modjor.de

3.6.3 – Physiologie lang


3.6.3 – A nyugalmi potenciál befolyásolása – Beeinflussung des Ruhepotentials


1. Mivel a nyugalmi membránpotenciált elsősorban a kálium koncentrációgradiense határozza meg, értéke különösen érzékenyen reagál az extracelluláris káliumkoncentráció változásaira. – Da das Ruhemembranpotential vor allem durch den Konzentrationsgradienten des Kaliums bestimmt wird, reagiert sein Wert besonders empfindlich auf Veränderungen der extrazellulären Kaliumkonzentration.

2. Ha a sejten kívüli káliumkoncentráció emelkedik, csökken a kifelé irányuló koncentrációgradiens, ezért kevesebb kálium hagyja el a sejtet. – Steigt die Kaliumkonzentration außerhalb der Zelle, nimmt der nach außen gerichtete Konzentrationsgradient ab, weshalb weniger Kalium die Zelle verlässt.

3. Ennek következtében a membránpotenciál kevésbé negatívvá válik, vagyis depolarizáció következik be, miközben a potenciál abszolút értéke csökken. – Infolgedessen wird das Membranpotential weniger negativ, das heißt, es tritt eine Depolarisation ein, während der Betrag des Potentials abnimmt.

4. Alacsony extracelluláris káliumszint esetén ezzel szemben fokozódik a kálium kiáramlását előidéző hajtóerő, és a membrán rendszerint hiperpolarizálódik. – Bei einer niedrigen extrazellulären Kaliumkonzentration nimmt dagegen die den Kaliumausstrom hervorrufende Triebkraft zu, und die Membran wird gewöhnlich hyperpolarisiert.

5. Mérsékelt depolarizáció közelebb viheti a membránpotenciált az ingerküszöbhöz, míg erős vagy tartós depolarizáció a nátriumcsatornák inaktiválása miatt csökkentheti az ingerelhetőséget. – Eine mäßige Depolarisation kann das Membranpotential näher an die Reizschwelle bringen, während eine starke oder anhaltende Depolarisation wegen der Inaktivierung der Natriumkanäle die Erregbarkeit vermindern kann.

6. A káliumszint zavarai ezért különösen veszélyesek a szív- és vázizomzatban, ahol ritmuszavarokat, izomgyengeséget, görcsöket vagy ingerületvezetési zavarokat idézhetnek elő. – Störungen des Kaliumspiegels sind deshalb besonders im Herz- und Skelettmuskel gefährlich, wo sie Rhythmusstörungen, Muskelschwäche, Krämpfe oder Störungen der Erregungsleitung hervorrufen können.

7. Az extracelluláris kalcium a membrán elektromos stabilitását is befolyásolja, mivel módosítja a feszültségfüggő nátriumcsatornák megnyílásához szükséges küszöbértéket. – Das extrazelluläre Kalzium beeinflusst ebenfalls die elektrische Stabilität der Membran, da es den für die Öffnung spannungsabhängiger Natriumkanäle erforderlichen Schwellenwert verändert.

8. Csökkent kalciumkoncentráció mellett a sejtek könnyebben ingerelhetővé válhatnak, míg magasabb kalciumszint általában stabilizálja a membránt és emeli az ingerküszöböt. – Bei verminderter Kalziumkonzentration können die Zellen leichter erregbar werden, während ein höherer Kalziumspiegel die Membran gewöhnlich stabilisiert und die Reizschwelle erhöht.

9. Oxigénhiány esetén csökken az oxidatív ATP-termelés, ezért az energiaigényes nátrium-kálium-pumpa működése fokozatosan gyengül. – Bei Sauerstoffmangel nimmt die oxidative ATP-Bildung ab, weshalb die Tätigkeit der energieabhängigen Natrium-Kalium-Pumpe allmählich schwächer wird.

10. Hasonló következménnyel járnak a pumpát közvetlenül gátló anyagok, amelyek tartós hatásuk során leépítik az iongradienseket, és lassú depolarizációt idéznek elő. – Eine ähnliche Folge haben Stoffe, welche die Pumpe unmittelbar hemmen, da sie bei anhaltender Wirkung die Ionengradienten abbauen und eine langsame Depolarisation hervorrufen.

11. Ioncsatorna-blokkolók a lezárt csatorna típusától függően megváltoztatják az egyes ionok vezetőképességét, és ezáltal a nyugalmi potenciál helyzetét is eltolhatják. – Ionenkanalblocker verändern abhängig vom Typ des blockierten Kanals die Leitfähigkeit der einzelnen Ionen und können dadurch auch die Lage des Ruhepotentials verschieben.

12. A hőmérséklet csökkenése lassítja az ionok mozgását, a csatornák működését és az aktív transzportot, ezért a membrán elektromos folyamatai is vontatottabbá válnak. – Eine Abnahme der Temperatur verlangsamt die Bewegung der Ionen, die Tätigkeit der Kanäle und den aktiven Transport, weshalb auch die elektrischen Vorgänge der Membran träger werden.

13. A nyugalmi potenciál nagysága és stabilitása sejttípusonként különbözik, mivel eltér az ioncsatornák száma, típusa, nyitottsága és a működő transzporterek összetétele. – Größe und Stabilität des Ruhepotentials unterscheiden sich je nach Zelltyp, da Anzahl, Typ und Öffnungszustand der Ionenkanäle sowie die Zusammensetzung der tätigen Transporter verschieden sind.

14. A vázizomrostok és számos idegsejt nyugalmi potenciálja viszonylag állandó, amíg külső inger vagy szinaptikus hatás nem változtatja meg a membrán vezetőképességét. – Das Ruhepotential von Skelettmuskelfasern und zahlreichen Nervenzellen ist verhältnismäßig konstant, solange kein äußerer Reiz oder synaptischer Einfluss die Membranleitfähigkeit verändert.

15. Más sejtekben a membránpotenciál nyugalomban sem marad állandó, hanem lassan és ritmikusan közeledik ahhoz a küszöbértékhez, amely újabb elektromos választ indít el. – In anderen Zellen bleibt das Membranpotential selbst in Ruhe nicht konstant, sondern nähert sich langsam und rhythmisch jenem Schwellenwert, der eine neue elektrische Antwort auslöst.

16. A szív szinuszcsomójának pacemakersejtjei ilyen instabil potenciállal rendelkeznek, amely külső idegi inger nélkül is rendszeresen akciós potenciálokat és szívösszehúzódásokat kezdeményez. – Die Schrittmacherzellen des Sinusknotens besitzen ein derart instabiles Potential, das auch ohne äußeren Nervenreiz regelmäßig Aktionspotentiale und Herzkontraktionen einleitet.

17. A nyugalmi potenciál tehát az ingerelhetőség és a szívműködés automatizmusának alapja; gyors változásainak feltételeit a 3.7. fejezet, idegsejtekben zajló részletes következményeit pedig a 7.4. fejezet tárgyalja. – Das Ruhepotential bildet somit die Grundlage der Erregbarkeit und der Automatie des Herzens; die Bedingungen seiner schnellen Veränderungen behandelt Kapitel 3.7, ihre ausführlichen Folgen in Nervenzellen dagegen Kapitel 7.4.

(aufklappen)magyar

1. Mivel a nyugalmi membránpotenciált elsősorban a kálium koncentrációgradiense határozza meg, értéke különösen érzékenyen reagál az extracelluláris káliumkoncentráció változásaira.

2. Ha a sejten kívüli káliumkoncentráció emelkedik, csökken a kifelé irányuló koncentrációgradiens, ezért kevesebb kálium hagyja el a sejtet.

3. Ennek következtében a membránpotenciál kevésbé negatívvá válik, vagyis depolarizáció következik be, miközben a potenciál abszolút értéke csökken.

4. Alacsony extracelluláris káliumszint esetén ezzel szemben fokozódik a kálium kiáramlását előidéző hajtóerő, és a membrán rendszerint hiperpolarizálódik.

5. Mérsékelt depolarizáció közelebb viheti a membránpotenciált az ingerküszöbhöz, míg erős vagy tartós depolarizáció a nátriumcsatornák inaktiválása miatt csökkentheti az ingerelhetőséget.

6. A káliumszint zavarai ezért különösen veszélyesek a szív- és vázizomzatban, ahol ritmuszavarokat, izomgyengeséget, görcsöket vagy ingerületvezetési zavarokat idézhetnek elő.

7. Az extracelluláris kalcium a membrán elektromos stabilitását is befolyásolja, mivel módosítja a feszültségfüggő nátriumcsatornák megnyílásához szükséges küszöbértéket.

8. Csökkent kalciumkoncentráció mellett a sejtek könnyebben ingerelhetővé válhatnak, míg magasabb kalciumszint általában stabilizálja a membránt és emeli az ingerküszöböt.

9. Oxigénhiány esetén csökken az oxidatív ATP-termelés, ezért az energiaigényes nátrium-kálium-pumpa működése fokozatosan gyengül.

10. Hasonló következménnyel járnak a pumpát közvetlenül gátló anyagok, amelyek tartós hatásuk során leépítik az iongradienseket, és lassú depolarizációt idéznek elő.

11. Ioncsatorna-blokkolók a lezárt csatorna típusától függően megváltoztatják az egyes ionok vezetőképességét, és ezáltal a nyugalmi potenciál helyzetét is eltolhatják.

12. A hőmérséklet csökkenése lassítja az ionok mozgását, a csatornák működését és az aktív transzportot, ezért a membrán elektromos folyamatai is vontatottabbá válnak.

13. A nyugalmi potenciál nagysága és stabilitása sejttípusonként különbözik, mivel eltér az ioncsatornák száma, típusa, nyitottsága és a működő transzporterek összetétele.

14. A vázizomrostok és számos idegsejt nyugalmi potenciálja viszonylag állandó, amíg külső inger vagy szinaptikus hatás nem változtatja meg a membrán vezetőképességét.

15. Más sejtekben a membránpotenciál nyugalomban sem marad állandó, hanem lassan és ritmikusan közeledik ahhoz a küszöbértékhez, amely újabb elektromos választ indít el.

16. A szív szinuszcsomójának pacemakersejtjei ilyen instabil potenciállal rendelkeznek, amely külső idegi inger nélkül is rendszeresen akciós potenciálokat és szívösszehúzódásokat kezdeményez.

17. A nyugalmi potenciál tehát az ingerelhetőség és a szívműködés automatizmusának alapja; gyors változásainak feltételeit a 3.7. fejezet, idegsejtekben zajló részletes következményeit pedig a 7.4. fejezet tárgyalja.

(aufklappen)német

1. Da das Ruhemembranpotential vor allem durch den Konzentrationsgradienten des Kaliums bestimmt wird, reagiert sein Wert besonders empfindlich auf Veränderungen der extrazellulären Kaliumkonzentration.

2. Steigt die Kaliumkonzentration außerhalb der Zelle, nimmt der nach außen gerichtete Konzentrationsgradient ab, weshalb weniger Kalium die Zelle verlässt.

3. Infolgedessen wird das Membranpotential weniger negativ, das heißt, es tritt eine Depolarisation ein, während der Betrag des Potentials abnimmt.

4. Bei einer niedrigen extrazellulären Kaliumkonzentration nimmt dagegen die den Kaliumausstrom hervorrufende Triebkraft zu, und die Membran wird gewöhnlich hyperpolarisiert.

5. Eine mäßige Depolarisation kann das Membranpotential näher an die Reizschwelle bringen, während eine starke oder anhaltende Depolarisation wegen der Inaktivierung der Natriumkanäle die Erregbarkeit vermindern kann.

6. Störungen des Kaliumspiegels sind deshalb besonders im Herz- und Skelettmuskel gefährlich, wo sie Rhythmusstörungen, Muskelschwäche, Krämpfe oder Störungen der Erregungsleitung hervorrufen können.

7. Das extrazelluläre Kalzium beeinflusst ebenfalls die elektrische Stabilität der Membran, da es den für die Öffnung spannungsabhängiger Natriumkanäle erforderlichen Schwellenwert verändert.

8. Bei verminderter Kalziumkonzentration können die Zellen leichter erregbar werden, während ein höherer Kalziumspiegel die Membran gewöhnlich stabilisiert und die Reizschwelle erhöht.

9. Bei Sauerstoffmangel nimmt die oxidative ATP-Bildung ab, weshalb die Tätigkeit der energieabhängigen Natrium-Kalium-Pumpe allmählich schwächer wird.

10. Eine ähnliche Folge haben Stoffe, welche die Pumpe unmittelbar hemmen, da sie bei anhaltender Wirkung die Ionengradienten abbauen und eine langsame Depolarisation hervorrufen.

11. Ionenkanalblocker verändern abhängig vom Typ des blockierten Kanals die Leitfähigkeit der einzelnen Ionen und können dadurch auch die Lage des Ruhepotentials verschieben.

12. Eine Abnahme der Temperatur verlangsamt die Bewegung der Ionen, die Tätigkeit der Kanäle und den aktiven Transport, weshalb auch die elektrischen Vorgänge der Membran träger werden.

13. Größe und Stabilität des Ruhepotentials unterscheiden sich je nach Zelltyp, da Anzahl, Typ und Öffnungszustand der Ionenkanäle sowie die Zusammensetzung der tätigen Transporter verschieden sind.

14. Das Ruhepotential von Skelettmuskelfasern und zahlreichen Nervenzellen ist verhältnismäßig konstant, solange kein äußerer Reiz oder synaptischer Einfluss die Membranleitfähigkeit verändert.

15. In anderen Zellen bleibt das Membranpotential selbst in Ruhe nicht konstant, sondern nähert sich langsam und rhythmisch jenem Schwellenwert, der eine neue elektrische Antwort auslöst.

16. Die Schrittmacherzellen des Sinusknotens besitzen ein derart instabiles Potential, das auch ohne äußeren Nervenreiz regelmäßig Aktionspotentiale und Herzkontraktionen einleitet.

17. Das Ruhepotential bildet somit die Grundlage der Erregbarkeit und der Automatie des Herzens; die Bedingungen seiner schnellen Veränderungen behandelt Kapitel 3.7, ihre ausführlichen Folgen in Nervenzellen dagegen Kapitel 7.4.