4.10.3 – Anatomie lang

4.10.3 – Az alsó állcsont és az állkapocsízület – Unterkiefer und Kiefergelenk

1. Az alsó állcsont (mandibula) az arckoponya legnagyobb és legerősebb csontja, egyben a koponya egyetlen olyan csontja, amely valódi ízületekben szabadon mozgatható. – Der Unterkiefer (Mandibula) ist der größte und kräftigste Knochen des Gesichtsschädels und zugleich der einzige frei bewegliche Schädelknochen, der echte Gelenke bildet.

2. Patkó alakú teste és a két végén felfelé emelkedő ága olyan egységet alkot, amely a fogakat hordozza, izmoknak ad tapadást, és közvetíti a rágóerőt. – Sein hufeisenförmiger Körper und die an beiden Enden aufsteigenden Äste bilden eine Einheit, die Zähne trägt, Muskeln Ansatz bietet und die Kaukräfte überträgt.

3. Az állkapocstest (corpus mandibulae) alsó része vaskos alapként különül el, felső fogmedri része pedig az alsó fogak gyökereit befogadó alveolusokat tartalmazza. – Der Unterkieferkörper (Corpus mandibulae) besitzt einen kräftigen basalen Abschnitt und einen oberen Alveolarteil mit den Zahnfächern für die Wurzeln der unteren Zähne.

4. Külső felszínének középvonalában az állcsont két embrionális felének egyesülését jelző állcsúcs alatti összenövési vonal ismerhető fel. – Auf der Außenfläche ist in der Mittellinie die Verschmelzungszone der beiden embryonalen Unterkieferhälften erkennbar.

5. E terület alsó részén az állcsúcs (protuberantia mentalis) emelkedik ki, amely kétoldalt az állgumókban folytatódva meghatározza az áll jellegzetes formáját. – Im unteren Abschnitt erhebt sich die Protuberantia mentalis, die beidseits in die Kinnhöcker übergeht und die charakteristische Form des Kinns bestimmt.

6. A kisőrlőfogak magasságában nyílik az állcsúcsi nyílás (foramen mentale), amelyen az alsó fogmedri ideg végágai és a hozzájuk tartozó erek lépnek ki. – Auf Höhe der Prämolaren öffnet sich das Foramen mentale, durch das die Endäste des unteren Alveolarnervs und die begleitenden Gefäße austreten.

7. Hátrafelé a test külső felszínén ferde vonal húzódik, amely az állkapocs ágának elülső széléből folytatódik, és több arcizom eredési területét határolja. – Nach hinten verläuft auf der Außenfläche eine schräge Linie, die sich vom Vorderrand des Unterkieferasts fortsetzt und Ursprungsgebiete mehrerer Gesichtsmuskeln begrenzt.

8. Belső felszínének középvonalában az állcsúcsi tövisek (spinae mentales) találhatók, amelyekhez a nyelv és a szájfenék bizonyos izmai rögzülnek. – Auf der Innenfläche liegen in der Mittellinie die Spinae mentales, an denen bestimmte Muskeln der Zunge und des Mundbodens befestigt sind.

9. A tövisek alatt mindkét oldalon sekély kéthasúizom-árok látható, amely a musculus digastricus elülső hasának eredési helye. – Unterhalb der Spinae liegt beidseits eine flache Fossa digastrica, die dem vorderen Bauch des Musculus digastricus als Ursprung dient.

10. Oldalra és hátrafelé haladva az állkapocs-nyelvcsonti vonal (linea mylohyoidea) emelkedik ki, amelyhez a szájfeneket alkotó állkapocs-nyelvcsonti izom tapad. – Seitlich und nach hinten verläuft die Linea mylohyoidea, an der der den Mundboden bildende Musculus mylohyoideus befestigt ist.

11. A vonal felett a nyelv alatti mirigy, alatta és mögötte pedig az állkapocs alatti nyálmirigy számára kialakult sekély bemélyedések találhatók. – Oberhalb der Linie liegt eine flache Vertiefung für die Unterzungendrüse, unterhalb und dahinter eine weitere für die Unterkieferspeicheldrüse.

12. A test hátsó végéből tompaszögben emelkedik fel az állkapocság (ramus mandibulae), amelynek külső felszínén a rágóizom, belső felszínén pedig a belső röpizom tapad. – Vom hinteren Ende des Körpers steigt der Unterkieferast (Ramus mandibulae) in stumpfem Winkel auf; außen setzt der Masseter, innen der mediale Flügelmuskel an.

13. A test és az ág találkozásánál kialakuló állkapocsszög (angulus mandibulae) nagysága az életkorral és a fogazat állapotával összefüggésben változik. – Der am Übergang von Körper und Ast gebildete Unterkieferwinkel (Angulus mandibulae) verändert sich in Abhängigkeit vom Lebensalter und vom Zustand des Gebisses.

14. Az ág felső végét az elülső hollócsőrnyúlvány és a hátsó ízületi nyúlvány alkotja, amelyeket az állkapocsbevágás választ el egymástól. – Das obere Ende des Astes wird vom vorderen Kronenfortsatz und vom hinteren Gelenkfortsatz gebildet, die durch die Incisura mandibulae voneinander getrennt sind.

15. A hollócsőrnyúlványhoz (processus coronoideus) a halántékizom tapad, amely erőteljes összehúzódásával felemeli, hátsó rostjaival pedig visszahúzza az állkapcsot. – Am Kronenfortsatz (Processus coronoideus) setzt der Schläfenmuskel an, der den Unterkiefer kräftig hebt und mit seinen hinteren Fasern zurückzieht.

16. Az ízületi nyúlvány (processus condylaris) keskeny nyakból és harántirányban megnyúlt fejből áll, amely a halántékcsont ízületi felszínéhez kapcsolódik. – Der Gelenkfortsatz (Processus condylaris) besteht aus einem schmalen Hals und einem quer verlängerten Kopf, der mit der Gelenkfläche des Schläfenbeins verbunden ist.

17. Nyakának elülső felszínén található a röpizomgödör (fovea pterygoidea), ahol a külső röpizom alsó feje tapad. – Auf der Vorderfläche des Halses liegt die Fovea pterygoidea, an der der untere Kopf des lateralen Flügelmuskels ansetzt.

18. Az ág belső felszínén nyíló állkapocsnyílás (foramen mandibulae) az állkapocscsatornába vezet, amelyben az alsó fogmedri ideg és erek haladnak. – Das auf der Innenfläche des Astes gelegene Foramen mandibulae führt in den Unterkieferkanal, in dem der untere Alveolarnerv und die begleitenden Gefäße verlaufen.

19. A nyílás elülső szélén kiemelkedő nyelvecskéhez (lingula mandibulae) az állkapocs-nyelvcsonti szalag rögzül. – An der am Vorderrand der Öffnung vorspringenden Lingula mandibulae ist das Ligamentum sphenomandibulare befestigt.

20. Innen lefelé és előrefelé húzódik az állkapocs-nyelvcsonti barázda, amely az azonos nevű ideg és erek számára vezetőpályát képez. – Von hier zieht der Sulcus mylohyoideus nach unten und vorn und bildet eine Leitbahn für den gleichnamigen Nerv und die begleitenden Gefäße.

21. Az állkapocscsatorna az ág belsejéből a testbe folytatódik, fogmedri ágakat ad az alsó fogakhoz, majd elöl részben az állcsúcsi nyíláson keresztül hagyja el a csontot. – Der Unterkieferkanal setzt sich aus dem Ast in den Körper fort, gibt Alveolaräste zu den unteren Zähnen ab und verlässt den Knochen vorn teilweise durch das Foramen mentale.

22. Az állkapocsízület (articulatio temporomandibularis) páros, összetett ízület, amelyben a két oldal mozgásai anatómiailag és működésileg szorosan összekapcsolódnak. – Das Kiefergelenk (Articulatio temporomandibularis) ist ein paariges, komplexes Gelenk, dessen Bewegungen auf beiden Seiten anatomisch und funktionell eng miteinander gekoppelt sind.

23. Ízületi felszíneit az állkapocs feje, valamint a halántékcsont állkapcsi árka és az előtte fekvő ízületi gumó alkotja. – Seine Gelenkflächen werden vom Unterkieferkopf sowie von der Fossa mandibularis und dem davor gelegenen Tuberculum articulare des Schläfenbeins gebildet.

24. A legtöbb valódi ízülettől eltérően ezeket a felszíneket nem üvegporc, hanem a mechanikai igénybevételnek jobban ellenálló rostporcos kötőszövet borítja. – Anders als bei den meisten echten Gelenken sind diese Flächen nicht mit hyalinem Knorpel, sondern mit mechanisch widerstandsfähigerem Faserknorpel bedeckt.

25. Az ízületi üreget rostporcos ízületi korong (discus articularis) osztja felső és alsó rekeszre, miközben alakjával kiegyenlíti az ízfelszínek közötti eltérést. – Ein faserknorpeliger Discus articularis teilt die Gelenkhöhle in einen oberen und einen unteren Raum und gleicht zugleich die Formunterschiede der Gelenkflächen aus.

26. Alsó felszíne homorúan illeszkedik az állkapocs fejéhez, felső felszíne pedig a halántékcsont árkához és ízületi gumójához alkalmazkodik. – Seine Unterfläche passt sich konkav dem Unterkieferkopf an, während sich die Oberseite an Gelenkgrube und Gelenkhöcker des Schläfenbeins anlegt.

27. A korong széle körkörösen összenő az ízületi tokkal, elöl pedig a külső röpizom felső fejének rostjai kapcsolódnak hozzá. – Der Rand des Discus ist zirkulär mit der Gelenkkapsel verwachsen; vorn setzen zusätzlich Fasern des oberen Kopfes des lateralen Flügelmuskels an.

28. Hátul rugalmas, erekben és idegekben gazdag kötőszövetes zóna rögzíti, amely az állkapocs előremozgásakor megfeszül, visszatéréskor pedig segíti a korong hátracsúszását. – Hinten wird er durch eine elastische, gefäß- und nervenreiche Bindegewebszone befestigt, die bei der Vorverlagerung gespannt wird und beim Rückweg das Zurückgleiten des Discus unterstützt.

29. A viszonylag laza ízületi tok a halántékcsonton az ízületi felszínek körül ered, és az állkapocs ízületi nyakán tapad. – Die relativ weite Gelenkkapsel entspringt am Schläfenbein um die Gelenkflächen und setzt am Hals des Unterkieferfortsatzes an.

30. Oldalról az erős oldalsó szalag (ligamentum laterale) erősíti meg, amely korlátozza az állkapocs fejének túlzott hátra- és lefelé irányuló elmozdulását. – Seitlich wird sie durch das kräftige Ligamentum laterale verstärkt, das eine übermäßige Verlagerung des Unterkieferkopfes nach hinten und unten begrenzt.

31. Kiegészítő szalagként az ékcsont-állkapcsi és a tűnyúlvány-állkapcsi szalag távolabbról vezeti és korlátozza az állkapocs mozgásait. – Als zusätzliche Bänder führen und begrenzen das Ligamentum sphenomandibulare und das Ligamentum stylomandibulare die Bewegungen des Unterkiefers aus größerer Entfernung.

32. A száj nyitásának kezdetén főként az alsó ízületi rekeszben végbemenő forgómozgás történik, amelynek során az állkapocsfej a korong alatt elfordul. – Zu Beginn der Mundöffnung erfolgt vor allem eine Drehbewegung im unteren Gelenkraum, bei der sich der Unterkieferkopf unter dem Discus bewegt.

33. Nagyobb szájnyitáskor a fej és a korong együtt előrecsúszik az ízületi gumóra, így a forgómozgást a felső ízületi rekeszben végbemenő eltolódás egészíti ki. – Bei weiterer Mundöffnung gleiten Kopf und Discus gemeinsam auf den Gelenkhöcker, sodass die Rotation durch eine Translationsbewegung im oberen Gelenkraum ergänzt wird.

34. Az állkapocs előretolásakor mindkét ízületi fej előrefelé mozdul, hátrahúzáskor pedig az ízületi árok felé tér vissza. – Beim Vorschieben des Unterkiefers bewegen sich beide Gelenkköpfe nach vorn, beim Zurückziehen kehren sie zur Gelenkgrube zurück.

35. Oldalirányú őrlőmozgás során az egyik oldali fej többnyire saját függőleges tengelye körül fordul, miközben az ellenoldali fej és korong előre és medial felé csúszik. – Bei seitlichen Mahlbewegungen dreht sich der Gelenkkopf einer Seite überwiegend um seine vertikale Achse, während Kopf und Discus der Gegenseite nach vorn und medial gleiten.

36. Az állkapocs emelését elsősorban a rágóizom, a halántékizom és a belső röpizom végzi, míg előretolásában főként a külső röpizmok vesznek részt. – Das Heben des Unterkiefers erfolgt vor allem durch Masseter, Temporalis und medialen Flügelmuskel, während das Vorschieben hauptsächlich von den lateralen Flügelmuskeln ausgeführt wird.

37. Nyitáskor a külső röpizmok mellett a nyelvcsont feletti izmok is működnek, feltéve, hogy a nyelvcsontot az alatta elhelyezkedő izmok rögzítik. – Bei der Mundöffnung wirken neben den lateralen Flügelmuskeln auch die oberhalb des Zungenbeins gelegenen Muskeln mit, sofern das Zungenbein durch die darunterliegenden Muskeln fixiert wird.

38. Az ízület összetett mechanikája teszi lehetővé, hogy az állkapocs a beszédhez finom, a táplálék felaprításához pedig erőteljes és többirányú mozgásokat végezzen. – Die komplexe Mechanik des Gelenks ermöglicht sowohl feine Bewegungen beim Sprechen als auch kräftige, mehrdimensionale Bewegungen bei der Zerkleinerung der Nahrung.