14.9 – A középagy és a hálózatos állomány – Mittelhirn und Formatio reticularis
1. A középagy az agytörzs felső és egyben legrövidebb szakasza. – Das Mittelhirn (Mesencephalon) ist der obere und zugleich kürzeste Abschnitt des Hirnstamms (Truncus encephali).
2. Alul a hídhoz, felül pedig a köztiagyhoz kapcsolódik. – Nach unten schließt es an die Brücke (Pons), nach oben an das Zwischenhirn (Diencephalon) an.
3. Kis mérete ellenére számos felszálló és leszálló idegpálya halad át rajta. – Trotz seiner geringen Größe ziehen zahlreiche auf- und absteigende Nervenbahnen durch das Mittelhirn.
4. Emellett fontos érző, mozgató és szabályozó magokat is tartalmaz. – Außerdem enthält es wichtige sensible, motorische und regulierende Kerne (Nucleus/Nuclei).
5. A középagy üregét egy keskeny csatorna, az agyvízvezeték alkotja. – Den Hohlraum des Mittelhirns bildet ein enger Kanal, die Gehirnwasserleitung (Aqueductus mesencephali).
6. Ez a csatorna a harmadik agykamrát a negyedik agykamrával köti össze. – Dieser Kanal verbindet die dritte Hirnkammer (Ventriculus tertius) mit der vierten Hirnkammer (Ventriculus quartus).
7. Az agyvízvezeték körül szürkeállományból álló övezet helyezkedik el. – Um die Gehirnwasserleitung liegt eine Zone aus grauer Substanz, das zentrale Höhlengrau (Substantia grisea periaqueductalis).
8. Ez a terület részt vesz a fájdalom feldolgozásában és bizonyos védekező reakciók szervezésében. – Dieses Gebiet ist an der Verarbeitung von Schmerz und an der Organisation bestimmter Abwehrreaktionen beteiligt.
9. Az agyvízvezetéktől hátrafelé fekvő középagyi részt tetőnek nevezzük. – Der hinter der Gehirnwasserleitung gelegene Teil des Mittelhirns wird als Mittelhirndach (Tectum mesencephali) bezeichnet.
10. A középagy tetején négy lekerekített kiemelkedés alkotja a négyes ikertesteket. – Auf dem Mittelhirndach bilden vier rundliche Erhebungen die Vierhügelplatte (Lamina quadrigemina).
11. A két felső ikertest elsősorban a látási ingerekhez kapcsolódó reflexek központja. – Die beiden oberen Hügel (Colliculus superior/Colliculi superiores) sind vor allem Zentren für Reflexe, die mit visuellen Reizen verbunden sind.
12. Segítségükkel a szem és a fej gyorsan egy hirtelen megjelenő tárgy felé fordulhat. – Mithilfe dieser Zentren können sich die Augen und der Kopf rasch einem plötzlich auftretenden Gegenstand zuwenden.
13. A felső ikertestek ezért összekapcsolják a látási információt a szem-, fej- és nyakmozgásokkal. – Die oberen Hügel verbinden daher visuelle Informationen mit den Bewegungen von Augen, Kopf und Hals.
14. A két alsó ikertest a hallópálya fontos átkapcsoló állomása. – Die beiden unteren Hügel (Colliculus inferior/Colliculi inferiores) sind wichtige Umschaltstationen der Hörbahn.
15. Ezek a magok részt vesznek a hangforrás irányának felismerésében és a hangokra adott reflexes válaszokban. – Diese Kerne sind an der Erkennung der Richtung einer Schallquelle und an reflexartigen Reaktionen auf Geräusche beteiligt.
16. Az ikertesteket úgynevezett karok kötik össze a köztiagy megfelelő térdestesteivel. – Die Hügel werden durch sogenannte Arme (Brachium/Brachia) mit den zugehörigen Kniehöckern des Zwischenhirns verbunden.
17. A felső ikertest karja az oldalsó térdestest közelében fut, amely a látópályához tartozik. – Der Arm des oberen Hügels (Brachium colliculi superioris) verläuft in der Nähe des seitlichen Kniehöckers (Corpus geniculatum laterale), der zur Sehbahn gehört.
18. Az alsó ikertest karja a hallópálya köztiagyi állomásához, a belső térdestesthez vezet. – Der Arm des unteren Hügels (Brachium colliculi inferioris) führt zum medialen Kniehöcker (Corpus geniculatum mediale), einer Station der Hörbahn.
19. A felső ikertestek előtt található terület a pupillareflex idegi kapcsolataiban is részt vesz. – Das vor den oberen Hügeln gelegene Prätectalgebiet ist auch an den neuronalen Verbindungen des Pupillenreflexes beteiligt.
20. Az agyvízvezetéktől előrefelé elhelyezkedő középagyi területet sisaknak nevezzük. – Der vor der Gehirnwasserleitung gelegene Bereich des Mittelhirns wird als Haube (Tegmentum mesencephali) bezeichnet.
21. A sisak számos idegmagot, pályát és a hálózatos állomány egy részét tartalmazza. – Die Haube enthält zahlreiche Nervenkerne, Nervenbahnen und einen Teil der Formatio reticularis.
22. A középagy elülső felszínén két erős köteg, az agykocsányok láthatók. – An der Vorderfläche des Mittelhirns sind zwei kräftige Bündel, die Hirnschenkel (Pedunculus cerebri/Pedunculi cerebri), sichtbar.
23. Az agykocsányok elülső része főként a nagyagykéregből lefelé haladó rostokat tartalmazza. – Der vordere Teil der Hirnschenkel enthält vor allem Fasern, die von der Großhirnrinde nach unten ziehen.
24. Ezek közé tartoznak a gerincvelőhöz, az agyidegmagokhoz és a hídhoz vezető mozgató pályák. – Dazu gehören motorische Bahnen zum Rückenmark, zu den Hirnnervenkernen und zur Brücke.
25. Az agykocsányok két oldalát a középen fekvő kocsányok közötti árok választja el egymástól. – Die beiden Hirnschenkel werden durch die in der Mitte gelegene Zwischenhirnschenkelgrube (Fossa interpeduncularis) voneinander getrennt.
26. Ebben az árokban lép ki az agytörzsből a harmadik agyideg, a szemmozgató ideg. – In dieser Grube tritt der dritte Hirnnerv, der Augenbewegungsnerv (Nervus oculomotorius), aus dem Hirnstamm aus.
27. A szemmozgató ideg magja a középagy felső részében, az agyvízvezeték közelében található. – Der Kern des Augenbewegungsnervs (Nucleus nervi oculomotorii) liegt im oberen Mittelhirn in der Nähe der Gehirnwasserleitung.
28. Ehhez vegetatív mag is társul, amely a pupilla szűkítését és a szemlencse alkalmazkodását irányítja. – Ihm ist ein vegetativer Kern zugeordnet, der die Verengung der Pupille und die Akkommodation der Augenlinse steuert.
29. A negyedik agyideg, a sodorideg magja valamivel lejjebb helyezkedik el. – Der Kern des vierten Hirnnervs, des Rollnervs (Nervus trochlearis), liegt etwas weiter unten.
30. A sodorideg az egyetlen agyideg, amely az agytörzs hátulsó felszínén lép ki. – Der Rollnerv ist der einzige Hirnnerv, der an der Rückfläche des Hirnstamms austritt.
31. Rostjai kilépésük előtt kereszteződnek, ezért mindkét mag az ellenkező oldali szemet látja el. – Seine Fasern kreuzen sich vor ihrem Austritt, sodass jeder Kern das Auge der Gegenseite versorgt.
32. A középagyban futó hosszanti köteg összehangolja a szemizmok és a fej mozgását. – Ein im Mittelhirn verlaufendes Längsbündel, der mediale Längsstrang (Fasciculus longitudinalis medialis), koordiniert die Bewegungen der Augenmuskeln und des Kopfes.
33. Ez a pálya kapcsolatot teremt a szemmozgató agyidegmagok és az egyensúlyozó rendszer között. – Diese Bahn stellt Verbindungen zwischen den Augenmuskelkernen und dem Gleichgewichtssystem her.
34. A középagy sisakjának egyik feltűnő magja a vörös mag. – Einer der auffälligen Kerne der Mittelhirnhaube ist der rote Kern (Nucleus ruber).
35. A vörös mag kapcsolatban áll a kisaggyal, a nagyagykéreggel és a gerincvelő mozgató rendszereivel. – Der rote Kern steht mit dem Kleinhirn, der Großhirnrinde und den motorischen Systemen des Rückenmarks in Verbindung.
36. Ezáltal részt vesz a mozgások összehangolásában, az izomtónus szabályozásában és a testtartás fenntartásában. – Dadurch ist er an der Koordination von Bewegungen, an der Regulation des Muskeltonus und an der Aufrechterhaltung der Körperhaltung beteiligt.
37. A középagyon belül a feketeállomány választja el egymástól a sisakot és az agykocsány elülső részét. – Innerhalb des Mittelhirns trennt die schwarze Substanz (Substantia nigra) die Haube vom vorderen Teil des Hirnschenkels.
38. A feketeállomány idegsejtjeinek sötét színét egy neuromelanin nevű festékanyag adja. – Die dunkle Farbe der Nervenzellen der schwarzen Substanz wird durch ein Pigment namens Neuromelanin verursacht.
39. Ezeknek az idegsejteknek jelentős része dopamint termel, és szoros kapcsolatban áll a törzsdúcokkal. – Ein großer Teil dieser Nervenzellen bildet Dopamin und steht in enger Verbindung mit den Basalganglien.
40. A feketeállomány ezért fontos szerepet játszik a szándékos mozgások megindításában és finom szabályozásában. – Die schwarze Substanz spielt daher eine wichtige Rolle bei der Einleitung und Feinsteuerung willkürlicher Bewegungen.
41. Idegsejtjeinek pusztulása a Parkinson-kór jellegzetes mozgászavarainak egyik anatómiai alapja. – Der Untergang ihrer Nervenzellen ist eine anatomische Grundlage der typischen Bewegungsstörungen bei der Parkinson-Krankheit.
42. A hálózatos állomány nem élesen körülhatárolt mag, hanem idegsejtekből és rostokból álló kiterjedt hálózat. – Die Formatio reticularis ist kein scharf begrenzter Kern, sondern ein aus Nervenzellen und Fasern bestehendes ausgedehntes Netzwerk.
43. Ez a hálózat a nyúltvelőn, a hídon és a középagyon keresztül húzódik. – Dieses Netzwerk erstreckt sich durch das verlängerte Mark, die Brücke und das Mittelhirn.
44. Sejtjei lazán rendezett csoportokat és hosszanti oszlopokat alkotnak az agytörzs belsejében. – Ihre Zellen bilden locker angeordnete Gruppen und längs verlaufende Säulen im Inneren des Hirnstamms.
45. A hálózatos állomány számos érzőpályától kap mellékágakat, ezért folyamatosan értesül a szervezetet érő ingerekről. – Die Formatio reticularis erhält Seitenäste von zahlreichen sensiblen Bahnen und wird daher fortlaufend über Reize informiert, die auf den Organismus einwirken.
46. A beérkező információkat megszűri, összekapcsolja, és befolyásolja, hogy mely ingerek jutnak el a tudatos érzékelésig. – Sie filtert und verbindet die eintreffenden Informationen und beeinflusst, welche Reize bis zur bewussten Wahrnehmung gelangen.
47. Felszálló kapcsolatai a talamuszon keresztül aktiválják az agykérget, és fenntartják az éberséget. – Ihre aufsteigenden Verbindungen aktivieren über den Thalamus die Großhirnrinde und erhalten die Wachheit aufrecht.
48. Ezt a rendszert felszálló hálózatos aktiváló rendszernek nevezzük, amely az alvás és az ébrenlét váltakozásában is fontos. – Dieses System wird als aufsteigendes retikuläres Aktivierungssystem bezeichnet und ist auch für den Wechsel zwischen Schlaf und Wachsein wichtig.
49. Leszálló kapcsolatai hatnak az izomtónusra, a testtartásra, valamint több vegetatív működés szabályozására. – Ihre absteigenden Verbindungen beeinflussen den Muskeltonus, die Körperhaltung und die Regulation mehrerer vegetativer Funktionen.
50. A középagy és a hálózatos állomány így egyszerre közvetít idegpályákat, szervez reflexeket, irányít mozgásokat és támogatja az éber tudatállapotot. – Mittelhirn und Formatio reticularis leiten somit Nervenbahnen weiter, organisieren Reflexe, steuern Bewegungen und unterstützen zugleich den wachen Bewusstseinszustand.
(aufklappen)magyar
1. A középagy az agytörzs felső és egyben legrövidebb szakasza.
2. Alul a hídhoz, felül pedig a köztiagyhoz kapcsolódik.
3. Kis mérete ellenére számos felszálló és leszálló idegpálya halad át rajta.
4. Emellett fontos érző, mozgató és szabályozó magokat is tartalmaz.
5. A középagy üregét egy keskeny csatorna, az agyvízvezeték alkotja.
6. Ez a csatorna a harmadik agykamrát a negyedik agykamrával köti össze.
7. Az agyvízvezeték körül szürkeállományból álló övezet helyezkedik el.
8. Ez a terület részt vesz a fájdalom feldolgozásában és bizonyos védekező reakciók szervezésében.
9. Az agyvízvezetéktől hátrafelé fekvő középagyi részt tetőnek nevezzük.
10. A középagy tetején négy lekerekített kiemelkedés alkotja a négyes ikertesteket.
11. A két felső ikertest elsősorban a látási ingerekhez kapcsolódó reflexek központja.
12. Segítségükkel a szem és a fej gyorsan egy hirtelen megjelenő tárgy felé fordulhat.
13. A felső ikertestek ezért összekapcsolják a látási információt a szem-, fej- és nyakmozgásokkal.
14. A két alsó ikertest a hallópálya fontos átkapcsoló állomása.
15. Ezek a magok részt vesznek a hangforrás irányának felismerésében és a hangokra adott reflexes válaszokban.
16. Az ikertesteket úgynevezett karok kötik össze a köztiagy megfelelő térdestesteivel.
17. A felső ikertest karja az oldalsó térdestest közelében fut, amely a látópályához tartozik.
18. Az alsó ikertest karja a hallópálya köztiagyi állomásához, a belső térdestesthez vezet.
19. A felső ikertestek előtt található terület a pupillareflex idegi kapcsolataiban is részt vesz.
20. Az agyvízvezetéktől előrefelé elhelyezkedő középagyi területet sisaknak nevezzük.
21. A sisak számos idegmagot, pályát és a hálózatos állomány egy részét tartalmazza.
22. A középagy elülső felszínén két erős köteg, az agykocsányok láthatók.
23. Az agykocsányok elülső része főként a nagyagykéregből lefelé haladó rostokat tartalmazza.
24. Ezek közé tartoznak a gerincvelőhöz, az agyidegmagokhoz és a hídhoz vezető mozgató pályák.
25. Az agykocsányok két oldalát a középen fekvő kocsányok közötti árok választja el egymástól.
26. Ebben az árokban lép ki az agytörzsből a harmadik agyideg, a szemmozgató ideg.
27. A szemmozgató ideg magja a középagy felső részében, az agyvízvezeték közelében található.
28. Ehhez vegetatív mag is társul, amely a pupilla szűkítését és a szemlencse alkalmazkodását irányítja.
29. A negyedik agyideg, a sodorideg magja valamivel lejjebb helyezkedik el.
30. A sodorideg az egyetlen agyideg, amely az agytörzs hátulsó felszínén lép ki.
31. Rostjai kilépésük előtt kereszteződnek, ezért mindkét mag az ellenkező oldali szemet látja el.
32. A középagyban futó hosszanti köteg összehangolja a szemizmok és a fej mozgását.
33. Ez a pálya kapcsolatot teremt a szemmozgató agyidegmagok és az egyensúlyozó rendszer között.
34. A középagy sisakjának egyik feltűnő magja a vörös mag.
35. A vörös mag kapcsolatban áll a kisaggyal, a nagyagykéreggel és a gerincvelő mozgató rendszereivel.
36. Ezáltal részt vesz a mozgások összehangolásában, az izomtónus szabályozásában és a testtartás fenntartásában.
37. A középagyon belül a feketeállomány választja el egymástól a sisakot és az agykocsány elülső részét.
38. A feketeállomány idegsejtjeinek sötét színét egy neuromelanin nevű festékanyag adja.
39. Ezeknek az idegsejteknek jelentős része dopamint termel, és szoros kapcsolatban áll a törzsdúcokkal.
40. A feketeállomány ezért fontos szerepet játszik a szándékos mozgások megindításában és finom szabályozásában.
41. Idegsejtjeinek pusztulása a Parkinson-kór jellegzetes mozgászavarainak egyik anatómiai alapja.
42. A hálózatos állomány nem élesen körülhatárolt mag, hanem idegsejtekből és rostokból álló kiterjedt hálózat.
43. Ez a hálózat a nyúltvelőn, a hídon és a középagyon keresztül húzódik.
44. Sejtjei lazán rendezett csoportokat és hosszanti oszlopokat alkotnak az agytörzs belsejében.
45. A hálózatos állomány számos érzőpályától kap mellékágakat, ezért folyamatosan értesül a szervezetet érő ingerekről.
46. A beérkező információkat megszűri, összekapcsolja, és befolyásolja, hogy mely ingerek jutnak el a tudatos érzékelésig.
47. Felszálló kapcsolatai a talamuszon keresztül aktiválják az agykérget, és fenntartják az éberséget.
48. Ezt a rendszert felszálló hálózatos aktiváló rendszernek nevezzük, amely az alvás és az ébrenlét váltakozásában is fontos.
49. Leszálló kapcsolatai hatnak az izomtónusra, a testtartásra, valamint több vegetatív működés szabályozására.
50. A középagy és a hálózatos állomány így egyszerre közvetít idegpályákat, szervez reflexeket, irányít mozgásokat és támogatja az éber tudatállapotot.
(aufklappen)német
1. Das Mittelhirn (Mesencephalon) ist der obere und zugleich kürzeste Abschnitt des Hirnstamms (Truncus encephali).
2. Nach unten schließt es an die Brücke (Pons), nach oben an das Zwischenhirn (Diencephalon) an.
3. Trotz seiner geringen Größe ziehen zahlreiche auf- und absteigende Nervenbahnen durch das Mittelhirn.
4. Außerdem enthält es wichtige sensible, motorische und regulierende Kerne (Nucleus/Nuclei).
5. Den Hohlraum des Mittelhirns bildet ein enger Kanal, die Gehirnwasserleitung (Aqueductus mesencephali).
6. Dieser Kanal verbindet die dritte Hirnkammer (Ventriculus tertius) mit der vierten Hirnkammer (Ventriculus quartus).
7. Um die Gehirnwasserleitung liegt eine Zone aus grauer Substanz, das zentrale Höhlengrau (Substantia grisea periaqueductalis).
8. Dieses Gebiet ist an der Verarbeitung von Schmerz und an der Organisation bestimmter Abwehrreaktionen beteiligt.
9. Der hinter der Gehirnwasserleitung gelegene Teil des Mittelhirns wird als Mittelhirndach (Tectum mesencephali) bezeichnet.
10. Auf dem Mittelhirndach bilden vier rundliche Erhebungen die Vierhügelplatte (Lamina quadrigemina).
11. Die beiden oberen Hügel (Colliculus superior/Colliculi superiores) sind vor allem Zentren für Reflexe, die mit visuellen Reizen verbunden sind.
12. Mithilfe dieser Zentren können sich die Augen und der Kopf rasch einem plötzlich auftretenden Gegenstand zuwenden.
13. Die oberen Hügel verbinden daher visuelle Informationen mit den Bewegungen von Augen, Kopf und Hals.
14. Die beiden unteren Hügel (Colliculus inferior/Colliculi inferiores) sind wichtige Umschaltstationen der Hörbahn.
15. Diese Kerne sind an der Erkennung der Richtung einer Schallquelle und an reflexartigen Reaktionen auf Geräusche beteiligt.
16. Die Hügel werden durch sogenannte Arme (Brachium/Brachia) mit den zugehörigen Kniehöckern des Zwischenhirns verbunden.
17. Der Arm des oberen Hügels (Brachium colliculi superioris) verläuft in der Nähe des seitlichen Kniehöckers (Corpus geniculatum laterale), der zur Sehbahn gehört.
18. Der Arm des unteren Hügels (Brachium colliculi inferioris) führt zum medialen Kniehöcker (Corpus geniculatum mediale), einer Station der Hörbahn.
19. Das vor den oberen Hügeln gelegene Prätectalgebiet ist auch an den neuronalen Verbindungen des Pupillenreflexes beteiligt.
20. Der vor der Gehirnwasserleitung gelegene Bereich des Mittelhirns wird als Haube (Tegmentum mesencephali) bezeichnet.
21. Die Haube enthält zahlreiche Nervenkerne, Nervenbahnen und einen Teil der Formatio reticularis.
22. An der Vorderfläche des Mittelhirns sind zwei kräftige Bündel, die Hirnschenkel (Pedunculus cerebri/Pedunculi cerebri), sichtbar.
23. Der vordere Teil der Hirnschenkel enthält vor allem Fasern, die von der Großhirnrinde nach unten ziehen.
24. Dazu gehören motorische Bahnen zum Rückenmark, zu den Hirnnervenkernen und zur Brücke.
25. Die beiden Hirnschenkel werden durch die in der Mitte gelegene Zwischenhirnschenkelgrube (Fossa interpeduncularis) voneinander getrennt.
26. In dieser Grube tritt der dritte Hirnnerv, der Augenbewegungsnerv (Nervus oculomotorius), aus dem Hirnstamm aus.
27. Der Kern des Augenbewegungsnervs (Nucleus nervi oculomotorii) liegt im oberen Mittelhirn in der Nähe der Gehirnwasserleitung.
28. Ihm ist ein vegetativer Kern zugeordnet, der die Verengung der Pupille und die Akkommodation der Augenlinse steuert.
29. Der Kern des vierten Hirnnervs, des Rollnervs (Nervus trochlearis), liegt etwas weiter unten.
30. Der Rollnerv ist der einzige Hirnnerv, der an der Rückfläche des Hirnstamms austritt.
31. Seine Fasern kreuzen sich vor ihrem Austritt, sodass jeder Kern das Auge der Gegenseite versorgt.
32. Ein im Mittelhirn verlaufendes Längsbündel, der mediale Längsstrang (Fasciculus longitudinalis medialis), koordiniert die Bewegungen der Augenmuskeln und des Kopfes.
33. Diese Bahn stellt Verbindungen zwischen den Augenmuskelkernen und dem Gleichgewichtssystem her.
34. Einer der auffälligen Kerne der Mittelhirnhaube ist der rote Kern (Nucleus ruber).
35. Der rote Kern steht mit dem Kleinhirn, der Großhirnrinde und den motorischen Systemen des Rückenmarks in Verbindung.
36. Dadurch ist er an der Koordination von Bewegungen, an der Regulation des Muskeltonus und an der Aufrechterhaltung der Körperhaltung beteiligt.
37. Innerhalb des Mittelhirns trennt die schwarze Substanz (Substantia nigra) die Haube vom vorderen Teil des Hirnschenkels.
38. Die dunkle Farbe der Nervenzellen der schwarzen Substanz wird durch ein Pigment namens Neuromelanin verursacht.
39. Ein großer Teil dieser Nervenzellen bildet Dopamin und steht in enger Verbindung mit den Basalganglien.
40. Die schwarze Substanz spielt daher eine wichtige Rolle bei der Einleitung und Feinsteuerung willkürlicher Bewegungen.
41. Der Untergang ihrer Nervenzellen ist eine anatomische Grundlage der typischen Bewegungsstörungen bei der Parkinson-Krankheit.
42. Die Formatio reticularis ist kein scharf begrenzter Kern, sondern ein aus Nervenzellen und Fasern bestehendes ausgedehntes Netzwerk.
43. Dieses Netzwerk erstreckt sich durch das verlängerte Mark, die Brücke und das Mittelhirn.
44. Ihre Zellen bilden locker angeordnete Gruppen und längs verlaufende Säulen im Inneren des Hirnstamms.
45. Die Formatio reticularis erhält Seitenäste von zahlreichen sensiblen Bahnen und wird daher fortlaufend über Reize informiert, die auf den Organismus einwirken.
46. Sie filtert und verbindet die eintreffenden Informationen und beeinflusst, welche Reize bis zur bewussten Wahrnehmung gelangen.
47. Ihre aufsteigenden Verbindungen aktivieren über den Thalamus die Großhirnrinde und erhalten die Wachheit aufrecht.
48. Dieses System wird als aufsteigendes retikuläres Aktivierungssystem bezeichnet und ist auch für den Wechsel zwischen Schlaf und Wachsein wichtig.
49. Ihre absteigenden Verbindungen beeinflussen den Muskeltonus, die Körperhaltung und die Regulation mehrerer vegetativer Funktionen.
50. Mittelhirn und Formatio reticularis leiten somit Nervenbahnen weiter, organisieren Reflexe, steuern Bewegungen und unterstützen zugleich den wachen Bewusstseinszustand.