3.7 – A hámszövet típusai és a mirigyek – Epitheltypen und Drüsen
1. A szervezet belső tereit a külvilágtól elválasztó hámszövet nem puszta burkolat, hanem szelektív határfelület, amely egyidejűleg véd, közvetít és szabályoz. – Das Epithelgewebe, das die inneren Räume des Organismus von der Außenwelt trennt, ist keine bloße Bedeckung, sondern eine selektive Grenzfläche, die zugleich schützt, vermittelt und reguliert.
2. Attól függően, hogy az adott szervben milyen követelmények érvényesülnek, ugyanaz az alapvető sejtes szerveződés védőréteggé, felszívó felszínné, váladéktermelő egységgé vagy érzékelő rendszerré specializálódhat. – Je nachdem, welche Anforderungen in einem Organ bestehen, kann sich dieselbe grundlegende zelluläre Organisation zu einer Schutzschicht, Resorptionsfläche, sekretbildenden Einheit oder einem sensorischen System spezialisieren.
3. Érhálózat hiányában a hámsejtek ellátása az alattuk fekvő kötőszövet felől, diffúzió útján történik, ezért életképességük szorosan függ a két szövetrész kapcsolatától. – Da Epithelien keine eigenen Blutgefäße besitzen, werden ihre Zellen durch Diffusion aus dem darunterliegenden Bindegewebe versorgt, weshalb ihre Lebensfähigkeit eng von der Verbindung beider Gewebeanteile abhängt.
4. Mivel szabad felszínüket folyamatosan mechanikai, kémiai és mikrobiológiai hatások érik, számos hámtípus gyorsabb megújulásra képes, mint a szervezet legtöbb más szövete. – Da ihre freie Oberfläche fortlaufend mechanischen, chemischen und mikrobiologischen Einwirkungen ausgesetzt ist, können sich zahlreiche Epitheltypen schneller erneuern als die meisten anderen Gewebe des Organismus.
5. Az utánpótlást biztosító osztódó sejtek rendszerint védettebb területeken helyezkednek el, ahonnan utódaik fokozatos érés közben a működés helye felé vándorolnak. – Die für den Zellnachschub verantwortlichen teilungsfähigen Zellen liegen gewöhnlich in geschützteren Bereichen, von denen ihre Nachkommen während ihrer fortschreitenden Reifung zum jeweiligen Funktionsort wandern.
6. Különös figyelmet érdemelnek azok az átmeneti zónák, ahol eltérő felépítésű hámszövetek találkoznak, mert e területeknek egymással nehezen összeegyeztethető terhelésekhez kell alkalmazkodniuk. – Besondere Aufmerksamkeit verdienen jene Übergangszonen, in denen unterschiedlich aufgebaute Epithelien zusammentreffen, da sich diese Bereiche an schwer miteinander vereinbare Belastungen anpassen müssen.
7. Tartósan megváltozott körülmények között a felszíni sejtréteg szerkezete alkalmazkodó módon átrendeződhet, az új sejttípus azonban nem feltétlenül képes az eredeti szövet valamennyi feladatát ellátni. – Unter dauerhaft veränderten Bedingungen kann sich der Aufbau der oberflächlichen Zellschicht anpassend umgestalten, wobei der neue Zelltyp nicht unbedingt sämtliche Aufgaben des ursprünglichen Gewebes erfüllen kann.
8. E szemléletből kiindulva a hám különböző formái és hámeredetű képződményei egyetlen, rendkívül változékony rendszer megnyilvánulásainak tekinthetők, amelyben elhatárolás, anyagforgalom, kiválasztás és érzékelés kapcsolódik össze. – Aus dieser Sicht lassen sich die verschiedenen Epithelformen und epithelialen Bildungen als Erscheinungsformen eines einzigen, außerordentlich wandelbaren Systems verstehen, in dem Abgrenzung, Stoffaustausch, Sekretion und Wahrnehmung miteinander verbunden sind.
(aufklappen)magyar
1. A szervezet belső tereit a külvilágtól elválasztó hámszövet nem puszta burkolat, hanem szelektív határfelület, amely egyidejűleg véd, közvetít és szabályoz.
2. Attól függően, hogy az adott szervben milyen követelmények érvényesülnek, ugyanaz az alapvető sejtes szerveződés védőréteggé, felszívó felszínné, váladéktermelő egységgé vagy érzékelő rendszerré specializálódhat.
3. Érhálózat hiányában a hámsejtek ellátása az alattuk fekvő kötőszövet felől, diffúzió útján történik, ezért életképességük szorosan függ a két szövetrész kapcsolatától.
4. Mivel szabad felszínüket folyamatosan mechanikai, kémiai és mikrobiológiai hatások érik, számos hámtípus gyorsabb megújulásra képes, mint a szervezet legtöbb más szövete.
5. Az utánpótlást biztosító osztódó sejtek rendszerint védettebb területeken helyezkednek el, ahonnan utódaik fokozatos érés közben a működés helye felé vándorolnak.
6. Különös figyelmet érdemelnek azok az átmeneti zónák, ahol eltérő felépítésű hámszövetek találkoznak, mert e területeknek egymással nehezen összeegyeztethető terhelésekhez kell alkalmazkodniuk.
7. Tartósan megváltozott körülmények között a felszíni sejtréteg szerkezete alkalmazkodó módon átrendeződhet, az új sejttípus azonban nem feltétlenül képes az eredeti szövet valamennyi feladatát ellátni.
8. E szemléletből kiindulva a hám különböző formái és hámeredetű képződményei egyetlen, rendkívül változékony rendszer megnyilvánulásainak tekinthetők, amelyben elhatárolás, anyagforgalom, kiválasztás és érzékelés kapcsolódik össze.
(aufklappen)német
1. Das Epithelgewebe, das die inneren Räume des Organismus von der Außenwelt trennt, ist keine bloße Bedeckung, sondern eine selektive Grenzfläche, die zugleich schützt, vermittelt und reguliert.
2. Je nachdem, welche Anforderungen in einem Organ bestehen, kann sich dieselbe grundlegende zelluläre Organisation zu einer Schutzschicht, Resorptionsfläche, sekretbildenden Einheit oder einem sensorischen System spezialisieren.
3. Da Epithelien keine eigenen Blutgefäße besitzen, werden ihre Zellen durch Diffusion aus dem darunterliegenden Bindegewebe versorgt, weshalb ihre Lebensfähigkeit eng von der Verbindung beider Gewebeanteile abhängt.
4. Da ihre freie Oberfläche fortlaufend mechanischen, chemischen und mikrobiologischen Einwirkungen ausgesetzt ist, können sich zahlreiche Epitheltypen schneller erneuern als die meisten anderen Gewebe des Organismus.
5. Die für den Zellnachschub verantwortlichen teilungsfähigen Zellen liegen gewöhnlich in geschützteren Bereichen, von denen ihre Nachkommen während ihrer fortschreitenden Reifung zum jeweiligen Funktionsort wandern.
6. Besondere Aufmerksamkeit verdienen jene Übergangszonen, in denen unterschiedlich aufgebaute Epithelien zusammentreffen, da sich diese Bereiche an schwer miteinander vereinbare Belastungen anpassen müssen.
7. Unter dauerhaft veränderten Bedingungen kann sich der Aufbau der oberflächlichen Zellschicht anpassend umgestalten, wobei der neue Zelltyp nicht unbedingt sämtliche Aufgaben des ursprünglichen Gewebes erfüllen kann.
8. Aus dieser Sicht lassen sich die verschiedenen Epithelformen und epithelialen Bildungen als Erscheinungsformen eines einzigen, außerordentlich wandelbaren Systems verstehen, in dem Abgrenzung, Stoffaustausch, Sekretion und Wahrnehmung miteinander verbunden sind.