6.4 – A bőr festékanyaga és a színének kialakulása – Das Pigment der Haut und die Entstehung der Hautfarbe
1. A bőr látható színe több, egymással kölcsönhatásban álló tényező eredménye, amelyek közül a melanin mennyisége és eloszlása a legfontosabb. – Die sichtbare Hautfarbe ist das Ergebnis mehrerer zusammenwirkender Faktoren, unter denen Menge und Verteilung des Melanins die größte Bedeutung besitzen.
2. Bár a melanint rendszerint egyszerűen bőrfestéknek nevezzük, valójában különböző szerkezetű, fehérjékhez kapcsolódó pigmentmolekulák összességéről van szó. – Obwohl Melanin gewöhnlich einfach als Hautfarbstoff bezeichnet wird, handelt es sich tatsächlich um eine Gesamtheit unterschiedlich aufgebauter, an Proteine gebundener Pigmentmoleküle.
3. A festékanyagot termelő melanociták elsősorban a felhám alaprétegében helyezkednek el, sejttestükből pedig hosszú nyúlványok hatolnak a környező keratinociták közé. – Die pigmentbildenden Melanozyten liegen vor allem in der Basalschicht der Epidermis, während lange Fortsätze ihres Zellkörpers zwischen die umgebenden Keratinozyten reichen.
4. Embrionális fejlődésük során ezek a sejtek az ideglécből származnak, majd a kialakuló bőrbe és a szőrtüszők meghatározott területeire vándorolnak. – Während ihrer Embryonalentwicklung stammen diese Zellen aus der Neuralleiste und wandern anschließend in die entstehende Haut sowie in bestimmte Bereiche der Haarfollikel ein.
5. Elhelyezkedésük ellenére a melanociták nem alkotnak összefüggő sejtréteget, hanem szabályos távolságokban, egyenként ékelődnek a bazális keratinociták közé. – Trotz ihrer Lage bilden die Melanozyten keine geschlossene Zellschicht, sondern sind in regelmäßigen Abständen einzeln zwischen die basalen Keratinozyten eingeschoben.
6. Egy melanocita nyúlványai rendszerint több tucat keratinocitát érnek el, amelyekkel együtt egy működési egységet, az epidermális melaninegységet hozzák létre. – Die Fortsätze eines Melanozyten erreichen gewöhnlich mehrere Dutzend Keratinozyten, mit denen sie gemeinsam eine funktionelle Einheit, die epidermale Melanineinheit, bilden.
7. A melanin képződése nem szabadon történik a sejtplazmában, hanem membránnal határolt sejtszervecskékben, a fokozatosan érő melanoszómákban zajlik. – Die Melaninbildung erfolgt nicht frei im Zytoplasma, sondern in membranbegrenzten Zellorganellen, den schrittweise reifenden Melanosomen.
8. Kezdetben a Golgi-készülékből származó előalakok még alig tartalmaznak pigmentet, belső fehérjevázuk azonban már előkészíti a festékanyag rendezett lerakódását. – Anfangs enthalten die aus dem Golgi-Apparat hervorgehenden Vorstufen kaum Pigment, doch ihr inneres Proteingerüst bereitet bereits dessen geordnete Ablagerung vor.
9. Az érési folyamat során a melanin egyre nagyobb mennyiségben halmozódik fel, míg végül a melanoszóma belső szerkezete szinte teljesen elfedődik. – Während des Reifungsprozesses sammelt sich zunehmend Melanin an, bis die innere Struktur des Melanosoms schließlich nahezu vollständig verdeckt ist.
10. A festékanyag szintézisének kiindulási anyaga a tirozin nevű aminosav, amelyet a melanociták több egymást követő kémiai lépésben alakítanak át. – Ausgangsstoff der Pigmentsynthese ist die Aminosäure Tyrosin, die von den Melanozyten in mehreren aufeinanderfolgenden chemischen Schritten umgewandelt wird.
11. Ebben a reakciósorban központi szerepet tölt be a tirozináz enzim, amely a tirozinból előbb DOPA-t, majd dopakinont képez. – In dieser Reaktionsfolge nimmt das Enzym Tyrosinase eine zentrale Stellung ein, indem es Tyrosin zunächst in DOPA und anschließend in Dopachinon umwandelt.
12. A dopakinonból a további reakciók feltételeitől és a sejtek genetikai programjától függően két eltérő tulajdonságú pigmenttípus keletkezhet. – Aus Dopachinon können abhängig von den weiteren Reaktionsbedingungen und dem genetischen Programm der Zellen zwei Pigmenttypen mit unterschiedlichen Eigenschaften entstehen.
13. A barnásfekete eumelanin hatékonyan nyeli el az ultraibolya sugárzást, ezért a bőr fényvédelmének legfontosabb pigmentáris összetevője. – Das braunschwarze Eumelanin absorbiert ultraviolette Strahlung wirksam und bildet daher den wichtigsten pigmentbedingten Bestandteil des Lichtschutzes der Haut.
14. A sárgásvörös feomelanin ezzel szemben gyengébb fényvédelmet biztosít, és ultraibolya besugárzáskor kedvezhet reakcióképes oxigénvegyületek keletkezésének. – Das gelblich rote Phäomelanin bietet demgegenüber einen schwächeren Lichtschutz und kann bei ultravioletter Bestrahlung die Entstehung reaktiver Sauerstoffverbindungen begünstigen.
15. Hogy a melanocita melyik pigmentből termel többet, azt többek között a melanokortinreceptor működése és az azt meghatározó öröklött változatok befolyásolják. – Welchen Pigmenttyp ein Melanozyt überwiegend bildet, wird unter anderem durch die Funktion des Melanocortinrezeptors und dessen erbliche Varianten beeinflusst.
16. Az érett melanoszómák a sejtváz elemei mentén a melanocita nyúlványaiba kerülnek, ahonnan fokozatosan átadódnak a környező keratinocitáknak. – Die reifen Melanosomen gelangen entlang der Elemente des Zellskeletts in die Fortsätze des Melanozyten und werden von dort schrittweise an die umgebenden Keratinozyten übertragen.
17. Miután a pigmentet tartalmazó sejtszervecskék bekerültek a keratinocitákba, azok a sejtek felszín felé irányuló vándorlását követve a felhám magasabb rétegeibe jutnak. – Nachdem die pigmenthaltigen Zellorganellen in die Keratinozyten aufgenommen worden sind, gelangen sie mit deren oberflächenwärts gerichteter Wanderung in die höheren Epidermisschichten.
18. A sejtmag felett összegyűlő melanoszómák sapkaszerű védőréteget képeznek, amely elnyeli a mélyebbre hatoló sugárzás jelentős részét. – Die oberhalb des Zellkerns angesammelten Melanosomen bilden eine kappenartige Schutzschicht, die einen beträchtlichen Teil der tiefer eindringenden Strahlung absorbiert.
19. Ily módon a melanin különösen a sejtmag örökítőanyagát óvja, bár az ultraibolya sugárzás károsító hatását teljesen nem képes megszüntetni. – Auf diese Weise schützt Melanin insbesondere das Erbmaterial des Zellkerns, kann die schädigende Wirkung ultravioletter Strahlung jedoch nicht vollständig verhindern.
20. A pigment által elnyelt sugárzási energia nagyrészt hővé alakul, amely kis mennyiségben, a környező szövetek károsítása nélkül adódik le. – Die vom Pigment aufgenommene Strahlungsenergie wird überwiegend in Wärme umgewandelt, die in geringer Menge ohne Schädigung der umgebenden Gewebe abgegeben wird.
21. Különböző bőrszínű emberekben a melanociták száma ugyanazon testtájon általában csak mérsékelten tér el, aktivitásuk azonban jelentős különbségeket mutat. – Bei Menschen unterschiedlicher Hautfarbe unterscheidet sich die Melanozytenzahl in derselben Körperregion gewöhnlich nur mäßig, ihre Aktivität weist jedoch erhebliche Unterschiede auf.
22. A sötétebb bőrben a melanoszómák rendszerint nagyobbak, több pigmentet tartalmaznak, egyenként oszlanak el, és a keratinocitákban lassabban bomlanak le. – In dunklerer Haut sind die Melanosomen gewöhnlich größer, pigmentreicher, einzeln verteilt und werden in den Keratinozyten langsamer abgebaut.
23. Világosabb bőr esetén e sejtszervecskék többnyire kisebbek, gyakran csoportokba rendeződnek, és már a felhám alsóbb rétegeiben gyorsabban lebomlanak. – Bei hellerer Haut sind diese Zellorganellen meist kleiner, häufig gruppenweise angeordnet und werden bereits in den unteren Epidermisschichten schneller abgebaut.
24. A bőrszín különbségeit ezért nem egyszerűen a pigmentsejtek száma, hanem elsősorban működésük, melanoszómáik tulajdonságai és lebomlásuk üteme határozza meg. – Unterschiede der Hautfarbe werden daher nicht einfach durch die Zahl der Pigmentzellen, sondern vor allem durch deren Aktivität, Melanosomeneigenschaften und Abbaugeschwindigkeit bestimmt.
25. A genetikailag meghatározott, napsugárzástól független alapszínezetet alkati pigmentációnak nevezzük, amely már fényhatás nélkül is jellemző az adott személyre. – Die genetisch bestimmte, von der Sonnenstrahlung unabhängige Grundfarbe wird als konstitutionelle Pigmentierung bezeichnet und kennzeichnet die betreffende Person auch ohne Lichteinwirkung.
26. Ettől különbözik a szerzett vagy fakultatív pigmentáció, amely napfény, hormonális hatások, gyulladások vagy bizonyos anyagcsere-változások következtében alakul ki. – Davon unterscheidet sich die erworbene oder fakultative Pigmentierung, die infolge von Sonnenlicht, hormonellen Einflüssen, Entzündungen oder bestimmten Stoffwechselveränderungen entsteht.
27. Erős napfény hatására először gyors, többnyire átmeneti sötétedés jelentkezhet, amelyben a már meglévő pigment oxidációja és sejten belüli átrendeződése vesz részt. – Unter intensiver Sonneneinstrahlung kann zunächst eine rasche, meist vorübergehende Verdunkelung auftreten, an der Oxidation und intrazelluläre Umlagerung des bereits vorhandenen Pigments beteiligt sind.
28. A később kialakuló barnulás ezzel szemben új melanin képződésén, a melanoszómák számának növekedésén és fokozott keratinocita-ellátásán alapul. – Die später einsetzende Bräunung beruht dagegen auf der Neubildung von Melanin, einer Zunahme der Melanosomenzahl und ihrer verstärkten Übertragung auf Keratinozyten.
29. Az ultraibolya B sugárzás a keratinociták örökítőanyagában olyan változásokat indít el, amelyek közvetett módon fokozzák a melanociták pigmenttermelését. – Ultraviolette B-Strahlung löst im Erbmaterial der Keratinozyten Veränderungen aus, die mittelbar die Pigmentbildung der Melanozyten steigern.
30. A károsodást érzékelő keratinociták jelzőanyagokat, köztük melanocitastimuláló hormont bocsátanak ki, amely a pigmentsejtek felszíni receptoraihoz kötődik. – Die eine Schädigung wahrnehmenden Keratinozyten setzen Signalstoffe frei, darunter melanocytenstimulierendes Hormon, das an Oberflächenrezeptoren der Pigmentzellen bindet.
31. Ennek következtében növekszik a tirozináz aktivitása, felgyorsul a melanoszómák érése, és több védő pigment jut a környező hámsejtekbe. – Infolgedessen steigt die Tyrosinaseaktivität, die Reifung der Melanosomen beschleunigt sich und mehr schützendes Pigment gelangt in die umgebenden Epithelzellen.
32. A barnulás tehát alkalmazkodási reakció, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a bőr károsodás nélkül viselte el a napsugárzást. – Die Bräunung ist somit eine Anpassungsreaktion und kein Beweis dafür, dass die Haut die Sonnenstrahlung ohne Schädigung vertragen hat.
33. Mivel a látható pigmentáció csak késleltetve erősödik meg, az örökítőanyag károsodása már azelőtt bekövetkezhet, hogy jelentős barnulás észlelhető lenne. – Da sich die sichtbare Pigmentierung erst verzögert verstärkt, kann eine Schädigung des Erbmaterials bereits eintreten, bevor eine deutliche Bräunung erkennbar wird.
34. A melaninban gazdag bőr természetes fényvédelme erősebb, azonban tartós vagy nagy dózisú ultraibolya sugárzás esetén ebben is létrejöhet sejtkárosodás. – Melaninreiche Haut besitzt einen stärkeren natürlichen Lichtschutz, doch auch in ihr können bei anhaltender oder hoch dosierter ultravioletter Strahlung Zellschäden entstehen.
35. A bőr alapszíne egyazon személy testén sem teljesen egységes, mivel az egyes területeken eltér a melanociták aktivitása és a pigment helyi eloszlása. – Die Grundfarbe der Haut ist selbst am Körper derselben Person nicht völlig einheitlich, da sich Melanozytenaktivität und örtliche Pigmentverteilung regional unterscheiden.
36. Rendszerint erősebben pigmentált a mellbimbóudvar, a külső nemi szervek és bizonyos hajlatok bőre, míg a tenyér és a talp feltűnően világosabb lehet. – Gewöhnlich sind Warzenhof, äußere Geschlechtsorgane und bestimmte Hautfalten stärker pigmentiert, während Handflächen und Fußsohlen auffallend heller sein können.
37. A bőrszín életkorral is változik, mert a melanociták működése, eloszlása és a környezeti fényhatások felhalmozódása az évek során módosul. – Auch mit dem Lebensalter verändert sich die Hautfarbe, weil sich Melanozytenfunktion, Zellverteilung und die kumulative Einwirkung des Lichtes im Laufe der Jahre wandeln.
38. Idősebb korban a pigmentsejtek összlétszáma csökkenhet, működésük azonban egyenetlenné válik, ezért világosabb területek és sötétebb foltok egyaránt megjelenhetnek. – Im höheren Lebensalter kann die Gesamtzahl der Pigmentzellen abnehmen, ihre Aktivität wird jedoch ungleichmäßig, sodass sowohl hellere Bereiche als auch dunklere Flecken auftreten können.
39. Hormonális változások idején, különösen várandósságban, fokozódhat a mellbimbóudvar, a has középvonala és az arc egyes területeinek pigmentációja. – Während hormoneller Veränderungen, besonders in der Schwangerschaft, kann die Pigmentierung des Warzenhofs, der mittleren Bauchlinie und bestimmter Gesichtsbereiche zunehmen.
40. Gyulladások vagy sérülések gyógyulását követően átmeneti vagy tartós túlpigmentáltság maradhat vissza, mert a helyi jelzőanyagok serkentik a melanociták működését. – Nach dem Abheilen von Entzündungen oder Verletzungen kann eine vorübergehende oder anhaltende Überpigmentierung zurückbleiben, da örtliche Signalstoffe die Melanozytenaktivität anregen.
41. Más esetekben a gyulladás károsíthatja vagy elpusztíthatja a pigmentsejteket, aminek következtében a környező bőrnél világosabb terület alakul ki. – In anderen Fällen kann eine Entzündung die Pigmentzellen schädigen oder zerstören, wodurch ein gegenüber der umgebenden Haut hellerer Bereich entsteht.
42. A szeplőkben a melanociták száma rendszerint nem emelkedik jelentősen, bizonyos körülírt területeken azonban fokozott melaninelválasztás figyelhető meg. – Bei Sommersprossen ist die Zahl der Melanozyten gewöhnlich nicht wesentlich erhöht, in bestimmten umschriebenen Bereichen besteht jedoch eine gesteigerte Melaninbildung.
43. Ezért a szeplők napsütés hatására sötétebbé válhatnak, télen pedig elhalványulhatnak, miközben elhelyezkedésüket nagyrészt öröklött tényezők határozzák meg. – Daher können Sommersprossen unter Sonneneinwirkung dunkler und im Winter blasser werden, während ihre Verteilung weitgehend durch erbliche Faktoren bestimmt wird.
44. A pigmentfoltok egy részében nemcsak a festékanyag termelése fokozódik, hanem a melanociták helyi száma vagy szöveti elrendeződése is megváltozhat. – Bei einem Teil der Pigmentflecken nimmt nicht nur die Pigmentbildung zu, sondern auch die örtliche Zahl oder Gewebeanordnung der Melanozyten kann sich verändern.
45. Melaninhiány akkor is kialakulhat, ha a melanociták jelen vannak, de valamely enzimhibájuk miatt nem képesek elegendő működőképes pigmentet előállítani. – Ein Melaninmangel kann auch entstehen, wenn Melanozyten vorhanden sind, aufgrund eines Enzymdefekts jedoch nicht genügend funktionsfähiges Pigment bilden können.
46. Az albinizmus bizonyos formáiban ezért a bőr, a haj és a szem pigmentációja csökkent, miközben a fényérzékenység jelentősen fokozódik. – Bei bestimmten Formen des Albinismus ist deshalb die Pigmentierung von Haut, Haaren und Augen vermindert, während die Lichtempfindlichkeit deutlich zunimmt.
47. A vitiligóra ezzel szemben körülírt, élesen határolt pigmenthiány jellemző, amelyet az érintett területek működő melanocitáinak elvesztése okoz. – Vitiligo ist demgegenüber durch umschriebene, scharf begrenzte Pigmentverluste gekennzeichnet, die durch den Verlust funktionsfähiger Melanozyten in den betroffenen Bereichen entstehen.
48. A bőr látható árnyalatát a melanin mellett az irha ereiben keringő vér mennyisége, áramlási sebessége és oxigéntelítettsége is befolyásolja. – Neben dem Melanin beeinflussen auch Blutmenge, Strömungsgeschwindigkeit und Sauerstoffsättigung in den Gefäßen der Dermis den sichtbaren Farbton der Haut.
49. Értágulatkor a felszínhez közel több oxigéndús vér áramlik, ezért a bőr kipirul, míg érösszehúzódás esetén feltűnően sápadttá válhat. – Bei Gefäßerweiterung fließt oberflächennah mehr sauerstoffreiches Blut, weshalb sich die Haut rötet, während sie bei Gefäßverengung auffallend blass werden kann.
50. Ha a vér redukált hemoglobintartalma jelentősen megemelkedik, kékes elszíneződés válhat láthatóvá, különösen az ajkakon, a körömágyban és a végtagokon. – Steigt der Gehalt des Blutes an desoxygeniertem Hämoglobin deutlich an, kann besonders an Lippen, Nagelbetten und Extremitäten eine bläuliche Verfärbung sichtbar werden.
51. Sárgás árnyalatot adhat a bőrnek a szarurétegben és a bőralja zsírszövetében felhalmozódó karotin, amely főként növényi táplálékokkal kerül a szervezetbe. – Einen gelblichen Farbton kann das in der Hornschicht und im Unterhautfettgewebe gespeicherte Carotin verleihen, das vor allem mit pflanzlichen Nahrungsmitteln aufgenommen wird.
52. A karotin okozta elszíneződés rendszerint a vastag szarurétegű tenyéren és talpon feltűnő, miközben a szem ínhártyája változatlanul fehér marad. – Eine durch Carotin verursachte Verfärbung fällt gewöhnlich an Handflächen und Fußsohlen mit dicker Hornschicht auf, während die Lederhaut des Auges weiß bleibt.
53. A bilirubin felszaporodása szintén sárgára színezheti a bőrt, ez azonban nem élettani pigmentáció, hanem az epefesték kóros szöveti lerakódása. – Auch eine Anreicherung von Bilirubin kann die Haut gelb färben, stellt jedoch keine physiologische Pigmentierung, sondern eine krankhafte Gewebeablagerung des Gallenfarbstoffs dar.
54. Az emberi bőrszín földrajzi változatossága hosszú alkalmazkodási folyamat során alakult ki, amelyben az ultraibolya sugárzás elleni védelem és a D-vitamin-képzés egyaránt szerepet játszott. – Die geografische Vielfalt der menschlichen Hautfarbe entstand in einem langen Anpassungsprozess, bei dem sowohl der Schutz vor ultravioletter Strahlung als auch die Vitamin-D-Bildung eine Rolle spielten.
55. A bőrszín ezért biológiailag folytonos, sok tényező által alakított tulajdonság, amely nem különálló csoportokat, hanem egymásba átmenő egyéni változatokat alkot. – Die Hautfarbe ist daher biologisch ein kontinuierliches, von zahlreichen Faktoren geprägtes Merkmal, das keine getrennten Gruppen, sondern ineinander übergehende individuelle Varianten bildet.
(aufklappen)magyar
1. A bőr látható színe több, egymással kölcsönhatásban álló tényező eredménye, amelyek közül a melanin mennyisége és eloszlása a legfontosabb.
2. Bár a melanint rendszerint egyszerűen bőrfestéknek nevezzük, valójában különböző szerkezetű, fehérjékhez kapcsolódó pigmentmolekulák összességéről van szó.
3. A festékanyagot termelő melanociták elsősorban a felhám alaprétegében helyezkednek el, sejttestükből pedig hosszú nyúlványok hatolnak a környező keratinociták közé.
4. Embrionális fejlődésük során ezek a sejtek az ideglécből származnak, majd a kialakuló bőrbe és a szőrtüszők meghatározott területeire vándorolnak.
5. Elhelyezkedésük ellenére a melanociták nem alkotnak összefüggő sejtréteget, hanem szabályos távolságokban, egyenként ékelődnek a bazális keratinociták közé.
6. Egy melanocita nyúlványai rendszerint több tucat keratinocitát érnek el, amelyekkel együtt egy működési egységet, az epidermális melaninegységet hozzák létre.
7. A melanin képződése nem szabadon történik a sejtplazmában, hanem membránnal határolt sejtszervecskékben, a fokozatosan érő melanoszómákban zajlik.
8. Kezdetben a Golgi-készülékből származó előalakok még alig tartalmaznak pigmentet, belső fehérjevázuk azonban már előkészíti a festékanyag rendezett lerakódását.
9. Az érési folyamat során a melanin egyre nagyobb mennyiségben halmozódik fel, míg végül a melanoszóma belső szerkezete szinte teljesen elfedődik.
10. A festékanyag szintézisének kiindulási anyaga a tirozin nevű aminosav, amelyet a melanociták több egymást követő kémiai lépésben alakítanak át.
11. Ebben a reakciósorban központi szerepet tölt be a tirozináz enzim, amely a tirozinból előbb DOPA-t, majd dopakinont képez.
12. A dopakinonból a további reakciók feltételeitől és a sejtek genetikai programjától függően két eltérő tulajdonságú pigmenttípus keletkezhet.
13. A barnásfekete eumelanin hatékonyan nyeli el az ultraibolya sugárzást, ezért a bőr fényvédelmének legfontosabb pigmentáris összetevője.
14. A sárgásvörös feomelanin ezzel szemben gyengébb fényvédelmet biztosít, és ultraibolya besugárzáskor kedvezhet reakcióképes oxigénvegyületek keletkezésének.
15. Hogy a melanocita melyik pigmentből termel többet, azt többek között a melanokortinreceptor működése és az azt meghatározó öröklött változatok befolyásolják.
16. Az érett melanoszómák a sejtváz elemei mentén a melanocita nyúlványaiba kerülnek, ahonnan fokozatosan átadódnak a környező keratinocitáknak.
17. Miután a pigmentet tartalmazó sejtszervecskék bekerültek a keratinocitákba, azok a sejtek felszín felé irányuló vándorlását követve a felhám magasabb rétegeibe jutnak.
18. A sejtmag felett összegyűlő melanoszómák sapkaszerű védőréteget képeznek, amely elnyeli a mélyebbre hatoló sugárzás jelentős részét.
19. Ily módon a melanin különösen a sejtmag örökítőanyagát óvja, bár az ultraibolya sugárzás károsító hatását teljesen nem képes megszüntetni.
20. A pigment által elnyelt sugárzási energia nagyrészt hővé alakul, amely kis mennyiségben, a környező szövetek károsítása nélkül adódik le.
21. Különböző bőrszínű emberekben a melanociták száma ugyanazon testtájon általában csak mérsékelten tér el, aktivitásuk azonban jelentős különbségeket mutat.
22. A sötétebb bőrben a melanoszómák rendszerint nagyobbak, több pigmentet tartalmaznak, egyenként oszlanak el, és a keratinocitákban lassabban bomlanak le.
23. Világosabb bőr esetén e sejtszervecskék többnyire kisebbek, gyakran csoportokba rendeződnek, és már a felhám alsóbb rétegeiben gyorsabban lebomlanak.
24. A bőrszín különbségeit ezért nem egyszerűen a pigmentsejtek száma, hanem elsősorban működésük, melanoszómáik tulajdonságai és lebomlásuk üteme határozza meg.
25. A genetikailag meghatározott, napsugárzástól független alapszínezetet alkati pigmentációnak nevezzük, amely már fényhatás nélkül is jellemző az adott személyre.
26. Ettől különbözik a szerzett vagy fakultatív pigmentáció, amely napfény, hormonális hatások, gyulladások vagy bizonyos anyagcsere-változások következtében alakul ki.
27. Erős napfény hatására először gyors, többnyire átmeneti sötétedés jelentkezhet, amelyben a már meglévő pigment oxidációja és sejten belüli átrendeződése vesz részt.
28. A később kialakuló barnulás ezzel szemben új melanin képződésén, a melanoszómák számának növekedésén és fokozott keratinocita-ellátásán alapul.
29. Az ultraibolya B sugárzás a keratinociták örökítőanyagában olyan változásokat indít el, amelyek közvetett módon fokozzák a melanociták pigmenttermelését.
30. A károsodást érzékelő keratinociták jelzőanyagokat, köztük melanocitastimuláló hormont bocsátanak ki, amely a pigmentsejtek felszíni receptoraihoz kötődik.
31. Ennek következtében növekszik a tirozináz aktivitása, felgyorsul a melanoszómák érése, és több védő pigment jut a környező hámsejtekbe.
32. A barnulás tehát alkalmazkodási reakció, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a bőr károsodás nélkül viselte el a napsugárzást.
33. Mivel a látható pigmentáció csak késleltetve erősödik meg, az örökítőanyag károsodása már azelőtt bekövetkezhet, hogy jelentős barnulás észlelhető lenne.
34. A melaninban gazdag bőr természetes fényvédelme erősebb, azonban tartós vagy nagy dózisú ultraibolya sugárzás esetén ebben is létrejöhet sejtkárosodás.
35. A bőr alapszíne egyazon személy testén sem teljesen egységes, mivel az egyes területeken eltér a melanociták aktivitása és a pigment helyi eloszlása.
36. Rendszerint erősebben pigmentált a mellbimbóudvar, a külső nemi szervek és bizonyos hajlatok bőre, míg a tenyér és a talp feltűnően világosabb lehet.
37. A bőrszín életkorral is változik, mert a melanociták működése, eloszlása és a környezeti fényhatások felhalmozódása az évek során módosul.
38. Idősebb korban a pigmentsejtek összlétszáma csökkenhet, működésük azonban egyenetlenné válik, ezért világosabb területek és sötétebb foltok egyaránt megjelenhetnek.
39. Hormonális változások idején, különösen várandósságban, fokozódhat a mellbimbóudvar, a has középvonala és az arc egyes területeinek pigmentációja.
40. Gyulladások vagy sérülések gyógyulását követően átmeneti vagy tartós túlpigmentáltság maradhat vissza, mert a helyi jelzőanyagok serkentik a melanociták működését.
41. Más esetekben a gyulladás károsíthatja vagy elpusztíthatja a pigmentsejteket, aminek következtében a környező bőrnél világosabb terület alakul ki.
42. A szeplőkben a melanociták száma rendszerint nem emelkedik jelentősen, bizonyos körülírt területeken azonban fokozott melaninelválasztás figyelhető meg.
43. Ezért a szeplők napsütés hatására sötétebbé válhatnak, télen pedig elhalványulhatnak, miközben elhelyezkedésüket nagyrészt öröklött tényezők határozzák meg.
44. A pigmentfoltok egy részében nemcsak a festékanyag termelése fokozódik, hanem a melanociták helyi száma vagy szöveti elrendeződése is megváltozhat.
45. Melaninhiány akkor is kialakulhat, ha a melanociták jelen vannak, de valamely enzimhibájuk miatt nem képesek elegendő működőképes pigmentet előállítani.
46. Az albinizmus bizonyos formáiban ezért a bőr, a haj és a szem pigmentációja csökkent, miközben a fényérzékenység jelentősen fokozódik.
47. A vitiligóra ezzel szemben körülírt, élesen határolt pigmenthiány jellemző, amelyet az érintett területek működő melanocitáinak elvesztése okoz.
48. A bőr látható árnyalatát a melanin mellett az irha ereiben keringő vér mennyisége, áramlási sebessége és oxigéntelítettsége is befolyásolja.
49. Értágulatkor a felszínhez közel több oxigéndús vér áramlik, ezért a bőr kipirul, míg érösszehúzódás esetén feltűnően sápadttá válhat.
50. Ha a vér redukált hemoglobintartalma jelentősen megemelkedik, kékes elszíneződés válhat láthatóvá, különösen az ajkakon, a körömágyban és a végtagokon.
51. Sárgás árnyalatot adhat a bőrnek a szarurétegben és a bőralja zsírszövetében felhalmozódó karotin, amely főként növényi táplálékokkal kerül a szervezetbe.
52. A karotin okozta elszíneződés rendszerint a vastag szarurétegű tenyéren és talpon feltűnő, miközben a szem ínhártyája változatlanul fehér marad.
53. A bilirubin felszaporodása szintén sárgára színezheti a bőrt, ez azonban nem élettani pigmentáció, hanem az epefesték kóros szöveti lerakódása.
54. Az emberi bőrszín földrajzi változatossága hosszú alkalmazkodási folyamat során alakult ki, amelyben az ultraibolya sugárzás elleni védelem és a D-vitamin-képzés egyaránt szerepet játszott.
55. A bőrszín ezért biológiailag folytonos, sok tényező által alakított tulajdonság, amely nem különálló csoportokat, hanem egymásba átmenő egyéni változatokat alkot.
(aufklappen)német
1. Die sichtbare Hautfarbe ist das Ergebnis mehrerer zusammenwirkender Faktoren, unter denen Menge und Verteilung des Melanins die größte Bedeutung besitzen.
2. Obwohl Melanin gewöhnlich einfach als Hautfarbstoff bezeichnet wird, handelt es sich tatsächlich um eine Gesamtheit unterschiedlich aufgebauter, an Proteine gebundener Pigmentmoleküle.
3. Die pigmentbildenden Melanozyten liegen vor allem in der Basalschicht der Epidermis, während lange Fortsätze ihres Zellkörpers zwischen die umgebenden Keratinozyten reichen.
4. Während ihrer Embryonalentwicklung stammen diese Zellen aus der Neuralleiste und wandern anschließend in die entstehende Haut sowie in bestimmte Bereiche der Haarfollikel ein.
5. Trotz ihrer Lage bilden die Melanozyten keine geschlossene Zellschicht, sondern sind in regelmäßigen Abständen einzeln zwischen die basalen Keratinozyten eingeschoben.
6. Die Fortsätze eines Melanozyten erreichen gewöhnlich mehrere Dutzend Keratinozyten, mit denen sie gemeinsam eine funktionelle Einheit, die epidermale Melanineinheit, bilden.
7. Die Melaninbildung erfolgt nicht frei im Zytoplasma, sondern in membranbegrenzten Zellorganellen, den schrittweise reifenden Melanosomen.
8. Anfangs enthalten die aus dem Golgi-Apparat hervorgehenden Vorstufen kaum Pigment, doch ihr inneres Proteingerüst bereitet bereits dessen geordnete Ablagerung vor.
9. Während des Reifungsprozesses sammelt sich zunehmend Melanin an, bis die innere Struktur des Melanosoms schließlich nahezu vollständig verdeckt ist.
10. Ausgangsstoff der Pigmentsynthese ist die Aminosäure Tyrosin, die von den Melanozyten in mehreren aufeinanderfolgenden chemischen Schritten umgewandelt wird.
11. In dieser Reaktionsfolge nimmt das Enzym Tyrosinase eine zentrale Stellung ein, indem es Tyrosin zunächst in DOPA und anschließend in Dopachinon umwandelt.
12. Aus Dopachinon können abhängig von den weiteren Reaktionsbedingungen und dem genetischen Programm der Zellen zwei Pigmenttypen mit unterschiedlichen Eigenschaften entstehen.
13. Das braunschwarze Eumelanin absorbiert ultraviolette Strahlung wirksam und bildet daher den wichtigsten pigmentbedingten Bestandteil des Lichtschutzes der Haut.
14. Das gelblich rote Phäomelanin bietet demgegenüber einen schwächeren Lichtschutz und kann bei ultravioletter Bestrahlung die Entstehung reaktiver Sauerstoffverbindungen begünstigen.
15. Welchen Pigmenttyp ein Melanozyt überwiegend bildet, wird unter anderem durch die Funktion des Melanocortinrezeptors und dessen erbliche Varianten beeinflusst.
16. Die reifen Melanosomen gelangen entlang der Elemente des Zellskeletts in die Fortsätze des Melanozyten und werden von dort schrittweise an die umgebenden Keratinozyten übertragen.
17. Nachdem die pigmenthaltigen Zellorganellen in die Keratinozyten aufgenommen worden sind, gelangen sie mit deren oberflächenwärts gerichteter Wanderung in die höheren Epidermisschichten.
18. Die oberhalb des Zellkerns angesammelten Melanosomen bilden eine kappenartige Schutzschicht, die einen beträchtlichen Teil der tiefer eindringenden Strahlung absorbiert.
19. Auf diese Weise schützt Melanin insbesondere das Erbmaterial des Zellkerns, kann die schädigende Wirkung ultravioletter Strahlung jedoch nicht vollständig verhindern.
20. Die vom Pigment aufgenommene Strahlungsenergie wird überwiegend in Wärme umgewandelt, die in geringer Menge ohne Schädigung der umgebenden Gewebe abgegeben wird.
21. Bei Menschen unterschiedlicher Hautfarbe unterscheidet sich die Melanozytenzahl in derselben Körperregion gewöhnlich nur mäßig, ihre Aktivität weist jedoch erhebliche Unterschiede auf.
22. In dunklerer Haut sind die Melanosomen gewöhnlich größer, pigmentreicher, einzeln verteilt und werden in den Keratinozyten langsamer abgebaut.
23. Bei hellerer Haut sind diese Zellorganellen meist kleiner, häufig gruppenweise angeordnet und werden bereits in den unteren Epidermisschichten schneller abgebaut.
24. Unterschiede der Hautfarbe werden daher nicht einfach durch die Zahl der Pigmentzellen, sondern vor allem durch deren Aktivität, Melanosomeneigenschaften und Abbaugeschwindigkeit bestimmt.
25. Die genetisch bestimmte, von der Sonnenstrahlung unabhängige Grundfarbe wird als konstitutionelle Pigmentierung bezeichnet und kennzeichnet die betreffende Person auch ohne Lichteinwirkung.
26. Davon unterscheidet sich die erworbene oder fakultative Pigmentierung, die infolge von Sonnenlicht, hormonellen Einflüssen, Entzündungen oder bestimmten Stoffwechselveränderungen entsteht.
27. Unter intensiver Sonneneinstrahlung kann zunächst eine rasche, meist vorübergehende Verdunkelung auftreten, an der Oxidation und intrazelluläre Umlagerung des bereits vorhandenen Pigments beteiligt sind.
28. Die später einsetzende Bräunung beruht dagegen auf der Neubildung von Melanin, einer Zunahme der Melanosomenzahl und ihrer verstärkten Übertragung auf Keratinozyten.
29. Ultraviolette B-Strahlung löst im Erbmaterial der Keratinozyten Veränderungen aus, die mittelbar die Pigmentbildung der Melanozyten steigern.
30. Die eine Schädigung wahrnehmenden Keratinozyten setzen Signalstoffe frei, darunter melanocytenstimulierendes Hormon, das an Oberflächenrezeptoren der Pigmentzellen bindet.
31. Infolgedessen steigt die Tyrosinaseaktivität, die Reifung der Melanosomen beschleunigt sich und mehr schützendes Pigment gelangt in die umgebenden Epithelzellen.
32. Die Bräunung ist somit eine Anpassungsreaktion und kein Beweis dafür, dass die Haut die Sonnenstrahlung ohne Schädigung vertragen hat.
33. Da sich die sichtbare Pigmentierung erst verzögert verstärkt, kann eine Schädigung des Erbmaterials bereits eintreten, bevor eine deutliche Bräunung erkennbar wird.
34. Melaninreiche Haut besitzt einen stärkeren natürlichen Lichtschutz, doch auch in ihr können bei anhaltender oder hoch dosierter ultravioletter Strahlung Zellschäden entstehen.
35. Die Grundfarbe der Haut ist selbst am Körper derselben Person nicht völlig einheitlich, da sich Melanozytenaktivität und örtliche Pigmentverteilung regional unterscheiden.
36. Gewöhnlich sind Warzenhof, äußere Geschlechtsorgane und bestimmte Hautfalten stärker pigmentiert, während Handflächen und Fußsohlen auffallend heller sein können.
37. Auch mit dem Lebensalter verändert sich die Hautfarbe, weil sich Melanozytenfunktion, Zellverteilung und die kumulative Einwirkung des Lichtes im Laufe der Jahre wandeln.
38. Im höheren Lebensalter kann die Gesamtzahl der Pigmentzellen abnehmen, ihre Aktivität wird jedoch ungleichmäßig, sodass sowohl hellere Bereiche als auch dunklere Flecken auftreten können.
39. Während hormoneller Veränderungen, besonders in der Schwangerschaft, kann die Pigmentierung des Warzenhofs, der mittleren Bauchlinie und bestimmter Gesichtsbereiche zunehmen.
40. Nach dem Abheilen von Entzündungen oder Verletzungen kann eine vorübergehende oder anhaltende Überpigmentierung zurückbleiben, da örtliche Signalstoffe die Melanozytenaktivität anregen.
41. In anderen Fällen kann eine Entzündung die Pigmentzellen schädigen oder zerstören, wodurch ein gegenüber der umgebenden Haut hellerer Bereich entsteht.
42. Bei Sommersprossen ist die Zahl der Melanozyten gewöhnlich nicht wesentlich erhöht, in bestimmten umschriebenen Bereichen besteht jedoch eine gesteigerte Melaninbildung.
43. Daher können Sommersprossen unter Sonneneinwirkung dunkler und im Winter blasser werden, während ihre Verteilung weitgehend durch erbliche Faktoren bestimmt wird.
44. Bei einem Teil der Pigmentflecken nimmt nicht nur die Pigmentbildung zu, sondern auch die örtliche Zahl oder Gewebeanordnung der Melanozyten kann sich verändern.
45. Ein Melaninmangel kann auch entstehen, wenn Melanozyten vorhanden sind, aufgrund eines Enzymdefekts jedoch nicht genügend funktionsfähiges Pigment bilden können.
46. Bei bestimmten Formen des Albinismus ist deshalb die Pigmentierung von Haut, Haaren und Augen vermindert, während die Lichtempfindlichkeit deutlich zunimmt.
47. Vitiligo ist demgegenüber durch umschriebene, scharf begrenzte Pigmentverluste gekennzeichnet, die durch den Verlust funktionsfähiger Melanozyten in den betroffenen Bereichen entstehen.
48. Neben dem Melanin beeinflussen auch Blutmenge, Strömungsgeschwindigkeit und Sauerstoffsättigung in den Gefäßen der Dermis den sichtbaren Farbton der Haut.
49. Bei Gefäßerweiterung fließt oberflächennah mehr sauerstoffreiches Blut, weshalb sich die Haut rötet, während sie bei Gefäßverengung auffallend blass werden kann.
50. Steigt der Gehalt des Blutes an desoxygeniertem Hämoglobin deutlich an, kann besonders an Lippen, Nagelbetten und Extremitäten eine bläuliche Verfärbung sichtbar werden.
51. Einen gelblichen Farbton kann das in der Hornschicht und im Unterhautfettgewebe gespeicherte Carotin verleihen, das vor allem mit pflanzlichen Nahrungsmitteln aufgenommen wird.
52. Eine durch Carotin verursachte Verfärbung fällt gewöhnlich an Handflächen und Fußsohlen mit dicker Hornschicht auf, während die Lederhaut des Auges weiß bleibt.
53. Auch eine Anreicherung von Bilirubin kann die Haut gelb färben, stellt jedoch keine physiologische Pigmentierung, sondern eine krankhafte Gewebeablagerung des Gallenfarbstoffs dar.
54. Die geografische Vielfalt der menschlichen Hautfarbe entstand in einem langen Anpassungsprozess, bei dem sowohl der Schutz vor ultravioletter Strahlung als auch die Vitamin-D-Bildung eine Rolle spielten.
55. Die Hautfarbe ist daher biologisch ein kontinuierliches, von zahlreichen Faktoren geprägtes Merkmal, das keine getrennten Gruppen, sondern ineinander übergehende individuelle Varianten bildet.