2.8.3 – A normálérték mint statisztikai tartomány – Der Normwert als statistischer Bereich
1. A normálérték (valor normalis) az élettanban nem egyetlen pontot, hanem egy meghatározott statisztikai tartományt jelent. – Der Normwert (lateinisch: valor normalis) bedeutet in der Physiologie nicht einen einzigen Punkt, sondern einen bestimmten statistischen Bereich.
2. A referencia-tartomány meghatározásához szükség van az átlagértékre és a statisztikai szórásra. – Zur Bestimmung des Referenzbereichs werden der Mittelwert und die statistische Streuung benötigt.
3. Általában azt a tartományt tekintjük egészségesnek, amelybe a referencia-populáció középső 95 százaléka tartozik. – Im Allgemeinen betrachten wir jenen Bereich als gesund, in den die mittleren 95 Prozent der Referenzpopulation gehören.
4. Ebből következik, hogy a teljesen egészséges emberek 5 százaléka statisztikailag a normál tartományon kívül esik. – Daraus folgt, dass 5 Prozent der völlig gesunden Menschen statistisch außerhalb des Normalbereichs liegen.
5. A viszonyítási csoport összeállításakor figyelembe kell venni az életkort, a nemet, a származást és a testalkatot. – Bei der Zusammenstellung der Bezugsgruppe müssen das Alter, das Geschlecht, die Herkunft und der Körperbau berücksichtigt werden.
6. Sok élettani érték mutat napszaki ingadozást, ezért a mérés időpontja döntő fontosságú lehet. – Viele physiologische Werte zeigen eine tageszeitliche Schwankung, daher kann der Zeitpunkt der Messung von entscheidender Bedeutung sein.
7. A testhelyzet, például a fekvő vagy álló helyzet, valamint a mérést megelőző fizikai terhelés is módosítja az eredményt. – Die Körperlage, zum Beispiel die liegende oder stehende Position, sowie die der Messung vorangegangene körperliche Belastung verändern ebenfalls das Ergebnis.
8. Az alkalmazott mérési módszer érzékenysége és pontossága alapvetően befolyásolja a kapott számértéket. – Die Empfindlichkeit und Genauigkeit der angewandten Messmethode beeinflusst grundlegend den erhaltenen Zahlenwert.
9. Gyakran előfordul, hogy a különböző laboratóriumok saját, némileg eltérő referencia-tartományokat alkalmaznak. – Es kommt oft vor, dass die verschiedenen Laboratorien eigene, geringfügig abweichende Referenzbereiche anwenden.
10. Egyetlen mérés hibás is lehet, ezért gyanús eredmény esetén mindig szükséges a megismételt mérés. – Eine einzelne Messung kann auch fehlerhaft sein, daher ist bei einem verdächtigen Ergebnis immer eine Wiederholungsmessung erforderlich.
11. Fontos különbséget tenni a statisztikai normálérték és az orvosilag kívánatos célérték között. – Es ist wichtig, einen Unterschied zwischen dem statistischen Normwert und dem medizinisch erwünschten Zielwert zu machen.
12. A normál tartományok az orvosi ismeretek bővülésével és az életmód változásával az idő folyamán eltolódhatnak. – Die Normalbereiche können sich mit der Erweiterung des medizinischen Wissens und der Änderung des Lebensstils im Laufe der Zeit verschieben.
13. Egy izolált egyedi érték helyett sokszor fontosabb a paraméter változásának iránya, vagyis a lefolyás. – Anstelle eines isolierten Einzelwerts ist oft die Richtung der Änderung des Parameters, also der Verlauf, wichtiger.
14. A trendek és a dinamikus változások gyakran hamarabb jelzik a betegséget, mint a tartományból való kilépés. – Trends und dynamische Veränderungen zeigen eine Krankheit oft früher an als das Austreten aus dem Bereich.
15. Az állatkísérletekből nyert adatok csak korlátozottan és óvatosan vihetők át az emberi fiziológiára. – Die aus Tierversuchen gewonnenen Daten können nur begrenzt und vorsichtig auf die menschliche Physiologie übertragen werden.
16. Ebben a könyvben a számértékeket úgy adjuk meg, hogy azok segítsék a klinikai gondolkodást és a tájékozódást. – In diesem Buch geben wir die Zahlenwerte so an, dass sie das klinische Denken und die Orientierung unterstützen.
17. A legfontosabb merkszabály, hogy minden értéket kritikusan, az egyéni klinikai kép összefüggésében kell értelmezni. – Der wichtigste Merksatz ist, dass jeder Wert kritisch, im Zusammenhang mit dem individuellen klinischen Bild, interpretiert werden muss.
(aufklappen)magyar
1. A normálérték (valor normalis) az élettanban nem egyetlen pontot, hanem egy meghatározott statisztikai tartományt jelent.
2. A referencia-tartomány meghatározásához szükség van az átlagértékre és a statisztikai szórásra.
3. Általában azt a tartományt tekintjük egészségesnek, amelybe a referencia-populáció középső 95 százaléka tartozik.
4. Ebből következik, hogy a teljesen egészséges emberek 5 százaléka statisztikailag a normál tartományon kívül esik.
5. A viszonyítási csoport összeállításakor figyelembe kell venni az életkort, a nemet, a származást és a testalkatot.
6. Sok élettani érték mutat napszaki ingadozást, ezért a mérés időpontja döntő fontosságú lehet.
7. A testhelyzet, például a fekvő vagy álló helyzet, valamint a mérést megelőző fizikai terhelés is módosítja az eredményt.
8. Az alkalmazott mérési módszer érzékenysége és pontossága alapvetően befolyásolja a kapott számértéket.
9. Gyakran előfordul, hogy a különböző laboratóriumok saját, némileg eltérő referencia-tartományokat alkalmaznak.
10. Egyetlen mérés hibás is lehet, ezért gyanús eredmény esetén mindig szükséges a megismételt mérés.
11. Fontos különbséget tenni a statisztikai normálérték és az orvosilag kívánatos célérték között.
12. A normál tartományok az orvosi ismeretek bővülésével és az életmód változásával az idő folyamán eltolódhatnak.
13. Egy izolált egyedi érték helyett sokszor fontosabb a paraméter változásának iránya, vagyis a lefolyás.
14. A trendek és a dinamikus változások gyakran hamarabb jelzik a betegséget, mint a tartományból való kilépés.
15. Az állatkísérletekből nyert adatok csak korlátozottan és óvatosan vihetők át az emberi fiziológiára.
16. Ebben a könyvben a számértékeket úgy adjuk meg, hogy azok segítsék a klinikai gondolkodást és a tájékozódást.
17. A legfontosabb merkszabály, hogy minden értéket kritikusan, az egyéni klinikai kép összefüggésében kell értelmezni.
(aufklappen)német
1. Der Normwert (lateinisch: valor normalis) bedeutet in der Physiologie nicht einen einzigen Punkt, sondern einen bestimmten statistischen Bereich.
2. Zur Bestimmung des Referenzbereichs werden der Mittelwert und die statistische Streuung benötigt.
3. Im Allgemeinen betrachten wir jenen Bereich als gesund, in den die mittleren 95 Prozent der Referenzpopulation gehören.
4. Daraus folgt, dass 5 Prozent der völlig gesunden Menschen statistisch außerhalb des Normalbereichs liegen.
5. Bei der Zusammenstellung der Bezugsgruppe müssen das Alter, das Geschlecht, die Herkunft und der Körperbau berücksichtigt werden.
6. Viele physiologische Werte zeigen eine tageszeitliche Schwankung, daher kann der Zeitpunkt der Messung von entscheidender Bedeutung sein.
7. Die Körperlage, zum Beispiel die liegende oder stehende Position, sowie die der Messung vorangegangene körperliche Belastung verändern ebenfalls das Ergebnis.
8. Die Empfindlichkeit und Genauigkeit der angewandten Messmethode beeinflusst grundlegend den erhaltenen Zahlenwert.
9. Es kommt oft vor, dass die verschiedenen Laboratorien eigene, geringfügig abweichende Referenzbereiche anwenden.
10. Eine einzelne Messung kann auch fehlerhaft sein, daher ist bei einem verdächtigen Ergebnis immer eine Wiederholungsmessung erforderlich.
11. Es ist wichtig, einen Unterschied zwischen dem statistischen Normwert und dem medizinisch erwünschten Zielwert zu machen.
12. Die Normalbereiche können sich mit der Erweiterung des medizinischen Wissens und der Änderung des Lebensstils im Laufe der Zeit verschieben.
13. Anstelle eines isolierten Einzelwerts ist oft die Richtung der Änderung des Parameters, also der Verlauf, wichtiger.
14. Trends und dynamische Veränderungen zeigen eine Krankheit oft früher an als das Austreten aus dem Bereich.
15. Die aus Tierversuchen gewonnenen Daten können nur begrenzt und vorsichtig auf die menschliche Physiologie übertragen werden.
16. In diesem Buch geben wir die Zahlenwerte so an, dass sie das klinische Denken und die Orientierung unterstützen.
17. Der wichtigste Merksatz ist, dass jeder Wert kritisch, im Zusammenhang mit dem individuellen klinischen Bild, interpretiert werden muss.