3.10.1 – A harántcsíkolt vázizom finomszerkezete – Der Feinbau der quergestreiften Skelettmuskulatur
1. A harántcsíkolt vázizomszövet hosszú, hengeres izomrostokból épül fel, amelyek összehangolt összehúzódásukkal a csontváz részeit egymáshoz képest elmozdítják. – Die quergestreifte Skelettmuskulatur besteht aus langen, zylindrischen Muskelfasern, die durch ihre koordinierte Kontraktion Teile des Skeletts gegeneinander bewegen.
2. Fejlődésük során számos egymagvú elődsejt, az úgynevezett mioblaszt egyesül, ezért az érett izomrost valójában többmagvú sejtszincícium. – Während ihrer Entwicklung verschmelzen zahlreiche einkernige Vorläuferzellen, die sogenannten Myoblasten, weshalb die reife Muskelfaser ein mehrkerniges Synzytium darstellt.
3. Közvetlenül a sejthártya alatt elhelyezkedő sejtmagok többnyire laposak, és hosszanti tengelyükkel az izomrost lefutását követik. – Die unmittelbar unter der Zellmembran liegenden Zellkerne sind meist flach und folgen mit ihrer Längsachse dem Verlauf der Muskelfaser.
4. Az izomrostot körülvevő sejthártyát szarkolemmának nevezik, amelyhez kívülről vékony bazális lemez és finom retikuláris rosthálózat kapcsolódik. – Die Zellmembran, welche die Muskelfaser umgibt, wird als Sarkolemm bezeichnet; außen schließen sich eine dünne Basallamina und ein feines Netz retikulärer Fasern an.
5. A szarkolemma alatt található szarkoplazma mitokondriumokat, glikogénszemcséket, mioglobint és az összehúzódáshoz szükséges különféle fehérjéket tartalmaz. – Das unter dem Sarkolemm gelegene Sarkoplasma enthält Mitochondrien, Glykogengranula, Myoglobin und verschiedene für die Kontraktion benötigte Proteine.
6. Belsejének legnagyobb részét párhuzamosan rendeződő miofibrillumok töltik ki, amelyek az izomrost teljes hosszában csaknem megszakítás nélkül végighúzódnak. – Den größten Teil ihres Inneren füllen parallel angeordnete Myofibrillen aus, die nahezu ununterbrochen über die gesamte Länge der Muskelfaser verlaufen.
7. Fénymikroszkóppal a miofibrillumok szabályos világos és sötét szakaszai keresztirányú csíkolatként jelennek meg, amelyről a szövet a nevét kapta. – Lichtmikroskopisch erscheinen die regelmäßigen hellen und dunklen Abschnitte der Myofibrillen als Querstreifung, nach der das Gewebe benannt ist.
8. E jellegzetes rajzolat nem a sejtfelszín tagoltságából, hanem a kontraktilis fehérjefonalak térben szabályos elrendeződéséből ered. – Diese charakteristische Zeichnung entsteht nicht durch eine Gliederung der Zelloberfläche, sondern durch die räumlich regelmäßige Anordnung der kontraktilen Proteinfilamente.
9. Két egymást követő Z-lemez között helyezkedik el a szarkomer, amely a miofibrillum alapvető szerkezeti és működési egysége. – Zwischen zwei aufeinanderfolgenden Z-Scheiben liegt das Sarkomer, die grundlegende strukturelle und funktionelle Einheit der Myofibrille.
10. Nyugalmi állapotban egy szarkomer hossza megközelítőleg két-két és fél mikrométer, összehúzódáskor azonban a Z-lemezek közelebb kerülnek egymáshoz. – Im Ruhezustand ist ein Sarkomer ungefähr zwei bis zweieinhalb Mikrometer lang; bei der Kontraktion nähern sich die Z-Scheiben einander an.
11. A Z-lemezhez rögzülő vékony filamentumok fő alkotóeleme az aktin, amelyhez a szabályozásban részt vevő tropomiozin és troponin kapcsolódik. – Hauptbestandteil der an der Z-Scheibe befestigten dünnen Filamente ist Aktin, mit dem die regulatorisch beteiligten Proteine Tropomyosin und Troponin verbunden sind.
12. A szarkomer középső részében elhelyezkedő vastag filamentumokat döntően miozinmolekulák alkotják, amelyek feji részei az aktinhoz kötődhetnek. – Die im mittleren Teil des Sarkomers gelegenen dicken Filamente bestehen überwiegend aus Myosinmolekülen, deren Kopfabschnitte an Aktin binden können.
13. Világos mikroszkópos sávként az I-csík jelenik meg, amelyet kizárólag vékony filamentumok járnak át, közepén pedig a Z-lemez húzódik. – Als heller mikroskopischer Streifen erscheint die I-Bande, die ausschließlich von dünnen Filamenten durchzogen wird und in deren Mitte die Z-Scheibe verläuft.
14. Ezzel szemben a sötétebb A-csík a vastag filamentumok teljes hosszának felel meg, beleértve az aktinnal átfedő területeket is. – Dagegen entspricht die dunklere A-Bande der gesamten Länge der dicken Filamente einschließlich der Bereiche, in denen sie sich mit Aktin überlappen.
15. Az A-csík közepén felismerhető világosabb H-zónában nyugalomban csak vastag filamentumok találhatók, míg középvonalát az M-vonal jelöli. – In der helleren H-Zone in der Mitte der A-Bande liegen im Ruhezustand ausschließlich dicke Filamente, während ihre Mittellinie durch die M-Linie markiert wird.
16. Az M-vonal fehérjéi egymáshoz kapcsolják a szomszédos miozinfilamentumokat, ezáltal stabilizálva azok szabályos, párhuzamos elrendeződését. – Die Proteine der M-Linie verbinden benachbarte Myosinfilamente miteinander und stabilisieren dadurch deren regelmäßige parallele Anordnung.
17. A Z-lemeztől az M-vonalig húzódó titin óriásmolekula rugalmasan rögzíti a vastag filamentumokat, és segíti a szarkomer nyugalmi hosszának helyreállítását. – Das vom Z-Streifen bis zur M-Linie reichende Riesenmolekül Titin befestigt die dicken Filamente elastisch und unterstützt die Wiederherstellung der Ruhelänge des Sarkomers.
18. Összehúzódáskor sem az aktin-, sem a miozinfilamentumok nem rövidülnek meg, hanem egymás mellett elcsúszva növelik átfedésük mértékét. – Bei der Kontraktion verkürzen sich weder die Aktin- noch die Myosinfilamente; vielmehr gleiten sie aneinander vorbei und vergrößern ihre Überlappung.
19. Ennek következtében az I-csík és a H-zóna keskenyebbé válik, miközben az A-csík hossza lényegében változatlan marad. – Infolgedessen werden I-Bande und H-Zone schmaler, während die Länge der A-Bande im Wesentlichen unverändert bleibt.
20. A miozinfejek ciklikus kapcsolódása az aktinhoz, majd elmozdulása és leválása ATP felhasználását igénylő kereszthídciklusok sorozatát hozza létre. – Die zyklische Bindung der Myosinköpfe an Aktin sowie ihre Bewegung und Ablösung erzeugen eine Folge ATP-abhängiger Querbrückenzyklen.
21. Nyugalomban a tropomiozin elfedi az aktin miozinkötő helyeit, ezért a két filamentum között nem alakulhat ki tartós, erőkifejtő kapcsolat. – Im Ruhezustand verdeckt Tropomyosin die Myosinbindungsstellen des Aktins, sodass zwischen beiden Filamenten keine dauerhafte kraftentwickelnde Verbindung entstehen kann.
22. Amikor a kalciumionok a troponinhoz kötődnek, a szabályozó fehérjekomplex alakja megváltozik, és a tropomiozin elmozdul a kötőhelyek fölül. – Wenn Calciumionen an Troponin binden, verändert der regulatorische Proteinkomplex seine Form, und Tropomyosin wird von den Bindungsstellen wegbewegt.
23. Az összehúzódáshoz szükséges kalciumot a szarkoplazmatikus retikulum tárolja, amely finom csatornahálózatként minden egyes miofibrillumot körülvesz. – Das für die Kontraktion erforderliche Calcium wird im sarkoplasmatischen Retikulum gespeichert, das jede einzelne Myofibrille als feines Kanalsystem umgibt.
24. Különösen tágult végrészei, a terminális ciszternák, rendszerint a szarkomer A- és I-csíkjának határán helyezkednek el. – Seine besonders erweiterten Endabschnitte, die Terminalzisternen, liegen gewöhnlich an der Grenze zwischen A- und I-Bande des Sarkomers.
25. A szarkolemma csőszerű betüremkedései, a transzverzális vagy T-tubulusok, az elektromos ingerületet gyorsan az izomrost belsejébe vezetik. – Röhrenförmige Einstülpungen des Sarkolemms, die transversalen oder T-Tubuli, leiten die elektrische Erregung rasch in das Innere der Muskelfaser.
26. Egy T-tubulus és a hozzá két oldalról kapcsolódó terminális ciszterna együtt alkotja a triádot, amely az ingerület és az összehúzódás összekapcsolásának helye. – Ein T-Tubulus und die ihm beidseits anliegenden Terminalzisternen bilden gemeinsam eine Triade, den Ort der elektromechanischen Kopplung.
27. A T-tubulus membránjának feszültségérzékelő fehérjéi az akciós potenciál hatására aktiválják a szarkoplazmatikus retikulum kalciumcsatornáit. – Spannungssensitive Proteine der T-Tubulusmembran aktivieren infolge des Aktionspotenzials die Calciumkanäle des sarkoplasmatischen Retikulums.
28. A szarkoplazmába felszabaduló kalcium rövid idő alatt eléri a miofibrillumokat, így az izomrost csaknem teljes keresztmetszetében egyszerre kezd összehúzódni. – Das ins Sarkoplasma freigesetzte Calcium erreicht rasch die Myofibrillen, sodass die Muskelfaser nahezu in ihrem gesamten Querschnitt gleichzeitig zu kontrahieren beginnt.
29. Az ingerület megszűnése után kalciumpumpák szállítják vissza az ionokat a szarkoplazmatikus retikulumba, ami lehetővé teszi az izomrost elernyedését. – Nach dem Ende der Erregung transportieren Calciumpumpen die Ionen zurück in das sarkoplasmatische Retikulum, wodurch die Erschlaffung der Muskelfaser ermöglicht wird.
30. Energiaigényének megfelelően a rostok között eltérő mennyiségű mitokondrium, mioglobin és glikogén található, ami színükben és működésükben is különbségeket okoz. – Entsprechend ihrem Energiebedarf enthalten die Fasern unterschiedliche Mengen an Mitochondrien, Myoglobin und Glykogen, wodurch Unterschiede in Farbe und Funktion entstehen.
31. Az oxidatív, lassabban fáradó rostok mitokondriumokban és mioglobinban gazdagok, míg a gyors glikolitikus rostok nagyobb erőkifejtésre, de rövidebb terhelésre alkalmasak. – Oxidative, langsam ermüdende Fasern sind reich an Mitochondrien und Myoglobin, während schnelle glykolytische Fasern größere Kräfte entwickeln, aber kürzer belastbar sind.
32. Az izomrost körül finom kötőszövetes hüvely, az endomysium húzódik, amelyben kapillárisok és az egyes rostokhoz tartó idegvégződések futnak. – Um jede Muskelfaser liegt eine feine Bindegewebshülle, das Endomysium, in dem Kapillaren und zu den einzelnen Fasern ziehende Nervenendigungen verlaufen.
33. Több izomrostot a perimysium fog köteggé, az egész izmot pedig kívülről az erősebb, kollagénrostos epimysium határolja. – Mehrere Muskelfasern werden durch das Perimysium zu Bündeln zusammengefasst, während der gesamte Muskel außen vom kräftigeren kollagenfaserigen Epimysium begrenzt wird.
34. A három kötőszövetes réteg folytonosan kapcsolódik egymáshoz és az inakhoz, így az egyes izomrostokban keletkező erő a csontra továbbítható. – Die drei Bindegewebsschichten gehen kontinuierlich ineinander und in die Sehnen über, sodass die in den einzelnen Muskelfasern entstehende Kraft auf den Knochen übertragen werden kann.
35. Szerkezeti szempontból tehát a vázizom működése a szarkomerek szabályos rendjén, gyors kalciumfelszabadításán és az erőt összegyűjtő kötőszövetes vázon alapul. – Strukturell beruht die Funktion des Skelettmuskels somit auf der regelmäßigen Ordnung der Sarkomere, der schnellen Calciumfreisetzung und dem kraftsammelnden Bindegewebsgerüst.
(aufklappen)magyar
1. A harántcsíkolt vázizomszövet hosszú, hengeres izomrostokból épül fel, amelyek összehangolt összehúzódásukkal a csontváz részeit egymáshoz képest elmozdítják.
2. Fejlődésük során számos egymagvú elődsejt, az úgynevezett mioblaszt egyesül, ezért az érett izomrost valójában többmagvú sejtszincícium.
3. Közvetlenül a sejthártya alatt elhelyezkedő sejtmagok többnyire laposak, és hosszanti tengelyükkel az izomrost lefutását követik.
4. Az izomrostot körülvevő sejthártyát szarkolemmának nevezik, amelyhez kívülről vékony bazális lemez és finom retikuláris rosthálózat kapcsolódik.
5. A szarkolemma alatt található szarkoplazma mitokondriumokat, glikogénszemcséket, mioglobint és az összehúzódáshoz szükséges különféle fehérjéket tartalmaz.
6. Belsejének legnagyobb részét párhuzamosan rendeződő miofibrillumok töltik ki, amelyek az izomrost teljes hosszában csaknem megszakítás nélkül végighúzódnak.
7. Fénymikroszkóppal a miofibrillumok szabályos világos és sötét szakaszai keresztirányú csíkolatként jelennek meg, amelyről a szövet a nevét kapta.
8. E jellegzetes rajzolat nem a sejtfelszín tagoltságából, hanem a kontraktilis fehérjefonalak térben szabályos elrendeződéséből ered.
9. Két egymást követő Z-lemez között helyezkedik el a szarkomer, amely a miofibrillum alapvető szerkezeti és működési egysége.
10. Nyugalmi állapotban egy szarkomer hossza megközelítőleg két-két és fél mikrométer, összehúzódáskor azonban a Z-lemezek közelebb kerülnek egymáshoz.
11. A Z-lemezhez rögzülő vékony filamentumok fő alkotóeleme az aktin, amelyhez a szabályozásban részt vevő tropomiozin és troponin kapcsolódik.
12. A szarkomer középső részében elhelyezkedő vastag filamentumokat döntően miozinmolekulák alkotják, amelyek feji részei az aktinhoz kötődhetnek.
13. Világos mikroszkópos sávként az I-csík jelenik meg, amelyet kizárólag vékony filamentumok járnak át, közepén pedig a Z-lemez húzódik.
14. Ezzel szemben a sötétebb A-csík a vastag filamentumok teljes hosszának felel meg, beleértve az aktinnal átfedő területeket is.
15. Az A-csík közepén felismerhető világosabb H-zónában nyugalomban csak vastag filamentumok találhatók, míg középvonalát az M-vonal jelöli.
16. Az M-vonal fehérjéi egymáshoz kapcsolják a szomszédos miozinfilamentumokat, ezáltal stabilizálva azok szabályos, párhuzamos elrendeződését.
17. A Z-lemeztől az M-vonalig húzódó titin óriásmolekula rugalmasan rögzíti a vastag filamentumokat, és segíti a szarkomer nyugalmi hosszának helyreállítását.
18. Összehúzódáskor sem az aktin-, sem a miozinfilamentumok nem rövidülnek meg, hanem egymás mellett elcsúszva növelik átfedésük mértékét.
19. Ennek következtében az I-csík és a H-zóna keskenyebbé válik, miközben az A-csík hossza lényegében változatlan marad.
20. A miozinfejek ciklikus kapcsolódása az aktinhoz, majd elmozdulása és leválása ATP felhasználását igénylő kereszthídciklusok sorozatát hozza létre.
21. Nyugalomban a tropomiozin elfedi az aktin miozinkötő helyeit, ezért a két filamentum között nem alakulhat ki tartós, erőkifejtő kapcsolat.
22. Amikor a kalciumionok a troponinhoz kötődnek, a szabályozó fehérjekomplex alakja megváltozik, és a tropomiozin elmozdul a kötőhelyek fölül.
23. Az összehúzódáshoz szükséges kalciumot a szarkoplazmatikus retikulum tárolja, amely finom csatornahálózatként minden egyes miofibrillumot körülvesz.
24. Különösen tágult végrészei, a terminális ciszternák, rendszerint a szarkomer A- és I-csíkjának határán helyezkednek el.
25. A szarkolemma csőszerű betüremkedései, a transzverzális vagy T-tubulusok, az elektromos ingerületet gyorsan az izomrost belsejébe vezetik.
26. Egy T-tubulus és a hozzá két oldalról kapcsolódó terminális ciszterna együtt alkotja a triádot, amely az ingerület és az összehúzódás összekapcsolásának helye.
27. A T-tubulus membránjának feszültségérzékelő fehérjéi az akciós potenciál hatására aktiválják a szarkoplazmatikus retikulum kalciumcsatornáit.
28. A szarkoplazmába felszabaduló kalcium rövid idő alatt eléri a miofibrillumokat, így az izomrost csaknem teljes keresztmetszetében egyszerre kezd összehúzódni.
29. Az ingerület megszűnése után kalciumpumpák szállítják vissza az ionokat a szarkoplazmatikus retikulumba, ami lehetővé teszi az izomrost elernyedését.
30. Energiaigényének megfelelően a rostok között eltérő mennyiségű mitokondrium, mioglobin és glikogén található, ami színükben és működésükben is különbségeket okoz.
31. Az oxidatív, lassabban fáradó rostok mitokondriumokban és mioglobinban gazdagok, míg a gyors glikolitikus rostok nagyobb erőkifejtésre, de rövidebb terhelésre alkalmasak.
32. Az izomrost körül finom kötőszövetes hüvely, az endomysium húzódik, amelyben kapillárisok és az egyes rostokhoz tartó idegvégződések futnak.
33. Több izomrostot a perimysium fog köteggé, az egész izmot pedig kívülről az erősebb, kollagénrostos epimysium határolja.
34. A három kötőszövetes réteg folytonosan kapcsolódik egymáshoz és az inakhoz, így az egyes izomrostokban keletkező erő a csontra továbbítható.
35. Szerkezeti szempontból tehát a vázizom működése a szarkomerek szabályos rendjén, gyors kalciumfelszabadításán és az erőt összegyűjtő kötőszövetes vázon alapul.
(aufklappen)német
1. Die quergestreifte Skelettmuskulatur besteht aus langen, zylindrischen Muskelfasern, die durch ihre koordinierte Kontraktion Teile des Skeletts gegeneinander bewegen.
2. Während ihrer Entwicklung verschmelzen zahlreiche einkernige Vorläuferzellen, die sogenannten Myoblasten, weshalb die reife Muskelfaser ein mehrkerniges Synzytium darstellt.
3. Die unmittelbar unter der Zellmembran liegenden Zellkerne sind meist flach und folgen mit ihrer Längsachse dem Verlauf der Muskelfaser.
4. Die Zellmembran, welche die Muskelfaser umgibt, wird als Sarkolemm bezeichnet; außen schließen sich eine dünne Basallamina und ein feines Netz retikulärer Fasern an.
5. Das unter dem Sarkolemm gelegene Sarkoplasma enthält Mitochondrien, Glykogengranula, Myoglobin und verschiedene für die Kontraktion benötigte Proteine.
6. Den größten Teil ihres Inneren füllen parallel angeordnete Myofibrillen aus, die nahezu ununterbrochen über die gesamte Länge der Muskelfaser verlaufen.
7. Lichtmikroskopisch erscheinen die regelmäßigen hellen und dunklen Abschnitte der Myofibrillen als Querstreifung, nach der das Gewebe benannt ist.
8. Diese charakteristische Zeichnung entsteht nicht durch eine Gliederung der Zelloberfläche, sondern durch die räumlich regelmäßige Anordnung der kontraktilen Proteinfilamente.
9. Zwischen zwei aufeinanderfolgenden Z-Scheiben liegt das Sarkomer, die grundlegende strukturelle und funktionelle Einheit der Myofibrille.
10. Im Ruhezustand ist ein Sarkomer ungefähr zwei bis zweieinhalb Mikrometer lang; bei der Kontraktion nähern sich die Z-Scheiben einander an.
11. Hauptbestandteil der an der Z-Scheibe befestigten dünnen Filamente ist Aktin, mit dem die regulatorisch beteiligten Proteine Tropomyosin und Troponin verbunden sind.
12. Die im mittleren Teil des Sarkomers gelegenen dicken Filamente bestehen überwiegend aus Myosinmolekülen, deren Kopfabschnitte an Aktin binden können.
13. Als heller mikroskopischer Streifen erscheint die I-Bande, die ausschließlich von dünnen Filamenten durchzogen wird und in deren Mitte die Z-Scheibe verläuft.
14. Dagegen entspricht die dunklere A-Bande der gesamten Länge der dicken Filamente einschließlich der Bereiche, in denen sie sich mit Aktin überlappen.
15. In der helleren H-Zone in der Mitte der A-Bande liegen im Ruhezustand ausschließlich dicke Filamente, während ihre Mittellinie durch die M-Linie markiert wird.
16. Die Proteine der M-Linie verbinden benachbarte Myosinfilamente miteinander und stabilisieren dadurch deren regelmäßige parallele Anordnung.
17. Das vom Z-Streifen bis zur M-Linie reichende Riesenmolekül Titin befestigt die dicken Filamente elastisch und unterstützt die Wiederherstellung der Ruhelänge des Sarkomers.
18. Bei der Kontraktion verkürzen sich weder die Aktin- noch die Myosinfilamente; vielmehr gleiten sie aneinander vorbei und vergrößern ihre Überlappung.
19. Infolgedessen werden I-Bande und H-Zone schmaler, während die Länge der A-Bande im Wesentlichen unverändert bleibt.
20. Die zyklische Bindung der Myosinköpfe an Aktin sowie ihre Bewegung und Ablösung erzeugen eine Folge ATP-abhängiger Querbrückenzyklen.
21. Im Ruhezustand verdeckt Tropomyosin die Myosinbindungsstellen des Aktins, sodass zwischen beiden Filamenten keine dauerhafte kraftentwickelnde Verbindung entstehen kann.
22. Wenn Calciumionen an Troponin binden, verändert der regulatorische Proteinkomplex seine Form, und Tropomyosin wird von den Bindungsstellen wegbewegt.
23. Das für die Kontraktion erforderliche Calcium wird im sarkoplasmatischen Retikulum gespeichert, das jede einzelne Myofibrille als feines Kanalsystem umgibt.
24. Seine besonders erweiterten Endabschnitte, die Terminalzisternen, liegen gewöhnlich an der Grenze zwischen A- und I-Bande des Sarkomers.
25. Röhrenförmige Einstülpungen des Sarkolemms, die transversalen oder T-Tubuli, leiten die elektrische Erregung rasch in das Innere der Muskelfaser.
26. Ein T-Tubulus und die ihm beidseits anliegenden Terminalzisternen bilden gemeinsam eine Triade, den Ort der elektromechanischen Kopplung.
27. Spannungssensitive Proteine der T-Tubulusmembran aktivieren infolge des Aktionspotenzials die Calciumkanäle des sarkoplasmatischen Retikulums.
28. Das ins Sarkoplasma freigesetzte Calcium erreicht rasch die Myofibrillen, sodass die Muskelfaser nahezu in ihrem gesamten Querschnitt gleichzeitig zu kontrahieren beginnt.
29. Nach dem Ende der Erregung transportieren Calciumpumpen die Ionen zurück in das sarkoplasmatische Retikulum, wodurch die Erschlaffung der Muskelfaser ermöglicht wird.
30. Entsprechend ihrem Energiebedarf enthalten die Fasern unterschiedliche Mengen an Mitochondrien, Myoglobin und Glykogen, wodurch Unterschiede in Farbe und Funktion entstehen.
31. Oxidative, langsam ermüdende Fasern sind reich an Mitochondrien und Myoglobin, während schnelle glykolytische Fasern größere Kräfte entwickeln, aber kürzer belastbar sind.
32. Um jede Muskelfaser liegt eine feine Bindegewebshülle, das Endomysium, in dem Kapillaren und zu den einzelnen Fasern ziehende Nervenendigungen verlaufen.
33. Mehrere Muskelfasern werden durch das Perimysium zu Bündeln zusammengefasst, während der gesamte Muskel außen vom kräftigeren kollagenfaserigen Epimysium begrenzt wird.
34. Die drei Bindegewebsschichten gehen kontinuierlich ineinander und in die Sehnen über, sodass die in den einzelnen Muskelfasern entstehende Kraft auf den Knochen übertragen werden kann.
35. Strukturell beruht die Funktion des Skelettmuskels somit auf der regelmäßigen Ordnung der Sarkomere, der schnellen Calciumfreisetzung und dem kraftsammelnden Bindegewebsgerüst.