2.3.4 – Alkotmányos struktúrák: törzsi szövetségek és vezetési szintek – Verfassungsstrukturen: Stammesverbände und Führungsebenen
1. A magyarok a földfoglalás előtt és után is szilárd alkotmányos struktúrákban éltek. – Die Magyaren lebten vor und nach der Landnahme in festen Verfassungsstrukturen.
2. Ezek a struktúrák sem lazaak, sem véletlenszerűek voltak. – Diese Strukturen waren weder lose noch zufällig.
3. Egy világos rendszert követtek, amely klánokból, törzsekből és törzsi szövetségekből állt. – Sie folgten einem klaren System aus Sippen, Stämmen und Stammesverbänden.
4. Az élén egy közös vezető állt. – An der Spitze stand ein gemeinsamer Anführer.
5. Alatta további, pontosan szabályozott vezetési szintek voltak. – Unter ihm gab es weitere Führungsebenen, die genau geregelt waren.
6. Ez a rendszer hosszú idő alatt alakult ki. – Dieses System hatte sich über lange Zeit entwickelt.
7. Jellemző volt számos kelet-európai és ázsiai sztyeppei népre. – Es war typisch für viele Steppenvölker im östlichen Europa und in Asien.
8. A kazárok, a bolgárok és a pechenegék is hasonló struktúrákat ismertek. – Auch Khazaren, Bulgaren und Petschenegen kannten ähnliche Strukturen.
9. A magyarok számos elemet átvettek szomszédaiktól. – Die Magyaren übernahmen viele Elemente von ihren Nachbarn.
10. Ezeket azonban saját viszonyaikhoz igazították. – Sie passten sie aber an ihre eigenen Verhältnisse an.
11. A magyar társadalom legkisebb egysége a nemzetség volt. – Die kleinste Einheit der magyarischen Gesellschaft war die Sippe.
12. A nemzetséget magyarul „nemzetségnek” nevezték. – Eine Sippe hieß auf Ungarisch „nemzetség“.
13. A nemzetség több családból állt. – Eine Sippe bestand aus mehreren Familien.
14. A nemzetség minden családja egy közös ősből származott. – Alle Familien einer Sippe stammten von einem gemeinsamen Vorfahren ab.
15. Ez a leszármazás mindig az apai ágon keresztül történt. – Diese Abstammung verlief immer über den Vater.
16. Egy ilyen rendet patrilineárisnak nevezünk. – Eine solche Ordnung nennt man patrilinear.
17. A nemzetség tagjai számára a legfontosabb társadalmi egység. – Die Sippe war für ihre Mitglieder die wichtigste soziale Einheit.
18. Védelmet, segítséget és jogbiztonságot nyújtott. – Sie sorgte für Schutz, Hilfe und Recht.
19. Aki nem tartozott egyetlen nemzetséghez sem, annak alig volt helye a társadalomban. – Wer keiner Sippe angehörte, hatte in der Gesellschaft kaum eine Stellung.
20. A klánon belül szigorú hierarchia uralkodott az idősebbek és a fiatalabbak között. – Innerhalb der Sippe galt ein strenges Verhältnis von Älteren und Jüngeren.
21. A legidősebb férfiak rendelkeztek a legnagyobb tekintéllyel. – Die ältesten Männer hatten die größte Autorität.
22. Ők döntöttek a klán fontos kérdéseiben. – Sie entschieden in wichtigen Fragen der Sippe.
23. Családok közötti viták esetén ők keresték a megoldást. – Bei Streit zwischen Familien suchten sie eine Lösung.
24. Kívülről is ők képviselték a klán érdekeit. – Auch nach außen vertraten sie die Interessen der Sippe.
25. A klán idősebb tagjai együtt alkották a. – Die Sippenältesten bildeten zusammen den Rat der Sippe.
26. Döntéseik minden tagra kötelezőek voltak. – Ihre Entscheidungen waren für alle Mitglieder bindend.
27. Több klán együtt alkotott egy törzset. – Mehrere Sippen bildeten zusammen einen Stamm.
28. A törzset magyarul „törzs”-nek nevezték. – Ein Stamm hieß auf Ungarisch „törzs“.
29. Egy törzs klánjai rokonságban álltak egymással. – Die Sippen eines Stammes fühlten sich miteinander verwandt.
30. Származásukat gyakran egy közös ősapára vezették vissza. – Sie führten ihre Abstammung oft auf einen gemeinsamen Urvater zurück.
31. Ez az ősapa többnyire mitikus alak volt. – Dieser Urvater war meist eine mythische Gestalt.
32. Ő adta a törzsnek a nevét. – Er gab dem Stamm seinen Namen.
33. A törzs nagyobb egység volt, mint a nemzetség. – Der Stamm war eine größere Einheit als die Sippe.
34. Saját politikai és katonai szervezete volt. – Er hatte eine eigene politische und militärische Organisation.
35. A törzs élén egy törzsfőnök állt. – An der Spitze des Stammes stand ein Stammesführer.
36. Őt a legtekintélyesebb nemzetségek közül választották meg vagy jelölték ki. – Dieser wurde aus den vornehmsten Sippen gewählt oder bestimmt.
37. Pozíciója gyakran örökletes volt. – Seine Stellung war oft erblich.
38. De katonai sikerek révén is elnyerhető volt. – Sie konnte aber auch durch militärischen Erfolg gewonnen werden.
39. A törzsfőnöknek több feladata volt. – Der Stammesführer hatte mehrere Aufgaben.
40. Ő vezette a törzsi hadsereget a háborúban. – Er führte das Stammesheer im Krieg.
41. Ő döntött a nemzetségek közötti vitás kérdésekben. – Er entschied in Streitfragen zwischen den Sippen.
42. Ő képviselte a törzset a gyűléseken és a tárgyalásokon. – Er vertrat den Stamm bei Versammlungen und Verhandlungen.
43. Ő gondoskodott a törzsi szabályok betartásáról is. – Er sorgte auch für die Einhaltung der Stammesregeln.
44. A törzsfőnök mellett működött a nemzetségi vének tanácsa. – Neben dem Stammesführer gab es einen Rat der Sippenältesten.
45. Ez a tanács fontos kérdésekben tanácsot adott a vezetőnek. – Dieser Rat beriet den Führer in wichtigen Fragen.
46. Korrigálhatta vagy korlátozhatta is őt. – Er konnte ihn auch korrigieren oder einschränken.
47. A fontos döntéseket gyűlésen hozták meg. – Wichtige Entscheidungen wurden in einer Versammlung getroffen.
48. Ezt a gyűlést „gyűlésnek” nevezték. – Diese Versammlung hieß „gyűlés“.
49. Ezen a törzs minden szabad férfija részt vett. – An ihr nahmen alle freien Männer des Stammes teil.
50. A gyűlésen a háborút, a békét és az új vándorlásokat vitatták meg. – Auf der Versammlung wurden Krieg, Frieden und neue Wanderungen besprochen.
51. Ott döntöttek más törzsekkel kötendő szövetségekről is. – Auch Bündnisse mit anderen Stämmen wurden dort beschlossen.
52. A magyarok a honfoglalás idején nem alkottak egyetlen törzset. – Die Magyaren bildeten zur Zeit der Landnahme keinen einzelnen Stamm.
53. Több törzsből álló szövetséget alkottak. – Sie waren ein Verband aus mehreren Stämmen.
54. Egy ilyen szövetséget törzsi konföderációnak neveznek. – Ein solcher Verband heißt Stammeskonföderation.
55. A magyar konföderáció hét törzsből állt. – Die magyarische Konföderation bestand aus sieben Stämmen.
56. Ennek a hét törzsnek mindegyikének megvolt a maga neve. – Diese sieben Stämme hatten alle ihre eigenen Namen.
57. A nevek a következők voltak: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi. – Die Namen lauteten: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér und Keszi.
58. A Megyer törzs különösen fontos volt. – Der Stamm Megyer war besonders wichtig.
59. A „magyar” szó e törzs nevéből származik. – Von seinem Namen leitet sich das Wort „Magyar“ ab.
60. Ezt a hét törzset szövetségi szerződés kötötte össze. – Diese sieben Stämme waren durch einen Bündnisvertrag verbunden.
61. A hagyomány az úgynevezett hét vezér vérszerződéséről mesél. – Die Überlieferung erzählt vom sogenannten Bluteid der sieben Anführer.
62. Állítólag egy közös edényből vért ittak. – Sie tranken angeblich Blut aus einem gemeinsamen Gefäß.
63. Ezzel pecsételték meg egymás iránti hűségüket. – Damit besiegelten sie ihre Treue zueinander.
64. Magyarul ezt a vérszerződést „vérszerződésnek” nevezik. – Auf Ungarisch heißt dieser Bluteid „vérszerződés“.
65. Hogy ez valóban így történt-e, nem biztos. – Ob das so wirklich geschah, ist nicht sicher.
66. A történet későbbi krónikákból származik. – Die Geschichte stammt aus späteren Chroniken.
67. Ugyanakkor tükrözi a sztyeppei népek körében elterjedt gyakorlatot. – Sie spiegelt aber eine echte Praxis bei Steppenvölkern wider.
68. Az ilyen ünnepélyes eskük elterjedtek voltak a sztyeppén. – Solche feierlichen Schwüre waren in der Steppe verbreitet.
69. A hét magyar törzshez később három további törzs csatlakozott. – Zu den sieben magyarischen Stämmen kamen später drei weitere Stämme dazu.
70. Ezt a három törzset kabárnak nevezték. – Diese drei Stämme nannte man die Kabaren.
71. A kabárok török nyelvet beszéltek, és a kazár birodalomból származtak. – Die Kabaren sprachen türkisch und stammten aus dem Khazarenreich.
72. Felkeltek a kazárok ellen. – Sie hatten sich gegen die Khazaren erhoben.
73. Vereségük után a magyarokhoz menekültek. – Nach ihrer Niederlage flohen sie zu den Magyaren.
74. A magyarok befogadták őket, és állandó helyet biztosítottak számukra. – Die Magyaren nahmen sie auf und gewährten ihnen einen festen Platz.
75. Így a földhódítás idején a szövetség tíz törzsből állt. – So bestand der Verband bei der Landnahme aus zehn Stämmen.
76. Ez a tízes szám tükröződik az „On-Ogur” névben. – Diese Zehnzahl spiegelt sich im Namen „On-Ogur“ wider.
77. Az „On-Ogur” törökül „tíz nyíl” vagy „tíz törzs” jelent. – „On-Ogur“ bedeutet auf Türkisch „Zehn Pfeile“ oder „Zehn Stämme“.
78. Ebből származik a nyugati „Ungar” elnevezés. – Daraus entstand der westliche Name „Ungar“.
79. A kabarok különleges szerepet töltöttek be a hadseregben. – Die Kabaren bildeten im Heer eine besondere Rolle.
80. Ők lovagoltak az előőrsben és az utóőrsben. – Sie ritten als Vorhut und als Nachhut.
81. Ezek voltak a hadmenet legveszélyesebb pozíciói. – Das waren die gefährlichsten Stellungen im Heereszug.
82. Ezzel különleges vitézséget tanúsítottak. – Damit zeigten sie besondere Tapferkeit.
83. Ez a feladat tekintélyt is biztosított számukra a szövetségben. – Diese Aufgabe gab ihnen auch Ansehen im Verband.
84. A törzsi szövetség felett közös vezetés állt. – Über dem Stammesverband stand eine gemeinsame Führung.
85. Ez a vezetés kettős felépítésű volt. – Diese Führung war doppelt aufgebaut.
86. Egy ilyen rendszert kettős fejedelemségnek neveznek. – Ein solches System nennt man Doppelfürstentum.
87. Ez számos sztyeppei népnél szokásos volt. – Es war bei vielen Steppenvölkern üblich.
88. Főként a kazárok ismerték ezt a rendszert. – Vor allem die Khazaren kannten dieses System.
89. A magyarok tőlük vették át. – Die Magyaren übernahmen es von ihnen.
90. A kettős fejedelemségben két legfőbb vezető volt. – Im Doppelfürstentum gab es zwei oberste Anführer.
91. Az egyik a vallási ügyekért felelt. – Der eine war für die religiöse Seite zuständig.
92. A másik a katonai ügyekért. – Der andere für die militärische Seite.
93. Ez a felosztás biztosította a hatalom egyensúlyát. – Diese Aufteilung sicherte ein Gleichgewicht der Macht.
94. Megakadályozta, hogy egy személy túl nagy hatalomra tegyen szert. – Sie verhinderte, dass eine Person zu viel Macht bekam.
95. A vallási felső uralkodót magyarul „kende”-nek hívták. – Der religiöse Oberherr hieß auf Ungarisch „kende“.
96. A katonai vezetőt „gyula”-nak hívták. – Der militärische Führer hieß „gyula“.
97. A „kende” szent uralkodó volt. – Der „kende“ war ein heiliger Herrscher.
98. Ő képviselte a törzsszövetséget külső szemlélők és az istenek előtt. – Er repräsentierte den Stammesverband nach außen und vor den Göttern.
99. Részt vett a fontos áldozati szertartásokon. – Er nahm an wichtigen Opferhandlungen teil.
100. Alig találkozott közönséges emberekkel. – Er traf sich kaum mit gewöhnlichen Menschen.
101. Személye sérthetetlennek számított. – Seine Person galt als unantastbar.
102. A „gyula” viszont a hadsereget vezette. – Der „gyula“ dagegen führte das Heer.
103. Háborúban ő volt a legfontosabb ember. – Er war im Krieg der wichtigste Mann.
104. Ő hozta meg a hadjáratokkal kapcsolatos döntéseket. – Er traf die Entscheidungen über Feldzüge.
105. Ő osztotta szét a zsákmányt a törzsek között. – Er teilte die Beute unter den Stämmen auf.
106. A mindennapi életben mindkét vezetőnek eltérő feladatai voltak. – Im Alltag hatten beide Anführer unterschiedliche Aufgaben.
107. Ezek a feladatok alig keresztezték egymást. – Diese Aufgaben überschnitten sich kaum.
108. Így jött létre egy világosan szabályozott rendszer. – So entstand ein klar geregeltes System.
109. Ez sok éven át működött. – Es funktionierte über viele Jahre.
110. A kettős fejedelemségnek azonban voltak gyenge pontjai is. – Doch das Doppelfürstentum hatte auch Schwächen.
111. Válságidőben két vezető akadályt jelenthetett. – In Krisenzeiten konnten zwei Anführer ein Hindernis sein.
112. Ha gyors döntésekre volt szükség, ez időbe telt. – Wenn schnelle Entscheidungen nötig waren, kostete das Zeit.
113. Emellett a két vezető egymás útjába is állhatott. – Auch konnten sich beide Anführer in den Weg kommen.
114. Ezért végül megváltoztatták a rendszert. – Deshalb wurde das System schließlich verändert.
115. Árpád nagyfejedelem egyesítette mindkét tisztséget egy személyben. – Großfürst Árpád vereinigte beide Funktionen in einer Person.
116. Ezzel véget ért a régi kettős fejedelemség. – Damit endete das alte Doppelfürstentum.
117. Ez a változás fontos lépés volt. – Diese Veränderung war ein wichtiger Schritt.
118. Ez egyszerűbbé és erősebbé tette a szövetség vezetését. – Sie machte die Führung des Verbandes einfacher und stärker.
119. Ez egyben a sikeres területhódítás előfeltétele is volt. – Sie war auch eine Voraussetzung für die erfolgreiche Landnahme.
120. Árpád így a magyarok egyedüli nagyhercege lett. – Árpád wurde so zum alleinigen Großfürsten der Magyaren.
121. Őt tekintik az Árpád-ház magyar dinasztiájának alapítójának. – Er gilt als Begründer der ungarischen Dynastie der Árpáden.
122. Az Árpádok 1301-ig uralkodtak Magyarországon. – Die Árpáden regierten Ungarn bis zum Jahr 1301.
123. Így több mint 400 éven át ők voltak az uralkodó dinasztia. – Damit waren sie über 400 Jahre lang die Herrscherdynastie.
124. A hatalom egy személy kezében való összpontosításának következményei voltak. – Die Konzentration der Macht in einer Person hatte Folgen.
125. Ez megváltoztatta a magyarok politikai rendjét. – Sie veränderte die politische Ordnung der Magyaren.
126. A nagyfejedelem lett ezután a legfontosabb politikai központ. – Der Großfürst wurde nun das wichtigste politische Zentrum.
127. Alatta álltak a törzsfejedelmek. – Unter ihm standen die Stammesfürsten.
128. A törzsfejedelmek alatt álltak a nemzetségfőnökök. – Unter den Stammesfürsten standen die Sippenältesten.
129. Így alakult ki egy egyértelmű hierarchia. – So entstand eine klare Hierarchie.
130. Ennek a hierarchiának több szintje volt. – Diese Hierarchie hatte mehrere Ebenen.
131. A legfelső szintet maga a nagyfejedelem alkotta. – Die oberste Ebene war der Großfürst selbst.
132. A második szintet a törzsfejedelmek alkották. – Die zweite Ebene waren die Stammesfürsten.
133. A harmadik szintet a nemzetségi vének alkották. – Die dritte Ebene waren die Sippenältesten.
134. A negyedik szintet a közönséges szabad harcosok alkották. – Die vierte Ebene waren die einfachen freien Krieger.
135. Alattuk még a rabszolgák álltak. – Darunter standen noch die Unfreien.
136. Ez a rend az egész magyar társadalomra érvényes volt. – Diese Ordnung galt für die ganze magyarische Gesellschaft.
137. Ez határozta meg a politikai és katonai struktúrákat. – Sie bestimmte die politischen und militärischen Strukturen.
138. A fontos döntések minden szinten meghozataltak. – Wichtige Entscheidungen liefen über alle Ebenen.
139. A nagyfejedelem nem egyedül döntött. – Der Großfürst entschied nicht allein.
140. Tanácskozott a törzsfőnökökkel. – Er beriet sich mit den Stammesfürsten.
141. A törzsfőnökök összehívták a nemzetségi véneket. – Die Stammesfürsten beriefen die Sippenältesten ein.
142. A nemzetségi vének beszéltek a nemzetségük szabad embereivel. – Die Sippenältesten sprachen mit den freien Männern ihrer Sippe.
143. Így a közösség akaratát fel lehetett vinni a felsőbb szintekre. – So konnte der Wille der Gemeinschaft nach oben getragen werden.
144. Ez stabilitást biztosított a rendszernek. – Dies machte das System stabil.
145. Megvédett a felsőbb szintekről érkező puszta önkényességtől. – Es schützte vor reiner Willkür von oben.
146. Ennek ellenére a nagyfejedelem nagy hatalommal rendelkezett. – Trotzdem hatte der Großfürst große Macht.
147. Vészhelyzetben gyors döntéseket tudott hozni. – Er konnte im Notfall schnelle Entscheidungen treffen.
148. Különösen háborúban volt döntő jelentőségű a tekintélye. – Vor allem im Krieg war seine Autorität entscheidend.
149. A törzsfőknek háborúban engedelmeskedniük kellett neki. – Die Stammesfürsten mussten ihm im Krieg gehorchen.
150. Aki ezt nem tette meg, azt megbüntették. – Wer das nicht tat, wurde bestraft.
151. A zsákmányt is szigorú szabályok szerint osztották szét. – Auch die Beute wurde nach festen Regeln verteilt.
152. Egy rész a nagyfejedelemé lett. – Ein Teil ging an den Großfürsten.
153. Egy rész a törzsfőnöké. – Ein Teil an die Stammesfürsten.
154. A legnagyobb részt az egyes harcosok kapták. – Den größten Teil bekamen die einzelnen Krieger.
155. Ez a szabályozás tartotta össze a közösséget. – Diese Regelung hielt die Gemeinschaft zusammen.
156. Gondoskodott arról, hogy mindenki részesüljön a siker gyümölcséből. – Sie sorgte dafür, dass alle vom Erfolg profitierten.
157. A világi tisztségek mellett vallási funkciók is léteztek. – Neben den weltlichen Ämtern gab es auch religiöse Funktionen.
158. A sámánoknak, vagy „táltosoknak” különleges feladataik voltak. – Schamanen oder „táltos“ hatten besondere Aufgaben.
159. Közvetítettek az emberek és a szellemek között. – Sie vermittelten zwischen den Menschen und den Geistern.
160. Gyógyítók, látnokok és tanácsadók voltak. – Sie waren Heiler, Seher und Ratgeber.
161. Fontos döntéseknél kikérték a véleményüket. – Bei wichtigen Entscheidungen wurden sie um ihre Meinung gefragt.
162. A szokásos hierarchián kívül álltak. – Sie standen außerhalb der normalen Hierarchie.
163. Ennek ellenére nagy befolyással bírtak a vezetők felett. – Trotzdem hatten sie großen Einfluss auf die Anführer.
164. A magyar alkotmány tehát nem csupán világi jellegű volt. – Die magyarische Verfassung war also nicht nur weltlich.
165. Erős vallási oldala is volt. – Sie hatte auch eine starke religiöse Seite.
166. A két oldal szorosan összefonódott. – Beide Seiten griffen ineinander.
167. A Kárpát-medence meghódításával sok minden megváltozott. – Mit der Landnahme im Karpatenbecken änderte sich vieles.
168. A magyarok fokozatosan letelepedtek. – Die Magyaren wurden allmählich sesshaft.
169. Szervezeti felépítésüket az új körülményekhez igazították. – Sie passten ihre Strukturen an die neuen Bedingungen an.
170. A régi törzsi rendszer lassan elvesztette jelentőségét. – Das alte Stammessystem verlor langsam an Bedeutung.
171. Helyébe új közigazgatási egységek léptek. – An seine Stelle traten neue Verwaltungseinheiten.
172. Főként I. István király uralkodása alatt vezették be a megyéket. – Vor allem unter König Stephan I. wurden Komitate eingeführt.
173. Ezek a megyék váltották fel a régi törzsi területeket. – Diese Komitate ersetzten die alten Stammesgebiete.
174. Ezeket közvetlenül a király igazgatta. – Sie wurden vom König direkt verwaltet.
175. Ezzel véget ért a magyarok régi törzsi rendje. – Damit endete die alte Stammesordnung der Magyaren.
176. Nyomai azonban sokáig megmaradtak. – Doch ihre Spuren blieben lange erhalten.
177. A nyelvben, a helynevekben és az emlékezetben tovább éltek. – In der Sprache, in Ortsnamen und in der Erinnerung lebten sie weiter.
178. A régi törzsi nevek még ma is megtalálhatók a magyar településekben. – Die alten Stammesnamen finden sich noch heute in ungarischen Orten.
179. Ez azt mutatja, hogy a régi alkotmányos struktúrák nem tűntek el teljesen. – So zeigt sich, dass die alten Verfassungsstrukturen nicht ganz verschwanden.
180. A mai napig a magyar történelem és identitás részét képezik. – Sie bilden bis heute einen Teil der ungarischen Geschichte und Identität.
(aufklappen)magyar
1. A magyarok a földfoglalás előtt és után is szilárd alkotmányos struktúrákban éltek.
2. Ezek a struktúrák sem lazaak, sem véletlenszerűek voltak.
3. Egy világos rendszert követtek, amely klánokból, törzsekből és törzsi szövetségekből állt.
4. Az élén egy közös vezető állt.
5. Alatta további, pontosan szabályozott vezetési szintek voltak.
6. Ez a rendszer hosszú idő alatt alakult ki.
7. Jellemző volt számos kelet-európai és ázsiai sztyeppei népre.
8. A kazárok, a bolgárok és a pechenegék is hasonló struktúrákat ismertek.
9. A magyarok számos elemet átvettek szomszédaiktól.
10. Ezeket azonban saját viszonyaikhoz igazították.
11. A magyar társadalom legkisebb egysége a nemzetség volt.
12. A nemzetséget magyarul „nemzetségnek” nevezték.
13. A nemzetség több családból állt.
14. A nemzetség minden családja egy közös ősből származott.
15. Ez a leszármazás mindig az apai ágon keresztül történt.
16. Egy ilyen rendet patrilineárisnak nevezünk.
17. A nemzetség tagjai számára a legfontosabb társadalmi egység.
18. Védelmet, segítséget és jogbiztonságot nyújtott.
19. Aki nem tartozott egyetlen nemzetséghez sem, annak alig volt helye a társadalomban.
20. A klánon belül szigorú hierarchia uralkodott az idősebbek és a fiatalabbak között.
21. A legidősebb férfiak rendelkeztek a legnagyobb tekintéllyel.
22. Ők döntöttek a klán fontos kérdéseiben.
23. Családok közötti viták esetén ők keresték a megoldást.
24. Kívülről is ők képviselték a klán érdekeit.
25. A klán idősebb tagjai együtt alkották a.
26. Döntéseik minden tagra kötelezőek voltak.
27. Több klán együtt alkotott egy törzset.
28. A törzset magyarul „törzs”-nek nevezték.
29. Egy törzs klánjai rokonságban álltak egymással.
30. Származásukat gyakran egy közös ősapára vezették vissza.
31. Ez az ősapa többnyire mitikus alak volt.
32. Ő adta a törzsnek a nevét.
33. A törzs nagyobb egység volt, mint a nemzetség.
34. Saját politikai és katonai szervezete volt.
35. A törzs élén egy törzsfőnök állt.
36. Őt a legtekintélyesebb nemzetségek közül választották meg vagy jelölték ki.
37. Pozíciója gyakran örökletes volt.
38. De katonai sikerek révén is elnyerhető volt.
39. A törzsfőnöknek több feladata volt.
40. Ő vezette a törzsi hadsereget a háborúban.
41. Ő döntött a nemzetségek közötti vitás kérdésekben.
42. Ő képviselte a törzset a gyűléseken és a tárgyalásokon.
43. Ő gondoskodott a törzsi szabályok betartásáról is.
44. A törzsfőnök mellett működött a nemzetségi vének tanácsa.
45. Ez a tanács fontos kérdésekben tanácsot adott a vezetőnek.
46. Korrigálhatta vagy korlátozhatta is őt.
47. A fontos döntéseket gyűlésen hozták meg.
48. Ezt a gyűlést „gyűlésnek” nevezték.
49. Ezen a törzs minden szabad férfija részt vett.
50. A gyűlésen a háborút, a békét és az új vándorlásokat vitatták meg.
51. Ott döntöttek más törzsekkel kötendő szövetségekről is.
52. A magyarok a honfoglalás idején nem alkottak egyetlen törzset.
53. Több törzsből álló szövetséget alkottak.
54. Egy ilyen szövetséget törzsi konföderációnak neveznek.
55. A magyar konföderáció hét törzsből állt.
56. Ennek a hét törzsnek mindegyikének megvolt a maga neve.
57. A nevek a következők voltak: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi.
58. A Megyer törzs különösen fontos volt.
59. A „magyar” szó e törzs nevéből származik.
60. Ezt a hét törzset szövetségi szerződés kötötte össze.
61. A hagyomány az úgynevezett hét vezér vérszerződéséről mesél.
62. Állítólag egy közös edényből vért ittak.
63. Ezzel pecsételték meg egymás iránti hűségüket.
64. Magyarul ezt a vérszerződést „vérszerződésnek” nevezik.
65. Hogy ez valóban így történt-e, nem biztos.
66. A történet későbbi krónikákból származik.
67. Ugyanakkor tükrözi a sztyeppei népek körében elterjedt gyakorlatot.
68. Az ilyen ünnepélyes eskük elterjedtek voltak a sztyeppén.
69. A hét magyar törzshez később három további törzs csatlakozott.
70. Ezt a három törzset kabárnak nevezték.
71. A kabárok török nyelvet beszéltek, és a kazár birodalomból származtak.
72. Felkeltek a kazárok ellen.
73. Vereségük után a magyarokhoz menekültek.
74. A magyarok befogadták őket, és állandó helyet biztosítottak számukra.
75. Így a földhódítás idején a szövetség tíz törzsből állt.
76. Ez a tízes szám tükröződik az „On-Ogur” névben.
77. Az „On-Ogur” törökül „tíz nyíl” vagy „tíz törzs” jelent.
78. Ebből származik a nyugati „Ungar” elnevezés.
79. A kabarok különleges szerepet töltöttek be a hadseregben.
80. Ők lovagoltak az előőrsben és az utóőrsben.
81. Ezek voltak a hadmenet legveszélyesebb pozíciói.
82. Ezzel különleges vitézséget tanúsítottak.
83. Ez a feladat tekintélyt is biztosított számukra a szövetségben.
84. A törzsi szövetség felett közös vezetés állt.
85. Ez a vezetés kettős felépítésű volt.
86. Egy ilyen rendszert kettős fejedelemségnek neveznek.
87. Ez számos sztyeppei népnél szokásos volt.
88. Főként a kazárok ismerték ezt a rendszert.
89. A magyarok tőlük vették át.
90. A kettős fejedelemségben két legfőbb vezető volt.
91. Az egyik a vallási ügyekért felelt.
92. A másik a katonai ügyekért.
93. Ez a felosztás biztosította a hatalom egyensúlyát.
94. Megakadályozta, hogy egy személy túl nagy hatalomra tegyen szert.
95. A vallási felső uralkodót magyarul „kende”-nek hívták.
96. A katonai vezetőt „gyula”-nak hívták.
97. A „kende” szent uralkodó volt.
98. Ő képviselte a törzsszövetséget külső szemlélők és az istenek előtt.
99. Részt vett a fontos áldozati szertartásokon.
100. Alig találkozott közönséges emberekkel.
101. Személye sérthetetlennek számított.
102. A „gyula” viszont a hadsereget vezette.
103. Háborúban ő volt a legfontosabb ember.
104. Ő hozta meg a hadjáratokkal kapcsolatos döntéseket.
105. Ő osztotta szét a zsákmányt a törzsek között.
106. A mindennapi életben mindkét vezetőnek eltérő feladatai voltak.
107. Ezek a feladatok alig keresztezték egymást.
108. Így jött létre egy világosan szabályozott rendszer.
109. Ez sok éven át működött.
110. A kettős fejedelemségnek azonban voltak gyenge pontjai is.
111. Válságidőben két vezető akadályt jelenthetett.
112. Ha gyors döntésekre volt szükség, ez időbe telt.
113. Emellett a két vezető egymás útjába is állhatott.
114. Ezért végül megváltoztatták a rendszert.
115. Árpád nagyfejedelem egyesítette mindkét tisztséget egy személyben.
116. Ezzel véget ért a régi kettős fejedelemség.
117. Ez a változás fontos lépés volt.
118. Ez egyszerűbbé és erősebbé tette a szövetség vezetését.
119. Ez egyben a sikeres területhódítás előfeltétele is volt.
120. Árpád így a magyarok egyedüli nagyhercege lett.
121. Őt tekintik az Árpád-ház magyar dinasztiájának alapítójának.
122. Az Árpádok 1301-ig uralkodtak Magyarországon.
123. Így több mint 400 éven át ők voltak az uralkodó dinasztia.
124. A hatalom egy személy kezében való összpontosításának következményei voltak.
125. Ez megváltoztatta a magyarok politikai rendjét.
126. A nagyfejedelem lett ezután a legfontosabb politikai központ.
127. Alatta álltak a törzsfejedelmek.
128. A törzsfejedelmek alatt álltak a nemzetségfőnökök.
129. Így alakult ki egy egyértelmű hierarchia.
130. Ennek a hierarchiának több szintje volt.
131. A legfelső szintet maga a nagyfejedelem alkotta.
132. A második szintet a törzsfejedelmek alkották.
133. A harmadik szintet a nemzetségi vének alkották.
134. A negyedik szintet a közönséges szabad harcosok alkották.
135. Alattuk még a rabszolgák álltak.
136. Ez a rend az egész magyar társadalomra érvényes volt.
137. Ez határozta meg a politikai és katonai struktúrákat.
138. A fontos döntések minden szinten meghozataltak.
139. A nagyfejedelem nem egyedül döntött.
140. Tanácskozott a törzsfőnökökkel.
141. A törzsfőnökök összehívták a nemzetségi véneket.
142. A nemzetségi vének beszéltek a nemzetségük szabad embereivel.
143. Így a közösség akaratát fel lehetett vinni a felsőbb szintekre.
144. Ez stabilitást biztosított a rendszernek.
145. Megvédett a felsőbb szintekről érkező puszta önkényességtől.
146. Ennek ellenére a nagyfejedelem nagy hatalommal rendelkezett.
147. Vészhelyzetben gyors döntéseket tudott hozni.
148. Különösen háborúban volt döntő jelentőségű a tekintélye.
149. A törzsfőknek háborúban engedelmeskedniük kellett neki.
150. Aki ezt nem tette meg, azt megbüntették.
151. A zsákmányt is szigorú szabályok szerint osztották szét.
152. Egy rész a nagyfejedelemé lett.
153. Egy rész a törzsfőnöké.
154. A legnagyobb részt az egyes harcosok kapták.
155. Ez a szabályozás tartotta össze a közösséget.
156. Gondoskodott arról, hogy mindenki részesüljön a siker gyümölcséből.
157. A világi tisztségek mellett vallási funkciók is léteztek.
158. A sámánoknak, vagy „táltosoknak” különleges feladataik voltak.
159. Közvetítettek az emberek és a szellemek között.
160. Gyógyítók, látnokok és tanácsadók voltak.
161. Fontos döntéseknél kikérték a véleményüket.
162. A szokásos hierarchián kívül álltak.
163. Ennek ellenére nagy befolyással bírtak a vezetők felett.
164. A magyar alkotmány tehát nem csupán világi jellegű volt.
165. Erős vallási oldala is volt.
166. A két oldal szorosan összefonódott.
167. A Kárpát-medence meghódításával sok minden megváltozott.
168. A magyarok fokozatosan letelepedtek.
169. Szervezeti felépítésüket az új körülményekhez igazították.
170. A régi törzsi rendszer lassan elvesztette jelentőségét.
171. Helyébe új közigazgatási egységek léptek.
172. Főként I. István király uralkodása alatt vezették be a megyéket.
173. Ezek a megyék váltották fel a régi törzsi területeket.
174. Ezeket közvetlenül a király igazgatta.
175. Ezzel véget ért a magyarok régi törzsi rendje.
176. Nyomai azonban sokáig megmaradtak.
177. A nyelvben, a helynevekben és az emlékezetben tovább éltek.
178. A régi törzsi nevek még ma is megtalálhatók a magyar településekben.
179. Ez azt mutatja, hogy a régi alkotmányos struktúrák nem tűntek el teljesen.
180. A mai napig a magyar történelem és identitás részét képezik.
(aufklappen)német
1. Die Magyaren lebten vor und nach der Landnahme in festen Verfassungsstrukturen.
2. Diese Strukturen waren weder lose noch zufällig.
3. Sie folgten einem klaren System aus Sippen, Stämmen und Stammesverbänden.
4. An der Spitze stand ein gemeinsamer Anführer.
5. Unter ihm gab es weitere Führungsebenen, die genau geregelt waren.
6. Dieses System hatte sich über lange Zeit entwickelt.
7. Es war typisch für viele Steppenvölker im östlichen Europa und in Asien.
8. Auch Khazaren, Bulgaren und Petschenegen kannten ähnliche Strukturen.
9. Die Magyaren übernahmen viele Elemente von ihren Nachbarn.
10. Sie passten sie aber an ihre eigenen Verhältnisse an.
11. Die kleinste Einheit der magyarischen Gesellschaft war die Sippe.
12. Eine Sippe hieß auf Ungarisch „nemzetség“.
13. Eine Sippe bestand aus mehreren Familien.
14. Alle Familien einer Sippe stammten von einem gemeinsamen Vorfahren ab.
15. Diese Abstammung verlief immer über den Vater.
16. Eine solche Ordnung nennt man patrilinear.
17. Die Sippe war für ihre Mitglieder die wichtigste soziale Einheit.
18. Sie sorgte für Schutz, Hilfe und Recht.
19. Wer keiner Sippe angehörte, hatte in der Gesellschaft kaum eine Stellung.
20. Innerhalb der Sippe galt ein strenges Verhältnis von Älteren und Jüngeren.
21. Die ältesten Männer hatten die größte Autorität.
22. Sie entschieden in wichtigen Fragen der Sippe.
23. Bei Streit zwischen Familien suchten sie eine Lösung.
24. Auch nach außen vertraten sie die Interessen der Sippe.
25. Die Sippenältesten bildeten zusammen den Rat der Sippe.
26. Ihre Entscheidungen waren für alle Mitglieder bindend.
27. Mehrere Sippen bildeten zusammen einen Stamm.
28. Ein Stamm hieß auf Ungarisch „törzs“.
29. Die Sippen eines Stammes fühlten sich miteinander verwandt.
30. Sie führten ihre Abstammung oft auf einen gemeinsamen Urvater zurück.
31. Dieser Urvater war meist eine mythische Gestalt.
32. Er gab dem Stamm seinen Namen.
33. Der Stamm war eine größere Einheit als die Sippe.
34. Er hatte eine eigene politische und militärische Organisation.
35. An der Spitze des Stammes stand ein Stammesführer.
36. Dieser wurde aus den vornehmsten Sippen gewählt oder bestimmt.
37. Seine Stellung war oft erblich.
38. Sie konnte aber auch durch militärischen Erfolg gewonnen werden.
39. Der Stammesführer hatte mehrere Aufgaben.
40. Er führte das Stammesheer im Krieg.
41. Er entschied in Streitfragen zwischen den Sippen.
42. Er vertrat den Stamm bei Versammlungen und Verhandlungen.
43. Er sorgte auch für die Einhaltung der Stammesregeln.
44. Neben dem Stammesführer gab es einen Rat der Sippenältesten.
45. Dieser Rat beriet den Führer in wichtigen Fragen.
46. Er konnte ihn auch korrigieren oder einschränken.
47. Wichtige Entscheidungen wurden in einer Versammlung getroffen.
48. Diese Versammlung hieß „gyűlés“.
49. An ihr nahmen alle freien Männer des Stammes teil.
50. Auf der Versammlung wurden Krieg, Frieden und neue Wanderungen besprochen.
51. Auch Bündnisse mit anderen Stämmen wurden dort beschlossen.
52. Die Magyaren bildeten zur Zeit der Landnahme keinen einzelnen Stamm.
53. Sie waren ein Verband aus mehreren Stämmen.
54. Ein solcher Verband heißt Stammeskonföderation.
55. Die magyarische Konföderation bestand aus sieben Stämmen.
56. Diese sieben Stämme hatten alle ihre eigenen Namen.
57. Die Namen lauteten: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér und Keszi.
58. Der Stamm Megyer war besonders wichtig.
59. Von seinem Namen leitet sich das Wort „Magyar“ ab.
60. Diese sieben Stämme waren durch einen Bündnisvertrag verbunden.
61. Die Überlieferung erzählt vom sogenannten Bluteid der sieben Anführer.
62. Sie tranken angeblich Blut aus einem gemeinsamen Gefäß.
63. Damit besiegelten sie ihre Treue zueinander.
64. Auf Ungarisch heißt dieser Bluteid „vérszerződés“.
65. Ob das so wirklich geschah, ist nicht sicher.
66. Die Geschichte stammt aus späteren Chroniken.
67. Sie spiegelt aber eine echte Praxis bei Steppenvölkern wider.
68. Solche feierlichen Schwüre waren in der Steppe verbreitet.
69. Zu den sieben magyarischen Stämmen kamen später drei weitere Stämme dazu.
70. Diese drei Stämme nannte man die Kabaren.
71. Die Kabaren sprachen türkisch und stammten aus dem Khazarenreich.
72. Sie hatten sich gegen die Khazaren erhoben.
73. Nach ihrer Niederlage flohen sie zu den Magyaren.
74. Die Magyaren nahmen sie auf und gewährten ihnen einen festen Platz.
75. So bestand der Verband bei der Landnahme aus zehn Stämmen.
76. Diese Zehnzahl spiegelt sich im Namen „On-Ogur“ wider.
77. „On-Ogur“ bedeutet auf Türkisch „Zehn Pfeile“ oder „Zehn Stämme“.
78. Daraus entstand der westliche Name „Ungar“.
79. Die Kabaren bildeten im Heer eine besondere Rolle.
80. Sie ritten als Vorhut und als Nachhut.
81. Das waren die gefährlichsten Stellungen im Heereszug.
82. Damit zeigten sie besondere Tapferkeit.
83. Diese Aufgabe gab ihnen auch Ansehen im Verband.
84. Über dem Stammesverband stand eine gemeinsame Führung.
85. Diese Führung war doppelt aufgebaut.
86. Ein solches System nennt man Doppelfürstentum.
87. Es war bei vielen Steppenvölkern üblich.
88. Vor allem die Khazaren kannten dieses System.
89. Die Magyaren übernahmen es von ihnen.
90. Im Doppelfürstentum gab es zwei oberste Anführer.
91. Der eine war für die religiöse Seite zuständig.
92. Der andere für die militärische Seite.
93. Diese Aufteilung sicherte ein Gleichgewicht der Macht.
94. Sie verhinderte, dass eine Person zu viel Macht bekam.
95. Der religiöse Oberherr hieß auf Ungarisch „kende“.
96. Der militärische Führer hieß „gyula“.
97. Der „kende“ war ein heiliger Herrscher.
98. Er repräsentierte den Stammesverband nach außen und vor den Göttern.
99. Er nahm an wichtigen Opferhandlungen teil.
100. Er traf sich kaum mit gewöhnlichen Menschen.
101. Seine Person galt als unantastbar.
102. Der „gyula“ dagegen führte das Heer.
103. Er war im Krieg der wichtigste Mann.
104. Er traf die Entscheidungen über Feldzüge.
105. Er teilte die Beute unter den Stämmen auf.
106. Im Alltag hatten beide Anführer unterschiedliche Aufgaben.
107. Diese Aufgaben überschnitten sich kaum.
108. So entstand ein klar geregeltes System.
109. Es funktionierte über viele Jahre.
110. Doch das Doppelfürstentum hatte auch Schwächen.
111. In Krisenzeiten konnten zwei Anführer ein Hindernis sein.
112. Wenn schnelle Entscheidungen nötig waren, kostete das Zeit.
113. Auch konnten sich beide Anführer in den Weg kommen.
114. Deshalb wurde das System schließlich verändert.
115. Großfürst Árpád vereinigte beide Funktionen in einer Person.
116. Damit endete das alte Doppelfürstentum.
117. Diese Veränderung war ein wichtiger Schritt.
118. Sie machte die Führung des Verbandes einfacher und stärker.
119. Sie war auch eine Voraussetzung für die erfolgreiche Landnahme.
120. Árpád wurde so zum alleinigen Großfürsten der Magyaren.
121. Er gilt als Begründer der ungarischen Dynastie der Árpáden.
122. Die Árpáden regierten Ungarn bis zum Jahr 1301.
123. Damit waren sie über 400 Jahre lang die Herrscherdynastie.
124. Die Konzentration der Macht in einer Person hatte Folgen.
125. Sie veränderte die politische Ordnung der Magyaren.
126. Der Großfürst wurde nun das wichtigste politische Zentrum.
127. Unter ihm standen die Stammesfürsten.
128. Unter den Stammesfürsten standen die Sippenältesten.
129. So entstand eine klare Hierarchie.
130. Diese Hierarchie hatte mehrere Ebenen.
131. Die oberste Ebene war der Großfürst selbst.
132. Die zweite Ebene waren die Stammesfürsten.
133. Die dritte Ebene waren die Sippenältesten.
134. Die vierte Ebene waren die einfachen freien Krieger.
135. Darunter standen noch die Unfreien.
136. Diese Ordnung galt für die ganze magyarische Gesellschaft.
137. Sie bestimmte die politischen und militärischen Strukturen.
138. Wichtige Entscheidungen liefen über alle Ebenen.
139. Der Großfürst entschied nicht allein.
140. Er beriet sich mit den Stammesfürsten.
141. Die Stammesfürsten beriefen die Sippenältesten ein.
142. Die Sippenältesten sprachen mit den freien Männern ihrer Sippe.
143. So konnte der Wille der Gemeinschaft nach oben getragen werden.
144. Dies machte das System stabil.
145. Es schützte vor reiner Willkür von oben.
146. Trotzdem hatte der Großfürst große Macht.
147. Er konnte im Notfall schnelle Entscheidungen treffen.
148. Vor allem im Krieg war seine Autorität entscheidend.
149. Die Stammesfürsten mussten ihm im Krieg gehorchen.
150. Wer das nicht tat, wurde bestraft.
151. Auch die Beute wurde nach festen Regeln verteilt.
152. Ein Teil ging an den Großfürsten.
153. Ein Teil an die Stammesfürsten.
154. Den größten Teil bekamen die einzelnen Krieger.
155. Diese Regelung hielt die Gemeinschaft zusammen.
156. Sie sorgte dafür, dass alle vom Erfolg profitierten.
157. Neben den weltlichen Ämtern gab es auch religiöse Funktionen.
158. Schamanen oder „táltos“ hatten besondere Aufgaben.
159. Sie vermittelten zwischen den Menschen und den Geistern.
160. Sie waren Heiler, Seher und Ratgeber.
161. Bei wichtigen Entscheidungen wurden sie um ihre Meinung gefragt.
162. Sie standen außerhalb der normalen Hierarchie.
163. Trotzdem hatten sie großen Einfluss auf die Anführer.
164. Die magyarische Verfassung war also nicht nur weltlich.
165. Sie hatte auch eine starke religiöse Seite.
166. Beide Seiten griffen ineinander.
167. Mit der Landnahme im Karpatenbecken änderte sich vieles.
168. Die Magyaren wurden allmählich sesshaft.
169. Sie passten ihre Strukturen an die neuen Bedingungen an.
170. Das alte Stammessystem verlor langsam an Bedeutung.
171. An seine Stelle traten neue Verwaltungseinheiten.
172. Vor allem unter König Stephan I. wurden Komitate eingeführt.
173. Diese Komitate ersetzten die alten Stammesgebiete.
174. Sie wurden vom König direkt verwaltet.
175. Damit endete die alte Stammesordnung der Magyaren.
176. Doch ihre Spuren blieben lange erhalten.
177. In der Sprache, in Ortsnamen und in der Erinnerung lebten sie weiter.
178. Die alten Stammesnamen finden sich noch heute in ungarischen Orten.
179. So zeigt sich, dass die alten Verfassungsstrukturen nicht ganz verschwanden.
180. Sie bilden bis heute einen Teil der ungarischen Geschichte und Identität.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.