2.3.5 – Gazdaság és erőforrások: az állattenyésztés mint megélhetés alapja – Wirtschaft und Ressourcen: Viehzucht als Lebensgrundlage
1. A korai magyarok gazdasága elsősorban az állattenyésztésen alapult. – Die Wirtschaft der frühen Magyaren beruhte vor allem auf der Viehzucht.
2. A szántóföldi gazdálkodás csak kis szerepet játszott. – Ackerbau spielte nur eine kleine Rolle.
3. A kézművesség és a kereskedelem is jelen volt, de másodlagos jelentőségű volt. – Handwerk und Handel waren ebenfalls vorhanden, aber zweitrangig.
4. A legfontosabb megélhetési alapot a nyájak jelentették. – Die wichtigste Lebensgrundlage waren die Herden.
5. Ezek a nyájak szinte mindent biztosítottak, amire az embereknek szükségük volt az élethez. – Diese Herden lieferten fast alles, was die Menschen zum Leben brauchten.
6. Húst, tejet, szőrt, gyapjút, csontokat és inakat adtak. – Sie gaben Fleisch, Milch, Felle, Wolle, Knochen und Sehnen.
7. A csontokból és szarvakból szerszámokat és fegyveralkatrészeket készítettek. – Aus Knochen und Hörnern machte man Werkzeuge und Waffenteile.
8. Az inakból íjhúrokat és varrócérnákat állítottak elő. – Aus Sehnen stellte man Bogensehnen und Nähfäden her.
9. A gyapjúból és a nemezből ruhákat és sátorlapokat készítettek. – Aus Wolle und Filz fertigte man Kleidung und Zeltbahnen.
10. Így az állatállomány szinte az élet minden területéhez biztosította az alapanyagokat. – So lieferte das Vieh die Stoffe für fast alle Bereiche des Lebens.
11. Ezt az életmódot nomadizmusnak nevezik. – Diese Lebensweise nennt man Nomadismus.
12. Pontosabban szólva félnomád állattenyésztésről volt szó. – Genauer gesagt handelte es sich um halbnomadische Viehzucht.
13. A félnomád kifejezés azt jelenti, hogy az emberek a nyájaikkal együtt vándoroltak. – Halbnomadisch bedeutet, dass die Menschen mit ihren Herden zogen.
14. A nyári és a téli legelők között vándoroltak oda-vissza. – Sie wanderten zwischen Sommer- und Winterweiden hin und her.
15. Ez a vándorlás meghatározott útvonalakat követett. – Diese Wanderung folgte festen Routen.
16. Nem véletlenszerű volt, hanem pontosan megtervezett. – Sie war nicht zufällig, sondern genau geplant.
17. Nyáron a csordák friss legelőket kerestek magasabban fekvő vagy hűvösebb területeken. – Im Sommer suchten die Herden frische Weiden in höheren oder kühleren Gebieten.
18. Télen védettebb alföldi területekre vándoroltak. – Im Winter zogen sie in geschütztere Tiefländer.
19. Ott kevesebb hó volt, és enyhébbek voltak a hőmérsékletek. – Dort gab es weniger Schnee und mildere Temperaturen.
20. Így az állatok télen is találtak táplálékot. – So konnten die Tiere auch im Winter Futter finden.
21. A magyarok nagyon pontosan ismerték legelőterületeiket. – Die Magyaren kannten ihre Weidegebiete sehr genau.
22. Tudták, hol található víz, só és jó fű. – Sie wussten, wo es Wasser, Salz und gutes Gras gab.
23. Ezt a tudást generációról generációra adták át. – Dieses Wissen wurde von einer Generation an die nächste weitergegeben.
24. Minden pásztor ismerte az állatai számára legalkalmasabb helyeket. – Jeder Hirt kannte die besten Plätze für seine Tiere.
25. Az időjárást is figyelmesen figyelték. – Auch das Wetter wurde aufmerksam beobachtet.
26. A szárazság, a zord tél vagy a viharok tönkretehették az egész megélhetésüket. – Trockenheit, harte Winter oder Stürme konnten die ganze Lebensgrundlage zerstören.
27. A magyarok legfontosabb állatai a lovak, a szarvasmarhák és a juhok voltak. – Die wichtigsten Tiere der Magyaren waren Pferde, Rinder und Schafe.
28. Emellett kecskéket is tartottak, a sztyeppek idején pedig tevéket is. – Daneben hielten sie auch Ziegen und in der Steppenzeit Kamele.
29. A kutyák terelő- és őrkutyaként szolgáltak. – Hunde dienten als Hütehunde und Wachhunde.
30. A baromfi csak kis szerepet játszott. – Geflügel spielte nur eine kleine Rolle.
31. A sertések is ritkák voltak. – Schweine waren ebenfalls selten.
32. A sertések nem alkalmasak a nomád életmódra. – Schweine eignen sich nicht für die nomadische Lebensweise.
33. Nem képesek hosszú távokat megtenni. – Sie können nicht über lange Strecken wandern.
34. Nedves és árnyékos helyre van szükségük. – Sie brauchen feuchte und schattige Plätze.
35. Ezért a magyarok a sztyeppén alig tartottak sertéseket. – Deshalb hielten die Magyaren in der Steppe kaum Schweine.
36. Csak a területfoglalás után kezdtek el komolyabban foglalkozni a sertéstenyésztéssel. – Erst nach der Landnahme nahmen sie die Schweinezucht stärker auf.
37. A ló volt a legfontosabb állat. – Das Pferd war das wichtigste Tier überhaupt.
38. Egyszerre volt szállítóállat, harci állat és státuszszimbólum. – Es war Transporttier, Kriegstier und Statussymbol zugleich.
39. A ló nélkül a magyar életmód nem lett volna lehetséges. – Ohne das Pferd wäre die magyarische Lebensweise nicht möglich gewesen.
40. Már a kisgyerekek is megtanultak lovagolni. – Schon kleine Kinder lernten reiten.
41. A férfiak, a nők és a fiatalok egyaránt tudtak bánni a lovakkal. – Männer, Frauen und Jugendliche konnten alle mit Pferden umgehen.
42. A magyarok kicsi, szívós sztyeppelovakat tenyésztettek. – Die Magyaren züchteten kleine, zähe Steppenpferde.
43. Ezek a lovak kitartóak és igénytelenek voltak. – Diese Pferde waren ausdauernd und genügsam.
44. Hosszú távokat tudtak megtenni. – Sie konnten lange Strecken zurücklegen.
45. Kevés takarmánnyal is beérték. – Sie kamen mit wenig Futter aus.
46. Télen is találtak füvet a hó alatt. – Auch im Winter fanden sie unter dem Schnee Gras.
47. Ezek az állatok jelentősen különböztek Nyugat-Európa nagy lovaitól. – Diese Tiere unterschieden sich stark von den großen Pferden Westeuropas.
48. Könnyebbek voltak, de sokkal kitartóbbak. – Sie waren weniger schwer, aber viel ausdauernder.
49. Egy előkelő harcos több lóval is rendelkezett. – Ein vornehmer Krieger besaß mehrere Pferde.
50. Gyakran három-öt állat volt, vagy akár több is. – Oft waren es drei bis fünf Tiere oder sogar mehr.
51. Így hosszú utazások során felváltva lovagolhatta a lovakat. – So konnte er auf langen Reisen die Pferde abwechselnd reiten.
52. Ennek köszönhetően az állatok nem fáradtak el túl gyorsan. – Dadurch ermüdeten die Tiere nicht zu schnell.
53. A gazdag családok egész csordákkal rendelkeztek, száz vagy annál több lóból állókkal. – Reiche Familien besaßen ganze Herden von hundert oder mehr Pferden.
54. Ezeket a lovakat a legfontosabb vagyonuknak tekintették. – Diese Pferde galten als wichtigster Reichtum.
55. A házasságkötéskor, az ajándékozáskor és a szerződések megkötésekor is szerepet játszottak a lovak. – Bei der Heirat, bei Geschenken und bei Verträgen spielten Pferde eine Rolle.
56. A bírságok fizetésénél is gyakran használták a lovakat fizetőeszközként. – Auch bei Strafzahlungen waren Pferde ein häufiges Zahlungsmittel.
57. A kancatej fontos élelmiszer volt. – Die Stutenmilch der Pferde war ein wichtiges Nahrungsmittel.
58. A magyarok frissen vagy erjesztve itták. – Die Magyaren tranken sie frisch oder vergoren.
59. Az erjesztett kancatejet „kumys”-nak hívták. – Vergorene Stutenmilch heißt „Kumys“.
60. Enyhe alkoholtartalommal rendelkezett. – Sie hatte einen leicht alkoholischen Gehalt.
61. A kumys számos sztyepp nép körében elterjedt volt. – Kumys war bei vielen Steppenvölkern verbreitet.
62. Tápanyagban gazdag és jól tárolható volt. – Er war nährstoffreich und gut haltbar.
63. Lóhúst is fogyasztottak. – Auch Pferdefleisch wurde gegessen.
64. Ugyanakkor csak különleges alkalmakkor. – Allerdings nur bei besonderen Anlässen.
65. A fiatal lovakat többnyire lovaglásra és vontatásra használták. – Junge Pferde wurden meist für Reit- und Zugzwecke gebraucht.
66. Csak az öreg állatokat vágták le. – Erst alte Tiere wurden geschlachtet.
67. A lóhús kiváló ünnepi ételnek számított. – Pferdefleisch galt als hochwertiges Festessen.
68. Vallási áldozati szertartásokon is használták. – Es wurde auch bei religiösen Opferhandlungen verwendet.
69. A szarvasmarhák a magyar állattenyésztés második pillérét képezték. – Rinder waren ein zweites Standbein der magyarischen Viehzucht.
70. Tejet, húst és bőrt. – Sie lieferten Milch, Fleisch und Häute.
71. A tejből sajtot, túrót és vajat készítettek. – Aus der Milch machte man Käse, Quark und Butter.
72. Ezek a tejtermékek jól tárolhatók voltak. – Diese Milchprodukte waren gut haltbar.
73. A hideg évszakban is fogyaszthatók voltak. – Sie konnten auch in der kalten Jahreszeit verzehrt werden.
74. A szarvasmarhák bőréből bőrt készítettek. – Aus den Häuten der Rinder fertigte man Leder.
75. A bőrre nyergek, szíjak, cipők és táskák készítéséhez volt szükség. – Leder brauchte man für Sättel, Riemen, Schuhe und Taschen.
76. Dobhártyákat és zsákokat is bőrből készítettek. – Auch Trommelfelle und Beutel wurden aus Leder hergestellt.
77. A szarvasmarhák kevésbé voltak mozgékonyak, mint a lovak. – Rinder waren weniger mobil als Pferde.
78. Nem tudtak olyan gyorsan és olyan messzire vándorolni. – Sie konnten nicht so schnell und nicht so weit ziehen.
79. Ezért magasabb követelményeket támasztottak a legelőkkel szemben. – Deshalb stellten sie höhere Anforderungen an die Weiden.
80. Több vízre és több takarmányra volt szükségük. – Sie brauchten mehr Wasser und mehr Futter.
81. A juhok és kecskék kiegészítették a csordákat. – Schafe und Ziegen ergänzten die Herden.
82. Kicsik voltak és kevésbé igényesek, mint a szarvasmarhák. – Sie waren kleiner und genügsamer als Rinder.
83. Megelégedtek a szegényes legelőkkel is. – Sie kamen mit kargen Weiden zurecht.
84. Száraz sztyeppvidékeken is képesek voltak túlélni. – Auch in trockenen Steppengebieten konnten sie überleben.
85. A juhok gyapjút, tejet, húst és bőrt. – Schafe gaben Wolle, Milch, Fleisch und Felle.
86. A juhgyapjúból szöveteket és nemez készítettek. – Aus Schafwolle stellte man Stoffe und Filz her.
87. A nemez különösen fontos volt. – Filz war besonders wichtig.
88. Ebből készítették a jurták falait és a sátorlapokat. – Daraus machte man die Wände der Jurten und Zeltbahnen.
89. Csizmákat, kabátokat és takarókat is nemezből készítettek. – Auch Stiefel, Mäntel und Decken wurden aus Filz gefertigt.
90. A nemez melegen tartott, és védett a széltől és a nedvességtől. – Filz hielt warm und schützte vor Wind und Nässe.
91. A kecskék szintén tejet, húst és bőrt szolgáltattak. – Ziegen lieferten ebenfalls Milch, Fleisch und Felle.
92. Különösen szívósak voltak és szeretettek mászni. – Sie waren besonders robust und kletterfreudig.
93. Kövér talajon is legelhettek. – Sie konnten auch auf steinigem Boden grasen.
94. Így kiegészítették a nagyobb állatcsordákat. – Damit ergänzten sie die größeren Tierherden.
95. A tevék a korai időkben bizonyos szerepet játszottak. – Kamele spielten in der Frühzeit eine gewisse Rolle.
96. Teherhordó állatokként használták őket. – Sie wurden als Lasttiere benutzt.
97. Főleg a száraz sztyeppvidékeken voltak értékesek. – Vor allem in trockenen Steppengebieten waren sie wertvoll.
98. A nyugat felé történő vándorlással jelentőségüket vesztették. – Mit der Wanderung nach Westen verloren sie an Bedeutung.
99. A nedvesebb Kárpát-medencében már nem voltak alkalmasak. – Im feuchteren Karpatenbecken eigneten sie sich nicht mehr.
100. Ezért eltűntek a magyar állattenyésztésből. – Deshalb verschwanden sie aus der magyarischen Viehzucht.
101. Az állattartás szigorú szabályok szerint zajlott. – Die Tierhaltung folgte festen Regeln.
102. Minden nemzetségnek megvoltak a saját állományai. – Jede Sippe hatte ihre eigenen Herden.
103. Ezeket az állományokat égetéssel megjelölték. – Diese Herden waren durch Brandzeichen markiert.
104. Így könnyen be lehetett őket sorolni. – So konnte man sie leicht zuordnen.
105. A pásztorok többnyire fiatal férfiak voltak. – Die Hirten waren meist junge Männer.
106. Sok időt töltöttek egyedül az állatokkal. – Sie verbrachten viel Zeit allein mit den Tieren.
107. Meg kellett védeniük az állatokat a farkasoktól és a tolvajoktól. – Sie mussten die Tiere vor Wölfen und Dieben schützen.
108. Az elveszett állatok felkutatása is a feladatuk közé tartozott. – Auch das Auffinden verlorener Tiere gehörte zu ihrer Aufgabe.
109. A terelőkutyák segítettek nekik ebben. – Hütehunde halfen ihnen dabei.
110. Ezeket a kutyákat a nyáj őrzésére képezték ki. – Diese Hunde waren auf das Bewachen von Herden trainiert.
111. Az állattenyésztés mellett más gazdasági ágazatok is léteztek. – Neben der Viehzucht gab es auch andere Wirtschaftszweige.
112. A vadászat fontos szerepet játszott. – Die Jagd spielte eine wichtige Rolle.
113. Szarvasokra, vaddisznókra, nyulakra és madarakra vadásztak. – Hirsche, Wildschweine, Hasen und Vögel wurden gejagt.
114. A prémes állatok, mint a nyest, a zobel és a hód is nagy keresletnek örvendtek. – Auch Pelztiere wie Marder, Zobel und Biber waren begehrt.
115. Prémjeiket ruházatként és kereskedelmi árucikként használták. – Ihre Felle dienten als Kleidung und als Handelsware.
116. A solymászat a vadászat egy különleges formája volt. – Die Falknerei war eine besondere Form der Jagd.
117. Idomított ragadozó madarakkal nyulakra és kisebb madarakra vadásztak. – Mit dressierten Greifvögeln jagte man Hasen und kleinere Vögel.
118. A solymászat elsősorban a nemesség kedvtelése volt. – Die Falknerei war vor allem ein Vergnügen der Vornehmen.
119. A halászat a sztyeppvidéken korlátozott volt. – Der Fischfang war im Steppenraum begrenzt.
120. A folyókban és tavakban azonban halakat fogtak. – An Flüssen und Seen aber wurden Fische gefangen.
121. Később főként a Kárpátok medencéjében játszott nagyobb szerepet a halászat. – Vor allem im Karpatenbecken spielte der Fischfang später eine größere Rolle.
122. A Duna, a Tisza és más folyók gazdag halászterületeket kínáltak. – Donau, Theiß und andere Flüsse boten reiche Fischgründe.
123. A méz és a vadgyümölcsök gyűjtése is része volt a gazdasági életnek. – Auch das Sammeln von Honig und wilden Früchten gehörte zum Wirtschaftsleben.
124. A méz fontos édesítőszer volt. – Honig war ein wichtiges Süßungsmittel.
125. A mézből mézbort, azaz mézsört is készítettek. – Aus Honig stellte man auch Honigwein, den Met, her.
126. A mézsör volt a kumisz mellett a legfontosabb alkoholos ital. – Met war das wichtigste alkoholische Getränk neben Kumys.
127. A sztyeppek korszakában a szántóföldi gazdálkodást csak korlátozott mértékben folytatták. – Ackerbau wurde in der Steppenzeit nur eingeschränkt betrieben.
128. A magyarok elsősorban köles, árpa és búzát termesztettek. – Die Magyaren bauten vor allem Hirse, Gerste und Weizen an.
129. Ezt jól mutatják a magyar nyelvben található török jövevényszavak. – Die türkischen Lehnwörter im Ungarischen zeigen das deutlich.
130. Az olyan szavak, mint a „búza” (búza) és az „árpa” (árpa), a török nyelvből származnak. – Wörter wie „búza“ für Weizen und „árpa“ für Gerste stammen aus dem Türkischen.
131. Ezek azt mutatják, hogy a magyarok a szántóföldi gazdálkodást a török népektől vették át. – Sie zeigen, dass die Magyaren den Ackerbau von Turkvölkern übernahmen.
132. Főként a bolgárok és a kazárok voltak a tanítóik. – Vor allem die Bulgaren und Khazaren waren ihre Lehrer.
133. A magyar szántóföldi területek többnyire a téli szálláshelyek közelében feküdtek. – Die magyarischen Ackerbaugebiete lagen meist in der Nähe der Winterquartiere.
134. Ott voltak a családok állandó helyei. – Dort hatten die Familien feste Plätze.
135. Tavasszal elvetették a gabonát. – Im Frühling säten sie das Getreide.
136. Ősszel visszatértek a betakarításra. – Im Herbst kehrten sie zur Ernte zurück.
137. Így a nomád életmód ellenére is sikerült némi gabonát termelni. – So konnte trotz nomadischer Lebensweise etwas Getreide gewonnen werden.
138. A területfoglalással a szántóföldi gazdálkodás jelentősen megnőtt. – Mit der Landnahme nahm der Ackerbau stark zu.
139. A termékeny Kárpáti-medencében különösen bőséges volt a termés. – Im fruchtbaren Karpatenbecken war er besonders ergiebig.
140. A magyarok átvették szláv szomszédaik termesztési technikáit. – Die Magyaren übernahmen Anbautechniken von ihren slawischen Nachbarn.
141. A szántóföldi gazdálkodás számos fogalma is szláv eredetű. – Auch viele Begriffe aus dem Ackerbau sind slawischer Herkunft.
142. Így keveredtek a keleti és nyugati hagyományok. – So vermischten sich östliche und westliche Traditionen.
143. A kézművesség szintén fontos szerepet játszott. – Das Handwerk war ebenfalls wichtig.
144. Leginkább családi keretek között szerveződött. – Es war meist in den Familien organisiert.
145. A nők gyapjút, nemez és bőrt dolgoztak fel. – Frauen verarbeiteten Wolle, Filz und Leder.
146. Ruhákat varrtak, ékszereket készítettek és szerszámokat gyártottak. – Sie nähten Kleidung, fertigten Schmuck und stellten Werkzeuge her.
147. A férfiak gyakran kovácsok vagy nyergesek voltak. – Männer waren oft Schmiede oder Sattler.
148. A kovácsok különösen nagy tiszteletnek örvendtek. – Schmiede waren besonders angesehen.
149. Fegyvereket, szerszámokat és lópatkókat készítettek. – Sie stellten Waffen, Werkzeuge und Pferdebeschläge her.
150. Tudásukat szigorúan őrizték. – Ihr Wissen wurde streng gehütet.
151. A kovácsokat sok sztyeppei népnél mágikus alakoknak tartották. – Schmiede galten in vielen Steppenvölkern als magische Figuren.
152. Képesek voltak a földből kinyert vasat hasznos tárgyakká alakítani. – Sie konnten Eisen aus dem Boden in nützliche Dinge verwandeln.
153. A magyarok aranyművesei is híresek voltak. – Auch die Goldschmiede der Magyaren waren berühmt.
154. Művészi ékszereket, kovácsmunkákat és díszeket készítettek. – Sie fertigten kunstvollen Schmuck, Beschläge und Verzierungen.
155. Munkájuk ma a gazdag sírmellékletekben látható. – Ihre Arbeit zeigt sich heute in den reichen Grabbeigaben.
156. Az ilyen leletek a 10. századi nagy lovas sírokból származnak. – Solche Funde stammen aus den großen Reitergräbern des zehnten Jahrhunderts.
157. Ezek a magyarok magas szintű kézműves tudásáról tanúskodnak. – Sie zeugen vom hohen handwerklichen Können der Magyaren.
158. A kereskedelem kiegészítette a saját gazdaságot. – Der Handel ergänzte die eigene Wirtschaft.
159. A magyarok termékeiket a szomszédos népekkel cserélték. – Die Magyaren tauschten ihre Produkte mit Nachbarvölkern.
160. Lovakat, állatbőröket, gyapjút, mézet és viaszt kínáltak. – Sie boten Pferde, Felle, Wolle, Honig und Wachs an.
161. Cserébe szöveteket, fegyvereket, ékszereket és ezüstöt kaptak. – Dafür erhielten sie Stoffe, Waffen, Schmuck und Silber.
162. A rabszolgák is fontos kereskedelmi árucikkek voltak. – Auch Sklaven waren ein wichtiges Handelsgut.
163. Ezek a rabszolgák többnyire hadifoglyok voltak. – Diese Sklaven waren meist Kriegsgefangene.
164. Főként bizánci és arab vevőknek adták el őket. – Sie wurden vor allem an byzantinische und arabische Käufer verkauft.
165. A rabszolga-kereskedelem jelentős mennyiségű nemesfémet hozott az országba. – Der Sklavenhandel brachte erhebliche Mengen an Edelmetallen ins Land.
166. A magyarok aktívan részt vettek a nagy kereskedelmi útvonalak forgalmában. – Die Magyaren beteiligten sich aktiv an großen Handelsrouten.
167. Egy fontos útvonal Skandináviából a Volga mentén a kalifátusig vezetett. – Eine wichtige Route führte von Skandinavien über die Wolga bis ins Kalifat.
168. Egy másik Bizáncot kötötte össze Közép-Európával. – Eine andere verband Byzanz mit Mitteleuropa.
169. Ezen útvonalak mentén feküdtek a magyarok települési területei. – An diesen Routen lagen die magyarischen Siedlungsgebiete.
170. Így a magyarok hozzáférhettek a korabeli világ számos árujához. – Damit hatten die Magyaren Zugang zu vielen Waren der damaligen Welt.
171. A magyarok gazdasága tehát korántsem volt egyszerű. – Die Wirtschaft der Magyaren war also keineswegs einfach.
172. Sokrétű és jól szervezett volt. – Sie war vielfältig und gut organisiert.
173. Az állattenyésztés ugyan az alapját képezte, de a vadászat, gyűjtögetés, a szántóföldi gazdálkodás, a kézművesség és a kereskedelem kiegészítették azt. – Viehzucht war zwar die Grundlage, aber Jagd, Sammeln, Ackerbau, Handwerk und Handel ergänzten sie.
174. A földfoglalással a gazdaság fokozatosan megváltozott. – Mit der Landnahme veränderte sich die Wirtschaft allmählich.
175. A szántóföldi gazdálkodás és a kézművesség egyre nagyobb jelentőségre tett szert. – Ackerbau und Handwerk gewannen an Bedeutung.
176. Az állattenyésztés továbbra is fontos maradt, de elvesztette kizárólagos pozícióját. – Viehzucht blieb wichtig, aber sie verlor ihre alleinige Stellung.
177. A nomád lovas népből letelepedett paraszti és pásztor nép lett. – Aus dem nomadischen Reitervolk wurde ein sesshaftes Bauern- und Hirtenvolk.
178. Ez a változás több évszázadig tartott. – Dieser Wandel dauerte mehrere Jahrhunderte.
179. Az ősi állattenyésztés öröksége azonban tovább élt a nyelvben, a szokásokban és a népi kultúrában. – Doch das Erbe der alten Viehzucht blieb in der Sprache, in Bräuchen und in der Volkskultur lebendig.
(aufklappen)magyar
1. A korai magyarok gazdasága elsősorban az állattenyésztésen alapult.
2. A szántóföldi gazdálkodás csak kis szerepet játszott.
3. A kézművesség és a kereskedelem is jelen volt, de másodlagos jelentőségű volt.
4. A legfontosabb megélhetési alapot a nyájak jelentették.
5. Ezek a nyájak szinte mindent biztosítottak, amire az embereknek szükségük volt az élethez.
6. Húst, tejet, szőrt, gyapjút, csontokat és inakat adtak.
7. A csontokból és szarvakból szerszámokat és fegyveralkatrészeket készítettek.
8. Az inakból íjhúrokat és varrócérnákat állítottak elő.
9. A gyapjúból és a nemezből ruhákat és sátorlapokat készítettek.
10. Így az állatállomány szinte az élet minden területéhez biztosította az alapanyagokat.
11. Ezt az életmódot nomadizmusnak nevezik.
12. Pontosabban szólva félnomád állattenyésztésről volt szó.
13. A félnomád kifejezés azt jelenti, hogy az emberek a nyájaikkal együtt vándoroltak.
14. A nyári és a téli legelők között vándoroltak oda-vissza.
15. Ez a vándorlás meghatározott útvonalakat követett.
16. Nem véletlenszerű volt, hanem pontosan megtervezett.
17. Nyáron a csordák friss legelőket kerestek magasabban fekvő vagy hűvösebb területeken.
18. Télen védettebb alföldi területekre vándoroltak.
19. Ott kevesebb hó volt, és enyhébbek voltak a hőmérsékletek.
20. Így az állatok télen is találtak táplálékot.
21. A magyarok nagyon pontosan ismerték legelőterületeiket.
22. Tudták, hol található víz, só és jó fű.
23. Ezt a tudást generációról generációra adták át.
24. Minden pásztor ismerte az állatai számára legalkalmasabb helyeket.
25. Az időjárást is figyelmesen figyelték.
26. A szárazság, a zord tél vagy a viharok tönkretehették az egész megélhetésüket.
27. A magyarok legfontosabb állatai a lovak, a szarvasmarhák és a juhok voltak.
28. Emellett kecskéket is tartottak, a sztyeppek idején pedig tevéket is.
29. A kutyák terelő- és őrkutyaként szolgáltak.
30. A baromfi csak kis szerepet játszott.
31. A sertések is ritkák voltak.
32. A sertések nem alkalmasak a nomád életmódra.
33. Nem képesek hosszú távokat megtenni.
34. Nedves és árnyékos helyre van szükségük.
35. Ezért a magyarok a sztyeppén alig tartottak sertéseket.
36. Csak a területfoglalás után kezdtek el komolyabban foglalkozni a sertéstenyésztéssel.
37. A ló volt a legfontosabb állat.
38. Egyszerre volt szállítóállat, harci állat és státuszszimbólum.
39. A ló nélkül a magyar életmód nem lett volna lehetséges.
40. Már a kisgyerekek is megtanultak lovagolni.
41. A férfiak, a nők és a fiatalok egyaránt tudtak bánni a lovakkal.
42. A magyarok kicsi, szívós sztyeppelovakat tenyésztettek.
43. Ezek a lovak kitartóak és igénytelenek voltak.
44. Hosszú távokat tudtak megtenni.
45. Kevés takarmánnyal is beérték.
46. Télen is találtak füvet a hó alatt.
47. Ezek az állatok jelentősen különböztek Nyugat-Európa nagy lovaitól.
48. Könnyebbek voltak, de sokkal kitartóbbak.
49. Egy előkelő harcos több lóval is rendelkezett.
50. Gyakran három-öt állat volt, vagy akár több is.
51. Így hosszú utazások során felváltva lovagolhatta a lovakat.
52. Ennek köszönhetően az állatok nem fáradtak el túl gyorsan.
53. A gazdag családok egész csordákkal rendelkeztek, száz vagy annál több lóból állókkal.
54. Ezeket a lovakat a legfontosabb vagyonuknak tekintették.
55. A házasságkötéskor, az ajándékozáskor és a szerződések megkötésekor is szerepet játszottak a lovak.
56. A bírságok fizetésénél is gyakran használták a lovakat fizetőeszközként.
57. A kancatej fontos élelmiszer volt.
58. A magyarok frissen vagy erjesztve itták.
59. Az erjesztett kancatejet „kumys”-nak hívták.
60. Enyhe alkoholtartalommal rendelkezett.
61. A kumys számos sztyepp nép körében elterjedt volt.
62. Tápanyagban gazdag és jól tárolható volt.
63. Lóhúst is fogyasztottak.
64. Ugyanakkor csak különleges alkalmakkor.
65. A fiatal lovakat többnyire lovaglásra és vontatásra használták.
66. Csak az öreg állatokat vágták le.
67. A lóhús kiváló ünnepi ételnek számított.
68. Vallási áldozati szertartásokon is használták.
69. A szarvasmarhák a magyar állattenyésztés második pillérét képezték.
70. Tejet, húst és bőrt.
71. A tejből sajtot, túrót és vajat készítettek.
72. Ezek a tejtermékek jól tárolhatók voltak.
73. A hideg évszakban is fogyaszthatók voltak.
74. A szarvasmarhák bőréből bőrt készítettek.
75. A bőrre nyergek, szíjak, cipők és táskák készítéséhez volt szükség.
76. Dobhártyákat és zsákokat is bőrből készítettek.
77. A szarvasmarhák kevésbé voltak mozgékonyak, mint a lovak.
78. Nem tudtak olyan gyorsan és olyan messzire vándorolni.
79. Ezért magasabb követelményeket támasztottak a legelőkkel szemben.
80. Több vízre és több takarmányra volt szükségük.
81. A juhok és kecskék kiegészítették a csordákat.
82. Kicsik voltak és kevésbé igényesek, mint a szarvasmarhák.
83. Megelégedtek a szegényes legelőkkel is.
84. Száraz sztyeppvidékeken is képesek voltak túlélni.
85. A juhok gyapjút, tejet, húst és bőrt.
86. A juhgyapjúból szöveteket és nemez készítettek.
87. A nemez különösen fontos volt.
88. Ebből készítették a jurták falait és a sátorlapokat.
89. Csizmákat, kabátokat és takarókat is nemezből készítettek.
90. A nemez melegen tartott, és védett a széltől és a nedvességtől.
91. A kecskék szintén tejet, húst és bőrt szolgáltattak.
92. Különösen szívósak voltak és szeretettek mászni.
93. Kövér talajon is legelhettek.
94. Így kiegészítették a nagyobb állatcsordákat.
95. A tevék a korai időkben bizonyos szerepet játszottak.
96. Teherhordó állatokként használták őket.
97. Főleg a száraz sztyeppvidékeken voltak értékesek.
98. A nyugat felé történő vándorlással jelentőségüket vesztették.
99. A nedvesebb Kárpát-medencében már nem voltak alkalmasak.
100. Ezért eltűntek a magyar állattenyésztésből.
101. Az állattartás szigorú szabályok szerint zajlott.
102. Minden nemzetségnek megvoltak a saját állományai.
103. Ezeket az állományokat égetéssel megjelölték.
104. Így könnyen be lehetett őket sorolni.
105. A pásztorok többnyire fiatal férfiak voltak.
106. Sok időt töltöttek egyedül az állatokkal.
107. Meg kellett védeniük az állatokat a farkasoktól és a tolvajoktól.
108. Az elveszett állatok felkutatása is a feladatuk közé tartozott.
109. A terelőkutyák segítettek nekik ebben.
110. Ezeket a kutyákat a nyáj őrzésére képezték ki.
111. Az állattenyésztés mellett más gazdasági ágazatok is léteztek.
112. A vadászat fontos szerepet játszott.
113. Szarvasokra, vaddisznókra, nyulakra és madarakra vadásztak.
114. A prémes állatok, mint a nyest, a zobel és a hód is nagy keresletnek örvendtek.
115. Prémjeiket ruházatként és kereskedelmi árucikként használták.
116. A solymászat a vadászat egy különleges formája volt.
117. Idomított ragadozó madarakkal nyulakra és kisebb madarakra vadásztak.
118. A solymászat elsősorban a nemesség kedvtelése volt.
119. A halászat a sztyeppvidéken korlátozott volt.
120. A folyókban és tavakban azonban halakat fogtak.
121. Később főként a Kárpátok medencéjében játszott nagyobb szerepet a halászat.
122. A Duna, a Tisza és más folyók gazdag halászterületeket kínáltak.
123. A méz és a vadgyümölcsök gyűjtése is része volt a gazdasági életnek.
124. A méz fontos édesítőszer volt.
125. A mézből mézbort, azaz mézsört is készítettek.
126. A mézsör volt a kumisz mellett a legfontosabb alkoholos ital.
127. A sztyeppek korszakában a szántóföldi gazdálkodást csak korlátozott mértékben folytatták.
128. A magyarok elsősorban köles, árpa és búzát termesztettek.
129. Ezt jól mutatják a magyar nyelvben található török jövevényszavak.
130. Az olyan szavak, mint a „búza” (búza) és az „árpa” (árpa), a török nyelvből származnak.
131. Ezek azt mutatják, hogy a magyarok a szántóföldi gazdálkodást a török népektől vették át.
132. Főként a bolgárok és a kazárok voltak a tanítóik.
133. A magyar szántóföldi területek többnyire a téli szálláshelyek közelében feküdtek.
134. Ott voltak a családok állandó helyei.
135. Tavasszal elvetették a gabonát.
136. Ősszel visszatértek a betakarításra.
137. Így a nomád életmód ellenére is sikerült némi gabonát termelni.
138. A területfoglalással a szántóföldi gazdálkodás jelentősen megnőtt.
139. A termékeny Kárpáti-medencében különösen bőséges volt a termés.
140. A magyarok átvették szláv szomszédaik termesztési technikáit.
141. A szántóföldi gazdálkodás számos fogalma is szláv eredetű.
142. Így keveredtek a keleti és nyugati hagyományok.
143. A kézművesség szintén fontos szerepet játszott.
144. Leginkább családi keretek között szerveződött.
145. A nők gyapjút, nemez és bőrt dolgoztak fel.
146. Ruhákat varrtak, ékszereket készítettek és szerszámokat gyártottak.
147. A férfiak gyakran kovácsok vagy nyergesek voltak.
148. A kovácsok különösen nagy tiszteletnek örvendtek.
149. Fegyvereket, szerszámokat és lópatkókat készítettek.
150. Tudásukat szigorúan őrizték.
151. A kovácsokat sok sztyeppei népnél mágikus alakoknak tartották.
152. Képesek voltak a földből kinyert vasat hasznos tárgyakká alakítani.
153. A magyarok aranyművesei is híresek voltak.
154. Művészi ékszereket, kovácsmunkákat és díszeket készítettek.
155. Munkájuk ma a gazdag sírmellékletekben látható.
156. Az ilyen leletek a 10. századi nagy lovas sírokból származnak.
157. Ezek a magyarok magas szintű kézműves tudásáról tanúskodnak.
158. A kereskedelem kiegészítette a saját gazdaságot.
159. A magyarok termékeiket a szomszédos népekkel cserélték.
160. Lovakat, állatbőröket, gyapjút, mézet és viaszt kínáltak.
161. Cserébe szöveteket, fegyvereket, ékszereket és ezüstöt kaptak.
162. A rabszolgák is fontos kereskedelmi árucikkek voltak.
163. Ezek a rabszolgák többnyire hadifoglyok voltak.
164. Főként bizánci és arab vevőknek adták el őket.
165. A rabszolga-kereskedelem jelentős mennyiségű nemesfémet hozott az országba.
166. A magyarok aktívan részt vettek a nagy kereskedelmi útvonalak forgalmában.
167. Egy fontos útvonal Skandináviából a Volga mentén a kalifátusig vezetett.
168. Egy másik Bizáncot kötötte össze Közép-Európával.
169. Ezen útvonalak mentén feküdtek a magyarok települési területei.
170. Így a magyarok hozzáférhettek a korabeli világ számos árujához.
171. A magyarok gazdasága tehát korántsem volt egyszerű.
172. Sokrétű és jól szervezett volt.
173. Az állattenyésztés ugyan az alapját képezte, de a vadászat, gyűjtögetés, a szántóföldi gazdálkodás, a kézművesség és a kereskedelem kiegészítették azt.
174. A földfoglalással a gazdaság fokozatosan megváltozott.
175. A szántóföldi gazdálkodás és a kézművesség egyre nagyobb jelentőségre tett szert.
176. Az állattenyésztés továbbra is fontos maradt, de elvesztette kizárólagos pozícióját.
177. A nomád lovas népből letelepedett paraszti és pásztor nép lett.
178. Ez a változás több évszázadig tartott.
179. Az ősi állattenyésztés öröksége azonban tovább élt a nyelvben, a szokásokban és a népi kultúrában.
(aufklappen)német
1. Die Wirtschaft der frühen Magyaren beruhte vor allem auf der Viehzucht.
2. Ackerbau spielte nur eine kleine Rolle.
3. Handwerk und Handel waren ebenfalls vorhanden, aber zweitrangig.
4. Die wichtigste Lebensgrundlage waren die Herden.
5. Diese Herden lieferten fast alles, was die Menschen zum Leben brauchten.
6. Sie gaben Fleisch, Milch, Felle, Wolle, Knochen und Sehnen.
7. Aus Knochen und Hörnern machte man Werkzeuge und Waffenteile.
8. Aus Sehnen stellte man Bogensehnen und Nähfäden her.
9. Aus Wolle und Filz fertigte man Kleidung und Zeltbahnen.
10. So lieferte das Vieh die Stoffe für fast alle Bereiche des Lebens.
11. Diese Lebensweise nennt man Nomadismus.
12. Genauer gesagt handelte es sich um halbnomadische Viehzucht.
13. Halbnomadisch bedeutet, dass die Menschen mit ihren Herden zogen.
14. Sie wanderten zwischen Sommer- und Winterweiden hin und her.
15. Diese Wanderung folgte festen Routen.
16. Sie war nicht zufällig, sondern genau geplant.
17. Im Sommer suchten die Herden frische Weiden in höheren oder kühleren Gebieten.
18. Im Winter zogen sie in geschütztere Tiefländer.
19. Dort gab es weniger Schnee und mildere Temperaturen.
20. So konnten die Tiere auch im Winter Futter finden.
21. Die Magyaren kannten ihre Weidegebiete sehr genau.
22. Sie wussten, wo es Wasser, Salz und gutes Gras gab.
23. Dieses Wissen wurde von einer Generation an die nächste weitergegeben.
24. Jeder Hirt kannte die besten Plätze für seine Tiere.
25. Auch das Wetter wurde aufmerksam beobachtet.
26. Trockenheit, harte Winter oder Stürme konnten die ganze Lebensgrundlage zerstören.
27. Die wichtigsten Tiere der Magyaren waren Pferde, Rinder und Schafe.
28. Daneben hielten sie auch Ziegen und in der Steppenzeit Kamele.
29. Hunde dienten als Hütehunde und Wachhunde.
30. Geflügel spielte nur eine kleine Rolle.
31. Schweine waren ebenfalls selten.
32. Schweine eignen sich nicht für die nomadische Lebensweise.
33. Sie können nicht über lange Strecken wandern.
34. Sie brauchen feuchte und schattige Plätze.
35. Deshalb hielten die Magyaren in der Steppe kaum Schweine.
36. Erst nach der Landnahme nahmen sie die Schweinezucht stärker auf.
37. Das Pferd war das wichtigste Tier überhaupt.
38. Es war Transporttier, Kriegstier und Statussymbol zugleich.
39. Ohne das Pferd wäre die magyarische Lebensweise nicht möglich gewesen.
40. Schon kleine Kinder lernten reiten.
41. Männer, Frauen und Jugendliche konnten alle mit Pferden umgehen.
42. Die Magyaren züchteten kleine, zähe Steppenpferde.
43. Diese Pferde waren ausdauernd und genügsam.
44. Sie konnten lange Strecken zurücklegen.
45. Sie kamen mit wenig Futter aus.
46. Auch im Winter fanden sie unter dem Schnee Gras.
47. Diese Tiere unterschieden sich stark von den großen Pferden Westeuropas.
48. Sie waren weniger schwer, aber viel ausdauernder.
49. Ein vornehmer Krieger besaß mehrere Pferde.
50. Oft waren es drei bis fünf Tiere oder sogar mehr.
51. So konnte er auf langen Reisen die Pferde abwechselnd reiten.
52. Dadurch ermüdeten die Tiere nicht zu schnell.
53. Reiche Familien besaßen ganze Herden von hundert oder mehr Pferden.
54. Diese Pferde galten als wichtigster Reichtum.
55. Bei der Heirat, bei Geschenken und bei Verträgen spielten Pferde eine Rolle.
56. Auch bei Strafzahlungen waren Pferde ein häufiges Zahlungsmittel.
57. Die Stutenmilch der Pferde war ein wichtiges Nahrungsmittel.
58. Die Magyaren tranken sie frisch oder vergoren.
59. Vergorene Stutenmilch heißt „Kumys“.
60. Sie hatte einen leicht alkoholischen Gehalt.
61. Kumys war bei vielen Steppenvölkern verbreitet.
62. Er war nährstoffreich und gut haltbar.
63. Auch Pferdefleisch wurde gegessen.
64. Allerdings nur bei besonderen Anlässen.
65. Junge Pferde wurden meist für Reit- und Zugzwecke gebraucht.
66. Erst alte Tiere wurden geschlachtet.
67. Pferdefleisch galt als hochwertiges Festessen.
68. Es wurde auch bei religiösen Opferhandlungen verwendet.
69. Rinder waren ein zweites Standbein der magyarischen Viehzucht.
70. Sie lieferten Milch, Fleisch und Häute.
71. Aus der Milch machte man Käse, Quark und Butter.
72. Diese Milchprodukte waren gut haltbar.
73. Sie konnten auch in der kalten Jahreszeit verzehrt werden.
74. Aus den Häuten der Rinder fertigte man Leder.
75. Leder brauchte man für Sättel, Riemen, Schuhe und Taschen.
76. Auch Trommelfelle und Beutel wurden aus Leder hergestellt.
77. Rinder waren weniger mobil als Pferde.
78. Sie konnten nicht so schnell und nicht so weit ziehen.
79. Deshalb stellten sie höhere Anforderungen an die Weiden.
80. Sie brauchten mehr Wasser und mehr Futter.
81. Schafe und Ziegen ergänzten die Herden.
82. Sie waren kleiner und genügsamer als Rinder.
83. Sie kamen mit kargen Weiden zurecht.
84. Auch in trockenen Steppengebieten konnten sie überleben.
85. Schafe gaben Wolle, Milch, Fleisch und Felle.
86. Aus Schafwolle stellte man Stoffe und Filz her.
87. Filz war besonders wichtig.
88. Daraus machte man die Wände der Jurten und Zeltbahnen.
89. Auch Stiefel, Mäntel und Decken wurden aus Filz gefertigt.
90. Filz hielt warm und schützte vor Wind und Nässe.
91. Ziegen lieferten ebenfalls Milch, Fleisch und Felle.
92. Sie waren besonders robust und kletterfreudig.
93. Sie konnten auch auf steinigem Boden grasen.
94. Damit ergänzten sie die größeren Tierherden.
95. Kamele spielten in der Frühzeit eine gewisse Rolle.
96. Sie wurden als Lasttiere benutzt.
97. Vor allem in trockenen Steppengebieten waren sie wertvoll.
98. Mit der Wanderung nach Westen verloren sie an Bedeutung.
99. Im feuchteren Karpatenbecken eigneten sie sich nicht mehr.
100. Deshalb verschwanden sie aus der magyarischen Viehzucht.
101. Die Tierhaltung folgte festen Regeln.
102. Jede Sippe hatte ihre eigenen Herden.
103. Diese Herden waren durch Brandzeichen markiert.
104. So konnte man sie leicht zuordnen.
105. Die Hirten waren meist junge Männer.
106. Sie verbrachten viel Zeit allein mit den Tieren.
107. Sie mussten die Tiere vor Wölfen und Dieben schützen.
108. Auch das Auffinden verlorener Tiere gehörte zu ihrer Aufgabe.
109. Hütehunde halfen ihnen dabei.
110. Diese Hunde waren auf das Bewachen von Herden trainiert.
111. Neben der Viehzucht gab es auch andere Wirtschaftszweige.
112. Die Jagd spielte eine wichtige Rolle.
113. Hirsche, Wildschweine, Hasen und Vögel wurden gejagt.
114. Auch Pelztiere wie Marder, Zobel und Biber waren begehrt.
115. Ihre Felle dienten als Kleidung und als Handelsware.
116. Die Falknerei war eine besondere Form der Jagd.
117. Mit dressierten Greifvögeln jagte man Hasen und kleinere Vögel.
118. Die Falknerei war vor allem ein Vergnügen der Vornehmen.
119. Der Fischfang war im Steppenraum begrenzt.
120. An Flüssen und Seen aber wurden Fische gefangen.
121. Vor allem im Karpatenbecken spielte der Fischfang später eine größere Rolle.
122. Donau, Theiß und andere Flüsse boten reiche Fischgründe.
123. Auch das Sammeln von Honig und wilden Früchten gehörte zum Wirtschaftsleben.
124. Honig war ein wichtiges Süßungsmittel.
125. Aus Honig stellte man auch Honigwein, den Met, her.
126. Met war das wichtigste alkoholische Getränk neben Kumys.
127. Ackerbau wurde in der Steppenzeit nur eingeschränkt betrieben.
128. Die Magyaren bauten vor allem Hirse, Gerste und Weizen an.
129. Die türkischen Lehnwörter im Ungarischen zeigen das deutlich.
130. Wörter wie „búza“ für Weizen und „árpa“ für Gerste stammen aus dem Türkischen.
131. Sie zeigen, dass die Magyaren den Ackerbau von Turkvölkern übernahmen.
132. Vor allem die Bulgaren und Khazaren waren ihre Lehrer.
133. Die magyarischen Ackerbaugebiete lagen meist in der Nähe der Winterquartiere.
134. Dort hatten die Familien feste Plätze.
135. Im Frühling säten sie das Getreide.
136. Im Herbst kehrten sie zur Ernte zurück.
137. So konnte trotz nomadischer Lebensweise etwas Getreide gewonnen werden.
138. Mit der Landnahme nahm der Ackerbau stark zu.
139. Im fruchtbaren Karpatenbecken war er besonders ergiebig.
140. Die Magyaren übernahmen Anbautechniken von ihren slawischen Nachbarn.
141. Auch viele Begriffe aus dem Ackerbau sind slawischer Herkunft.
142. So vermischten sich östliche und westliche Traditionen.
143. Das Handwerk war ebenfalls wichtig.
144. Es war meist in den Familien organisiert.
145. Frauen verarbeiteten Wolle, Filz und Leder.
146. Sie nähten Kleidung, fertigten Schmuck und stellten Werkzeuge her.
147. Männer waren oft Schmiede oder Sattler.
148. Schmiede waren besonders angesehen.
149. Sie stellten Waffen, Werkzeuge und Pferdebeschläge her.
150. Ihr Wissen wurde streng gehütet.
151. Schmiede galten in vielen Steppenvölkern als magische Figuren.
152. Sie konnten Eisen aus dem Boden in nützliche Dinge verwandeln.
153. Auch die Goldschmiede der Magyaren waren berühmt.
154. Sie fertigten kunstvollen Schmuck, Beschläge und Verzierungen.
155. Ihre Arbeit zeigt sich heute in den reichen Grabbeigaben.
156. Solche Funde stammen aus den großen Reitergräbern des zehnten Jahrhunderts.
157. Sie zeugen vom hohen handwerklichen Können der Magyaren.
158. Der Handel ergänzte die eigene Wirtschaft.
159. Die Magyaren tauschten ihre Produkte mit Nachbarvölkern.
160. Sie boten Pferde, Felle, Wolle, Honig und Wachs an.
161. Dafür erhielten sie Stoffe, Waffen, Schmuck und Silber.
162. Auch Sklaven waren ein wichtiges Handelsgut.
163. Diese Sklaven waren meist Kriegsgefangene.
164. Sie wurden vor allem an byzantinische und arabische Käufer verkauft.
165. Der Sklavenhandel brachte erhebliche Mengen an Edelmetallen ins Land.
166. Die Magyaren beteiligten sich aktiv an großen Handelsrouten.
167. Eine wichtige Route führte von Skandinavien über die Wolga bis ins Kalifat.
168. Eine andere verband Byzanz mit Mitteleuropa.
169. An diesen Routen lagen die magyarischen Siedlungsgebiete.
170. Damit hatten die Magyaren Zugang zu vielen Waren der damaligen Welt.
171. Die Wirtschaft der Magyaren war also keineswegs einfach.
172. Sie war vielfältig und gut organisiert.
173. Viehzucht war zwar die Grundlage, aber Jagd, Sammeln, Ackerbau, Handwerk und Handel ergänzten sie.
174. Mit der Landnahme veränderte sich die Wirtschaft allmählich.
175. Ackerbau und Handwerk gewannen an Bedeutung.
176. Viehzucht blieb wichtig, aber sie verlor ihre alleinige Stellung.
177. Aus dem nomadischen Reitervolk wurde ein sesshaftes Bauern- und Hirtenvolk.
178. Dieser Wandel dauerte mehrere Jahrhunderte.
179. Doch das Erbe der alten Viehzucht blieb in der Sprache, in Bräuchen und in der Volkskultur lebendig.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.