6.10.1 – A tejmirigy felépítése és a bimbóudvar – Bau der Milchdrüse und Warzenhof
Version 1
1. Az emlő mirigyes részét az emlőmirigy teste alkotja, amely a bőr alatt, a zsírszövetbe ágyazva helyezkedik el. – Den drüsigen Anteil der Brust bildet der Brustdrüsenkörper (Corpus mammae), der unter der Haut in das Fettgewebe eingebettet liegt.
2. Az emlő alapja általában a második borda magasságától a hatodik bordáig terjed. – Die Basis der Brust erstreckt sich gewöhnlich von der Höhe der zweiten Rippe (Costa secunda) bis zur sechsten Rippe (Costa sexta).
3. Mediálisan az emlő megközelíti a szegycsont szélét, laterálisan pedig elérheti a középső hónaljvonalat. – Medial reicht die Brust bis in die Nähe des Brustbeinrandes, lateral kann sie die mittlere Achsellinie (Linea axillaris media) erreichen.
4. A mirigyállomány felső oldalsó nyúlványa a hónalj irányába húzódik. – Ein oberer seitlicher Fortsatz des Drüsengewebes zieht in Richtung der Achselhöhle.
5. Ezt a részt az emlő hónalji nyúlványának nevezzük. – Diesen Abschnitt nennt man Achselfortsatz der Brustdrüse (Processus axillaris glandulae mammariae).
6. Az emlő mély felszíne a nagy mellizmot és részben az elülső fűrészizmot borító pólyán fekszik. – Die tiefe Fläche der Brust liegt auf der Faszie des großen Brustmuskels und teilweise des vorderen Sägemuskels.
7. A mirigy és a mellkasi pólya között laza kötőszövetből álló retromammáris tér található. – Zwischen der Drüse und der Brustfaszie liegt der aus lockerem Bindegewebe bestehende retromammäre Raum (Spatium retromammarium).
8. Ez a réteg lehetővé teszi, hogy az emlő bizonyos mértékben elmozduljon a mellkasfalhoz képest. – Diese Schicht ermöglicht eine gewisse Verschieblichkeit der Brust gegenüber der Brustwand.
9. Az emlőt kívülről vékony bőr borítja, amely az emlőbimbó területén szorosan kapcsolódik az alatta fekvő szövetekhez. – Außen wird die Brust von dünner Haut bedeckt, die im Bereich der Brustwarze fest mit den darunterliegenden Geweben verbunden ist.
10. Az emlőbimbó helyzete és magassága az emlő alakjától, életkortól és testalkattól függően változhat. – Lage und Höhe der Brustwarze können abhängig von Brustform, Alter und Körperbau variieren.
11. Az emlőbimbó körül található kör alakú, erősebben pigmentált terület a bimbóudvar. – Der kreisförmige, stärker pigmentierte Bereich um die Brustwarze ist der Warzenhof (Areola mammae).
12. Az emlőbimbó és a bimbóudvar kötőszövetében simaizomsejtekből álló kötegek húzódnak. – Im Bindegewebe der Brustwarze und des Warzenhofs verlaufen Bündel aus glatten Muskelzellen.
13. A simaizomrostok körkörös és sugárirányú elrendeződésűek. – Die glatten Muskelfasern sind ringförmig und radiär angeordnet.
14. A bimbóudvar felszínén apró kiemelkedések láthatók, amelyeket bimbóudvari mirigyek hoznak létre. – Auf der Oberfläche des Warzenhofs sind kleine Erhebungen sichtbar, die durch Warzenhofdrüsen hervorgerufen werden.
15. Ezeket a módosult faggyúmirigyeket Montgomery-mirigyeknek is nevezik. – Diese umgewandelten Talgdrüsen werden auch Montgomery-Drüsen (Glandulae areolares) genannt.
16. A bimbóudvar területén faggyúmirigyek, verejtékmirigyek és ritkás szőrtüszők is előfordulhatnak. – Im Bereich des Warzenhofs können außerdem Talgdrüsen, Schweißdrüsen und vereinzelte Haarfollikel vorkommen.
17. Az emlőbimbó csúcsán több apró nyílás található, amelyeken keresztül a tejjáratok a felszínre nyílnak. – An der Spitze der Brustwarze liegen mehrere kleine Öffnungen, durch welche die Milchgänge an die Oberfläche münden.
18. A tejmirigy általában tizenöt-húsz nagyobb mirigylebenyből áll. – Die Milchdrüse besteht gewöhnlich aus etwa fünfzehn bis zwanzig größeren Drüsenlappen (Lobus glandulae mammariae/Lobi glandulae mammariae).
19. A mirigylebenyek sugárirányban rendeződnek az emlőbimbó körül. – Die Drüsenlappen sind radiär um die Brustwarze angeordnet.
20. Az egyes lebenyeket kötőszövetes sövények és változó mennyiségű zsírszövet választják el egymástól. – Die einzelnen Lappen werden durch bindegewebige Septen und unterschiedlich viel Fettgewebe voneinander getrennt.
21. Minden nagyobb mirigylebeny számos kisebb mirigylebenykére tagolódik. – Jeder größere Drüsenlappen gliedert sich in zahlreiche kleinere Drüsenläppchen (Lobulus glandulae mammariae/Lobuli glandulae mammariae).
22. A mirigylebenykékben helyezkednek el a mirigy végkamrái és legkisebb kivezetőcsövei. – In den Drüsenläppchen liegen die Drüsenendstücke und die kleinsten Ausführungsgänge.
23. A nyugalmi állapotú emlőben a mirigyes végkamrák kicsik, és a járatrendszerhez kapcsolódó sejtcsoportokat alkotnak. – In der ruhenden Brust sind die drüsigen Endstücke klein und bilden Zellgruppen, die mit dem Gangsystem verbunden sind.
24. A lebenykéken belüli kötőszövet laza, sejtekben és hajszálerekben gazdag állomány. – Das Bindegewebe innerhalb der Läppchen ist locker sowie reich an Zellen und Kapillaren.
25. A lebenyek közötti kötőszövet ezzel szemben tömörebb és több kollagénrostot tartalmaz. – Das Bindegewebe zwischen den Lappen ist dagegen dichter und enthält mehr Kollagenfasern.
26. Minden nagyobb mirigylebenyből egy-egy tejvezeték indul az emlőbimbó felé. – Aus jedem größeren Drüsenlappen zieht jeweils ein Milchgang (Ductus lactifer) zur Brustwarze.
27. A tejvezetékek az emlőbimbóhoz közeledve összeszűkülnek, és egymástól elkülönülve nyílnak a felszínre. – Die Milchgänge verengen sich in Richtung der Brustwarze und münden getrennt voneinander an der Oberfläche.
28. A bimbóudvar alatt egyes tejvezetékek kisebb tágulatot mutathatnak. – Unter dem Warzenhof können einzelne Milchgänge eine kleinere Erweiterung aufweisen.
29. A kisebb járatokat köbhám vagy hengerhám, a nagyobb kivezetőcsöveket többrétegű hám béleli. – Die kleineren Gänge sind mit kubischem oder hochprismatischem Epithel, die größeren Ausführungsgänge mit mehrschichtigem Epithel ausgekleidet.
30. A mirigyvégkamrák és a kisebb járatok hámsejtjei körül összehúzódásra képes mioepiteliális sejtek helyezkednek el. – Um die Epithelzellen der Drüsenendstücke und kleineren Gänge liegen kontraktionsfähige Myoepithelzellen.
31. Az emlő kötőszövetéből erős rostos kötegek húzódnak a bőr irányába. – Aus dem Bindegewebe der Brust ziehen kräftige Faserzüge in Richtung der Haut.
32. Ezeket a képleteket az emlő függesztőszalagjainak vagy Cooper-szalagoknak nevezzük. – Diese Gebilde bezeichnet man als Aufhängebänder der Brust oder Cooper-Bänder (Ligamenta suspensoria mammaria).
33. A függesztőszalagok a bőrt a mélyebb kötőszövetes rétegekhez kapcsolják, és hozzájárulnak az emlő alakjának megtartásához. – Die Aufhängebänder verbinden die Haut mit den tieferen Bindegewebsschichten und tragen zur Erhaltung der Brustform bei.
34. Az emlő nyirokereinek nagy része a hónalji nyirokcsomókhoz vezet, kisebb részük pedig a szegycsont melletti nyirokcsomókhoz halad. – Der größte Teil der Lymphgefäße der Brust führt zu den Achsellymphknoten (Nodi lymphatici axillares), ein kleinerer Teil zu den parasternalen Lymphknoten (Nodi lymphatici parasternales).
35. Az emlő alakjában, nagyságában, mirigyállományában és két oldalának szimmetriájában jelentős élettani változatosság figyelhető meg. – Form, Größe, Drüsengehalt und Seitensymmetrie der Brust zeigen eine erhebliche normale Variabilität.
(aufklappen)magyar
1. Az emlő mirigyes részét az emlőmirigy teste alkotja, amely a bőr alatt, a zsírszövetbe ágyazva helyezkedik el.
2. Az emlő alapja általában a második borda magasságától a hatodik bordáig terjed.
3. Mediálisan az emlő megközelíti a szegycsont szélét, laterálisan pedig elérheti a középső hónaljvonalat.
4. A mirigyállomány felső oldalsó nyúlványa a hónalj irányába húzódik.
5. Ezt a részt az emlő hónalji nyúlványának nevezzük.
6. Az emlő mély felszíne a nagy mellizmot és részben az elülső fűrészizmot borító pólyán fekszik.
7. A mirigy és a mellkasi pólya között laza kötőszövetből álló retromammáris tér található.
8. Ez a réteg lehetővé teszi, hogy az emlő bizonyos mértékben elmozduljon a mellkasfalhoz képest.
9. Az emlőt kívülről vékony bőr borítja, amely az emlőbimbó területén szorosan kapcsolódik az alatta fekvő szövetekhez.
10. Az emlőbimbó helyzete és magassága az emlő alakjától, életkortól és testalkattól függően változhat.
11. Az emlőbimbó körül található kör alakú, erősebben pigmentált terület a bimbóudvar.
12. Az emlőbimbó és a bimbóudvar kötőszövetében simaizomsejtekből álló kötegek húzódnak.
13. A simaizomrostok körkörös és sugárirányú elrendeződésűek.
14. A bimbóudvar felszínén apró kiemelkedések láthatók, amelyeket bimbóudvari mirigyek hoznak létre.
15. Ezeket a módosult faggyúmirigyeket Montgomery-mirigyeknek is nevezik.
16. A bimbóudvar területén faggyúmirigyek, verejtékmirigyek és ritkás szőrtüszők is előfordulhatnak.
17. Az emlőbimbó csúcsán több apró nyílás található, amelyeken keresztül a tejjáratok a felszínre nyílnak.
18. A tejmirigy általában tizenöt-húsz nagyobb mirigylebenyből áll.
19. A mirigylebenyek sugárirányban rendeződnek az emlőbimbó körül.
20. Az egyes lebenyeket kötőszövetes sövények és változó mennyiségű zsírszövet választják el egymástól.
21. Minden nagyobb mirigylebeny számos kisebb mirigylebenykére tagolódik.
22. A mirigylebenykékben helyezkednek el a mirigy végkamrái és legkisebb kivezetőcsövei.
23. A nyugalmi állapotú emlőben a mirigyes végkamrák kicsik, és a járatrendszerhez kapcsolódó sejtcsoportokat alkotnak.
24. A lebenykéken belüli kötőszövet laza, sejtekben és hajszálerekben gazdag állomány.
25. A lebenyek közötti kötőszövet ezzel szemben tömörebb és több kollagénrostot tartalmaz.
26. Minden nagyobb mirigylebenyből egy-egy tejvezeték indul az emlőbimbó felé.
27. A tejvezetékek az emlőbimbóhoz közeledve összeszűkülnek, és egymástól elkülönülve nyílnak a felszínre.
28. A bimbóudvar alatt egyes tejvezetékek kisebb tágulatot mutathatnak.
29. A kisebb járatokat köbhám vagy hengerhám, a nagyobb kivezetőcsöveket többrétegű hám béleli.
30. A mirigyvégkamrák és a kisebb járatok hámsejtjei körül összehúzódásra képes mioepiteliális sejtek helyezkednek el.
31. Az emlő kötőszövetéből erős rostos kötegek húzódnak a bőr irányába.
32. Ezeket a képleteket az emlő függesztőszalagjainak vagy Cooper-szalagoknak nevezzük.
33. A függesztőszalagok a bőrt a mélyebb kötőszövetes rétegekhez kapcsolják, és hozzájárulnak az emlő alakjának megtartásához.
34. Az emlő nyirokereinek nagy része a hónalji nyirokcsomókhoz vezet, kisebb részük pedig a szegycsont melletti nyirokcsomókhoz halad.
35. Az emlő alakjában, nagyságában, mirigyállományában és két oldalának szimmetriájában jelentős élettani változatosság figyelhető meg.
(aufklappen)német
1. Den drüsigen Anteil der Brust bildet der Brustdrüsenkörper (Corpus mammae), der unter der Haut in das Fettgewebe eingebettet liegt.
2. Die Basis der Brust erstreckt sich gewöhnlich von der Höhe der zweiten Rippe (Costa secunda) bis zur sechsten Rippe (Costa sexta).
3. Medial reicht die Brust bis in die Nähe des Brustbeinrandes, lateral kann sie die mittlere Achsellinie (Linea axillaris media) erreichen.
4. Ein oberer seitlicher Fortsatz des Drüsengewebes zieht in Richtung der Achselhöhle.
5. Diesen Abschnitt nennt man Achselfortsatz der Brustdrüse (Processus axillaris glandulae mammariae).
6. Die tiefe Fläche der Brust liegt auf der Faszie des großen Brustmuskels und teilweise des vorderen Sägemuskels.
7. Zwischen der Drüse und der Brustfaszie liegt der aus lockerem Bindegewebe bestehende retromammäre Raum (Spatium retromammarium).
8. Diese Schicht ermöglicht eine gewisse Verschieblichkeit der Brust gegenüber der Brustwand.
9. Außen wird die Brust von dünner Haut bedeckt, die im Bereich der Brustwarze fest mit den darunterliegenden Geweben verbunden ist.
10. Lage und Höhe der Brustwarze können abhängig von Brustform, Alter und Körperbau variieren.
11. Der kreisförmige, stärker pigmentierte Bereich um die Brustwarze ist der Warzenhof (Areola mammae).
12. Im Bindegewebe der Brustwarze und des Warzenhofs verlaufen Bündel aus glatten Muskelzellen.
13. Die glatten Muskelfasern sind ringförmig und radiär angeordnet.
14. Auf der Oberfläche des Warzenhofs sind kleine Erhebungen sichtbar, die durch Warzenhofdrüsen hervorgerufen werden.
15. Diese umgewandelten Talgdrüsen werden auch Montgomery-Drüsen (Glandulae areolares) genannt.
16. Im Bereich des Warzenhofs können außerdem Talgdrüsen, Schweißdrüsen und vereinzelte Haarfollikel vorkommen.
17. An der Spitze der Brustwarze liegen mehrere kleine Öffnungen, durch welche die Milchgänge an die Oberfläche münden.
18. Die Milchdrüse besteht gewöhnlich aus etwa fünfzehn bis zwanzig größeren Drüsenlappen (Lobus glandulae mammariae/Lobi glandulae mammariae).
19. Die Drüsenlappen sind radiär um die Brustwarze angeordnet.
20. Die einzelnen Lappen werden durch bindegewebige Septen und unterschiedlich viel Fettgewebe voneinander getrennt.
21. Jeder größere Drüsenlappen gliedert sich in zahlreiche kleinere Drüsenläppchen (Lobulus glandulae mammariae/Lobuli glandulae mammariae).
22. In den Drüsenläppchen liegen die Drüsenendstücke und die kleinsten Ausführungsgänge.
23. In der ruhenden Brust sind die drüsigen Endstücke klein und bilden Zellgruppen, die mit dem Gangsystem verbunden sind.
24. Das Bindegewebe innerhalb der Läppchen ist locker sowie reich an Zellen und Kapillaren.
25. Das Bindegewebe zwischen den Lappen ist dagegen dichter und enthält mehr Kollagenfasern.
26. Aus jedem größeren Drüsenlappen zieht jeweils ein Milchgang (Ductus lactifer) zur Brustwarze.
27. Die Milchgänge verengen sich in Richtung der Brustwarze und münden getrennt voneinander an der Oberfläche.
28. Unter dem Warzenhof können einzelne Milchgänge eine kleinere Erweiterung aufweisen.
29. Die kleineren Gänge sind mit kubischem oder hochprismatischem Epithel, die größeren Ausführungsgänge mit mehrschichtigem Epithel ausgekleidet.
30. Um die Epithelzellen der Drüsenendstücke und kleineren Gänge liegen kontraktionsfähige Myoepithelzellen.
31. Aus dem Bindegewebe der Brust ziehen kräftige Faserzüge in Richtung der Haut.
32. Diese Gebilde bezeichnet man als Aufhängebänder der Brust oder Cooper-Bänder (Ligamenta suspensoria mammaria).
33. Die Aufhängebänder verbinden die Haut mit den tieferen Bindegewebsschichten und tragen zur Erhaltung der Brustform bei.
34. Der größte Teil der Lymphgefäße der Brust führt zu den Achsellymphknoten (Nodi lymphatici axillares), ein kleinerer Teil zu den parasternalen Lymphknoten (Nodi lymphatici parasternales).
35. Form, Größe, Drüsengehalt und Seitensymmetrie der Brust zeigen eine erhebliche normale Variabilität.
Version 2
1. A tejmirigy az emlő bőr alatti kötő- és zsírszövetébe ágyazva helyezkedik el. – Die Milchdrüse (Glandula mammaria) liegt eingebettet in das subkutane Binde- und Fettgewebe der Brust.
2. Kiterjedése általában a második bordától a hatodik bordáig, valamint a szegycsont szélétől a hónalj középvonaláig tart. – Ihre Ausdehnung reicht gewöhnlich von der zweiten bis zur sechsten Rippe sowie vom Rand des Brustbeins bis zur mittleren Achsellinie.
3. A mirigyállomány felső-külső része nyúlványként a hónalj irányába terjedhet. – Der obere äußere Teil des Drüsengewebes kann sich als Achselfortsatz (Processus axillaris) in Richtung der Achselhöhle erstrecken.
4. Az emlő legnagyobb része a nagy mellizom pólyáján, kisebb része pedig az elülső fűrészizom felett fekszik. – Der größte Teil der Brust liegt auf der Faszie des großen Brustmuskels, ein kleinerer Teil über dem vorderen Sägemuskel.
5. A mirigy és a mellizom pólyája között található az emlő mögötti laza kötőszövetes rés. – Zwischen der Drüse und der Brustmuskelfaszie befindet sich der lockere retromammäre Raum (Spatium retromammarium).
6. Ez a réteg lehetővé teszi, hogy az emlő bizonyos mértékben elmozduljon a mellkasfalon. – Diese Schicht ermöglicht eine gewisse Verschieblichkeit der Brust gegenüber der Brustwand.
7. A mirigyállomány rendszerint tizenöt-húsz különálló mirigylebenyből áll. – Das Drüsengewebe besteht gewöhnlich aus fünfzehn bis zwanzig einzelnen Drüsenlappen (Lobus glandulae mammariae/Lobi glandulae mammariae).
8. A lebenyek sugarasan rendeződnek el a mellbimbó körül. – Die Drüsenlappen sind strahlenförmig um die Brustwarze angeordnet.
9. Az egyes lebenyeket kötőszövetes sövények és különböző mennyiségű zsírszövet választják el egymástól. – Die einzelnen Lappen werden durch bindegewebige Septen und unterschiedlich große Mengen Fettgewebe voneinander getrennt.
10. Minden mirigylebeny több kisebb lebenykére tagolódik. – Jeder Drüsenlappen gliedert sich in mehrere kleinere Drüsenläppchen (Lobulus glandulae mammariae/Lobuli glandulae mammariae).
11. A lebenykékhez finom végső kivezetőcsövek és mirigyvégkamrák kapcsolódnak. – Zu den Läppchen gehören feine terminale Ausführungsgänge und Drüsenendstücke.
12. A fejlett mirigyben a mirigyvégkamrák apró, hólyagszerű alveolusokat alkotnak. – In der entwickelten Drüse bilden die Drüsenendstücke kleine bläschenartige Alveolen (Alveolus/Alveoli).
13. Az alveolusok belső felszínét egyrétegű mirigyhám borítja. – Die Innenfläche der Alveolen wird von einem einschichtigen Drüsenepithel ausgekleidet.
14. A mirigyhám és az alaphártya között kosárszerűen elhelyezkedő mioepiteliális sejtek találhatók. – Zwischen dem Drüsenepithel und der Basalmembran liegen korbartig angeordnete Myoepithelzellen.
15. Az apró mirigyvégkamrákból kis lebenykén belüli kivezetőcsövek indulnak ki. – Von den kleinen Drüsenendstücken gehen feine intralobuläre Ausführungsgänge aus.
16. Ezek a csövek nagyobb, lebenykék közötti vezetékekké egyesülnek. – Diese Gänge vereinigen sich zu größeren interlobulären Ausführungsgängen.
17. Minden nagyobb mirigylebenyhez egy önálló tejvezeték tartozik. – Zu jedem größeren Drüsenlappen gehört ein eigener Milchgang (Ductus lactifer).
18. A tejvezetékek külön-külön nyílnak a mellbimbó felszínén található apró nyílásokba. – Die Milchgänge (Ductus lactifer/Ductus lactiferi) münden getrennt in kleine Öffnungen an der Oberfläche der Brustwarze.
19. A mellbimbó az emlő közepén vagy kissé attól lefelé elhelyezkedő, hengeres vagy kúpos kiemelkedés. – Die Brustwarze (Papilla mammae) ist eine zylindrische oder kegelförmige Erhebung, die in der Mitte der Brust oder etwas unterhalb davon liegt.
20. Állományában tömött kötőszövet és körkörösen, valamint hosszanti irányban futó simaizomkötegek találhatók. – Ihr Inneres enthält straffes Bindegewebe sowie ringförmig und längs verlaufende Bündel glatter Muskulatur.
21. A mellbimbóban nincs bőr alatti zsírszövet, felszínén pedig nem találhatók szőrszálak. – In der Brustwarze fehlt das Unterhautfettgewebe, und ihre Oberfläche trägt keine Haare.
22. A mellbimbót körülvevő kerek, festékes bőrterületet bimbóudvarnak nevezzük. – Den runden pigmentierten Hautbereich um die Brustwarze bezeichnet man als Warzenhof (Areola mammae).
23. A bimbóudvar átmérője és festékessége jelentős egyéni különbségeket mutat. – Durchmesser und Pigmentierung des Warzenhofs weisen deutliche individuelle Unterschiede auf.
24. A bimbóudvar bőrében nagy faggyúmirigyek, az úgynevezett Montgomery-mirigyek helyezkednek el. – In der Haut des Warzenhofs liegen große Talgdrüsen, die sogenannten Montgomery-Drüsen (Glandula areolaris/Glandulae areolares).
25. E mirigyek a bőr felszínén apró, szemölcsszerű kiemelkedéseket alkothatnak. – Diese Drüsen können an der Hautoberfläche kleine warzenartige Erhebungen bilden.
26. A mellbimbó és a bimbóudvar bőre gazdag érzőideg-végződésekben. – Die Haut von Brustwarze und Warzenhof ist reich an sensiblen Nervenendigungen.
27. Az emlő kötőszövetében erős rostkötegek, az emlő függesztőszalagjai húzódnak. – Im Bindegewebe der Brust verlaufen kräftige Faserzüge, die Aufhängebänder der Brust (Ligamentum suspensorium mammae/Ligamenta suspensoria mammae).
28. Ezek a szalagok a bőr irharétegétől a mellizom pólyája felé haladnak. – Diese Bänder ziehen von der Lederhaut zur Faszie des Brustmuskels.
29. A függesztőszalagok megtámasztják az emlőt, és kötőszövetes rekeszekre osztják annak állományát. – Die Aufhängebänder stützen die Brust und unterteilen ihr Gewebe in bindegewebige Fächer.
30. A rekeszek közötti zsírszövet mennyisége nagymértékben meghatározza az emlő nagyságát és külső alakját. – Die Menge des Fettgewebes zwischen den Fächern bestimmt in hohem Maß die Größe und die äußere Form der Brust.
31. Az emlőt főként a belső és az oldalsó mellkasi verőér, valamint a bordaközi verőerek ágai látják el vérrel. – Die Brust wird vor allem durch Äste der inneren Brustarterie (Arteria thoracica interna), der seitlichen Brustarterie (Arteria thoracica lateralis) und der Zwischenrippenarterien versorgt.
32. A vénás vért többnyire az artériákat kísérő vénák vezetik el. – Das venöse Blut wird überwiegend durch Venen abgeleitet, welche die Arterien begleiten.
33. A mirigy nyirokerei a mellbimbó és a bimbóudvar alatt sűrű nyirokfonatot alkotnak. – Die Lymphgefäße der Drüse bilden unter Brustwarze und Warzenhof ein dichtes subareoläres Lymphgeflecht.
34. A nyirok legnagyobb része a hónalji nyirokcsomókba, kisebb része pedig a szegycsont melletti nyirokcsomókba jut. – Der größte Teil der Lymphe gelangt zu den Achsellymphknoten (Nodus lymphaticus axillaris/Nodi lymphatici axillares), ein kleinerer Teil zu den parasternalen Lymphknoten.
35. A mirigyállomány, a kötőszövet, a zsírszövet, a mellbimbó és a bimbóudvar együtt alkotja az emlő anatómiai egységét. – Drüsengewebe, Bindegewebe, Fettgewebe, Brustwarze und Warzenhof bilden gemeinsam die anatomische Einheit der Brust.
(aufklappen)magyar
1. A tejmirigy az emlő bőr alatti kötő- és zsírszövetébe ágyazva helyezkedik el.
2. Kiterjedése általában a második bordától a hatodik bordáig, valamint a szegycsont szélétől a hónalj középvonaláig tart.
3. A mirigyállomány felső-külső része nyúlványként a hónalj irányába terjedhet.
4. Az emlő legnagyobb része a nagy mellizom pólyáján, kisebb része pedig az elülső fűrészizom felett fekszik.
5. A mirigy és a mellizom pólyája között található az emlő mögötti laza kötőszövetes rés.
6. Ez a réteg lehetővé teszi, hogy az emlő bizonyos mértékben elmozduljon a mellkasfalon.
7. A mirigyállomány rendszerint tizenöt-húsz különálló mirigylebenyből áll.
8. A lebenyek sugarasan rendeződnek el a mellbimbó körül.
9. Az egyes lebenyeket kötőszövetes sövények és különböző mennyiségű zsírszövet választják el egymástól.
10. Minden mirigylebeny több kisebb lebenykére tagolódik.
11. A lebenykékhez finom végső kivezetőcsövek és mirigyvégkamrák kapcsolódnak.
12. A fejlett mirigyben a mirigyvégkamrák apró, hólyagszerű alveolusokat alkotnak.
13. Az alveolusok belső felszínét egyrétegű mirigyhám borítja.
14. A mirigyhám és az alaphártya között kosárszerűen elhelyezkedő mioepiteliális sejtek találhatók.
15. Az apró mirigyvégkamrákból kis lebenykén belüli kivezetőcsövek indulnak ki.
16. Ezek a csövek nagyobb, lebenykék közötti vezetékekké egyesülnek.
17. Minden nagyobb mirigylebenyhez egy önálló tejvezeték tartozik.
18. A tejvezetékek külön-külön nyílnak a mellbimbó felszínén található apró nyílásokba.
19. A mellbimbó az emlő közepén vagy kissé attól lefelé elhelyezkedő, hengeres vagy kúpos kiemelkedés.
20. Állományában tömött kötőszövet és körkörösen, valamint hosszanti irányban futó simaizomkötegek találhatók.
21. A mellbimbóban nincs bőr alatti zsírszövet, felszínén pedig nem találhatók szőrszálak.
22. A mellbimbót körülvevő kerek, festékes bőrterületet bimbóudvarnak nevezzük.
23. A bimbóudvar átmérője és festékessége jelentős egyéni különbségeket mutat.
24. A bimbóudvar bőrében nagy faggyúmirigyek, az úgynevezett Montgomery-mirigyek helyezkednek el.
25. E mirigyek a bőr felszínén apró, szemölcsszerű kiemelkedéseket alkothatnak.
26. A mellbimbó és a bimbóudvar bőre gazdag érzőideg-végződésekben.
27. Az emlő kötőszövetében erős rostkötegek, az emlő függesztőszalagjai húzódnak.
28. Ezek a szalagok a bőr irharétegétől a mellizom pólyája felé haladnak.
29. A függesztőszalagok megtámasztják az emlőt, és kötőszövetes rekeszekre osztják annak állományát.
30. A rekeszek közötti zsírszövet mennyisége nagymértékben meghatározza az emlő nagyságát és külső alakját.
31. Az emlőt főként a belső és az oldalsó mellkasi verőér, valamint a bordaközi verőerek ágai látják el vérrel.
32. A vénás vért többnyire az artériákat kísérő vénák vezetik el.
33. A mirigy nyirokerei a mellbimbó és a bimbóudvar alatt sűrű nyirokfonatot alkotnak.
34. A nyirok legnagyobb része a hónalji nyirokcsomókba, kisebb része pedig a szegycsont melletti nyirokcsomókba jut.
35. A mirigyállomány, a kötőszövet, a zsírszövet, a mellbimbó és a bimbóudvar együtt alkotja az emlő anatómiai egységét.
(aufklappen)német
1. Die Milchdrüse (Glandula mammaria) liegt eingebettet in das subkutane Binde- und Fettgewebe der Brust.
2. Ihre Ausdehnung reicht gewöhnlich von der zweiten bis zur sechsten Rippe sowie vom Rand des Brustbeins bis zur mittleren Achsellinie.
3. Der obere äußere Teil des Drüsengewebes kann sich als Achselfortsatz (Processus axillaris) in Richtung der Achselhöhle erstrecken.
4. Der größte Teil der Brust liegt auf der Faszie des großen Brustmuskels, ein kleinerer Teil über dem vorderen Sägemuskel.
5. Zwischen der Drüse und der Brustmuskelfaszie befindet sich der lockere retromammäre Raum (Spatium retromammarium).
6. Diese Schicht ermöglicht eine gewisse Verschieblichkeit der Brust gegenüber der Brustwand.
7. Das Drüsengewebe besteht gewöhnlich aus fünfzehn bis zwanzig einzelnen Drüsenlappen (Lobus glandulae mammariae/Lobi glandulae mammariae).
8. Die Drüsenlappen sind strahlenförmig um die Brustwarze angeordnet.
9. Die einzelnen Lappen werden durch bindegewebige Septen und unterschiedlich große Mengen Fettgewebe voneinander getrennt.
10. Jeder Drüsenlappen gliedert sich in mehrere kleinere Drüsenläppchen (Lobulus glandulae mammariae/Lobuli glandulae mammariae).
11. Zu den Läppchen gehören feine terminale Ausführungsgänge und Drüsenendstücke.
12. In der entwickelten Drüse bilden die Drüsenendstücke kleine bläschenartige Alveolen (Alveolus/Alveoli).
13. Die Innenfläche der Alveolen wird von einem einschichtigen Drüsenepithel ausgekleidet.
14. Zwischen dem Drüsenepithel und der Basalmembran liegen korbartig angeordnete Myoepithelzellen.
15. Von den kleinen Drüsenendstücken gehen feine intralobuläre Ausführungsgänge aus.
16. Diese Gänge vereinigen sich zu größeren interlobulären Ausführungsgängen.
17. Zu jedem größeren Drüsenlappen gehört ein eigener Milchgang (Ductus lactifer).
18. Die Milchgänge (Ductus lactifer/Ductus lactiferi) münden getrennt in kleine Öffnungen an der Oberfläche der Brustwarze.
19. Die Brustwarze (Papilla mammae) ist eine zylindrische oder kegelförmige Erhebung, die in der Mitte der Brust oder etwas unterhalb davon liegt.
20. Ihr Inneres enthält straffes Bindegewebe sowie ringförmig und längs verlaufende Bündel glatter Muskulatur.
21. In der Brustwarze fehlt das Unterhautfettgewebe, und ihre Oberfläche trägt keine Haare.
22. Den runden pigmentierten Hautbereich um die Brustwarze bezeichnet man als Warzenhof (Areola mammae).
23. Durchmesser und Pigmentierung des Warzenhofs weisen deutliche individuelle Unterschiede auf.
24. In der Haut des Warzenhofs liegen große Talgdrüsen, die sogenannten Montgomery-Drüsen (Glandula areolaris/Glandulae areolares).
25. Diese Drüsen können an der Hautoberfläche kleine warzenartige Erhebungen bilden.
26. Die Haut von Brustwarze und Warzenhof ist reich an sensiblen Nervenendigungen.
27. Im Bindegewebe der Brust verlaufen kräftige Faserzüge, die Aufhängebänder der Brust (Ligamentum suspensorium mammae/Ligamenta suspensoria mammae).
28. Diese Bänder ziehen von der Lederhaut zur Faszie des Brustmuskels.
29. Die Aufhängebänder stützen die Brust und unterteilen ihr Gewebe in bindegewebige Fächer.
30. Die Menge des Fettgewebes zwischen den Fächern bestimmt in hohem Maß die Größe und die äußere Form der Brust.
31. Die Brust wird vor allem durch Äste der inneren Brustarterie (Arteria thoracica interna), der seitlichen Brustarterie (Arteria thoracica lateralis) und der Zwischenrippenarterien versorgt.
32. Das venöse Blut wird überwiegend durch Venen abgeleitet, welche die Arterien begleiten.
33. Die Lymphgefäße der Drüse bilden unter Brustwarze und Warzenhof ein dichtes subareoläres Lymphgeflecht.
34. Der größte Teil der Lymphe gelangt zu den Achsellymphknoten (Nodus lymphaticus axillaris/Nodi lymphatici axillares), ein kleinerer Teil zu den parasternalen Lymphknoten.
35. Drüsengewebe, Bindegewebe, Fettgewebe, Brustwarze und Warzenhof bilden gemeinsam die anatomische Einheit der Brust.