.
90. Az elbeszélés szilárd magva azonban minden koron át fennmarad. – Der feste Kern der Erzählung aber bleibt über alle Zeiten erhalten.
91. Mindig a szarvasról van szó, amely a testvéreket új hazájukba vezeti. – Immer geht es um den Hirsch, der die Brüder in die Heimat führt.
92. Mindig a nép eredetéről és összetartozásáról van szó. – Immer geht es um den Ursprung und den Zusammenhalt des Volkes.
93. Ezek az alapképek soha nem veszítették el vonzerejüket. – Diese Grundbilder haben ihre Anziehungskraft nie verloren.
94. Ezért ihlethetett a monda oly sok művet. – Deshalb konnte die Sage so viele Werke anregen.
95. Vörösmarty és mindenekelőtt Arany tette halhatatlanná. – Vörösmarty und vor allem Arany haben sie unsterblich gemacht.
96. Általuk vált a csodaszarvas a nemzeti emlékezet részévé. – Durch sie wurde der Wunderhirsch Teil des nationalen Gedächtnisses.
97. Mindmáig a magyarok távoli ősidejét társítják hozzá. – Bis heute verbindet man mit ihm die ferne Frühzeit der Ungarn.
98. A csodaszarvas mondája így több egy régi történetnél. – Die Sage vom Wunderhirsch ist so mehr als eine alte Geschichte.
99. Olyan kép, amely az egész irodalmon végigvándorol. – Sie ist ein durch die ganze Literatur wanderndes Bild.
100. Ebben a hosszú utóéletben rejlik valódi jelentősége. – In diesem langen Nachleben liegt ihre eigentliche Bedeutung.
(aufklappen)magyar
1. A csodaszarvas mondája nem rekedt meg a régmúltban.
2. Évszázadokon át újra és újra foglalkoztatta a költőket és az olvasókat.
3. Első írásos formáját a középkori krónikákban nyerte el.
4. Ezekben a szájhagyomány útján terjedő történetet latin prózába foglalták.
5. Később számos költő merített ezekből a krónikákból.
6. Így került át a monda a történetírásból a költészetbe.
7. Utóélete különösen gazdag volt a 19. században.
8. Ebben az időszakban erős nemzeti öntudat ébredt Magyarországon.
9. A költők saját történelmük gyökereit keresték.
10. A régi mondák és mítoszok ezáltal új jelentőségre tettek szert.
11. Az eredeti népszellem kifejeződését látták bennük.
12. Így a csodaszarvas mondája is a figyelem középpontjába került.
13. Az elsők egyike, aki feldolgozta, Vörösmarty Mihály volt.
14. Vörösmarty a magyar romantika nagy epikus költője volt.
15. Dicsőséges múltat akart költői formában ajándékozni népének.
16. 1825-ben jelent meg „Zalán futása” című terjedelmes verses eposza.
17. Ez a mű a magyarok honfoglalását dolgozza fel.
18. Ennek során a régi mondavilágból merít.
19. Vörösmarty a történelmi emlékezetet költői képzelettel kapcsolta össze benne.
20. Ezzel hősi fényben ábrázolta a magyar ősidőket.
21. Műve sok későbbi költőt ösztönzött arra, hogy az eredet kérdésével foglalkozzon.
22. A mondának azonban Arany János adta a legtökéletesebb költői formát.
23. Arany a magyar irodalom egyik legnagyobb verses elbeszélője volt.
24. Nagyszabású művet tervezett a hunokról és a magyarokról.
25. Ennek a műnek a két nép ősi rokonságát kellett feldolgoznia.
26. Egy trilógiát tervezett Attila hun királyról és nemzetségéről.
27. Arany azonban ennek a tervnek csak egy részét fejezte be.
28. 1863-ban jelent meg az első rész „Buda halála” címmel.
29. Arany ezért a művéért jelentős irodalmi díjat kapott.
30. Ebbe az összefüggésbe tartozik a csodaszarvasról szóló költeménye is.
31. Arany elkészítette a régi monda saját változatát.
32. A mű címe „Rege a csodaszarvasról”.
33. Ez az ének a „Buda halála” című mű részét alkotja.
34. Arany ebben Hunor és Magor szarvasűzését beszéli el.
35. Ennek során követi a monda régi cselekménymagvát.
36. Ugyanakkor nagy költői erővel dolgozza ki.
37. Különösen híressé vált ennek az éneknek a sajátos ritmusa.
38. Arany gyors, sodró versmértéket választott.
39. A verssorok hangzása az üldözés vágtáját utánozza.
40. Így maga a hangzás is hallhatóvá teszi az üldözést és a menekülést.
41. Az éneket a magyar versművészet remekművének tartják.
42. Sok magyar mindmáig kívülről tanulja meg az iskolában.
43. Arany változata tartósan meghatározta a mondáról alkotott képet.
44. Általa vált a csodaszarvas végérvényesen közismert képpé.
45. Arany megőrizte a régi történetet, és egyúttal a magas művészet szintjére emelte.
46. Ezzel a mondát a nagy nemzeti költészet rangjára emelte.
47. Arany és Vörösmarty mellett sok más szerző is feldolgozta ezt a történetet.
48. Elbeszélésekben, átdolgozásokban és tankönyvekben jelent meg.
49. Különösen gyakran dolgozták át az ifjúság számára.
50. Számtalan magyar mondagyűjteményben állandó helyet kapott.
51. Így adták tovább a mondát nemzedékről nemzedékre.
52. A képzőművészet is feldolgozta a történetet.
53. Festők és szobrászok ábrázolták a menekülő szarvast.
54. A csodaszarvas kedvelt képi motívummá vált.
55. Festményeken, domborműveken és falképeken is megtalálható.
56. 1900 körül a történet összekapcsolódott a szecesszió művészetével.
57. A széles agancsú szarvas jól illett annak formanyelvéhez.
58. Így egy nemzeti művészeti mozgalom jelképévé is vált.
59. A csodaszarvas általános jelképpé fejlődött.
60. A magyar nép eredetét és útját jelképezi.
61. Képe összekapcsolja a múltat, a hazát és a sorsot.
62. Ezért újra és újra nemzeti jelképként használták.
63. Emlékműveken és középületekben is találkozhatunk vele.
64. A történet a zenében is nyomot hagyott.
65. Zeneszerzők zenésítették meg a monda jeleneteit.
66. Arany verssorait többször is megzenésítették.
67. A 20. században is élénk maradt az érdeklődés a monda iránt.
68. Az írók új módon értelmezték.
69. Egyesek a mítoszt, mások a történelmi kérdést hangsúlyozták.
70. A történet a saját eredetről való elmélkedést is szolgálta.
71. Újra és újra feltették a kérdést, honnan származnak valójában a magyarok.
72. A monda erre költői, nem pedig tudományos választ adott.
73. Éppen ebben rejlett maradandó vonzereje.
74. Az érzelmekre hatott, nem történelmi bizonyítékokkal szolgált.
75. A monda mindmáig szilárdan jelen van a gyermek- és ifjúsági irodalomban.
76. A nemzeti elbeszélések alapvető köréhez tartozik.
77. Szinte minden magyar gyermek ismeri a csodaszarvast.
78. A monda így egészen napjainkig tovább él.
79. Utóélete az irodalomtörténet egyik fontos folyamatát mutatja meg.
80. Egy régi, szájhagyomány útján terjedő történet végigvándorol az évszázadokon.
81. Először krónikákban rögzítik írásban.
82. Később nagy költők formálják újjá.
83. Végül az egész kultúra közös kincsévé válik.
84. Ezen az úton többször is megváltozik a jelentése.
85. A pogány eredetmítoszból keresztény keretbe foglalt történet lesz.
86. A krónikai beszámolóból műköltészeti alkotás lesz.
87. A műköltészeti alkotásból általános nemzeti jelkép lesz.
88. Minden korszak a saját kérdéseit vetíti bele a régi mondába.
89. Így azért marad élő, mert mindig újraértelmezhető.
90. Az elbeszélés szilárd magva azonban minden koron át fennmarad.
91. Mindig a szarvasról van szó, amely a testvéreket új hazájukba vezeti.
92. Mindig a nép eredetéről és összetartozásáról van szó.
93. Ezek az alapképek soha nem veszítették el vonzerejüket.
94. Ezért ihlethetett a monda oly sok művet.
95. Vörösmarty és mindenekelőtt Arany tette halhatatlanná.
96. Általuk vált a csodaszarvas a nemzeti emlékezet részévé.
97. Mindmáig a magyarok távoli ősidejét társítják hozzá.
98. A csodaszarvas mondája így több egy régi történetnél.
99. Olyan kép, amely az egész irodalmon végigvándorol.
100. Ebben a hosszú utóéletben rejlik valódi jelentősége.
(aufklappen)német
1. Die Sage vom Wunderhirsch ist nicht in der Frühzeit stehengeblieben.
2. Über Jahrhunderte hinweg hat sie Dichter und Leser immer wieder beschäftigt.
3. Ihre erste schriftliche Gestalt erhielt sie in den mittelalterlichen Chroniken.
4. Dort wurde der mündliche Stoff in lateinische Prosa gefasst.
5. Aus diesen Chroniken schöpften später zahlreiche Dichter.
6. So wanderte die Sage aus der Geschichtsschreibung in die Dichtung.
7. Besonders reich wurde ihr Nachleben im 19. Jahrhundert.
8. In dieser Zeit erwachte in Ungarn ein starkes nationales Bewusstsein.
9. Die Dichter suchten nach den Wurzeln der eigenen Geschichte.
10. Alte Sagen und Mythen gewannen dadurch neue Bedeutung.
11. Man sah in ihnen den Ausdruck des ursprünglichen Volksgeistes.
12. Auch die Sage vom Wunderhirsch rückte so in den Mittelpunkt.
13. Einer der Ersten, der sie aufgriff, war Mihály Vörösmarty.
14. Vörösmarty war der große Epiker der ungarischen Romantik.
15. Er wollte seinem Volk eine glanzvolle Vorzeit dichterisch schenken.
16. 1825 erschien sein umfangreiches Versepos „Zalán futása” (Zaláns Flucht).
17. Dieses Werk behandelt die Landnahme der Ungarn.
18. Es greift dabei auf die alte Sagenwelt zurück.
19. Vörösmarty verband darin geschichtliche Erinnerung mit dichterischer Erfindung.
20. Damit stellte er die ungarische Vorzeit in ein heroisches Licht.
21. Sein Werk regte viele spätere Dichter zur Beschäftigung mit den Ursprüngen an.
22. Die vollendetste dichterische Gestalt aber gab der Sage János Arany.
23. Arany war einer der größten Erzähler in Versen der ungarischen Literatur.
24. Er plante ein großes Werk über die Hunnen und die Ungarn.
25. Dieses Werk sollte die alte Verwandtschaft der beiden Völker behandeln.
26. Geplant war eine Trilogie über den Hunnenkönig Attila und seine Sippe.
27. Vollendet hat Arany von diesem Plan jedoch nur einen Teil.
28. 1863 erschien der erste Teil unter dem Titel „Buda halála” (Budas Tod).
29. Für dieses Werk erhielt Arany einen bedeutenden Literaturpreis.
30. In dieses Umfeld gehört auch seine Dichtung über den Wunderhirsch.
31. Arany schrieb eine eigene Fassung der alten Sage.
32. Sie trägt den Titel „Rege a csodaszarvasról” (Sage vom Wunderhirsch).
33. Dieser Gesang bildet einen Teil des Werkes „Buda halála”.
34. In ihm erzählt Arany die Verfolgung des Hirsches durch Hunor und Magor.
35. Er folgt dabei dem alten Handlungskern der Sage.
36. Zugleich gestaltet er ihn mit großer dichterischer Kraft aus.
37. Besonders berühmt ist der eigentümliche Rhythmus dieses Gesangs.
38. Arany wählte ein rasches, treibendes Versmaß.
39. Der Klang der Verse ahmt den Galopp der Verfolgung nach.
40. So wird das Jagen und Fliehen im Klang selbst hörbar.
41. Der Gesang gilt als Meisterstück ungarischer Verskunst.
42. Viele Ungarn lernen ihn bis heute in der Schule auswendig.
43. Aranys Fassung prägte das Bild der Sage nachhaltig.
44. Durch ihn wurde der Wunderhirsch endgültig zum vertrauten Bild.
45. Arany bewahrte den alten Stoff und hob ihn zugleich in die hohe Kunst.
46. Damit stellte er die Sage in den Rang großer Nationaldichtung.
47. Neben Arany und Vörösmarty griffen viele weitere Autoren den Stoff auf.
48. Er erschien in Erzählungen, Nacherzählungen und Schulbüchern.
49. Besonders gern wurde er für die Jugend bearbeitet.
50. In zahllosen Sammlungen ungarischer Sagen hat er einen festen Platz.
51. So wurde die Sage von Geschlecht zu Geschlecht weitergegeben.
52. Auch die bildende Kunst nahm sich des Stoffes an.
53. Maler und Bildhauer stellten den fliehenden Hirsch dar.
54. Der Wunderhirsch wurde zu einem beliebten Bildmotiv.
55. Man findet ihn auf Gemälden, Reliefs und Wandbildern.
56. Um 1900 verband sich der Stoff mit der Kunst des Jugendstils.
57. Der Hirsch mit dem weiten Geweih passte gut zu dessen Formensprache.
58. So wurde er auch zum Zeichen einer nationalen Kunstbewegung.
59. Der Wunderhirsch entwickelte sich zu einem allgemeinen Sinnbild.
60. Er steht für die Herkunft und den Weg des ungarischen Volkes.
61. Sein Bild verbindet Vergangenheit, Heimat und Schicksal.
62. Deshalb wurde er immer wieder als nationales Symbol verwendet.
63. Man begegnet ihm auf Denkmälern und in öffentlichen Gebäuden.
64. Auch in der Musik hat der Stoff Spuren hinterlassen.
65. Komponisten vertonten Szenen der Sage.
66. Aranys Verse wurden mehrfach in Musik gesetzt.
67. Im 20. Jahrhundert blieb das Interesse an der Sage lebendig.
68. Schriftsteller deuteten sie auf neue Weise.
69. Manche betonten den Mythos, andere die geschichtliche Frage.
70. Der Stoff diente auch der Reflexion über die eigene Herkunft.
71. Immer wieder wurde gefragt, woher die Ungarn wirklich stammen.
72. Die Sage lieferte darauf eine dichterische, keine wissenschaftliche Antwort.
73. Gerade darin lag ihr bleibender Reiz.
74. Sie sprach das Gefühl an, nicht den geschichtlichen Beweis.
75. In der Kinder- und Jugendliteratur ist die Sage bis heute fest verankert.
76. Sie gehört zum ersten Bestand nationaler Erzählungen.
77. Fast jedes ungarische Kind kennt den Wunderhirsch.
78. Damit wirkt die Sage bis in die Gegenwart fort.
79. Ihr Nachleben zeigt einen wichtigen Vorgang der Literaturgeschichte.
80. Ein alter mündlicher Stoff wandert durch die Jahrhunderte.
81. Zunächst wird er in Chroniken schriftlich festgehalten.
82. Später wird er von großen Dichtern neu gestaltet.
83. Schließlich wird er zum Gemeingut der ganzen Kultur.
84. Auf diesem Weg verändert sich seine Bedeutung mehrfach.
85. Aus dem heidnischen Ursprungsmythos wird ein christlich gerahmter Stoff.
86. Aus dem Chronikbericht wird ein Werk der Kunstdichtung.
87. Aus der Kunstdichtung wird ein allgemeines nationales Symbol.
88. Jede Epoche legt ihre eigenen Fragen in die alte Sage.
89. So bleibt sie lebendig, weil sie sich stets neu deuten lässt.
90. Der feste Kern der Erzählung aber bleibt über alle Zeiten erhalten.
91. Immer geht es um den Hirsch, der die Brüder in die Heimat führt.
92. Immer geht es um den Ursprung und den Zusammenhalt des Volkes.
93. Diese Grundbilder haben ihre Anziehungskraft nie verloren.
94. Deshalb konnte die Sage so viele Werke anregen.
95. Vörösmarty und vor allem Arany haben sie unsterblich gemacht.
96. Durch sie wurde der Wunderhirsch Teil des nationalen Gedächtnisses.
97. Bis heute verbindet man mit ihm die ferne Frühzeit der Ungarn.
98. Die Sage vom Wunderhirsch ist so mehr als eine alte Geschichte.
99. Sie ist ein durch die ganze Literatur wanderndes Bild.
100. In diesem langen Nachleben liegt ihre eigentliche Bedeutung.