15.14 – A csiga és a Corti-féle szerv – Schnecke und Corti-Organ
1. A csiga a belső fül csontos labirintusának az a része, amely a hallás receptorapparátusát tartalmazza. – Die Schnecke (Cochlea) ist jener Teil des knöchernen Labyrinths des Innenohrs, der den Rezeptorapparat des Hörsinns enthält.
2. A halántékcsont sziklacsonti részében helyezkedik el, a tornác előtt. – Sie liegt im Felsenbeinteil des Schläfenbeins vor dem Vorhof.
3. A csiga alakja egy csigaházhoz hasonlít, és körülbelül két és fél fordulatot ír le. – Die Schnecke ähnelt in ihrer Form einem Schneckenhaus und beschreibt ungefähr zweieinhalb Windungen.
4. Széles alapja a belső hallójárat felé, csúcsa pedig előre és oldalra irányul. – Ihre breite Basis ist zum inneren Gehörgang gerichtet, während ihre Spitze nach vorne und seitlich weist.
5. A csiga központi csontos tengelyét csigaorsónak nevezzük. – Die zentrale knöcherne Achse der Schnecke wird als Schneckenspindel (Modiolus) bezeichnet.
6. A csigaorsóban erek, idegrostok és a hallóideg dúcsejtjei számára kialakult csatornák találhatók. – Im Modiolus befinden sich Kanäle für Gefäße, Nervenfasern und die Ganglienzellen des Hörnervs.
7. A csigaorsóból egy vékony csontlemez, a csontos spirális lemez nyúlik a csigajárat belsejébe. – Vom Modiolus ragt eine dünne Knochenplatte, die knöcherne Spiralplatte (Lamina spiralis ossea), in den Schneckenkanal hinein.
8. A csontos spirális lemez és a hozzá csatlakozó alaphártya részben két járatra osztja a csiga üregét. – Die knöcherne Spiralplatte und die daran anschließende Basilarmembran teilen den Hohlraum der Schnecke teilweise in zwei Gänge.
9. A csiga keresztmetszetében három folyadékkal telt teret különböztetünk meg. – Im Querschnitt der Schnecke unterscheidet man drei mit Flüssigkeit gefüllte Räume.
10. A felső járatot tornácjáratnak, az alsót pedig dobjáratnak nevezzük. – Der obere Gang wird Vorhoftreppe (Scala vestibuli), der untere Paukentreppe (Scala tympani) genannt.
11. A két járat között helyezkedik el a hártyás labirintushoz tartozó csigajárat. – Zwischen den beiden Treppen liegt der zum häutigen Labyrinth gehörende Schneckengang (Ductus cochlearis).
12. A tornácjáratot és a dobjáratot perilimfa tölti ki. – Die Scala vestibuli und die Scala tympani sind mit Perilymphe gefüllt.
13. A csigajárat belsejében ezzel szemben endolimfa található. – Im Inneren des Ductus cochlearis befindet sich dagegen Endolymphe.
14. A tornácjárat a csiga alapjánál a tornácon keresztül a kengyel talpához kapcsolódik. – Die Scala vestibuli steht an der Schneckenbasis über den Vorhof mit der Fußplatte des Steigbügels in Verbindung.
15. A dobjárat a csiga alapjánál a kerek ablaknál végződik. – Die Scala tympani endet an der Schneckenbasis am runden Fenster (Fenestra cochleae).
16. A tornácjárat és a dobjárat a csiga csúcsán egy kis nyíláson keresztül közlekedik egymással. – Die Scala vestibuli und die Scala tympani stehen an der Schneckenspitze durch eine kleine Öffnung miteinander in Verbindung.
17. Ezt a csúcsi összeköttetést csigalyuknak vagy helicotremának nevezzük. – Diese Verbindung an der Spitze wird Schneckenloch oder Helicotrema genannt.
18. A csigajárat vakon végződik, és nem nyílik közvetlenül a perilimfával telt járatokba. – Der Ductus cochlearis endet blind und öffnet sich nicht unmittelbar in die mit Perilymphe gefüllten Treppen.
19. A csigajárat keresztmetszete megközelítőleg háromszög alakú. – Der Querschnitt des Schneckengangs ist annähernd dreieckig.
20. Felső falát a tornácjárati hártya, más néven Reissner-hártya alkotja. – Seine obere Wand wird von der Vorhofmembran, der sogenannten Reissner-Membran, gebildet.
21. A Reissner-hártya választja el a csigajárat endolimfáját a tornácjárat perilimfájától. – Die Reissner-Membran trennt die Endolymphe des Schneckengangs von der Perilymphe der Scala vestibuli.
22. A csigajárat alsó falának legfontosabb része az alaphártya. – Der wichtigste Teil der unteren Wand des Schneckengangs ist die Basilarmembran (Membrana basilaris).
23. Az alaphártya a csontos spirális lemez és a csiga külső fala között feszül ki. – Die Basilarmembran ist zwischen der knöchernen Spiralplatte und der Außenwand der Schnecke ausgespannt.
24. Az alaphártya választja el a csigajáratot a dobjárattól. – Die Basilarmembran trennt den Ductus cochlearis von der Scala tympani.
25. A csigajárat külső falát a spirális szalag és az érbarázda alkotja. – Die äußere Wand des Schneckengangs wird vom Spiralband und vom Gefäßstreifen gebildet.
26. A spirális szalag kötőszövetes képlet, amely rögzíti az alaphártyát a csiga csontos falához. – Das Spiralband (Ligamentum spirale) ist eine bindegewebige Struktur, welche die Basilarmembran an der knöchernen Schneckenwand befestigt.
27. Az érbarázda gazdag hajszálérhálózattal rendelkező, különleges hámszövet. – Der Gefäßstreifen (Stria vascularis) ist ein besonderes Epithelgewebe mit einem reichen Kapillarnetz.
28. Az érbarázda részt vesz az endolimfa képzésében és ionösszetételének fenntartásában. – Die Stria vascularis ist an der Bildung der Endolymphe und an der Aufrechterhaltung ihrer Ionenzusammensetzung beteiligt.
29. Emellett létrehozza a hallóreceptorok működéséhez szükséges elektromos feszültségkülönbséget. – Außerdem erzeugt sie die für die Funktion der Hörrezeptoren notwendige elektrische Spannungsdifferenz.
30. A hallás tulajdonképpeni receptorapparátusa, a Corti-féle szerv az alaphártyán helyezkedik el. – Der eigentliche Rezeptorapparat des Hörsinns, das Corti-Organ (Organum spirale), liegt auf der Basilarmembran.
31. A Corti-féle szerv csaknem a csigajárat teljes hosszában végighúzódik. – Das Corti-Organ erstreckt sich nahezu über die gesamte Länge des Schneckengangs.
32. Érzékelő szőrsejtekből és azokat körülvevő támasztósejtekből épül fel. – Es besteht aus sensorischen Haarzellen und den sie umgebenden Stützzellen.
33. A belső szőrsejtek egyetlen sorban helyezkednek el a csigaorsó felőli oldalon. – Die inneren Haarzellen liegen in einer einzigen Reihe auf der dem Modiolus zugewandten Seite.
34. A külső szőrsejtek rendszerint három párhuzamos sort alkotnak. – Die äußeren Haarzellen bilden in der Regel drei parallele Reihen.
35. Minden szőrsejt felső felszínén több, lépcsőzetesen rendezett érzékszőr található. – Auf der oberen Oberfläche jeder Haarzelle befinden sich mehrere stufenförmig angeordnete Sinneshärchen.
36. Ezek az érzékszőrök valójában merev, aktinvázat tartalmazó sztereocíliumok. – Diese Sinneshärchen sind in Wirklichkeit steife, ein Aktinskelett enthaltende Stereozilien.
37. Az érett csigabeli szőrsejteken valódi mozgó csilló vagy kinocílium már nem található. – Auf den reifen Haarzellen der Schnecke befindet sich keine echte bewegliche Zilie oder Kinozilie mehr.
38. A szőrsejtek felett kocsonyás lemez, a fedőhártya húzódik. – Über den Haarzellen liegt eine gallertartige Platte, die Deckmembran (Membrana tectoria).
39. A fedőhártya a csontos spirális lemez szélén található spirális párkányból indul ki. – Die Deckmembran geht vom Spirallimbus am Rand der knöchernen Spiralplatte aus.
40. A külső szőrsejtek leghosszabb sztereocíliumai kapcsolatban állnak a fedőhártyával. – Die längsten Stereozilien der äußeren Haarzellen stehen mit der Deckmembran in Verbindung.
41. A belső szőrsejtek sztereocíliumait elsősorban a környező endolimfa áramlása hajlítja el. – Die Stereozilien der inneren Haarzellen werden vor allem durch die Strömung der umgebenden Endolymphe ausgelenkt.
42. A belső és a külső pillérsejtek között háromszögletű tér, a Corti-alagút található. – Zwischen den inneren und äußeren Pfeilerzellen liegt ein dreieckiger Raum, der Corti-Tunnel.
43. A külső szőrsejteket a Deiters-féle támasztósejtek rögzítik az alaphártyához. – Die äußeren Haarzellen werden durch die Deiters-Stützzellen an der Basilarmembran befestigt.
44. A belső szőrsejteket belső ujjsejtek és további támasztósejtek veszik körül. – Die inneren Haarzellen werden von inneren Phalangenzellen und weiteren Stützzellen umgeben.
45. A Corti-féle szerv külső oldalán Hensen- és Claudius-sejtek folytatják a támasztóhámot. – An der Außenseite des Corti-Organs setzen Hensen- und Claudius-Zellen das Stützepithel fort.
46. A szőrsejtek és a támasztósejtek felső felszíne együtt hálózatos lemezt alkot. – Die oberen Oberflächen der Haar- und Stützzellen bilden gemeinsam die retikuläre Lamina.
47. Ez a lemez megakadályozza, hogy az endolimfa közvetlenül érintkezzen a szőrsejtek alsó részével. – Diese Lamina verhindert, dass die Endolymphe unmittelbar mit dem unteren Teil der Haarzellen in Kontakt kommt.
48. A szőrsejtek alapjánál a csigai ideg érző és szabályozó idegvégződései találhatók. – An der Basis der Haarzellen befinden sich sensible und regulierende Nervenendigungen des Schneckennervs.
49. A hallóideg felszálló rostjainak túlnyomó többsége a belső szőrsejtekhez kapcsolódik. – Die überwiegende Mehrzahl der afferenten Fasern des Hörnervs steht mit den inneren Haarzellen in Verbindung.
50. A külső szőrsejtek működését jelentős részben az agytörzsből érkező leszálló rostok szabályozzák. – Die Funktion der äußeren Haarzellen wird zu einem erheblichen Teil durch absteigende Fasern aus dem Hirnstamm gesteuert.
51. Az érző idegsejtek sejttestjei a csigaorsó spirális dúcában helyezkednek el. – Die Zellkörper der sensiblen Nervenzellen liegen im Spiralganglion des Modiolus.
52. E kétpólusú idegsejtek központi nyúlványai alkotják a csigai ideget, amely a nyolcadik agyideg része. – Die zentralen Fortsätze dieser bipolaren Nervenzellen bilden den Schneckennerv, der einen Teil des achten Hirnnervs darstellt.
53. A kengyel rezgései nyomáshullámokat keltenek a perilimfában, amelyek mozgásba hozzák az alaphártyát. – Die Schwingungen des Steigbügels erzeugen Druckwellen in der Perilymphe, welche die Basilarmembran in Bewegung versetzen.
54. A csiga alapjánál lévő keskeny és merev alaphártyaszakasz főként a magas, a csúcsnál lévő szélesebb és rugalmasabb szakasz pedig a mély hangokra reagál. – Der schmale und steife Abschnitt der Basilarmembran an der Schneckenbasis reagiert vor allem auf hohe, der breitere und elastischere Abschnitt an der Spitze dagegen auf tiefe Töne.
55. A szőrsejtek károsodása rendszerint maradandó idegi halláscsökkenést okoz, mert ezek a sejtek az emberben nem képződnek újra. – Eine Schädigung der Haarzellen führt gewöhnlich zu einem bleibenden sensorineuralen Hörverlust, weil sich diese Zellen beim Menschen nicht neu bilden.
(aufklappen)magyar
1. A csiga a belső fül csontos labirintusának az a része, amely a hallás receptorapparátusát tartalmazza.
2. A halántékcsont sziklacsonti részében helyezkedik el, a tornác előtt.
3. A csiga alakja egy csigaházhoz hasonlít, és körülbelül két és fél fordulatot ír le.
4. Széles alapja a belső hallójárat felé, csúcsa pedig előre és oldalra irányul.
5. A csiga központi csontos tengelyét csigaorsónak nevezzük.
6. A csigaorsóban erek, idegrostok és a hallóideg dúcsejtjei számára kialakult csatornák találhatók.
7. A csigaorsóból egy vékony csontlemez, a csontos spirális lemez nyúlik a csigajárat belsejébe.
8. A csontos spirális lemez és a hozzá csatlakozó alaphártya részben két járatra osztja a csiga üregét.
9. A csiga keresztmetszetében három folyadékkal telt teret különböztetünk meg.
10. A felső járatot tornácjáratnak, az alsót pedig dobjáratnak nevezzük.
11. A két járat között helyezkedik el a hártyás labirintushoz tartozó csigajárat.
12. A tornácjáratot és a dobjáratot perilimfa tölti ki.
13. A csigajárat belsejében ezzel szemben endolimfa található.
14. A tornácjárat a csiga alapjánál a tornácon keresztül a kengyel talpához kapcsolódik.
15. A dobjárat a csiga alapjánál a kerek ablaknál végződik.
16. A tornácjárat és a dobjárat a csiga csúcsán egy kis nyíláson keresztül közlekedik egymással.
17. Ezt a csúcsi összeköttetést csigalyuknak vagy helicotremának nevezzük.
18. A csigajárat vakon végződik, és nem nyílik közvetlenül a perilimfával telt járatokba.
19. A csigajárat keresztmetszete megközelítőleg háromszög alakú.
20. Felső falát a tornácjárati hártya, más néven Reissner-hártya alkotja.
21. A Reissner-hártya választja el a csigajárat endolimfáját a tornácjárat perilimfájától.
22. A csigajárat alsó falának legfontosabb része az alaphártya.
23. Az alaphártya a csontos spirális lemez és a csiga külső fala között feszül ki.
24. Az alaphártya választja el a csigajáratot a dobjárattól.
25. A csigajárat külső falát a spirális szalag és az érbarázda alkotja.
26. A spirális szalag kötőszövetes képlet, amely rögzíti az alaphártyát a csiga csontos falához.
27. Az érbarázda gazdag hajszálérhálózattal rendelkező, különleges hámszövet.
28. Az érbarázda részt vesz az endolimfa képzésében és ionösszetételének fenntartásában.
29. Emellett létrehozza a hallóreceptorok működéséhez szükséges elektromos feszültségkülönbséget.
30. A hallás tulajdonképpeni receptorapparátusa, a Corti-féle szerv az alaphártyán helyezkedik el.
31. A Corti-féle szerv csaknem a csigajárat teljes hosszában végighúzódik.
32. Érzékelő szőrsejtekből és azokat körülvevő támasztósejtekből épül fel.
33. A belső szőrsejtek egyetlen sorban helyezkednek el a csigaorsó felőli oldalon.
34. A külső szőrsejtek rendszerint három párhuzamos sort alkotnak.
35. Minden szőrsejt felső felszínén több, lépcsőzetesen rendezett érzékszőr található.
36. Ezek az érzékszőrök valójában merev, aktinvázat tartalmazó sztereocíliumok.
37. Az érett csigabeli szőrsejteken valódi mozgó csilló vagy kinocílium már nem található.
38. A szőrsejtek felett kocsonyás lemez, a fedőhártya húzódik.
39. A fedőhártya a csontos spirális lemez szélén található spirális párkányból indul ki.
40. A külső szőrsejtek leghosszabb sztereocíliumai kapcsolatban állnak a fedőhártyával.
41. A belső szőrsejtek sztereocíliumait elsősorban a környező endolimfa áramlása hajlítja el.
42. A belső és a külső pillérsejtek között háromszögletű tér, a Corti-alagút található.
43. A külső szőrsejteket a Deiters-féle támasztósejtek rögzítik az alaphártyához.
44. A belső szőrsejteket belső ujjsejtek és további támasztósejtek veszik körül.
45. A Corti-féle szerv külső oldalán Hensen- és Claudius-sejtek folytatják a támasztóhámot.
46. A szőrsejtek és a támasztósejtek felső felszíne együtt hálózatos lemezt alkot.
47. Ez a lemez megakadályozza, hogy az endolimfa közvetlenül érintkezzen a szőrsejtek alsó részével.
48. A szőrsejtek alapjánál a csigai ideg érző és szabályozó idegvégződései találhatók.
49. A hallóideg felszálló rostjainak túlnyomó többsége a belső szőrsejtekhez kapcsolódik.
50. A külső szőrsejtek működését jelentős részben az agytörzsből érkező leszálló rostok szabályozzák.
51. Az érző idegsejtek sejttestjei a csigaorsó spirális dúcában helyezkednek el.
52. E kétpólusú idegsejtek központi nyúlványai alkotják a csigai ideget, amely a nyolcadik agyideg része.
53. A kengyel rezgései nyomáshullámokat keltenek a perilimfában, amelyek mozgásba hozzák az alaphártyát.
54. A csiga alapjánál lévő keskeny és merev alaphártyaszakasz főként a magas, a csúcsnál lévő szélesebb és rugalmasabb szakasz pedig a mély hangokra reagál.
55. A szőrsejtek károsodása rendszerint maradandó idegi halláscsökkenést okoz, mert ezek a sejtek az emberben nem képződnek újra.
(aufklappen)német
1. Die Schnecke (Cochlea) ist jener Teil des knöchernen Labyrinths des Innenohrs, der den Rezeptorapparat des Hörsinns enthält.
2. Sie liegt im Felsenbeinteil des Schläfenbeins vor dem Vorhof.
3. Die Schnecke ähnelt in ihrer Form einem Schneckenhaus und beschreibt ungefähr zweieinhalb Windungen.
4. Ihre breite Basis ist zum inneren Gehörgang gerichtet, während ihre Spitze nach vorne und seitlich weist.
5. Die zentrale knöcherne Achse der Schnecke wird als Schneckenspindel (Modiolus) bezeichnet.
6. Im Modiolus befinden sich Kanäle für Gefäße, Nervenfasern und die Ganglienzellen des Hörnervs.
7. Vom Modiolus ragt eine dünne Knochenplatte, die knöcherne Spiralplatte (Lamina spiralis ossea), in den Schneckenkanal hinein.
8. Die knöcherne Spiralplatte und die daran anschließende Basilarmembran teilen den Hohlraum der Schnecke teilweise in zwei Gänge.
9. Im Querschnitt der Schnecke unterscheidet man drei mit Flüssigkeit gefüllte Räume.
10. Der obere Gang wird Vorhoftreppe (Scala vestibuli), der untere Paukentreppe (Scala tympani) genannt.
11. Zwischen den beiden Treppen liegt der zum häutigen Labyrinth gehörende Schneckengang (Ductus cochlearis).
12. Die Scala vestibuli und die Scala tympani sind mit Perilymphe gefüllt.
13. Im Inneren des Ductus cochlearis befindet sich dagegen Endolymphe.
14. Die Scala vestibuli steht an der Schneckenbasis über den Vorhof mit der Fußplatte des Steigbügels in Verbindung.
15. Die Scala tympani endet an der Schneckenbasis am runden Fenster (Fenestra cochleae).
16. Die Scala vestibuli und die Scala tympani stehen an der Schneckenspitze durch eine kleine Öffnung miteinander in Verbindung.
17. Diese Verbindung an der Spitze wird Schneckenloch oder Helicotrema genannt.
18. Der Ductus cochlearis endet blind und öffnet sich nicht unmittelbar in die mit Perilymphe gefüllten Treppen.
19. Der Querschnitt des Schneckengangs ist annähernd dreieckig.
20. Seine obere Wand wird von der Vorhofmembran, der sogenannten Reissner-Membran, gebildet.
21. Die Reissner-Membran trennt die Endolymphe des Schneckengangs von der Perilymphe der Scala vestibuli.
22. Der wichtigste Teil der unteren Wand des Schneckengangs ist die Basilarmembran (Membrana basilaris).
23. Die Basilarmembran ist zwischen der knöchernen Spiralplatte und der Außenwand der Schnecke ausgespannt.
24. Die Basilarmembran trennt den Ductus cochlearis von der Scala tympani.
25. Die äußere Wand des Schneckengangs wird vom Spiralband und vom Gefäßstreifen gebildet.
26. Das Spiralband (Ligamentum spirale) ist eine bindegewebige Struktur, welche die Basilarmembran an der knöchernen Schneckenwand befestigt.
27. Der Gefäßstreifen (Stria vascularis) ist ein besonderes Epithelgewebe mit einem reichen Kapillarnetz.
28. Die Stria vascularis ist an der Bildung der Endolymphe und an der Aufrechterhaltung ihrer Ionenzusammensetzung beteiligt.
29. Außerdem erzeugt sie die für die Funktion der Hörrezeptoren notwendige elektrische Spannungsdifferenz.
30. Der eigentliche Rezeptorapparat des Hörsinns, das Corti-Organ (Organum spirale), liegt auf der Basilarmembran.
31. Das Corti-Organ erstreckt sich nahezu über die gesamte Länge des Schneckengangs.
32. Es besteht aus sensorischen Haarzellen und den sie umgebenden Stützzellen.
33. Die inneren Haarzellen liegen in einer einzigen Reihe auf der dem Modiolus zugewandten Seite.
34. Die äußeren Haarzellen bilden in der Regel drei parallele Reihen.
35. Auf der oberen Oberfläche jeder Haarzelle befinden sich mehrere stufenförmig angeordnete Sinneshärchen.
36. Diese Sinneshärchen sind in Wirklichkeit steife, ein Aktinskelett enthaltende Stereozilien.
37. Auf den reifen Haarzellen der Schnecke befindet sich keine echte bewegliche Zilie oder Kinozilie mehr.
38. Über den Haarzellen liegt eine gallertartige Platte, die Deckmembran (Membrana tectoria).
39. Die Deckmembran geht vom Spirallimbus am Rand der knöchernen Spiralplatte aus.
40. Die längsten Stereozilien der äußeren Haarzellen stehen mit der Deckmembran in Verbindung.
41. Die Stereozilien der inneren Haarzellen werden vor allem durch die Strömung der umgebenden Endolymphe ausgelenkt.
42. Zwischen den inneren und äußeren Pfeilerzellen liegt ein dreieckiger Raum, der Corti-Tunnel.
43. Die äußeren Haarzellen werden durch die Deiters-Stützzellen an der Basilarmembran befestigt.
44. Die inneren Haarzellen werden von inneren Phalangenzellen und weiteren Stützzellen umgeben.
45. An der Außenseite des Corti-Organs setzen Hensen- und Claudius-Zellen das Stützepithel fort.
46. Die oberen Oberflächen der Haar- und Stützzellen bilden gemeinsam die retikuläre Lamina.
47. Diese Lamina verhindert, dass die Endolymphe unmittelbar mit dem unteren Teil der Haarzellen in Kontakt kommt.
48. An der Basis der Haarzellen befinden sich sensible und regulierende Nervenendigungen des Schneckennervs.
49. Die überwiegende Mehrzahl der afferenten Fasern des Hörnervs steht mit den inneren Haarzellen in Verbindung.
50. Die Funktion der äußeren Haarzellen wird zu einem erheblichen Teil durch absteigende Fasern aus dem Hirnstamm gesteuert.
51. Die Zellkörper der sensiblen Nervenzellen liegen im Spiralganglion des Modiolus.
52. Die zentralen Fortsätze dieser bipolaren Nervenzellen bilden den Schneckennerv, der einen Teil des achten Hirnnervs darstellt.
53. Die Schwingungen des Steigbügels erzeugen Druckwellen in der Perilymphe, welche die Basilarmembran in Bewegung versetzen.
54. Der schmale und steife Abschnitt der Basilarmembran an der Schneckenbasis reagiert vor allem auf hohe, der breitere und elastischere Abschnitt an der Spitze dagegen auf tiefe Töne.
55. Eine Schädigung der Haarzellen führt gewöhnlich zu einem bleibenden sensorineuralen Hörverlust, weil sich diese Zellen beim Menschen nicht neu bilden.