3.7.1 – Physiologie lang

3.7.1 – Az inger és a válasz – Reiz und Antwort

1. Ingernek a környezet minden olyan változását nevezzük, amely a sejtet működésre készteti; nem a hatás puszta megléte számít tehát, hanem az addigi állapothoz képest bekövetkező eltérés. – Als Reiz (stimulus) bezeichnen wir jede Veränderung der Umgebung, die eine Zelle zu einer Leistung veranlasst; nicht das bloße Vorhandensein einer Einwirkung zählt also, sondern die Abweichung vom bisherigen Zustand.

2. Az ingerek természetük szerint lehetnek elektromosak, mechanikaiak, kémiaiak vagy termikusak, és ide tartozik a fény- és a sugárhatás is. – Reize können ihrer Natur nach elektrisch, mechanisch, chemisch oder thermisch sein, und auch Licht- und Strahleneinwirkung gehören hierher.

3. Adekvát ingernek azt az ingerfajtát nevezzük, amelynek felvételére az adott sejt vagy érzékszerv élettanilag szakosodott, és amelyre a legkisebb energia árán válaszol. – Als adäquaten Reiz bezeichnet man diejenige Reizart, auf deren Aufnahme die betreffende Zelle oder das Sinnesorgan physiologisch spezialisiert ist und auf die sie um den Preis der geringsten Energie antwortet.

4. A szem számára a fény adekvát, az ütés viszont inadekvát inger: mindkettő világosságérzetet kelt, de az utóbbihoz hasonlíthatatlanul nagyobb energia szükséges. – Für das Auge ist das Licht ein adäquater, ein Schlag hingegen ein inadäquater Reiz: beide erzeugen eine Lichtempfindung, doch der letztere erfordert eine unvergleichlich größere Energie.

5. Ingerlékenységnek azt a képességet nevezzük, hogy a sejt az ingerre membránpotenciáljának gyors és jellegzetes megváltozásával válaszol. – Als Erregbarkeit (irritabilitas) bezeichnen wir die Fähigkeit einer Zelle, auf einen Reiz mit einer raschen und charakteristischen Änderung ihres Membranpotentials zu antworten.

6. Ilyen értelemben az emberi szervezetben három ingerlékeny szövetet különböztetünk meg: az idegszövetet, az izomszövetet és a mirigyhámot. – In diesem Sinne unterscheiden wir im menschlichen Organismus drei erregbare Gewebe: das Nervengewebe (textus nervosus), das Muskelgewebe (textus muscularis) und das Drüsenepithel (epithelium glandulare).

7. A membránfeszültség csökkenése, vagyis a nulla felé való elmozdulása a depolarizáció, a nyugalmi érték alá süllyedése pedig a hiperpolarizáció. – Die Abnahme der Membranspannung, also ihre Verschiebung gegen null, ist die Depolarisation, ihr Absinken unter den Ruhewert die Hyperpolarisation.

8. A küszöb alatti inger csak helyi választ vált ki: a membrán néhány millivolttal depolarizálódik, tovaterjedő ingerület azonban nem keletkezik. – Ein unterschwelliger Reiz löst nur eine lokale Antwort aus: die Membran depolarisiert um einige Millivolt, eine fortgeleitete Erregung entsteht jedoch nicht.

9. Ez a helyi válasz az inger helyétől távolodva gyorsan gyengül, és néhány milliméteren belül nyomtalanul lecseng, akárcsak a vízbe dobott kavics gyűrűi. – Diese lokale Antwort wird mit zunehmender Entfernung vom Reizort rasch schwächer und klingt innerhalb weniger Millimeter spurlos ab, ganz wie die Ringe eines ins Wasser geworfenen Kieselsteins.

10. Több, egymást gyorsan követő küszöb alatti inger hatása azonban összeadódhat, és ez az összegződés végül mégis kiválthatja a választ. – Die Wirkung mehrerer rasch aufeinanderfolgender unterschwelliger Reize kann sich jedoch addieren, und diese Summation (summatio) kann die Antwort schließlich doch auslösen.

11. Azt a membránfeszültséget, amelynél a folyamat átbillen és megállíthatatlanná válik, küszöbértéknek nevezzük; az idegsejtek többségében ez körülbelül −55 millivolt. – Diejenige Membranspannung, bei der der Vorgang umkippt und unaufhaltsam wird, nennen wir Schwellenwert; in der Mehrzahl der Nervenzellen liegt er bei etwa −55 Millivolt.

12. A küszöb elérése után a válasz magától lezajlik, és nagysága független attól, hogy az inger éppen csak elérte vagy sokszorosan meghaladta a küszöbértéket. – Nach Erreichen der Schwelle läuft die Antwort von selbst ab, und ihre Größe ist unabhängig davon, ob der Reiz die Schwelle gerade eben erreicht oder um ein Vielfaches überschritten hat.

13. Ezt a törvényszerűséget minden vagy semmi szabálynak nevezzük; érvényessége azonban csak az egyes sejtre terjed ki, az egész szervre nem. – Diese Gesetzmäßigkeit heißt Alles-oder-nichts-Regel; ihre Gültigkeit erstreckt sich jedoch nur auf die einzelne Zelle, nicht auf das ganze Organ.

14. Egy izom válasza mégis finoman fokozható, mert az erősebb inger több rostot von be a működésbe: a fokozatosság a résztvevő sejtek számából ered, nem az egyes sejt válaszának nagyságából. – Die Antwort eines Muskels lässt sich dennoch fein abstufen, weil ein stärkerer Reiz mehr Fasern in die Tätigkeit einbezieht: die Abstufung ergibt sich aus der Zahl der beteiligten Zellen, nicht aus der Größe der Antwort der einzelnen Zelle.

15. Az inger hatásossága nemcsak erősségétől függ, hanem időtartamától is: a gyenge inger csak hosszabb behatás mellett vezet célhoz, az erős már rövid idő alatt is. – Die Wirksamkeit eines Reizes hängt nicht nur von seiner Stärke ab, sondern auch von seiner Dauer: ein schwacher Reiz führt nur bei längerer Einwirkung zum Ziel, ein starker bereits in kurzer Zeit.

16. A kettő viszonyát két mérőszám fejezi ki: a reobázis az a legkisebb ingererősség, amely tetszőlegesen hosszú behatás mellett még éppen választ vált ki, a kronaxia pedig az az idő, amelyre a reobázis kétszeresével dolgozó ingernek szüksége van. – Das Verhältnis beider drücken zwei Kennwerte aus: die Rheobase ist diejenige kleinste Reizstärke, die bei beliebig langer Einwirkung gerade noch eine Antwort auslöst, die Chronaxie hingegen die Zeit, die ein Reiz von doppelter Rheobasenstärke benötigt.

17. Ha az ingerlő hatás nagyon lassan erősödik, a sejt hozzászokik: küszöbe a depolarizációval együtt emelkedik, és a válasz elmarad; ezt a jelenséget akkomodációnak nevezzük. – Steigt die reizende Einwirkung sehr langsam an, so gewöhnt sich die Zelle daran: ihre Schwelle steigt mit der Depolarisation mit, und die Antwort bleibt aus; diese Erscheinung nennen wir Akkommodation (accommodatio).